PDF created with pdffactory Pro trial version

Átírás

1 Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò Û²» ¹ ¹7²»µô µ+± µ7»»µ ʱ»¹»»¹ òòò Ê» 7³ Í 7²¾?²?µ Õ* *² $µ «¾»«³ ±µ»ª7» µ $²»» ¹? ²µ îððèñëò?³ ïìïò 7ªº± ³

2 ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øß«ù³¾ø ïîíð É»²ô Ö±»º Þ»²½ Ù» íò Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt Telefon: Fax: metso.com web: www. metsominerals.com

3 Bányászati és Kohászati Lapok Aszerkesztõségcíme: Postacím:Tapolca Pf Felelõsszerkesztõ: PodányiTibor (tel.: ) Aszerkesztõ bizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ) dr. Csaba József (olvasó szerkesztõ) dr. Gagyi Pálffy András (hírszerkesztõ) Kovács Béla (szerkesztõ) Bariczáné Szabó Szilvia Bircher Erzsébet dr. Dovrtel Gusztáv Erdélyi Attila dr. Földessy János Gyõrfi Géza dr. Horn János Jankovics Bálint Kárpáty Erika Livo László Lois László Mara Márta-Éva dr. Mizser János Sóki Imre dr. Sümegi István dr. Szabó Imre Szilágyi Gábor dr. Turza István Vajda István Kiadja: Országos MagyarBányászati éskohászatiegyesület Budapest,II.,Fõutca68. Telefon/fax: Felelõskiadó: dr.tolnaylajos Nyomdaielõkészítés: VoráknéSzecseiMónika Nyomda: Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi forgalombanem kerül HUISSN TARTALOM DR.KOVÁCS FERENC,DR.LAKATOS ISTVÁN: Energiaigények, kõolajkészletekés ellátottságaxxi.században...2 Energydemands,Worldnaturaloilreservesin the21 st century ID.NOVÁK SÁNDOR: Dízelgépekkipufogógázainakfelhígításához szükséges légmennyiségmeghatározása...12 Determinationthenecessaryrateofventilationdilutingthe exhaustgasesofdieselpoweredminingmachines MARTÉNYI ÁRPÁD,SZÜTS HUBA: Voltegyszeregy VeszprémiSzénbányák...15 Atonetime therewereveszprémcoalmines SZEMÁN ATTILA: Aschinzeugeddigismeretlenábrázolása...22 Adepictionofschinzeugunknown tillnow DR.RAVASZ ÉVA: EmlékezésVidaJenõre...26 InremembranceofJenõVida Helyreigazítás...14 Egyesületiügyek...29 ABKL Bányászat2007.évinívódíja...34 KöszöntjükTagtársainkatszületésnapjukon...35 Köszöntjükvas-,gyémánt-ésaranyoklevéllelkitüntetett kollégáinkat...37 Felértékelõdikaszén...46 Hazaihírek...47 Közlemény...52 Gyászjelentés...53 Zsuffa Miklós...53 Rácz József...54 RoskovenszkyIstvánLajos...54 SzokodyLászló...55 Id.KaptayGyörgy...56 Próza Tibor...57 Dr.EbingerJózsef...57 SonkolyIstván...58 Könyvismertetõ,lapszemle...11,59 Külföldihírek...62 Cikkíróinkhoz...64 Megjelenik2008.november13. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 1

4 Energiaigények, kõolajkészletek és -ellátottság axxi. században DR. KOVÁCS FERENC okl. bányamérnök ME Mûszaki Földtudományi Kar, Bányászati és Geotechnikai Tanszék, DR. LAKATOS ISTVÁN okl. vegyészmérnök ME Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet MTA-ME Mûszaki Földtudományi Kutatócsoport (Miskolc-Egyetemváros) Aszerzõk mintegy korábbi vizsgálódásukat folytatva irodalmi adatok, tanulmányok alapján megvizsgálják avilág következõ évben várható energiaigényeit, annak fosszilis energiahordozókkal kielégítendõ részét és az ellátottság helyzetét különös tekintettel anapjainkban kiemelkedõ szerepû kõolajra és földgázra. Bevezetés, energiaigények ABKLBányászat2007.évi2.számában megjelent cikkben Energiaigények, és az energiahordozók várható arányai a XXI. században címmel foglalkoztunk avilág népességének növekedésére tett elõrejelzésekkel, valamint anépességnövekedés és az életminõség-javulás által kiváltódó energiaigények elõrejelzéseivel, az energiaigények kielégítésének lehetõségeivel. Számos kutató vizsgálata alapján becslést adtunk akülönbözõ energiafajták várható szerepérõl, az energiafajták köztük a megújulók várható felhasználási arányairól. Kiemelten foglalkoztunk a szénkészletekkel, azok szerepével ahosszú távú energiaigényekkielégítésében.[1] Számosnemzetköziszervezetisközzétetteelõrejelzésétaz elmúlt évekbenavárható energiaigényés -forrásalakulására[2-5],amelyeklényegébenkonvergálnak a2007.évicikkbenemlítettszerzõkadataival.ennekátlagát tükrözi az 1-2. ábra, az utóbbin az energiaigény diverzifikációja isláthatóaz idõfüggvényében. Szakértõi értékelések szerint amegújuló energiák reálisan kiaknázható mértéke nem olyan kimeríthetetlenülnagy,amintaztsokanfeltételezik.ezértillúzióazt várni,hogyazásványitüzelõanyagokésazatomenergia helyettesítését, illetve pótlását kizárólag a megújuló energiákra támaszkodva meg lehet oldani. Amegújuló energiák fontos lehetõséget jelentenek ugyan, de csu- 1.ábra: Prognózisokavilágenergiaigényének alakulására(ej:exajoule=10 18 joule) 2. ábra: AzenergiaforrásokvárhatódiverzifikációjaaXXI.század folyamán pán hozzájárulást és nem radikális megoldást képviselnek aglobális energiaellátásban. Gyors térhódításuk a viszonylag nagy beruházási költség, sok esetben alacsonyhasznosítási hatásfokmiatt nem tételezhetõ fel a közeljövõben [6]. Ezen alapvetésekbõl kiindulva kívánunk rövid áttekintést adni afosszilis, elsõsorban szénhidrogén energiahordozók XXI. századi szerepérõl az igényekésalehetõségekösszehasonlításával. Akorábbiakban közölt adatok és az 1. ábra szerint 2050-ben a várható összes primer energiaigény EJ/év között, illetve a2. ábra alapján ~1000 EJ/évnagyságrendbenprognosztizálható. Az arányok mellett természetesen alapvetõ mutató azegyesenergiafajtákmennyiségeis.a2000.évitényés a 2050-re prognosztizált adatokból kiszámíthatók az elõttünk álló 45 évre afosszilis energiahordozóból a globálisigények: kõolaj: EJ, földgáz: EJ, szén: EJ. Ajövõkérdéseezekutánaz,hogyafosszilisenergiahordozók eddig (jelenleg) kimutatott ipari (igazolt) készleteimilyenmértékben,illetõlegmeddigbiztosítják aglobálisigényekmegbízhatókielégítését,ill.amárkimutatottföldtaniésajövõben megkutatandó vagyon, továbbá akitermelési technológiák kihozatalt növelõ hatása az adott kor (idõszak) gazdasági-piaci körülményeiközöttmilyentöbblet-újabbforrásokatjelentenek. 2 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

5 Aglobális termelés és igény jelenlegi helyzete Akõolajtermelés és -felhasználás globális egyensúlya látszólagosan megnyugtató képet mutat. AJournal of Petroleum Technology [7] által folyamatosan közölt statisztikai adatok szerint (3. ábra) a kínálat/ igény kisebb-nagyobb eltéréstõl tekintve egyensúlyban van. Az idõszakos fluktuáció nagyrészt objektív tényezõkre, így például afejlett országok stratégiai készletének ingadozására, az off-shore termelést befolyásoló természetikatasztrófákra,regionálisháborúkra,avilággazdasági fejlõdésnek periodicitására stb. vezethetõ vissza.azegyensúlymegbomlásátavizsgáltidõszakban KínaésIndiakiemelkedõgazdaságifejlõdése,illetveaz enneknyománjelentkezõkõolaj-ésföldgázigénynövekedése,máramianaturáliákatilleti,méglátszólagnem befolyásoljaérdemben. 3.ábra: Akõolajkínálat/igényegyensúlyánakalakulása aközelmúltban Anapikõolajtermeléskiegyensúlyozottságátjóltükrözi, hogy mérsékelten emelkedõ trend mellett bbl/nap-os termeléssel aglobális igény hosszú idõ ótakielégíthetõ.ezenbelülazismegnyugtatónaktûnik, hogyamegtermelt kõolajnak csak40%-a származik az OPEC tagországoktól, és a nagyobb hányadot az OPEC-en kívüli országokban hozzák a felszínre. A 4. ábra adataiból az is látszik, hogy az OPEC termelés szignifikánsanegyenletesebb,mintazegyébrégióra,országrajellemzõtermelés.azopecországoktermelésés árstabilizáló szerepének mozgásterét azonban az is jól jellemzi,hogy atermelési kvóta ±5%-onbelüli megváltoztatásatöbbnyireelegendõakiegyensúlyozottellá- tást biztosítóállapot visszaállításához, ha az valamilyen okból átmenetileg megbomlik. Nyomatékosan alá kell azonbanhúzni,hogyakiegyensúlyozottkínálat/igényviszony, illetve termelés/fogyasztás szcenárió látszólagos, és atovábbiakban ismertetésre kerülõ adatai aggodalomra adnakokot. Forrás oldalról aggodalomra ad okot, hogy Butler [8] napjainkban közzétett adatai szerint 1983 volt az utolsó év, amikor az ipari készlet éves növekménye meghaladta az adott évben felszínre hozott kõolaj mennyiségét (5. ábra). Ez nem áll ellentmondásban az elõzõekben említett megállapítással, amely szerint kiegyensúlyozott a termelés/igény egyenlege. Az ipari, vagykitermelhetõkõolajkészletnagysága ugyanis nemcsak az újonnan feltárt földtani forrásból táplálkozik, hanem akitermelési hatékonyság javulásából is. Mivel az utóbbi hozzájárulása éves viszonylatban jelenleg meghaladja az elõbbit, kijelenthetjük, hogy akínálat/ igényjelenlegiegyensúlyánakfennmaradásaelsõsorban azinnovációnak,atechnológiaifejlesztéseknekköszönhetõ. Végeredményben ez azt jelenti, hogy aglobális kõolajtermeléskétévtizedeaföldtanikészletcsökkenésemellettmegyvégbe.egyebekmellettezisokaannak aténynek, hogy akõolaj ára 1999-tõl elõször $/bbl-re, majd 2004-tõl $/bbl-re növekedett, és e tanulmány írása idején elérte aközel 100 $/bbl értéket [7] (6.ábra). Nemtagadhatótermészetesenazsem,hogyakõolaj árának alakulásában kétségtelenül Kína és India rendkívüligazdaságifejlõdése,illetveazehhezszükségeskõolajigény növekedése az egyik fõ mozgatórugó. Várható, hogy ez atrend középtávon komoly befolyást fog 5.ábra: Aziparikészletnövekedésés-termeléskülönbsége 4.ábra: Avilágnapiolajtermelésénekalakulása aközelmúltban (gázcsapadék-ésnemkonvencionális olajtermelésnélkül) 6. ábra: Akõolaj(Brent) világpiaciáránakalakulásaa közelmúltban BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 3

6 gyakorolni aszénhidrogének árára. Yergin [9] közlése szerintugyanisagazdaságifejlõdésésakõolajigényközöttszorosösszefüggésállfenn.a7.ábrán láthatógörbék lefutását elemezve megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedben aglobális gazdaságátlagosan3,73%-kal növekedett,amihezátlagosan1,95%-osolajigény-növe- kedéstartozott.ebbõlegyenesenkövetkezik,hogy1%- os gazdasági növekedés közelítõen 0,5%-os olajigény növekedésselpárosul.yerginközlésévelkonvergálnaka BPStatisticalReviewofWorldEnergy2007júniusában közzétettadataiis,amelyszerintkínakõolaj-felhasználása 1996 és 2006 között megduplázódott (173 Mt-ról 349 Mt-ra nõtt). A2005/2006 évek közötti növekedés 6,7%-os volt (szemben aglobálisan jellemzõ 0,7%-os növekedéssel) [10], ami megerõsíti agdp és az olajigény szoros kapcsolatát. Kína tartós importfüggõségét vetítielõreazenergybusinessegyiklegújabbkiadványa [11]is,amelyszerint2020-banazországvárhatókõolajfelhasználása ajelenleginek közel két és félszeresére növekszik, miközben ajelenlegi 50%-os importfüggés 70%-ranõ.Ténykéntkezelhetõtehát,hogyafeltörekvõ országokrendkívüliszénhidrogénigényeazelkövetkezõ évtizedekben meghatározó és tartós hatást fog gyakorolniakõolajárára. 7.ábra: AglobálisGDPésakõolajigénynövekedése 1970és2006között Nem vitatható azonban az sem, hogy akõolaj árának drasztikus növekedése kedvezõen visszahatott az innovációra, ak+f tevékenységre és akitermelhetõ ipari készlet növekedésére. Ennek eredménye egyebek mellettaz,hogyatermelésitevékenységfokozatosankiterjedtazokra az elõfordulásokra is,amelyekakorábbi olajárak mellett nem voltak gazdaságosan hasznosíthatók, vagykedvezõtlen, rendkívülitermészeti környezetbenhelyezkedtekel.báratermelésiköltségekfolyamatosan növekednek, a jelenlegi árviszonyok soha nem látott extraprofitot eredményeznek atermelõ vállalatok részére, és ez a technológiai fejlesztésekre gyakoroltkedvezõhatásánkeresztül jelentõsen hozzájárul akitermelési hatásfok javulásához, a feltárt földtani vagyon egyre nagyobb hányadának hasznosításához. Akõolajkészletek és az ellátottság helyzete Avilág kõolajkészleteinek összehasonlítása során bizonytalanságot jelent, hogy amegkutatottság mértéke,avagyonbecslésmegbízhatóságaországonként,illetveakülönbözõadatforrásokeseténiseltérõlehet.másmásfogalmiértelmezéslehetazipari,azigazoltkészlet, amûrevaló,akitermelhetõ,ageológiai(földtani),abecsült,areménybelivagyonokszámbavételénél.egyebek mellett az ásványi elõfordulások többségénél, így akõolajnálisjelentkezikazaprobléma,hogyazegyesterületeken eltérõ megbízhatóságú módszerrel történt a földtanikutatás,ésváltozottaszámbavételmélységihatára. Bizonytalanságot jelent továbbá, hogy az egyes földrészek(horizontálisés mélységbeli)megkutatottságiszintjeigeneltérõ. A mûrevaló vagy a kitermelhetõ minõsítés országonként más-más technikai, gazdasági kritériumrendszer szerint történhet. Aglobális szénhidrogénvagyonlegújabb osztályzása és az egyes elemekmeghatározásaetheringtonésritter[12]tanulmányábanközöltekszerinta8.ábrán látható. Az egyes kategóriákhoz tartozó fogalmi elemek megkülönböztetésénekalapját már egyértelmûen valószínûségimegfontolásokképezik.ezvonatkozikminda földtani kutatásra, mind ajelenlegi és ajövõbeni technológiai alkalmazására. A gyakorlatban azonban egyszerûbb osztályzási módszert használunk atovábbiakban. Ezek szerint az alábbi készletfogalmakat alkalmazzuk: Iparikészlet (provedreserve): ajelenlegitechnológiai színvonal mellett gazdaságosan kitermelhetõ, részletesenmegkutatottvagyon[13]. Bizonyítottkészlet (recoverablereserve): arendelkezésre álló technológiával az adott piaci körülmények közöttgazdaságosankitermelhetõkõolaj. Akét,lényegébenazonosfogalom általtakart készlet egyike sem tekinthetõ idõben állandónak. Mindkettõrehatássalbírakõolajáránakrövididõnbelüligyors éshektikus50 80dollárközöttiváltozása,amidöntõen apiaci körülmények függvénye. Ezzel szemben atechnológiai fejlõdés általános hatása csak hosszabb távon érvényesülakészletbecslésben. Földtani vagyon (resource): akutatási adatokkal igazolt, az ásványi nyersanyagokra jellemzõ paraméterekkel (vastagság, minõség) rendelkezõ vagyon, amely mûszaki-gazdasági korlátok alkalmazása nélkül számítottvagyon. Kitermeltkészlet Maitechnológiávalgazdaságosankitermelhetõkészlet Bizonyított Valószínû Esetleges Jövõbelitechnológiávalkitermelhetõkészlet Bizonyított Valószínû Esetleges Nemkitermelhetõkészlet Perspektivikusankitermelhetõvagyon Nagyonvalószínû Közepesenvalószínû Kevésbévalószínû Nemkitermelhetõvagyon 8.ábra: Aglobálisszénhidrogénvagyon,illetve-készletosztályzása 4 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

7 9.ábra: Aglobálisbizonyítottkõolajkészlet regionális megoszlása 2006végén 10.ábra: Aregionálisolajtermelésévesmegoszlása 2006végén 11. ábra: A2006végénvárhatótermelésiélettartam regionálismegoszlása Reménybeli vagyon (resouce to be proven, yet-tofind resource): aföldtani feltételezések alapján, bizonyosvalószínûséggelbecsültásványvagyonmennyisége. Areménybeli vagyon valószínûségi alapon történõ számításánaktöbbmódszerevan.aszénhidrogén-kutatásban általánosan elterjedt és elfogadott módszert az US Geological Survey (USGS) dolgozta ki [14]. Ezek szerint areménybeli vagyon megadása 95% 50% 5% valószínûségiszintmelletttörténik,amelybõllogaritmikus átlagot (mean) számolnak, és ez tekinthetõ a(korántsem kritika nélkül elfogadott) várható értéknek. Egy adott valószínûségi szinten becsült és még megkutatásra váró földtani vagyonnak idõben változó részét lehetvárhatókészletnektekinteni.akorábbiakbanemlített Etherington és Ritter [12] által vázolt megközelítésbõl következik továbbá az is, hogy avalószínûségi alaponvárhatóföldtanikészletnekiscsakegy,atechnológiai fejlettségtõl függõ része tekinthetõ kitermelhetõ iparikészletnek. Akõolajtermelésnek az évi elsõ olajkút fúrásátólszámíthatókezdeteótarendszeresenjelentekmeg becslések, melyek mind akészletek gyors kimerülését vetítettékelõre,deezekafolytonosannövekvõkitermelés ellenéreis megalapozatlannakbizonyultak. Akészlet és ellátottság vonatkozásában talán elvi állásfoglalásként is idézhetünk Baade könyvébõl [15] (p.157.): A világ kõolajtermelésénekgyors növekedéseésafogyasztásnakezzeltermészetszerûenegyüttjáró fokozódása miatt az emberek állandóan attól féltek, hogyatartalékokhamarosankifogynak.dealegfontosabb tény, amit akõolajjal kapcsolatban meg kell jegyeznünk az, hogy az ilyen aggodalmak, amelyeket nagyon hozzáértõ és tekintélyes helyeken újra meg újra hangoztattak, mindig hamisnak és megalapozatlannak bizonyultak. Sami helytálló amúltra vonatkozóan, azt nyugodtan elmondhatjuk aközeljövõrõl is (írta ezt a szerzõfélévszázada,ésmegállapítása amaitekintélyek hisztériájára isvonatkozhat). Atanulmány korábbi fejezetében említést tettünk arról,hogyaglobálisgdp-növekedésszoroskapcsolatbanvanafelhasználtszénhidrogénekmennyiségével,és várható,hogyafüggõviszonyméghuzamosideigfennmarad.akérdésvilággazdasági,sõtgeopolitikaifontosságánaktudhatóbe,hogyaszénhidrogénkészletekésaz ellátottságalakulásával,elõrejelzésévelszámosnemzetközi és országos szervezet foglalkozik. Autentikus forrásnak tekinthetjük többek között a BP Statistical Reviewlegújabb,2007júniusábanközzétett kiadványát [10].Aglobáliskitekintésszerintavilágbizonyított,ésa jelenleg alkalmazott technológiai feltételek mellett kitermelhetõ földtani készlete konvencionális kõolajból 164,4Gt,amelynekregionálismegoszlásaa9.ábrán látható. Aregionális termelési adatok megoszlását évvégéna10.ábrán közöltadatoktükrözik,bizonyítva, hogyatárgyévbenavilágon 3,914 Gt kõolaj kitermelésérekerültsor. Ekét adatból kiszámítható aregionális termelési élettartam,amelyösszességében40évesellátottságot vetít elõre. Ez azonban igen nagy szórást mutat nemcsak arégiók között, (11. ábra), hanem az egyes régiókon belül is; aközel-keleten a80 éves átlag mögött Szíria 19,7 éves és Irak 158 éves termelési élettartalma között általában hosszú, de változatos termelési periódusokvalószínûsíthetõk. Aközölt átlagos adatokkal kapcsolatban már itt fel kell hívni afigyelmet arra is, hogy az effektív termelési periódus zérus készletnövekedés nélkül is hosszabb lehet amegadottnál, mivel atermelési adatsor minden mezõ esetében maximum görbe szerint alakul, és alecsengõágáltalábanhosszabbafelfutóágnál.másfelõla becslésnemveszifigyelembeatermelésitechnológiajövõbeli(ésajelenlegvégbemenõolajárradikálisnövekedése által különösen felgyorsuló) fejlõdésének az ipari készletregyakoroltkedvezõhatását. Az elõzõekben közölt globális ellátottsági adatok látszólagkomolyaggodalomraadnakokot.ezazonban korántsemolyansúlyos,mintamilyennekelsõpillantásra látszik. Egyfelõl, arendelkezésre álló szénhidrogén- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 5

8 készletetnövelianemkonvencionálisforrásbólszármazó kõolaj és gáz mennyisége. Az idézett BP Statistical Review [10] 26,5 Gt-ban jelöli meg 2006-ban, Kanadában(Alberta négyolajhomok-elõfordulásán)abizonyítottiparikõolajkészletet,ésígyaszámbavehetõkészlet atárgyévben nem 164,4 Gt, hanem 191 Gtvolt. Ez önmagában 16%-kal, 46 évre módosítja aglobális termelésiélettartamot. Bár akésõbbiekben részletesebben kitérünk anem konvencionális források kérdésére, az ellátottságot lényegesennagyobbmértékbenjavíthatjaamégfeltárandó,reménybeliföldtanivagyonnövekménye.azusgs 2000-ben publikálta aminõségtõl független kõolaj és a folyékony halmazállapotú földgáz (gázcsapadék, kondenzátum) feltételezhetõ globális vagyonra vonatkozó adatokat [14]. Anagy nemzetközi elismertséggel rendelkezõ szervezet szerint a még feltáratlan vagyon %valószínûség mellettbecsültésebbõl logaritmikus eloszlást feltételezve képezett átlag (mean) globális,mégmegkutatásraváróvagyonalapjánkõolajból~120gt,míggázcsapadékból35gt,azazösszességében 155 Gt folyékony szénhidrogén feltárására lehet számítaniazelkövetkezõévtizedekben. Aföldtanivagyonnövekedéseajelenlegikitermelési hatásfok (33%) mellett tehát minimálisan 50 Gt-val növeli akitermelhetõ ipari készletet, ami az ellátottságot szerény becslés szerint is további 20%-kal növeli. Ezzelatöbblettel,valamintakanadaiolajhomokbólkinyerhetõ nem konvencionális (syncrude) kõolaj hozzájárulástisideszámítva,axxi.századbanrendelkezésre állókõolajmennyiségeszerénybecslésszerintis244gtra növekszik, ami közel 60 éves megnyugtató ellátást biztosítkõolajbólazemberiség számára. Azutóbbiévekbenszámoselõrejelzéslátottnapvilágot avárható készletek és az ellátottság vonatkozásában. Ezek lényegében megegyeznek, vagy nagyon hasonlóakafenti abritishpetroleumco.statisztikaiévkönyvében szereplõ adatokkal. Az egyezésnek minden bizonnyal az az oka, hogy akülönbözõ közlemények ugyanabból aforrásból táplálkoznak, vagy hasonlószámítási modellt használnak. Az alábbiakban, ateljességre való törekvés nélkül, megemlítünk néhány, gyakranidézettelõrejelzést. Elsõ lépésként amagyar Geológiai Szolgálat [13] évben publikált adataiból merítünk jellegzetes példákat, zárójelbe téve abp legújabb, 2006-ra vonatkozótényadatait.ezekszerintszaúd-arábiaiparikészletekõolajból36(36,3)gt,oroszországé8,2(10,9)gt, azusa-é3,8(3,7)gtésavilágiparikõolajkészlete143 (164,6) Gt. Az éves termelés Szaúd-Arábiában 475 (514) Mt, Oroszországban 421 (480,5) Mt és az USAban 341 (311,8) Mt, míg avilág összes éves termelése 3,697 Gt volt. Ebbõl számszerûen következik a 76 (66,7),19(22,3),és11(11,9)évesellátottságazemlített országokban, valamint globálisan 39 (40,5) éves átlag. Az adatok összehasonlítása arra enged következtetni, hogy az elõrejelzések az elmúlt két év alatt érdemben nem változtak, és kisebb-nagyobb eltéréssel (Szaúd- Arábia,Oroszország)jóegyezéstmutatnak. Vajda György [2] adatai szerint 2001-ben avilág konvencionális ipari kõolajkészlete 140 Gt, az évi termelés 3,6 Gt/év, ami megfelel 41 éves globális ellátottságnak. Büki [16] tanulmánya szerint, évi adatok alapján, avilág ipari kõolajkészlete 1293 Gbbl, anapi termelés 71,8 Mbbl, az évitermelés 26,3Gbbl,tehát az ellátottság 49,1 év. Az utóbbi szerzõadatai közel 20%- os hibát jelentenek ajelenleg érvényes értékekhez képest, ez nyilvánvalóan az idõközben eltelt 6 7 év alatt folyamatosan pontosított becslések következménye. Bárdossy és Lelkesné-Felvári [17] avilág kõolajkészletei, illetõleg az ellátottsági szintre vonatkozóan tanulmányukban egyrészt a Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstofffe (BGR) évi adataira hivatkoznak, és ennek megfelelõen aglobális ellátottságot43évbenadjákmeg.areménybelikõolajvagyont ugyanez a forrás Gbbl, azaz 47,7 235,5Gm 3 közöttjelölikmeg,ésígyafeltételezett konvencionális készletekkel való ellátottság már 67 évnek adódik. Atanulmány szerzõi amár idézett BP Statistical Review korábbi adataira is támaszkodnak, és a világ évi ipari kõolajkészleteit 1200,7 Gbbl=190,9Gt-banhatározzákmeg,amiglobálisátlagban 40,6 éves ellátottságot jelent. Hasonló nagyságrendbe esnek atovábbi elõrejelzések is. Így például Kumar [18] avilág évi ipari kõolajkészletét 142,7 Gt-ban, a termelését 3,556 Gt/év-ben jelöli meg, és ennek megfelelõen az ellátottság 40,6 év. Lakatos [19] egynato kiadványban2006.évi adatként az ipari kõolajkészletet 170 Gt-ban, a évi termelést 3,88 Gt/év-benadja meg,ésígyazellátottság43,8év.ehhez igen hasonló elõrejelzést tett közzé aközelmúltban az USGS [20], amely szerint 95%-os megbízhatósági szinten az igazolt minimális ipari kõolajkészlet avilágon 1298 Gbbl (206 Gm 3 ),ami r=0,8 t/m 3 sûrûséggel számolva 165 Gt-nak felel meg, és ennek alapján a2002. évi3,88gt/évtermeléstalapulvéve42,5évesellátottság prognosztizálható. Gyakran idézett és ugyancsak autentikus információforrásnak tekintik világszerte aus Department of Energy háttérintézményeként mûködõ Energy InformationAdministrationévesjelentését[21].A2004-ben megjelentösszefoglalókiadványszerint az igazoltipari készlet1227gbbl=195gm 3» 156Gt,amiatárgyévre vonatkozó 3,88 Gt/év termelés alapján 40,2 éves ellátottságnak felel meg ban a Kõolaj és Földgáz folyóirat6.számábanmegjelentközleményébenpápay [22] egyebek mellett részletesen foglalkozott az ellátottságkérdéseivelis.aszerzõelsõlépéskéntazusgs optimális (mean) becslésére hivatkozva megadja a várható készlet adatait, ami 2058 Gbbl =327 Gm 261Gt,ésez 67évesellátottságotigazol. Eztkövetõen közliaz5%-osmegbízhatóságiszintheztartozó,aszakemberekáltaljelenlegirreálisannagykészletjellemzõit is.ezelvileg2946gbbl=468gm 373Gt,ésezmár 96 éves ellátottságot jelent. Ezek után Pápay [22] személyes véleményként mondja ki, hogy az újabb kutatások és a technikai fejlõdés eredményeként a szénhidrogénipari készletek a jelenleg általánosnak 6 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

9 tartott 50 éves ellátottsági szintet 80 évre, ezen belül a 42,5 éves kõolaj-ellátottsági szintet 42,5 x1,5 =63,75 évre emelhetik. Bár atechnológiai fejlõdés készletnövelõ hatása és az új mezõk feltárásából származó tényleges többlet ma még nem számszerûsíthetõ, a szerzõkijelentésévelösszecsengazenergyinformation Administration maximális ipari készletre vonatkozó elõrejelzése, ami igazolt készlet +új mezõk +technikai fejlõdés együttes értékét rendre ( ) Gbbl =2896 Gbbl értékben adja meg. Ez pedig megfelel 460 Gm 368 Gt kitermelhetõ kõolajnak, ami az évszázad végéig biztos (94,8 éves) ellátottságot jelent. Abemutatott, lényegében összevágó irodalmi adatokalapjánavilágkonvencionálisiparikõolajkészleteia jelenlegitermelésiszintmellett40 60évesellátottságot igazolnak. Visszatérve atanulmányelsõ részében meghatározott 45 éves kõolajigényre, azt kaptuk, hogy a prognózis szerint 2050-ig összesen EJ energiát kellene akõolajtermelésbõl biztosítani. Az átlagos 40GJ/tfûtõértékmellettezenenergiamennyiségbiztosításhoz 187,5 235,0 Gtkõolaj-kitermelésadna fedezetet. Anyilvántartott konvencionális ipari készlet ilyen volumenû termelést várhatólag nem biztosít. Ezért indokoltakészletnöveléslehetõségeitszámba venni. ABP Statistical Review [10] közlése szerint ban aföldgáz bizonyított ipari készlete 181,46 Tm 3 (T: tera=10 12 ),azévestermelés2,865tm 3 volt,melyekregionálismegoszlásaa12. és 13.ábrán naturáliában(m 3 ) ill. atermelés kõolaj egyenértékben is látható. Az adatokbólközvetlenkövetkeztetéstvonhatunkleaföldgázellátottságra ama rendelkezésre állóforrásokés az évi termelés alapján (14.ábra).Az ábrákban található adatokatrészleteibennemelemezzük,csupánarrateszünk kísérletet, hogy akumulatív kõolaj egyenérték alapján vonjunk le következtetéseket. Aföldgáz vonatkozásában rögzíthetjük, hogy az ismert ipari készlet alapján a globálisellátottság 63,3év. Ha az USGS reménybeli vagyonra vonatkozóbecslését is figyelembe vesszük (15. ábra), akkoraztmond- hatjuk,hogyaz optimálisbecsléseseténaxxi. században elõreláthatólag és remélhetõleg a181,46 Tm 3 ismert készlet 147,16 Tm 3 -rel nõ. A feltehetõen rendelkezésre álló 328,62 Tm 3 földgáz alapján, ajelenlegi termelési kapacitás mellett csaknem megduplázódik a termelési élettartam és 114,7 év ellátottságot biztosít. Afosszilis energiahordozók szerepe aglobális ellátottság biztosításában Tanulmányunkbaneddigszigorúancsakakõolaj-ellátottsággalfoglalkoztunk.Ez azonbantöbbokbólnem szakíthatóelaföldgázésaszénenergiaellátásbanbetöltött szerepétõl. Elég csak arra hivatkozni, hogy aföldgáz afisher-tropsch eljárással folyékony motorhajtó anyaggáalakítható(gtltechnológia),illetveszénbõla cseppfolyósenergiahordozóelõállításátközelszázévvel ezelõtt,magyar kutatókközremûködésévelmár megoldották.ígyaföldgázésszénnemcsakazenergiatermelésben alternatívája akõolajnak, hanem motorhajtó és vegyiparialapanyagkéntis.akétfosszilisanyaggalvaló foglalkozást indokolja az is, hogy egyes forrásokakõolaj-ellátottság vonatkozásában is kõolaj egyenértékkel (Tons OilEquivalent,TOE,toe) számolnak,ésígy esetenként nehéz ha nem lehetetlen megállapítani, hogy aközölt adat milyen additív elemeket tartalmaz. Ennek egyik példája az EURACOAL [23] által ben közölt adat, amely szerint avilág ipari kõolajkészlete 318,08 Gtoe, az évi termelés 5,125 Gtoe, tehát az ellátottság62év.tekintettelatoedefiníciójáraésazátszámítási tényezõkre, afenti két adat pontosan megfelel318,08gtiparikészletnekés5,125gtévestermelésnek.figyelembevéveaténylegeséskõolajravonatkozó adatokat(164,5gt,illetve3,91gt/év),azeuracoal által közöltadat vagyhibás, vagy tartalmazza például a földgázra vonatkozó additív kõolaj egyenértéket is. Ezértazalábbiakbantekintsükátkülön-különésegyüttesen is aföldgáz és aszén kõolaj egyenértékben kifejezetthozzájárulásátaglobálisellátottsághoz. 12. ábra: Abizonyítottipariföldgázkészletregionális megoszlása 2006végén 13.ábra: Aföldgáztermelésregionálismegoszlása 2006végénm 3 -ben,illetvekõolajegyenértékben 14. ábra: A2006végénvárhatótermelésiélettartam regionálismegoszlásaföldgázesetén BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 7

10 15. ábra: Areménybeli,megkutatásraváróföldgázvagyon nagysága Nem kíván különösebb magyarázatot, hogy az ellátottság ennél lényegesen kisebb lehet, mert aföldgázigény évente 2,5%-kal nõ (egyes régiókban, pl. Ázsiában 6,5%-kal),szembenakõolaj0,8%-osnövekedésével. Akõolaj- és aföldgáz-ellátottságot együttesen kezelve megállapíthatjuk, hogy az ismert ipari készletek kõolaj egyenértékben gyakorlatilag azonosak, és 327,7 (164,4+163,3) Gtoe értéket tesznek ki. Ajelenlegi kumulatív termelést 6,5 (3,914+2,586) Gtoe-nek véve az ellátottság 50,4 évnek adódik, köszönhetõen annak, hogy az olajegyenértékben kifejezett és közel azonos ipari készlet mellett aföldgáztermelés közelítõen kétharmadaazolajtermelésnek.amennyibenareménybelikitermelhetõkészleteketajelenlegikitermelésihatásfok (33% kõolaj és 70% földgáz) mellett figyelembe vesszük, akkorazelõbbiforrás50gtkõolajés92gtoe földgáz többletével, az ipari készlet 470 Gtoe-ra nõ, és ez hasonló számítást követve 72,3 év ellátottságot eredményez. Végül végezzük el az elõbbi számítást a szénféleségekre is, összevonva az antracitra, fekete- és barnakõszénre,valamintlignitrevonatkozóadatokat.a bizonyított készletek regionális eloszlását a16. ábrán láthatjuk Gt-ban, illetve a17. ábrán aregionális termeléstmt-ban,illetvemtoe-benkifejezve. 17. ábra: Aszéntermelésregionálismegoszlása 2006végén Az adatokatösszesítvemegállapíthatjuk,hogyakülönbözõszénféleségekbõlaglobális készletmegközelíti att nagyságrendet (a pontos adat909 Gt,más itt nem idézettadatokszerint1.088tt).a17.ábrából számíthatóéves termelés 6,184Gt, és akétadat hányadosaként abiztonságosellátás147év.aregionálistermelésiélettartam avonatkozó készlet és atermelési adatok ismeretébenitt ismegadható (18.ábra):a jelentéktelenkészletteléstermelésselrendelkezõközel-keletrekapottir- reális adatotleszámítva megállapíthatjuk,hogyakulcsrégiókkétszázévetmeghaladó,vagyahhozközelállóellátottsággal rendelkeznek, de az ázsiai régió is megközelíti aszáz évet, még ahatalmas széntermelést produkálókína ellenéreis. Aszéntermelésvolumenemegadhatókõolajegyenértékbenis.Azátszámításalapjátazképezi,hogy1tonna szén 0,498 tkõolajnak felel meg. A17. ábrán ezt a léptéket is feltüntettük. A régiós adatok összeadása 3,079 Gtoe értéket eredményez, tehát aszénféleségek formájában kitermelt fosszilis energiahordozó kõolaj egyenértékben kifejezett mennyisége megközelíti a konvencionáliskõolajtermelésnagyságát,annakközelítõen 75%-át adja. Az egyenértékû készlet nagysága viszont megdöbbentõen nagy számot, kb. 450 Gt-t eredményez,ésezönmagában114évesellátottsággalegyenértékûkõolaj-termelésnekfelelmeg. Ezek után, areménybeli forrásokat nem számítva, csakatényszerû,kõolajegyenértékbenkifejezetttermelési adatok felhasználásával összefoglalódiagramot készíthetünk, ami megadja az egyes fosszilis energiahor- 18.ábra: Aszéntermelésélettartamaakülönbözõ régiókban2006végén 16. ábra: Abizonyítottipariszénkészletregionális megoszlása 2006végén 19. ábra: Afelhasználtfosszilisenergiahordozók részarányaazegyesrégiókban2006végén 8 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

11 dozók részarányáta különbözõ régiókban (19.ábra),illetve egy kördiagrammal jellemezhetjük a2006-ra jellemzõ összesített megoszlást (20.ábra). 20. ábra: Aglobálisanfelhasználtfosszilis energiahordozókrészaránya2006végén(gtoe) Végül abemutatott, aglobális készletekre és ellátottságra vonatkozó adatok mellett érdekességként az USA és Kína adatait emeljük ki. Az 1. táblázat az USA kõolajtermelésének XX. századi alakulására vonatkozó adatokat tartalmazza. Az ellátottsági szint közötti alakulása arra utal, hogy 70 év alatt azipari (kitermelhetõ)készletekés atermelésis lényegesenváltozott,azellátottságazonban(10 12év)lényegébenállandómaradt.Ezegybenbizonyosésfeltehetõen tudatos olajpolitikát is jelent. Mivel az USAterületén számottevõ új produktív terület konvencionális kõolaj esetében már aligha várható és a kitermelés technikai színvonala nemzetköziösszehasonlításbanbizonyosan a legfejlettebbek egyike, az USA olajigényének megszerzése érdekében ma is és ajövõben is, kénytelen speciális stratégiátkövetni. 1.táblázat AzUSAkõolajravonatkozókészletéstermelésiadatai[10 9 hordó] Év Készlet Termelés Ellátottság,év ,900 0, ,800 0, ,500 0, ,500 0, ,200 0, ,500 0, ,600 0, ,400 0, ,025 1, ,827 1, ,268 1, ,012 2, ,613 2, ,352 2, ,001 3, ,682 3, ,802 3, ,416 3, ,254 2, ,351 2, ,045 2, ,371 1, Hasonló módon Kína kõolaj-ellátottságát is egyedi helyzet jellemzi. Deren adatai [24] szerint az ipari kõolajkészlet 3,3 Gt, az évi termelés 167 Mt, ami aktuálisan 20 éves ellátottságot jelent. ABP többször idézett évkönyve ennél is kedvezõtlenebb helyzetre utal, amennyiben akészletet 2,2 Gt-ban, atermelést 183,7 Mt-banjelölimeg,amimindössze11,9évellátottságnak felelmeg.nyilvánvalóazonban,hogyakínaifelhasználásiigényjelentõsennõnifog.bárkínábansohanemlátott méretû off-shore és on-shore kutatások indultak meg, változatlanul nagy kérdés, hogy akészlet és az igényaránya hogyan alakul ajövõben, és az ország milyenmódonhatározzamegimportpolitikáját. Általános megjegyzések, következtetések Az egyes szerzõk közepes (átlagos) megbízhatóság mellettajelenlegitermelésiszintenazismertiparikészletek alapján többnyire 40 éves, areménybeli földtani készletetisszámításbavéve60 70évesellátottságotvalószínûsítenek. Akülönbözõ szerzõk és szervezetek által közölt adatok között számos esetben jó egyezés tapasztalható,azonbananagyeltéréseksem ritkák.mindenekelõttfigyelembekellvenni,hogyazidõelõrehaladásával mind akészletek, mind atermelési volumen is változik,abecslésekalapjáulszolgálószámításokésmodellek pontossága javul. Ennek ellenére változatlanul csak trendjelleggel hivatkozhatunk atechnikai-technológiai fejlõdés kihozatali hatásfokra és ezenkeresztül amegkutatott földtani vagyon kitermelhetõ hányadát képezõ, ipari készletre gyakorolt kedvezõ hatásáról. Tudomásul kell venni, hogy aszénhidrogén-termelés a kezdetektõl fogva nem egyszerûen eredménycentrikus vállalkozás, hanem alegbrutálisabb extraprofit-orientált ipari tevékenység. Ennek már ma is kézzelfogható jele, hogy akõolaj árának 11 $/bbl-rõl 150 $/bbl-ra történõ növekedése pezsgést hozott ak+f tevékenységben,annakvolumeneésfõlegahatékony,harmadlagos eljárások rutinszerû alkalmazása azonban messze elmaradnemcsakazindokolttól,hanemalehetõségektõl is. Ezért ajelenleg rendelkezésre álló ipari készleteken túlmenõen újabb lehetõségeket kell keresni az ellátottság növelésére és atermelés/igény egyensúlyának hosszú távú fenntartása érdekében. Ezen lehetõségekelsõsorbanazalábbiak újabb elõfordulások megkutatása (a földtani vagyonnövelése); technológiai fejlesztésekkel akihozatali tényezõ növelése(aziparikészletnövelése); nem konvencionális olajtelepek kitermelésének megkezdéseésfokozása; természetes szénhidrogének (olaj, gáz) szénbõl történõszintetikus elõállítása; alternatív (bio) üzemanyagok termelésének növelése. Az újabb elõfordulások feltárása egyrészt bizonyos múltbeli tapasztalatok alapján lehetséges, bár ebben a kérdésben az extrapolálás alapja egyrészt vitatható, másrészt hipotetikus kérdés. Sajnálatos tény, hogy a BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 9

12 Föld megkutatottsági fokának növekedésével atalálati valószínûség csökken. Ennek nem mond ellent, hogymaisfeltárásrakerülnekóriásikiterjedésûésnagy szénhidrogénvagyonnalrendelkezõ gigant mezõk(pl. Kazahsztánban), azonban ez inkább kivételnek, mint gyakoriesetnektekinthetõ.ahagyományosterületeken anagymélységûkutatásadújlehetõségeket,elsõsorban aföldgáztartalékok feltárása területén. Ebbõl aszempontbólaföldegyesterületeinakutatás5000malátörténõ kiterjesztése (pl. Afrikában, Dél-Amerikában, a Mexikói-öbölben de Magyarországon is) jelentõs eredménythozhatmagával.érintõlegesenmegkellemlíteniaztis,hogyanemkonvencionálisszénhidrogének nemcsak elméleti, hanem egyre növekvõ gyakorlati jelentõséggelbírnakaglobáliskõolaj- és földgázigénykielégítésében.elégarrautalni,hogyazusaévesgáztermelésénektöbb mint20%-át anem konvencionális gázokképezik,és Kanada olajtermelésénekdöntõhányadátolajhomokbólkinyert syncrude képezi. Anem konvencionális szénhidrogénkészletekre vonatkozóföldtani készletekegy közelmúltbanmegjelent tanulmány [25] szerintelképesztõennagyok, és sokszorosan meghaladják aszokványos kõolajra és földgázra vonatkozóhasonlókészleteket: 1.palaolaj(shaleoil): 5,51Tbbl(»900Gt) 2.homokolaj(tarsandoil): 3,74Tbbl(»620Gt) 3.palagáz (gasshale): 321,0Tcf(»11,5Tm 3 ) 4.homokgáz(tightsandgas): 85,90Tcf(»3,1Tm 3 ) 5.széntelepekmetánja (CBM): 193,9Tcf(7,0Tm 3 ) pesszimista becslés Tcf(20-50Tm 3 ) optimistabecslés 6.metánhidrát: 0,5-5,0Em 3 ( Tm 3 ) A fenti földtani készletek még akkor is évszázadokrabiztosíthatnakkiegyensúlyozottellátást,ha tudatában vagyunk a termelési technológia nehézségeinek, arendkívül alacsony, sok esetben 1% alatti kitermelési hatásfoknak. Bizakodásra adnak okot azonban aszénhidrogén-bányászat másfél évszázadot átfogó kiemelkedõ eredményei. Atechnológiai haladást jól jellemzi, hogy néhány évtizeddel korábban megvalósíthatatlannak ítélték az arktikus területen, a mélytengeri környezetben és az 5000 méter alatti formációkból történõ termelést, ami ma már általánosnak, rutinszerûnek tekinthetõ. Reményt táplálhatunk azontényalapjánis,hogyaxx.századsorántöbbmint nyolcvanévenkeresztülamegkutatottújföldtanikészleteknagyságameghaladtaazidõszaktermelését.erre találhatómeggyõzõ példa Vajda [2] könyvében, miszerint 1964 és 1998 között amûrevaló kõolajvagyon 50 Gt-ról140Gt-ra nõtt,miközbenazellátottság 35évrõl 45 évre emelkedett. Ennek a folyamatnak a fennmaradásában bízva, de az alábbi figyelmeztetést sem elfeledvezárjuktanulmányunkat. Felelõs szervezetek és személyek figyelmeztetnek, hogyafogyóolaj-ésgázkészletek,azelavultenergia-hálózatokésazújkörnyezetvédelmiszabályokújenergiakrízisselfenyegetikafejlett(nyugati)világot.ennélfogva az emberiség ismét szénhidrogénhiánynak, ár-sokknak,ellátásihiányosságoknakés alegrosszabbesetben politikai és háborús zsarolásnak kitetté válik. ; EmersonT.:Newsweek,April,2002 Megjegyzés: Atanulmányban közölt adatok átszámítása (energia,ej és termelés, GtvagyTm 3 )afosszilisenergiahordozók fajlagos hõtartalma, illetve átlagos fûtõértéke alapján történt,amelyek azalábbiak: kõolaj 40GJ/t földgáz 40GJ/1000m 3 szén 25GJ/t IRODALOM [1] Kovács,F.: Energiaigényekésazenergiahordozókvárható arányaiaxxi.században BKLBányászat2007/2.pp (2007) [2] Vajda, Gy.: Energiapolitika. Magyarország az ezredfordulón,stratégiaikutatásokamagyartudományosakadémián", Magyar Tudományos Akadémia, Budapest (2001) [3] Nekicenovic, N., Grubler,A., McDonald, A. (eds): Global Energy Perspectives, University Press, Cambridge (1998) [4] Shell International Inc.: Exploring the Future: Energy Needs,ChoicesandPossibilities,London (2001) [5] Goldemberg, J. (ed.): World Energy Assessment: 2004 updates, UN Development Programme, New York (2004) [7] Journal of Petroleum Technology Performance Indices, ( ) [8] Butler, B.: World Oil Depletion and Inevitable Crisis in Durango Bill's Energy Analysis (2007) [9] Yergin, D.: Meeting the Growth Challenge, World Petroleum,SpecialIssue,pp.20-22(2005) [10] BP Review of World Energy, June (2007) London, UK, [11] Energy Business Reports: Growing Energy Demand in Indiaand China WashingtonDC,USA(2007) [12] Etherington, J. R., Ritter, J. R.: Reserves and Resources Classification, Definition, and Guidelines: Defining the Standards!, Journal Petroleum Technology, 12: 63-67(2007) [6] Goldemberg, J. (ed.): World Energy Assessment: Energy and the Challenges of Sustainability, UN DevelopmentProgramme,NewYork(2000) [13]MagyarGeológiaiSzolgálat: Magyarországásványinyersanyagvagyona Budapest(2004) [14] US Geological Survey: World Petroleum Assessment, 2000 Descriptions and Results, Washington DC (2000) [15] Baade,F.: Versenyfutása2000.évig,KözgazdaságiésJogi Könyvkiadó,Budapest,(1963) [16] Büki,G.: Ajövõésazenergia,MérnökÚjság,XIII(11), 12(2006) [17] Bárdossy, Gy., Lelkesné-Felvári, Gy.: Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogénkészleteivel kapcsolatosan, MagyarTudomány,166(1):62-71(2006) 10 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

13 [18] Kumar,S: GlobalCoalVision 2030,Mininginthe21 st Century Quo Vadis? Proceedings pp , 19 th WorldMiningCongress,NewDelhi(2003) [19] Lakatos, I.: The Role of Fossil Fuels in the 21 st Century, Energy Scenario and Climate Aspects, pp. in LombardiS.etal.(eds.): AdvancesintheGeologicalStorageofCarbonDioxide,Springer,Dordrecht(2006) [20]USGeologicalSurvey: WorldPetroleumAssessment,2006 DescriptionsandResults,WashingtonDC(2006) [21]EnergyInformationAdministration(EIA): International Energy Outlook, 2004, US Department of Energy, Washington(2004) [22] Pápay, J.: Kõolaj- és földgáztermelés axxi. században, Bányászati és Kohászati Lapok Kõolaj és Földgáz, 139:(3)1-12(2006) [23] EURACOAL: Coal Industry Across Europe 2005, LewerenzMedien+DruckGmbH,Berlin,Germany, (2005) [24] Deren, Z.: China Coalbed Methane Development Outlook and Opportunity. Mining and Sustainable Development Proceedings pp, 17-20, 20 th World MiningCongress,Tehran(2005) [25] Lakatos, I., Lakatosné Szabó, J.: Global Scenario of Conventional and Unconventional Hydrocarbons in the 21 st Centrury, in Lakatos, I. (ed.) Smart Fields, Smart Wells and Smart Technologies, Progress in Oilfield Chemistry, Vol 7., pp , Akadémiai Kiadó,Budapest(2007) DR.KOVÁCSFERENC 1962-ben bányamérnöki,1968-ban külfejtésiszakmérnökiokleveletszerzettanehéziparimûszakiegyetemen.1962-tõl abányászatiésgeotechnikaitanszék oktatója,1977-tõlegyetemitanár, 1984-tõltanszékvezetõ.1987-tõlaMagyarTudományosAkadémialevelezõ,1993-tólrendestagja.Számoshazaiéskülföldiszakmaiésállamikitüntetéstulajdonosa,hatkülföldiegyetemtiszteletbelidoktora. DR. LAKATOS ISTVÁN 1966-ban aveszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet tól az MTAOlajbányászatiKutatólaboratórium,majd azannak jogutódjakéntmûködõ MEAlkalmazottKémiaiKutatólaboratóriumánakmunkatársa.1976-tól2008-igaFizikaiKémiaiOsztályvezetõje,1994és2008közöttazintézetigazgatója. JelenlegazMTA-MEMûszakiFöldtudományiKutatócsoportvezetõje.AMiskolciEgyetemen1996-banegyetemitanári kinevezéstkapott.2004-ben azmtalevelezõ tagjáváválasztották. ABányászati Közlöny tartalmából ABányászatiKözlöny2008/1.száma(augusztus) közli személyirész: Megbízások, közszolgálati jogviszony létesítések és megszûnések ill. kitüntetések amagyar Bányászati és FöldtaniHivatalnál jogszabályok: 2007.éviCXXXIII.törvényabányászatrólszóló1993.éviXLVIII.törvénymódosításáró1 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és ageotermikus energia fajlagos értékének, valamintaz értékszámításmódjánakmeghatározásáról 57/2008.(III.26.)Korm.rendeletabányászatrólszóló1993.éviXLVIII.törvényvégrehajtásárólszóló203/1998. (XII.19.) Korm.rendeletmódosításáról 14/2008.(IV.3.)GKMrendeletabányászatihulladékokkezelésérõl utasítások: Agazdaságiésközlekedésiminiszter22/2008.(IV.18.)GKMutasításaaMagyarBányászatiésFöldtaniHivatal SzervezetiésMûködésiSzabályzatáról AMagyarBányászatiésFöldtaniHivatalelnökének1/13/2008.MBFHszámúutasításaaMagyarBányászatiés FöldtaniHivatalésjogelõdeiegyesutasításainakhatályonkívülhelyezésérõl hirdetmények,közlemények: Pályázatbányászatijogmegszerzésére Pályázattámogatáselnyerésére Tájékoztatásabeérkezettpályázatokeredményérõl Robbantásvezetõiigazolványérvénytelenítése Robbantómesteriigazolványérvénytelenítése PT BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 11

14 Adízelgépek kipufogógázainak felhígításához szükséges légmennyiség meghatározása ID. NOVÁK SÁNDOR okl. bányamérnök (Kincsesbánya) Abauxitbányászatban általánosan alkalmazott kamra-pillér fejtésekben atermelvény dízelgépes kiszállítása során olyan intenzívalégkeveredés, hogy afejtési mezõben ill.annak egy-egy szakaszán közel azonos agázterhelés. Aszerzõ az ilyen bányaterekben kialakuló imissziós értékek meghatározásához aszakirodalomban megtalálhatóktól eltérõ megoldást dolgozott ki. A80-as évek közepén elkészített számításokon alapuló tanulmány kidolgozásában és közzétételében mikor Magyarországon már alig van mélymûvelésû bánya aszerzõt annak általános érvényessége, más területeken való alkalmazhatósága is vezette. Az 1970-es évek második felében akincsesbányai mélymûvelésûbauxitbányászatbanismegjelentek,majd a80-as évek elsõ felében szinte egyeduralkodókká váltakadízelüzemû,hidraulikusmûködtetésûjoy,késõbb aghhtípusú 63kW-osDeutzmotorralfelszerelt,2,4 m 3 -es kanálûrtartalmú rakodó-szállító gépek. Az omlasztásos kamra-pillér fejtésmódból következõen ezek túlnyomórészt parciális fúvószellõztetésû bányatérségekben üzemeltek. Agépek kipufogógázaiban abányabeliüzemközbeniellenõrzõmérésekszerint aco mennyiségecsakkb.kétszereseano X gázoknak(0,02-0,05% emissziós értékek), így a NO X gázoknak az ÁBBSZ-ben elõírt 0,0005% alá történõ imissziós felhígításavoltakritikuspont. Amegfelelõ légmennyiség biztosítása végett az addigalkalmazott300és400mmátmérõjûvaslégcsövekrõlát kellettállni500és600mm átmérõjû, kevésbésérülékeny flexibilis (mûanyag ill. vászon) légcsövekre, és nagyobb teljesítményû (SZVM-6M és Szuperaxiál VLB-2e) ventilátorokra. Kincsesbányán abauxit telepes kifejlõdésû, osé-ék-idõléssel,változó(max.20m)vastagsággal.az 1. ábrán egy tipikus kamra-pillér fejtésmódúsiklómezõ látható. Aszállító sikló akihúzó légáramú, ebben van a szállítószalagill.aszalagfeladósurrantó.atermelõsiklóbóljobbra-balramax.40-50m-es,csapásirányúfejtési kamrák indulnakki. Arakodógépek abauxitot közvetlenül aszalagra töltötték. Asiklók Z4-es acélíves, a kamrákhidraulikusalutámosbiztosításúak,10-12m 2 -es szelvénnyel. Adízelgépekmûködésesoránakipufogógázbanjelenlévõ mérgezõ gázok mennyisége függ amotorok állapotátólésaterheléstõl.agázmosóvalellátottrakodógépeknélátlagosan~1l/percno X gázkeletkezett. A'70-es, '80-as években abkl Bányászatban megjelent tanulmányok foglalkoztak abányákban üzemelõ dízelgépekkel kapcsolatos szellõztetés elméleti és gyakorlatikérdéseivel.[2],[3],[4] Nyilvánvaló,hogyakülönleges és változóbányabeli körülményekbõl és az egyenetlen gépterhelésbõl adódóancsakközelítõjellegûelméletiszámításokvégezhetõk. Akülönszellõztetésûomlasztásoskamra-pillérfejtésekben,arövididejûgépfordulókból,aviszonylagnagy gépsebességbõl, alégcsövek légveszteségeibõl és afelmelegedett gépekbõl adódóan, olyan intenzív légkeveredésalakulki,hogyabányatérségbenvagyannakegyegyszakaszánközel azonos gázterhelésmérhetõ. Ezért ezeketabányatérségeketatermelvénykiszállításiidejébenegységeslégkeveredésitérkéntkezelve,agázterheléstabenntartózkodásigépidõ (gázkibocsátás) és abejuttatottlégmennyiségfüggvényekénthatározzukmeg. Arobbantási gázok kiszellõztetési idejének meghatározását szolgáló számításhoz [1] hasonlóan feltételezhetjük, hogy alégkeveredési térségben aturbulencia hatására agáz egyenletesen oszlik el, így atérség kihúzólevegõjébenmindigazadottpillanatrajellemzõ gázösszetételûlevegõtávozik.ezafeltételezéslegegyértelmûbben afúvószellõztetésû diffúziós légterekre vonatkoztatható. 1.ábra: Fejtésimezõ 2.ábra: Fejtésikamra 12 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

15 A 2. ábra az 1. ábra C pontján lévõ omlasztásos munkahelyetábrázolja,ahol: V(m 3 ) adiffúzióslégtértérfogataafejtési üreggelegyütt, Q(m 3 /sec) abefúvottszellõztetõlevegõmenynyisége, M di (m 3 /sec) adízelgép átlagos NO X gáztermelése avizsgált térségben való tartózkodásiidejealatt, y(m 3 ) a V légtérbenlévõno X gáz pillanatnyimennyisége, x(sec) akezdeti0idõponttólelteltidõ, t = t 1 +t 2 (sec) egygépfordulóideje,amelybõl t 1 a diffúziós térségen belüli mûveleti idõ, t 2 akintimûveletiidõ. Adiffúziósbányatérségbenapillanatnyigázterhelés mérlegegyenleteafentibetûjelekfelhasználásával: adifferenciálegyenletmegoldása: átalakítva: (1) Agépirakodásimûveletindulásakorakezdetifeltétel: x =0és y =0,így Az (1)egyenlet átalakítvaés y-ra kifejezve: A C-t behelyettesítveés egyszerûsítve: (2) (m 3 ) (3) Általánosságban feltételezhetõ, hogy a gép beilletvevisszaérkezésekoradiffúzióstérségbenvan y = y 0 m 3 mennyiségûno X gáz,ésaz x =0. Így: A C-t behelyettesítve a(2) egyenletbe és egyszerûsítve: (m 3 ) (4) Amikor agép már nem adiffúziós szellõztetésû bányatérségbentartózkodik,akkor M di =0,ésígy: (m 3 ) (5) A(3) és (4) egyenletek akkor is használhatók, ha a befúvott levegõnek van valamilyen elõszennyezettsége (pl. visszaszívás). Ekkor alégáram által idõegység alatt szállított mérgezõ gázt (esetünkben az NO X -et) hozzá kelladniagép gáztermeléséhez. A(3), (4), (5) egyenletekbõl aszázalékos gázösszetételt(y%)kapjuk,haazegyenletek jobb oldalát 100/Vvelbeszorozzuk. Az (5) egyenlet átalakítva, és az idõtényezõre kifejezveazonosaz[1]-benközölt,illetveazabbóladódó,a robbantási füst kiszellõztetési idejére vonatkozó (sec) egyenlettel,ahol: C =akezdeti (robbantás utáni) %-os gázkoncentráció, C m =az ÁBBSz által megengedett max. %-os gázkoncentráció. Az is nyilvánvaló, hogy akeveredési térségben a gázkoncentráció csak addig növekszik, ameddig a kihúzó légáramban lévõ gáz mennyisége nem egyezik megagépáltaltermeltgázzal, tehát: (6) Ugyanez következik a(3)egyenletbõl is,amikor az x (idõ) növekedésével a zárójelben lévõ második tag közeledika0-hoz.a(6)-ból: és azaz: (7) Az ÁBBSz által megengedett maximális NO X gázkoncentráció y meg =0,0005%, ennek alapján a(7)- bõl számíthatjuk aminimálisan szükséges (Q SZ )légmennyiséget,agépfolyamatosanbentüzemel. (m 3 /sec) (8) Akövetkezõkben afenti egyenletek felhasználásával vizsgáljuk meg, hogy az idõ függvényében hogyan alakul a 2. ábrán látható munkahely y gázterhelése, az alábbiparaméterekesetén: V =200m 3, M di =1,5 l/min=0,000025m 3 /secno X gáz (kanálmerítésközbenaz átlagosnálnagyobbterhelés) t =150sec(egyfordulóideje,ebbõl t 1 =30sec,t 2 =120sec) Q=Q SZ =5m 3 /sec. Amunkahely gázterhelését agép benti mûködése alatt a(3) egyenlettel, agép visszaérkezéséig agáztisz- tulástaz(5)egyenlettelszámoljuk.egyszerûbba(4)he- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 13

16 lyettaz(5)egyenletteltovábbszámolniakövetkezõfordulóbentigépidejéreis,ésazígykapottrészeredményt a(3)egyenlettelszámítottgázterheléshezfordulónként hozzáadni.amunkahelyhomloki%-osgázterheléséta számítások alapján szerkesztett diagramm 3. ábra 3. ábra: Amunkahelyigázterhelésalakulása ábrázolja, az idõ és afordulók függvényében. Afelsõ (folyamatos)görbeagéphuzamosbentitartózkodására vonatkozik,amikor: y meg =0,0005% aq sz =(100/0,0005) 0,000025=5m 3 /sec. A szaggatott vonalú görbék lefutása ábrázolja a munkahelykitisztulásátaszállításbefejezéseután. Afenti egyenleteket alkalmazhatjuk afejtési mezõ egy-egy nagyobb (a munkahelyi homloktól számított) térségéreis.bárakapotteredményekinkábbcsaktájékoztatójellegûek,mivelalégcsövekmenténazintenzív szállításmiattijólégkeveredésmellettisfellépkismértékû gázkitolódás. A 4. ábrán a diagramok az 1. ábra szerintib-cszakasz(kb.50m) NO X gázterhelésétábrázolják,amikoragépacmunkahelyrõlszállít. 4.ábra:AB-Cszakaszgázterhelése Paraméterek:V=700m 3 M di =1l/min=0,000017m 3 /sec Ekkor: Q sz =(100/0,0005) 0,000017=3,4m 3 /sec Egyfordulóideje: t =150sec(t 1 =70sec, t 2 =80sec). Folyamatoshomlokigépimunka(pl.fúrókocsi)eseténadiffúzióstérségbenagázterhelésegy-kétpercalatt megközelítheti a(7) szerint számolt y max aszimptótát. Ilyenkor az aszimptóta a(4) szerint szerkesztett görbe alá is kerülhet (azaz y min lesz), pl. amikor M di csökken vagy Q nõ. Ilyen egyensúlyi helyzet körüli ingadozás jellemziadinamikusegyensúlytis. Akitisztulási(szaggatott)görbecsakadiffúzióslégtérben érvényes (3. ábra), mivel a gépek leállása után máshol megszûnik az intenzív légkeveredés. Alégcsövek mentén ekkor már jobban érvényesül agázkitolódás. Abányabeli körülményekbõl adódóan az elméleti számítások csak közelítõ, tájékoztató jellegûek. Az megállapítható,hogyaparciális szellõztetésûlégtérben (3. ábra) már az elsõ forduló anagyobb légterekben (4. ábra) 4-5 forduló (10-12 perc) után agázterhelés már érzékelhetõen nem nõ tovább. A diagrammok alapjánaz is megállapítható,hogyha avégpontbólszámítva (1. ábra Cpont) visszafelé szakaszoljuk abányatereket,agázokelõírtfelhígításáhozagépbentitartózkodási idejével arányos (benti gáztermelésével) légmennyiség szükséges a Q sz -bõl számolva. A fordulónkénti csúcsokat figyelembe véve ezt ajánlatos 10-20%-kalmegnövelni. AKincsesbányán bevált gyakorlat szerint egy-egy siklómezõtlegalább400m 3 /minfriss(másmunkahelyet még nem érintett) áthúzó légárammal, és ebbõl egy vagy két egyenként m 3 /min levegõt szállító légcsõrakattalfúvólagszellõztettünk. IRODALOM [1] HáziJózsef: Bányabelimunkahelyekrobbantásutánszükséges kiszellõztetési idejének vizsgálata és meghatározásabklbányászat103.évf.3.sz.(1970) [2] Lois László: Adízelmotorok üzemeésabányaszellõztetés összhangjának elméleti alapjairól. BKL BÁNYÁ- SZAT114.évf.11.sz.p (1981) [3] GalántaiMihály: Összefüggésekbelsõégésûmotorokalkalmazásakor áthúzó szellõztetésû bányatérségekben. BKLBÁNYÁSZAT118.évf.7.sz.p (1985) [4] Galántai Mihály: Összefüggések abelsõégésû motorok alkalmazásakor külön szellõztetésû bányatérségekben. BKLBÁNYÁSZAT118.évf.8.sz.p (1985) ID.NOVÁK SÁNDOR ny. okl. bányamérnök amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem elvégzésétõl nyugdíjaztatásáig Kincsesbányán, a Fejér megyei Bauxitbányáknál dolgozott, üzemmérnök, üzemszervezõ, bányamester, külfejtési üzemvezetõ,szellõztetésiéstûzvédelmifelelõsbeosztásokban. Helyreigazítás Dr.BaksaCsaba tagtársunkhívtafelafigyelmünket,hogy abklbányászat(ésmivelezközösszámvolt,akohászatés akõolajésföldgáz)2008/4.számának37.oldalán akülföldi hírekben hibásan jelöltük anephelin nevû ásványtzsírkõnek, ami nemzsírkõ,hanemegyföldpátpótlóásvány.magas alumíniumtartalma teszi lehetõvé atimföldgyártást ebbõl az anyagból. Maga acikk is említi, hogy robbantással bányásszák a kemény ércet, tehát ez semmiképpen nem lehet puha zsírkõ.nem tévesztendõ összeanephrittel. Az észrevételt köszönjük és tisztelt Olvasóink elnézését kérjük ahibáért. Podányi Tibor felelõs szerkesztõ 14 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

17 Volt egyszer egy Veszprémi Szénbányák MARTÉNYI ÁRPÁD okl. bányamérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnök, ny. fõtanácsos (Szészek) SZÜTS HUBA okl. bányamérnök, okl. alkalmazott matematikus, ny. mûszaki igazgató (ÉD-i BVH Rt.) Abból az alkalomból, hogy 2007 nyarán, csaknem 16 év után befejezõdött a VeszprémiSzénbányákfelszámolása,szerzõka Volt egyszeregy cikksorozat keretében bemutatják avállalat egykor volt szénmedencéit, azok rövid földtani leírását, aszénbányászat történetét, néhány érdekességet acsaknem 150 éves mûködés idejébõl, továbbá az igencsak elhúzódott felszámolás lefolyását. Bevezetés AVeszprémi Szénbányák adunántúl középsõ részénlévõszénbányákatmûködtette,ígyakorábbineve, aközép-dunántúli Szénbányászati Tröszt illetve Vállalatelnevezéssokkaljobbanfedteavalóságot.Avállalat tevékenysége tulajdonképpen négy medencére terjed ki,ezek:azajkai,abalinkai,adudariésavárpalotai.így anégymedenceföldtanisajátosságaitkülön-különmutatjukbe.egyesidõszakokbanabányákönállóanismûködtek,ezekreamedencéket bemutatórészbentérünk ki külön, abányászattörténeti részben atérség közös szervezeten belüli szénbányászatával foglalkozunk. Az anyag nagy terjedelmére tekintettel atörténeti részben csakvázlatos áttekintéstadunk, deszentelünk egyfejezetet néhány, amedencék, illetve avállalat életét meghatározóésjellemzõérdekességnek. A Veszprémi Szénbányák felszámolása december 28-án indult és május 8-án fejezõdött be, azaz csaknem16évigtartott. Bemutatjuk,hogyhogyan zajlott le a felszámolás, megpróbáljukindokolniannakelhúzódását. Különrészbenszólunka területszénbányászatáravonatkozószakirodalomrólis. megismertetésével sok kutató és a mindenkori bányaföldtani szolgálat szakemberei foglalkoztak. A XIX. században Hantken Miksa, Szabó József, Böckh János és Lóczy Lajos neves geológusokat említhetjük, késõbb Papp Károly,VitálisSándor,Telegdy Róth Károly, majd Greguss Pál és Góczán Ferenc emelkedtek ki a megismerés folyamatában, de a legújabb korban többek között Bak László, Kerekes Árpád, Klespitz János, Kozma Károly és Makrai László munkássága is segítetteajobbmegismerést. Az érintett szénmedencék adunántúli Középhegységben,azonbelülaBakonyban,annakisazészakiésa déliterületénhelyezkednekel,nagyobbrészbenveszprém megyében, kisebb részben Fejér megyében fekszenek. (1.ábra) Az ajkai szénmedence A medence Ajka településtõl K-DK-re fekszik, hossza az ÉK-DNy irányú tengely mentén 10 km körül van,szélessége1,5-2,0kmközöttváltozik.fekükõzeteit Aszénmedencék, azok földtani felépítése és bányászatuk 1946-ig Tekintettel arra, hogy nemcsakamedencékgeológiája, de szénbányászatuk története is más és más, ezértazalcímekalattaföldtani felépítésen túl abányászat kezdeteit és az államosításig tartó történetét is itt mutatjukbe. A Közép-Dunántúl szénmedencéi földtani felépítésének kutatásával és 1.ábra:Aközép-dunántúliszénmedencék (MagyarBányászat ÉvezredesTörténeteII.kötetp.133.) BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 15

18 atriász fõdolomit és adachsteini mészkõ alkotja, erre települ afelsõkréta korú,mintegy120mvastag széntelepesösszlet,amelyközel130szénpadottartalmaz,ésa jólazonosíthatómeddõbeágyazásokkalalsó,középsõés felsõtelepcsoportraosztható. Az alsó telepcsoport mvastag, és alegtöbb széntelepettartalmazza.atelepeket0,3-2,0mvastagságú meddõbeágyazások választják el egymástól. AII. és III.telepetaz elválasztóközkõvelegyüttfejtették,fûtõértéke8000és16000kj/kgközött változott. AIV.telep alegáltalánosabb elterjedésû, vastagsága 2,5 és 5,5 m közöttváltozik,fûtõértékeelértea20000kj/kg-otis. Aközépsõtelepcsoportotazalsótólegy10-20mvastag, egyveretû agyag-agyagmárga-homokkõ összlet választjael.atelepcsoportvastagsága 4-7mközöttváltozik.Legjobbkifejlõdéseamedenceközépvonalamellett észlelhetõ. Ebben acsoportban egy mûvelhetõ telep van, az ún. borostyán telep, amely abenne található megkövesedett fenyõgyantáról, aborostyánról kapta a nevét.atelepvastagságaáltalábaneléria2,5-3m-t,fûtõértékepediga kj/kg-ot. Afelsõtelepcsoportegyújabb,5-20mvastagagyagagyagmárga réteg után következik. Ez a4-5 mvastag szenesagyag-agyagosszénnemmûrevaló. Afedõtfelsõkréta,eocén,oligocén,pliocén,helyenként pleisztocén és holocén rétegek alkotják többnyire mészkõ, agyagmárga, márga, lepusztult vulkáni kõzetek, konglomerátumok, kavicsok és homokok formájában. Amedencetektonikaihelyzetéttöbbszörmegismétlõdõ kéregszerkezeti mozgások alakították. Ezek hatására jelentõs vetõrendszerek alakultak ki, amelyek melvetési magasságukkal elkülönült szerkezeti egységeket hoztak létre. Ezekhatároztákmeg az egyes bányákmûködésiterületétis. Atérségben aszenet kibúvások, majd próbaásatások nyomán 1865-ben találták meg ben már vállalkozásalakultaszénkitermelésére.avasútközelsége adott lendületet afeltárásnak, így 1872-ben már mélyítették az Ármin aknai Gyula tárót ban készült el az Ajkát Felsõcsingerrel összekötõ vasútvonal, ezután lépettbeabécsiszénipariegyesülésatulajdonosokközé és kezdett nagyarányú fejlesztésekbe ben került abánya abudapesti székhelyû Ajkai Kõszénbánya Rt.tulajdonába.1935-benazEgyesültIzzóésVillamosságiRt. vásárolta megarészvényektöbbségét,és újabb fejlesztésekbe kezdett. Bõvítette abányaterületet, ekkormélyítettékagizellatárót,ajolánésatáncsicsaknákat. ACsinger-völgyben kriptongyárat, villamos erõmûvetés timföldgyárat létesítettekaz egyesszéntermékekhasznosítása érdekében. ABalinka-Kisgyón-i szénmedence Aterület az Északi-Bakony és amóri-árok között, Mór, Bodajk, Balinka, Isztimér, Bakonycsernye és Nagyveleg települések területénhelyezkedik el, akörnyék hullámos dombvidék. Amedence hossza 10 km, átlagos szélessége4km, területe így 40 km 2.Az elõfordulás eocénkorú barnakõszén. Afeküt felsõtriász, jura éskrétaképzõdményekalkotják,afedübenalsómiocén, felsõoligocén, pleisztocén és holocén rétegsorok vesznekrészt.aterületalaphegységétatriászfõdolomit,valamint különbözõ korú mészkõ, agyag és márga képezik. Aszéntelepesrétegsor30-50mvastag,Kisgyóntérségében kibúvásoktól afelszín alatti 100 mmélységig, Balinka térségében pedig afelszíntõl 100 més 550 m közötti mélységben települt. Amûrevaló széntelepeket felülrõllefeléhaladva I.,II.ésIII.számmaljelölik. Az I. telep összefüggõ, táblás kifejlõdésû és amedence egész területénmûrevalóvastagságban található meg.átlagosvastagsága2,0-2,5m,egyeshelyekeneléri a4,5m-tis.fényes,kagylós törésûbarnakõszén. AII. telepet az I. teleptõl 0,2-3,0 mvastag agyag, agyagmárgarétegválasztjael.aszénteleplencséskifejlõdésû,mûrevalósága amedencekis részérekorlátozódik.kisgyóntérségében1,8-2,0mvastagságúvolt. AIII.telepetaII.teleptõl0,3-1,8mvastagkövületes márga választja el. AIII. telep alul agyagos, felsõ része tiszta barnaszén, amedence nagyobb részén mûrevaló vastagságban fordul elõ, különösen amedence Ny-i, DNy-irészén. Amedence tektonikája illeszkedik abakony tektonikájába,azuralkodótörésvonalakék-dny-iirányúak. Ezek ahosszanti vetõk zártabbak és kevésbé vízveszélyesek, aharántvetõk nyitottabbak. Amedence legnagyobb törésvonala ak-ny-i irányú kisgyón-balinkai határvetõ. Amedence minõségi és biztonsági feltételek alapjánlefejthetõnek ítélt szénvagyona mintegy 15Mtravolttehetõ.Aszénfûtõértéke kJ/kg11-16% nedvesség és4,6%hamutartalommellett. Abányászataterületen1842-benkezdõdöttSzápár község határában, aszápáry család birtokán mélyített 30 mmély aknában ban Bakonycsernye környékén is megindult abányászat. Akisgyóni medencét között amagyar Általános Kõszénbánya Rt. tárta fel, majd1923-banmegalakítottákakisgyóni Kõszénbánya Rt.-t. Abakonycsernyei területen 1922-ben alapították abakonyvidéki Kõszénbánya Rt.-t. Fellendülést atérség bányászatában az 1924-ben átadott Bodajk Kisgyón-i vasútvonal hozott. Afejlõdés mértékét jellemzi, hogy míg 1924-ben atermelés 23 kt, addig 1935-benmár145ktvolt.1934-benegyesültakéttársaság,ésaz 1946.éviállamosításigKisgyón-Bakonyvidéki Kõszénbánya Rt.névenmûködött. Adudari szénmedence Amedence az Északi-Bakonyban, Dudar, Csetény, BakonynánaésNagyesztergártelepülésekközöttKÉK- NyDNy-iiránybanmintegy12kmhosszban,erremerõlegesen 5km körüli szélességgel terül el kb. 50 km 2 területen. Egyes szakirodalmakban Dudar-Csetény-i medencenévenismegtalálhatjuk.azelõforduláseocénkorúbarnakõszén. Az alaphegységet felsõoligocén fõdolomit és karsztosodott dachsteini mészkõ alkotja. Ezen fekszenek a szén feküjét képezõ, duzzadásra hajlamos, krétakori tengeri üledékek, különbözõ agyagok és márgák. Efö- 16 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

19 lött következik aszéntelepeket is magába foglaló édesvízi rétegsor. Több széncsík, illetve széntelep keletkezett,deezekközülcsakkéttelepmûrevaló,azún.felsõ(i.)ésalsó(ii.)telep.vastagságuk0,1és3,5mközött változik,különösenaperemirészekenelvékonyodik.a közvetlenfedõteocénmárgákésmészmárgákalkotják, dejelenvannakazeróziósdiszkordanciávaltelepültfiatalabb kõzetek: márgák, agyagmárgák, konglemerátok éshomokkövekis. Adudari szénmedence tektonikailag erõsen zavart, gyakran találkozunk hosszanti- és harántvetõkkel, ritkábban feltolódással és redõzöttséggel. Aszéntelepekben jelentkezõ csapásirányú vetõk elvetési magassága néhola100m-tismeghaladja.aharántvetõkáltalában nemnagyobbak30m-nél,denagyszámukhelyenkénta mûveléstislehetetlennétette. Amedence kutatását 1911-ben kezdték, de azok nemváltottákbeahozzáfûzöttreményeket.azi.világháborúutánújra afigyelem középpontjába került aterület,többfúrástvégeztek,sõtegykutatótárótishajtottak Jásd közelében, de nem jártak eredménnyel. Késõbb, 1926 és 1932 között asalgótarjáni Kõszénbánya (SKB)Rt.ésaMagyarÁltalánosKõszénbánya(MÁK) Rt. is kutatott aterületen. Némi szünet után, 1936-ban azskb Rt., VitálisSándor és Heinrich Henrik vezetésévelésadorogi SchmidtSándor bevonásávalfolytattáka kutatásokat, adudar térségében kihajtott lejtõsaknával 1,5 mvastag tiszta széntelepet tártak fel, de ajelentõs vízhozam miatt akutatást és afeltárást nem folytatták. AII. világháború alatti szénigények hatására 1944-ben határozták el abányanyitást atérségben. Afeltárással egyidejûleg azirc-dudar vasút kiépítéséhez is hozzákezdtek.amunkálatokcsakafrontáthaladásánakidején szünetelteknéhány napra, így 1946 áprilisában már szenet szállítottak az új szárnyvonalon, igaz ez még a kutatási céllal kihajtott lejtõsaknán kihozott szén volt január 1-jén az SKB Rt.-nek ezt abányáját is államosították. Avárpalotai szénmedence Avárpalotai szénmedence Veszprém és Fejér megyékhatárán,várpalota,csór,õsi,pétésöskütelepülések közötti területen helyezkedik el. Aterületet egy ÉK-DNyirányútörésvonalkétrészreosztja:abántaiés asárrétiterületre. Avárpalotai barnakõszén újabb besorolás szerint lignit amiocéntortoniemeletébenképzõdött. Azalaphegységetittisfelsõtriászfõdolomitadja,errerakódtakafiatalabbképzõdmények:mintegy4-500m vastagságú, meszes konglomerát-padokkal váltakozó homokos márga, amelynek legfelsõ részén helyezkedik elazátlag6mvastaglignittelep.ateleplágy,fásszerkezetûlignit,fûtõértéke9000kj/kgkörülvan,hamutartalma 15%, nedvességtartalma 45-48%. Alignittelep közvetlenfeküjébenegy0,5-0,8mvastag bentonit réteg található,fedõjétpediga80mvastagpalásagyagjelenti. Ami atektonikai viszonyokat illeti, amedencében talált hosszanti- és haránttörések különbözõ földtani idõszakokban keletkeztek, amedence szélein erõteljesebben jelentkeznek, máshol folyamatos süllyedéssel járt,ígyviszonylagsokakisvetõ. Avárpalotaiszénbányászatkezdete azelsõszénlelésidõpontjaalapján 1876-ratehetõ.AzelsõbányatelketaZichy-Waldstein-Sztáray birtokon1886-banjegyezték be, atényleges termelés 1887-ben indult meg. Az egyfüggõlegesésegylejtõsaknávalfeltártbányában30 fõdolgozottésévi6ezer tonnaszenet hoztakafelszínre. Nagyobb változás akkor következett be, amikor a századfordulóutánazúj, némettulajdonosnagyarányú fejlesztésbekezdett,ésasajáttermelésûszénfelhasználására és továbbfeldolgozására avasútállomás mellett villamos erõtelepet, brikettgyárat, téglagyárat és mészégetõt hozott létre, amelyek abányával együtt VárpalotaiIpartelepekRt.névenmûködtek.Azegyrenövekvõ szénigény miatt felhagytak aföld alatti bányászattal és némettapasztalatokalapján külfejtésretértekát, atermelésaz1910-es45kt-ról1920-banmár80kt/év-re emelkedett. AzekkorÚnióBányászatiésIpariRt.névenmûködõ bánya tulajdonosa 1922-ben asalgótarjáni Kõszénbánya Rt. lett, amely kihasználva akörnyéken beindult ipari fejlõdést (péti Ammóniagyár és erõmû) továbbfejlesztetteabányaüzemetis.akorkívánalmainak megfelelõ föld alatti bányát (Ernõ, Ferenc) nyitottak, korszerû fejtésmódokat (szintes szeletosztásos kamrafejtés) és szállítást (szkipakna) alkalmaztak, atermelés 1939-benmár elérteazévi440kt-t ben megszûnt az Únió Rt., abányát az SKB Rt. üzemeltette tovább. Atermelés 1942-ben érte el maximumát (770 kt/év), majd aháborús körülmények miatt visszaesett ben itt mûködött az országban elõször100m-nélhosszabbfrontfejtés. Itt kell megemlítenünk az azonos korú, de területileg az Ajkához közelebb esõ Szentgál-Herend-i lignitmedencétis.amintegy7km 2 -rekiterjedõproduktívterület az ország legkisebbmedencéje.alignitetabudapest-szombathelyvasútvonalépítésekortaláltákmegaz 1870-esévekben.EmlítésreérdemestermeléscsakazI. világháborúutánfolytaherendiállomásmellettkialakítottkülfejtésben(7kt/év),dea8-10mvastag feltárttelep ameddõbeágyazásoktólerõsen szennyezett volt, az alacsony fûtõértékû szénre nem volt igény, ezért atermeléssel felhagytak. AII. világháború után kezdtekújra bányászkodni aterületen avárpalotai SzénbányászatiTrösztkeretében. Említést kell tennünk ahidasi lignit-elõfordulásról is, hiszen ezt az ecikksorozatban amecseki Szénbányákrólkészültcikkünknél(BányászatiLapok,2007/3.) mellõztük,bárahidasibányahosszabbideigtartozotta Mecseki Szénbányákhoz, mint aveszprémihez, illetve annak egyik jogelõdjéhez, avárpalotai Szénbányászati Tröszthöz.Ahidasilignit-elõfordulásaMecsek-hegység ÉK-i részén helyezkedik el, aproduktív terület nagysága mintegy18km 2,ásványvagyona 20Mtkörülvolt.Az elõfordulást1860-bantártákfel,rövidebb-hosszabbszüneteltetés mellett a60-as évek közepéig mûködött a földalattibánya. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 17

20 AVeszprémi Szénbányák története Hasonlóokokmiattszólnunkkellmégamostanában újra az érdeklõdés homlokterébe került toronyi lignitelõfordulásrólis.any-i határszélen, afelsõcsatár községközelébenlévõ,mintegy90km 2 nagyságúproduktív területen 1919-ben termeltek elõször lignitet. Kezdetben külszínrõl termelték ki agyenge minõségû szenet, majdtárókkal tártákfelazelõfordulást, decsakaz igazán szénínséges idõkben termeltek ban agazdaságtalan termelést fõleg állambiztonsági okokból beszüntették. Anégy szénmedence bányái közül valamennyi vízbetörés veszélyes és Dudar kivételével sújtólég veszélyesvolt. Afenticímalattanevétésmûködésiterületéttöbbszörváltoztatóamacégtörténetétigyekszünkbemutatni az 1946-os államosítástól afelszámolás 1991-es kezdetéig, amely végül ezen anéven irányította atérség elõzõekben bemutatott szénmedencéinek bányászatát. Aszénbányákállamosítására1946.január1-jévelkerült sor. Addig aközép-dunántúl szénbányái különbözõ részvénytársaságok illetve bankok érdekeltségéhez tartoztak, bár elõfordult néhány magánbánya is aterületen. Az államosított bányák nemzeti vállalatok lettek, de anagyobb szervezeti formák, irányítási rendszerek csakkésõbbalakultakki január 1-jén alakult meg aközép-dunántúli Bányakerület várpalotai központtal, hozzá tartozott Ajka,Dudar,KisgyónésVárpalota,továbbáMór-Pusztavám, Brennbergbánya és Torony. Abányakerület hatáskörébe tartozott afelügyelt bányák bányamûvelési, termelési,létszám-,bér-ésanyaggazdálkodásiügyeinek intézése.abányakerületviszonylagrövidéletûvolt,helyébe alakult meg 1948 októberében aközép-dunántúli Szénipari Központ szintén várpalotai központtal. Ennek kebelében három nemzeti vállalat (NV) mûködött:azajkainv,avárpalotainvésavértes-bakonyi NV,ez utóbbihoz tartozott Balinka, Dudar és Pusztavám. ASzénipari Központ 1949 szeptemberében megszûnt, ettõl kezdve anv-ok önállóan mûködtek benanemzetivállalatokszénbányavállalatokkáalakultakannyi változással, hogydudaron islétrejöttegy önálló egység, adudari Szénbánya Vállalat január 1-jével megalakult aközép-dunántúli Szénbányászati Tröszt, akdt,veszprémi székhellyel. Hozzá tartoztak az ajkai bányák, Balinka, Dudar, Pusztavám, továbbá VárpalotaHerenddelegyütt.1954.július1-jévelVárpalota és Herend leváltak, és Hidassal együtt az újonnan megalakuló Várpalotai Szénbányászati Trösztbe tagozódtak.1963.január1-jétõlapusztavámiüzemátkerült azoroszlányiszénbányászatitröszthöz. Atrösztökközvetlenminisztériumiirányításalátartoztak, ez akkor szûnt meg, amikor 1967-ben létrehoztákamagyarszénbányászatközépirányításiszervezetét, az Egyesült Magyar Szénbányákat (EMSZ), az egységekpedigavállalatnevetvettékfel.ezaszervezetiforma 1974-ig mûködött, amikor az EMSZ helyett létrehozták amagyar Szénbányászati Trösztöt, az MSZT-t. Az MSZT 1980 végéig mûködött, január 1-jével megalakultabányászatiegyesülés,amelyenbelülavállalatokteljesönállósággalmûködtek. Ehhez az idõponthoz kapcsolódik aközép-dunántúli szénbányászat szervezeti átalakulása is, amikor a Közép-Dunántúli Szénbányák Vállalat és avárpalotai SzénbányákVállalategyesültésVeszprémiSzénbányák néven folytatta mûködését. Az üzemi szerkezet változatlan maradt,illetvevárpalota önállóüzemként tagozódottavállalatba. A'80-asévekvégénekgazdaságiéstársadalmiváltozásai aveszprémi Szénbányákra is hatással voltak, a villamos erõmûvek szénigénye csökkent, aszénkereskedelmetliberalizálták,ugyanakkoraszénártámogatása megszûnt, így felborult aszénpiac eddigi stabilitása, kiszámíthatósága.atermelésvisszaesett,avállalatveszteségesen mûködött. Az általános leépítés keretében néhány melléktevékenységet önálló vállalkozásba szerveztek, 1989-benalakult meg abevex Kft., amely fõleg a pajzsgyártáshoz kapcsolódó külkereskedelmi tevékenységet,majdatronix Rt.,amelyavárpalotaiírányítástechnikai fejlesztést és gyártást, a Pri-comp Kft., amelyanyomdaipariésaszámítástechnikaitevékenységet végezte ezutánönállóan, detöbbségi vállalati tulajdon mellett és továbbra is szerzõdéses kapcsolatban ben az átalakulás már további üzemeket is elért, Ajkán agépészeti és villamos mûhely alakult át Avilex néven, Padragon ahidraulikai mûhely Padex néven, Várpalotán az építõ- és faipari tevékenység szervezõdöttvállalkozásba,demégazalsóörsiüdülõisholdfény Kft.-kéntmûködötttovább. Ennek ellenére avállalat gazdálkodása nem javult, így tovább folytatódott akiszolgáló üzemek önálló társasággá szervezése(pl.gépüzemkft.).avállalatvégül fizetésképtelenné vált, ezért 1991 végén felszámolást kértmagaellen. Afelszámolás története AVeszprémMegyeiBíróságFpk /1991./5.sz. végzésével1991.december28-ánindítottamegaveszprémiszénbányákfelszámolását.abíróságfelszámolóul akormány által 1990 õszén, aszénbánya vállalatok felszámolására és az ágazat szerkezetátalakítására alapított Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot (SZÉSZEK)jelölteki. Afelszámolásaz1986.évi11.sz.tv.szerintfolyt,de érvényesek voltak rá az január 1-jétõl hatályos évi IL. törvény és késõbbi módosításai visszamenõleges hatályúelõírásaiis. ASZÉSZEK elsõ teendõi között volt, hogy elõkészítette az egész szerkezetátalakítási folyamatra vonatkozó kormányhatározatot. A3329/1990. sz. határozat írtaelõ,hogyaszénbánya vállalatokszerkezetátalakítását így aveszprémi Szénbányákét is felszámolások keretében, központilag irányított, koordinált és finanszírozott program szerint kell végrehajtani. Akésõb- biekbentovábbi,kifejezettenaszénbányavállalatokfel- 18 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

21 számolása kapcsán alkalmazandó kormányhatározatok (3530/1992. és 3439/1993.) születtek. Ezek alapján a szerkezetátalakítástaszénbánya-erõmûintegrációkkeretébenkell végrehajtani,avisszamaradt vagyonéskötelezettségekkezelésétpedigvagyonkezelõrészvénytársaságokkeretébenkellvégezni. Detérjünkvisszaafelszámoláskezdetére!Afelszámolóamérleget december 31-ifordulónapra készítetteel,eszerintavállalatvagyona eftvolt, az adósságainak összállománya pedig eft. A vonatkozó jogszabályok szerint a felszámoló köteles értékesíteniazadósvállalatvagyonát,akapottbevételbõlpedig kikellelégítenieahitelezõkköveteléseit. Avállalatnégyüzemeekkormég3Mtfelettitermeléstprodukált,ennek90%-aerõmûvifelhasználásrakerült.Agazdaságvisszaeséseésazezzelegyüttcsökkenõ villamosenergia-igényekmiattazerõmûvekés abányavállalatok között feszültség alakult ki aszénátvétel tekintetében. A BDSZ sztrájkbizottságot alakított, és 1992 januárjában ennek keretében tárgyalt akormánynyal akonkrét szénszállítási szerzõdésekrõl és aszénbányászat rövidtávú jövõjérõl. Ebben amegállapodásban rögzítették, hogy aveszprémi Szénbányák üzemei közül Ajka és Balinka perspektivikus, Dudar és Várpalotapedigbezárásrakerülúgy,hogyazutolsótermelési év Amegállapodásnak megfelelõen atermelést az üzemekben fenntartották, az ebbõl eredõ veszteséget a SZÉSZEK finanszírozta, a hitelezõk ebbõl kárt nem szenvedtek. Afokozatos bányabezárásokatamûszakiindokokmellettazisindokolta,hogyaz egyszerre jelentkezõ humán költségeket (korengedményes nyugdíjak, baleseti és egyéb járadékok stb.) a költségvetéssemtudtavolna elviselni. Afelszámolás elsõ két évében, 1992-ben és ban avállalat 3,2 Mt szenet termelt, ebbõl csaknem 7MFt árbevétele származott, fizetési kötelezettségeinek idõben eleget tett, likviditását fenntartotta, hitelállományanem növekedett. Idõközben elkezdõdött akormányhatározatnak megfelelõen abakonyierõmû AjkaiBányaüzemés abakonyi Erõmû Balinkai Bányaüzem integrációjának elõkészítése. Mindkét esetben ez csak abányaüzemek mûködõképes vagyonát érintette. Az Ajkai Bányaüzem1993.április1-jével,aBalinkai Bányaüzem pedig január 1-jével kapcsolódott a Bakonyi Erõmûhöz. Az integrált üzemek mûködõképes vagyonát független vagyonértékelõ értékelte, az értékelést pedig könyvvizsgáló ellenõrizte. Az integrált egységek közötti elszámolás alapja az volt, hogyaz átvett vagyon és az átvállalt kötelezettségek értékét összevezették, az erõmû akülönbözet értékével megemelte részvényeinek mennyiségét, és aveszprémi Szénbányák ezt lejegyezte. Az erõmû az átadott tiszta vagyonért erõmû részvényekkel fizetett, ennek megfelelõen aveszprémi Szénbányák az Ajkai Bányaüzemért 2.348,14 MFt, a Balinkai Bányaüzemért 2.620,89 MFt értékû részvényt kapott. Arészvényeket késõbb piaci áron jelentõs veszteség mellett értékesítették, a befolyó összeg pedigahitelezõkkielégítésétszolgálta. Afelszámolás eddigi ideje alatttöbbször meghirdetett, de el nem adott vagyon hasznosítására ill. értékesítésére,továbbáanem rendezettbányabezárási, tájrendezési, bányakár és humán (hûségpénzek kifizetése, korengedményes nyugdíjak, különbözõ járadékok stb.) kötelezettségek teljesítésére a vonatkozókormányhatározatalapján1994.január1-jén megalakult az Észak-Dunántúli Bányavagyonhasznosító (ÉD BVH) Rt. Az ÉD BVH Rt.-t a SZÉSZEK alapította 10 MFt alaptõkével, és az a Veszprémi Szénbányák mellett atatabányai, az oroszlányi és a dorogi kötelezettségeket is kezelte. A Veszprémi Szénbányák Fa. amaradék vagyonát nettó 1.057,2 MFt, akötelezettségeit 1,872,7 MFt értékben eladtaabvhrt.-nek.ezutánaveszprémiszénbányák vagyonának tényleges értékesítését és a korábbi, évszázados bányászat környezettel szemben fennálló kötelezettségeit az Észak-Dunántúli Bányavagyonhasznosító Rt. teljesítette. (Errõl atevékenységrõl a Bányászati Lapok 2006/2. számában számoltak be a részvénytársaság szakemberei.) AVeszprémi Szénbányák Fa. tehát akét nagy tranzakció azintegrációésabvhrt.létrejötte soránkiürült,csakazoka vállalatellenindított pereseljárásokmaradtakavállalatnál,amelyekátvállalásáhozvagy afelperes,vagyabíróságnemjárulthozzá.ekkor,1994- benúgytûnt, hogy aperesügyekésszerûhatáridõnbelüli rendezése afelszámolás gyors lezárását eredményezheti. Avalóság azonban ettõl messze különbözött, néhánypermegjártaafelsõbbbíróifórumokatis,szakértõkbevonása miattrendkívülimértékbenelhúzódott, az utolsó per lezárása csak 2006 közepén volt lehetséges.ekkortudtabeadniafelszámolóabírósághozazárómérlegetéskérniafolyamatlezárását. Afelszámolás során ahitelezõk három lépcsõben, kétközbensõ( és )ésegyzáró ( ) mérleg alapjánösszesen67,5%-os kielégítésbenrészesültek. AVeszprém Megyei Bíróság végül a2007. május 8-án kiadott 6.Fpk /311 számú végzésével aveszprémi Szénbányák felszámolási eljárását lezárta, ésintézkedett,hogyavállalatottöröljékavállalatinévjegyzékbõl. Ezzelajogutódvállalatok60 évesés atevékenységi körébetartozómedencék150éves történetezárultle. Ittköszönjük meg VadászEndrefelszámolóbiztosnak afelszámolás történetének feldolgozásában nyújtott segítségét. Események és érdekességek Ateljességre nem törekedve, ötletszerûen, szubjektív válogatás alapján adunk közre néhány eseményt és érdekességetavállalatéselõdeiéletébõl,történetébõl. Az Ajkai Kõszénbánya Rt. részvényeinek többségét azegyesültizzóésvillamosságirt.1935-benvásárolta meg és nagy iparfejlesztésbe kezdett. Ahelyi szén gazdaságosabb felhasználása érdekében bõvítette a bányaterületet, 1935-tõl téglagyárat üzemeltetett, BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 19

22 1937-ben felépítette az elsõ európai kripton-üzemet, 1943-banpedig üzembelépettazajkaihõerõmû decemberében Ajkán lépett üzembe apetõfi fejtõgép. Az országban elsõként Padragon mûködött páncélpajzsos frontfejtés. Az ben lefolytatott kísérletekhez 16 db Tatabányán gyártott pajzsot használtak. Agépesített fejtésbiztosítás alkalmazásában is élenjárt az ajkai terület ben, Magyarországon elsõként Jókai bányában került sor adobson önjáró fejtésbiztosításüzembeállítására.(szerzõkemlékeznek, hogy az éppen erre az idõszakra esõ egyetemi éveikbenaz angol cég az egyetemen is levetítette aberendezést bemutató filmjét, ahol a bányászok fehér kesztyûben kezelték ahidraulikákat.) AVárpalotán gyártott VHP-421 típusú pajzsokat is Padragon próbálták ki a70-es évek végén. A80-as évek közepétõl mindenfrontfejtéshazaigyártásúpajzsokkalüzemelt. Afedõszénomlasztásosjövesztést,amalmozástJókai bányán alkalmazták elõször az országban 1967 márciusában. AjkánvoltamaiMagyarországmásodiklegsúlyosabb és legtöbb áldozattal járó bányakatasztrófája: január 14-én 55 bányász halt meg egy ventilátortüzet követõ gáz- és füstmérgezésben Ármin akna alsó rakodószintjén.(ennekállítottemléketörsiandrásbányamérnök,szobrászmûvészárminaknán,amúzeum melletti területen 1979-ben felállított, fából és vasból készült, új felfogású szobra, amelyet a90-es évek végén felújításhelyett lebontottak.) Az ajkai medencében az elsõbányász kolónia amúlt századforduló táján épült. Felsõcsingerben, a4-500 lakosú telepet 1974-ben bontották le. A20-as években Alsócsingerben, a30-as években Jolán aknán és Padragonépítettekakorszínvonalánakmegfelelõbányászlakásokat. Amedencében 1870-tõl mûködött Önsegélyzõ Társpénztár, 1931-tõl orvosi rendelõ. Akulturális élet az 1920-asévekelejétõlfejlõdött:zeneegylet,olvasókör, valamintdal-ésszínjátszóköralakult.azakkoralapítottbányászzenekarmégmaismûködikazerõmûtámogatásával. Az ajkai Bányászati Múzeumot 1965-ben, az ajkai szénbányászat 100. évfordulóján avatták fel az között mûködött Ármin akna körül. Ezt ban,azerõmûszületésének50.évfordulójánerõmûvi emlékházzalbõvítették. Az ajkai szénmedence utolsó aknaüzeme, Ármin-bánya 2005szeptemberébenfejeztebeatermelést. Akisgyóni területen 10 akna mûködött, az 1922 és 1972közötti50évalatt10,7Mtszenettermeltekki. Akisgyóni bánya energiaellátására már 1924-ben saját ún.villanytelepethoztaklétre, az elsõ,5kwteljesítményû egyenáramúdinamó amûhelyek, az irodák ésapályaudvarvilágításátszolgálta,akésõbbifejlesztésekmáramunkagépekhajtásátiscélozták. Abalinkai bánya nyitása 1950-ben indult, 1952-ben lépetttermelésbe,amintabányánakisnevezettüzembenaz integrációig eltelt 40 év alatt közel 18 Mt szenethoztakafelszínre. Balinkabányán, az országban elsõként, 1967 áprilisában indult meg agumihevederes személyszállítás. A K-ifõlégvágatbanlévõ,szénszállításratelepített865és 656mhosszúszállítószalagokfelsõágánlehetett fekveutazniigenszigorúbiztonságielõírásokmellett. Abalinkaiüzembezárása2003októberében. Dudaron, akossuth aknában 1947-ben alkalmaztak elõszörhazafeléhaladóomlasztásosfrontfejtést. Dudaron, az Ikeraknán, amely fejlesztés 2000 t/nap kapacitású, korszerû nagyüzemmé tette abányát, a szállítás1953végénindultmeg,az1990-igeltelt47év alattközel18mtszenethoztakafelszínre. Az 1961 októberében bekövetkezett 30m 3 /phozamú vízbetörés az üzem fejlõdését megállította, ahosszadalmas vízkizárás után csak 1970 után érték el újra a félmilliótonnafelettiéves termelést. Adudaribányában1999decemberébenhagytákabba atermelést. AzirciBakonyPanteonban1971-benemléket állítottakadudariszénbányászatfejlesztésébenelévülhetetlen érdemeket szerzett Vitális István geológusnak és Faller Jenõ bányamérnöknek. Avárpalotaimedencébenatöbbmint100évalattközel 60 Mt szenet termeltek, alegmagasabb termelés 1965-benvolt,amikorcsaknemelértea2,5Mt-t. A medencében 5 kötélpálya mûködött m összes hosszúságban. ABleichert rendszerû pályák a csillék automatikusfel-éslekapcsolódásátbiztosították ben alignit nemesítésére megépült az országban elsõként az ahidráló mû, melyet többször bõvítettek,majd1968-banbrikettgyáratistelepítettekrá. Az ország elsõ szkip-aknáját 1938-ban helyezték üzembe a várpalotai Ferenc aknán, amely 1984-ig üzemelt. Acseh mintára épített alsó ürítésû bödönös aknaszállításmegvalósításakorompaylajosnevéhez fûzõdik. AHerend-Szentgál-i medencében 1952 és abánya 1967-esbezárásaközöttösszesenközel3milliótonna szenettermeltekki. Ahidasilignitbányaésamellettemûködõbrikettgyár 1954és1956közöttavárpalotaitrösztirányításaalatt volt. Atoronyi lignitbánya 1946 és 1948 között aközép- DunántúliBányakerületheztartozott. Avárpalotai Gépüzem a60-as évek végén kezdte el gyártaniasajátkifejlesztésûhidraulikuspáncélpajzsokat, 1971-ben pedig már az NSZK-ba is szállítottak. (2.ábra) AGépüzembõl fejlõdött ki a60-as évek közepén az Irányítástechnikai Üzem, amelyben amagyar bányászat több úttörõ fejlesztését valósították meg: az itt gyártott diszpécser rendszereket nem csak helyben, hanemazegészhazaibányászatbanisalkalmazták,az elsõmavoxhangosbeszélõt 1975-ben Balinkán helyeztéküzembe,deutána széleskörbenelterjedt. 20 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

23 Aközép-dunántúli szénbányászat szakirodalma 2. ábra: Avárpalotaigépüzembengyártottpajzsok Várpalotán1923-banépültazelsõ,120lakásosszobakonyhás, komfortnélküli lakótelep, 1970-ben már többmint1000komfortos lakásálltabányászokrendelkezésére ban adták át ajószerencsét Mûvelõdési Házat, amelybenmaajószerencsétköszönésemléktáblájais van, továbbá itt látható Szabó István Kossuth-díjas szobrászmûvészabányászokéletétbemutató,négyrészes,fa reliefje. Avárpalotaimedenceutolsóaknája,azÚj-Ferencakna1996júniusábanzártbe. Az Új-Ferenc akna acseri légaknával együtt volt egyébkéntamedenceutolsókéntmélyítettaknája,aknapárja.a120mmély,6mbelsõátmérõjûés betonidomkõvel falazott aknát abányászati Aknamélyítõ Vállalat arendkívülkedvezõtlenhidrogeológiaikörülményekmiatt fagyasztásos technológiávalmélyítette. A várpalotai szénbányászat történetét bemutató, 1976-banlétesítettkiállítás athurivárbantalálható. Aközép-dunántúli bányászat fejlõdésének eredményeként 1953-ban alakult meg aveszprémi Kerületi BányamûszakiFelügyelõség. Az közötti idõszakra jellemzõ szocialista munkaversenybenavállalattöbbszörértelkiválóeredményt:kilencszernyerteelakormányésaszotvándorzászlaját, négyszer kapott Kiváló Vállalat címet, 1958-banVörösZászlóérdemrenddeltüntettékki. Dr. Zambó János, mindannyiunk szeretett és tisztelt professzora, sokunk dékánja és rektora, 1948 és 1951 közöttelõbbazajkaiüzemekmûszakivezetõje,majda KDTfõmérnökevoltés1953-banSopronbatávozott. Akiterjedt terület és amásfél évszázados történet igen sokrétû és nagyszámú szakirodalmi megjelenést eredményez könyvek, tanulmányok, kéziratok és szakfolyóirati cikkek formájában. Mind felsorolni nem is lennemód,ezértittcsaknéhányat szubjektívítéletünk szerint,afontosabbakatemlítjükmeg. A magyar bányászat évezredes története, II. kötet (fõszerk.: BenkeIstván)RómaiKiadó,Budapest(1996) Kozma Károly: Az ajkai szénbányászat története, Veszprém (1991) Marton Károly: Abalinkai szénbányászat története, Veszprém (1991) Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története, Veszprém (1990) Kiss Tamás: A várpalotai szénbányászat története, Veszprém (1990) Jármai Ervin: AKözép-Dunántúl szénbányászatának története,veszprém (1991) ABKL Bányászat hasábjain közel ezer cikk jelent meg aterületet érintõ témákban. Az érdeklõdõk ma már számítógép segítségével is kereshetnek szavak és témákutánaszakirodalomban.szerzõkisafentiforrásokathasználtákcikkükmegírásasorán. Utószó A Volt egyszer egy cikksorozat keretében közreadott dolgozatunk célja, hogy emléket állítson annak anagyvállalatnak, amely az elmúlt 60 évben aszénbányászatot képviselte atérségben. Avállalat felszámolásával és afelszámolás ideje alatt kiszervezett bányák bezárásával arégióban aszénbányászat ugyanis befejezõdött. AVeszprémi Szénbányák történetét itt igyekeztünk összefoglalni,akiszervezettbányák azintegrációsorán abakonyierõmûhözátkerült Ajka és Balinka,továbbá amagánvállalkozásban még egy ideig mûködött Dudar ésvárpalota önállómûködésénektörténetétazebben résztvevõkdokumentáljákmajdazutókorszámára. A szénbányászat megszûnésével abbamarad egy több évszázados szakmakultúra is, amely hosszú idõn keresztül tízezreknek adott munkát és kenyeret. Emlékét amúzeumok és emlékhelyek megõrzik, az érintettekszívébenpedigörökkéélnifog. Béke(szén)poraira! MARTÉNYIÁRPÁD 1966-ban bányamérnöki,majd 1973-ban bányaiparigazdasági mérnöki okleveletszerzettmiskolcon igadcmvácikõbányájábanüzemvezetõ, igazországosérc-ésásványbányáknálosztályvezetõ,illetveterületifõmérnökvolt ig abányászatiaknamélyítõvállalatnáldolgozottbudapesten,dorogon és Kuvaitban tõl aszénbányászati Szerkezetátalakítási Központ szakfõtanácsosa. Bányászati szaktervezõi, szakértõitevékenységetisfolytat, közöttazenszegb szénbányászatireferensevolt. SZÜTSHUBA 1966-banamiskolciNMEBányamérnökiKaránbányamérnöki,1975-benabudapestiELTETermészettudományi Karán alkalmazott matematikusi oklevelet szerzett tól 1983-ig Várpalotán, majd azt követõen Veszprémben,ajogutódVeszprémiSzénbányákvállalatnáldolgozottkülönbözõ beosztásokban közöttafelszámolás alattlévõvállalatmûszakivezetõje,ill.a2004-esnyugdíjazásáigazészak-dunántúlibányavagyon-hasznosítórt.mûszaki igazgatóhelyettese. Jelentõsebb szakmai témái: 1977-tõl 84-ig bányászati irányítástechnika, között a bányamûvelés rendszertechnikai összefüggései, 1996-ig a fõteszén-omlasztó pajzs fejlesztése, alkalmazásának lehetõségei.1988-tól2005-ig abklbányászatszerkesztõbizottságánaktagja. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 21

24 Aschinzeug eddig ismeretlen ábrázolása SZEMÁN ATTILA fõmuzeológus (Központi Bányászati Múzeum, Sopron) Aschinzeugateodolitelõdjekéntszolgáltaabányamérés éstérképezéscéljaita16-18.században akorabeliosztrákbirodalombanésmagyarországon.atávolabbinémetvidékekenmárnemismerték,helyettetöbb különállómûszerthasználtak.jelenlegismertlegrégebbi eddigközöletlen ábrázolása HannsLienpacher, alsó-magyarországi kamarai bányatiszt 1607-es datálású címeradományának mellékdíszei közt található. Lienpacher késõbb körmöcbányai alkamaragróf lett, és tevékenyen részt vett az elsõ ismert selmec- és körmöcbányai bányatérképezésben. A schinzeug szó szerint mérõ- vagy bányamérõ eszközt jelent. Aschinen ige ugyanis régiesen mérni, bányát mérni jelentést hordoz. Mindazonáltal régi szakíróink egy részénél valamilyen közelebbrõl meg nemhatározottmérõeszközt,másoknálpedigegykonkrét, körülírható mérõeszköztípust jelöl ez az elnevezés. Ezutóbbieszközaz,amiveljelenmunkámbanfoglalkozom. FranzKirnbauer kifejezettenosztrákmérõmûszernek tartotta [1], míg Tárczy-Hornoch Antal schemnitzerschinzeug -nakneveztemeg[2].frissebbirodalmát Herbert Spickernageltõl ismerem,aki éppaz1972-es budapestibányamérõkongresszusontartotterrõlelõadást [3]. Alapvetõen egy fõmûszerbõl és egy mellékmûszerbõl álló készletrõl van szó. Afõmûszerrel mérõ bányamérõt asegítõje, figuránsa amellékmûszer megfelelõ pontokra állításával segítette. Akét mûszert zsinórral kötöttékössze.mindkétmûszerheztartozottegy,egyetlenrúdbólállóstatív. Afõmûszer az, amitakésõbbiekbenbemutatottábrázolásonláthatunk,sennekatípusnakpontosmegfelelõje az apéldány, melyet amagyar Nemzeti Múzeum TörténetiTáránakgyûjteményébenõriznek (1.kép) [4]. A darabot Ormos Károly és Karlovits Károly mutatta be röviden [5], saz MNM 200 éves évfordulójára készített kötetbe is bekerült [6]. Részletesebben azonban még nemközölték.ezenadarabonkeresztülmutatomtehát beaschinzeugábrázolásunkbanismegjelenõváltozatát. Falemezekbõl, ellenkezõ szálirányú rétegekkel összeragasztott vízszintes kör, melynek szélébe órabeosztású skálát véstek. Ez kétszer 12-es, vagy egyszer 24-es beosztást jelentett, illetve mindkettõt. Példányunk jávorfából készült, és mindkét beosztás látható rajta. Avízszintes körönegy,degyakrabban mintajelenesetben is két kisméretû kompaszt helyeztek el. Atárcsa közepénszögleteslyukatkészítettekamûszermásikrészének felhelyezéséhez. A2. képen forgatható fém tengely látható,rajtaafüggõlegeskörrel ésannakkis horogban végzõdõ, forgatható karjával. Abeosztása kétszer 12-es órabeosztás volt. Atengely másik oldalához egy emelhetõkarral rögzítették akis függélyezõt, melyamûszer pontos beállítását segítette. Találunk még a mozgó tengelyen egy kis merev kart, mely aforgatás közben mindig avízszintes kör megfelelõ beosztására mutatott. 1.kép:Azösszeállítottschinzeug 2.kép:Aschinzeugfüggõlegestagjánakképe 22 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

25 3.kép:Aschinzeug1703-asábrázolása 4.kép:Abányamérõjutalomérem hátlapja Darabunkonezamûszerrész finomanmegmunkáltsárgarézbõl készült, és felületét ezüstözték. Avízszintes körön túlnyúló alsó szára srófban végzõdik, melyet eredetilegastatívbahajtottakbele.astatívazonbansajnos már hiányzik. A mûszerhez tartozik még egy felrakóvonalzó, melyet a levett függõleges mûszerrész helyére lehet illeszteni. Ezt beosztással látták el, és úgy alakították ki, hogy az asztallapra helyezett vízszintes körrõl éppen apapírra érjen. Avázlatpapíron afelrakó kis beosztásonkénti lyukacsain keresztül hegyes tûvel vagy íróónnal lehetett jelölni a kívánt pontokat. Egyszersmindtehát rajzeszközként is szolgált amûszer. Amellékmûszersajnoshiányzik,aszakirodalomalapján azonban rekonstruálható, hogy valójában afüggõleges mûszerrészhez volt hasonló, magassági kör nélkül. Tulajdonképpenafüggélyezõbõlésegyhozzácsatlakozó horogból állt, mely közvetlen astatívhoz csatlakozott. Ormos-Karlovits egyértelmûen alsó-magyarországi készítésû,a16.sz.másodikfelébõlszármazómûszernek tartja,svélekedésükkelmaximálisanegyetérthetünk. Aschinzeug tehát valójában ateodolit elõdje volt, mivel vízszintes és függõleges irányt egyaránt lehetett mérnivele.a16-17.századbanmégfavízszinteskörbõl és aráhelyezhetõ fém anyagú mûszerrészbõl készült, mely ahossztengelyt, magassági kört és függélyezõt is magában foglalta. Kirnbauer szerint a16. sz. elejétõl 1600-ig egykompaszos, 1620 és között kétkompaszos schinzeugokat használtak, míg a18. századbanújtípusú mûszertkészítettek[7]. Utóbbiakonavízszintes kört egy nagyobb szelencés kompasz helyettesítette,pereménaz órabeosztással. Ez azonbanugyanúgy oldalról csatlakozott amûszer függõleges tengelyéhez, mint amagasságikör. Amagasságikörpedig fokbeosztástiskaphatott.a18.századischinzeugastatívonkívül minden más részében fémbõl többnyiresárgarézbõl készült. Kirnbauer az általa közölt 1740-es datálású schinzeugot tartja alegkésõbbi darabnak. Spickernagel úgyértelmezi,hogya16.sz.elsõfelébenegykompaszos, a16. század második felében pedig kétkompaszos mûszerekethasználtak,sabban,hogya18.századbanmegváltozott a mûszer típusa, egyetért Kirnbauerral [8]. Valójában Kirnbauer más helyenegy1586-osévszámúegykompaszos mûszert is közölt [9], de aközölt példányok túlnyomó többsége a században kétkompaszos körüli datálással például egy kétkompaszos mûszertõriznekadrezdaimatematikai-fizikaiszalongyûjteményében [10]. Magam akétkompaszos formát írom le, hiszen akésõbbiekben ezzel foglalkozom. Elfogadhatónaktûnik Kirnbauer nézeteviszontabban,hogyeza mûszer az osztrák területeken, illetve atörténelmi Magyarországon, valamint ahozzá tartozó Erdélyben volt elterjedt.amainémetországterületénviszont sebbe beleértendõszászország is már nem, vagycsakritkán alkalmazták.a16-18.századbanterjedtelhasználata. Ábrázolásai meglehetõsen ritkák. Magyarországról csakkétilyenválteddigismertté,devalójábanmáshonnan korai ábrázolástnem is közöltek.amiksa-féle bányarendtartásalsó-magyarországszámáraátdolgozott, 1703-ban (3. kép), majd 1760-ban megjelent kiadásaiban [11] aparagrafusok elõtt található illusztráción láthatjuk ajelenetet. Afõ- és mellékmûszer egyaránt látható a mérési jelenetben. A másik ábrázolás a bányamérõjutalomérmenlátható (4.kép).Mindkétábrázolásonláthatóafõ-ésmellékmûszer. Aselmeci Bányászati Akadémián 1747-ben vezették be aversenyvizsgákat, melyeken ajelentkezõ hallgatóknak üzemi gyakorlattal rendelkezõ altisztekkel és munkásokkal kellett összemérniük atudásukat. Alegjobbakat tõl egy 15 dukát súlyú arany- és egy ugyanolyan ezüstéremmel jutalmazták. Az érmeket Matthias Donner véste,ésmdjeggyelláttaelõket.abányamérésiérmen pontosan lehet látni aschinzeugot, noha eddigi közlésekben esetenként tévesen fokívnek [12] írták le. Ez egyszersmindaztisjelenti,hogymég1740utánishasználtak,és Kirnbauer felfogásávalellentétben feltehetõenkészítettekschinzeugot.ezamegállapításselmecbányára vonatkoztatva mindenképp igaz. Ajutalomérmeken ugyanis akorabeli gyakorlatot, sígy nyilvánvalóan akorabeli mûszereketábrázolták.ezt erõsítiaz atény,hogyahallgatókruházataisakornakmegfelelõ. Azismertetettschinzeugnakeddignemközöltábrázolását találtuk meg amagyar Országos Levéltár egy 1607-bõl származócímereslevelén,acímer külsõ díszei közt. Abirodalmi nemességet adományozó címereslevelet II.Rudolfcsászár (magyarkirályként Rudolf)adományozta amagyarországon honos Lienpacher család- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 23

26 nak június 2-án, Prágában [13]. Acímerkép csak késõbb készült el, ezért viseli az 1608-as évszámot, festõjét nem ismerjük. Az oklevél szerint Hanns Lienpacher, acímerszerzõ az adományozás idején 14 éve szolgált aselmecbányai és körmöcbányai kamaránál. Ebbõl 6évig aselmecbányai kamaránál, mint az üzem számára fontos anyagok gondnoka (Zeugschaffer), két évig pedig akörmöcbányai kamaránál könyvelõként(buechhalter)tevékenykedett.alegutolsó lázadás alkalmával (ez nyilván a Bocskai-felkelés lehetett) abánya pénztárát megmentette, ssaját költségén 3lóval kivonult ellenük, saharcokban kétszer meg is sebesült. Késõbb, acímeradományozás után 1619-tõl körmöcbányai alkamaragróf lett, és az is maradt 1627-ben bekövetkezett haláláig. A Lienpacher család acímeradományt megelõzõen és a késõbbiekben is bányapolgári és bányászati tisztviselõi családvolt.címerükbelsõdíszeibenazonbannemtalálunk egyértelmûen abányászatra utaló elemet: csücsköstalpútárcsapajzs feketemezejénekaljánheraldikailagjobbraemelkedõ,négyfokúlépcsõn,hárommancsát három különbözõ lépcsõfokra helyezõ, háromfarkú aranyoroszlánfelemelt negyedikmancsában nyílvesszõt tart. Sisak: jobbra fordult nyitott sisak koronával. Sisakdísz: két fekete-arany,vörös-ezüst sasszárnyközötta pajzsbeli oroszlán akoronából kinövõhelyzetben. Takaró:fekete-arany,vörös-ezüst (5.kép) [14]. Akülsõdíszek,vagyisaszõnyegtöbbbányászativonatkozású jelenetet is bemutat. Abal felsõ sarokban (6. kép) puttót bányamérõ eszközökkel, ajobb alsó sarokban tárószájból csillét kitoló bányászt, abal alsósarokban próbamestert láthatunk. Abal felsõ sarokban levõ puttó bal kezében aschinzeug statívját fogja. A schinzeug vízszintesköreésazarrahelyezettfelsõfémszerkezete is látható. Avízszintes kör szélén jelölték a skálát, és beljebb akét kompaszt. Két szürke folt, bennükarannyalfestettmágnestû.(azaranyozásmeglehetõsen gyakori volt avalódi mûszereken is, ami elsõsorban akorrózióvédelem miatt volt fontos.) Astatív viszonylaghosszú,ésballuszteresenesztergált.afüggõleges kör arannyal festett, afüggélyezõ ezüsttel. Tisztán kivehetõalehajtható,zsinórtartókaréshorogis.aputtó kezével astatívhoz hozzáfog egy kissé nyitott, ezüsttelfestettkörzõtis.aputtójobbkezévelacsászáriarcképkeretéttartja,alattaazonbanmégegyszögletesdobozú bányászkompaszt is találunk. A mûszer lapját ezüst színû folt mutatja. Aputtó jobb lába egy acélhegyû beosztásos mérõrúdon nyugszik, mely mintegy oppozíciójaatúlsósarokputtójánállevõalabárdnak.a bányamérõt, schinert gyakran mérõrúddal ábrázolták, mely szakmai jelképnek számított.az 1556-os Schwazer Bergbuch ábrázolásában már mérõrúddal tûnik fel a schiner (Markschaider). Aszögletes fadobozos bányászkompasz régi típus, már a században is elterjedtvolt. Akép nem nagy avízszintes kör átmérõje nem egészen 1 cm, de részletei is nagyon világosan láthatók. Abányamérõmûszerek megjelenése alapján felmerülazemberben,hogyacímerszerzõneklehetettközea bányaméréshezis.acímereslevélbõlcsakannyiderülki mint arról már írtunk,hogy bányatiszt volt, éspedig sáfár, majd könyvvivõ. Ezek atevékenységek éppen nematényleges, farbõrös bányászmunkakörétjelentették. Talán puszta dekoráció lenne abányamérõ eszközökritkaéspontosbemutatása?alaposabbanutánanézve Hanns Lienpacher karrierjének kiderül, hogy rendszeresen részt vett bányabejárásokon. Sõt, noha körmöcbányaialkamaragróf volt,selmecbányánissokszorvettrészthivatalosbányabejáráson.igaz,hogyezek az adatok jórészt élete címerszerzés utáni szakaszából származnak, hiszen errõl az idõszakról jóval több adat maradt fenn. Feltételezhetjük azonban, hogy már acímerszerzés elõttis farbõrös bányászvolt,ésfoglalkozottbányamérésselis. 5.kép:ALienpacher-címer 6.kép:ALienpacher-címerrészlete 24 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

27 Péch Antal szerint levéltári adatok alapján Körmöcbányán1625-ben,Selmecbányán1627-benkészítettekegybányatérképet[15].Ezzelamunkávalkapcsolatban állt Lienpacher is! Mint körmöcbányai alkamaragróf bizonyára volt köze akörmöci térképekhez, de Selmecbányára vonatkoztatva maradt fenn adatunk: márc. 12-én felszólítja abécsben levõ fõkamaragróflienpachert,hogyafelsõbiebertárnaitérképetterjesszeföl minél elõbb. Erre azt válaszolta, hogy hat sy doch von dem Mahler vmb der langsamben vnd vielen Arbeith willen, weillen alles mit der feder gerieszen werdenmüssen,wieeuergnadensebstzusehen,ehendernichtverfertigtkönnen [16].Vagyisarrahivatkozik, hogyatérképet arajzolóelszakította atollával és ezért nem tudta befejezni azt. Aselmecbányai bányatérkép végül csak 1627-ben Lienpacher életének utolsó évében készültel.hasonlóanvanéletrajzi vonatkozása a próbamester ábrázolásának is, mivel Lienpacher még selmecbányai könyvvivõ korában sokat foglalkozott a próbálás, azaz ércbevizsgálás problémájával, sõt kísérleteket is végeztetett ebben atárgykörben. Igaz, ennekadatolhatószakaszamárszinténacímeradományozás után történt. Úgy vélem azonban, feltételezhetjük, hogy fiatalabb korában is foglalkozhatott agyakorlatbanezekkelatevékenységekkel,hiszenkülönbenaligha festettevolnamegacímerfestõazegyáltalánnemközismert mûszert. Sõt, apontos ábrázolás alapján bátran feltételezhetjük, hogy a mûszert kezébe is adták. Ugyancsak lehetséges, hogy akorábbi bányatérképek hiányát ahiányosan fennmaradt adatok rovására írhatjuk,hiszen Tárczy-Hornoch professzor találtadatotmár 1565-bõl abesztercebányai bányatérképezésre [17]. Az 1607-escímeradományschinzeugjáttekintvemásoldalrólisbizonyítottnakvehetjük,hogytérképezésimunkának korábban is kellett történnie! Hiszen aschinzeug nemcsak afelmérés, hanem egyszersmind atérképrajzolás eszköze is volt. Sõt, afelmérésnek kevés értelme lettvolna,haannakeredményeitnemrögzítiktérképen. Afelrakó vonalzóés akörzõpedig éppenséggel kifejezetten atérképrajzolást szolgálták. Ebben méltán láthatjuk újabb bizonyítékát Tárczy-Hornoch professzor megállapításának, mely szerint a bányatérképezés egyikbölcsõjeaz akkorimagyarországonringott.[18] (A cikk német nyelvû változata elhangzott anemzetközi Bányamérõ Társaság XIII. Nemzetközi KongresszusánBudapesten, án.) IRODALOM [1] Kirnbauer,Franz: Schinzeug österreichischemarkscheiderinstrumente des 16. und 17. Jahrhunderts. Zeitschrift f. d. Berg-, Hütten- und Salinenwesen Berlin,(1937) [2] Tárczy-Hornoch, A.: Zur Entwicklungsgeschichte markscheiderischer Instrumente. Mitt. D. berg- u. hüttenmännische At. Dungarischen Palatin-Josef-Universität.Sopron,(1940) [3] Spickernagel, Herbert: Vom Alpenkompass zum Theodolit Vorlesung in Internationale Gesellschaft für MarkscheidewesenInternationaleKongressBudapest,1-25. p.(1972) [4] Magyar Nemzeti Múzeum ltsz.: Dr.Ihász István tárigazgató úr és Dr. Radnóti Klára történész-szakmuzeológus segítségét köszönöm. A felvételeket DabasiAndrás készítette. [5] OrmosKároly KarlovitsKároly: Magyarbányamérõmûszerek axvi.században BKLBányászat116(1983) Ez a cikk az Internationalaes Symposium für Markscheidewesen ISM, Aachen, szept énelhangzottelõadáson alapul. [6] Radnóti Klára: Óra-ésmûszergyûjtemény448.p.in:A200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményei szerk.: Pintér János Budapest, p.(2002) [7] Kirnbauer, p. [8] Spickernagel, 11.p. [9] Kirnbauer, Franz: Der Markscheider und seine Tätigkeit LeobenerGrüneHefteNr.164.Wien,Abb.12.(1976) [10] Neubert,Karl: JuliusWeisbachderBegründerder Neuen Markscheidekunst p. Freiberger ForschungshefteKultur und Technik D16Berlin, Bild p. (1956) [11] Maximilianische Bergordnung Wien, p. rézmetszet,továbbikiadásawien,(1760) [12] Káplánné Juhász Márta Schudik Anna: Bányászati érmek,plakettek118.sz p.in:amagyarbányászat évezredes története III. Budapest, p. (2001) [13] Magyar Országos Levéltár (Ungarisches Staatsarchiv) P 1848 Berényi cs. Lt. 9tétel, Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein. Szekszárd, LXXV.tábla99. p, 200. p. (1999) [14] Nyulásziné leírását közlöm LXXV. tábla, 92. p., a címerképatáblánlettközölve. [15] Péch Antal: Atudományok haladásának befolyása aselmeczvidékibányamívelésre33.p.in: Péch Antal kisebb munkáimiskolc-rudabánya,5-35.p.(1993) [16] Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamívelésének története.ii.buda-pest,219.p.(1887) [17] Tárczy-Hornoch, Antal: Zur Geschichte des Grubenrisswesens Zeitschrift für Berg- und Hütten- und Salinenwesen imdeutschenreich p.(1941) [18] Wir fühlen uns berechtigt zu behaupten, daß die eine Wiege der Grubenkarten im seinerzeitigen Ungarn stand. Tárczy-Hornoch,Antal: AusderGeschichtedes ungarischen Markscheidewesen. II. ISM Budapest (1972) SZEMÁN ATTILA 1985-ben végzett aszegedi József Attila Tudományegyetem BölcsészettudományiKarán,mint magyar-történelemszakosközépiskolaitanárésrégész.azegyetemelvégzéseutánaközpontibányászatimúzeumbanhelyezkedettel, sjelenleg isottdolgozik.elsõsorban abányászattörténet tárgyi anyagával foglalkozik. Publikációi bányászatiheraldikábólésnumizmatikából,abányászatkülönbözõmunkaeszközeirõl,dísztárgyairól,ruháiróljelentek meg. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 25

28 Emlékezés Vida Jenõre ( ) DR. RAVASZ ÉVA levéltárigazgató, Tatabányai Városi Levéltár ATatabányaiBányászHagyományokértAlapítványvállalta,hogyösszegyûjtiatatabányai bányászattörténetére vonatkozó emlékeket, ápolja aszakma hagyományait, jeles személyiségeinek életútját megismerteti ama élõ nemzedékkel. Ennekazemlékezésnekajegyébenkértékavárosönkormányzatától,nevezzenekel utcátaz1945-ben elhunyt Vida Jenõrõl.* Vida Jenõnagyiparos, nagytõkés, axx. század elsõfelének fontos gazdasági személyisége volt. AMagyar Általános Kõszénbánya Részvénytársaság atatabányai bánya- és ipartelepek, munkáskolóniák létrehozója és tulajdonosa vezérigazgatója volt 1914-tõl 1941-ig. Vida Jenõ személye meghatározó szereppel bírt amai megyei jogú város és megyeszékhely,tatabánya és elõdtelepüléseinek fejlõdésére, ezen keresztül az itt élõk életének alakulására. AXIX.századutolsóharmadaamagyartörténelem virágzó korszaka, amagyar kapitalizmus kibontakozásánakidõszaka. Agyors ütemûiparfejlõdés már axx. század fordulójára elmaradott agrár országból intenzív növekedést produkáló agrár-ipari országgá változtatta Magyarországot.Aziparosodásszükségleteihezigazodva ahazai barnaszéntermelés 1890 és 1913 az utolsó békeév között mintegy megnégyszerezõdött. Ehhez a termelési eredményhez nagyban hozzájárult a tatai szénmedencébenmegindítottszénbányászat. Az 1891-ben alakult Magyar Általános Kõszénbánya Részvénytársaság (MÁKRt.)felméretteatataiszénmedencegazdagszénvagyonát,majdmegvásárolta akitermelési jogait annak tulajdonosától, atatai Eszterházy uradalomtól. Arészvénytársaság lendületes tõkebefektetésekkellátotthozzá abányákmegnyitásáhozésaterület iparosításához. Jó érzékkel végrehajtott részvénykibocsátásokkal sikerült olyan termelõ beruházásokat alapítani,amelyekidõvelmegfelelõhaszonnaljártak.a századfordulót követõen atízes évektõl nyereségessé váló társulat elnöksége már osztalékot tudott fizetni a részvényeseknek. Mindezekhez asikerekhez nagyban hozzájárultvidajenõszemélye. Vida Jenõ szegény sorsú családban született Budapesten,1872-ben.AKereskedelmiAkadémiaelvégzése után 1897-ben meghívták amagyar gazdasági életben még helyét keresõ, feltörekvõ vállalat vezérkarába. Az elsõvilágháború gazdasági igényeitjógyakorlati érzékkel felismerve kormányozta amák ipari fejlesztéseit. AkatonaságigényeinekkielégítésétszolgáltaaFelsõgallai Cementgyár felépítése, amely beruházás megvalósítása nem kis erõfeszítéstkívántahadigazdaság körülményei között. Tekintélyét jelzi, hogy aháború idején beválasztották az Országos Szénbizottság és az OrszágosKözpontiÁrvizsgálóBizottság tagjaiközé. Vida Jenõeddigi, más gazdasági ágazatbanszerzett szervezõitapasztalataitkitûnõen kamatoztatva szorgalma és tehetsége eredményeképp lendületesen haladt elõreahivataliranglétrán,rövidesenarészvénytársaság cégvezetõje, majd igazgatója, 1914-tõl pedig vezérigazgatója lett ban megválasztották atársulat alelnökének. Aháborút lezáró trianoni határok következtében számos fontos ipari tevékenység megszûnt Magyarországon, ebbõl is következett, hogy válságos helyzetbe került afogyasztóinak zömét elvesztõ magyar szénbányaágazat.vidajenõkitûnõüzletiérzékétésmunkabírását jelzi, hogy az általa vezetett vállalat képes volt alkalmazkodniazújgazdaságiviszonyokhoz,ésmegtalálta fejlesztésének lehetséges irányait. Ezt ismerte el a társulatrészvényeseinekközgyûlése,amikorgrófteleki Géza,majdazõtkövetõdr.BerzeviczyAlbertelnökhalálaután,1936-banmegválasztjákarészvénytársaságelnök-vezérigazgatójának. Vida Jenõ mindent megtett, hogy akormány védõvámokkal védje ahazai széntermelést, és akadályozza megaszénbehozatalt.vállalataélénlendületesszénkutatásokat finanszírozott az ország barnaszéntelepeinek feltérképezésére. Ennek alapján elõadásokban, tanulmányokbanfejtetteki aztavéleményét,hogyamagyar barnaszénbányákképesekbiztosítaniamagyar iparfejlõdését, egyébként szénkészletei több mint száz évre elegendõek. Atársulat alaptevékenységének megerõsítése céljából1927-benanagygazdaságiriválistól,asalgótarjáni *Az utcanévavató ünnepségrõlabkl Bányászat 2008/3.számában (78.o.)adtunk hírt. 26 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

29 Kõszénbánya Részvénytársaságtól örök áron sikerült megvásárolniatataiszénmedenceszomszédságábanlévõ nagyegyházai széntelepek bányászati jogait, amely tranzakcióvalatársulatvezetõiarészvénytársaságjövõjét kívánták hosszú évtizedekre biztosítani. Közismert, hogyeterületbányamûvelésénekmegindításaatársulat jogutódjának, atatabányai Szénbányák Vállalatnakkínálttúlélésilehetõségetatataiszénmedenceszénvagyonának fogytával az eocén-program állami finanszírozásávalaszázadhetveneséveiben. Vezérigazgatóimûködésének ideje alatt többújiparág bevezetése köthetõ személyéhez. Eredményesen szorgalmazta abányászatra alapított társulat szerkezetének vertikális átalakítását. A vállalat legfontosabb melléküzemágaiamész-,mészkõ-,mészhidráttermelés, portland- és bauxitcementgyártás, amelyek üzemegységei, létesítményei zömmel atatai szénmedence térségében épültek fel. Meghonosította amagyarországi karbidgyártást, amely az ipari robbanóanyag-gyártás fontos kelléke. Az õ kezdeményezõkészségének köszönhetõtöbb,eddigmagyarországonnemgyártotttermék,az ipariporcelánéskõedény,és számos másiparcikkbelföldönvalóelõállításánakmegindítása. AMÁKRt.Magyarországonelsõként ismertefela bauxitnakacementiparbanvalófontosságát.évekenát tartókísérletek,tanulmányokeredményekéntvalósította meg abauxitcement hazai elõállítását afelsõgallai Portlandcementgyárban. Jelentõs tõkét fordíttatott a húszas években felfedezettdunántúli bauxittelepekfeltárására és abauxithazai feldolgozására.a svájci Bauxit Rt. igazgatóságábanvida Jenõelnöki pozíciót szerzett, amely részvénytársaság amagyarországi bauxitbányák részvényeinektöbbségitulajdonosa volt. Az általa vezetett társulat eredményesen foglalkozott aszén vegyi feldolgozásával. Számos kísérlet bizonyította,hogyanagykátránytartalmútataiszenekkiválóan alkalmasak atovábbi ipari felhasználásra. Egyéb melléküzemágai közül alegfontosabbak aszénlepárlótelep,amagas fûtõértékûkoksz és kokszbrikettgyár, az ipari hordógyár, gõz- és agyagtégla-gyárak. Atatai bánya- és ipartelepeken túl ipari érdekeltségei voltak a magyar ipari kerámiatermelésben, az elektromos energiaszolgáltatásban,ahazaiút-éshídépítésben. Vida Jenõ ahúszas években felismerte, hogy az ország elektromos energiával való ellátása milyen óriási lehetõségeket rejt az ipari és gazdasági élet fejlõdésének minden területén, és egyben társulatának gyarapodása, hatósugarának kiterjesztése szempontjából ben megalakította a Pannónia Áramszolgáltató Részvénytársaságot, majd atovábbiakban számos elektromos áramszolgáltató társaság vezetésében szerzett érdekeltséget,amelyekadunántúlésazalföldjelentõs területeinekelektromosenergiávalvalóellátásátoldottákmeg.ugyaneztafeladatothevesmegyébenamák az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. alapításával látta el. Arészvénytársaság eredményességi mutatóit sikerült ahúszas évek végén atalbot-centrale megépítésével is emelni. Hosszú és nem kis küzdelem után eldõlt, hogy az ország energiaellátásának növekvõ igényeit kielégítõ újabb hõerõmû állami beruházással Bánhidán valósul meg, atatabányai égõpala felhasználásával. A társulat évtizedes társadalmi elismertségét és folyamatosan növekvõ gazdasági fontosságát az is jelzi, hogy a beruházás elkészülte alkalmával Horthy Miklós kormányzószemélyesentettlátogatástazerõmû-telepen banarészvénytársaságmegszerezteaSiemens mûvek vasöntõ gyárának részvényeit, amelynek budapestiüzemétegyelektro-acélöntödévelkorszerûsítette. Eberuházásösszefüggaháborúelõttiésegybenutolsó, nagy társulati beruházással, aháború elõtt álló ország katonai-ipari igényeit is kielégítõ alumíniumkohó létrehozásávalfelsõgallán. Amindenkoripiaciigényeketrugalmasankielégítõ, szerencsés kézzel és lendületesen beindított beruházásokarészvénytársaságotalegnagyobbmagyarvállalkozásokközéemelték,amelyazelsõvilágháborútésatrianoni békekötést követõ gazdasági depressziót szerencsésen átvészelve ahúszas évek közepétõl ismét agazdasági prosperitás útjára lépett. Avállalat aharmincas évekreamagyarországiszéntermelés30-35%-át, mésztermelésének mintegy 50%-át és cementtermelésének közel60%-átképviselte. Az 1941-es esztendõ amák Rt. megalakításának ötvenedik évfordulója. Az erre az alkalomra összeállított igazgatósági különjelentés akövetkezõképp summázza az alapítás éve, 1891 óta eltelt idõszakot: Tatabányafejlõdéseamodernteremtõmunkatörténete.Ebánya dús termékeinek kiválósága, kedvezõ geológiai, illetõleg földrajzi helyzete és sok egyéb elõnye az idõk során át mindenkor biztató helyzetet teremtett részünkre. Aszerencse kedvezésébõl, atatabányai talaj gazdagságából módunknyíltamelléküzemek,mûszaki,munkásjólétiéskulturálisújításokbevezetésére.ötvenévzárószámadásainak fõbbadataiból kitûnik,hogynem számítvaaz állampénzügyi tranzakciókban vállalt igen tekintélyes összegû részesedéseinket közadókra, illetékekre és szociális célokra, az utóbbi évek progresszív haladásával párhuzamosan már többszörösét, csaknem négyszeresét költöttük annak az összegnek, amelyet atõke hozadékára, osztalékra és jutalékrafordítottunk. Vida Jenõ társadalmielismertségét jelezte,hogy nemcsak avezetése alatt álló vállalatokat irányító minden fontos testület tagjává választotta, ezen túl többek között amagyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnökévé választották, elnöke az Országos Iparegyesületnek, amagyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületének, tagja acementgyárak és Mészégetõk Országos Szövetségének, az Országos Iparügyi Tanácsnak, amagyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának, az Energia Világkonferencia Magyar Nemzeti Bizottságának. Horthy Miklós kormányzó 1922-ben magyar királyi gazdasági fõtanácsosi címet adományozott neki, ben az országgyûlés felsõházának megalakulásakor, BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 27

30 örökös felsõházi taggá nevezte ki ben megkapta a Magyar Érdemrendnagykeresztjét ben amák Rt.-nél töltött három évtizedes szolgálati idejealkalmából kapott jubileumi jutalmából munkás segélyalapot hozott létre. Ajubileumi alap az 5 ezerpengõsjutalomösszegébõl,illetvearészvénytársaság igazgatósága által azt kiegészítõ 20 ezer pengõbõl állt. Ajubileumi alap kamataiból évenként segélyezték azelesettsorsúbányászokcsaládjait. Számos helyielismerést iskapott atérség gazdasági életében fontos szerepet játszó nagyiparos, nagytõkés. Komárom városavármegyeiközigazgatás ügyeinek támogatásábanszerzettérdemeiért1923-ban díszpolgárrá választotta.1927-benatataiszénmedenceközségei,alsógalla, Felsõgalla, Bánhida, Tatabánya nagyközségek ésvértessomlóközség,arészvénytársaságkötelékében eltöltött három évtizedes szolgálati jubileuma alkalmából díszpolgárukká választották, mint atérség legnagyobbvállalatánakvezetõjét. Mint felsõházi tag, aktívan bekapcsolódott afelsõház munkájába, amagyar bányászat és ipar fejlesztésénekérdekeit képviselve.a'30-as évekmásodikfelében afelsõházpolitikaifunkciójaiserõsebbéváltaszélsõségesen jobboldali politikai erõk és anyilasok elleni küzdelemben.ugyanakkorretrográdszerepetképviseltabban,hogyatársadalomhagyományos,tõkés-arisztokratacsoportjainakérdekeitvédteademokratikusreformtörekvésekkel, a nagy társadalmi feszültségek csökkentését szolgáló és megoldani képes szociális és földreformokvégrehajtásávalszemben. AMÁKRt.1939.áprilisiközgyûlésénarészvényesekazsidótörvényekrendelkezéseiellenére, hivatkozva atársulat érdekeire és avezérigazgató érdemeire, Vida Jenõt megerõsítették elnök-vezérigazgatói pozíciójában. A harmadik zsidótörvény kihirdetése után Vida Jenõ belátta, bármennyire is elégedett a tevékenységévelarészvényesekköre,apozíciójaatársulat vezetésében tovább nem tartható. Avégrehajtó bizottság augusztus 11-i ülésén bejelentette azonnali lemondását. Munkatársainak megfogalmazta, hogy alemondása súlyos döntés volt számára, és egyben lelkiismereti kérdés is, amelyet a társulat érdeke kívánt. Megtettem, mert atársulat érdekében meg kellett tennem, most csak azt kérem Istentõl, abban nyújtson segítséget, hogy atársulat ajövõben ugyanúgy virágozzék, mintmunkásságom alatt március 19-én anémet hadsereg elfoglalta Magyarországot. Amegszállók lényegében ellenállás nélkül elfoglalták az ország stratégiai pontjait, megindult amagyar ipar és gazdasági élet gleichsaltolása, azazanagynémetgazdaságiérdekkörbevalóakadálytalan beolvasztása. Amegszállást követõnapokbananémet biztonsági szervek vélhetõen elõre elkészített névsorok alapján, és nemegyszer magyar segítséggel, százszámra fogtak el németbirodalmiérdekekreveszélyesnektartottszemélyeket.letartóztattákaháborúellenes és németellenes politikusokat, aszociáldemokrata és szakszervezeti vezetõket, liberális és polgári értelmiségieket. Amárcius végiletartóztatásihullámbanszámos zsidónagytõkésthurcoltakelacsaládjukkalegyütt,többek között achorin, aweiss, amauthner, agoldbergerésavidacsaládot. AletartóztatottVidaJenõéscsaládjatovábbisorsáról abányatársaság jegyzõkönyveiben nem találunk információt.életénektovábbi ésazeseményekismeretében mondhatni hátralévõ idõszakáról keveset, csak alényeget tudjuk. Letartóztatása után abudapesti Fõ utcába, majd Kistarcsára szállították, amely gyûjtõhelyennovember3-ig,auschwitzbahurcolásáigfogvatartották. Villáját, amelyet acsaládjának az õletartóztatását követõenelkelletthagynia,anémetekkatonaicélra lefoglalták, majdteljesenkifosztották.agellért-hegyoldalában épült Bércz utcai villát Otto Winckelmann SS Obergruppenführersajátította ki, akithitler december 1-jén Budapest harcparancsnokává nevezett ki, majd néhány nap múlva abekerített fõváros német katonai rendõrparancsnokánakfunkciójátviselte február végére Budapesten és a Dunántúl nagyrészénaháborúvégetért.amákrt.vezetõsége aharcok befejezését követõen megkezdte munkájának folytatását, akárok számbavételét és az újjáépítést különbözõ telepeinek, üzemeinek jelentései alapján. Az elsõ igazgatósági ülést Budapesten, április 5-én Varga József elnök nyitotta meg. Megrendülten vette számon atársulat vezetõségének emberi veszteségeit. Budapestostromaalatttragikuskörülményekközöttelhunyt amagyar bányászatban nagy szakmai tekintélynek örvendõ Vizer Vilmos, aki Vida Jenõ utóda volt a társulat vezérigazgatói székében, valamint Melczner László igazgatósági tag. Az elnöksajnálattal állapította meg, hogyazülésrecsakháromigazgatóságitagtudott megjelenni, mivel az említetteken túl atöbbi igazgató külföldre menekült. Külföldön tartózkodik Vida Jenõ volt elnökünk is, akit anémetek március vége óta fogva tartanak, múlt év november elején pedig külföldre hurcoltak, állítólag Auschwitzba, ahová idõközben az oroszhadseregbevonult. Ahetvenháromesztendõsembernembírtakiazátélt lelki és fizikai megpróbáltatásokat, atábor oroszok általi felszabadítását megélte ugyan, de nem tudta kivárni ahazaszállítást. Atársaság június 2-i ülésén vette tudomásul ahírt, hogy volt vezérigazgatója tragikus körülményekközöttfolyóhóelejénelhunyt.érdemeit jegyzõkönyvbenrögzítették. DR.RAVASZÉVA azeötvöslorándtudományegyetembölcsészettudományikaránszerzetttörténelemtanáridiplomát ésújkorosmuzeológusszakképesítést1966-ban.1971-benugyanittszerzettbölcsészdoktoridiplomát AMagyarÁltalánosKõszénbányaRt.tataividékibányászatánakkezdetei1896-tólaszázadfordulóig c.disszertációjával tõlTatabányaMegyeiJogúVárosLevéltáraigazgatója.Számos,atatabányaiszénbányászat,aváros,ill.amegyetörténetét,személyiségeitbemutatókiadvány,monográfiaszerzõje,szerkesztõje,társszerzõje. 28 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

31 Egyesületi ügyek Azért még él ahelyi szervezet! Szervezetünk évi tevékenységének értékelésekor felvetõdöttazafontosésvalamennyiünketérintõ kérdés:hogyantovább?azmindnyájunkelõttmárrégebbenismertvolt, hogy olyan helyiséget kell találnunk valahol avárosban, ahol rendszeresen ülésezhet avezetõség, és ajól, rendszeresen összejövetelt szervezõ Nyugdíjas Baráti Társaság megtarthatjahaviösszejöveteleit35-50fõvel.keresnikellettegyalkalmas helyiséget. ASzéchenyi utcai Weidlich-palotába költözött Civil Házbanrendkívülkedvesfogadtatásban voltrészünk ésnyomban tisztázvaarészleteketúgyéreztük,hosszútávon megoldódott azombkegondjaetekintetben.amintegy240m 2 -en elhelyezkedõ CivilHázban kialakítottak szolgáltató irodákat,számítógép-internet és rendezvénytermet. Akét nagy terem a Borostyán ésabordóterem összejövetelek,megbeszélések, közgyûlések alkalmából vehetõ igénybe. Arendezvénytermeket aregisztrált, Miskolcon mûködõ civil szervezetek térítésmentesen vehetik igénybe. Miután tavalyelnyertükaz Év civilszervezete címetavárosünnepealkalmából,aregisztrációnaksemmiakadályanemvolt,sõtörömmelnyugtáztákbejelentkezésünket. Ezután avezetõség tagjainak nem maradt máshátra,mintjóéseredményesmunkátkívánniegymásnak atagság érdekében. Szokásunkhoz híven 2008-ban is 10 alkalommal terveztünk összejövetelt, kirándulást az elõzetes véleménykérés alapján.eddigazalábbiak valósultak meg: Február 7-én autóbusszal Kazincbarcikára utaztunk, ahol az Egressy Béni Mûvelõdési Házban meghallgattuk Karikás Lajosné alpolgármester asszony tájékoztatóját Mozaikkép Kazincbarcikáról címmel. Arendívül érdekes beszámoló rámutatott aváros gondjaira. Ezer sebtõl vérzik, hangzott el, melynekokaberenteelválásaésígyabefolyóadócsökkenése volt. Munkahelyi problémák is felvetõdtek, most alakók létszámacsupán31.857fõ,avegyiüzemmellettcsupán2könnyûipari vállalkozás mûködik. Az esetleges befektetõknek biztos háttér kell. Alakult egy önálló ipari park, de ezt meg kell tölteni tevékenységgel. Említette akórház kérdését, ami most már országos jelentõségû. Fontos feladatként említette apanelprogram sikeres végrehajtását, avárosközpont rehabilitációját és amunkahelyteremtést. Röviden említést tett aborsodchem fejlesztésének fontosságáról is. Ahallgatóság több kérdésttettfel,majdtovábbisikereketkívántunkavárosvezetésének.atalálkozókellemesebédelfogyasztásávalértvéget. Április 3-án acivil Házban jöttünk össze, hogy meghallgassuk Újvári Andor mérnök elõadását Miskolcról építész szemmel címmel. Miskolc anehézipar fellegvára volt, ma szegény lett, megnõtt amunkanélküliek száma. Ajövõkép meghatározásának alapvetõ kérdése: mi legyen? Ezt aszakemberekre kell bízni. Egy olyan városképet kell kialakítani, hogy aváros fiatal maradjon, alkalmazkodjon az adott körülményekhez. Ki kell használni az adottságokat: Lillafüred, Tapolca, kohász emlékhelyek. Van egy helyzet, amelyhez alkalmazkodnikell,ismertegy problématérkép,vannak lepattant városrészek,errekellmegoldásttalálni. Külön kitért alyukóvölgy problémájára, ahol a2000 fõ bejelentkezettel szemben alepusztult területen atöbbszöröse lakik. Abánya mûködéseidején gyönyörû kiskertesterületvolt,jó voltnézni munkába menet az autóbusz ablakából az ápolt, rendezett kerteket. Folytatni kell abelvárosi rehabilitációt, avárosháza környékének rendbetételét, végleges kialakítását, az uszoda, azerzsébetfürdõ,aszállodaügyeinektisztázását,egyszóvala véglegeskialakítást, aminemkönnyû feladat.hozzászólások, észrevételek hangzottak el, melyek valamennyien arendezettebb, jobb városkép kialakítását szorgalmazták és sikeres, jó munkátkívántak avárosvezetõségének. Május 8-án abükkaljai Borút-at céloztuk meg autóbuszszal.miutánutunkbükkábrányonkeresztülvezetett,nemmehettünk el abükkábrányi Bányaüzem Múzeuma mellett szó nélkül.amegbeszéltekszerintbányásztestvéreinkvártákcsoportunkat Unger Péter bányamérnökbarátunk vezetésével,aki köszöntõjében elmondta az emlékhely kialakításának körülményeit és beszámolt arról ahatalmas munkáról, amit kollégáival véghezvitt ennek agyönyörûen kialakított területnek a létrehozása során. Figyelemmel hallgattuk a tájékoztatást, majd megköszöntük aszíves vendéglátást és kívántunk sok sikertésjószerencsét! Utunk célja Cserépfalu megtekintése volt. Bár itt lakunk párkilométerrebükkalja gyöngyszemétõl,csoportunknagy részenemjártezenaterületen.az1100fõstelepülésabükki Nemzeti Parkkal határos. Atelepülést 7pincesor veszi körül, amely egyben védi afalut, mint anya ölelése agyermekét. A falubantöbbapince,mintalakóház.márafalu õsicímereis aszõlõmûvelést jelképezi: keresztbe rakott kapák, eke és két szõlõág levéllel, szõlõvel. Afaluséta vezetõje apolgármester, Kosik István volt, aki bemutatta alátnivalókat: Subalyuk Múzeum,CserépfalviImreemlékszoba,aneogótikusreformátus templom,agazdaház,azartgaléria,amillenniumikilátó,a Bezerédy sétány és a fõtéri Honfoglalási Emlékmûvek, melyek mind maradandó emlékeket adnak az odalátogatóknak. Befejezésül az elfogyasztott ebéd után megkóstoltuk a helyi borokat ha rajtunk múlt volna, talán még most is ott szívnánkabükkilevegõt.megfogjukismételni,határoztukel. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 29

32 Június 5-én csoportunk egri kirándulást iktatott be programjába,melyetfirmatársunk, SimonSándor szervezettésláttaelkíséretünket.érkezésután megtekintettüka Földalatti Eger vágatait,végreotthon érezvemagunkatvalahol, hiszen nagyon régen voltunk már a föld alatt, mint valamikori bányászok.tetszettaszépenkivitelezettbányavágatoksora, abenneelhelyezett meseváros,ésnagyfigyelemmelhallgattuk kísérõnk szakszerû elõadását. Alátottak sokáig megmaradnak bennünk,érdekeslátnivaló volt. Egerbõl Szomolya irányába fordítottuk a volánt, ahol Nagy Lajosnak, szakosztályunk elnökének meghívására tettünk látogatást és kóstoltuk meg akiváló borokat. Olyan jól éreztemagáta fiatal társaság,hogymégadalisfelcsendült, állítólag nemisvoltkellemetlenülhangos. Lóránt Miklós Meglátogattuk adorogi Hõerõmûvet Adorogi helyi szervezet tagságát március 19-én ahõerõmûben Kara Béla okl.villamosmérnök,termelésiosztályvezetõ fogadta, aki egyben amagyar Elektrotechnikai Egyesület esztergomiszervezeténekelnöke. Aszívélyesfogadtatásutánmeghallgattukazigenérdekes szakmai ismertetést. Különleges erõmûrõl van szó. Már az is érdekes, hogy gáz-, szén-, és biomassza tüzelését végzik. Melegvízzel (távhõvel) ellátnak 3420 dorogi, esztergomi lakást, villamosenergiáttermelnek,sgõztisértékesítenek. Amegtermeltenergia81%-átgáztüzelésselállítjákelõ.A szenet, évi tonnát ( GJ) Oroszországból szerzikbe,afeketeszénkéntartalmakisebb,mint0,1%!asze- neskazánokbanabiomasszátaszénnelegyütttüzelikel,2007- ben2655tonnát,amiazösszeshõneka3,2%-a. Alapanyagnak legjobban a szotyihéj vált be. Amire büszkék, hogy atüzeléstechnológiát úgy fejlesztették, hogy a szenes kazánokban abiomassza részaránya 30% is lehet. A hagyományos tüzeléstechnikátalkalmazó európai energiatermelõerõmûvekben ezazarány10%. Nagy figyelmet fordítanak a36 MW-os kazán környezetterhelésére. Akedvezõ kénkibocsátás alapvetõ oka az, hogy kicsiabejövõszénkéntartalma.akéményenkilépõ200fokos hõtfüstgáz-hõcserélõvel80fokracsökkentik.aziparivíztisztítása során keletkezõ szennyvíziszapot nem kéntelenítik, rekultivációscélokrahasznosítják. Természetesenaházigazdánkszakmájábólfakadóanrészletes ismertetést kaptunk akiépítettvillamosrendszerek mûködésérõl,fejlesztésérõl,amitabejárássoránmegistekintettünk. Az üzemlátogatás baráti beszélgetéssel zárult, melynek soránszóbahoztukaszervezeteinkközöttiegyüttmûködéslehetõségeitis. Dr.Korompay Péter Megnéztük Dorog és térsége vízbázisát Izgalmasüzemlátogatáson vettünk résztáprilis4-én,amikor meglátogattuk a tokod altárói ereszkéket. Hajnáczky Tamás mûszaki vezetõ, Reizer Ottó gépészeti vezetõ és Mráz László aknászfogadottminket.abányajárásokelõttikötelezõ munkavédelmi eligazítás után nosztalgiáztunk, hiszen atáróbanadorogibányagépgyárban 1954-ben készültnépeskocsival utaztunk, melyet román LA4 típusú akkumulátoros mozdonyvontatott. Atokodaltárói vízbányát azaquaeuropakft.üzemelteti.avízkitermeléskétereszkébõl IV/césÁgnes történik, akapacitás 10 m 3 /perc kitermelési intenzitással napi m 3 közöttváltozik. Atárót 70 m-ig laza, fiatalkori üledékben, löszben építették,eztkövetõenegynagyvetõhatásáraeocénmárgábanés az utolsó 2000 mtriász mészkõben folytatták. Anyitott vágathossz4,5km,felszín alattimélység átlagosan 150 m.avágatokegyrészebiztosítatlan,ill.poligonácsolat,trapézácsolat, betonidomkõ,tégla.atermészetesszellõztetéstatáróbejárat és az Ágnes feltörés közötti áthúzó szellõztetés biztosítja. A vízemelésre az ereszkékben elõtétszivattyúkat, atárószinten nyomásfokozószivattyúkathelyeztek el. Akiemelt vízmennyiséggel látják el Dorogot és térségét, demódvanmax.4000m 3 /desztergombaszállításárais.avízminõséget atárószinten folyamatosan ellenõrzik, aklórozás (kb. 0,2 gramm 1000 literenként) afõszivattyúk után aföld alatttörténik. Abányajárás végén különleges élményben volt részünk, amikormegtekintettüka hasadékot.acsodálatostermészeti jelenség közepén haladtunk kalcit, aragonit kristályok között. Atokodaltárói vízbányát adiszpécser központ személyzetévelegyütt12fõüzemelteti. Dr.Korompay Péter A100 éve kialakított szakosított bányaépítés Április 14-én szakmai elõadás volt Dorogon. Afelkért elõadók Tóth Árpád, a volt Aknamélyítõ Vállalat ny. vezérigazgatója és Kárpát Csaba ny. mûszaki vezérigazgató helyettesek voltak. Tóth Árpád akadályoztatás miatt nem tudott eljönni, s elõadását Kárpát Csaba ismertette, kiegészítve saját tapasztalataival és igen érdekes eredeti fotók bemutatásával. Aszakmainap tulajdonképpen folytatásavolt a2007-es csolnoki Szent Borbála-napi 100 éves amagyar aknamélyítés kiállításnak. Az elõadás részletesen ismertette a magyar 30 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

33 aknamélyítõ vállalkozások, vállalatok történetét afrölich és Klüpfel céget képviselõ Hanabeck Frigyes Petrozsényben benkezdetttevékenységétõlabavfelszámolásáig.bemutattaacégekáltalvégzettmunkákat. (Az igen gazdag elõadásból nem kívánunk itt adatokat ismertetni, mivel azok megtalálhatók Tóth Árpádnak a BKL Bányászat 2007/5. számában megjelent 100 éve alakult ki a magyarszakosítottaknamélyítés c.cikkében.) Azelõadóígyfejeztebeazelõadást: Mindenokommegvan,hogy elfogultlegyek avállalattal szemben. Meggyõzõdésem, hogy eredményes szanálást lehetett volna végrehajtani, deeztaziparirányításnemakarta Reményeimszerintbízni lehet abban, hogy talán eljön az idõ, amikor újra anemzet hasznáralehetabányászatotfolytatni. Akérdésekreadottválaszokatsegítette,hogyavoltvállalati központból jelen volt Sebõ István ny.gazdasági vezérigazgató-helyettesés Medve János ny.gépészetiosztályvezetõ. Dr.Korompay Péter Látogatás az épülõ 4-es metrónál Budapestiszervezetünk tagjai2008.május6-án látogatást tetteka4-esmetróépülõmóriczzsigmondkörtériállomásán. A csoportot Bohus Tamás, a STRABAG Zrt. és Molnár György, az EUROMETRO Projektvezetési Tanácsadó Kft. munkatársaifogadták ésmutattákbeazépülõállomást. Alátogatás idején akelenföldi pályaudvartól (Etele tér) induló pajzsok közül ajobboldali éppen amóricz Zsigmond körtéri állomáson tartózkodott, ahol aszükségessé váló karbantartástvégezték.amásikpajzsaközelibocskaiútimegállóhozérkezett. Avendéglátók alapos,szakmailag korrektismertetéstadtakamegállóépítésérõl,apajzsokmûködésérõl,üzemközbeni kiszolgálásukról, azirányításukról. Atájékoztatás kiterjedt azalagutakdunaalattiszakaszánakvárhatómérnökgeológiai adottságairais. Helyiszervezetünktagjaiatartalmasprogramért,akérdésekreadottválaszokértköszönetüketfejezikki. Tasnádi Tamás AMiskolci Egyetem doktoranduszának elõadása Gyöngyösön 2008.május20-ánazOMBKEMátraaljaiSzervezetLignit Baráti Körének szervezésében Gyöngyösön ahonvéd Kaszinóban Kupi László tanársegéd, doktorandusz Rudabányának van jövõjecímmeltartottnagyérdeklõdéstkiváltó elõadást. Elöljárójábanismertettearudabányaiércbányarövidtörténetét.Elmondta,hogyaréz-,bronzkorbanazónt,antimont isbányászták,virágkorátazezüstbányászatjelentette1500-ig. 1692után máravasércekkibányászásatetteismerttérudabányát. Avasércbányászat 1986-ig tartott ben még ércdúsító mûvet is építettek abánya mellé. Sajnos az ismert visszafejlesztések az ércbányát is elérték, és 1985-ben döntésszületettabezárásáról ben atvx kanadai cég revízió alá vette aterületet éskutatásokatkezdeményezett.anyersanyagokvilágpiaciára az egész világon emelkedett, ezért újabb és újabb lelõhelyek felkutatásátszorgalmaztákésszorgalmazzák. Alegújabb paragenetikai telepvizsgálatok, azizotóp geokémiaielemzésekaztsugallják,hogyrudabányánólom,cink, ezüst, vas stb. ércek 2000 mmélységben mûrevaló minõségben és mennyiségben vannak jelen. Abányászat megkezdéséig még sok atennivaló, ki kell dolgozni alegoptimálisabb környezetvédelmi megoldásokat, olyan befektetõket kell keresni,akik hosszútávongondolkodnakésbíznak abban,hogy abefektetetttõkemeghozzaavárteredményt. Tudományosan isértékelteadoktoranduszadevoni, permikorszaktólazújkoripliocénigterjedõidõszaknakércesedésifolyamataitazoxidációszónátólahidrotermáliskovásodási tevékenységig. Az elõadáshoz hozzászóltak, kérdéseket tettek fel a következõk: Lovász András, Morvai László, Oláh Sándor, SankovicsLászló,HorváthGusztáv,CsizmadiaLajos,dr.Szabó Imre. Afeltett kérdésekre az elõadó tömör szakszerûséggel válaszolt. Dr.Szabó Imre Üzemlátogatás amátrai Erõmû Zrt. bükkábrányi bányaüzemében június 3-án abudapesti helyi szervezetünk tagjai szakmainapkeretébenbükkábránybalátogattak.acsoportot Konkoly Ádám okl. bányamérnök, bányamûvelési és bányamérési osztályvezetõ és Szomor László okl. bányamérnök technológusfogadta. Abányaüzemtanácstermében KonkolyÁdám színvonalas szakmaitartalommalösszeállítottrészletestájékoztatástadott azüzem földtani ésbányamûszaki adottságairól, azüzemmel szembenitermelésiésgazdaságosságielvárásokról. Ismertetésében többek között kitért olyan részletekre is, mintazigénybeveendõföldterületekkártalanításilehetõségei vagy abudapest Miskolc vasútvonal bányatelken kívüli új nyomvonalrahelyezése,amelynek céljaavasútpillérben lekötöttásványvagyonnak,mintveszteségnek azelkerülése. Részletesen foglalkozott aközelmúlt földtani, régészeti szenzációjával,amocsáritölgyésmocsáriciprusõsfákmegtalálásával, aleletanyag megmentése és bemutathatóságuk érdekében tettintézkedésekrõl. Az ismertetést követõen acsoport Szomor László vezetésévelbányalátogatásonvettrészt.ennek során megismerkedhettünk akülfejtéses lignitkitermelés technológiájával, gépi berendezéseivel, arekultivációs területekkel, az elvégzett erdõtelepítésekkel, aszénpályaudvarral,ahol avisontai erõmûbeinduló irányvonatok vagonjaittöltik. Megtekintettük aszámítógépes diszpécser központot is, amely automatizáltságával lehetõséget teremt aközvetlen információszerzésreésgyorsreagálásra. AprogramaBükkábrányközpontjábanlévõbányászemlékházmeglátogatásávalfejezõdöttbe. Arésztvevõk abükkábrányi bányaüzem munkatársainak a színvonalasismertetésértésprogramértköszönetüketfejezikki. Tasnádi Tamás BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 31

34 Rudabányai találkozás Atöbb évezredes bányászati tevékenység, különösen az érc- és szénbányászat kitörölhetetlen nyomokat hagyott Borsod-Abaúj-Zemplén megye történelmében. Ez arra kötelez, hogynagyfigyelmetszenteljünk etradicionális iparág múltjának, és õrizzük annak hagyományait az utókor számára is. A megye önkormányzata egy olyan állandó bányászattörténeti múzeum létrehozását tervezte, amely õrzi és bemutatja akülönféle bányászati tevékenységi formák történelmét szeptember 1. volt az anap, amikor megnyitottuk az egykori rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum telephelyén BAZ MegyeBányászattörténetiMúzeumát. Arégi múzeumépületet átalakították, és az újonnan összegyûjtött tárgyakat, dokumentumokat és mûszaki eszközöketelhelyezve lehetõvé vált, hogy új állandó kiállítás örökítse meg abányászat történelmétésemlékeztessenazérc-ésaszénbányászatlegszebb hagyományaira. Az OMBKE borsodi helyi szervezetének vezetése baráti látogatásrahívtanógrádmegyeszakembereitésanógrádihelyiszervezetvezetõségét.alátogatásra2008.június10-énkerült sor, mikor is Józsa Sándor elnök vezetésével, eleget téve meghívásunknak, Rudabányántalálkoztunk. HadobásSándor, múzeumigazgató egyben ahelyi szervezet elnöke fogadta akis csapatot, és az elmúlt idõszak történéseirõl tartott egy mindenre kiterjedõ ismertetõt. Ma Rudabányán némi gipsztermelés folyik, más tevékenység sajnos megszûnt. Amúzeumban jelenleg3kiállításvan,deezeketátalakítják,felújítják. Említést tett a Bányászattörténeti Közlemények kiadványról, melynek rendszeres megjelenése nagy sikert arat szakmaikörökben. Ezutánmegtekintettükazásványkiállítástis,majdbementünk a bányába felidézniamúltat. Akellemes körülmények között elfogyasztott ebéd után méghosszasanelbeszélgettünkazegyesületimunkajövõjérõl, lehetõségeinkrõl, majd azzal ajólesõ érzéssel mondtunk egymásnak Jó szerencsét, hogy az ilyen kellemes találkozásokat megfogjukismételni. Lóránt Miklós Hagyományos baráti találkozó Tatabányán Gyönyörû, napos, meleg idõ várta2008.június19-én délután az OMBKE tatabányai csoportjának tagjait asíkvölgyi Szabadidõ Központban. Acsoport, igazodva az elmúlt évek hagyományaihoz, azidén ismegrendezteanyáriszünetelõtti barátitalálkozót.arendezvényre35fõjöttel,akiketautóbusz szállított aragyogóan felszerelt szabadidõs házba. Érkezés után atársaság azonnal elfoglaltahelyét ateraszon, ató mellett. AtalálkozóhangulatátemelteazOMBKEvárpalotaicsoportjának érkezése, hiszen sok közös ismerõs volt akét csoportban. Arendezvényen nem volt beszéd, beszámoló, de volt bányász nóták éneklése (a Rozmaringos Bányász Egylet közremûködésével)ésvoltgasztronómiaiélvezet.abársonylászló elnökkedvesfeleségeáltalkészített hidegentálalt sülthúsok, amég meleg meggyes és almás sütemények osztatlan sikert arattak. Agasztronómiai élvezetet még fokozta ajó bor ésajégkockákkal hûtött söris.(megjegyzema hûtött szót azértírtam idézõjelben,mertamelegben asörolyan gyorsan fogyott, hogy ahûtõszekrényben nem volt ideje alacsonyabb hõfokotfelvenni.) Annak ellenére, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság aktuálismérkõzésénekkezdésiidõpontjaközelgett,atársaság abeszélgetést alig-alig akarta befejezni. Ez is bizonyította az ilyenjellegû,vidámbarátitalálkozók szükségességét. Sóki Imre Társas összejövetel Gyöngyösön Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének szervezésében július 5-én (szombaton) Gyöngyösön az ECOPLÁN Kft. telephelyén gulyás-partival egybekötött társasösszejöveteltszerveztünk. A résztvevõket Füleki Menyhért, az ECOPLÁN Kft. ügyvezetõ igazgatója köszöntötte. Amíg agulyás elkészült, Nagy László ny. osztályvezetõ bemutatta a történelmi városról, Gyöngyösrõl készült több kötetes fotóalbumot, amely ritkaságnakszámítésnagyelismerésselnyilatkozottmindenkialátottakról. A volt központi bányamentõ-állomás udvarán zöldövezetben Lovász András üv. igazgató barátunk készítette a nagyon ízletes és kiváló gulyást. Segítõi voltak: Sankovics László és KatonaZsigmond.LovászAndrás tagtársunk nagyon finom ágyas pálinkával és gyöngyössolymosi különleges fehérborralismegkínáltaavendégeket. Ebéd után Füleki Menyhértné, ahozam 2000 Kft. igazgatójadobostortávalkedveskedettamegjelenteknek. Jóhangulatban,fehérasztalmellettkésõdélutánigtartott azösszejövetel. Dr.Szabó Imre Salgótarjániak Észak- és Dél-Komáromban Lehet,hogynémelyeknekmégnemmegszokottehatárvárosokilyenelnevezése,amivelmiisabbanaprospektusbantalálkoztunk, mely alapján asalgótarjáni Osztály július elejei több napos kirándulását szerveztük meg. Komárnoban egy középiskolai kollégiumban kedvezõ áron tudtunk szállást és félpanziós ellátást lekötni. Célunk volt acsallóköz több magyaremlékhelyénekfelkereséseésaszámunkrais elhíresült bõsi erõmû legalább külsõ megtekintése. Az autóbuszos kiránduláson 35-en vettünkrészt. Elsõ megállónk még hazai földön, az egykor nemesfémérc-bányászatárólhíres,lassankéntazenyészettéváló,elfeledett településen, Nagybörzsönyben volt. Itt sikerült axiii. században épült Szent István-templomot, majd az ugyancsak német bányászok által épített Bányász-templomot megtekinteni.azutóbbibejáratihomlokzatafelett1417-bõlvaló,kõbõl faragott bányászcímer látható. A templom orgonáját Diósi János kollégánk a Bányászhimnusz dallamaival szólaltatta meg,amitittközösenelénekeltünk.ezutána bányagazdaházában bányászatikiállítást,majdegymûemlékkényilvánított vízimalmotláthattunk. Köszönhetõen a megváltozott európai viszonyoknak, könnyen jutottunk el utazásunk elsõ szlovák városába, Párkányba,aholazújjáépítettMáriaValériahídrólazesztergomi bazilikaésvárrompanorámájavoltszámunkraalegszebblátnivaló. Néhányan máris honvágytól gyötörten átsétáltak Esztergomba, többen aszomjúság elleni védekezésül helyi fontos helyeken töltöttékelszabadprogramjuk idejét, majd továbbutaztunk Komárnoba. Komáromban kezdtük amunkahetet (azaz hétfõt) amagyar oldalon fekvõ Monostori Erõd megtekintésével. Egy kis szervezésihibafolytánhétfõn,azáltalánosmúzeumizárvatartás miatt nem lehetne bemenni, de elfogadták érvelésünket, hogyhamár200km-rõlodamentünk,beengedtek,mivelkarbantartásimunkák és takarításfolytahatalmas erõdrendszer 32 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

35 több pontján. Külön beépített idegenvezetõnk is akadt, egyik társunk velünk utazó12évesunokájamártöbbszörjárt ottéssokmindenrõltudottmesélniazerõddelkapcsolatban. Délután az északi városban kaptunk abelvárosról, avárosról és várról tájékoztatót egy ottani idegenvezetõtõl. Az elõzõ években elkészült, de még részben építés alattálló Európa udvart tartottuk alegérdekesebbnek, amelyben európai országokstílusjegyeitmagánhordozóépületeketépítettekegy térköré,sezekben kisüzletek mûködnek. Harmadik napunkon kívülrõl néztük meg abõsi erõmûvet. Akitett táblákrólmegismerhettük alétesítmény történetét,fõbbadatait bármagyarnyelvenhiábakerestük(valószínûleg nem véletlen!). Ezután Somorja, Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye,DeákiésGutakövetkeztek.Szintemindegyik településsel kapcsolatban emlékeztetnek az 1947-ben kitelepített nagyszámú magyar lakosságra. Kiemelkedõ látnivalót jelentett Deákiban az 1001-ben alapított bencés templom, amit axiii. században, majd axix. században bõvítettek. AzÁrpád-kori templomrésztetõterében azegykoriszerzetesek szálláshelyét is sikerült megtekintenünk. Ebben a templombantaláltákmegabencésekkódexébenahalottibeszédet, amit eredeti ó-magyar nyelven, hanghordozóról meghallgathattunk. Az1947-eskitelepítettekemlékmûve Ahazautazás során szinte egész úton esett az esõ, ami nem sok látnivaló megnézését engedte meg. Voltunk ugyan Érsekújváronis,decsakabuszbólnéztükmegafõteret,scsak Nyitránengedettazidõegykiskirándulástvállalkozóbbtársainknak, hogy felmenjenek avárbasatemplomba,mely utóbbi belsejében is ásatások vannak folyamatban. Egy étterembenvigasztalódhattunk,hogysikeresprogramunkatbefejezve elfogyasszuk utolsó szlovákiai ebédünket és megigyuk sörünket. Így még adélutáni órákban hazaértünk. Búcsúzhattunk, egymásnak jó nyaralást ésjövõreis hasonló jó kirándulástkívántunkegymásnak. Józsa Sándor Liptay Péter AXLVII. Bányamérõ Továbbképzõ és Tapasztalatcsere Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányamérõ Szakcsoportja június 4-6. között tartotta megaxlvii.bányamérõtovábbképzõéstapasztalatcserecímû rendezvényét. Aszakcsoport az évenként tartott találkozót amagyar Bányamérõ Alapítvánnyal (MBA) együtt rendezte Esztergom-Kertvárosban a Hotel OKTÁV-ban, 110 résztvevõvel. Atapasztalatcserét amagyar Mérnöki Kamara továbbképzésirendszerében akkreditáltattuk. Június4-én délután, szabadon választottprogramként,az esztergomi bazilikát néztük meg, benne az altemplomot és a kincstárat is, szakavatott idegenvezetõvel. Este közös vacsorán beszélgettek akonferenciáraérkezettrésztvevõk. Június 5-én abányászhimnusz éneklésével kezdõdött a konferencia. Dr. BarátosiKálmán, aszakcsoportelnökeüdvözölteamegjelenteket,külön köszöntve Pikli Károlyt, azmba elnökét, Németh Lászlót, a Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány-bányászati Tagozat elnökét, Savanyú Katalint, az MBFH képviselõjét, dr. Füst Antalt, az MTAdoktorát, PatakiLászlót, amol Nyrt.képviselõjétés dr. EsztóPétert, az 1. számú tiszteletbeli hites bányamérõt. Meghirdette a Legjobb elõadás címért induló versenyt, és kitette acímmel együttjáró,becsomagolt,csakazeredményhirdetésnélmegismerhetõajándékot. A két napon át tartó szakmai üléseken a következõ elõadások hangzottakel: Dr. Füst Antal: Felszínsüllyedés és aveszélytelen mélység a szénhidrogén-bányászatban Dr. Havasi István Szabó László (Miskolci Egyetem): Szemelvények ageodéziai és Bányamérési Tanszék mûszergyûjteményébõl Nagy Géza (Geotrade Hungary Kft.): TRIMBLE S8 egy mûszerabányamérõknek Dr.BusicsGyörgy (NyME):AhálózatosGNSS technológiaúj elemei HogyorZoltán (MecsekércZrt.):Geodéziaiirányító-ellenõrzõ tevékenység abátaapáti felszín alatti térkiképzési munkák során Wéber József (Wéber 2000 Kft.): Bányamérés, jogi környezet, gazdaságikihívások Tarsoly Péter (NyME): Abarlangtérképezés története akorai középkortólnapjainkig Szabó Richárd (Geolevel Kft.): Az EU-beli és ahazai adatpolitika VargaZoltán (SokkiaKft.):Igényesen,kreatívan,precízen BarthaCsaba (Navicom-PluszBt.):Megoldások atopcontólésanavicom-tól Horváth Zsolt (Geopro Kft.): Leica eszközök és technológiák amozgásvizsgálatban Dr. Barátosi Kálmán (MBFH): A bányatérképekrõl és a bányamérõkrõlszólójogszabályok módosítása BálintBéla (OlajtervZrt.):AzAutodeskCivil3DésaGoogle Earth programközöttiadatcserelehetõségei Váci László (FöldgázszállítóZrt.):Azelhelyezésiszolgalmijog alapításasorán felmerülõproblémák ésgondolatok WéberJózsef (Wéber2000Kft.):Néhánygondolatabányatérképekésazingatlan-nyilvántartásitérképekkapcsolatáról Szabó Richárd (Geolevel Kft.): Atérinformatikai alapokon történõ gondolkodás további terjesztése (Szervezési és VezetésiTudományosTársaság bemutatása) Az elõadások akonferencia kiadványában szerepelnek. Az elõadói szekciókon dr.barátosi Kálmán, dr.havasi István, Parragh Ferenc, Pikli Károly,Tóthné M.Zsuzsa és Wéber József elnökölt. Az elõadások várhatóan olvashatók lesznek az OMBKEhonlapján. Akonferencián mint kiállító vettrészt ageotradekft., a GeoproKft.,aGeoportKft.,aSokkiaKft.ésaNavicom-Plusz Bt. Ebéd elõtt dr.barátosi Kálmán tartotta meg a hagyományos plenáris ülést, melyen megemlékezett aszakcsoport és az OMBKE elhunytjairól, és beszámolt aszakcsoportnak a legutóbbi Tapasztalatcsere óta végzett tevékenységérõl. Kihangsúlyozta, hogy az OMBKE Bányamérõ Szakcsoport mindabányászati,mindakõolaj-,földgáz-ésvízbányászati Szakosztály bányamérõit tömöríti. Szerencsésnek tartotta, BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 33

36 hogy atapasztalatcserék szervezésében abánya-, illetve más szakmaivállalkozások résztvesznek,éskértearésztvevõk további,ezirányú közremûködését. Abeszámolási idõszakból kiemelte az ISM XIII. Kongresszusát(2007.szeptember24-28.),melyrõlbeszámolójelent meg abkl-ben, apusztazámor Regionális Hulladéklerakó megtekintését,ax.bányamérõfórumot.szóltakompaszról abányamérõ Szakcsoport belsõ információs füzetérõl, mely azanyagiak miatt az utóbbi években több évi összevont számkéntjelenikmeg. A szakcsoport 1997 óta adományozza a Tiszteletbeli Hites Bányamérõ címet. Ebben az évben dr.detrekõi Ákos akadémikus, dr. Bõhm József dékán és Tóthné Medvei Zsuzsanna hites bányamérõ elfogadását javasolta az intézõ bizottság nevében. Beszámolt az 1991-ben alapított Magyar Bányamérõ Alapítványmûködésérõl. Az esti hangulatos barátivacsoraelõtt dr.barátosikálmán elnökés Wéber József alelnök átadtáka Tiszteletbelihitesbányamérõ címeket. Mindhárom kitüntetett nagy tapsot kapott.abarátivacsorautánhangulatosszakestélykövetkezett. Június 6-án folytatódtak az elõadások. A zárszóban dr. Barátosi Kálmán röviden értékelte akonferenciát, megköszöntearészvételt,kihirdette,hogy a Legjobb elõadás címre leadott szavazatok alapján a gyõztes Hogyor Zoltán, MecsekércZrt.AzárszóvégénaCentrálGeoKft.képviselõjebejelentette,hogyaszakcsoporttalegyüttakft.vállaljaajövõévi konferencia rendezését, egyúttal meghívta ajelenlévõket a még meg nem határozott helyen és idõben tartandó rendezvényre. Dr.Barátosi Kálmán Szakmai kirándulás Egerbe Az éves programnak megfelelõen, április 16-án az OMBKETatabányaiHelyiSzervezeténeklelkes,összeszokott csapatagyülekezettasporthotelparkolójában,hogyelinduljon azegriszakmaikirándulásra. Indulásutánazautóbuszonegyrejobblettahangulat,köszönhetõen elnökünknek, Bársony Lászlónak és feleségének, akik hasznos tombolanyereményekkel korsók, poharak, stampedlik örvendeztették meg atagságot. Ajó hangulatot fokozta, hogy atársaság õstermelõi felvonultatták pálinkaésborcsodáikat.mindezek közepette akilométerek észrevétlenül fogytak, és megérkeztünk Egerbe, majd Felnémetre, az OmyaKft.nagyon szépkörnyezetbenlévõkõbányájához. Az irodaházban ismertették acég történetét, atechnológiát,atermékeketésazértékesítést.acégegysvájciközpontú konszernhez tartozik, mészkõbányászattal, mészkõõrlemény elõállításával és értékesítéssel foglalkozik. Éves termelésük 1millió tonna, az õrlõmû kapacitása tonna/év. Legnagyobb fogyasztójuk amátrai Erõmû, melynek füstgáz kéntelenítõjéheznapi1400tmészkõõrleménytszállítanak.az új õrlõmû igen korszerû technológiával és berendezésekkel üzemel, mûszakonként 6fõ személyzettel. Eredetileg nagy mennyiségûgázthasználtakfelazalapanyagszárítására,deaz üzemvezetésnek kísérletekkel sikerült agázfogyasztást 90%- kalcsökkenteni,ígyjelentõsenjavítaniagazdaságosságon. Az üzemlátogatás mindnyájunkat meggyõzött arról, hogy akorszerûtechnológia,acélszerûgépiberendezésekésaszámítógépes irányítási rendszer nagyságrendekkel tudja csökkentenialétszámot,éstudjanövelniazüzembiztonságotésaz eredményt. Azüzemlátogatásutángasztronómiaiélvezetekkövetkeztek,egyhangulatosétteremben.Ebédutánfolytattukutunkat Szomolyára,aholNagyLajos,azOmyaKft.ügyvezetõigazgatója,azOMBKBányászatiSzakosztályánakelnökeésfelesége fogadotthatalmaspincészetükben. FelejthetetlenélménytadottNagyLajosköszöntéseéstájékoztatója borászati tevékenységükrõl, melybõl kiérzõdött, mennyirefontosnaktartjaaszakmaszeretetét abányászatét ésaborászatétis,azemberikapcsolatokat,abarátságotésa hazaszeretetet. Ahideg pincében nem csak jó borai, hanem nemesgondolataiismelengették szívünket. Ajó hangulatú találkozó Bársony László elnök köszönõ szavaivalésabányászhimnuszeléneklésévelértvéget. Pap István ABKL Bányászat évi nívódíja ABKLBányászatSzerkesztõbizottságaévenkénthagyományosannívódíjatítélodaaBizottságáltallegjobbnaktartottcikknekvagycikkeknek. ASzerkesztõbizottságtagjainakszavazataalapjána2007-benmegjelentcikkekközülNívódíjatnyert: Dr. VojuczkiPéter: Atermészetierõforrásokjelentõsége c.cikke(megjelenta2007/5.számban) A díj átadására ünnepélyes keretek között, HuszárLászló,aBányászatiSzakosztálytitkáraközremûködésével az október 10-ei szerkesztõbizottsági ülésen került sor.az ülésen PodányiTibor felelõs szerkesztõértékeltealap2007.évi,140.évfolyamát. Statisztikailag elemezte amegjelent tudósításokat, híreket is. A legtöbb tudósítást ez évben is dr.horn János és Bogdán Kálmán küldte be, de örömmel állapította meg, hogy mind ahírt beküldõk, mind az általuk képviselt területek száma növekedett. Nívódíjas cikkírónknak, szorgalmas tudósítóinknak és rajtuk keresztül valamennyicikkírónknak,tudósítónknak ezúton isgratulálunk,köszönjükértékesmunkájukat! BKL BányászatSzerkesztõbizottság 34 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

37 Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon! Jenet Mihály okl.bányamérnökaugusztus10-éntöltöttebe75-ikéletévét. HorváthJózsef okl.bányamérnökaugusztus11-éntöltöttebe75-ikéletévét. PappJános okl.bányamérnökaugusztus23-ántöltöttebe80-ikéletévét. Szabó László okl.bányagépészmérnökaugusztus 23-ántöltöttebe75-ikéletévét. Sipos Ervin bányagazdaságiüzemmérnökaugusztus24-éntöltöttebe75-ikéletévét. Bányai Pál tanár,népmûvelõaugusztus25-éntöltöttebe80-ikéletévét. Martin Roland bányaiparitechnikusaugusztus27-éntöltöttebe80-ikéletévét. SzonntagJózsef okl.bányamûvelõmérnökaugusztus28-ántöltöttebe75-ikéletévét. BodnárLászló okl.bányamérnökaugusztus30-ántöltöttebe75-ikéletévét. BábicsGábor tanáraugusztus 30-ántöltöttebe70-ikéletévét. BorlaiKároly okl.bányamérnökszeptember7-éntöltöttebe75-ikéletévét. Trethon Ferencdr. okl.közgazdászszeptember 9-éntöltöttebe85-ikéletévét. Gyõrfi Lajos okl.bányamérnökszeptember10-éntöltöttebe85-ikéletévét. GazdagGyörgy okl.bányamérnökszeptember12-éntöltöttebe75-ikéletévét. Hontvári János szerkezetgépész-technikus szeptember17-éntöltöttebe70-ikéletévét. Németh Ferenc okl.bányagépészmérnökszeptember18-ántöltöttebe75-ikéletévét. LaudayMiklós okl.bányamérnökszeptember19-éntöltöttebe70-ikéletévét. Eisner Béladr. okl.bányamérnök,okl.villamosmérnökszeptember24-éntöltöttebe70-ikéletévét. Kis-Tamás László okl.bányamérnökszeptember25-éntöltöttebe75-ikéletévét. RáczMátyás okl.gépészmérnökszeptember29-éntöltöttebe70-ikéletévét. Kovács Béla okl.bányamérnökoktóber2-ántöltöttebe70-ikéletévét. Pap Ferenc okl.bányagépészmérnökoktóber4-éntöltöttebe75-ikéletévét. TõsérBalázs okl.bányamérnökoktóber12-éntöltöttebe70-ikéletévét. Hornyák Lajos okl.bányamérnökoktóber19-éntöltöttebe70-ikéletévét. Kruller János okl.bányamérnökoktóber22-éntöltöttebe75-ikéletévét. BarabásMihály okl.bányamérnökoktóber26-ántöltöttebe70-ikéletévét. PruzsinszkiMiklós okl.bányamérnökoktóber26-ántöltöttebe70-ikéletévét. BocsiOttódr. okl.bányamérnökoktóber29-éntöltöttebe75-ikéletévét. MéraiKároly okl.bányamérnökoktóber29-éntöltöttebe75-ikéletévét. Richter János gépésztechnikusoktóber31-éntöltöttebe75-ikéletévét. EzútongratulálunktiszteltTagtársainknak,kívánunkmég sokboldogszületésnapot,jóegészségetésjószerencsét! JenetMihály HorváthJózsef PappJános SzabóLászló SiposErvin BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 35

38 BányaiPál MartinRoland SzonntagJózsef BodnárLászló BábicsGábor BorlaiKároly Trethon Ferencdr. GyõrfiLajos GazdagGyörgy HontváriJános NémethFerenc LaudayMiklós Eisner Béladr. Kis-TamásLászló RáczMátyás KovácsBéla PapFerenc TõsérBalázs HornyákLajos KrullerJános BarabásMihály PruzsinszkiMiklós BocsiOttó MéraiKároly RichterJános 36 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

39 Köszöntjük a2008-ban vas-, gyémánt- és aranyoklevéllel kitüntetett kollegáinkat* AMiskolci Egyetem szenátusa ebben az évben is vas-, gyémánt- és aranyokleveleket adományozott. A Mûszaki Földtudományi Karon augusztus 30-án ünnepélyes keretek közöttazalábbiakvették áttiszteletdiplomájukat: Vasoklevelet: Dr.Kun Béla gyémántokleveles bányamérnök Gyémántoklevelet: Hollanday József aranyokleveles bányamérnök Aranyoklevelet: Bárdos Bartók Miklós okl.geológusmérnök BiacsiImre okl.bányamûvelõmérnök Dr.BodonyiJózsef okl.bányamûvelõmérnök CsákváriAntal okl.bányamûvelõmérnök CsizmadiaLajos okl.bányamûvelõmérnök Domonkos Kálmán okl.bányamûvelõmérnök FáklyaKároly okl.bányamûvelõmérnök Fórisek István okl.bányamûvelõmérnök GazdagGyörgy okl.bányamûvelõmérnök Dr.techn.Gózon József okl.bányagépészmérnök HafnerHenrik okl.bányamûvelõmérnök HorváthJózsef okl.bányamûvelõmérnök HorváthSarolta okl.geofizikusmérnök Jankó Gábor okl.geológusmérnök JurasitsJózsef okl.bányamûvelõmérnök Korondi János okl.bányamûvelõmérnök Kovács Endre okl.geológusmérnök Kovács János okl.bányamûvelõmérnök Dr.KrániczZoltán okl.bányamûvelõmérnök Lajer László okl.olajmérnök MakraiLászló okl.geológusmérnök Dr.Marczis József okl.bányamûvelõmérnök Markovics Máté okl.bányamûvelõmérnök Marton Károly okl.bányamûvelõmérnök Mayer László Nándor okl.bányamûvelõmérnök Mester György okl.bányamûvelõmérnök Németh Ede Sándor okl.olajmérnök NémethFerenc okl.bányagépészmérnök RózsaváriFerenc okl.bányamûvelõmérnök Sátory Károly okl.bányagépészmérnök Dr.SomfaiAttila okl.geológusmérnök Dr.SzabóImre okl.bányamûvelõmérnök SzakályMiklós okl.bányamûvelõmérnök Dr.SzepesiJózsef okl.olajmérnök ThierLõrinc okl.bányamûvelõmérnök ZsidayIrén(CsákváriAntalné) okl.bányamérnök Ehelyrõl is tisztelettel gratulálunk valamennyi kitüntetettnek. Közülük abányászati Szakosztály tagjainak rövid életútjátakövetkezõkben ismertetjük. Vasoklevelet kapott: Dr.Kun Béla gyémántokleveles bányamérnök július 2-án született Kolozson. Elemi iskoláit Kolozson, gimnáziumi tanulmányait a Kolozsvári Unitárius Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Temesváron kezdteabánya-éskohómérnökiszakon, majd abécsi döntés után amagyarkirályijózsefnádormûszakiés Gazdaságtudományi Egyetemen fejeztebesopronban. Gyakornokként afelsõbányai és nagybányai ércbányák, 1942 októberétõl 1944 októberéig a Magyar Királyi Felsõdernai Ásványolaj és Lignitbánya mérnökségén dolgozott.késõbbannak vezetõjelett,aholásványi nyersanyag készletszámításokat végzett és iparvasutat tervezett.aháborúseseményekmiattakomlóiszénbányákhozvezényelték,ahonnanminterdélyimenekültethívtákbekatonának.hazatérteésigazolásaután1946.április1-jétõl1947 októberéig arecskiércbányaüzemvezetõ helyetteselett.recskrõl újból Komlórakerült,aholafeltárási munkákatirányította és avízöblítéses fúrást igyekezett meghonosítani. Rövid ideig a Nagymányoki Szénbányák fõmérnöke, majd ismét Komlón aberuházásimunkák megbízottja. Komlóról 1951 márciusában áthelyezték a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Vegyesbányászati Fõosztályára, ahonnan április 1-jével kinevezték az akkor alakult Gyöngyösi Ércbánya fõmérnökének. Feladata volt abánya feltárása,akutatásokirányításaésazércelõkészítõüzemalapberuházásának és bõvítéseinek irányítása,abányafejtésmódjainakkifejlesztése,azércelõkészítésitechnológiaállandó fejlesztése. Az évi átszervezéssel irányítása alá került a recskibányaésércelõkészítõ,afelnémetimészkõbányaésfeldolgozó(törõ,osztályozó,õrlõ), azistenmezejeibentonitésa nemtitûzállóagyagbánya.feladatköreígykiterjedtvalamenynyi,amátrahegységben folyó érckutatásra. AGeomincoRt.megalakulásaután,1973.március1-jétõl elvállalta aciprusi rézérckülfejtés és ércelõkészítõ beruházásának irányításátésazok üzembehelyezését.aciprusészaki részénbekövetkezetteseményekmiatt1976végénhazatértés 1979-igaGeomincoRt.mûszaki-gazdaságitanácsadója, igaKözpontiBányászatiFejlesztésiIntézetbenaRecski Rézkombinát tervezési fõmérnöke volt ben ismét visszakerültamátraiércbányászathoz,mintmûszaki-gazdaságitanácsadó, benarézércmûfõmérnöke.szakértõi tevékenységétazoéárézércmûvei december31- gyeltörténtnyugdíjbavonulásautánisigénybevette.1991-tõl elvállaltaarecskiércvagyonhasznosításánakelõsegítésérelétrehozott Hungarocopper Ércbányászati Fejlesztõ Rt.-ben a fejlesztésiigazgatóimegbízatást ben megszerezteabányaiparigazdaságimérnökoklevelet, majd 1968-ban amûszaki doktorátust ben tagja volt az MTABányászati Tudományos Bizottság Bányá- szatiszakbizottságának.1984ótatagjaazmtamiskolciaka- *ÖsszeállításunkaMiskolciEgyetemMûszakiFöldtudományiKaráltalkiadott Bányamûvelõ-,bányagépész-,földmérõ-geofizikus-,geológusésolajmérnökök rövid szakmaiéletrajza c.kiadványalapjánkészült.engedélyüket éssegítségüket ezútonisköszönjük! Szerkesztõség BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 37

40 démiai Bizottság Bányászattörténeti Szakbizottságának. KülönmegbízatáskéntvettrésztaKGSTszínesfém-kohászati ércelõkészítési, a magyar-mongol mûszaki-tudományos együttmûködésimunkabizottságaiban. 16publikációjaközül14aBKLBányászatban jelentmeg. Egy mérnöktovábbképzõ-intézeti könyv önálló, további három könyv társszerzõje. Fõszerkesztõje-társszerzõje az OMBKE kiadásában megjelent 25 éves az Országos Érc-és Ásványbányák -nak. Munkásságát 1953-ban anépköztársaságiérdemérem I. fokozatával, 1955-ben aszocialistamunkáért I. fokozatával és a BányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüst,arany és gyémánt fokozatávalismertékel.azombketiszteletitagja(2000). Az egyesületbe elõször 1943-ban lépett be, de csak 1955 óta folyamatos tagja ban tagja volt az OMBKE választmányának. Képviselte az érc- és ásványbányászatot a MTESZHevesMegyeiElnökségében között. Aranyoklevelet kapott Bárdos Bartók Miklós okl. geológusmérnök április 7-én született Lénárddarócon. Hatan voltak testvérek. Édesapja vájár, édesanyja háztartásbeli.azózdijózsefattilagimnáziumban érettségizett, majd Miskolcon, abányamérnöki Kar geológusmérnöki szakán folytatta tanulmányait. Diplomáját 1958 tavaszán szerezte meg Sopronban. Az egyetem elvégzése után afejér megyei Bauxitbányák gánti üzemébe került gyakorló mérnöki beosztásban év elején avállalatközpontjábahelyezték(kincsesbánya)fõgeológusi,majdföldtani osztályvezetõibeosztásba.innen mentnyugdíjba1990-ben.a munkája zömét aföld alatti bányabeli és külszíni bauxitkutatás, abauxittermelés minõségi irányítása, abauxit készletgazdálkodás, abauxittelepek víztelenítése(aktív vízvédelem), azivóvízminõségvédelme(többmint fõivóvizétszolgáltattaavállalat)jelentette.amiskolciegyetemmelközösen végezteabauxittelepek (fedõ,fekü, meddõrétegsorok) geofizikaimeghatározását. TöbbalkalommalrészesültaBányászatKiválóDolgozója, anehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetésekben, megkapta a Szolgálati Érdemérem mindhárom fokozatát, aföldtani KutatásKiválóDolgozójaésaKiválóFeltalálóbronzfokozatakitüntetéseket. Több cikke jelent meg abányászati Lapokban. Két közös szabadalomnak tulajdonosa. A Fejér megyei MTESZFöldtaniSzakosztályvezetõjevoltarendszerváltásig. Dr.Bodonyi József okl. bányamûvelõ mérnök Jászapátin értelmiségi családban született1928. július16-án.1946-ban tett gimnáziumi érettségi vizsgát a jászapáti gr. Széchenyi István Gimnáziumban. Az egyetemi tanulmányait a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökiésépítészmérnökikaránakmérnökiosztályánkezdtemeg.1949-ben tanulmányaitmeg kellettszakítani,a mélyépítõiparban helyezkedett el, csatornaépítéseknél, alagútépítésnél és felújításnál dolgozott, majd az inotai karsztvíz-feltáró akna és vízellátó rendszer létrehozásátirányította.abudapestimetróépítésébenkeszonos mûszakvezetõként között vett részt. Amunkájáért a Földalatti-vasútEmlékérem ezüstfokozataelismeréstkapta ben abányászatitervezõintézetben tervezõkéntalkalmazták, egyetemi tanulmányait akorábbiak beszámításávalfolytathatta,és1958-bansopronbanbányamûvelõmérnöki oklevelet kapott tól apécsi Uránércbánya Vállalat Tervezõ Irodájában abányászati tervezõ-csoport vezetésével bízták meg,melyetazirodamegszûnéséiglátottel. Tudományosmunkatársbeosztásban abányászatikutató Intézet bányamûvelési osztályára január6-án lépett be, ahol dr.martos Ferenc közvetlen munkatársaként kõzetmozgás-kutatássalésazezzelösszefüggõmodell-kísérletekkelfoglalkozott.anyelvismeretéreistekintettel,megbíztákabányászati Szabványosítási Központ megszervezésével, amiért a SzabványügyiHivatalelnökeelismerésben részesítette ban megpályázta és elnyerte az angliai Sheffieldi Egyetemen abányamérnök Továbbképzõ Intézet igazgatója melletti asszisztens beosztást. Akötelezõ asszisztensi feladatok mellett önálló kutatást is folytatott. Egy év után ismét a BKI-ben folytatta abányászati mûveletekkel összefüggõ kõzetmozgások meghatározására vonatkozó kutatásait ben tudományos fõmunkatárs lett, 1968-ban megbízták abányamûvelésiosztályvezetésével,és1969-bentudományososztályvezetõi kinevezést kapott. Amecseki szén- és uránbányászat megbízásából munkatársaival végzett munkáikat elismerõen értékelték. ABányászatiKutatóIntézetigazgatója1970.január1-jén tudományos osztályvezetõként akõzetmechanikai osztályra helyezte át, ahol munkatársaival intenzív kutatás-fejlesztést hajtott végre, különösen alaboratóriumi és in situ vizsgálati eszköz, mérési módszer és technikafejlesztés terén. Aszén-, érc-ésásványbányászatonkívülabudapestimetróépítés,akõbányászat, aszénhidrogén-bányászat, továbbá az acél-és alumínium-feldolgozóiparmegbízásaialapján végeztek fejlesztõ, vizsgáló és minõsítõ tevékenységeket. Amunkák eredményességét mintegy 20 találmány, hazai és külföldön isbejegyzett szolgálati szabadalom bizonyítja. Afeltalálói tevékenységéért1982-ben akiválófeltaláló kitüntetésarany fokozatát kapta. ANehézipariMûszakiEgyetemBányamérnökiKaránbenyújtottértekezésealapján november5-én avatták mûszakidoktorrá.aföldalattiüregekstabilitásavizsgálatáraegyszerûenalkalmazhatóiterációseljárástdolgozottki( ). Részt vett abudapesti metróépítés következményeként az észak-déli vonalon bekövetkezett külszíni felszínmozgások okainakfeltárásában.újeljárástésszerkezetetdolgoztakkia talajfelszínalattivéglegescélúnagyméretûterekkialakítására, melyet külföldön is szabadalmaztattak. Lerakta az empírovariatív alagútépítési módszer (EVAM) elméleti és gyakorlatialapjait banabányászattervezõéskutatóintézeteinekösszevonásakorkértefelmentésétatudományososztályvezetõibeosztásából. Az 1987-es nyugdíjazásáig mûszaki és gazdasági tanácsadókéntfoglalkoztatták. Oktatói tevékenységét az angliai Sheffieldi Egyetemen kezdte,majd1970-tõlahazaiszakmérnök-képzésésmérnöktovábbképzés keretei között tartott elõadásokat. Az UNESCO nyári egyetemén (Budapest, 1975) aföldalatti terek létesítésének mérnökgeológiája tárgyat oktatta. RendszeresenvettrésztkülföldiekposztgraduálisképzésébenaBudapestiMûszakiEgyetemÉpítõmérnökiKarán ( ) ben iparjogvédelmi szakvizsgát, 1993-ban felsõfokú értékbecslõ vizsgát tett. Ahivatásos szakértõk nyilvántartó jegyzékébe,mint bányászati-mélyépítési szakértõt1958-ban jegyeztékbe.animésikmabányamûvelés,tájrendezés,bá- 38 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

41 nyakár, geotechnika, minõség-ellenõrzés és szervezés szakterületeken tartotta nyilván szakértõként ( ). Az ENSZ szakértõk névjegyzékében 1968-ban regisztrálták, és nyilvántartottmérnök-szakértõkénttöbbkülföldicégnek dolgozott.amérnökikamaraáltalbejegyzettgeotechnikaiszakértõ. A Nemzetközi Kõzetmechanikai Irodának 1968-tól az 1993-as megszûnéséig volt atagja, és 1977-tõl vett részt a Nemzetközi Kõzetmechanikai Társaság magyar tagozata munkájában. Jelenleg is tagja az OMBKE-nek (1958-), a Magyar Útügyi Társaságnak (1993-), a Magyar Újságírók Közösségének (2000-) és a Magyar Mérnöki Kamarának (1996-). Szakírói tevékenységét atöbb mint 120 publikált írásmû fémjelzi. Csizmadia Lajos okl. bányamûvelõ mérnök november 29-én született Debrecenben ban érettségizett adebreceni Református Fõgimnáziumban. Egyetemre Miskolcon és Sopronban járt, 1958-ban szerezte megabányamûvelõmérnökioklevelet.1958.július1-jénarecskiércbányavállalathozkerült.agyakornoki évben végig fizikai munkásként dolgozott aföld alatti bányában és az ércelõkészítõ üzemben. Agyakorlati év után 1960 végéig aknász-fõaknász volt ben áthelyezték agyöngyösorosziércbányavállalathozaberuházásiosztályra május 1-jéig amátraszentimrei akna építésének ésazércdúsítórekonstrukciójának mûszakiellenõrevolt. A 100%-os kapacitásnövelés befejezése után, az ércelõkészítési üzemben üzemmérnöki beosztásban dolgozott január 1-jével kinevezték azércdúsító üzemvezetõ helyettesének, üzemi fõmérnöknek. Egészen 1975-ig töltötte beeztafelelõsségteljes,színes,szépmunkakört.1975.januárban elsõsorban perspektivikus okkal váltott munkahelyet. A Mátraaljai Szénbányák igazgatóságán, Gyöngyösön a beruházás-elõkészítési osztályon helyezkedett el. Új munkahelyén 1977-ig, aberuházás leállításáig koordinálták atervezett bükkábrányi 2000 MW-os erõmûvet kiszolgáló külfejtéses lignit bányaüzem nagyberuházásának kivitelezési munkálatait.utánaaberuházás-elõkészítésiosztályújfeladatot, avállalat szénen kívüli tevékenységének irányításátkapta meg. AMátraaljai Szénbányák szabad kapacitását lekötve részt vállalt az eocén program megvalósításában és apaksi Atomerõmû beruházásában (nagy teljesítményû szállító szalagok, acélszerkezetek, acélcellák gyártásával és helyszíni szerelésével). Az egyéb tevékenység kifutásával, 1984-ben a vállalati termelési osztályon kapott csoportvezetõi beosztást július 1-jével a Mátraaljai Szénbányákhoz csatolták Heves megye egyetlen mélymûveléses aknáját, az Egercsehi Bányaüzemet. Területi referensként segítette anagy múltú akna küzdelmes munkáját az utolsó csille szén felszínre hozataláig (1989. november 17-ig). Az üzemi bányászati és ércelõkészítési gyakorlatot jól tudta hasznosítani avállalat igazgatóságán kapott különbözõ munkaköri feladatai ellátásában ban, az Erõmû és amátraaljai Szénbányák integrációjakormentnyugdíjba. Szolgálati idejében négyszer részesült Kiváló Dolgozó kitüntetésben, megkapta a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany fokozatát. AHeves Megyei MTESZ-ben FazolaHenrikemlékéremmeljutalmazták.1982-ben akiváló Társadalmi Munkáért (sport munkáért) jelvényt az OTSH elnökétõlvehetteát. Domonkos Kálmán okl. bányamûvelõ mérnök augusztus 5-én született Gyõrben.Az elemi ésazaztfelváltó általános iskolát, valamint középiskolai tanulmányait szülõvárosábanvégezteésfejeztebe.1953-bana gyõri Magyar Állami Révai Miklós Általános Gimnázium reál osztályában érettségizett. AzegyetemitanulmányaitMiskolconésSopronbanvégezte május 5-én nyilvánították okleveles bányamûvelõ mérnöknek ban bányamérnök továbbképzésben vett részt Miskolcon május15-tõl afejér megyei Bauxitbányák Vállalatnál annak mélymûveléses bányájában (Kincsesbánya) és külfejtéses üzemeiben (Gánti Bányaüzemek) gyakornokkéntkezdettdolgozni áprilisától akincsesbányai vállalati központban jelentõsmértékbenazállamiegyedinagyberuházásokiszkaii., Kincses I. mélyszintek feltárása, majd József III. bányanyitás éskésõbbrákhegyii. bányanyitásberuházáselõkészítési, lebonyolítási, ellenõrzésimunkáival éskismértékben aberuházásielõkészítésidõszakában -abitóii.bányanyitással,valamintavízelvonásokmiattibányakárokkalkapcsolatos,beruházási jellegû munkák teljes körû lebonyolításával foglalkozott szeptember1-jétõlazalumínium világpiaci keresletének ésárának jelentõscsökkenésemiattelõállottfejlesztési visszafogások hatására kérésére áthelyezéssel az OroszlányiSzénbányákhozkerült.Döntõmértékbenakiemeltállami nagyberuházástképviselõ,azeocén-programegyetlenmegvalósult szénbányájának amárkushegyi Bányaüzemnek bányászati mélyépítési munkái kivitelezésének ellenõrzését végezte, valamint aszinttartó mezõcsatolások beruházásában vett részt. Egészségi állapota miatt, 1990 áprilisában vonult nyugállományba. Munkavégzése során többek között megkapta abányászat Kiváló Dolgozója, a Kiváló Dolgozó kitüntetést ban20évestörzsgárda-tagságotkapottafejérmegyeibauxitbányák Vállalattól, 1983-ban 25 éves munkáért elismerõ emléklapot adott számáraazoroszlányi Szénbányák. Megkapta a BányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüstésaranyfokozatát óta tagja az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, és 1986-tól amagyar Elektronikai Egyesület Oroszlányi Szervezetének október 7-én 40 éves OMBKEtagságáértmegkaptaaSóltzVilmos-emlékérmet. Fáklya Károly okl. bányamûvelõ mérnök december 24-én született Arló községben. Ózdon érettségizett, majd felvételt nyert amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemre. Tanulmányait Sopronban folytatta és május5-énkapottoklevelet május15-énaNógrádiSzénbányákVállalatZagyva Bányaüzeméhezvettékfelüzemmérnökibeosztásba(légvezetési, újítási, munkavédelmi felelõsnek) tõl Székvölgy Lejtõsaknafõaknászi,1962-tõlKirálytáróbányabányamesteri BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 39

42 munkaköreiben dolgozott ban akisterenyei Bányaüzem Újlak Lejtõsakna mûszaki vezetõjének (aknavezetõ), késõbb akisterenyei Aknaüzem felelõs mûszaki vezetõjének nevezték ki.amegyeészakirészén a megszüntetett szénbányákból az újrahasznosítható berendezések, gépek, anyagok kirablását és akülszínre szállítását végzõ Felhagyási Üzemvezetõjelett. AKözlekedési és Postaügyi Minisztérium önálló megyei Közúti Igazgatóság létrehozásáról döntött Nógrád megye területén, salgótarjáni székhellyel év végén ismerve a szénbányászat elõtt álló perspektívát afelkérést, igazgatói kinevezésselelfogadta.feladatukamegyeterületénlévõállamiközutak üzemeltetése,fenntartása,fejlesztésevolt június végén több megyei igazgatóság összevonása következtében anógrád megyei is megszûnt, és kérésére a NógrádiSzénbányákVállalathozkerültvisszalétesítményifõmérnöki munkakörbe. Feladata volt Kányás Bányaüzem fejlesztésévelkapcsolatosmunkák (újlejtõsakna,szénmosó építése)mûszakiellenõrzése év végénbetegségmiattkerültnyugdíjba. Munkája elismeréseként többször Kiváló Dolgozó, két alkalommal miniszteri kitüntetésben és amunka Érdemrend bronzfokozatakitüntetésbenrészesült. Forisek István okl. bányamûvelõ mérnök 1934-ben született Bánhidán. A tatabányai Bányaipari Technikum elvégzése után 1953-tól egyetemi tanulmányait Miskolcon, majd Sopronbanvégezte,ésmegszerezteabányamûvelõ mérnökidiplomát tól az évi nyugdíjazásáig atatabányai Szénbányák dolgozója volt. Kezdetben mérnökség-vezetõi, beosztott mérnöki, majd tõlhúszévenátfelelõsmûszakivezetõibeosztásokbanvégeztemunkáját.anapiüzemvezetésifeladatokon túl résztvettabelsõ medenceüzemeinek több lépcsõben történõ összevonásának kidolgozásában ésgyakorlati, humánus megvalósításában. Megteremtve ezzel az eocénprogram sikeres megvalósításához aszakképzett munkaerõ folyamatosáttelepítését. Az 1978-as XII/a. aknai sújtólégrobbanás utáni idõszakban társfeltalálója és gyakorlati irányítója egy olyan biztonságos fejtési rendszer kidolgozásának, mely lehetõvé tette az omladékkezelés bevezetésével avastag széntelepekben a vertikálistermeléskoncentrációt,komplexgépesítésûfrontfejtésekfolyamatosegymásalattiváltásával.avezetésealattibányák kilencalkalommalnyertek el Élüzem címet tõl nyugdíjba vonulásáig avállalat termelési igazgatójavolt.azeocénbányáktermelésfelfuttatásaésstabilizálása jelentette fõ feladatát, de sikeres volt atatabányai bauxittermelés bevezetésével és értékesítésével kapcsolatos irányító munkájais tóltagjaazOMBKE-nek.Ahelyiszervezetbentöbb évtizedenátvezetõségitag.1995-benalapítótagjaabányászati hagyományõrzést zászlajára tûzõ Rozmaringos Bányász Egylet -nek. Közremûködésükkel eddig három hanghordozó ésmultimédiáskiadvány(cd,dvd)jelentmeg.avárosiünnepségekrendszeresfellépõi. Szakmai kitüntetései: tizenegyszeres Kiváló Dolgozó, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés, Munka Érdemrend bronz fokozat, Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, aranyfokozat, Kiváló Feltaláló ezüst fokozat, valamint Szent Borbálaemlékérem. Egyesületi munkáját Sóltz Vilmos- és Szentkirályi Zsigmond-emlékérmek adományozásával ismerték el. A vezetésével mûködõ Rozmaringos Bányász Egylet a Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzata által alapított Ezüst Turul-díjat nyerteel. Gazdag György okl. bányamûvelõ mérnök szeptember 12-én született Vasszilvágyon. Kõszegen érettségizett,1958-banbányamûvelõmérnökkéntvégzettsopronbananehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán tól1963-igaKözép-Dunántúli Szénbányák Jókai bányájában dolgozott üzemmérnök, szakvezetõ aknász, körletvezetõ beosztásban tól az ajkai bányában volt körletvezetõ, aknavezetõ és fõmérnök. Az ajkai három bánya összevonásautánazajkaibányaüzemárminbányájábanbányavezetõ, felelõs mûszaki vezetõ feladatot látott el tõl 1989-ben történõ nyugdíjazásáig abányaüzem fõmérnöki beosztásáttöltöttebe.1970-tõl1987-igárminbányabányamentõparancsnokavolt. Munkája során részt vett akorszerû jövesztés, biztosítás, szállítás megvalósításában. Vezetése alatt gépesítették az elõvájások jövesztését (AM-50 gépek) és aszemélyszállítást. Jelentõs szerepe volt afõteszén jövesztésére kialakított VHP 730típusúpajzsokbeüzemelésében,kezdetihibáinakkijavításában,amegfelelõtechnológiakidolgozásában.Vezetésealatt történt az Ármin bányai Gyula-mezõ tervezése, termelésbe vonása, amivel a bánya élettartamát megnövelték és vált Ármin bánya az ország legkorszerûbb (elektrohidraulikus pajzsvezérlés),legtermékenyebbbányájává. Akövetkezõ kitüntetéseketkapta: Kiváló Bányász, Kiváló Munkáért, Munka Érdemrend bronz, Bányamentõ Szolgálati Érdemérem aranyfokozat. Horváth József okl. bányamûvelõ mérnök augusztus 11-én született Kútfejen. Az általános iskolát Lovásziban,aközépiskolátanagykanizsai ÁllamiÁltalánosGimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Miskolcon és Sopronban anehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán folytatta májusában szerzett bányamûvelõ mérnöki oklevelet május 15-tõl november15-igafejérmegyei Bauxitbányáknáldolgozottkülönbözõszakterületeken.1960.május16-tólaKincsesI.,KincsesII. és József II. bányák felelõs mûszaki vezetõje volt amagyar Alumíniumipari Tröszthöz (MAT) történt áthelyezéséig. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatnál eltöltött évek alatt új mûvelési technológiákat, szállításiésszellõztetési megoldásokat dolgozott ki, melyek szerves részét képezték abauxitbányászat kezdõdõ gépesítésének. Irányításával dolgozták ki a kétbányaönállóköltséggazdálkodási(elszámoló)rendszerét. 40 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

43 1964.november16-ávalkerültaMAT-hoz,területifõmérnökibeosztásba január1-jéveltermelési osztályvezetõvé,majd1976.január1-jével azosztálymegtartásamellett fõosztályvezetõ-helyettessé nevezték ki. Az évi tröszti szervezet korszerûsítése, karcsúsítása során (fõosztályok megszüntetése stb.) abányászati önálló osztály vezetõje lett. Ezen aterületen dolgozott1992-ben történtnyugdíjazásáig. AMAT-nál kezdetben abauxitbányászat éves és távlati termelési,értékesítési terveinek kialakítása, végrehajtásuk ellenõrzése, valamint abányavállalatokkal és timföldgyárakkal történõ koordináció volt afeladata. Részese volt amagyarszovjettimföld-alumíniumipariegyezményelõkészítésénekés megvalósításának. Beosztásaváltozásávaltovábbbõvültatevékenységiköre. Szintefelölelteabauxitbányászategészét bauxitkutatást,bauxittermelést, értékesítést, költséggazdálkodást, mûszaki fejlesztést,beruházást,vízvédelmet,nemzetköziszakmaiegyüttmûködést. Kezdeményezõje és részese volt aszámítástechnika bauxit-bányászati bevezetésének és a költségelemzések alkalmazásának. Elsõsorban az OMBKE keretében és felkérésére vett résztamagyarbányászatiterületeketérintõ tanulmányok készítésében, véleményezésében. Egyes idõszakokban szakmai oktatástisfolytatott. Munkája elismeréseként számos több alkalommal miniszteri és vállalati kitüntetésben részesült, pl. Miniszteri Dicséret, Kiváló Bányász, Kiváló Dolgozó, Bányászat Kiváló Dolgozója. Megkapta abányász Szolgálati Érdemérem mindháromfokozatát.azombke-nek1953ótatagja.az1970-es években a Bányászati Szakosztály vezetõségének és a BányászatiLapokszerkesztõbizottságánakistagjavolt. Jurasits József okl. bányamûvelõ mérnök Nagykölkeden Vasmegyében született szeptember 18-án, gazdálkodó szülõk ötödik gyermekeként. Az elemi iskolát aszülõfalujában végezte el ben nyert felvételt a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba, melyet 1948-ban államosítás során vontak össze a Nagy Lajos Gimnáziummal, ahol 1953-ban érettségizett. Ez évben felvették amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karára bányamûvelõ szakra. Két év elvégzéseután került át Sopronba, ahol1958.évben védte meg diplomatervét és kapta meg abányamûvelõ mérnöki oklevelet. Szakmai pályafutását május 15-én kezdte el avárpalotai Szénbányáknál különbözõ beosztásokban. Beosztott mérnökként foglalkozott szellõztetési teendõkkel, bányamérési munkákkal, vájárképzéssel. Aszükséges gyakorlat megszerzése után 1962-ben kinevezték S2 bányára bányamesteri beosztásba. Ezután áthelyezéssel került avállalat beruházási osztályára, ahol mûszaki ellenõri és tervezõi munkákat végzett. Fontosabb tervezési munkák: Bánta bánya beruházási program készítése, herendikülfejtés tervezéseésmegnyitása, Inota November 7. Hõerõmû S2 bányai 35 kv-os távvezeték bányászatialáfejtése ban avállalat távlati tervezési és beruházási osztályáraneveztékkiosztályvezetõnek,aholbányászati,gépészeti, építészeti és pénzügyi munkák összehangolása és irányítása volt a feladata ban a Veszprémi és a Várpalotai Szénbányák összevonására került sor. Az összevonás után továbbraisberuházásimunkákkalfoglalkozott,osztályvezetõi minõségben. Részt vett Balinka 1200 m mélységû, 8 m átmérõjû peremilégaknaépítésében benneveztékkiaVárpalotai,BalinkaiésDudariBányamentõÁllomásvezetõjévé.Ezenmunkákat2évigvégezte, majd áthelyezték Budapest székhellyel a Bányászati Aknamélyítõ Vállalat mûszaki osztályára, területi fõmérnöki beosztásba.minttechnológusfoglalkozottalyukóifüggõleges légakna fagyasztásos aknamélyítési munkálataival decemberében abányászatban bekövetkezett változások miatt kényszernyugdíjazták. Munkáját különbözõ elismerésekkel értékelték: Kiváló Ifjú Mérnök, Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozat,többszöri KiválóDolgozó, újításimozgalom emlékérmek, 40 éves egyesületi tagságért Sóltz Vilmos-emlékérem. Várpalotántöbbciklusonátvoltvárositanácstag.Nyugdíjazása után abudapesti Fõvárosi Bíróságon bányakárokkal foglalkozott. Kovács János okl. bányamûvelõ mérnök október 25-én született Tatabányán. Atatabányai Péch Antal Bányaipari Technikum elvégzése után anehézipari Mûszaki Egyetem BányamérnökiKaránfolytattatanulmányait,ahol1958-ban szereztemeg oklevelét. SzakmaipályafutásátazOroszlányi Szénbányák Vállalatnál kezdte meg 1958-ban, ahol 1990 decemberéig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Közben Budapestenbányaiparigazdaságimérnökiképesítést szerzett.kezdetbenüzemmérnök,majdegyévtizedigmintbányaüzemi fõmérnök és bányamentõ parancsnok tevékenykedett. Nagy része volt az önjáró biztosítású gépesítettfrontfejtések hazaimeghonosításában. Avállalatvezetés munkájában 1973-tól vett részt, területi fõmérnök,termelésiosztályvezetõés1980-tólvállalatibiztonságifõmérnökibeosztásban.emunkásságaalattérteelavállalata3,6mt/évmaximálisszéntermelésikapacitást.abányabiztonság területén bevezetteakorszerû automatikus mûszeres metán-védelmet,fokozatosan csökkentette abaleseti mutatókat. Szakmai munkája elismeréseként többszörös Kiváló Dolgozó, Bányászati Szolgálati Érdemérem (bronz, ezüst, arany), Kiváló Munkáért (2db), Kiváló Bányász (2db) miniszteri kitüntetés, Bányamentõ Szolgálati Érdemérem arany fokozat, Kiváló Újító kitüntetés és Honvédelmi Érdemérem (2 db)elismerésbenrészesült. Az OMBKE-nek 1956 óta tagja. Elõbb az egyetemi csoportban, majd az oroszlányi szervezetben tevékenykedett tól 24éven át ahelyi szervezet titkárakéntmegalapozta aszakcsoportok tevékenységét, atagság rendszeres szakmai továbbképzését és abányász hagyományok méltó ápolását. Számos országos egyesületi nagyrendezvényt szervezett. JelentõsszerepetvállaltazoroszlányiBányászatiMúzeummegvalósításában tõl az egyesület Bányászati Szakosztályának titkárhelyettese, majd 1994-tõl két cikluson keresztül titkára, valamintazegyesületválasztmányánaktagja.egyesületimunkáját aszakosztályimunkamegújításaésfellendítésejellemezte. AzOMBKE-benvégzetttársadalmimunkájátötalkalom- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 41

44 mal EgyesületiEmlékéremmel,PéchAntal-,SóltzVilmos- (2 db) és SzentBorbála-emlékérmek adományozásávalismerték el. Dr.Kránicz Zoltán okl. bányamûvelõ mérnök augusztus 6-án született Gyõrött. Elemi iskolába Komáromban(maiKomárno)ésGalántán,Somorján, Szarvaskenden és Körmendenjárt.Azáltalánosgimnázium1-3. osztályát Körmenden végezte, majd 1953-ban Pápán atürr István Gimnáziumban érettségizett. Még ebben az évben beíratkozott anehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karára, majd 1958-ban Sopronban kapottbányamûvelõmérnökioklevelet. Elsõ munkahelye az akkor önálló Hidasi SzénbányaVállalat volt, ahol mint üzemmérnök foglalkozott aszellõztetéssel, amûszaki fejlesztéssel, idõnként bányaméréssel. Késõbb hozzá tartozott aminõség-ellenõrzés és alaboratórium. Részese volt ahidasi szén brikettezésével összefüggõ kísérleteknek,melyekvégülisnemhoztakátütõ sikert ban aszénbányászat visszafejlesztésének elsõ áldozataiközétartozottagyengeminõségû lignitetdrágán termelõ hidasi szénbánya. Ekkor választotta új munkahelyül abakonyi Bauxitbánya Vállalatot és innen ment nyugdíjba, föld alattikorkedvezménytisigénybevéve1993.január1-jén. ABakonyi Bauxitbányánál amûszaki osztályon abauxitbányászatban addig ismeretlen tömegtermelési technológiák meghonosítása volt afeladat ahozzátartozó gépi berendezések alkalmazásával. Itt említést érdemel aszintomlasztásos kamrafejtésitechnológiakidolgozásaésatávirányításoslhd gépek sikeresbevezetése. Ittkezdettfoglalkoznibányagazdaságitémákkalésbeíratkozott abányaipari gazdasági-mérnök szakra, Miskolcon. Az abszolutórium megszerzése után 1982-ben A bányajáradék hatásának ökonometriai vizsgálata és ennek függvényében a bányavállalatokkomplexhatékonyságánakmeghatározása c. doktori értekezése és aszükséges szigorlatok abszolválásával mûszakidoktoricímetszerzett. Aktívpályafutásátazidõközben szervezettbányagazdaságiosztályvezetõjekéntfejeztebe.ittfeladataavalósalapokon nyugvóköltségfüggvényekmeghatározása,majdazebbõleredõköltségprognózisokvoltak.atémábantöbbpublikációjais megjelent.sohasemtévesztetteszemelõlabányászatihagyományok ápolását, ésmindvégig aszakmaszereteteésmegbecsülésevezérelte tevékenységét. Ez avezérelv anyugdíjazása után is megmaradt. Jelentõs szervezési tevékenységgel járult hozzáazombketapolcaicsoportjasikereihez. Makrai László okl. geológusmérnök Diplomája kézhezvétele után a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt Padragi Bányaüzeménél kapott állást üzemmérnökként, üzemi geológus beosztásban. Akkor került kiépítésre ahunyadi akna fõfeltáró rendszere. Elsõ önálló feladata afõfeltáró rendszer megtervezése, majd avágathajtás vonalvezetésének irányításavolt. Amármûködõ Táncsics, ésakivitelezés alatt álló Hunyadi akna területe egyaránt fedõ- és fekü vízveszélyes volt. Afõ veszélyt aváratlan, nagy hozamú fedõvízbetörések jelentették. Módszeres fedõvízcsapolással, termikusmérésselkijelölt helyû bányabelifúrásokkal sikerült akorábbanváratlan, m 3 /perchozamúfedõvíz-betöréseketkivédeni.amódszertabányaüzembezárásáigsikeresen alkalmazták. Anapifeladatokmellettsikereskísérletekfolytakaziszapolásos kamrafejtések tömedékanyagának kiválasztása érdekében (erõmûvi pernye+homokos lösz). Ezen idõszak alatt történt akolontári-mezõ mint területpótlás, valamint a Hunyadi Déli-mezõ lehatároló fúrásainak mélyítése, az adatok területikiértékelése ben aközép-dunántúli Szénbányászati Tröszt vállalati fõgeológusának nevezték ki (Veszprém). Itt dolgozott nyugdíjazásáig. AVárpalotai és aközép-dunántúli Szénbányák összevonása után az új Veszprémi Szénbányák fõgeológusalett,munkájátmintföldtanifõosztályvezetõfejeztebe. Irányítása alatt több külfejtés, mezõpótló fúrásos kutatás történt,melyekeredményesenzáródtakéslemûveléstnyertek (SzápárI-II.,VárpalotaI-II.,Herend,Gyula-mezõ,Kolontár, BalinkaII-III.,DudarCsetényi-mezõ stb.). AVeszprémi Szénbányák területén (Ajka II., É-Bakony elõtér, Balinka III.) az országban elõször valósították meg a fúrásokésgeofizikaikutatás(szelvény-éspontszerûmérések) komplex módszerét, mely csaknem 1/5-re csökkentette akutatásiidõszakot. RésztvettaKGSTföldtanirészlegénektevékenységében, az országos és megyei szakmai fórumok szervezésében, a VeszprémiAkadémiaiBizottság,azOMBKE,aFöldtaniTársulat munkájában. Ezekben aszervezõdésekben mint országoselnök(szénbányászatifõgeológusfórum),megyeivezetõ számos publikált szakmunkája, elõadása, tanulmánya volt. Mint felkért szakértõ, részt vett aszénvagyon-gazdálkodás, a bányatörvényanyagainak kimunkálásában. Munkáját Pro Geologia Applicata, Munka Érdemrend bronz fokozata, Bányászat Kiváló Dolgozója, Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért (3 db) kitüntetésekkel ismerték el. Tulajdonosa abányászati Szolgálati Érem bronz, ezüst,aranyfokozatának. Nyugdíjazásaóta is résztvesz aváros, amegye, azország földtani,bányászatiszakmaiszervezeteinek munkájában. Dr.Marczis József okl. bányamûvelõ mérnök november 30-án született Mezõkövesden ban a család Tatabányáraköltözött.Ittfolytattaelkezdett iskoláit. Anégy polgári elvégzéseutánkülönbözetiveladolgozók Gimnáziumában tanult és mellette a XII-es aknában dolgozott, megismerveabányászatösszesmunkaféleségét ban érettségizett. Érettségi után felvételizett arákosi Mátyás Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamérnökiKaránazestibányamûvelõtagozatra.BudapestenaMûszakiEgyetemEstiTagozatán tanult szeptember 15-ig Tatabányán atrösztnél dolgozott szeptember 15-tõl amagyar Állami Földtani Intézetbe került, mint technikus tól tudományos segédmunkatárs lett tõl tudományos munkatárs és az adattár osztályvezetõje.1955.július12-énszigorlatozott.minttudományoskutató kb. 10évig azadattárban folytattaadorogi medence negyedkoriképzõdményeinekvizsgálatát. 42 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

45 Közben tudását gyarapította abudapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ELTE Természettudományi Karán 1978-ban alkalmazottföldtanból avatták doktorrá, értekezésétadorogi-medencenegyedkoriképzõdményeicímenkészítette. Lelkiismeretes munkájáért több ízben részesült kitüntetésben tõl atávlati Földtani Kutatás címû, évente megjelenõ kiadvány társszerkesztõje volt ben a Központi Földtani Kutatás címû és1975-ben amagyarország Mélyfúrási Adatai címûszakkönyveknekvoltszerkesztõje.akfh-máfi archív dokumentációs anyagok katalógusát ( ig) július 1-jei állapot szerint állította össze január 1-jétõlnyugdíjas. Markovics Máté okl. bányamûvelõ mérnök Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után amiskolci BányamérnökiKarranyertfelvételt,ésazakkorioktatásirendnek megfelelõen Sopronban május 6-án sikeresen védte meg diplomatervét és szerzett bányamûvelõmérnökiképesítést. Avégzés után kihelyezéses alaponaszénbányászatiföldkotróvállalatmiskolciigazgatóságáhozkerült, melyneknégytermelõegységénélkét évalattsok hasznostapasztalatotszerzett március 15-én aborsodi Szénbányák Mákvölgyi Bányaüzemhezkerültáthelyezésselésbiztonságimérnökibeosztást kapott. Afeladata ahárom termelõ üzemegység bányabiztonsági (balesetek kivizsgálása, megelõzése, technológiák ellenõrzése,korszerûsítésestb.)teendõinek ellátásavolt. A70-es évek közepén került Rudolf telep IV-es aknára, aholrobbantásvezetõiéselõvájásikörletvezetõi,majd késõbb fejtésikörletvezetõifeladatokatlátottel. AzüzembenlezajlottszemélycserékutánkerültAlberttelep I-es aknára fejtési körletvezetõi beosztásba, majd rövid idõn belül lett az aknaüzem fõmérnöke. Ezen idõ közben jelentõsmûszakifejlesztésekéskorszerûsítésekzajlottakminda vágathajtásnál,mindafejtésekbiztosításátésajövesztésmódjátilletõen. Alegnagyobbsikert1982.márciushóbanértékelazaknánál,amiországosrekordotjelentett,ugyanisF-8típusúvágathajtó géppel, korszerû TH biztosítással 457mvágatothajtottak ki. Akövetkezõ évben akorszerû (hidraulikus) biztosító berendezésésmarótárcsásfejtõgépalkalmazásamellettszeptemberhóban fejeztékbeazévestervet. Munkavégzésesorán számoskitüntetésben részesült. Abányászat folyamatos felszámolása miatt sajnos egyre többmûszakivezetõt nyugdíjaztak,így1987.júliushóbanvitrinbehelyeztebányászlámpáját. Marton Károly okl. bányamûvelõ mérnök február 27-én született azala megyei Pusztaszentlászlón. Általános iskolai tanulmányait 1949-ben szülõfalujábanfejeztebe.agimnáziumotanagykanizsaiáltalánosgimnáziumreáltagozatánvégezte.1953-bannyertfelvételtamiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karára. Két év után az akkori rendszernek megfelelõen tanulmányait Sopronban folytatta, ahol 1958-ban bányamûvelõ mérnökiokleveletszerzett. Nyári termelési gyakorlatait a Közép-DunántúliSzénbányákVállalatBalinkaiBányaüzemébentöltötte, majd az egyetem befejezése után ott kezdte el pályáját. Egy évig mint gyakorlóüzemmérnök résztvettaz acéltámosésacélsüveggerendás biztosítás meghonosításában, bevezetésének irányításában. Ezt követõen beruházásielõadóként, mûszakicsoportvezetõként, majd körletvezetõként dolgozott és 1981 között aknavezetõ és egyben a bányaüzem felelõs mûszakvezetõ-helyettese volt. Ebben az idõszakban történtafrontfejtéseken apajzsbiztosításos,széngyalusésmaróhengeresjövesztésbevezetése,azelõvájásokon ajövesztés és rakodás gépesítése Fés AM típusú vágathajtó gépekkel. AKözép-Dunántúli és avárpalotai Szénbányák Vállalat összevonásaután, 1981-tõlaBalinkai Bányaüzem igazgatójáváneveztékki.eztabeosztásttöltöttebeegészen1994.áprilisában történtnyugdíjbavonulásáig. Felkéréseknekelegettévesokesetbentartottszakmaielõadásokat, illetvecikkeketpublikáltabányászatiéskohászati Lapokban.1991-ben írtaakisgyóni ésbalinkaiszénbányászat történetét bemutató könyvét (Kisgyón-Balinkai SzánbányászatTörténete). Aszakmában,abányászatban eltöltött35 év alatt végzett munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült. Többszörös Vállalat Kiváló Dolgozója,Kiváló Újító aranyfokozat, Kiváló Bányász miniszteri kitüntetés, Munka Érdemrend arany fokozat és aszent Borbála-emlékérem (1993. december 4.)tulajdonosa. Mayer László Nándor okl. bányamûvelõ mérnök július 2-án született Mosonban. Ittjártelemi iskolába.anegyedik osztály elvégzése után szülei beíratták a mosonmagyaróvári Piarista Gimnáziumba. Itt tett érettségi vizsgát 1952-ben ban nyert felvételt amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemre. Két év képzés után tanulmányait Sopronban folytatta,ahol1958.május7-énokleveles bányamûvelõ mérnöknek nyilvánították. Posztgraduális képzés során 1969-ben okleveles munkavédelmiszakmérnök islett. Munkáját május 15-én kezdte atatabányai szénbányászati tröszt VI. bányaüzemében. Aszellõztetési felelõs munkakört látta el ben áthelyezték atröszt Központi Bányamentõ és Biztonságtechnikai Állomására. Kezdetben bányamentõ parancsnok-helyettes, majd parancsnok volt ben az újonnan alakult biztonságtechnikai osztályra helyezték január2-tõlazOroszlányiSzénbányákKözpontiBányamentõÁllomásánakvezetõje. Eztafeladatot1990õszéig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Feladatához tartozott abányamentés szervezése, új technikai eszközök, eljárások bevezetése,bányatüzekkeletkezésénekmegelõzése,felderítéseésoltása. Munkavégzéséért többek között akövetkezõ kitüntetésekben részesült: Kiváló Bányász, Bányamentõ Szolgálati Érdemérem arany fokozat, Bányászati Szolgálati Érdemérem aranyfokozat, KiválóMunkáért. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 43

46 Több szakmai elõadást tartott különbözõ mûszaki konferenciákon. Társszerzõje a Bányaveszélyek elhárítása címû mûszakikönyvnek. Mester György okl. bányamûvelõ mérnök július 18-án született Csepelen. Aközépiskolát részben Székesfehérváron, részben Budapesten végezte ben érettségizettafáy András Gimnáziumban, és ez évben beíratkozottajózsefnádormûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdõmérnöki Karának erdõmérnöki szakára Sopronba. Azerdõmérnöki oklevelet benszereztemeg. Bányászati szakterületreabánya- ésenergiaügyi Minisztériumfelhívásárajelentkezett.1952szeptemberébenaNagybátonyi Szénbányáknál mint üzemmérnök kezdett dolgozni. Amunkamellettvégzettbányamérnökitanulmányokbefejeztével 1958-ban, Sopronban bányamûvelõ mérnök okleveletkapott. Anógrádi szénmedencében töltött teljes munkaviszonya alattkülönbözõfeladatokatlátottel,munkakörökettöltöttbe: üzemmérnök,bányafelmérõ, felelõs mûszaki vezetõ, mûszaki csoportvezetõ, külfejtési részlegvezetõ, területi fõmérnök. A munkahelyeket illetõen anógrádi Szénbányák szorospataki, rónai,zagyvaikülfejtésibányaüzemeinélésigazgatóságándolgozott, mely utóbbitól 1987-ben ment korkedvezménnyel nyugállományba. Új státusában 2008-ig külfejtési szakértõkénttevékenykedett. Amûszakiirányítóimunkántúlrésztvettakorszerûfejtésibiztosítás kezdetbenazacéltámok,acélsüvegek,késõbbaz önjáró berendezések nógrádi szénmedencén belüli sikeres alkalmazásának kísérleteiben, illetve kiszélesítésében. Részesevoltabányamunkaegyesmunkafolyamataitleírótechnológiák kidolgozásának. Munkája során három alkalommal Kiváló Dolgozó kitüntetést, több oklevelet és a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, arany, gyémánt fokozatát kapta. Az OMBKE-nek 1955-tõltagja,megkaptaaSóltzVilmos-emlékérmet a40és50 évestagságáért. Atársadalmimunkakevésbétartozikaszakmaiéletúthoz, esetében mégisösszefügg vele, mivelbányásztelepülést Salgóbányalakosságát képviselte23évenátavárositanácsban. Munkáját 50évesváros Salgótarján emlékplakettel és több társadalmimunkáértkitüntetésselismertékel. Németh Ferenc okl. bányagépész mérnök 1958 júniusában, az egyetem elvégzése után került a Veszprémi Szénbányászati Tröszt pusztavámi bányaüzemébe.négyévigagépjavító üzemrész vezetõje, majd igabányaüzemgépészetiésvillamos vezetõje volt. Pusztavámon abányászatban akkor alkalmazott gépészeti ésvillamosberendezésekteljesskálájátmegismerte ban az Oroszlányi Szénbányák megindulás elõtt álló XXII-es üzemébe helyezték, szinténgépészetiésvillamosvezetõnek.feladataatermelésmeg- indítása, elsõsorban avárpalotai gyártmányú fejtésipajzsszereléseés üzemeltetése volt. Itt tervezték meg éskísérletezték kiabányászatikutatóintézettelközösenapajzsosfejtéseken ma is alkalmazott szállító-vágati keresztezõdési pajzsot. Ez a berendezés alapvetõ változást hozott aszállító-vágati keresztezõdésbenvégzettmunkabiztonságaésafejtésisebességnövelése területén. Akeresztezõdési pajzs késõbb abudapesti NemzetköziVásáronvásárinagydíjatnyert ban amég ma is üzemelõ Márkushegyi Bányaüzem építésénekvezetõje,majdabányaigazgatójalett.ittdolgozott 1988végéig. Vezetése alatt épült meg a200 dõlésû, 1641 mhosszú lejtõsakna18hónap alatt.abbanazidõbenrekordnak számított akésõbb elért egy elõvájó csapatáltal szénben illetve vegyes szelvényben egy év alatt hajtott 3400 més meddõ kõzetben szintén egy év alatt kihajtott 16 m 2 szelvényû 1200 m hosszú vágat is. Frontfejtésen az egy nap alatt termelt csúcs 6000tonna(haviátlagban 3500t/nap)isnagyeredményvolt. Abánya teljes felfutása után, nyugállományba vonulása elõttegyévig az Oroszlányi Szénbányák akkor alakuló vállalkozásifõosztályátvezette. Rózsavári Ferenc okl. bányamûvelõ mérnök 1934-ben született Vörösberényben. Az általános iskola elvégzése után aszékesfehérvári Mûszaki Középiskolába nyert felvételt, ahol 1953-ban általános gépésztechnikusi okleveletszerzett.1958-bananehézipari Mûszaki Egyetem BányamérnökiKar(Sopron)bányamûvelõmérnöki szakán szerzett bányamûvelõ mérnökioklevelet. Az egyetem elvégzése után a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Beszálló bányájában üzemmérnökkéntkezdettdolgozni.kétévutánatrösztberuházási osztályára került, ahol atröszt beruházási munkáinak elõkészítésében,megvalósításában vettrészt,mintmûszakiellenõr benaNehézipariMinisztériumönállóberuházásifõosztályárakerültterületifõmérnökibeosztásba.Feladataiközétartozottaz egyedi nagyberuházások és célcsoportos beruházásokkormányzatidöntésrevalóelõkészítése,megvalósításuk helyszíniellenõrzése benkerültasiófokiKõolajvezetékÉpítõVállalathoz beruházási fõosztályvezetõi beosztásba. Feladatai közé tartozott az országos kõolaj- és gázvezetékhálózat, apb töltõtelepek beruházási munkálatainak irányítása. Olajipari belsõ átszervezéseksoránazolajtervsiófokiberuházásiirodájának vezetõje, majd agáz- és Olajszállító Vállalat beruházási fõosztályvezetõjevolt,feladataiváltozatlanulhagyásamellett benazOrszágosKõolajésGázipariTröszthözkerült azolajiparifõvállalkozóiszervezetlétrehozásáhozszükséges elõkészítõ munkák szervezeti felépítés, munkaköri leírások végzésecéljából. Eztkövetõenaz1978-banlétrehozottKözpontiBányászati Fejlesztési Intézet beruházási igazgatóságának beruházási osztályvezetõjelett benazOrszágosBányamûszakiFõfelügyelõségigazgatási és jogi osztályán bányaigazgatási fõmérnöki beosztást kapott ban afõfelügyelõség jogutódjától, amagyarbányászatihivataltólmentnyugdíjba ban megalapította abányamérnök Bt.-t, melynek ügyvezetõjekéntbányászatiszakmaitervezésselfoglalkozik. 44 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

47 Dr.Szabó Imre okl. bányamûvelõ mérnök június 26-án anógrád megyeikazáronszületett.1953-bansalgótarjánban amadách Imre Gimnáziumban érettségizett. A miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán kezdte egyetemi tanulmányait, ahol Rákosi ösztöndíjas volt ban Sopronban bányamérnöki,1966-banbudapestenmunkavédelmi szakmérnöki oklevelet, 1984-ben mûszaki doktori oklevelet szerzettsummacumlaudeminõsítéssel. Petõfibányán a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél kezdte mérnöki pályafutását üzemmérnök, majd osztályvezetõ-helyettes pozíciókban. Petõfi altáró bányaüzemben mind elméleti, mind gyakorlati értelemben érdekelte az endogén eredetû bányatüzek lokalizálása. Az õirányításával készült el atrösztbányáibanfolyómunkákösszesítetttechnológiaileírása, az akkor divatos szóval paszportok kidolgozása ban kinevezték aközponti Bányamentõ Állomás parancsnokává, fõmérnökévé. Kikísérletezte és agyakorlatban is alkalmazta az endogén eredetû bányatüzek, melegedések kalciumclorid-agyagszuszpenziós eljárássaltörténõmegszüntetését. Az Országos Kõolaj és Gázipari Trösztnél aduna-tisza között és atiszántúlon megszervezte abányamentõ és kitörésvédelmiállomásoklétrehozását,olajbányászbányamentõk kiképzését. Irányítása alá tartoztak agyöngyösoroszi, recski, istenmezejeiérc-ésásványbányák bányamentõi közöttapetõfibányaiBánya-ésGépipariTechnikumbanabányamûveléstárgyatoktatta tõlavállalatberuházásifõmérnöke,avisontaikülfejtés 4,7milliárd Ft-osnagyberuházásmegvalósításának felelõse volt. Részt vett ama 3millió t/év termelésû bükkábrányi külfejtés létrehozásában tõl avállalat termelési fõmérnöke, fõleg a szénen kívüli tevékenység fejlesztése volt a feladata.apaksiatomerõmûrészérenehézvasszerkezeteket, cellákat, amagyarvillamosmûvek részéretávvezetékioszlopokat, anémet Demokratikus Köztársaság számárakotrógép részegységeket gyártottak. Az ecsédi üzem részt vett a gáz- és kõolajvezetékek építésében. Sikeresen, milliárdos árbevétellel szerepelt amátraaljai Szénbányák az eocén-program megvalósításábanis,mintfõvállalkozó tól abükki Energetikai Kombinát Alapítvány fõmérnöke.alignitekkülfejtésesnagyüzemierõmûvifelhasználásaérdekébensikeresen lobbizott. 35cikke,6dbkéziratostanulmánya,150közleménye,híranyaga jelent meg, fõleg abkl Bányászatban. AzOMBKEnek 1955-tõl tagja, ig a helyi szervezet titkára. Gyöngyösön több alkalommal szervezett nemzetközi részvételûlignit-szemináriumot,rekultivációsankétot,egyesületitapasztalatcseréket, kirándulásokat, bálokat. Jelenleg agyöngyösilignitbarátikörelnöke tólaBKLBányászatszerkesztõbizottságának tagja; 2004-tõl az OMBKE tiszteleti tagja; 2007-tõl az ellenõrzõ bizottság tagja. Szakály Miklós okl. bányamûvelõ mérnök augusztus 26-án született Móron ban érettségizett Székesfehérváron. Tanulmányait amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán folytatta. Sopronban május8-án szerzettbányamûvelõ mérnökioklevelet. Az egyetem elvégzése után Várpalotára, Ferenc bányára üzemmérnöki beosztásba került, majd körletvezetõ lett. Üzemi fõmérnöknek nevezték ki az Ernõ bányai, SI és SII, valamint adúsító üzem munkahelyekre tól atatabányai Szénbányák tervezési fõosztályán, 1977-ben avárpalotai Szénbányák beruházási osztályán volt mûszaki-gazdasági tanácsadó ben lett a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányaüzemének mûszaki vezetõje. Nyugdíjazásáig(1990)aVeszprémiSzénbányáktermelésiosztályának vezetõje,valamintfõosztályvezetõ-helyettesevolt. Tanévzárás amûszaki Földtudományi Karon AMûszaki Földtudományi Kar végzõs hallgatói ünnepélyes keretek között 2008.június21-énvehettékkézhezdiplomájukat. Avalétálók ünnepélyes felvonulására, aszalamanderre június 25-én kerültsor.adiplomátátvevõknévsora: ÁrvaiGábor BalázsKrisztina Baráth Tibor BáriEnikõ Bíró Krisztina BotosBoglárka BuraiLászló Cservák Ferenc Csík Zoltán CsorbaGergely DomjánAdél FerencMarcell FogelFerenc GremspergerKatalin HacskóPéter HarasztiTamás JuhászGábor JuhászIstván Kalcsó Benedek KardosÁdám KelemenÉva KeresztesIldikó KissPéter Koscsó Gábor KováchRéka KurillaFerenc LászlóZsoltÁdám LõrinczRenáta LukácsAdrienn MátyásMelinda MolnárGáborPál NagyGábor NémethÁgnes NovákPéter PaulovicsJózsef RáczÁdám RáczMárkBarnabás RátkaiSzilvia RuzsaPéter SándorZsuzsa SósPéter SõrésGergõ SpéderFerenc SpitzmüllerÁdám SzalontaiLajos Szántó Judit SzarkaPéter TamásAnita TarMelinda TóthIldikó Zsanett TóthPéter TóthPéterSándor Török Szilvia TõzsérKároly VozárZsuzsanna VöröskõiZsófia ZakharPéter Kissé megkésve gratulálunk új kollégáinknak, boldogulást, sikereket és jó egészségetkívánunk! OMBKE Bányászati Szakosztály BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 45

48 Felértékelõdik aszén Felértékelõdik aszénbázisú áramtermelés Idehazais felértékelõdni látszik aszénbázisú áramtermelés, illetve aszénkitermelés, beleértve bányák nyitását, illetve újranyitását. Annak érdekében, hogy avillamosenergia-árakat megpróbáljuk elfogadható szinten tartani, valamint csökkentsük importfüggõségünket, aszén (lignit) részarányát az energiamixben 20 százalék körül célszerû tartani mondta Valaska József, amátrai Erõmû igazgatóságának elnöke. AMátra- és Bükkalján meglévõ mintegy 1Mrd tonnás lignitvagyon az ország egyetlen olyan hosszú távon is gazdaságosan kitermelhetõenergetikainyersanyaga,amelyegy1000megawattosligniterõmûvet alapul véve 120 évre elegendõ (ma az erõmû négyblokkjaösszesen 836megawattbeépítettteljesítményû). Erre aszénvagyonra alapozvatervezik megépíteni az MVMmel közösen azt az új, 400 megawatt kapacitású és rendkívül korszerûlignittüzelésûblokkot,amely2015-benkapcsolódhat rá a hazai hálózatra. Aprojekt mintegy 850 millió eurós beruházástjelent. Az EU formálódó energiapolitikája is jelentõs elõrelépésthozhatásványienergiabázisunkfelértékelõdésében jelezte Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezetõ fõtitkára. Mint mondta: még mindig jelentõs szénvagyonnal rendelkezünk,amelyhosszútávonmegfelelõalapjalehetavillamosenergia-termelésnek. A leghatékonyabban a Mátrai Erõmû bányatelkeiben jelenleg is mûvelésben lévõ lignitvagyon hasznosítható, de kiaknázzák az egyetlen még mûködõ magyarországi mélymûveléses barnaszénbánya, a Vértesi Erõmû Zrt. márkushegyibányájának szénvagyonátis. Ajövõ szempontjából fontos szerep juthat a szûz területeknek is, így akomjáti,illetvetorony térségilignitvagyonnak(bárezek kitermeléseegyelõrenagyellenállásbaütközik). Márkushegyenmaévi1,2milliótonnaszenetbányásznak, eztazoroszlányierõmûnégykazánjábanégetikel,emellettaz egyes és kettes kazánban kialakított úgynevezett fluidágyban megújuló energiahordozókatiseltüzelnek (faapríték,szalma, kínai nád és egyéb anyagok, atüzelõhõ 30 százalékáig). Mint HaveldaTamás bányászatiigazgatóelmondta:amaismertásványvagyon ajelenlegi kitermelési mennyiség mellett 2018-ig elegendõ,demármegkezdõdtekazokakutatások,amelyek a környék további szénvagyonának felmérését célozzák. A mélymûvelésû bányászat drágább, mint akülfejtésû lignit kitermelése, de amai és fõleg ajövõben várható energiahordozó-árakatvizsgálvaegyreinkábbismétgazdaságossáválika széntüzelésû villamosenergia-termelés. AMecsekbenkecsegtetõlehetõségaMáza-Délelnevezésûterületentalálhatómintegy187milliótonnásfeketeszénvagyon,amelybenjelentõsmennyiségû azelõkutatásokszerint milliárd köbméter szénhez kötött metángáz is hasznosítható. Akitermelésre itt többféle koncepció látott napvilágot. Borsodbanaközel53milliótonnásvagyonnalrendelkezõ dubicsányibarnaszénmezõtermelésbevonásaismegfontolandó. Aszénvagyon környezetbaráthasznosításaa tisztaszén technológiáraalapozó,uniósszinten16erõmûbõlállóprojekt megvalósításával is elõsegíthetõ; ezekbõl néhány már megépült Németországban, ésazt szeretnénk elérni, hogy amátrai Erõmû fejlesztéseisbekerüljön ezek közé.ennek segítségével Európa-szerte elõtérbe kerülhet ismétaszénfelhasználásnövelése;ebbõlazenergiahordozóbólajelenlegifelmérésekszerintvilágszertelegalább200évreelegendõkészletekkel rendelkezünk mondta ZoltayÁkos. Az eddig ismertté vált befektetõi elképzelések szerint összesen mintegy2-3ezermwkapacitásúújnagyerõmû építését tervezik akövetkezõ 5-10 évben, ám ezek szinte mindegyikegázbázisú(kivéveamátraierõmû400mw-oslignittüzelésûblokkját).ehhezszámíthatjukhozzámégapaksiatomerõmû üzemidõ-hosszabbítását, amelynek révén húsz évvel mûködhetnek továbbareaktorok(2000mw). A folyamatosan növekvõ energiaigények, valamint az emelkedõ olaj- és földgázárak esélyt adnak arra, hogy amecsekben sokévi szünet után újrainduljon aszénbányászat. A korábbanéventeátlag3-4milliótonnaszenetadómecsekibányákat annak idején döntõen a gazdaságtalan kitermelés miattkellettleállítani,ámazótaazárviszonyokmegváltoztak. Az 1964-ben bezárt nagymányoki külszíni fejtés mintegy 42 hektáros területén 2,3 millió tonna, külfejtéssel kitermelhetõ ipari szénvagyon van. Évi százezer tonna szén kitermelésévelkalkulálvanagymányokonújabb25évenátfolyhat még akitermelés. Anyitás költsége meghaladja a700 millió forintot, afejtés bezárását követõ tájrehabilitációra több tíz millióforintotkellletétbehelyezni,aszükségesgépekbeszerzése pedig több mintszázmillióba kerül, dea3,2 kilométeres elkerülõútsemleszolcsó.aszakemberekúgyvélik,akitermelésleghamarabbjövõrekezdõdhetel. Napi Online augusztus 12. KF Új szénerõmû épülhet Magyarországon Az amerikai AES Corporation új erõmû építését tervezi Magyarországon. Amultinacionális energiaipari nagyvállalat állítólag már megkezdte apartnerek kiválasztását az erõmû építéséhez. Az Észak-Magyarországon létesítendõ erõmûvet szénnelfûtenék derülkiafoxbusinesshírébõl,melyetacég magyarországi illetékesei nem kívánták sem megerõsíteni, sem cáfolni. Az AES 1996 óta van jelen amagyar piacon, ahonlapja szerintháromerõmûvelrendelkezik,amelyekkapacitása1112 MW. Munkatársainak száma Magyarországon több mint ötszáz. Acég volt az elsõ magánbefektetõ amagyar áramtermelésben, amikor 1996-ban ahárom erõmûvet megszerezte. Az AES110milliódollártfektetettalétesítményekbe,amelyeket 2004-ben egyébkéntbekellettvolnazárni.kéterõmûvetbiofûtõanyagokelégetéséreisalkalmassátettek. Az amerikai vállalathárom magyar erõmûve közül alegkisebb az AES Borsod, amely 96 MW-os biomassza és szénerõmû.aközépsõazaestiszapalkonya(116mw),többféle fûtõanyaggal is mûködik, de elsõsorban aszénre alapozza a termelést. Az AES Tisza II. erõmû Magyarország harmadik legnagyobb áramtermelõ létesítménye, amely azország teljes áramtermelésének 7%-átadja. AvirginiaiszékhelyûAESötkontinens29országábanvan jelen 123 erõmûvével. Körülbelül 43 ezer MW áramtermelõ kapacitással mûködnek ezek alétesítmények. Atársaság 13 áramszolgáltató részlegetismûködtet.acégösszesárbevétele 13,6 Mrd dollár, alkalmazottainak száma 28 ezer. Az AES Európában, afák-országokban és Afrikában is aktív. Etérségeketegyetlenrégiókéntkezelik,éshonlapjuknakezenaregionális aloldalán amagyar parlament épületét tüntetik fel illusztrációként KF 46 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

49 Új ligniterõmû épül Megalakult amagyar Villamos Mûvek Termelõ Zrt szeptember29-énaláírtaaMagyarVillamosMûvek Zrt. (MVM) és amátrai Erõmû (ME) Zrt. azt aszerzõdést, amelyet egy új 400 MW-os erõmû-blokk építésére hoztak létre. Az új társaságban az MVM Zrt. 74,9%-os, az ME Zrt. 25,1%-ostulajdoniaránnyalrendelkezik. Az aláírt vegyesvállalati szerzõdés afelek együttmûködésétszabályozzaalétesítéselõkészítéseésszerzõdésesrendszerénekkialakítása,alétesítés,majdamûködtetésésüzemeltetés folyamatában. Ennek megfelelõen amegállapodás mintegy 40 évre szóló együttmûködés kereteit teremtimeg. Abe- ruházásteljesértékemintegy200mrdft,finanszírozása20%- bansajátforrásból,80%-banbankhitelbõltörténik. Ablokk atervek szerint2015második felébenkezdimeg az áramtermelést. Ezt követõen alignitbázisú villamosenergia-termelésteljesítményeajelenlegi 950 MW-ról közel 1200 MW-ranövekszik,miközben2500munkahelyfennmaradásáraadódik garanciaa2020-asévek közepéig.azépítésidõszakában között 2000újmunkahelyjönlétre. Aberuházásazért isigen elõnyös,mertcsökkentihazánk gázfüggését,importfüggõségétésjavítjakörnyezetiállapotát. Dr.Horn János Hazai hírek Ötven éves egyetemi találkozó Sopronban 1953-banaMiskolciEgyetemenkezdettés1958-banSopronban végzett bányamérnökök június 1-3-án, Sopronban,aLõvérSzállodában tartottákötvenévestalálkozójukat. 1-jénesteaszállodakonferenciatermébenvacsorávalegybekötöttkötetlen találkozásvolt.összesen 91fõ jelentmeg a hozzátartozókkalegyütt. 2-ándélelõttünnepidíszbenjelentünkmegaNyugat-Magyarországi Egyetem (Erdõmérnöki Egyetem) dísztermében, aholazegyetemrektora,prof. dr.faragósándor éssopronváros polgármestere, dr.fodor Tamás köszöntött bennünket. Vass István valétaelnök megköszönte mind arektor, mind a polgármester által elmondott meleg szavakat, majd dr.szabó Imre a jubileumi találkozóra készített díszes korsóval ajándékoztameg õket. Az egyetemkertben amiskolci Egyetem által felállított emlékhelyen koszorúthelyeztünk el. Azebédaszállodateraszánvolt,majdamegjelentektöbbségerövidsétáttettatörténelmivárosban.Esteakonferenciaterembendíszvacsoravolt, seztkövetõen jubileumiszakestélyttartottunk. Dr.Szepesi József,VassIstván,MakraiLászló,ZoltánIstván Aszakestély ahagyományoknak megfelelõen zajlott le. Az elnöki tisztet Vass István látta el, aháznagyi szerepet Bérczes Zsolt, a kontrapunkt Nagy István volt, nótabírók: ForisekIstván és dr. KrániczZoltán, az elhunytak neveit Kovács János olvasta fel.a házirendet Hermesz LeóMiklós hitelesítette. Komolypohárköszöntõtmondott: dr.csabajózsef. Néhány mondatazelhangzottakból: E komoly pohárköszöntõm során gondoljunk vissza a több mint 70 évre, aháborús évek miatt gondokkal teli, nem túl boldog gyermekkorra, életünk néhány törésére amikor Arésztvevõkafõépületelõtt nem úgy történt valami, ahogy elképzeltük. Azt láthatjuk (és boldogok, akik azt látják), hogy ilyenkor is velünk volt és megvédettazisten,habárnéhacsakkésõbbvettükészre,hogy az akkor miért történt úgy, és hogy az mégis úgy volt jó nekünk. Gondoljunk kamaszkorunk sok megválaszolatlan kérdésére és tanácstalanságainkra, pl. hogy mit tanuljunk érettségi után? Sokszornem midöntöttünk.emlékszem, hogy alegelsõ félév kezdetén megkérdezték az évfolyamunktól: Ki akart Miskolcra jönni? Ki választotta abányász szakmát? Tegye fel akezét!bizonynagyon kevesenvoltak. Azutánamatematikaésafizikavizsgákrostáltákazévfolyamot.Másodéveskorunkbanújabbrostálásislehetettvolna, ha 'véletlen' nem aznap kirándulunk Pojják professzor úrral Rudabányára és Aggtelekre. Mikor mi Rudabányán ismerkedtünkabányászélettel,'szesztestvéreink',aharmadéveskohászok éppen oroszkönyveiket égették adudujka-dombon. Nélkülünk,mertéppen akkormi távolvoltunk. Véletlen egybeesés? Közben azonban nagynehezen egyenesberázódtunk Miskolcon,demegkönnyebbülésvolt asárosutak,azépítési terület buckái és gödrei, apoloskás diákszálló zsúfolt szobái után Sopronban folytatni diákéletünket. És alig több mint egy év után jött 1956 õsze. Haaddig nem is, deakkoravalóban veszélyes élethelyzetekben kézzelfogható volt agondviselõ irányítása. Hogy csak a november 4-i eseményekbõl egyet-kettõt emeljek ki: Emlékeztek ugye a'kópházi csatára', amikorsüketágyúkkaléskézifegyverekkelfelszerelveakartuk visszafordítaniatankokkaljövõszovjetmegszállókat.egyideges mozdulattal elsütött kézifegyver következménye könnyen lehetettvolnaaz,hogymamásokkoszorúznánakasopronitemetõbenhõsiemlékmûvünknél.vagyaznapéjszakaamuckon, amikor kézigránátokkal és kézifegyverekkel vártuk aszovjet tankok támadását,amiszerencsénkrenemkövetkezettbe. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 47

50 Azután szétszóródtunk. Az évfolyam egyik része idegenben nyelvtudás, ismeretség és ismerõsök nélkül kereste a boldogulást, anem kis nehézséggel járó diplomaszerzést. Az évfolyam másik része kénytelen-kelletlen meghallgatta Kertészdocenselvtárs,amarxizmus-leninizmustanszékvezetõtanárának magyarázatait az '56-os eseményekrõl. Felemelõ érzésvolt!majdaszaktárgyakbóltettsikeresvizsgákésadiploma után, amég akkor igencsak kemény diktatúra szorításában, lelkében az56-os szellemmel kénytelen voltbeilleszkedniahazaitársadalomba.nemminden helyzetvoltvilágosakkor, de visszatekintve biztonsággal mondhatjuk én mindenképpen mondhatom,hogyisten gondoskodottrólunk,azõ szereteteátölelteéletünket De most hagyjuk amúltat, most ünnepeljünk, éljük avidámság perceit, az együttlét örömének óráit. Nehéz most másra gondolni,denekemekomoly pohárhozzászóláskeretében mégismegkelltennem. Elhalványodnak az együtt töltött kedves órák emlékei és késõbb nagy csend is körülvehet bennünket, amagány esti csendje, az éjszaka álmatlan óráinak csendje otthon vagy egy kórháziágyon,ésakkorarragondolhatunk,hogymithozajövõ? Ajövõ miatti aggodalom és félelem akár jó anyagi körülményeinkellenéreis amiéletkorunkbanneméletidegen gondolat. Ilyenkor boldog az az ember, akinek eszébe jutnak ajézusi szavak: Ne aggódjatok, ne nyugtalankodjatok, menynyeiatyátoktudja,hogymirevan szükségetek Végül amikor? és hogyan? kérdésre abányászhimnusz sorainak idézésével válaszolok és fejezem be 'komoly poharam'mondanivalóját: Éshogyhamajdaföldölében(ésnemcsak ott!) végóránkat éljük, Isten kezében életünk: Õmegsegít,reméljük! A vidám pohár hangulatos szószólója volt dr. Szepesi József. Hozzászóltak még: Hafner Henrich, Kovács Endre, emelveaszakestélyegyébkéntisjóhangulatát. Befejezésül Vass István elnök megköszönte Bérczes Zsolt, NagyIstván,CsizmadiaLajos és dr.szabóimre közremûködésétaz50évestalálkozó megszervezésében. Aszakestélyutánarésztvevõkmégjóvaléjfélutánisfehér asztal mellett, jó hangulatban emlékeztek az ötven évvel ezelõttitörténetekre. Június3-ánreggelbúcsútvettünkaszállodábanegymástól, ésreményünketfejeztükki,hogyötévmúlvaújratalálkozunk. Dr.Szabó Imre Bányászkórusok találkozója Tatabányán Május végén egy nagyon sikeres hangverseny zajlott le Tatabányán. Akertvárosi mûvelõdési otthonban 13 kórus bennük 300 énekes részvételévelrendezték meg abányászkórusokmásodiktalálkozóját.arendezõketmeglepteanagyfokúérdeklõdés,hiszenilyenlétszámranemszámítottak.eza meglepetés azonban nem gondot, inkább örömet okozott a vendéglátóknak, akik kiválóan figyelmes házigazdaként rendezték megatalálkozót. Arendezvényt HámoriIstvánPéter, abdsz alelnökenyitottameg.köszönõszavakkalméltattaabányászkórusokmúlhatatlan érdemeit abányászdalok terjesztéséért. Arendezõk nevében Lévai Ferenc, Tatabánya alpolgármestere, majd dr. HidasiJános, Komárom-Esztergommegyegyûlésénekalelnökeés LukácsZoltán országgyûlésiképviselõköszöntötteakórusokat. Az ünnepélyes megnyitót gálamûsor követte, amelynek keretében amegjelent kórusok percben mutatták beprodukciójukat. Amûsorban felléptek: EgyesítettSárisáp éstokodaltáróvegyeskara ForrásNõiKamarakórus,Ajka-Padragkút Aranyesõdalkör,Rudolftelep Brennbergbányakórusa Kisterenye,Bányászdalkör Tatabánya,RozmaringosBányászegylet Pécs,BányászNyugdíjasNépdalkör Ajka-Padragkútbányászférfikórusa TatabányaiBányászDalkör TatabányaiBárdosLajosVegyeskar OroszlányiBányászNépdalkör SalgótarjániBányász-KohászDalkör Akórusok mûsorát hosszantartó tapssal ismerte el és jutalmazta atalálkozó közönsége. Megerõsödött abbéli meggyõzõdésük, hogy ha abányászat hõskora már el is múlt, az iparágkulturálistradícióit köztükadalkincset érdemes,sõt szükségesõrizni,ápolni.acsoportok emléklap melléavárost ésamegyétbemutatókönyveketiskaptak ajándékba. Befejezésülaközönségésakórusokegyütténekeltékela Bányászhimnuszt,majdJószerencsétkívánvaazzalbúcsúztak egymástól,hogykétévelteltévelújratalálkoznaktatabányán. Vajda István Emléknap Petõfibányán A Petõfibányáért Egyesület június 7-én, amátraaljai Szénbányák Petõfi altáró megnyitásának 65. évfordulója alkalmából nagyszabású rendezvényt szervezett. Papp Tamás, az egyesület elnöke üdvözölte avendégeket, emlékezett a65 évvel ezelõtti idõkre.név szerint köszöntötte FeketeLászlót, a HevesmegyeiKözgyûléssportbizottságának elnökét, Ambrus Zoltánt, aközgyûlésalelnökét, FeketeLászlót, Petõfibányapolgármesterét, PápisLászlót, amátraierõmûzrt. szakszervezetititkárát, dr.dovrtelgusztávot, amátraierõmû Zrt.osztályvezetõjét és dr.szabó Imrét, ny. fõmérnököt, a Lignit Baráti Körelnökét. DornerGábor, apetõfibányáértegyesülettitkáramindenki megelégedésére példásan szervezte az összejövetelt. Ott voltak arendezvényen akörnyékbeli községek polgármesterei, elöljáróiésanagyobbüzemek,cégekképviselõiis. Ünnepi beszédet mondott Pápis László, aki elmondta, hogy banindultabányászkodáspetõfibányán,pontosabban akkor még Pernye-pusztán. Vázolta, hogy arózsaszentmártonibányák termelésemárnemgyõztealõrinciben megépült128mwteljesítményû erõmû lignittel történõ ellátását, apetõfi altáró termelésére, késõbb az ecsédi külfejtésbentermeltlignitreisszükség lett. Hozzászólásában dr.szabó Imre kiegészítette az ünnepi megemlékezést:azaltáróeurópa-hírû,korszerûkörszelvényû Azemléktáblánál (DovrtelGusztáv,dr.SzabóImre,Pápis László) 48 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

51 vágatát betonidomkõvel biztosították. Szólt továbbá az elért teljesítményekrõl,avágathajtásról,azf4-esgépekkelelértrekordokról,apajzsbiztosításrólésmegemlékezett az1959-ben Szücsi X-es bányaüzemben történt bányatûzrõl, ahol 31 bányászvesztetteéletét.ezutánalakultmeggyöngyösönazország egyiklegkorszerûbbbányamentõállomása. Dr.Dovrtel Gusztáv avisontai és bükkábrányi külfejtés korszerû bányamûvelési módjairól, rendszereirõl, termelési eredményeirõl tájékoztatta ajelenlévõket, majd 28 nyugdíjas bányásznakadottátemléklapot. Akultúrház falára elhelyezett emléktáblánál amátrai ErõmûZrt.,abányászszakszervezet,aHevesmegyeiKözgyûlés, apolgármesteri hivatalok, apetõfibányai MentõállomásértAlapítványképviselõihelyeztekelkoszorút.APetõfialtáró bánya még megõrzött részén avendégek Papp Tamás, Dorner Gábor vezetésévelbányalátogatásonvettekrészt. Az ünnepi megemlékezést abányász Fúvós Zenekar a Bányászhimnusz eljátszásával zárta. Akultúrház környéke a régi bányásznapok hangulatát idézte, asátrakban mindenféle érdekes dolgokat árusítottak, és bográcsokban fõtt abirka,babgulyásésmás lacikonyhaiételféleségek.jóhangulatban ünnepelt abányatelep lakossága és akörnyékbeli települések vendégei. Dr.Szabó Imre Bányajárás Mátraszentimrén ABányagépészet amûszaki Fejlõdésért Alapítvány ülése Azország legmagasabban fekvõ településén, MátraszentimréntartottaideielsõülésétaBányagépészetaMûszakiFejlõdésértAlapítványkuratóriuma. AprogramaNarádPark Hotelbenkezdõdött,aholkellemes környezetben hallgathattuk meg a Mecsek-Öko Zrt. munkatársainak elõadását aszûkebb környezetünk védelmébenvégzettmunkáról. Amúltban ugyanis Gyöngyösoroszitól Mátraszentimréig terjedõ,közel30km 2 -nyibányatelkenmélymûvelésûércbánya volt,melyet1986ótaszüneteltetnek.afüggõlegesaknákattömedékelték,azaltárónkifolyósavasésnehézfémszennyezésû bányavizet vízkezelõ üzemben semlegesítik, majd atoka patakbaengedik. A 2005-ben indult környezetvédelmi beruházás célja, hogy akülszínen található meddõhányók (17 db) szakszerû rekultivációjával, aföld alatti fejtési üregek tömedékelésével, a víz- és zagytározó tavak szigetelésével a kibocsátási határérték alá csökkentsék abányából kifolyó vizek fémiontartalmát és savasságát, illetve ameddõhányókból és víztározókból az esõ és az elszivárgás hatására kijutó szennyezõ anyagmennyiségét. Kulcsár László okl. bányamérnök, amecsek-öko Zrt. projektigazgatója vetített képes elõadásában mutatta be a nagy léptékû munka eddig elért eredményeit és vázolta a jövõ céljait. Aberuházás nagyságrendjét jellemzi, hogy az nemcsak a külszínenfolyik,hanemakívánteredményeléréseérdekében újrakellmélyíteniakorábban betömedékeltmátraszentimrei függõlegesaknát. Beszerezték azaknamélyítõ gépetésmindazt atechnikát, ami abánya újraindításához és akorábbi fejtésitérségek eléréséhezszükséges. Aföld alattimunkáról Román Árpád, abányaüzem felelõs mûszaki vezetõje beszélt. Elmondta, hogy afeltárás nemcsakafüggõlegesaknában(aholmár300mmélységbentartanak), hanem a gyöngyösoroszi altáróban és a kapcsolódó Károlytárón (ésvakaknán)isfolyik. Elõadását sok-sok fotóval illusztrálta, melyeken jól láthattuk avíz összehordta vörös iszapot, és a25 éve nem használt vágatokállapotát.elmondta,hogyaközel6000mhosszúaltáróban aszállításhoz mozdonyt kell használni aszállítási igény és anagy távolság miatt. Akis vágatszelvény amunkát külön nehezíti,ésgondotjelentavillamosenergiaellátásban is. Külön akadály, hogy abányából akörnyezetetszennyezõ iszapésiszaposkõzetnemhozhatóki,elhelyezésérealkalmas bányatérségeket kell felderíteni. Bemutatta az ötletes iszapszállításiéselhelyezési technológiátis.végezetülkérdések és válaszokkövetkeztek,majdagyöngyöskülvárosában,farkasmályibantalálhatóregélõborházbanfolytattukazeszmecserétvacsoraéskitûnõborok kóstolgatásaközben. Másnapreggelakuratóriumúgydöntött,hogy2008.szeptember én tartja a41. Konferenciát Balatongyörökön. Különörömötjelentszámunkra,hogyalapítványunkidéntölti bea15.életévét. Arövidkuratóriumiülésutánmeglátogattukabányaüzemet, ahol megismerkedhettünk az alkalmazott gépekkel, berendezésekkel,azaknamélyítéstechnológiájával.külön említést érdemel etárgyban azaknamélyítõ gép villamosmeghajtása,amelyaxxi.század technológiájátképviseli. Egy olyan frekvencia (telítési fluxus) szabályozót sikerült beépíteni aberuházó és asiemens jóvoltából, mely nagyban megkönnyíti és elõsegíti abiztonságos mélyítést és aprecíz szerelési munkákat,amellett, hogyaz energia-felhasználást is optimalizálja. Azaltáróban Folyikaz aknamélyítés BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 49

52 Késõbbbányajáráskövetkezett,avállalkozószellemûkollégákbödönbeszálltakésszemélyesen vizsgálták mega25év utánújranyitott300m-esmélységbenlévõ2.szintvágatállapotát,megcsodálvaatermészetáltalidõközbenépítettiszaptavat és abiztosításon kirakódott kõzetkiválásokat, afakadó vizek különbözõségétésazalkalmazotttechnikát. AlátogatásaNarád Park Hotelben ebéddelfejezõdöttbe, melyutánalátogatókhazaindultak.amunkatovábbieredményeirõla41.konferenciánrésztvevõkbizonnyalhallanakmajd. Livo László A KÖNYV ünnepe Az 1951-ben beíratkozott és 1956-ban végzett bányamûvelõ, geológus, olaj-, földmérõ és geofizikus mérnöki szakok végzettmérnökei elhatározták, hogy mind azegyetemi, mind aziparban eltöltöttidõ eseményeit(élményeit)azaranydíszoklevél kiadása alkalmával egy közös könyvben foglalják össze. A könyv 568 oldal terjedelemmel 2007-ben jelent meg 300 példányban, melyre aszakok akövetkezõ felosztásban(mennyiségben)tartottak igényt: Címzettek Szállított példány Protokollkapcsolatok 58 Bányamérnökiszak 98 Olajmérnökiszak 17 Geológusmérnökiszak 9 Geofizikusmérnökiszak 36 Földmérõmérnökiszak 44 Postánelveszett 2 Egyébérdeklõdõk 8 Összes 272 AprotokollcímszóalattelsõkéntaMiskolciEgyetemMûszaki Földtudományi Kar dékánját, (az elhatározást feltétel nélkül támogató) dr.bõhm Józsefet kerestük fel könyvünkkel, továbbá tanszékvezetõk és intézetigazgatók részéreis postáztunk könyvet. Tiszteletpéldányt küldtünk dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorarészére, abudapesti MûszakiésGazdaságtudományiEgyetem érdekelttanszékeinek, szakmai múzeumoknak, megyei, városi könyvtáraknak, levéltáraknak, bányakapitányságoknak. Tájékoztatás céljából küldtünk könyvet az OMBKE, amagyar Bányászati Szövetség és abdsz részére. Atámogató szervezeteknek utólag is köszönveasegítségetküldtük elazélményeinketmegörökítõ kötetet. A szerkesztõbizottság tagjai: Bodrogi Frigyes, Gádori Vilmos, Gerzson István, Karabélyosné Gesztelyi Éva, dr.kovács István, Májay Péter,Nagy Sándor,Németh Géza, Sallay Árpád, SimonSándor és Szûcs Imre voltak. A kézirat lektorálásában Bodrogi Frigyes, Gerzson István, dr. Kovács István, Májay Péter, Nagy Sándor és Chászárné SimonAlice segített. Avisszajelzésekrészbenszívbõljöttek,részbenaprotokoll szabályainak feleltek meg. Akönyvtárak egy része hiánypótlásként értékelte akiadványt, és kortörténeti értékûnek minõsítették abányamérnöki, és aföldmérõmérnökikarok 10 félévbeli oktatóit és az elvégzett tantervi anyagot bemutató felsorolást.szemelvények azértékelésekbõl:...nagyörömmelfogadtuk az Egyévfolyamtörténete:a magyar bányászat sorsfordító évtizedeibõl címû könyvet. Akötet hiánypótló mû, amelyet nagy hozzáértéssel, szeretettel készített. Köszönet ezért amunkáért is! Nagyon köszönöm, hogy megtisztelte az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat, eljuttatta nekünk ezt atartalmas kiadványt... Pálmai Judit megbízottkönyvtárigazgató. ABányászatiLapok 140. évfolyam4.számában dr.csaba József értékelt:...az egyetemi történetek, aszakmai önéletrajzokmellettérdekesösszeállításakönyvbena Tanszékekés tantárgyak fejezet,melyetnemcsakaz1956-banvégzettekés párévvelelõtteésutánavégzettek isörömmelolvashattak. A régmúltbólújramegjelennekazoknakaszemélyeknekkedves arcai(némelyeketazidõismegszépít),akikigyekeztekatudományosismereteketelültetnibennünk... AMagyarhoniFöldtaniTársulat2008.évijanuár-februári Hírlevelében jelent meg értékelés:...magánkiadásban ben jelent meg az 1951-ben beíratkozott hallgatók életútját bemutatókiválószerkesztésû569oldalaskönyv.sajnosazévfolyam nem korábban kezdte tanulmányait, mert akkor ez a könyv etalonja lehetett volna akésõbbi évfolyamok hasonló tartalmúkönyveinek.arecenzensírójasajnálja,hogyakönyv kereskedelmiforgalombanemkerült... Dr.Horn János Megható az évfolyamtársunk özvegyének levele:...köszönöm részünkremegküldött'egy évfolyam története amagyarbányászatsorsfordítóévtizedeibõl'c.könyveket.atetszetõs kivitel mély tartalommal párosul. Érzõdik rajta agondos, hozzáértõ munka. Elismerést érdemelnek aszerkesztõbizottság tagjai, akik feldolgozták, összeállították emberi sorsokon keresztülabányászatvalóban'sorsfordító'évtizedeit.ekönyv maradandó emlék lesz utódainknak arról akorról, amikor mégvoltmagyarbányászat... Surányi Gyuláné Figyelemmel arra, hogy példa nélküli összefogással valósultmegabányamérnöki,aföldmérõmérnökikarokötszakja volt hallgatóinak közös aranyemlék könyve, Simon Sándor barátunk, kollégánk javasolta aközös értékelést is. Erre az eseményre Sopronban augusztus én került sor Simon Sándor szervezésében. A házigazda a Nyugat- Magyarországi Egyetem rektora, dr.faragó Sándor volt. A80 résztvevõafõépületelõttifényképezéstkövetõenarektoritanácsteremben gyûlt össze az erdõmérnök hallgatók sorfala között. Az ünnepi ülés abányász, erdész, kohász himnuszokkal kezdõdött, majd a vendéglátó dr.faragó Sándor köszöntõjét, illetve dr.bõhm József dékán elõadását hallgattuk meg. Szót kért Molnár László veterán díszvendégünk is. A Bányamérnöki Kar hallgatóinak nevében dr.balogh Béla, a Földmérõmérnöki Karhallgatóinak nevében dr.verõjózsef köszöntötte azalmamatertésajelenlevõket. A Simon Sándor általtartottnévsorolvasás(aharangjáték és aklopacska hangja mellett) az elhunytakkal kezdõdött, mely idõ alatt BagiRóbert szakonként egy-egy gyertyát gyújtott Atalálkozóelnöksége Dr.BõhmJózsefdékán,MûszakiFöldtudományiKar, Miskolc;dr.FaragóSándorrektor,Ny-Magyarországi Egyetem,Sopron;SimonSándorszervezõ;Molnár Lászlóveterán;GádoriVilmosszerkesztõ-kiadó 50 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

53 emlékezésül. A névsor a jelenlévõkkel folytatódott. A megszólítottakaleglényegesebbekrõltájékoztatták azünnepi ülést. Arektori tanácstermi program befejeztével arésztvevõk estebéd céljából az egyetemi étterembe vonultak át, ahol a könyvetértékelõpohárköszöntõkkelindultanapirend. Elsõként GádoriVilmos szerkesztõ-kiadó adott tájékoztatást azötszak tagjainak (több száz) levélbelimegkeresésefárasztómunkájáról,melyet Simon Sándor bonyolított, illetvea mindenkori határidõbõl kicsúszó válaszok nyomdai gondjairól, melyek aköltségekben jelentettek védhetetlen módosulást, miközben anyomda ráfizetésének különbözõ fokozatait ismertük meg. Külön megköszönte dr.bõhmjózsef dékánnak azegyetemtörténetéletévelfoglalkozófejezetét,melyújmegvilágításba helyezte asok vihart megért bányamérnöki oktatást. Végezetül megköszönte Bodrogi Frigyes önzetlen felajánlását, amely aszínes festményeinek szabad felhasználásával megsokszoroztaakötetünk színvonalát. Aközösmunkát a bányászokrészérõl SallayÁrpád, azolajosok részérõl dr.kovácsistván, a geológusok részérõl Bodrogi Frigyes, a geodéták részérõl Nagy Sándor és a geofizikusok részérõl Gerzson István értékelte. Az ebéd elõtti diszkussziót dr.faragósándor rektorés dr.bõhmjózsef dékánfelszólalása zárta. Anap hivatalos része az ebéddel zárult, melyet avárkert ismételtbejárásakövetett. Amásnapi szabad foglalkozásra az egyetem mellett berendezett Kishordó fedõnevû pince gyakorlati helyiségeibenkerültsor,felkértelõadókmellõzésével.ittdicsértük magunkat,élvezveazötszaksikeresösszefogásánakeredményét, skívántunk egymásnak jó egészséget és változatlan létszámbanvaló ismételttalálkozást. Gádori Vilmos szerkesztõ-kiadó Minõségdíjas amiskolci Egyetem Felsõoktatási intézmény kategóriában amiskolci campus nyert, alegjobb szervezeti egység pedig apannon Egyetem GazdaságtudományiKaralett.AranyfokozatúelismerõoklevélbenrészesültaKodolányiJánosFõiskola,aBudapestiCorvinus Egyetem és abudapesti Mûszaki Fõiskola viszont az ezüst fokozaton osztozott. Az elismeréseket tanévnyitó ünnepségekenadják majd át. AFelsõoktatásiMinõségiDíjjaléventeazon felsõoktatási intézmények teljesítményét ismerik el, amelyek eredményesen alkalmazzák aminõségirányítási rendszert. Emellett fontos szempont, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék és értékeljék aszolgáltatásaikatigénybevevõ partnerek elégedettségét, illetveatöbbiegyetemésfõiskolateljesítményét. Adíjatakormánykétévvelezelõttazzalacéllalalapította,hogyelismerjeazintézményekminõségfejlesztésieredményeit.Ezlehetõségetteremthazaiésnemzetköziösszehasonlításokra, rangsorolásokra, agazdaság igényeihez való alkalmazkodásra,aversenyhelyzeterõsítésére. Az idén januárban másodszor meghirdetett felhívásra 10 pályázat érkezett be, melybõl ötöt felsõoktatási intézmény, ötöt pedig szervezeti egység nyújtott be. Aszakértõi véleményekalapjánszületettmegadöntés,hogymelyintézményeket keresikfelaszakemberek.alátogatástkövetõenfogalmazták meg az értékelõk ajavaslataikat, és terjesztették afelsõoktatási minõség díj és minõségfejlesztési bizottság elé, amelynek javaslata alapján Hiller István oktatási és kulturális miniszter hoztameg adöntést. (FigyelõNet augusztus 26.) Múzeumok éjszakája Salgótarjánban június 21-én anógrádi Múzeumok szervezete és a bányamúzeum nagyon gazdag mûsorral várta az idei múzeumiéjszakák vendégeit.programok: AMadáchImreGimnáziumelõadása. Ifjúságiklubmozgalombemutatása. Ahippi-korszakzenéjének ismertetése. BeszélgetésSBTClabdarúgókkalabányamúzeum könyvtárában. Lõjünk a(bánya) kapuba címmel abányaudvarban 11-es rúgóversenykövetkezettháromkorosztályrészvételével.az eredményesrúgók ajándékban részesültek. Közben azérkezõ vendégeket atárlatvezetõk 30-ascsoportokban kísérték le ajózsef-lejtõsakna föld alatti bányamúzeumba. 20 órától abányász-kohász Dalkör szórakoztatta aközönségetrégiselmecidiákdalokkalésmókás,vidámbányásznótákkal. ADalkörelõadása 22órától SzentIván-éjitûz mellettjólesettazsíroskenyér lilahagymávalésutánaazegypohárbor. Elmúltegyóraéjfélután,amikorazutolsóvendégeltávozott. Arendezõk fáradtan összegezték anap eseményét. A több mint 1200 fõ jól érezte magát és hangosan jelezték: jövõreiseljönnek! Vajda István ANemzetközi Bányamérõ Egyesület (ISM) munkabizottsági ülése AzISM1.(oktatás,jog,történelem),3.(mérõmûszerekés térképezés) és 5. (bányászat és környezetvédelem) munkabi- zottságánakegyüttesülésevoltaachenben,2008.június9-12- én.azüléstazaachenirajna-westfáliaimûszakifõiskolabányamérési, Kõzetmozgási és Bányászati Geofizika Intézete rendezte,azaachenibányakárkollokviummalegyütt. Az ISM részérõl az ülésen részt vett Michael G. Livingstone Blevins (Dél-Afrika), az ISM elnöke, Prof. Axel Preusse (Németország) és dr. Barátosi Kálmán, az ISM alelnökei, dr.ralfschulte (Németország), Juergen Mayer (Svájc) és dr.martin Vrubel (Csehország)munkabizottság vezetõk, valaminttöbbbizottságitagésvendég. Június9-én este az intézettetején adtak arendezõk kedvesfogadástazismképviselõirészére. Június 10-én, amintegy 100 résztvevõvel tartott együttes ülésen Prof.Axel Preusse üdvözölte mindkét esemény résztvevõit. Külön üdvözölte Michael G. Livingstone Blevinst és dr. Barátosi Kálmánt. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 51

54 A bevezetõk után Michael G. Livingstone Blevins tartott rövidelõadástadél-afrikaibányászatról.ezutánakollokvium fõ témájához tartozó témák következtek,mint dipl.-ing.jürgen Eikhoff (RAG Rt. Herne) A bányászat okozta földrengések a német kõszénbányászatban, valamint dipl.-ing. Hans Alois Schmitt, asaarbrückeni bányahatóság igazgatója Földrengések telepek lefejtésénél címûelõadása. Akéteseményittelvált,azISMrésztvevõiszámáravárosnézés következett. Aachen nagyon szép város, sok látnivalóval,amibõlarövid sétacsak ízelítõt adhatott.különmeg kell említeni adóm mellett, akerítésen belül álló Szent Istvánszobrot (Varga Imre készítette) és adómban található Magyar Kápolnát (1367). Akápolnában Szent István és Szent László királyok, Szent Imre herceg és Szent Adalbert esztergomiérsek szobrailáthatók. Ebéd után amunkabizottságok hivatalos ülése következett.elõszörabizottságokvezetõiszámoltakbeazelmúltidõszak munkájáról és ajövõ terveirõl. Megegyeztek avélemények arról, hogy az ISM egyik fõ feladata lehet útmutatások, ajánlások kidolgozása. Ugyanis abányászatsúlypontjaiváltozók, egyes országokban csökken abányászat, más országokbannövekszik.azokbanazországokban,aholabányászatnövekszik,fejlõdik,ottszükséglehetatöbbiországbanfelhalmozódottkorábbitapasztalatokra.ahárombizottságközösenkidolgozegyútmutatót,ésadél-afrikaikimberleybenszeptemberbentartandóismelnökségiülésenbemutatjaazelnökségnek.ottazelnökségdöntatovábbitennivalókrólésazútmutató sorsáról. Ajövõ évimunkabizottságiülést ahárom bizottság ismét együttszeretnémegrendezni.alehetségeshelyszínek:anglia, NorvégiavagySvájc. Este egy török étteremben vacsoráztunk. Június11-én az ISM részérõlakövetkezõ elõadások hangzottak el: Stefan Stocks: Elõzetes jelentés egy bányászatiés bányamérésibscmegszerzésérõl. Juergen Mayer: Technológiai trendek modern mérési érzékelõknél. Norbert Benecke: Haladó mérési módszerek mélymûvelésben. Martin Vrubel: GPS technológia marótárcsás kotrógépekhez. AzIndenkülfejtéslátképe Az elõadások után meglátogattuk az RWE Power AG Inden külfejtését. Akülfejtésben 21,5 millió tonna lignitettermelnek évente( )és78,9milliótonnameddõt.alignittelepeléria45méteresvastagságotisésa230méteresmélységet. Az átlagos letakarási arány 3,1:1. Alegnagyobb kotró magassága96méter,hosszúsága240méter,tömege13.500tonna.aporképzõdéstesõztetõautomatákkalakadályozzákmeg. Rekultiváltterületenhatalmaserdõ-ésmezõgazdaságiterületeket hoznak létre. Az Inde patakot új mederbe terelték úgy, hogy apataknak nagy területet hagytak meg, melyben a patak magának alakított ki természetesmedret. Ameddõhányót célszerû növények telepítésével rekultiválják. Anövényekközékellérteniazokatazelhaltnagyfákatis,melyeket mintaztkérdésünkreelmondták arovarvilágvisszatelepülésénekelõsegítésére ültettek tömegesen. Akülfejtés érint teljes települést is. Pier települést teljes egészében áttelepítik más területre. Kérdésemre elmondták, hogyarégipierlakóitöbblehetõségközöttválaszthattakazúj Pierben kapott lakhatási lehetõségtõl arégi pieri ingatlan értékének kifizetéséig. Akülfejtés látogatása az AG pihenõházában ért véget vidám beszélgetés, akisütött különbözõ húsok és finom sör, borfogyasztásamellett. Dr.Barátosi Kálmán KÖZLEMÉNY Aszemélyi jövedelemadó 2007-ben felajánlott 1%-ának felhasználásáról Atöbbször módosított évi CXXVI. törvény 6. -ának (3) bekezdésében elõírt kötelezettségünknek elegettéveakövetkezõkbenadunkszámotannaka Ft, azaz Hárommillió-nyolcszázharmincnégyezer-kettõszázhetvennégyforintnak afelhasználásáról, melyrõlegyesületünktagjaiés támogatói 2007-ben a2006. évi személyi jövedelemadójukból azországosmagyar Bányászatiés KohászatiEgyesület mintközhasznúegyesület javára rendelkeztek. Ateljes összeget az OMBKE alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységek pénzügyi teljesítéséhez használtukfelakövetkezõkszerint: az egyesületiszaklapokkiadásához Ft hagyományápolásra,abányászokéskohászokszakmaimegbecsülésére Ft fiataloktámogatása Ft kegyeletiköltségekre Ft Egyesületünk minden tagja és választott tisztségviselõje nevében megköszönve ezt ajelentõs támogatást kérem,hogyajövõbenistámogassák116évesegyesületünkcélkitûzéseit. Budapest,2008.szeptember15. Jószerencsét! Dr.TolnayLajoselnök 52 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

55 Gyászjelentés KovácsÁrpád bányaiparitechnikus2007.december4-énéletének67.évébenzircenelhunyt. TarczaliLászló építõgépész2007.december25-énéletének57.évébenszerencsenelhunyt. MadárMihály közlekedésiszakközgazdász2008-ban,életének75.évébenrudabányánelhunyt. SágiJózsef bányaiparitechnikus,várpalotadíszpolgára2008-ban,76éveskorábanvárpalotánelhunyt. Kiss Zoltán okl.bányamérnök2008.július 10-én,életének74.évébenVárpalotánelhunyt. FodorGéza bányaiparitechnikus2008.október16-án,62éveskorábantapolcánelhunyt. NagyOszkár okl.bányamûvelõmérnök2008.október16-án,életének77.évébensalgótarjánbanelhunyt. (Tagtársainkéletútjárólkésõbbilapszámunkban fogunkmegemlékezni.) Zsuffa Miklós ( ) ZsuffaMiklós Anógrádibányászokmegdöbbenéssel értesültek,hogy ZsuffaMiklós, anógrádi Szénbányáknyugalmazottvezérigazgatója 2008.április10-énváratlanulelhunyt június8-ánKazárbányatelepenszületett.ÉdesapjaaSalgótarjániKõszénbánya Rt.társulatitanítója voltkazáron.ittjártelemiiskolába.aközépiskolátasalgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban kezdte és itt érettségizett. Továbbtanulásra a környezetihatásmiattegyenesútvezetettamiskolcinehézipariegyetembányamérnökikarára.anyáriszünetekben,mintmindentelepigyerek,ameddõhányóndolgozott. Késõbb külszíni, majd föld alatti csatlós munkakörben helyettesítette ahiányzó dolgozókat. Abányamunka szakmai elemeit, az egyszerû kétkezi munkások gondolkodásmódjaitezekbenazévekbenkezdtemegismerniés tisztelni ben védte meg diplomáját, és májusban munkára jelentkezett anógrádi Szénbányáknál.Atiribesiaknaüzembenüzemmérnökkéntkezdettdolgozni.Emlékezetes maradt számára az 1961-es szén-dioxid gázkitörés. Mint fiatal bányamentõ, részesevoltagázzalelárasztottbányatérségelzárásátvégzõmentõcsapatnak. Avállalatvezetõsége1962-benamizserfaibányaüzembeirányította,mûszakicsoportvezetõi beosztásban. Irányításával jelentõs fejlesztések történtek az üzemekben õszétõlanagybátonyibányaüzem fõmérnökelett, majd1973 márciusábananehézipariminiszter anógrádi Szénbányákigazgatójánakneveztekiafiatal,nagytudásúszakembert. Zsuffa Miklós átszervezteavállalatvezetõség és az üzemekközötti folyamatosinformációcserét. Jókapcsolatot alakítottkiaz országmásbányavállalatainakvezetõivel.szorosabbra fûzteamiskolcinehézipariegyetemtanszékeivelvalóegyüttmûködést.kutatásimegbízásokatadott.avállalatonbelülakisebbbányákbezárásamiattelõtérbekerült akiegészítõtevékenységekkialakítása,majdönállóüzemekkészervezése,amiket nagyon fontos feladatnaktartott ban a pénzügyminiszter elrendelte a Nógrádi Szénbányák felszámolását.ekkor döntött úgy ZsuffaMiklós, hogynyugdíjazásátkéri.azutolsóévtizedbenabányászatbanerõsödõnehézségekmegviseltékegészségét.munkájában, törekvésében abányászat fejlesztésének szentelte életét, és amegváltozott körülményeket már nem tudta vállalni. Munkába állása óta tagja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek. Tagja volt amagyar TudományosAkadémia általlétrehozottbányaegészségügyi és Komplex RehabilitációsAlbizottságának,aBányaipariDolgozókSzakszervezeteBizottságának. ZsuffaMiklóst családjánkívültöbb százmunkatársa,barátja, tisztelõjekísérteutolsóútjára asalgótarjániújtemetõben.a bányász sportolók nevében Dávid Róbert B válogatott labdarúgó,az OMBKE nevében JózsaSándor, a helyiszervezetelnöke,abányászmunkatársaknevében VajdaIstván, abányamúzeum vezetõjebúcsúztatta.ahozzátartozóknakévfolyamtársailevélbenfejeztékkirészvétüket. Ahamvaittartalmazóurnát több mint200bányász díszsorfalamellettkísértéksírhelyéhez. ABányászhimnusz éneklésévelkívántunkutolsó Jószerencsét! Vajda István BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 53

56 Rácz József ( ) Megrendülésselvettükaszomorúhírt, hogy Rácz József oklevelesbányamérnök május9-éngyöngyösön elhunyt. Rácz József november 8-án született Mezõkövesden. Az elemi iskoláit, majd középiskoláitisittvégezte.1952-benazérettségiutánjelentkezettamiskolcinehézipari Mûszaki Egyetemre, ahová fel is vették ajóképességû, tettre kész fiatalembert benazakkoriképzésirendszerintsopronbanfolytatta tanulmányait,ésittszerzettbányamûvelõmérnökioklevelet. Elsõ munkahelye adunántúli Ásványbányáknál volt. AKáli-medence több kis ás- ványbájábanszereztemegelsõtapasztalatait.azagiliséstörekvõfiatalmérnököt1962- ben arecski Ércbánya Vállalathoz helyezték át. Amûszaki osztályon kamatoztatta megszerzetttapasztalatait,majd1964.évbenazígéretesenfejlõdõgyöngyörorosziércbányatermelésiosztályvezetõ-helyetteselett. RáczJózsef Nagyhozzáértésselvégeztemunkáját,szakmaitudásávalnemkérkedve,mindigalázattalteljesítetteabányamérnöknehéz,defelemelõmunkáját. Szervezeti változások révén 1982-ben a Recski Rézérc Mûvek munkavédelmi vezetõjelett.ittdolgozott1988végéig,amikorakilátástalanbányászatilehetõségekelõlakedvezményesnyugdíjazás lehetõségévelélvevisszavonult. Szakmaimunkájátmindig tisztességgelvégzõbányamérnököt,mintaszakma szürkeeminenciásátmindenmunkatársaszerette,tisztelte,mertmindigsegítõkészésigazibarátvolt.nagyérdemeketszerzettazújércbányászatifejtésmódokkidolgozásában éskialakításában.munkáját KiválóDolgozó címek soradicséri.abányászatiszolgálatiérdem- érem mindenfokozatánakbirtokosavolt évtõlvoltazOMBKEtagja,aholmindigsegítettazegyesületiéletszínvonalánakhelyiemelésében május 21-én agyöngyösi Felsõvárosi temetõben hozzátartozói és tisztelõi kísértékvégsõ nyugvóhelyére, és bányásztársaimondtakutolsójószerencsét! Lovász Roskovenszky István Lajos ( ) Roskovenszky István Lajos Egyizgalmakkalteli,kalandoséletútzárultle RoskovenszkyIstvánLajos, kedveskollégánkhalálával.aszeretett Roskó jellegzetes,utolérhetetlenegyéniségvolt,amelyetbelsõhabitusa ésatörténelem viharaialakítottak augusztus6-ánszületettKassán.Azédesapa42éveskorábanmeghalt.Pista 11 évesen megismerte amunkát. Fizetségért szenet lapátolt, fát vágott, ebédet hordott,labdátszedettasportpályán. 1944decemberében17évesenelõszörleventének, majdkatonánaksoroztákbe.amerikaihadifogságután,félévmúlvatérthazakassára,ahonnanahatóságokmagyarországratoloncolták,aholegyetlenrokona,ismerõse semvolt.miskolconavasgyárbanvállaltmunkát,majdbeíratkozottanehéziparimûszakiegyetemre. Az egyetemet komoly anyagi nehézségek mellett végezte el ben valétált, amelyensajnos egyikrokona sem vehetett részt,mertegyikõjüket sem engedtékáta magyar-szlovákhatáron.abányamûvelõmérnökidiplomamegvédéseiskésõbbrehalasztódott.viszontatárstalanság megoldódott,mertmegnõsültéscsaládotalapított. Az egyetem elvégzéseutánvárpalotára került, ahol atröszt beruházási részlegénél kapott komoly feladatokat. Több kezdeményezése, találmánya fémjelezte ifjonti lelkesedését. Az 1956-os forradalom idején Várpalotán bányamérnök társaival azon munkálkodott,hogyasztrájkokidejénazaknáknekárosodjanak.megszerveztékatûz-ésvízõrséget.1956.november 6-án reggel abeosztását átadta ahelyettesének, majd feleségével és kéthónapos leánygyermekével Ausztriába távozott. Elõször Svájcba, majd Ausztráliába került. Az utóbbi országban az Australian Iron Steel óriásvállalatnál tervezõmérnöki munkát kapott. Itt jól érezte magát, de hiányzott abánya. Kéréséreáthelyezték az egyik nyugat- 54 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

57 ausztráliaibányatröszthöz.acopperheadbányánáltöbbmûszakitalálmányávalsegítetteamunkát, amelynekaz lett az eredménye, hogy awestern Mining Corporation Ltd. vezérigazgatója maga mellé vette, mint asszisztenst. Munkájáérttöbbelismeréstésokleveletkapott. Ausztráliábanjóléreztemagát,1961-ben családiokokmiatt mégishazaköltözöttmagyarországra.komlóra helyezték,majdaz AknamélyítõTröszthöz került,aholaborsodikörzetüzemvezetõimunkakörétlátta el benazaknamélyítõknélamunkájafeleslegessévált.EkkorkerültazOroszlányiSzénbányákhozbeosztott mérnöknek. Miután nagyonjól beszélteaz angol, német, szlovák nyelveket, rövidesentatabányán akereskedelmi éskutatásifõosztályontaláltamagát.ittszaktanácsadó,fordítóéstolmácsvolt.rövidesenavidusdolgozójalett, majdvisszakértemagátabányához.ígykerültaxii/aaknára,aholnéhányévimunkautánrokkantnyugdíjbakényszerült. Ahosszúnyugdíjaséveksemteltekeseményeknélkül.Egyváratlanszívinfarktus,családiproblémák,anyergesújfalusiViskósagyárbaneltöltöttegyév,azévfolyamtársakévkönyvénekszerkesztése,azOMBKErendezvényeken valórendszeresrészvételtöltöttekiazidõskort. Pistaéletetehátrendkívülváltozatos,eseménydúsvolt.Sohanemdúskáltazanyagijavakban,Magyarországon nem haladt elõre aranglétrán, nem kapott magas kitüntetéseket, pedig több mint száz újítása, találmánya volt. Mégis kiegyensúlyozottnak,boldognakláttuk.hiányoznifogjellegzetes modora,mûveltsége, geológiai tájékozottsága július 19-én atatabányai Síkvölgyi temetõben pályatársai, kollégái búcsúztak Tõle, kívánva utolsó Jó szerencsét! Sóki Imre Szokody László ( ) Június 25-én órakor az ajkai Új temetõben nagy létszámú gyászoló közösség búcsúzott az életének 73. évében,közúti balesetben váratlanul elhunyt Szokody László bányamérnöktõl május 25-én született Budapesten. Aközépiskolát Kecskeméten végezte. Bányamérnöki diplomáját Sopronban, 1959-ben szerezte tõl az ajkai Jókai bánya,majdabányákösszevonása utánazajkaibányákmûszakicsoportvezetõjevolt. Agyászszertartás szomorú hangulatát abányász Fúvós Zenekar zenéje nyitotta meg. Ezt követte Vajda István evangélikus lelkész megható gyászbeszéde, mely mély nyomothagyottagyászolóklelkében. A ravatalnál Németh György bányamérnök, a Veszprémi Szénbánya Vállalat volt vezérigazgatója,halottbarátunkegykoriévfolyamtársa mondottbúcsúbeszédet. SzokodyLászló oklevelesbányamérnöktõlbúcsúzom,az1959.évben,sopronban végzett bányamérnöki évfolyam nevében május 17-én fiatal mérnökként hármanszálltunk leafakaruszról Ajkán, és gyalog jutottunk el ajókaibányára. Laci 49 SzokodyLászló évet töltöttitt. Haláláig hû maradt ehhez atájhoz. Ittvoltak fiatalházasokamiskolcon velünk együtt tanult geodéta NeuporJutkával,akit korai halál szólított el.ez a táj voltlaciszakmaisikereinektanújais.afelívelõhazaibányászatbanazajkaiszénmedencére vitathatatlanul atechnikai fejlõdés éltanulójánakszerepe jutott. Az egykor volt szépszakmánkon belül is talán alegszebbet, az igazi mérnöki munkát választotta és hû maradt amérnökségvezetõi munkakörhöz. Szokody Lászlót nyugdíjbavonulásáigõszinteelismerésésmegbecsülésövezte. Évfolyamtársunk, barátunk Szokody Laci, gazdag életed volt. Isten veled! Volt évfolyamod nevében mondok utolsójószerencsét!nyugodjbékében. Barátunk sírjánál Gazdag György bányamérnök, az Ajkai Bányaüzem volt fõmérnöke, bányavezetõje mondott búcsúbeszédet: Szomorúan, nehéz szívvelálljuk körül Szokody László hamvait, hogy végsõ búcsút vegyünk kedves munkatársunktól, barátunktól. Emlékezzünk afiatal bányamérnökre. Õvolt az, aki mindvégig hû maradt elsõ munkahelyéhez,bárképességeialkalmassá tettékvolna vállalati,trösztimunkahelyekbetöltésére. EmlékezünkazOMBKEbakonyicsoportjánaktagjára,akiremindenrendezvényen,szakestélyenszámítanilehetett.BúcsúzunkaSóltz Vilmos-emlékérem tulajdonosától,amelyethosszú,lelkestagságávalérdemeltki. MunkájamellettjutottenergiájaszakmaicikkekírásáraisaBányászatiLapokban. Emlékezünkmunkatársunkra,akisikeresszakmaimunkájáérttöbbkitüntetésbenrészesült.MegkaptaaKiváló Bányász,Kiváló Munkáért kitüntetéseketés abányász SzolgálatiÉrdemérem mindenfokozatát. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 55

58 Búcsúzunkés emlékezünk arra akollégára, aki munkája folyamán mindig aháttérbenmaradt, pedig munkája Jókai bánya, majd abányák összevonása után abányaüzem szempontjából fontos és szükséges volt. Mûszaki csoportvezetõkéntfeladata voltazelõkészítési,termelési,minõségitervekrészleteskidolgozása. Búcsúzomazismerõsök,munkatársak,barátok,kollégáknevében. Most,amikortisztelthalottunk,barátunkutolsóleszállásrakészül,kívánokagyászolómunkatársak,barátoknevébenacsaládnakmielõbbimegnyugvást.Nekedpedig Laci barátom,utolsó Jószerencsét! AgyászszertartásrésztvevõiaBányászhimnusszalbúcsúztaktisztelt,szeretetthalottjuktól. Kozma Károly Id. Kaptay György ( ) Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy egyesületünk tagja, id. KaptayGyörgy aranyokleveles kohómérnök 2008.július25-énelhunyt. Felsõgallán,aMagyarÁltalánosKõszénbányákRt.VI-ostelepénszületett1933.október5-én,erdészcsaládmásodikgyermekeként.Azelemiiskola1-4.osztályátaMÁK általmûködtetetthelyiiskolábanvégezte.1944-benszüleiatataipiaristagimnáziumba íratták, 1948-tól az akkor induló tatabányai gimnáziumban folytatta tanulmányait, és 1952-benjeleseredménnyelérettségizett. EgyetemitanulmányaitaMiskolciNehézipariMûszakiEgyetemKohómérnökiKarának vas- és fémkohász szakán végezte. Az 1956-os forradalom során Miskolcon az ötödéves egyetemistákból szervezett nemzetõr szakaszok egyikének volt parancsnoka. Diplomatervét1957-benvédtemegaTatabányaiAlumíniumkohóbankészített akkor újdonságnakszámító háromrétegesal-raffinálás témakörben. Id.KaptayGyörgy Az Alumíniumkohóbanfelvételi zárlat volt,ezért az Almásfüzitõi Timföldgyárban keresett munkát. Elsõsorban56-os múltja miatt szivattyúkezelõi fizikai munkát kapott 12 órásmunkarendben.akésõbbiekbencsoportvezetõként,mûszakosdiszpécserkéntmegismerte az egész timföldgyárat tól technológusként, majd fejlesztõ mérnökként tevékenykedett. Az NDK-tól Kazahsztánigtanulmányoztaabauxitosvörösiszapkomplexfelhasználásánaklehetõségeit.Másodállásban,hetiegyalkalommalazALUTERV-benisdolgozott.1969-tõlnyugdíjazásáigakülönlegestimföldekfejlesztésével,gyártásávalés marketingjévelfoglalkozott.húsználtöbbszakcikkéskonferenciaelõadás,valamint16szabadalomtársszerzõje. Szakmaikitüntetései: Kiváló Munkáért miniszterikitüntetés, Kiváló Dolgozó (hétalkalommal), Kiváló Újító. AzOMBKE-bemásodévesegyetemistakéntlépettbe.Azegyesületalmásfüzitõicsoportjánakegyciklusonkeresztülvoltelnöke.KezdeményezõjeésszervezõjevoltaBayeremlékünnepségnek1987-ben,aMikovinySámuelemlékünnepségnek1997-ben.ÖtletgazdájaésfõszervezõjevoltazÁltalérenéventemegtartandóMikovinySámuelvízitúrának.2001-tõl tagja volt aszeniorok Tanácsának. Egyesületi tevékenységéért CentenáriumiEmlékérmet, SóltzVilmosemlékérmet,Egyesületi MunkáértPlakettet,z.Zorkóczy Samu-emlékérmet kapott. Nyugdíjas éveiben jelentettemegaz UnokáimÕsei,aDokumentumokaforradalomról,Az56-osforradalomésmegtorlásAlmásfüzitõn c.írásaitésafüzitõiéletrajzok I-IV.kötetét. Részt vett lakóhelyeközéletében. Egyciklusonkeresztül önkormányzatiképviselõ,akörnyezetvédelmibizottság elnökeésapénzügyibizottságtagjavolt.kezdeményezõjevoltegytemplomépítésnek,mintegyházközösségiképviselõ-testületitag.az1996-banmegalakulófüzitõibarátikörszervezõjeéselöljárójavolt. Végrendelete szerint hamvait acsalád július 31-én akomáromi hídról adunába szórta. Atatabányai OMBKEképviselõiaznapdélutánadunaalmásifolyószakaszonegygántibauxitoskõzet,egyvadvirágcsokorDunába dobásával,valamintakohászhimnuszelénekléséveltisztelegtekelhunyttagtársunk,barátunkemlékeelõtt. Balogh Csaba (Bár tisztelt elhunyt tagtársunk afémkohászati Szakosztály tagja volt, olyan szoros kapcsolatai voltak abányászati Szakosztálytatabányaicsoportjával,hogykérésükrenekrológjátaBányászatbanisközöljük. Szerkesztõség) 56 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

59 Próza Tibor ( ) PrózaTibor Szomorúszívvelbúcsúzunk dr.ebinger József aranyoklevelesbányamérnöktõl,kedvesbarátunktóléskollégánktól, akit2008.május6-ánváratlanulragadottkikörünkbõlahalál. ASomogymegyeiGamásonszületett.Bányamérnökioklevelét1950-benSopronban, jogász diplomáját 1962-ben Pécsett szerezte. Üzemi évei akomlói feketeszénbányászathoz kötötték, különösen abányaszellõztetés, asújtólégrobbanás-elhárítás ésszénpor ellenivédelem terénjeleskedett.fõmérnök-helyettesként Zobákbányán megszervezte abányamentõ-állomást ben került apécsi bányahatósághoz, majd 1963-ban az Országos Bányamûszaki Fõfelügyelõséghez helyezték át Budapestre. Itt bõven kamatoztatta amecseki gázkitöréses bányászatban szerzett tapasztalatait. Vizsgálatvezetõ volt több Pécs- és Tatabánya-környéki tömeges balesetnél ben az akkor szervezett Központi Bányászati Fejlesztési Intézethez (KBFI) került, ahol az intézet keretében létesített Bányászati Szabványosítási Dr.EbingerJózsef Központ vezetésével bízták meg. Ezt amunkakört nyugállományba vonulásáig sikeresen töltötte be. Beválasztották a KGST Szénbányászati és Gépipari Együttmûködés Állandó Bizottsága szabványosítási albizottságába. Több évig végezte a Magyar Tudományos Akadémia X.osztálya szilikózisalbizottságánaktitkári teendõit. Dr.EbingerJózsef sokoldalúfeladataitmindenkor példamutatószorgalommal,alapossággalés hozzáértéssellátta el. Mosolygós emberszeretete, kiváló kapcsolatteremtõképessége, aközösségi szellem önzetlen ápolása sok barátot szerzett számára. Szakmaimunkásságát amunka Érdemérem, abányászati Szolgálati Érdemérem fokozatai, abányamentõérdemérem,abányászatkiválódolgozójastb.kitüntetésekkelismertékel. Atársadalmifeladatokvállalásábanisélenjárt.AzOMBKE-neképpen50évótavolttagja,abányászatiszakosz- tálybudapestiszervezeténekmunkájábanvezetõségitagként(egyciklusbantitkárként)vettrészt.rendszeresenláto október6-ánBudapestenszületett.Egyévesvolt,amikorszüleivelSalgótarjánbaköltöztekavároshoztartozóBaglyasaljarégibányatelepre.ÉdesapjaaSalgótarjániKõszénbányákegyikaknájánakfõaknásza volt. ElemiiskoláitisSalgótarjánbanvégezte.Atöbbitelepifiúkhozhasonlóanaszénosztályozón kezdett el dolgozni. Itt érte õt amásodik világháború, 1944 õszén már a városhatárábanfolytakaharcok.december14-énafiatal,18évesemberttöbbtársávalegyüttbevonultattákfülekrekatonának.aszovjetcsapatokbevonulásautánafiatal katonákat nyugat felé sodorta aháború és Németországban estek hadifogságba, négyévetadonyecibányamedencébentöltött. Hazakerüléseutánatûzhelygyárbanhelyezkedettel.Munkamellettfejeztebetanulmányait, majd néhányévutánbeíratkozott amiskolci Mûszaki Egyetem levelezõ tagozatára. Elõbb bányagépész szakonindult, majd amásodik évtõlátment abányamûvelõszakraésittszerzettdiplomát1964-ben. ANógrádiSzénbányákzagyvaiigazgatóságmûszakicsoportjáhozvettékfel.Ahatvanas évek második felében avállalat északi bányait bezárták, visszament atûzhelygyárba,amûszakifejlesztésiosztályra.háromévutánagyárfõmérnökévéneveztékki. Négy év után áthelyezték, és kinevezték anagybátonyi Fûtõber gyárába igazgatónak. Néhány év múlva elkezdõdött afûtõber visszafejlesztése, és emiatt ismét visszatért anógrádi Szénbányákhoz, szervezésiosztályravezetõibeosztásba.1983-tólavállalatititkárságvezetõjelett.1985-beninnenmentnyugdíjba. Fiatal korában abaglyasi bányász dalkör tagja volt és játszott atelep futballcsapatában. A80-as években az OMBKEhelyicsoportjánakistagjavolt.Anyugdíjbavonulásautánmegszakadttagságiviszonya,de2007-benmegújítottaazt.Asors fintora,hogyegészségiállapotarövidesenmegromlott,és2007.december24-énmeghalt. Temetésén kollégái abányászhimnusz éneklésével kívántak utolsó Jó szerencsét! Kedves Tibor Bátyánk, nyugodjbékében! Vajda István Dr.Ebinger József ( ) BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 57

60 gatta azegyesületirendezvényeket.publikációijelentekmegabklbányászatban.asóltzvilmos-emlékéremtulajdonosa.akbfinyugdíjasokszervezeténekaktívtagja,az1994-benlétrehozottkbfinyugdíjasaikértalapítványkuratóriumánakhaláláigelnökevolt. Hamvait2008.május19-énBudapestenaMagyarSzentekTemplománakurnatemetõjébenhelyeztéköröknyugalomra.Népes,szeretõcsaládja ésbarátainak,tisztelõineksokaságaengesztelõszentmisekeretébenbúcsúzotttõle.a hamvak beszentelését követõen elsõként Tasnádi Tamás bányamérnök emlékezett azelhunytra.beszédét az alábbiakkalzárta: Ittaföldinyughelyedenapályatársak,atöbbmintmásfélévtizedemegszûntKBFImégélõmunkatársai,a KBFI NyugdíjasokSzervezete, abányahatóság, az OMBKE tagsága nevében, afeltámadás hitét vallva az utolsó Jó szerencsével köszönök el Tõled. Az egykori középiskolai osztálytársak búcsúszavait Szabados György bányagépészmérnök,acsaládétazegyikfelnõttunokatolmácsoltaszívhezszólóan.abányászhimnuszközöselénekléseutánabányászharangjátékésaklopacskatompahangjaikísértékebingerjóskátvégsõnyughelyére. Tasnádi Tamás Kárpáti Lóránt Sonkoly István ( ) Akövetkezõemlékezõsorokkalbúcsúzunk kissémegkésve kedveskollégánktól, SonkolyIstván okl.erdõ-és bányamérnöktõl, aki augusztus 17-én, Budapesten hunyt el. Temetése augusztus 27-én volt az óbudai temetõben. Személyében szénbányászatunk egyik kiváló biztonságtechnikai szakértõjétvesztetteel augusztus 4-én született Miskolcon,földmûvelõ családban.a miskolci Lévay József református gimnáziumban érettségizett 1947-ben. Ugyanebben az évben a Mûegyetem soproni kara erdõmérnöki szakának lett hallgatója. Erdõmérnöki diplomáját is itt, atöbbszörösen átszervezett Alma Materben kapta meg 1951-ben. Rövid putnoki erdõgazdasági mûködés után az akkori kívánalmaknak megfelelõen a komlóiszénbányászatban vállaltmunkát, miközben átképzéssel1953-ban, Sopronban bányamérnöki oklevelet is szerzett. Tizenegy évig állt arohamtempóban felfutó; de rendkívüli természeti veszélyekkel küzdõ, meredek településû komlói feketeszénbányászat szolgálatában, mint Kossuthés III. bányaüzemi üzemmérnök, Anna aknai SonkolyIstván üzemvezetõ, majd Béta bányaüzemi mûszaki csoportvezetõ fõmérnök között a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem bányaipari gazdasági mérnöki szakánaktanulmányaitiselvégezte ben megnõsült, harmonikus házasságából két fiuk született, õk az Egyesült Államokban élnek és dolgoznaksikeresen õszén az ágazati bányabiztonsági feladatok felsõ szintû összefogása érdekében Budapestre, anehézipari Minisztérium bányászati fõosztályára helyezték át osztályvezetõ-helyettesként, 1967-tõl pedig az Egyesült Magyar Szénbányák szervezetébenaközépéshosszútávútermelésprogramozásifeladatokkoordinátoralett.az1974-ben tatabányai székhellyel alapított Magyar Szénbányászati Trösztben (MSzT) a bányabiztonsági önálló osztályt vezette odaadással és elsõrendû szakértelemmel. Az MSzT utolsó jogutód szervezetének, abányászati Egyesülésnek termelési fejlesztésifõosztályvezetõjekéntvonultnyugállományba1989végén.1962-tõlaktívszolgálatavégéighivatalos megbízottként folyamatosan tagja volt akgst bányabiztonsági és bányamentési együttmûködési szervezetének.rendelkezettahivatásosbányászatiszakértõiigazolvánnyal. Küzdelmespályafutásánakösszesszakaszábanszívóskitartássalszorgalmaztaabányaveszélyekelhárításátésaz egészségvédelmet szolgáló új technikai eszközök beszerzését, illetve a korszerû biztonságtechnikai eljárások bevezetését.etárgybanpublikációiisjelentekmegabklbányászatban(részbentársszerzõkkel).kitûnõmunkáját feletteseiszámoskitüntetésselismertékelaz1954-eskomlóépítéséértemlékéremtõlkezdveabányászszolgálati Érdeméremgyémántfokozatáig. Egyesületünknek1952-tõlvoltaktívtagja közöttabányabiztonságiszakcsoportotirányította,majda bányászati szakosztályt képviselte az érembizottságban ban Szentkirályi Zsigmond-emlékérem kitüntetésben részesült. Egyesületibarátaiésmunkatársaiszívükbenõrzikkedvesemlékét,ésittmondunknékiutolsójószerencsét. Kárpáty Lóránt 58 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

61 Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon 2. kötet TilhofEndre, azajkaivárosikönyvtárnyugdíjasigazgatója, helytörténész Ajkaiéletrajzilexikon1.kötet címûmunkáját 2003-ban adtákki.errõltudósításisjelentmeg lapunkban. Amunkafolytatásaként elkészült a2. kötet, melynek bemutatóját június 20-án délután tartották az ajkai Nagy LászlóVárosiKönyvtárésSzabadidõ Központban. ArendezvényenBölcskeinéKocsisZsuzsanna,akönyvtár igazgatóhelyettese köszöntötte amintegy 200 résztvevõt. Ezután Nagy Lajos, az Ajka-Csingervölgyi Bányászati Múzeum vezetõje és Sebõ József, ajkai származású középiskolai tanár (PadányiKatolikusGyakorlóiskola, Veszprém) beszélgetetta szerzõvel. TilhofEndre munkájamelletteleintekiadványokszerkesztésében vett részt, majd 2000 után 6könyve jelent meg, melyekmindegyikeajkaéskörnyéketörténetévelfoglalkozik.a kötetlenbeszélgetésbõlmegtudhattuk,milyennehéz,deérdekes feladatokkal járt az adatgyûjtés, kik segítették aszerzõt munkájában, ésaztis,hogyeztamunkátfolytatnikell. Alexikonban aszerzõ avárost alkotó községekben élt Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Bódé, Csékút, Padrag, Tósok,Tósokberénd 325nevesszemélyéletrajzátmutatjabe. Amásodik kötetben is olyan embereket mutat be, akik a városban,vagyazaztalkotóegykoriközségekvalamelyikében születtekvagyhaltakmeg,nevükhözvalamilyenjelentõshelyi alkotás, esemény fûzõdik, valamint tagjai, tisztségviselõi voltak országos, megyei szervezetnek, továbbá kiemelkedõ helyi vezetõkvoltak. Alexikonban több mint 30 olyan személy többségében fényképpelisellátott rövidéletrajzaisszerepel,akikvalamilyen formában az ajkai és akörnyékbeli bányászathozkötõdtek.azajkaiszénbányászathelyiésvállalativezetõimellettaz ajkaikõbányászat,atérségbauxitbányászatánakajkáhozkapcsolódóképviselõitismegtaláljuk.akönyvetazérdeklõdõka helyszínenmegvásárolhatták. A lexikonhoz Tornavölgyi István, a Nagy László Városi KönyvtárésSzabadidõ Központigazgatójaírtelõszót. Károly Ferenc Bányászattörténeti közlemények. IV.kötet Közreadja az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány.Rudabánya:2007. Szerkesztõ: HadobásSándor.Ekötet 13olyan,eddignemközöltbányászattörténetitanulmányttesz közzé, ami tovább gazdagítja anagy múltú érc- és ásványbányászattörténetét,dokumentációsadatait. Papp Péter:A bánya szíve az érc (A XVII. századi Selmec Marsigli-félebemutatásaalapján) F.L.Marsigli pontosanfeljegyezteaselmecinémetbányászok szóhasználatát, abányavágatok egyes részeinek és afémesásványokneveit,azércszóeredetét.alaposszóhasználati elemzéssel veti össze ezeket aszakszavakat az 1590-ben VizsolybankinyomtatottKároli-bibliaszóhasználatával,hiszena biblia szövege több mint 50 bányászattal és kohászattal kapcsolatos szót használ. Természetesen ezek vizsgálatánál mindigfigyelembekellvenniazadotttechnológiaihátteret,amely lényegesen megváltoztathatja a szó értelmét, különösen a latin nyelvû fordításokban. Mendly Lajos: Emlékek a borsod-gömöri bányászat múltjából Tichy Kálmánnak, a Rozsnyói Múzeum egykori igazgatójának 1944-ben két tanulmánya jelent meg abányászati Könyvismertetõ, lapszemle és Kohászati Lapokban. Aszerzõ ennek alapján ad összefoglaló visszaemlékezést enagy múltú egyesületrõl és ahajdani virágzó bányászat múltjáról az alábbi fejezetekben: A rozsnyói Bányászati Egyesület alakításának kísérlete. A Gömör megyei bányászati kar díszzászlója. Az OMBKE Borsod-Gömöri Osztályának megalakulása. Az osztály elsõ közgyûlése. Az egyesület ezen osztálya egészen amásodik világháborúig mûködött. Jogutódja az 1950-ben újjáalakult Borsodi Csoport, amely 1957 óta kiemelkedõ tevékenységet folytat. Csiffáry Gergely: A bükkszéki kõolaj-elõfordulás és a lidércfény Az elmúlt években abükkszéki olajmezõ felfedezésével kapcsolatban számoscikk jelentmeg azoknak atollából,akik valamilyen kapcsolatban voltak az ottani kutató- vagy termelõmunkával. Atörténetiadatok közel megegyeznek,deafelfedezés elsõbbségének jogát sok geológus magáénak tartja, ezért ez több szakmai vitára adott alkalmat. Csiffáry Gergely tanulmányaazértértékesésújszerû,mertazolajmezõjelenlététösszevetialidércfényjelenséggel,amimegjelenikamagyar népi hitvilágban is. Részletesen kitér arra, hogy igazolható-e mocsárgáz jelenléte történeti adatokkal Bükkszéken. Újabb ipartörténeti adatokat közöl az olajmezõ felfedezésével kapcsolatban. ZelenkaTibor: Id.dr.GagyiPálffyAndrás,akutatóbányász és agyakorlati földtankapcsolata Aszerzõa2003.szeptember9-énRecsken,azemléktábla avatásánelhangzottelõadásszerkesztettváltozatátadjaközre, kiegészítve id.dr.gagyipálffyandrás kéziratban és nyomtatásbanmegjelentgazdagszakirodalmimunkásságánaklistájával. BenkeIstván: 50éves apálházaiperlitbánya 50 évvel ezelõtt indult útjára amagyar perlitipar azzal a mintaszállítmánnyal, amelyet afûzérradványi lovas fogatok vittek apálházai kisvasút rakodójára. Annak ellenére, hogy kevésmagyariparágnakjutottolyankalandossors,mintapálházaiperlitnek, amíg azelsõlaboratóriumikísérlettõleljutott anagyüzemifelhasználásig,mégisezváltamagyarásványbányászategyiklegsikeresebbexportéshazaitermékévé.aszerzõ ír aperlit mûszaki tulajdonságairól, abányanyitás és õrlõépítésselkapcsolatoselsõlépésekrõl,azüzemindításkörülményeirõl,ésarról,hogyanváltapálházaiperlitmûeurópaegyik legmodernebbásványbányászatiüzemévé. Hadobás Sándor: Arozsnyói Szent Anna-kép amûvészettörténeti szakirodalomban. Aközépkori magyarországi bányászat kevés mûvészi ábrázolása között jelentõs arozsnyói székesegyházban õrzött Szent Anna harmadmagával (Metercia) címû táblakép. A szerzõazokataképzõmûvészetivonatkozásúcikkeketésadatokat gyûjti össze, amelyek emûrõl adnak értékelést, elemzést. Dr. Bíró József: A Victoria Rt. mecseki szénbányáinak eladása 1895-ben AVictoria Feketeszén- és Kokszbányászati Részvénytársaság, amelynek székhelye Bécsben volt a19. század végén, úgy döntött, hogy eladja aduna Gõzhajózási Társaságnak a mecsekiterületen lévõ összestermelõ bányáit.avictoriart. elõször1850-benvettbányákatpécsenésamecsekiszénterület északi része felé terjeszkedett, de állandó versenyben volt adgt-vel.akonkurenciaharcotésazeladáskörülményeitismertetiaszerzõ. Hadobás Sándor: Emlékezésdr.VastaghGáborra Annak ellenére, hogy Vastagh Gábor vegyészmérnök volt, nemcsakavegyiparterületénvégzettkiemelkedõkutatómun- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 59

62 kát, hanem akohászat történetének feltárásában is eredményesen tevékenykedett. Számos tanulmányt közölt levéltári kutatásai alapján ahazai vas- és színesfémkohászatrólahonfoglalástól a19. század elejéig. Különösen értékesek arudabánya környéki vaskohászattal és abörzsönyiszínesfémkohászattalkapcsolatostanulmányai. Hadobás Sándor: Szembratovics Sándor szakvéleménye a telkibányai arany-,ezüstbányászatról. Eddig ismeretlen szakértõi véleményrõlszámolbeaszerzõ,amelyhezszembratovicssándorkészített akincstármegbízásából tanulmánytatelkibányainemesércbányászatújranyitásánaklehetõségérõl.bárazújabbkutatásoknéhánymegállapításátnemigazolják,deértékesekazokamûszakiadatok, amelyeket Telkibánya 19. század végi nemesérc-termelésével kapcsolatban közöl. Hadobás Sándor: ViktorGyula ( ) Viktor Gyula Istvánffy-díjas néprajzkutató szorosan kapcsolódikrudabányáhozésszámostanulmánnyalabányászattörténethez.sokoldalúirodalmiéshelyismereti-néprajzimunkássága nevétszéles körben ismerttétette. Irodalmimunkásságávalkapcsolatbanenekrológbanrészletesösszefoglalástalálható. Két évig volt az Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatója. Bányászati tárgyú türelemüvegeivel európai hírnévre tettszert. ViktorGyulát 2007 novemberében helyezték öröknyugalomraarudabányaitemetõben. Hadobás Sándor: BúcsúBorcsákJánostól Emegemlékezésbenaszerzõarudabányaimúzeumegyik munkatársától vesz búcsút, aki tragikus hirtelenséggel 2007 novemberében hunyt el. Mûvészetkedvelõ, sokoldalú dolgozójavoltamúzeumnak.õvoltaz,akitmindenkiszeretett,aki asegítségre mindig készen állt. Talán az önzetlensége okozta azt, hogy nem sikerült kitörni alelki béklyóiból, ami gátolta emberikiteljesedésében. Dr. Pandula Attila: Reprezentatív könyv aselmeci kamaragrófok portréiról Aszerzõ arról az új könyvrõl számol be, amely három szlovák szerzõ: Celkova Mária, Celko Mikulás és Graus Igor munkája.ekötet58történetifestményt,25grafikátésszámos egyébmûvészetialkotástközölrészleteselemzésselésipartörténeti háttér ismertetésével. Értékesek azok az ábrázolások, amelyek amagyar bányászviseleteket mutatják be. Akönyv értéke, hogy igen jó minõségûek amás szlovákiai gyûjteményekben megtalálható bányászattörténettel kapcsolatos alkotások is. Hadobás Sándor: Bányászattörténeti konferencia-kötet Rozsnyóról AFelsõ-magyarországiBányavárosokSzövetségemegalakulásának 520. évfordulója tiszteletére2007.november30-án rendezett nemzetközi konferencián elhangzott elõadásokat adjaközreekötetízlésesformában AIV.sz. közlemény A/5 formában, színes borítóval 130 oldalterjedelemben jelentmeg. Benke István Bányászattörténeti közlemények V.kötet Közreadja az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány,Rudabánya2008.Szerkesztõ:HadobásSándor. Szemán Attila: A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei A2007. november29-30-án Budapesten éstatabányán,a Bányászélet-Kultúra-Hagyomány címû tudományos konferencián elhangzott elõadás szerkesztett változata. Aszerzõ gondosanösszeállítotttanulmányaazalábbifejezetekettartalmazza: Munkaruha adíszruha megjelenése elõtt. Díszruha munkaruhából.újabb,általánoseurópaibányászruha.amagyar bányászruha. Abányászegyenruha-rendelet a19. század elejétõl az I. világháború végéig. Akét világháború között. A bányászegyenruha, A jelenlegi bányászegyenruhánk, Atanulmányt gazdagítja abányászviselettel kapcsolatos bõségesirodalmiforrásésa40ábra. Dr.PeterCengel,PavolHorváth: VasgyártótelepaMuránypatakáttörésében(Bretka-Beretke,Szlovákia) A19. században virágzó bányászatával és kohászatával Gömör megye volt amai Szlovákia legjelentõsebb területe. Ezen ipari területhez tartozott Beretke és Melléte között a Murány-pataksziklásvölgyébenépültvasgyár.Errõlazüzemrõlakutatásokcsakazutóbbiévekbenkezdõdtekmeg.Eközlemény az elsõ feltárási eredményeket foglalja össze értékes irodalmijegyzékkelés15ábrával. CsathBéla: Díszes artézikútfõkazalföldön Adíszesartézikútfõknemcsakfontosipartörténetiemlékeink, hanem amagyar építõmûvészet remek alkotásai is. A 19.század második felében azegészségesivóvíz elõteremtése voltazelsõéselengedhetetlen követelmény.azerreirányuló iparágkifejlesztésezsigmondyvilmoskísérletezéseinekéskitartó munkájának eredményeként jött létre. Afelszállva termelõartézikútesetébenakútfejlényegébenavízmûszerepét töltöttebe.ezekakutakáltalábanatelepülésekközpontjában épültek díszes,mûvészikivitelben.aszerzõ írakutakmûszaki kiképzésének körülményeirõl, és számos illusztrációt mellékelthazánklegszebbközkútjairól. BenkeIstván: Ércõrlõmalomkövek Telkibányán A15évvelezelõttkezdõdöttgyûjtéseredményeatelkibányai múzeum kertjében az amalomkõpark, ahol megtalálhatókolyanõrlõkövekis,amelyeketaközépkorbanabányászat kezdeteinek idején használtak. Amúzeum kertjében kialakított malomkõpark közel nyolc évszázad ércelõkészítési technológiájának egy-egykorszakátmutatjabe. Atelkibányai ércek dúsításánál azõrlésvoltalegnagyobb feladatot igénylõ munkafázis. Ennek köszönhetõ, hogy itt megtalálható az ércõrlõ malomkövekeddigismertmindenformája. Hadobás Sándor: Pocsubay Sámuel rudabányai bányamesteremléklapja1939-bõl Az 1880-ban indult rudabányai nagyüzemi vasércbányász szakembergárdája nagyrészt a Gömör megyei Dobsináról származott. Közéjük tartozott Pocsubay János bányamester, akinek anyugalomba vonulása alkalmára készült díszes emléklapotmutatjabeaszerzõ. Hadobás Sándor: 130évehunytel Volny József Volny József, Selmecbányán végzett bányamérnök munkásságaamagyar vasiparkorszakváltásának idõszakáraesett. Minden erejével a modern európai színvonalú vasgyártás megteremtésénfáradozott.szakismereténekésrendkívülivezetésiképességénekköszönhetõ,hogymûködéseidejénaborsod-gömöri vasgyártásrövid idõ alatt fellendült. Részt vett az 1848-as szabadságharcban egy önkéntes csapat tagjaként, ezértegyideig bujdosnikényszerült. Hadobás Sándor: Megkésettemlékezésdr.LuxGyulára 2007-ben volt ötven esztendeje annak, hogy elhunyt dr. Lux Gyula tanár, nyelvész, oktatás szervezõ, adobsinai és a dél-szepesi német nép és nyelv jeles kutatója. Aszerzõ munkásságának állítemléketetanulmányával. Dr.IzsóIstván: Körmöcbányabányászatánaktörténete Az OMBKE szeptember 19-én Körmöcbányán megtartott közgyûlésérõl írt közleményben egy tanulmány jelent meg Körmöcbánya bányászatának történetérõl feltételezhetõen LitschauerLajos tollából.a kezdetektõl 1899-ig terjedõ,tömörtörténet-áttekintésmaisérdeklõdésretarthatszámot. 60 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

63 Hadobás Sándor: Két régi sorozatújkötete Prágából APrágai Nemzeti Mûszaki Múzeum alábbi két kiadványára hívja fel afigyelmet aszerzõ: Studie zdejin hornictví. (Tanulmányokabányászattörténetébõl.)Zdejinhutnictví.(A kohászattörténetébõl.) AzV.sz.közlemény126oldallaljelentmegA/5méretben, színesborítóval. Benke István Bányászat és építészet Pécsett a században A napokban jelent meg Pilkhoffer Mónika szép kiállítású könyveapannóniakönyvekkiadógondozásában,acímetteljes mértékben lefedõ tartalommal. Abemutatót június 4-én18órakorapécsiMûvészetek ésirodalomházában tartották. Szirtes Gábor vitaindítója után a könyvet a szerzõ Pilkhoffer Mónika történészen kívül Szirtes Béla és Sallay Árpád bányamérnökök mutatták be. Építészeti kritikai megjegyzéseketfûzöttamûhözhübnermátyásfõiskolaitanár. Akönyvbemutatása Akönyv apécsi Bányásztörténeti Alapítvány (PBTA) tevékeny közremûködésével és anyagi támogatásával készült. Szerkesztette SzirtesGábor, tervezte KatonaCsaba.Atervezõ igényes belsõ képein éstérképein túl kikellemelniahatásos éstöbbfélejelentéstartalmathordozóelsõ-éshátoldaliborító tervét.agazdagfotó-ésdokumentumanyagszámosforrásból táplálkozik. Aszövegközi építész dokumentumok, ahelyszín, valamint az épület alap- és homlokzatrajzok aszerzõ által a munkasoránfolytatottújalapkutatásokeredményei.az1945 elõtti (fekete-fehér) fotók és A DGT pécsi kõszénbányái. Üzemberendezések, album, 1896 színes mûszaki rajzai a PBTAfotódokumentációjából kerültek akönyvbe. Az 1945 elõttikorszakottárgyaló egyesfejezetekvégénazépítmények mai állapotát bemutató, gazdag, színes fénykép-illusztrációk nagyrészt ajelen könyv elõfutárából, a2005-ben megjelent Emlékképek apécsi szénbányászat történetébõl c. kiadványbólszármaznak. A fényképeket jó ízléssel és lényeglátással készítette Dicsõ Rudolf, Katona Csaba, Kollár Levente, Romvári Ferenc, Sallay Árpád, valamint SzirtesBéla. Szerzõnkmûvekétnagyfejezetrebontható.Azegyikaterület 1945-ig tartó, egyenetlenül alakuló építkezéseit mutatja be,majd az1945 után márazuránércbányászattalis számoló terület- és építészfeladatok eredményeképpen született alkotások máig meghatározó körét ismerheti meg az olvasó. A munkaerõ elhelyezése, mintatermeléslegfontosabbfeltétele amecseki bányászat egész történetében meghatározó volt. 1945elõttaszénbányászatgyorsfejlõdésenagyszámúmunkaerõtigényelt.Azideérkezetteketelõbbazaknákközelébenlétesített kolóniákon, majd nagyobb telepeken helyezték el. Az építkezések aterület urbanizációs folyamatának meghatározóilettek.azújonnan létesítetttelepek infrastruktúrája,alakóépületekahierarchiátésapatriarchálisviszonyokattükrözték.aterületígyélhettemegamunkáslétszámnövekedésével szükségszerûenegyrebõvülõésakorszakoknakmegfelelõfejlettségiszintûépítkezéseket.ezekazépületekapraktikumjegyében készültek és az élet minden részét szolgálták (1896- banpéldáulakétfõtelepmellett14kisebbtelepvolt,a289lakóház mellett négy társulati vendéglõ, három kenyérsütõ és két füstölõ-ház, egy fõkórház és két szükségkórház, három élelmiszerraktár, egy templom, egy kioszk és egy hullakamra szolgálta atelepeket). Szerzõnk az épületek bemutatásánál a tervezõk, kivitelezõk ismertetésével, stílustani megjegyzéseivel akor építészetének történeti értékeit hangsúlyozza. Pécsbányatelep, Szabolcs és Vasas községek fokozatosan épültek összepécsvárosával,depécsvárosábanisfolyamatosanépültek avárosképetmeghatározó bánya-éslakóépületek, bõvültek iskolák, kórházak, kulturális, mûvelõdési intézmények. Kötetünk szerzõje, Pilkhoffer Mónika történészielhivatottsággalésszakszerûséggelazemberésegyágazatkultúrateremtõ, jövõépítõfelelõsségétörökítimeg. Az1945utánimunkáslakásépítésiterveketavárosrésznyi lakótelep-építések követtékelsõsorbanaszénbányászatiterületek közelében, majd belépett ateljes városrészt megtervezetturánvárosépítése.bemutatjákezutóbbinakrészletterveit éppúgy, mint akész épületek fényképeit. Aszerzõ azonban nem szorítkozik az épületek, építmények rajzi ésképi megjelenítésére, hanem láttatni akarja aházakhoz kapcsolódó mûvészeti alkotásokat, köztéri szobrokat és az építészeti díszítõ elemeket. Külön alfejezet ismerteti meg az olvasót anem jelentéktelen városkép-alakító szórványépületekkel, amiknek építésztervezõimégjórésztköztünkélnek.akötetetösszegzõ fejezeteáttekintéstadazipari-éslakóépületekjelenlegihelyzetérõl,tulajdonviszonyairól,azokrólagondokról,amelyekaz építés ideje óta bekövetkezett társadalmi, gazdasági változásokbólkövetkeznek(állagmegóvás, felújítás,érték-ésmûemlékvédelemstb.). Köszönet illeti atámogatókat, akik apécsi bányászathoz kapcsolódó hiánypótló munka megjelentetését lehetõvé tették: Mecsekérc Zrt., Mecsek-Öko Zrt., Pannon Hõerõmû Zrt., Neolit Kft., Quartz Kft., Geo-Faber Zrt., Bányavagyonhasznosító Kht., Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Eco-InfraSzolgáltatóKft.,UránuszKft. AkönyvaPécsiBányásztörténetiAlapítványésaProPannonia Kiadói Alapítvány közös kiadásában jelent meg. Ára könyvesboltokban 3500Ft. Dr.Biró József dr.krisztián Béla Új! ABKL kereshetõ, tárgyszavas cikkbibliográfiája az interneten ABányászati éskohászati Lapok , ésabányászat (1-140.) évfolyamainak dr.izsó István által összeállított teljes bibliográfiája már elérhetõ az interneten: A Kereshetõtárgyszavascikkbibliográfia szövegre kattintvaazadatbázis(ms Access)ésannak kezelésiútmutatójaletölthetõ.továbbiinformációvalakövetkezõszámunkbanszolgálunk. Gratulálunk ésköszönjük dr.izsóistvánnak! Szerkesztõség BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 61

64 Külföldi Hírek Frontfejtések 2007-ben Avilág szénbányászati iparánakfrontfejtésitechnológiája 2007-benhatalmasméretekbenfejlõdött ottaholageológiai adottságok megfelelõek voltak. Alegtöbb frontfejtés Kínában,azUSA-ban,Ausztráliában,Oroszországban,Lengyelországban, Csehországban, Mexikóban, Ukrajnában, az EgyesültKirályságban ésnémetországbanvan. Afejlõdés komplexen, afrontfejtés minden részére, berendezésére kiterjedt. Megnövekedtek afejtéshosszak általános lett a m-es homlokhossz, de Ausztráliában márfelszerelték azelsõ 550m-estis. Ezek ahosszak megkövetelték afronti láncos vonszolók teljesítmény növelését is: 6000 t/órás szállítási teljesítmény kw-os meghajtással, hozzá tartozó teknõvel és mm-eslánccal(50évvelezelõttafronti páncélkaparók 2 40kW-oshajtásúakvoltak 18 64mm-eslánccal). Az alkalmazott jövesztõgépek ezen fejtésekben változatlanul akéttárcsás maróhengerek kw-os hidraulikus karokkal, kétdb 150kW-osvontató vitlávalésegy270kw-os törõvel. Egy ilyen gép összsúlya 138 t, afejtési teljesítménye 4500t/óra.(50évvel ezelõttamaróhenger80kw-os villamos motorralésegyfixtárcsávalvoltfelszerelve.) Agépesített biztosításoknál általános lett az automatizált mûködésû pajzsos rendszer, 2mszéles süveggerendákkal és tteherbírású hidraulikus támokkal. Egy egység súlya 60t. Ugyancsak terjed afõteomlasztásos fejtés: Kínában 8m fejtésimagasságfelettmáreztarendszertalkalmazzák.ausztráliában az Austar Bányaüzemben elindították az elsõ Bucyrus (DBT) gyártmányú pajzsokkal felszereltfõteomlasztásosfrontfejtést. Elfogadott lett, hogy hasonló fronthosszak mellett 1,5 m- es telepvastagság alatt automatizált széngyalut alkalmaznak. Egy ilyen 3,6 m/sec-os sebességû, új típusú Gleithobel gép mm-esvonólánccalés2 800kW-oshajtássalvanfelszerelve. Afejlõdés itt sem áll meg, mert már elkészült a kw-os hajtással és 52 mm-es átmérõjû vonólánccal ellátott széngyalu is. (50évvel ezelõtt alöbbe Hobel2 45 kw-oshajtássalés18 64mm-eslánccalüzemelt,asebessége 0,2m/secvolt). Mining Magazine december Bogdán Kálmán Egy új 405 m-es frontfejtés ABeltanaHighwallbányaüzem2008.januárbanmegállapodást kötött ajoy Mining Machinery vállalattal egy 405 m hosszú frontfejtésgépiberendezéseinekaszállítására.aszerzõdés szerint ajoy 200 db 2mszéles pajzsot fog szállítani 2 635tonnástámokkalésRS-20stípusú,elektro-hidraulikus vezérlõ rendszerrel. Az 1100 mm széles fronti láncos vonszolót kw-os hajtással látják el, aszállító vágatban egy 400kW-ostörõberendezésésegy1550mm széles,600kw-os ún. átfedõ láncos vonszoló lesz felszerelve. Ajövesztõ gép 7LS6típusú kétkaros,2 1000kW-osmaróhenger150kW-os vontatóvitlávalésautomatizált,facebossnavigációsrendszerrel. Afrontfejtéstervezetttermelése8Mt/év. Mining Magazine április Bogdán Kálmán Az orosz Norilsk Nickel vállalat megrendelései AnémetSiemens,aSiemag ésathyssen vállalatok megrendelést kaptak az orosz Norilsk Nickel vállalattól (amely a világ vezetõ nikkel- és palládium-termelõje, valamint fontos platina- és réz-exportõr is) két aknaszállító berendezés és az aztkiszolgálóegységek szállítására. Akét akna Szibériában atajmir régióban askalisty bányaüzemnélkerülmegépítésre,mélységük2000mlesz.akétdobos aknaszállító berendezést úgy kell megtervezni, hogy azokkalvégzikazaknákmélyítésétis.azegyikgép amélyítés befejezése után kasos-ellensúlyos személy- és segédanyagszállítást, amásik pedig szkip-bödönökkel azércek szállítását fogjavégezni.mindkétgéphajtásiteljesítménye2900kw,kötélsebessége8m/sec,amiaszkipekkel85t/óraszállítástjelent. Az aknák mélyítését 2010-ig kívánják befejezni, atermelést2015-ben fogják megkezdeni. Mining Magazine április Bogdán Kálmán Koszovó bányászata Koszovó területe gazdag ásványkincsekben. Aszínesfémérc kutatások 1927-ben kezdõdtek, majd az elsõ ólomérc bányáttrepcatérségében 1930-ban,ahozzátartozóflotálóüzemet 1932-ben nyitották meg, míg akohó 1940-ben kezdett dolgozni. Alegutóbbi politikai krízis (1985) elõtt több mint fõtfoglalkoztattak abányák. Az utolsó években az alábbi tiszta fém mennyiségeket termelték: ólom: t/év; ezüst: kg/év; bizmut: kg/év; arany: 230 kg/év; cink: t/év; kadmium: kg/év; indium: kg/év; réz: 1000 t/év; ezeken kívülbányásztak méggermániumot,szeléntéstellúrt után kezdõdött abányák (Trepca, Zijaca, Melenica, Kisnica, Kopaonik) bezárása és atermelés 1990-re teljesen megszûnt, abányák víz alákerültek, az aknaszállító gépek és azércelõkészítõ mûvek berendezéseiüzemen kívülállnak február 17-én Koszovó önálló állam lett, és megkezdték abányák életrekeltését. Mining Magazine április Bogdán Kálmán Az orosz vasércbányászat hírei Oroszország vasérc-koncentrátum termelése 104 Mt/év, melyhezazérc90%-átkülfejtésekben termelik.abányák,az ércelõkészítõmûvekésahatalmasacélmûvekegy-egyvállalati egységbe tartoznak. Az iparág gerincéthárom nagy konszern amagnitogorszki Vas-és Acélmûvek,aMechel ésaseverstal alkotja, további kisebb vállalatok az EVRAZ (Evrazruda, Kachkanarsky és Vysokogorsky bányák), a Metalloinvest (Lebedinsky,Mikhailovskybányák,NovolipetskiAcélmûvek) ésastoilenskybányák azércelõkészítõ mûvel. A Magnitogorski Vas-és Acélmûvek Cseljabinszk városban vannak (azural déli részén), ahozzátartozó két külszíni bányaamalykuibasésapodotvalnoyeszinténarégióterületén fekszik. Akonszern több mint 3,1 Mrd tmegkutatott ércvagyonnal rendelkezik. Abányák vasérckoncentrátum-termelése16mt/év(50,31%fe). A Mechel székhelyemoszkvábanvan,azirányításaalátartozó külszíni bányák az ércelõkészítõ mûvekkel pedig 62 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

65 Korshunovsk, Rudnogorsk, Tatyaninsk és Krasnoyarks. A Bashkortostan régióban vannak acég vas- és acélkohói, a Beloretski Fémmûvek. AMechel vállalat termelése 5Mt/év vasérckoncentrátum. A harmadik nagyvállalat, a SEVERSTAL központja Cherepovets (Moszkvától 620 km-re észak-nyugatra). Két nagybányaközpontjavan,akarelskyokatysh(30mt/év29% Fe) és az Olkon (16 Mt/év 67,5% Fe). AKarelsky Okatyshnakkétkülszínibányaüzemevan;aKostomukshalegmélyebb pontja 400 m-rel van atengerszint alatt. Az Olkon székhelye Murmanszk,ésötkülszínibányatartozikhozzá. Az orosz vasércbányászatraáltalánosságban elmondható, hogy abányamûvelésnél ahagyományos technológiát alkalmazzák,aletakarást(aletakarásiarány0,65-1,7m 3 /t),fúrást, robbantást, rakodást és aszállítást. Az ehhez szükséges gépi berendezések pedig hazai és külföldi gyártmányok (BELAZ dömperek, Uralmas EKG kanalas rakodók, Liebherr és Komatsu hidraulikus exkavátorok, Rudgormas és Atlas Copco fúrók). Azérelõkészítõmûvektechnológiájaésazehhezalkalmazottgépiberendezésekishagyományosak törõk,golyósmalmok, mágneses szeparátorok, vákuum szûrõk szintén hazai éskülföldigyártmányok. Mining Magazine május Bogdán Kálmán Hatalmas fejlesztések Kína és India szénbányászatában Kínaszénigénye2010-benmármeghaladjaazévi3Mrdtát,melynekkielégítéséreelsõsorbanakülszínifejtésektermelését akarják növelni. Ecél érdekében már most üzembe helyeztekashenhuatartományban37dbmt5500ac(maeza legnagyobb avilágon) és MT 4400 AC, valamint Komatsu gyártmányú Etípusú teherautókat. Ugyancsak itt nagy teljesítményû elektromos kanalas rakodókat vásároltak a Bucyrus(495és395 típusok)és ap&h(4100és2800-as modellek) cégektõl. Természetes, hogy akülföldi cégek versenybenállnakezennagypiacmegszerzéséért.aföldalattibányászati fejlesztésekre például 2007õszén 50 millió dollárt ruházottbeajoyglobal'svállalat. Akínai Szénipari Egyesülés elnöke Wang Xianzheng mondta,hogyazidén akapacitásuk eléria2mrdt-át,ésmár mostjóváhagytak200mt-ástovábbifejlesztést. Indiának256Mrdtmegkutatottszénvagyonavan,amelybõlévesszinten455Mt-átbányásznakki,demégígyisévente 40Mt-átimportálnak.Terveikszerint benazévesigényük eléri a2mrd t-át, melynek legnagyobb részét az erõmû szektorfogjafelhasználni. Indiábanaszénbányászatjelenlegmégállamitulajdonban van,deegyreinkábbnövekszikamagáncégekrészvételeis.a Reliance Industries pl. atalcher szénmezõ 3blokkjában épít több Mrd dolláros beruházással egy széncseppfolyósító üzemet, melynek teljesítménye hordó/nap lesz, és ehhez évesszinten30mtszenetfog felhasználni. ALeightonHoldingscégazindiaiészak-keletiszénmezõk külszínibányáinakafejlesztésérekötött1mrd ausztráldollár értékben szerzõdést. HasonlózöldmezõsberuházástindítaTheissAsiaNy-IndiábanJharkhandállamban azé-karanpuraszénmezõben. Avilágbányagépgyártóimindkétországbanottvannak,és résztvesznekaberendezéseikkel,hogyezeketagyorsan növõ igényeketkilehessen elégíteni. Mining Magazine május Bogdán Kálmán Lengyel szénbányászati beruházás Alengyel Jastrzebska Spolka Weglowa bányavállalat Lengyelország legnagyobb koksz-szén termelõje egy GleithobelGH800típusúszéngyaluvalfelszerelt,teljesenautomatizált fronti pajzs-biztosító berendezést vásárolt a Bucyrus (DBT) vállalattól. Afronthomlok hossza 255 m, a gyalusebessége3m/s,maximálisvágásimélysége180mm,beépített teljesítménye kw. A láncos vonszoló PF-4 típusú. Mining Magazine május Bogdán Kálmán Platinát bányásznak akamcsatka-félszigeten Oroszország távol-keleti vidékén, akamcsatka-félszigeten platinát tartalmazó ércet találtak ageológusok. Nemcsak atávolság,hanemazordidõjárásésazinfrastruktúra(út,vasút, villamos hálózat, víz, gázvezeték) hiánya is akadályozza a termelést.ezértjelentettelismeréstazatlascopcocégvállalása, hogy azáltala gyártottnagyteljesítményû hidraulikustörõberendezést(hb5800dusttip.)elszállítja(vasúton,hajón, majd úttalan utakon vontatókkal) és üzembe helyezi Kamcsatkán. Mindezmegistörtént,ésazAtlasCopcoszervizembereinek és ahidraulikus törõ segítségének köszönhetõen az Icy (Jeges)nevûkülszínibányaüzematervezett3t/évtisztaplatinátmegtudtatermelni. Mining Magazine 2008 május Bogdán Kálmán Alengyel frontgépesítés Oroszországban Alengyel FAMUR cég életében rekordnak számít az az üzlet, amit Oroszországban, aszibériai Kemerovo Régióban lévõ Kuzbaszrazrez-ugol (KRU) bányaüzemmel kötött. Egy 250 mhosszú frontfejtéshez 138 db, 1,75 mszéles, 2,8-5,2 m telepvastagsághoz alkalmas komplett pajzsos fejtésbiztosító berendezést szállítanak (FAZOS 25/53 POz), afrontvégi vágatkeresztezõdésekbespeciálisegységekkel(kge 750F). Továbbá 985 kw-os maróhengert, 950 mm széles fronti és 1000 mm széles szállítóvágati láncos vonszolókat, melyek teljesítõképessége1200t/óra. Afrontfejtést 15 fõ szolgálja ki, napi 3termelõ és 1karbantartó mûszakban. Afejtés dõlése 25 -os, ezért az egész rendszertstabilizálóberendezésekkelkellettellátni. Mining Magazine május Bogdán Kálmán Új foszfátbánya Ausztráliában ALegend International elkészítette Ausztrália Queensland tartományában lévõ 1,46 Mrd t16%-os foszfátvagyonra abányászati terveket. Eszerint abánya kapacitása 10 Mt/év, amit 300 km-es csõvezetéken hidraulikusan szállítanak el a Lady Annie bányától akarumba kikötõhöz. Ott víztelenítik, hatalmas tartályokban tárolják, majd hajókon szállítják az ázsiaimegrendelõkhöz.aberuházásköltsége826,6milliódollár. Az élelmiszerek növekvõ igénye egyre jobban emeli a foszfátrátis.azára2004.évi90dollár/t-ról2008-ra400dollár/t-raemelkedett. Engineering and Mining Journal május Bogdán Kálmán BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 63

66 CIKKÍRÓINKHOZ Tiszteltjelenlegiésreménybeli Cikkíróink,Hírt-adóink! A BKL Bányászat célja és feladata, hogy az Olvasóközönségéttájékoztassa abányászattal(elsõsorbanaszilárdásvány-bányászattal)kapcsolatoseseményekrõl,gazdaságiés mûszaki eredményekrõl, továbbá hogy beszámoljon az Egyesületünk tevékenységérõl és atagjainkkal történtekrõl.eztafeladatotaszerkesztõségabeküldöttkéziratok,hírek, tudósítások felhasználásával, szerkesztett leközlésével tudjateljesíteni.ezútoniskérünkésbátorítunkmindenkit, hogy a megjelölt céloknak megfelelõ cikkeket, híreket küldjön szerkesztõségünknek! (8301 Tapolca, pf. 17., ill. bkl.banyaszat@t-online.hu) A lap szerkesztése, nyomdai szedése számítógépes programok segítségével történik sõt, ma már alegtöbb kéziratisszövegszerkesztõvelkészül,ígyakorábbiformai követelmények jelentõsége megszûnt. Emellett azonban kérjük, hogy munkánk megkönnyítése érdekében az alábbiakatvegyékfigyelembe: A/ Szakcikkek esetében 1.Haaszerzõ(k) akéziratotnemcsakabklbányászatrészére nyújtottákbe, kérjükamásiksajtótermékmegnevezését abenyújtás vagy megjelenés idõpontjának megjelölésével. Ha akézirat valamilyen rendezvényen elhangzott elõadás (vagy abból készült), kérjük arendezvény megnevezését (név, idõ, hely). Kérjük aszerzõ(k) címénekmegadását,valamintarcképénekésnéhánysoros szakmai bemutatkozásának megküldését a cikk mellettileközléshez. 2.Akézirat terjedelmelegfeljebb15 hagyományos gépelt oldal, azazaszóközökkelegyüttmaximum23.000karakterlegyen. Areálismegjelenésiterjedelem(max.5-6 oldal) érdekében átlagosnál több ábra ill. táblázat esetén kérjükaszövegterjedelménekcsökkentését. 3.Akéziratelsõoldalánszerepeljenacím,aszerzõ(k)neve, legmagasabb szakképzettsége(i), tudományos fokozata, szolgálati beosztása, munkahelyének pontos neve és telephelye,eztrövid (5-10 soros) tartalmi kivonat, majd a cikkszövegekövesse. 4.Akéziratszövegétfolyamatosan,atöbbszintûfelsorolások lehetõség szerinti kerülésével, bekezdésekkel tagolva,azönállórészeketszámozásnélkülialcímmelellátott fejezetekbe foglalva kérjük. Aforrásokra az irodalomjegyzék[]zárójelbetettszámaivalkellhivatkozni.abetûszavak(pl.mbfh)jelentését,azokelsõelõfordulásakorteljesszövegûkiírássalkellmegadni.aszövegbenés aképletekbenazsimértékegységeketkellhasználni,ill. abányászatigyakorlatbanáltalánosan használtegységeket(pl.t/mû).képletekesetén alevezetéseketmellõzve különös gondosságot kérünk, ajelek, idegen betûk megnevezését (pl. görög kis ró, végtelen stb.) amargón megkelladni.atáblázatok,ábrákszámáraaszövegben hivatkoznikell,tervezettszövegköztielhelyezésüketkérjük jelölni. Lábjegyzet esetén aszövegben felsõ indexet kellalkalmazni. 5.Ajónyomdaiminõség érdekébenkérjük,hogy aszámítógépes ábrákat, táblázatokat, lábjegyzeteket, diagramokat, fényképeket stb. ne illesszék be aszövegbe, vagy ha beillesztik is, az eredeti fájltípusban is adják meg! (Pl. Excel,vagykép-ill.rajzfájlok.)EzenanyagokWord-fájlbavalóbeillesztése bárkönnyebbétesziacikkösszeállítását,ésaképernyõn,ill.papírranyomtatvaisjólmutat nagyban rontja a végsõ minõséget, mivel anyomda nemword-bendolgozik. 6.Acikkvégénkellfelsorolniazalábbiakat: irodalomjegyzék: aszövegközi elõfordulás sorrendjébenésszámával;aszerzõ(k)neve,amûcíme,amegjelenés helye és éve, valamint ha szükséges ahivatkozásmûvönbelülioldalszáma(p.:59-61.) lábjegyzetek ábrajegyzék: ábra(kép,fénykép)aláírások(címek). A rajzolt ábrákat a nyomtatásban tervezett méret kb. kétszeresében, de legfeljebb A4 méretben kérjük elkészíteni.afekete-fehérmegjelenés miatt színek helyett különbözõ vonaltípusok használatát kérjük (ugyanígy pl. az Excel diagramoknál is). Nagyméretû tervrajzokat, térképeket csak kicsinyítve és egyszerûsítve tudunk leközölni. AutoCad alapú rajzokat nem tudunk feldolgozni, kérjük amegjelentetni tervezett változatotjpgképformátumraátalakítani. Az elektronikus képeket (jpg fájlok) szintén avégsõ minõség érdekében kérjük, ne tömörítsék túl, legalábbamegjelentetnikívántméretûés300dpifelbontással készült, kilobájtnál nem kisebbre tömörített színes képek általában megfelelnek, sõt a kisebbmegjelenésiméretûarcképeknél kbis elegendõ. atáblázatokat címmel és arab sorszámmal ellátva kérjükelkészíteni. B/ Híranyagok esetében Kérjük a fentieket értelemszerûen alkalmazni, és amennyiben ahír valamilyen médiában vagy elõadáson, konferencián megjelenteken/elhangzottakon alapul,aforrás(név,hely, idõpont)megjelölésétis. Aszerkesztõség fenntartja ajogot, hogy abeküldött anyag megjelentetésérõl döntsön, aszükségesnek ítélt stiláris és formai javításokat, rövidítéseket elvégezze, de a megjelentanyagoktartalmáértnem felel. Kéziratot, egyéb beküldött anyagot akár megjelenik, akárnem nemõrzünkmegésnem küldünkvissza. Amennyiben akézirat és/vagy mellékletei (táblázat, diagram, rajz) szerkesztése számítógépes programmal készült, aszámítógépes anyagot kérjük beküldeni lemezen, vagy alap címére.ez esetben akinyomtatottváltozatelhagyható. Tájékoztatásul közöljük, hogy 2004-tõl lapszámaink megjelenésükutánegyhónappalfelkerülnekazinternetre (azombkehonlapjára: Amunkánkhoznyújtottsegítségetezútonisköszönjük! Szerkesztõség 64 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám

67 3000 Hatvan Nagygombos Tel./Fax: 06-37/ ; Közvetlen faxszám: 06-37/ Mobil: 06-20/ Weboldalunk: Termékeink: Feszítõperemes fém és mûanyagrosták Mûanyagrosta/rendszerek (CLIP TEC, UNIPLANK,UNISTEP Vibro Elastic,Síkrosta) Hárfarosták,préshegesztett rosták, perforáltlemezek Iparidrótszövet(vibrátorfonatok)osztályozógépekhez, magaskopás-ésrezgésállórugóacélból,rozsdamenteskivitelbenis Allgaierszitabetétek javítása, felújítása Hullámrácsok tetszõlegesrácsosztással,jólhegeszthetõ anyagból,rozsdamentes kivitelbenis Mûszakiszövetek,szitaszövetek 0,04 mm-tõlrozsdamentes, rugóacél,horganyzottésszénacélanyagokból Szúnyoghálók széleinszegett, szõtt kivitelben(barna, fehér, szürke,zöldszínekben;1,0;1,2;1,5 mszéles tekercsekben) Vadhálók tûzihorganyzott kivitelben Kerítéselemek,kerítésmezõk Ú ²? ¾?² ª? ± ±µ ½3³»» ª» ß Ó±² ²óл Õº ò ² ¹ 7 ¼»µ,¼7» ª -»µ ²»» º± œþ?² ª? ± ±µ ½3³»» Œ ²? ó ± ±? ô µ* 7 µ± Ó ¹ ±?¹ ª? ± ² µ ½3³»» ¾, ª? ±¹ ª ò ß îððçó» ²? µ*ª» µ», ¾?² ª? ± ±µô ò ¾?²»»µ ½3³»» ³ æ ܱ¾ ² ô Ò ¾?² ô Ý» ²»µô Ö± ª ô Ò7³» ½»ô Í - ô Þ» 7»ô Í»»»³»»ô Ò ¹ µ$ * ô Õ± ±³ ô ͪ»¼ 7 ô Ú»,óÓ»½»² 7ºò ß ²? ±µ ± ² ³7» ¾»² 7 º± ³?¾ ² µ7 $ ²»µô ³»»µ»¹»²µ7² ¾»µ»»» ª» µ ³ µ µ?ó ±µ ª ¹ µ* ² 7 ³7²»µ ¼ »ò ß ²? ïî õ ï ± ô ³ ¹ 7 ²¹± ²» ª% º» ô 3²» µ ª» ¾»² µ7 $ ò Ó7»»æ ßíó ø? - λµ?³» æ íð ë ½³ Ó»¹»»²7 æ îððè ²±ª»³¾» 7¾»²ò _ æ ïðð ¼¾ó ¹ îððð Ú ñ¼¾ ïððóëðð ¼¾ ïèðð Ú ñ¼¾ ëð𠺻» ïêðð Ú ñ¼¾ Õ»¼ª» ³7² æ îððèò ²±ª»³¾» ïðó7 ¹ * 7², ³»¹»²¼» 7»» 7² ïðûò ß µ»³7² µ ±²? ±² ø»µ?³» ½7¹»³¾ 7³??² µ?? 3²»²µ7² ïîð Ú ô»?³µ* 7¹ êððð Ú ò Ó»¹»²¼» 7 滪7 ¾»²ô º ±²ô»ó³»² 7 ò³±² ²» ò ¾ ±² µ»» $ ô º± ³ ± ²ò Í? 3? æ ¹7²»» 7² ³»¹»²¼», µ* 7¹7»ò _ ²µ?º *»¹7 ²»³ ³?µò ÓÑÒÌßÒóÐÎÛÍÍ Î»²¼» ª7²» ª» +ô Ì ²?½ ¼- 7 Õ ¼- Õº ò ïðîé Þ«¼» ô Ý ±¹?² «ò íñþô ò ìò Ì» òæ øï îðï èðèíô Ú æ øï îîë ïíèî Ûó³ æ ³±² ²» à ó±² ²»ò «ò³±² ²» ò «

68 Sandvik in Ac ion ASandvik avilág vezetõ berendezés- és megoldásszállítója afelszíni és a mélymûveléses bányászatban, anagytömegû anyagmozgatásban, szállítószalag rendszerekben, valamint az építõipar különleges területein mint az alagútépítés, bontás, újrahasznosítás. Kínáljuk komplett- és résztechnológiák tervezését, valamint aszükséges berendezéseket homok-, kavics- és kõbányászathoz. Telepített és mobil törõ-, valamint osztályozóberendezéseinkkel különféle törési, osztályzási feladatokat megoldunk. Sandvik termékek többek között aközismert Rammer hidraulikus bontókalapácsok, afintec és az Extec mobil törõ- és osztályozógépek is. Amagyarországi képviselet kínálja Önnek asandvik teljes termékválasztékát, gyártói szakszervizzel és eredeti alkatrészek biztosításával. SANDVIKMININGANDCONSTRUCTIONCENTRALEUROPE GMBH SANDVIK MAGYARORSZÁGKFT.H-1103BUDAPEST,GYÖMRÕIÚT31. TEL.: FAX: janos.mizser@sandvik.comwww.sandvik.com