Címe: A játékos nyelv

Átírás

1 B-A-P Mikrotérségi Nevelési Oktatási Központ Városi Óvoda Bátaszék Városi Óvoda Alsónyéki Tagintézmény Pörböly Óvoda T Á M O P / 0 8 / Átfogó Intézményfejlesztés Címe: A játékos nyelv Anyanyelvi fejlesztő játékok gyűjteménye óvodásoknak Készítette: Alsónyéki Óvoda nevelőtestülete Tagjai: Katóné Kiss Magdolna Dánfi Adrienn Mesz Viktória 7148 Alsónyék Fábián Pál u. 3.

2 1. Fenntartó adatai: 1.1 Fenntartó neve: Bátaszék Város Önkormányzata 1.2 Fenntartó címe: 7140 Bátaszék Szabadság u A projekt TÁMOP azonosítója: TÁMOP 3.1.4/08/ Az intézmény adatai: 2.1 Az intézmény OM azonosítója: Régió: Dél-Dunántúl 2.3 Intézmény neve: B-A-P Mikrotérségi Nevelési - Oktatási Központ Városi Óvoda Bátaszék 2.4 Intézmény címe: 7140 Bátaszék Kossuth u Feladat ellátási hely neve: B-A-P Mikrotérségi Nevelési - Oktatási Központ Városi Óvoda Bátaszék Alsónyéki Tagintézménye 2.6 Feladat ellátási helye: 7148 Alsónyék Fábián Pál u Kapcsolattartó: 3.1 Kapcsolattartó neve: Katóné Kiss Magdolna 3.2 Telefonszáma: 06 30/ címe: óvoda.alsonyek@fre .hu 4. Az innováció jellemzői: 4.1 Az innováció címe: A játékos nyelv 4.2 Az innováció tömör tartalmi megfogalmazása:

3 Olyan nevelési eljárásokat szeretnénk közre adni, melyekkel megvalósíthatóvá válik az óvodai anyanyelvi nevelés sokoldalú fejlesztése, amely minden gyermek számára elérhetővé válik az óvodapedagógusok segítségével. A gyermekek egyéni fejlődését segítő utat kerestük a fejlesztőjátékok összeállításával, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségi szintjüket. 4.3 Az intézmény saját web oldala, ahol az innovációt közzétették: 4.4Az innováció újdonságérzete az intézmény életében: A gyerekeket olyan újszerű játékokkal és cselekvésformákkal ismertettük meg, amelyek eddig nem éltek napi gyakorlatunkban. A motiváció olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a gyerekek napról-napra egyre aktívabban, örömmel és felszabadultan vettek részt az anyanyelvi játékokban. 4.5 Humán erőforrás: Az innováció készítői: Katóné Kiss Magdolna óvodapedagógus Dánfi Adrienn óvodapedagógus Mesz Viktória óvodapedagógus Gyakorlati megvalósítói: Katóné Kiss Magdolna óvodapedagógus Dánfi Adrienn óvodapedagógus Mesz Viktória óvodapedagógus 4.6 A fejlesztés alapdokumentumai: Az innováció alapdokumentumának megnevezése: A játékos nyelv - projektterv, átfogó intézmény fejlesztés 4.7 Az innovációt bemutató egyéb dokumentumok: A játékos nyelv Anyanyelvi fejlesztő játékok óvodásoknak című gyűjteményünk, mely megtalálható Alsónyék község Könyvtárában / Alsónyék Béke u. 1./ Képgaléria 5. Információk az innovációt hasznosítók számára: 5.1 Az innováció típusa: Oktatási-nevelési módszerek 5.2 Az innováció mely intézmény típusban alkalmazható: óvoda 5.3 Az innováció megvalósításához időkeret:

4 16 nap A PROJEKT CÍME : A JÁTÉKOS NYELV 1.) A projekt probléma felvetése : Miért ilyen sok a beszédhibás gyerek az óvodában? 2.) A projekt célja : az óvodás gyermekek anyanyelvi képességének fejlesztését szolgáló gyűjtemény összeállítása. A gyűjtemény átadása a helyi könyvtárnak, ahol bárki számára hozzáférhetővé válik, valamint további fejlesztő munkánkhoz nyújt segítséget. 3.) A projekt feladatai : az óvodás gyermekek anyanyelvi képességeinek sokoldalú, sokszínű fejlesztése. A beszédértés, beszédpercepció, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. A beszéd tisztaságára, összefüggő, folyamatos beszédre törekvés. az emelkedő tendenciát mutató beszédhibás gyermekek egyenrangú tagjai legyenek a csoportnak az alacsony szociókultúrális, ingerszegény környezetből érkező gyermekek tudatos anyanyelvi fejlesztése a szülők bevonása, partnerviszony kialakítása a nyíltnapra történő meghívással ahol betekintést nyerhet fejlesztő munkánkba és jó ötleteket kaphatnak az otthoni fejlesztéshez, hogy beszédhibás gyermekeik mielőbb felzárkózzanak és elősegítsük a sikeresebb iskolakezdést 4.) Kapcsolódás az intézményi célokhoz : a projekt megvalósítása során kapcsolódunk az óvodánk nevelési programjában meghatározott cél és feladat rendszerhez, alapelvekhez. 5.) Élményszerző tapasztalatok : a fejlesztő játékokhoz szükséges eszközök összegyűjtése, elkészítése, beszerzése. Felkeltve érdeklődésüket, hogy ezen eszközökkel valami csodálatos dolgot fogunk játszani.

5 6.) Gyűjtőmunka elindítása a szülők körében : tájékoztatjuk a szülőket a gyűjtőmunkáról kérve a segítségűket az eszközök beszerzéséhez illetve jó ötleteiket a megvalósításhoz. 7.) Előkészítő munka : nyelvtörők, versikék összegyűjtése, válogatása. A témához kapcsolódó szakirodalom felkutatása. Képesség fejlesztő lehetőségek meghatározása. Játék gyűjtemény összeállítása. 8.) Élmények, tapasztalatokhoz : fejlesztő játékok tervezése egyéni képesség fejlesztési lehetőségek meghatározása. A JÁTÉKOS NYELV Anyanyelvi fejlesztő játékok gyűjteménye óvodásoknak Ajánlás E gyűjteményt az Alsónyéki óvodában folyó kompetencia alapú programcsomag bevezetését követően, saját intézményi innovációként hoztuk létre. Ismerve az adott óvodába járó gyermekek beszéd kultúráját, nyelvi kifejező készségét, beszédtechnikai fejlettségi szintjét, nevelőtestületünk úgy vélte, hogy nagy szükség van az anyanyelvi- nevelés kiemelt fejlesztésére. Figyelembe vettük a helyi sajátosságokat és megállapítottuk, hogy igen magas azon gyermekek száma, akik különböző kiejtési zavarokkal küzdenek. Az egyéni fejlesztés során a logopédus nem tud minden problémás gyermekkel foglalkozni, ezért úgy véltük, hogy ezzel az innovációval megvalósíthatjuk az anyanyelvi nevelés eredményességének fokozását. Ezekkel a nyelvi játékokkal melyeket csokorba szedtünk, minden gyerek számára elérhetővé válik, hogy óvodai tevékenységeik során, játékos módszerekkel fejlődhessenek. A hatékonyságot és a sikert, csak akkor érhetünk el, ha ebbe a nevelési folyamatba is szorosan bevonjuk a szülőket, nevelő partnerként. A gyermekek egyéni fejlődését segítő utat kerestünk e gyűjtemény összeállításával, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségi szintjüket. Olyan nevelési eljárásokat szeretnénk közre adni, melyekkel megvalósíthatóvá válik az óvodai anyanyelvi nevelés,

6 sokoldalú fejlesztése, amely minden gyermek számára elérhetővé válik az óvodapedagógusok segítségével. Bevezetés Az anyanyelvi nevelés alapjai Az óvodai nevelés történetében az anyanyelvi- nevelés területe minden időben kitüntetett helyet és szerepet kapott. Az anyanyelv ápolása, az óvodapedagógusi beszéd és viselkedés minta, a gyerekek beszédkedvének felkeltése, ébrentartása, anyanyelvi fejlődés játékos keretek között megtámogatása olyan értékek és hagyományok, amelyek kiállják az idő próbáját. A mai családoknak egyre több információval, ingerrel kell együtt élniük. Ez az együttélés zömében vizuális és/vagy auditív együttélést jelent, mellőzve a hangos beszédet. Az aktív szókincs, amelyet a gyermekek és felnőttek minden nap használnak, megfakulni látszik, mennyisége, minősége nem kedvező a kifejező, árnyalt, választékos, igényes beszédnek. Az óvodapedagógus a kisgyermek úti társává válik a világ felfedezésében és befogadásában. Az a fontos számára, amit a gyerek mond, amit, ahogyan a gyerek feltár előtte a világból, és nem az, amit ő akar feltárni a gyerekeknek a világból az anyanyelv segítségével. A megfelelő beszédelsajátítás feltételei: 1. ép beszédszervek 2. ép hallás 3. ép látás 4. ép idegrendszer 5. beszélő, inger gazdag emberi környezet

7 Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van. A teljes folyamat elválaszthatatlan része. Az anyanyelvi nevelés alapelvei: 1. játékosság 2. élményközpontúság 3. beszédkésztetés 4. komplexitás 5. folyamatosság, szemléletesség, egyszerűtől való elindulás, gyakorlatiasság Kompetens óvodapedagógus Az óvodapedagógus megismeri a családok anyanyelvi kultúráját. Feladat: kölcsönösen partnerré válhassanak a szülőkkel. Az óvodapedagógusi tudatos fejlesztés eredménye: kialakul a gyermek beszédfegyelme, önuralma, képessé válnak társaik és a felnőttek mondanivalójának a meghallgatására. Az óvodapedagógus figyelemmel kíséri, nyomon követi az egyes gyermekek beszédállapotát, beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A tervezett fejlesztés egyénre szabott formáját választja. Az óvodapedagógus mindennapi beszédmintája az anyanyelv szeretetét, ápolását fejezi ki. Az árnyalt, kifejező, választékos beszéd, a gazdag szókincs utánzásra vár. Az óvodapedagógus tisztában van azzal, hogy a szókincs elsajátítása nem a szavak és a szavakhoz tartozó jelentések elsajátítását jelenti. Ahhoz kell hozzásegíteni, a gyerekeket, hogy megtanulhassák, az általuk elsajátított szavak hogyan viszonyulnak egymáshoz. Az óvodapedagógus az anyanyelvi nevelés komplex értelmezését vallja magáénak.

8 Az óvodapedagógus által kezdeményezett mesehallgatás több szempontból is fejlesztő hatású. 1. a gyermekek megtanulják a folyamatos, összefüggő beszéd megértést. 2. megtanulják a fogalmazásokhoz szükséges nyelvi struktúrákat és relációkat 3. gyakorolják azokat a belső képi előhívásmódokat, amelyekre az iskolai oktatás építhet Az óvodapedagógus tudja, hogy a jó, irodalmi értékekkel bíró gyermekvers összekapcsolja a szavakat, a mozdulatokat, az érzelmeket. Különösen így van ez az akarati élet zavaraival együtt élő gyerekek estében. Számukra az a vonzó vers, amelyik leginkább megfelel a pillanatnyi, röpke érzelmi állapotuknak. Az óvodapedagógus könyves környezetet biztosít a gyerekek számára, hogy ezáltal is hozzásegítse őket az olvasás iránti igény felkeltéséhez, az esztétikai ízlésformáláshoz, a könyvvel való együttélés természetessé válásához. Ahhoz, hogy szokásukká, igényükké váljon a könyv jelenléte az életükben. Labáth Ferencné

9 1.Légző- és hangadó gyakorlatok Az érthető, tiszta beszéd alapja a megfelelő beszédlégzés. Elsősorban azt kell megfigyeltetnünk a gyerekkel, hogy élettani légzés és a beszédlégzés jelentősen különbözik egymástól. Az élettani légzés belégzést hosszú, változó intenzitású hangos kilégzés. Ezután már tudatosan végezhetünk a gyerekekkel légző-gyakorlatokat. A jó technikájú beszéd megtanulásának első lépése a rekeszlégzés kialakítása. Lényege, hogy a rekeszizmok behúzásával a tüdő befelé kezd el tágulni, így nagyobb lesz a kapacitása, mint a vállövi vagy mellkasi légzés esetén. Ellazult, relaxált állapotban nem is nagyon lehet lélegezni másképp, mint rekeszlégzéssel. A légzés megfigyeltetése előtt célszerű a csoporttal valamilyen futójátékot játszani, mert ennek hatására mindenki kapkodva veszi majd a levegőt és így jól megfigyelhetővé válik a rekeszlégzés. a. A légzés megfigyeltetése Napozzunk a strandon! Hanyattfekvés, egyenletes mély be- és kilégzés. Fussunk körbe! Rekeszlégzés megfigyeltetése. Tegyétek az egyik tenyereteket a hasatokra, a másikat a mellkasotokra és figyeljétek meg, hogy melyik mozog! Térdeljetek le és fújjátok a papírhajót a vízen! Lihegj úgy, mint egy kiskutya! Fogalmaztassuk meg a gyerekekkel minden esetben, hogy miben különbözött a légzésük (nyugodt,lassú illetve gyors és erős).

10 Győződjünk meg róla, hogy minden gyerek tisztában van azokkal a fogalmakkal, amelyeket majd használni fogunk (pl: belégzés, kilégzés, szívás, fújás). b. Tudatos légző-gyakorlatok Fekve,ülve és állva is végezhetők. Lélegezz úgy, ahogyan én mondom!orron be-szájon ki, szájon be-orron ki, orron és szájon be-szájon ki, orron és szájon be és tartsd sokáig, mintha víz alatt lennél! Először végeztessük egyenletes légzéssel a gyakorlatokat, majd ha már mindenkinek jól megy, akkor az időtartamokat is lehet változtatni. Például: Folyamatosan végy levegőt, amíg háromig számolok és azalatt fújd ki, amíg nyolcig számolok! A feladatokat ezután tetszés szerint variálni lehet. Lufi-fújás körben!!! c. Hangadással összekötött légző-gyakorlatok A kilégzést különböző hangokkal kötjük össze: Fújjuk ki úgy a levegőt, mintha kígyók lennénk! (Elnyújtott sz hanggal). Legyünk most vonatok! (Elnyújtott s hanggal) Kilégzés szótagok dallamos ciklizálásával. Pl:má-má-má-má,mo-mo-mo,mi-mi-mi,me-me-me.Szavak és rövid szövegek elmondása egy levegővel.pl:közös számolás százig. Versek elmondását fokozatosan nehezítjük úgy, hogy egyre több sort kell a gyermeknek egy levegővételnyi idő alatt elmondania. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy nem az a célunk, hogy kifulladásig beszéljünk, hanem, hogy megtanuljunk minél hosszabb mondatokat szépen, egyenletesen levegőbeosztással elmondani. pipázás:p-p-p fogfájás:sz hang befelé szívása fájdalom:áu-áu-áu d. Hangerőgyakorlatok A hangerőgyakorlatok célja, hogy a gyerekek játékosan sajátítsák el az erőlködésmentes rekeszlégzésen alapuló könnyed hangadást, valamint a hangerő tudatos változtatásának képességét. Hangdobálás labdával: Labdával együtt egy-egy váltakozó hangerővel kiejtett magánhangzót dobunk a gyerekeknek, akiknek az a feladatuk, hogy ugyanúgy dobják vissza a hangot a labdával együtt.

11 Hanggurítás labdával: A labda gurításával egy időben kezdjük a hangot küldeni és ahogyan távolodik a labda, úgy halkul a hangunk. Karmesterjáték: Az egész csoport egy közösen kiválasztott hangot ad, ők a zenekar, egy gyerek a karmester, aki irányítja a hangot. Ha felfelé mozdul a karja, akkor a zenekar hangosodik, ha lefelé mozdul, akkor halkul. Rakéta játék: bármely magánhangzóval Rádió- játék: Ismert verset, mondókát mondanak a gyerekek, egy gyerek az irányító. Ő hangosítja a rádiót, ha az orrára mutat hangosodnak a többiek. Ha az állára mutat, akkor halkulnak. e. Fúvó- és szívógyakorlatok Fúvógyakorlatok: Gyertya elfújása, lobogtatása különböző hangok ejtésével is. Táncoltasd fújással a gyertya lángját úgy, hogy ne aludjon el. Mondd: p-p-p, b-b-b úgy, hogy ne aludjon el a láng! Fújd el szívószállal a gyertyát! Fúvógyakorlat lehet még a léggömb felfújása vagy szappanbuborék fújása stb. Versenyeket is rendezhetünk a csoportok vagy egyes gyerekek között. Ki tudja elfújni a pingpong labdát? Kinek a rakétája száll magasabbra? Minden gyermek hanyatt fekszik, az arcukra papír zsebkendőt terítünk és egy megadott jelre erősen fújják felfelé, amennyire csak tudják. Szívógyakorlatok: Például málnaszörp szívása szívószállal,vattafoci,,buborék, pacafújás,pattogatott kukorica evés szívószállal. Tollfújás: 4 éves kortól. A felnőtt magasba emel egy pihetollat, majd a gyerek feje felett elengedi. A toll szállingózik lefelé, a gyermeknek felfelé kell fújni, nehogy lessen. Ha többen játsszák, körbe állnak és mindig az fújja a tollat, aki felé száll. Vattafújás: 5 éves kortól. A gyerekek körbe ülnek egy asztalnál. Az óvónő az asztal közepére helyez egy vattacsomót. Vigyázz, kész, rajt vezényszóra fújni kezdik a vattát. Az veszít, akihez elér a vattapamacs. Pingponglabda fújás: 6 éves kortól. A gyerekek körben ülnek egy asztalnál. Az asztal közepére helyezünk egy pingponglabdát, majd az egyik gyerek (akit kiválasztottunk) fújni kezdi a labdát. Kiválasztja egy társát és neki fújja a labdát és így tovább. 2. Feszítő- és lazító gyakorlatok Ezeknek a gyakorlatoknak a során megfigyeltetjük a gyerekekkel a testrészeiket és testhelyzetüket, majd tudatossá tehetjük a feszítés és lazítás fogalmát.(a gyakorlatokkal egyben a testsémát is tudatosítjuk.)

12 Megfigyelések szerint ezek a fogalmak még kisiskolás korban sem elég tudatosak. Nagyon sok gyereknél találunk merev, görcsös izmokat illetve ezek ellentétét, túl laza izmokat. Ezekre azért kell különösen nagyon figyelni, mert az egyes beszédhibák pl.: dadogás,hadarásnak részben oka lehet ez is. rongybaba,lufi-páros,hóember!!! A gyerekek a szőnyegen fekve halk, nyugtató zenét vagy élő mesét hallgatnak. Most tömött zsák búza vagyunk. Egy egérke kirágja a zsákot és lassan kifolyik a búza a.) A különböző testrészek gyakorlata Legyen a karotok olyan, mint egy rongybabáé! Most legyen a karotok olyan, mint egy kő! Ugyanezeket a lábbal, a nyak- és arcizomzattal is lehet végeztetni. Kéz ökölbe szorítása-kiengedése. Grimasz-különböző érzelmi állapotok kifejezése az arccal/sírás, ásítás, csodálkozás, öröm, szomorúság, fájdalom stb./ Homlokráncolás-leengedés Cica játék, szobros játék, tűzoltó játék, auditiv figyelem!!! b.) Az egész test gyakorlatai Megkérjük, hogy feküdjenek le hanyattfekvésben és változzanak rongybabává. Engedjék meg, hogy játsszunk velük. Akkor lazultak el megfelelően, ha a végtagjaik minden erőltetés nélkül mozdíthatóak, felemelés után leejthetőek. Lufi-ember játék (páros játék) Az egyik gyerek leguggol, a párja mellé áll és úgy tesz, mintha pumpával felfújná a másikat. A guggoló gyerek lassan feláll és fokozatosan megkeményíti az egész testét, a társa érintéssel ellenőrzi, majd úgy tesz, mintha kipukkantaná a lufit. A lufi ember valamilyen hangot adva, hosszabb elnyújtott kilégzéssel pl.:sz hanggal teljesen leereszt. A társa ezt ismét ellenőrzi. Hóember játék A módszer hasonló az előzőhöz, itt hóember építünk. Amelyik testrészét a társa megérinti, az megkeményedik. Amikor kész, átváltozik nappá, majd körbejárja a hóembert, az lassan elolvad,ellazul.

13 Állatmozgások utánzása: gólya,béka, medve, sánta róka, nyúl fóka, veréb stb. 3. Játékos gyakorlatok az auditív készség fejlesztésére A beszéd elsajátításában nagyon lényeges szerepe van a hallásnak. Nemcsak az ép hallószervek a fontosak, hanem a hallási figyelem, az emlékezet a differenciáló képesség is. a.) Hangok felismerése A közvetlen környezet hangjainak, zenei hangok/magnóról vagy mi szólaltatjuk meg őket /a felismerése. Hangszereket szólaltatunk meg egymás után (dob,háromszög, furulya stb.). A gyerekek csukott szemmel ülnek, figyelnek, majd meg kell mutatniuk, hogy melyik hangszert hallották. A feladat nehezíthető több hangszer egymás utáni megszólaltatásával, ekkor a sorrendet is megfigyeltetjük. Emberi hangok felismerése Egymás hangjának felismerése. Egy gyerek ül bekötött szemmel. Akire rámutatunk, az mond egy hangot vagy egy rövid szót, amiből ki kell találnia, hogy ki szólalt meg. Hangposta Körben ülünk, valaki súg a másik fülébe egy szót úgy, hogy azt csak az hallja, akinek súgta, majd amit hallott továbbadja. A kör végén lévő gyerek kimondja a szót. A szót közben nem mondják ki hangosan! A végeredményt összehasonlítjuk az eredeti szóval és megbeszéljük, hogy mely hangok torzultak el a továbbításkor. Mit hallasz? : 4 éves kortól. A gyerekek a szőnyegen ülnek. Eltakarják a szemüket és előre hajolnak. Az óvónő különböző tárgyakat szólaltat meg(csengő, doboz, gyöngy, stb). Majd egyesével ki kell találni mit hallottak. Nagyoknál lehet több hangszert egymás után, itt már a sorrendre is figyelni kell. Melyik hangszer szól? : 4 éves kortól. A gyerekek háttal ülnek az óvónőnek. Az asztalon leakarva hangszerek vannak. Az óvónő egyesével megszólaltatja őket. Aki tudja jelentkezik, kimehet az asztalhoz és megszólaltathatja, majd így tovább. Dobkereső : 5 éves kortól. A gyerekek körben állnak, hátrarakott kézzel. A kör közepén egy gyerek arcát kezébe rejtve mondja: Hunyó vagyok gyerekek, aranydobot keresek!

14 Az óvónő valakinek a kezébe adja a dobot és az ütőt, majd a gyerek megszólaltatja és gyorsan visszaadja. A hunyó ezután leveszi a kezét és ezt mondja: Volt nekem egy aranydobom, elvesztettem aranyhídon. Tarka szarka fel is kapta, ennek a fiúnak(lánynak) adta. Ha kitalálta ki dobolt, helyet cserélnek, ha nem még kétszer próbálkozhat. Mi esett le? : 5 éves kortól. Leejtünk egyesével különböző tárgyakat vagy megütögetjük őket. A gyerekeknek becsukott szemmel ki kell találni, mi az a tárgy amit hallottak. Hangok felismerése-körjáték, Kipp-kopp játék b.) Hangutánzás A hangadó játékoknál már szó volt ezekről a gyakorlatokról/állathangok, természeti jelenségek, közlekedési eszközök, emberi hangok utánzása stb./ Hangutánzások: 5 éves kortól. Olyan hangokat utánozunk, amelyeket emberek produkálnak valamilyen tevékenység közben. pl.:pipázás, fájdalom, köhögés stb. Bővíthetjük állathangokkal is, ehhez kiválóan alkalmas az Én elmentem a vásárba kezdetű dal. Az óvónő ezt mondja: Kiskanál, nagykanál ez a gyerek így csinál Majd állatokat mond, aminek a gyerekek utánozzák a hangját. 3 éves kortól játszható. Tűz,víz,levegő!!! c. Hangdifferenciálás A gyakorlat célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a beszédhangokra és ezáltal az egyes fonémák jelenté-megkülönböztető szerepe is világossá válik számukra. Hangfelismerő játék mondunk Különböző szavakat mondunk a gyerekeknek hol helyesen, hol helytelenül pl.: szék-sék, róka-lóka, rigó-jigó stb. A feladat az, hogy jelezzék, mikor volt helyes, illetve helytelen az ejtés. Kellő gyakorlás után már megkérdezhetjük, hogy hol volt a hiba és milyen hangot ejtettünk rosszul. Koppants-toppants játék(k-t hangok differenciálása) Koppants szóra kopogni kell az asztalon, a toppants szóra pedig lábbal toppantani. Fokozhatjuk a nagyokat úgy is, hogy minden olyan szóra koppantanak, amelynek a kezdő hangja k és minden olyan szóra, amelynek t a kezdő hangja toppantanak.

15 Kígyó-vonat játék (sz-s hangok differenciálása)+bújócska:méhkaskígyóverem A szoba egyik sarkába leteszünk egy kígyó bábot, a másikba pedig egy vonatot, a gyerekeknek ahhoz a tárgyhoz kell szaladnia, amelyiknek a hangját hallják. Egy idő után megtévesztő hangokat is adhatunk pl.:z, c, zs, cs hangokat ilyenkor a gyerekeknek nem kell egyik sarokba sem futni, hanem középen maradnak. Fokozhatjuk olyan szavakkal, amelyeknek hangja sz vagy s és a feladat így is ugyanaz. Kiegészítő eszközöket is készíthetünk pl.: kis kártyákat, amelyeken kígyót és vonatot ábrázolunk, itt annyiban változik a feladat, hogy csak a kártyákat kell felmutatni, a hang beazonosítása után. Hangirány kereső játék Egy gyerek szemét bekötjük, a többiek egy helyben állnak. Valaki hangot ad, a hang irányából kell kitalálni, hogy hol áll a hangot adó. Lehetséges válaszok: előttem, mögöttem mellettem. Hangbújtatós játék Szavakat mondunk, amelyekben egyes hangokat nem ejtünk ki. A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy melyik hangot hagytuk ki. A feladat kezdetén képi vagy tárgyi megerősítést is adhatunk, majd ezeket fokozatosan elhagyhatjuk. Kopogd vissza! : 5 éves kortól. Letapsolunk, kopogunk egy ritmust, a gyermek végighallgatja, majd visszatapsolja, kopogja. Be sok súly meg se mozdul 4. A beszédszervek helyes működésének fejlesztése se A fokozatosság érdekében a motoros fejlesztést a nagymozgások fejlesztésével kell kezdeni. Most következő játékok a beszédszervi mozgások ügyesítését szolgálják. a.) Arc- és ajakizom fejlesztése, nyelvizmok erősítése Az izmok alapos megmozgatásával érjük el pl.: manócska játékkal, ahol a nyelv és az arcizmok alapos igénybevétele történik. A különböző cuppogások, csücsörítések, arcfelfújások, kipukkantások ugyanezt szolgálják. A nyelvgyakorlatok célja a nyelv ügyesítése, a nyelvizom fejlesztése. A gyakorlatokat szájtéren kívül és belül végezhetjük. A manócska körbe sétál a ház körül, mindkét irányba, megtisztítja a kerítést, beszorul a kerítés közé, elbújik. Beszorul a házba, próbál kibújni

16 oldalt, lent, fent, segítsünk neki. Örömében dalra fakad és lá-lá -zni kezd, majd felmászik a padlásra, leesik a pincébe. Törpejáték, csibejáték. Meséld el mi történt! Erdőben jártunk-keltünk!!! b.) Artikulációs játékok Névsuttogó : 4 éves kortól. A gyermeke a székük előtt állnak, az óvónő suttogva mondja a nevüket vagy a jelüket. Aki a nevét hallja, leül. Állatsuttogó : 4 éves kortól. A gyermekek körben ülnek. Az óvónő szemével jelez valakinek, aki elsuttog egy állatnevet. Ha kitalálják utánozzák az állat mozgását. Szólások, hasonlatok 6 éves kortól játszható. A gyermekek körben állnak, az óvónő dobja valakinek a labdát és mond egy befejezetlen mondatot. pl.: Sötét mint az Aki elkapja a labdát mond egy hasonlatot, befejezi a mondatot (éjszaka). Gyáva, mint a Illatos, mint a Fehér, mint a Erős, mint a Ravasz, mint a Kövér, mint a Hatalmas, mint a 5. Mondatfonetikai eszközök a.) Hangsúly, ritmus, tagolás Nehéz feladat az értelmező hangsúlyozás tanítása óvodás gyerekeknek. Szabályrendszert nem lehet tanítani. Legcélszerűbb a helyes példa bemutatása, illetve a játékos gyakorlás. A gondolatainkat kifejező mondat szerkezete dönti el, hogy melyik szó kapja a legnagyobb nyomatékot. Mind a túlhangsúlyozás, amely minden szóra feleslegesen hangsúlyt helyez, mind a hangsúlyok nélküli beszéd helytelen. Egy színész illetve egy a katedrán magyarázó tanár nyilvánvalóan hangsúlyosabban fog beszélni, mint egy bolti eladó. A feladat megtalálni az adott szituációhoz a legjobban illő beszédmódot. A magyar nyelv nagyon ritmikus nyelv. A gyerekek hajlamosak a ritmus eltúlzására. Ne engedjük, hogy a versek,

17 mondókák elmondásakor csak a ritmus számítson, hanem a mondanivalóra is figyeljenek. Weöres Sándor versei igen alkalmasak arra, hogy úgy mondassunk verseket, hogy a ritmus mellett az érzelem is fontos szerepet kapjon. pl.:bóbita, Fecske Csaba: Pici pék!!! A ritmussal összefügg a beszédtempó, amely a kutatások szerint felgyorsult az utóbbi évtizedekben Magyarországon. Kisgyerekeknél is gyakran figyelhetünk meg igen gyors beszédet- gyakran hadarást-, ami természetesen az őt körülvevő környezet hatásaiból fakad.(család,tv,videó stb.) Ezt nem lehet egyszerű ne beszélj gyorsan! felszólítással elintézni. Az óvónő beszédpéldája a leghatékonyabb eszköz. A nyugodt, átlagosnál kicsit lassabb, a szüneteket megfelelően megtartó beszéd,ha nem is egyik napról a másikra, de hosszabb távon meghozza az eredményt. Távirat játék : 5 éves kortól. A postán táviratot feladó ritmikusan eltapsol egy mondatot, a többiek felolvassák a táviratot, vagyis utána tapsolják. Pl.: Pé-ter ki-ment ke-zet mos-ni. Ka-ti ma ün-nep-li szü-letés-nap-ját. Kis robot játék : 4 éves kortól. Mondókát mondunk szótagolva a gyerekekkel. Ha az elem lemerülőben van, lassabban szótagolunk, de ha az elemet kicseréljük, ismét rendes tempóban mondjuk. Lépegető : 6 éves kortól. Karikákat teszünk a földre, minden karika egy szótagot jelent. A gyermek mond egy szót vagy az óvónő mond neki. A gyermek szótagolva mondja a szót és a karikákba lépeget szótagonként. Az utolsóban megáll és megszámolja hányat lépett a karikákba. b.) Hanglejtés, hangszín, beszéddallam Általában a magyar beszédre az ereszkedő dallamminta a jellemző, ezért kerüljük a szólamvégi emelkedést. Majdnem minden mondatunkat érzelem szövi át, ezt leginkább ezekkel az eszközökkel tudjuk kifejezni. Tanítsuk meg a gyermekeinket is erre. A beszéddallam és a hanglejtés alapja az egyéni hangszínezet és a megfelelő hangterjedelem. A hangszín anatómiailag meghatározott sajátosság, amely a hangképző szervektől és az emberek életkorától függ. Normál beszéd közben természetes módon beszélünk, ám pl.: mesemondás közben más hangszínt és hangmagasságot alkalmazunk. Utánzós játék: Utánozzák a versben lévő hangokat pl.:illyés Gyula: s-sz Be sok súly Kezdetű versét, vagy Weöres Sándor: Olvadás, Állatok

18 hangjának utánzása: előbb csak a hangjukat, majd pl. brummogós hangon mondják el a történetet. Ugyanezt megcsinálhatjuk más állatokkal is pl.: cica, egér, kecske. Változata lehet, hogy ismert dalt énekelnek el állatnyelven. Állatok utánzása, Állatországos játék, Meséld el mi történt!, Erdőben jártunk keltünk Hangsúly-játék: Tegyünk néhány színes labdát, kockát a gyerekek elé. Mondjunk egy felszólító mondatot többféle hangsúlyozással. Beszéljük meg velük, hogy mi volt a legfontosabb szó a mondatban. Gurítsd ide a piros labdát! Mindig más szó hangsúlyozásával. Egy idő után már végezhetik egymás között is. 6. Nonverbális /beszéden túli/ kommunikációs gyakorlatok Óriási jelentőséggel bírnak, mivel sokszor a lényegi mondanivaló éppen itt jut kifejezésére, hiszen ezek a megnyilatkozások jobbára ösztönösek. Ezek közül legfontosabbak: a tekintet, a gesztus, a testmozgás, valamint az arcmimika. Előfordul, hogy a két csatornán gyakran ellentétes információk áramlanak és ez különösen a gyermekekben nagy zavart kelthet. A pszichológiában ismert az a kettős hatás, amelyet a szülő okozhat gyermeke lelkében, ha verbális közlései szöges ellentétben állnak a szavak mögött áramló érzésekkel. A kommunikációs gyakorlatoknak, tehát nemcsak a kifejezést, hanem a megértést is szolgálniuk kell. a.) Tekintet Mondanivalónk igazságérzése, érzelmi töltése a tekintetben jut kifejezésre. Meg kell tanulni, hogy kommunikáció alatt lehetőleg a társunkra kell nézni, ezzel is nyomatékosítva az odafigyelést. Erre folyamatosan kell nevelni a gyerekeket, de sok hasznos játékkal is erősíthetjük ezt a hatást. Pl.. Körben ülünk, egy gyerek a tekintetét végigviszi a többieken, akin rajtafelejti a tekintetét, az feláll, jelezve, hogy észrevette a kapcsolatfelvételt, majd ő folytatja a játékot. Nézzünk farkasszemet! A gyerekek párban állnak és valamilyen automatikus cselekvés közben, egymásra kell nézniük.

19 Találjuk ki, hogy x.y. mire néz? Egy gyerek, különböző tárgyakra néz és a többieknek ki kell találniuk, hogy mire nézett. Kövesd a tekintetét játék: Egy gyerek változtatja tekintet irányát, a párjának pedig mindig a tekintet elé kell kerülnie. Kövesd a mozdulatot! A feladat, hogy a kezünket vagy a kezükben tartott tárgyat a tekintetükkel kövessék. Ezeknek A tekintet gyakorlatoknak nemcsak a kommunikációban, hanem más képességek fejlesztésben is nagy jelentőségük van ( figyelem koncentráció, vizuomotoros koordináció). Kipp-kopp kopogok b.) Gesztus és testmozgás A gesztussal, testmozgással és mimikával, nemcsak a kommunikáció szempontjából kell foglalkozni. A gyermek fejlődő személyiségének fontos kifejezési formája a testbeszéd. Ezzel érdemes már óvodáskorban is törődni, hiszen serdülőkorban rengeteg problémát okozhat, ha a gyerek nincs tisztában azzal, mit is fejez ki mozdulataival, arcjátékával. Kiskorban még lehetőségünk van játékosan becsempészni és automatikussá tenni ezeket a megnyilvánulásokat is. Tükör játék A szemben álló párok utánozzák egymás mozdulatait. Ugyanezt a játékot a mimika gyakorlásakor is alkalmazni lehet. Járás utánzás: Járjunk úgy, mint a különböző állatok! Találd ki, hogy mit akarok mutatni! Az általánosan ismert kézmozdulatokról beszélünk a gyakorlatok kezdetén. Ezek sokszor arcjátékokkal is összekapcsolhatóak pl.: lemondó, legyintés, félelem, fenyegetés, csalogatás stb. Lehetnek foglalkozások, cselekvések is pl.: táncjáték. Tánc- játék : Egy történet előadása mozdulatokkal, zenére, később zene nélkül. Ehhez hasonló a némafilm játék is. Amerikából jöttem c.) Arcmimika Grimasz játék: Ki tud minél félelmetesebb arcot mutatni. Versenyt is rendezhetünk, ugyanezt lehet tükörjáték formájában is játszani. Ez jó alkalmat ad arra, hogy megbeszéljük melyik mozdulat mit jelent. A

20 következő lépésként utánozzuk különböző érzelmi állapotokat kifejező arcokat: légy vidám, mérges, sértődött, gyáva, bámészkodó stb. Parancsolás-kérés játék: Szavak nélkül próbálják meg a gyereke rávenni a társukat valamire. pl.: lefoghatják egymás kezét és akkor arckifejezésükkel kérhetik, hogy engedjék el őket stb. Érzelem-varázslat: Az egyik gyerek a varázsló, a többiekkel szemben állva változtatja azok érzései. Ahogyan az ő arcán változnak az érzelmek, úgy változzon ez a többiekén is. A végén elmeséljük, hogy hányféle érzésük volt közben. Ezek a nonverbális kommunikációs gyakorlatok a legnehezebbek a gyerekeknek, ezért legyünk türelmesek, tartsuk be fokozatosság elvét. Először igyekezzünk mi bemutatni a gyakorlatokat és később is segítsük a gyerekeket. Legyen mindig a játékosság a legfőbb szempont, ne didaktikus tanítással, hanem az érdeklődést felkeltő élménynyújtáson keresztül oldjuk meg a fejlesztést. Artikulációs játékok Névsuttogó : 4 éves kortól. A gyermeke a székük előtt állnak, az óvónő suttogva mondja a nevüket vagy a jelüket. Aki a nevét hallja, leül. Állatsuttogó : 4 éves kortól. A gyermekek körben ülnek. Az óvónő szemével jelez valakinek, aki elsuttog egy állatnevet. Ha kitalálják utánozzák az állat mozgását. Szólások, hasonlatok 6 éves kortól játszható. A gyermekek körben állnak, az óvónő dobja valakinek a labdát és mond egy befejezetlen mondatot. pl.: Sötét mint az Aki elkapja a labdát mond egy hasonlatot, befejezi a mondatot (éjszaka). Gyáva, mint a Illatos, mint a Fehér, mint a Erős, mint a Ravasz, mint a Kövér, mint a Hatalmas, mint a