lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa"

Regina Faragóné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak I. ea. Borbély Tibor Bors borsborbely@yahoo.com

2 Miért beszélünk a munkanélk lküliségről, mint problémáról? l? Hogyan jutottunk idáig? ig? A bérmunka b társadalmat

3 A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai ( ) Mező- és Év Ipar- építőipar Szolgáltatás Foglalkoztatottak erdőgazdaság január 1. e.fő = 100 % e.fő % e.fő % e.fő % 1900.* 1.734,6 61,1 422,5 15,0 684,2 23, , * 1.684,7 59,7 558,1 18,3 810,1 26, , * 2.127,2 59,7 562,9 15,8 875,3 24, , ,2 54,3 754,5 20,2 952,8 25, , ,1 51,5 919,3 21, ,7 26, , ,5 53,8 884,0 21, ,4 24, , ,0 38, ,7 34, ,9 27, , ,0 23, ,2 44, ,5 32, , ,0 19, ,1 41, ,5 39, , ,0 17, ,8 36, ,1 46, , ,3 5, ,4 33, ,3 61, ,9 Éves átlag** ,1 11, ,0 35, ,6 53, , ,4 9,3 1292,2 34,3 2128,7 56, , ,6 8,9 1237,3 33,5 2127,6 57, , ,1 8,1 1198,1 33,0 2129,6 58, , ,4 8,4 1190,1 33,0 2112,6 58, , ,8 8,0 1207,9 33,5 2114,6 58, , ,7 7,4 1267,3 34,3 2153,6 58, , ,7 7,2 1300,3 34,1 2233,3 58, , ,5 6,6 1304,0 33,8 2296,7 59, , ,4 6,3 1325,9 34,3 2299,0 59, , ,9 6,2 1319,9 34,1 2309,8 59, , ,2 5,5 1305,9 33,3 2400,8 61, ,9 *Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: : Népszámlálások; : Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky o.)

118,7 26,7 4.201,9 1949. 2.197,5 53,8 884,0 21,6 1.003,4 24,6 4.084,9 1960. 1.830,0 38,5 1.617,7 34,0 1.311,9 27,5 4.759,6 1970. 1.246,0 23,2 2.379,2 44,3 1.747,5 32,5 5.372,7 1980. 1.109,0 19,3 2.

4 Az első szakaszban: A mezőgazdaságból az iparba

5 Ami az ipari társadalmakat t megkülönb nbözteti a preindusztriálisakt lisaktól az a mezőgazdas gazdaság csökken kkenő foglalkoztatottsága, ga, amely mögött m hatalmasra nőtt n termelékenys kenység áll. A XVIII. század zad elejétől l Nagy-Britanni Britanniában megindult iparosodás s vége v a XX. század zad eleje, amely során n a foglalkoztatottak tömegesen t kerültek át t a premier szektorból l a szekunderbe.

áll. A XVIII. század zad elejétől l Nagy-Britanni Britanniában megindult iparosodás s vége v a XX.

6 A bérmunka b társadalmat textilipar válsv lsága (XIV. sz.) válasz: v munkaidő meghosszabbítása, sa, Werklocken (munka, göndg ndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.) Auguste Comte: : {a proletár} r} ugyan tanyát vert a társadalom t kellős s közepk zepén, de otthont nem talált. lt. (Caster 1998:292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek

7 A bérmunkaviszony b megszabja: BÉR A munkaerő ellentételez telezését t (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymért rtékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ / TELJESÍTM TMÉNY A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, t, ütemét t vö. v. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) s) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, t, ütemét t vö

8 Schor 1992, 45 p.

9 A modern ipar térnyert rnyerését megalapozó folyamatok: gépi meghajtású eszközök k széles körűk elterjedése (gőzg zgép), új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgf ldgáz, atom), olyan anyagok tömeges t méretm retű felhasználása, sa, amelyek rendes körülmk lmények között k nem fordulnak elő a természetben, tőke (nagyvállalatok kialakulása) és, munkaerő (később szakképzett) koncentráci ciója ( mellékhatása az urbanizáci ció,, a nagy létszl tszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, se, a szakszervezetek ).

rendes körülmk lmények között k nem fordulnak elő a természetben, tőke (nagyvállalatok kialakulása) és, munkaerő (később szakképzett)

10 Stabil társadalmit rsadalmi- jogi felépítm tmény és s találm lmányok A fejlődő ipar és s a mögötte m álló tudományos fejlődés s nem működhetett m volna egy viszonylag stabil társadalmit rsadalmi- jogi felépítm tmény nélkn lkül. l. Ez a rendszer, ha bár b r számos eltéréssel az egyes államok között, k de a világon elősz ször r lehetővé tette az egyéni vállalkozv llalkozást, kezdeményez nyezést, a szabad pályap lya- és s foglalkozásv sválasztást, st, a földrajzi f és s társadalmi t mobilitást. A jogi szabályoz lyozás s a magántulajdonra épült, az anyagi célokban c az ésszerűséget és s a profitot hangsúlyozta (szemben mondjuk a spanyol uralkodó ezüstr strúd gyűjt jtögetésével), s a tudományos megismerése, se, a tudományos felfedezések szélesk leskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt lyt.

11 A 70-es, 80-as évektől Az iparból a tercier szektorba

12 A fejlődés (a rendelkezésre álló munkahelyek) meghatároz rozói (Pounds sémája)

13 A világgazdas ggazdaság újrarendeződése és s a foglalkoztatás s viszonya (forrás: Figyelő hetilap január 5-11.)

14 A törtt rténeti fejlődés s következmk vetkezményei I. A népessn pesség g várhatv rható élettartama, egészs szségi állapota, iskolázotts zottsága meghatároz rozó a gazdaság és s a munkapiac fejlődése szempontjából. A XXI. századi zadi foglalkoztatáspolitik spolitikában az egészs szségben eltölt ltött tt évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. n. Önmagában a munkában töltt ltött tt évek akkor érdekesek, ha azok érdemi munkavégz gzéssel telhetnek el. (Lásd Magyarországon gon a rengetek rokkantnyugdíjas jas- leszázal zalékolt munkavállal llaló,, akik erejük k teljében a rendszervált ltást követk vető transzformáci ciós s válsv lság g időszak szakában menekültek az állami ellátások védőköpenye v alá.) (1920-ban Magyarországon gon 210 ezer éves gyerek dolgozott legálisan, lisan, 1919 első ILO ajánl nlás s 14/15 év v alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékb kból, 1928-ban ez a korhatár r hazánkban 12 év ma: felső korhatár r 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év v (ILO év)

századi zadi foglalkoztatáspolitik spolitikában az egészs szségben eltölt ltött tt évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. n.

15 A törtt rténeti fejlődés s következmk vetkezményei II. a technológiai giai-technikai fejlődés újabb szakmákat kat termel ki, növeli n a választhatv lasztható pályák k számát és ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaság- szakképz pzés s működését, m az egyének várhatv rható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, gy, táplt plálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltt ltött tt évek száma nőhet, n a nyugdíjrendszereket, és s a nyugdíjas kort át t kell gondolni, a népessn pesség életminősége javul, a fizetőképes kereslet növekszik, n ezzel tercier szektor szerepe nő, n, mert a háztarth ztartások jövedelmj vedelmüknek csak egy részr szét t költik k a létfenntartl tfenntartásra (lakás, élelem, ruházkod zkodás) a fennmaradó rész a szolgáltat ltatási szektor kínálatára költhetk lthető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a tercier szektorban foglalkoztatottak száma tovább nő, n amíg g a másik m két k t szektoré folyamatosan csökken

egyének várhatv rható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, gy, táplt plálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltt ltött tt évek száma nőhet, n a

16 A törtt rténeti fejlődés s következmk vetkezményei III. a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest k a Föld F jelentős s része r elmaradásban van, főként f az afrikai kontinens egyes államai (Fekete- Afrika) vannak iszonyatos lemaradásban, a termelés és s a GDP növekedn vekedésével vel párhuzamosan az inaktívak tábora t nem feltétlen tlenül l csökken, a termelés s felfuthat a technológiai fejlődésre alapozva, amely kiváltja az élőmunkát, ez a helyettesítési si ráta r (ma még) m a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. még m nincsen gépi g fodrász, vagy géppincg ppincér), végezetül l a foglalkoztatás s szerkezete minden korszakos találm lmány hatására jelentősen átrétegződik

lemaradásban, a termelés és s a GDP növekedn vekedésével vel párhuzamosan az inaktívak tábora t nem feltétlen tlenül l csökken, a termelés s felfuthat a technológiai

17 Köszönöm m a kitartást és s a figyelmet! Folytatás: szeptember 18.-án Téma: A munkanélk lküliség g fogalma, típusai, t okai, makroszintű adatok

Hasonló dokumentumok

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly Versenyképess pesség és s képzk pzés Szolnok 2009 Salgó-Nemes Károly A FOGLALKOZTATÁS S SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI I. (2007-2008 2008 harmadik negyedévek közötti k változv ltozás s alapján*) (forr( forrás:ksh)