I. A kutatási témában között végzett munka ismertetése
|
|
- Kornélia Törökné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A T OTKA pályázat évi zárójelentése Témavezető neve: Dr. Daróczy Zoltán, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár Téma címe: Függvényegyenletek és egyenlőtlenségek Kutatás időtartama: A szakmai jelentés a következő részekből áll: I. A kutatási témában között végzett munka ismertetése II. Publikációk listája A kutatási tervben szereplő témakörökben elért új tudományos eredményeket lényegében a témakörök szerinti bontásban ismertetjük. A publikációs lista a kutatócsoport tagjainak óta megjelent és megjelenés alatt lévő publikációinak listáját tartalmazza. A beszámolóban szereplő hivatkozások ezekre a listákra vonatkoznak. A kutatásban 19 fő vett részt. A kutatócsoport tagjai 2003-ban 24 referált tudományos dolgozatot (nemzetközi folyóiratban, vagy konferenciakiadványban), 3 PhD értekezést (Győry Máté, Hajdu Gabriella, Kocsis Imre) és 1 habilitációs értekezést (Boros Zoltán) készítettek, továbbá 46 tudományos előadást tartottak ben 32 referált tudományos (nemzetközi folyóiratban, vagy konferenciakiadványban) dolgozatot, 2 MTA doktori értekezést (Molnár Lajos, Maksa Gyula) készítettek, továbbá 57 tudományos előadást tartottak ben 1 könyvet, 27 referált tudományos (nemzetközi folyóiratban, vagy konferenciakiadványban) dolgozatot, 1 egyetemi jegyzetet 3 PhD értekezést (Bessenyei Mihály, Házy Attila, Kaiser Zoltán) készítettek, továbbá 64 tudományos előadást tartottak ben 1 könyvet, 20 referált tudományos (nemzetközi folyóiratban, vagy konferenciakiadványban) dolgozatot készítettek, továbbá 41 tudományos előadást tartottak ben 1 könyvet, 15 referált tudományos (nemzetközi folyóiratban, vagy konferenciakiadványban megjelent, vagy már megjelenés alatt álló) dolgozatot készítettek januárjában Numbers, Functions, Equations 03 címmel, 40 hazai és külföldi kutató részvételével konferenciát rendeztünk Karl-Heinz Indlekofer 60. születésnapja tiszteletére. A kutatócsoport, a jelen pályázat, továbbá az MKM-FKFP 0215/2001 pályázatok eszközeinek felhasználásával megrendezte a függvényegyenletek elméletének legrangosabb tudományos találkozóját a 41. Nemzetközi Függvényegyenletek Szimpóziumot 2003-ban Noszvajon. Ezen a konferencián 75 hazai és külföldi kutató vett részt. 1
2 2004. februárjában Mátraházán és februárjában Berekfürdőn megrendeztük a 4., illetve 6. Debrecen Katowice Téli Szemináriumot, amelyen mindkét alkalommal debreceni, illetve katowicei kutató vett részt júniusában Debrecenben megrendeztük az 5. Joint Conference on Mathematics and Computer Science konferenciát, amelyen több mint 100 romániai és magyarországi kutató vett részt. A fenti rendezvényeken túl számos külföldi kutatóhelyről látogattak el Debrecenbe és tartottak (nem ritkán több) előadást. Ezeknek, és a debreceni kutatók hasonló látogatásainak köszönhetően a debreceni kutatócsoport széleskörű tudományos együttműködést épített ki a következő kutatóhelyekkel: Waterloo (Kanada), Katowice, Bielsko-Bia la (Lengyelország). A kutatási időszak eddigi időszaka alatt több társszerzős dolgozat készült ezen egyetemek kutatóival. Az alábbiakban kutatási irányonként csoportosítva és részletezve ismertetjük a kutatócsoport eddigi tevékenységét. 1. Általános megoldási módszerek. A térlátás pszichofizikai elméletének axiomatikus megalapozásakor merült fel az a probléma, hogy keresendők olyan, korlátos tartományon értelmezett kétváltozós függvények, amelyek mindkét változójukban eleget tesznek egy-egy általánosított transzláció-egyenletnek. Boros Zoltán [14] 2003-as habilitációs értekezésének első fejezete ezt a függvényegyenlet-rendszert az ismeretlen függvényre tett differenciálhatósági, illetve folytonossági és monotonitási feltevések mellett oldja meg. Az eredmények Boros 2004-ben megjelent [15] dolgozatában lettek publikálva. Ramanujan által felfedezett polinomazonosságokhoz kapcsolódó egyenleteket vizsgál a Hajdu Gabriella 2003-as [56] disszertációja, amely egész számok gyűrűje felett vett Ramanujanféle függvényegyenlet összes megoldását leírja, továbbá a megoldástér egy bázisát számítógépes módszerekkel is meghatározza. Hajdu és Hajdu 2006-os [57] cikke végesen generált struktúrák feletti Ramanujan identitásokat vizsgál. A lineáris kétváltozós függvényegyenletek számítógépes megoldásának Pálestől származó algoritmusát tovább finomította és Maple V-ben számítógépre is implementálta Házy Attila. Erről két 2004-es [59], [58] dolgozata és az [60] 2005-ös PhD értekezése egyaránt beszámol. Chung, Sahoo és Székelyhidi 2004-es [26] dolgozata kvadratikus differenciákkal kapcsolatos függvényegyenletekkel foglalkozik. Ebanks és Székelyhidi 2005-ös [47] cikkének fő eredménye additív és multiplikatív polinomok összegeinek egy karakterizációja. W. Benz egy 15-éves sejtését pozitívan megválaszolva, Boros és Erdei 2005-ben megjelent [17] dolgozatukban kimutatták, hogy az egységkör egyenletét jól deriváló additív függvények szükségképpen derivációk. Glavosits és Lajkó, 2005-ben megjelent [51] dolgozatukban egy, a kétváltozós eloszlások karakterizációjában szerepet játszó függvényegyenlet általános megoldását adták meg. Az általános megoldásból speciálisan a mérhető megoldások is meghatározhatók, s azok segítségével megadható az együttes sűrűségfüggvény. Transzlatív és kvázikommutatív műveletek leírását adta Daróczy 2004-es [33] munkája. A nemnegatív Shannon-típusú információ-függvényeket írta le Brindza és Maksa 2003-as [21] cikkében. 2. Spektrálszintézis és alkalmazásai. A spektrálszintézis és spektrálanalízis kutatásában döntő áttörést hoztak Székelyhidi László 2004-ben megjelent [125] és [126] dolgozatai. Kiderült, hogy bizonyos diszkrét Abel-csoportokon a spektrálszintézis nem teljesülhet, ezzel egy több évtizede fennálló sejtés is megdőlt. Egy 2004-ben megjelent [124] cikk a differencia-egyenletek spektrálszintézissel való tárgyalását mutatja be. Székelyhidi 2005-ben megjelent [127] dolgozata szükséges feltételt vezet le a spektrálszintézis teljesülésére. Bereczky és Székelyhidi 2005-ös [5] dolgozatában igazolta, hogy Abel-féle torziós csoportokon érvényes a spektrálszintézis. A spektrálszintézis és spektrálanalízis 2
3 elméletének alapvető eredményeit és a Székelyhidi által elért, a problémakört lezáró eredményeket tartalmazó [130] monográfia 2006-ban a Springer kiadó gondozásában jelent meg. Függvényegyenletek hipercsoprtokra való értelmézését, vizsgálatát kezdeményezte Székelyhidi 2003-as [123] cikkében. A spektrálanalízis és spektrálszintézis polinomiális hipercsoportokon való teljesülését Székelyhidi 2004-es [126] dolgozatában igazolta. A polinomális hipercsoportokon értelmezett momentum függvényeket Orosz és Székelyhidi írták le 2004-es [116] és 2005-ös [117] cikkeikben. A polinomiális hipercsoportokra kidolgozott spektrálszintézis segítségével a diszkrét polinomiális hipercsoportokon teljesülő differencia, valamint szinusz és koszinusz egyenletek megoldásait Orosz határozta meg 2006-ban megjelent [114] és [115] dolgozataiban. Sturm-Liouville hipercsoportokon teljesülő függvényegyenleteket vizsgált Székelyhidi 2006-os [131] dolgozatában. Abel-csoportokon értelmezett polinomfüggvényeket tanulmányoz Székelyhidi 2005-ben megjelent [128] dolgozatában. A cikk fő eredménye véges torziómentes rangú Abel-csoportoknak egy polinomfüggvények segítségével adható karakterizációja. A polinomiális ideálok egy spektrálszintézis teljesülésével való karakterizációját találta Székelyhidi 2005-ben megjelent [129] cikkében. 3. Öszetett függvényeket tartalmazó egyenletek. A függvényiterációt, illetve függvényösszetételeket tartalmazó függvényegyenletek regularitáselméletének kidolgozásának egy lényeges fejleménye Páles 2003-ban megjelent [119] dolgozatának eredménye. Ez lehetővé teszi, hogy monotonitási feltételek mellett ilyen egyenletekben az ismeretlen függvényekre és azok inverzeire lokális Lipschitz tulajdonságot vezessünk le. Az ún. Matkowski-Sutô probléma (amely azt kérdezi, hogy két kváziaritmetikai közép összege mikor lehet a számtani közép kétszerese) végső (minden további regularitási feltételeket nélkülöző) megoldását Daróczy és Páles [42] magyar nyelvű dolgozatában értük el (amelynek angol nyelvű változata már 2002-ben megjelent). A dolgozat fő eredményeiben azt igazoltuk, hogy a problémában fellépő ismeretlen függvények rendre lokálisan Lipschitz, egy részintervallumon differenciálható, illetve egy részintervallumon folytonosan differenciálható függvények. A bizonyítások Lebesgue differenciálhatósági tételén és Baire-nak a Baire-1 függvények folytonossági helyeire vonatkozó tételén alapszanak. A súlyozott közepekre vonatkozó Matkowski-Sutô probléma megoldását differenciálhatósági feltevések mellett, illetve regularitási feltevések nélkül Daróczy és Páles 2003-ban megjelent [44] és [43] dolgozataiban sikerült meghatározni. A probléma megoldásához szükséges alapvető kiterjesztési tételt Daróczy, Hajdu és Ng 2003-as [38] dolgozata tartalmazza. Burai 2006-ban és 2007-ben megjelent [22], [23] dolgozataiban a súlyozott kváziaritmetikai közepekre teljesülő invariancia-egyenlet reguláris megoldásait határozta meg, illetve egy a megoldáshoz szükséges kiterjesztési tételt igazolt. A különböző középértékosztályok kváziaritmetikai elemeinek leírásával foglalkozik Daróczy ben [34] megjelent dolgozata. A súlyfüggvénnyel súlyozott számtani közepek közül a kváziaritmetikai középként is előálló közepeket Daróczy, Maksa és Páles határozták meg 2004-es [40] dolgozatukban. Súlyozott kváziaritmetikai közepek lineáris kombinációinak vizsgálatával foglalkozik Daróczy és Hajdu 2005-ben közölt [37] cikke. Közepeket és azok Gauss-kompozícióját tartalmazó függvényegyenletek vizsgálata Daróczy, valamint Daróczy, Maksa és Páles 2005-ben, illetve 2006-ban megjelent [36], [45] és [41] dolgozatainak témája. Súlyozott számtani közepeket és azok Gauss-kompozícióját tartalmazó függvényegyenletek ekvivalenciáját a súly-paraméterek algebrai tulajdonságaival jellemezni Daróczy, Lajkó, Lovas, Maksa és Páles 2007-ben megjelenő [39] dolgozatában ben készült el és 2005-ben lett megvédve Maksa Gyula [89] MTA-doktori disszertációja, amely az asszociativitási és bisszimetria egyenletekkel kapcsolatban az elmúlt két évtizedben a szerző által elért eredményeknek egy teljes összefoglalását adja. Az asszociativitás és a kváziösszegek kapcsolatával kapcsolatos újabb eredményeket ért el Maksa 2004-ben és 2005-ben megjelent [90], illetve [91] dolgozataiban, valamint Maksa és Nizsalóczki 2006-os [92] cikkében. A hasznosság-függvények karakterizációjához jelent hozzájárulást Maksa és Páles 2004-es [93] dolgozata. 3
4 Egy régóta vizsgált összetett függvényegyenletet a korábbiaktól eltérő regularitási feltételek mellett megoldva egy szintén a haszonelméletből származó reprezentációk egyértelműségére vonatkozó tételt tartalmaz Gilányi, Aczél és Ng 2005-ös [49] dolgozata os [16] dolgozatában Boros és Daróczy egy függvényösszetételt tartalmazó egyenlet megoldásairól (regularitási feltevések nélkül) kimutatta, hogy additívak és megadta a megoldások pontos leírását Hamel-bázisok segítségével. 4. Stabilitáselmélet. A függvényegyenletek stabilitáselméletének alapproblémája annak igazolása, hogy ha egy egyenlet jobb és baloldala valamilyen értelmben kicsit tér el egymástól, akkor az ismeretlen függvények közel vannak a pontos egyenlet valamilyen megoldásához. A témakör alaperedménye a Cauchy-függvényegyenlet Hyers Ulam-féle stabilitási tétele. Ennek a tételnek számos más függvényegyenletre vonatkozó általánosítása ismert. A Badora, Ger és Páles 2003-as [4] dolgozatában vektorértékű invariáns közepek alkalmazásával a Cauchy egyenlet új stabilitási tételét nyertük. Alkalmazásként a Tabor-féle kváziadditív függvények jellemzését is megkaptuk. Kocsis Imre [72] PhD értekezése, valamint ehhez kapcsolódó három ben megjelent [73], [74], [75] dolgozatai az információelméletben fontossá vált összegformájú egyenletek stabilitáselméletével foglalkoznak és adnak a felvetett problémákra pozitív választ. Boros [14] értekezésének második fejezete az additív és a multiplikatív Cauchy-féle alapegyenlet stabilitási problémájának különféle interpretációit mutatja be rendezett testbe képező függvények esetén. Boros és Kaiser 2004-es [18] cikkében értékelt testek feletti gyűrű homomorfizmusok stablitását vizsgálta. Kaiser 2004-es és 2006-os [68], [70] dolgozataiban a Cauchy és a monom egyenlet stabilitását igazolta értékelt testek feletti normált terek esetén. Kaiser és Páles 2005-ös [71] cikkében egy olyan függvényegyenletet konstruált meg, amely Hyers Ulam értelemben stabil, de a szokásos Hyers-féle iteráció segítségével nem igazolható a stabilitása. Gilányi, Kaiser és Páles a Cauchy-féle függvényegyenlet stabilitásával kapcsolatos különféle becsléseket hasonlították össze 2007-ben megjelenő [48] dolgozatukban. Kaiser általános halmazokon értelmezett függvényegyenletekre vonatkozó stabilitási eredményeit foglalja össze 2005-ben megvédett [69] PhD értekezésében. A szendvics tételeknek egy közelítőleg additív függvényekre vonatkozó változatát találta meg Páles és Székelyhidi 2004-es [122] cikkében. Ternáris homomorfizmusok egyfajta stabilitását igazolta Moslehian és Székelyhidi 2006-os [110] dolgozatában. 5. Függvényegyenletek regularitáselmélete. Járai 2003-as [64] dolgozatában n-változós ismeretlen függvényekre vonatkozó n + 1 változós, iterációt nem tartalmazó nemlineáris egyenletekre bizonyít,,mérhetőségből következik a folytonosság típusú tételeket. A bizonyítások ezekben az esetben a mérhetőség és a folytonosság közé eső fogalmak bevezetésén múlnak, amelyeket szintén megvizsgálunk. Lie csoportokon értelmezett függvényegyenletekre vonatkozó regularitási tételeket nyert Járai egy 2004-es [65] cikkben. A nem-iteratív függvényegyenletek (jelentős részben a szerzőtől eredő) regularitáselméletét foglalja össze Járai 2005-ben megjelent [66] monográfiája. Ez a könyv a korábbi OTKA pályázatokban elért eredményeket egységes szemléletmódban tárgyalja és számos új (önállóan még nem publikált) alkalmazást is bemutat. Lebesgue differenciálhatósági tételének az iteratív függvényegyenletek megoldásainak regularitási vizsgálataira való alkalmazását tartalmazza Páles 2003-es [118] dolgozata. Az iteratív függvényegyenletek regularitáselméletének a legfontosabb eredményeit összefoglaló [120] Páles által írt cikk 2006-ban jelent meg. Az iteratív és nem-iteratív függvényegyenletek regularitáselméletének teljes eszköztárát mozgósítva, Járai, Maksa és Páles 2004-es [67] dolgozatukban teljes általánosságban meghatározták azokat a kétváltozós függvényeket, amelyek egyidejűleg előállnak Cauchy-differenciaként és kváziösszegként is. 4
5 Boros [14] értekezésének harmadik fejezetében az un. Q-regularitási tulajdonságokra vonatkozó műveleti szabályok, példák, középérték- és reprezentációs tételek kerültek ismertetésre Egyenlőtlenségek, középértékek elmélete. Losonczi 2003-as [84] dolgozatában az ún. Cauchy-közepekre vonatkozó egyenlőség problémát az ismeretlen függvények 7-szeri differenciálhatóságának feltételezésével oldotta meg. A dolgozat fő eredménye szerint az egyenlőség teljesülésének 1 kanonikus és további 32-féle alapesete van. A Cauchy- és Bajraktarević-közepek egyenlőségi problémája megoldásának egy egységesítését adja Losonczi 2006-os [86] cikke. Homogén szimmetrikus és nemszimmetrikus kétváltozós közepek meghatározását végezte el Losonczi a közlésre elfogadott [83] és [82] dolgozatokban. Szub- és szuper-additív integrálközepek jellemzését adta Losonczi a ös [85] cikkében. A három darab különböző paraméterű kétváltozós Stolarsky-közepekre fennálló Minkowski-típusú egyenlőtlenség szükséges és elegendő feltételét találta meg Czinder és Páles 2003-as [27] dolgozatában. Ezeknek a vizsgálatoknak lényeges része a Stolarsky-közepek aszimptotikus tulajdonságainak feltárása. Az ún. vegyes összehasonlítás problémáját, azaz a Gini és Stolarsky közepek összehasonlításának feltételeit nyerték Neuman és Páles 2003-as [111] dolgozatukban. A vegyes összehasonlításra vonatkozó lényegesen élesebb eredményeket adott Czinder és Páles [30]-ban. A Gini-közepek lokális monotonitási tulajdonságainak vizsgálatával a Gini-közepek összehasonlításának egy új bizonyítását találta Czinder és Páles 2005-ös [29] cikkében. A Hardy Carleman Knopp egyenlőtlenségnek eltérés- és Gini-közepekre való általánosítását találta Páles és Persson 2004-es [121] dolgozatában. Carlson-típusú egyenlőtlenségeket igazoltak Larsson, Páles és Persson 2005-ben megjelent [81] cikkükben. Burai és Száz 2005-ös [25], [24] dolgozataikban vektortéren értelmezett valósértékű függvények különféle homogenitási, szubadditivitási és konvexitási tulajdonságait vizsgálják. Daróczy és Páles 2005-ben megjelent [46] cikkükben a Jensen- és a Wright-konvexitás fogalmának általánosításaként vezetnek be egy tetszőleges szigorú közepekre definiálható új konvexitási fogalmat, s igazolják, hogy folytonossági feltételek mellett ez az általános konvexitás a hagyományos értelemben vett konvexitással egyenértékű. 7. Konvexitás és általánosításai. Bessenyei és Páles 2003-as [9] dolgozatában az ún. (ω 1, ω 2 )- konvex függvények regularitási tulajdonságait, jellemzéseit vizsgáltuk, valamint megtaláltuk az ilyen függvényekre teljesülő Hermite-Hadamard egyenlőtlenséget is. Bessenyei 2004-es [6] dolgozatában a 3-konvex függvényekre talált a klasszikus középértéktételek alkalmazásával Hermite Hadamard-típusú egyenlőtlenségeket. A magasabb rendű esetben, az ún. Krein Markov-féle elmélet segítségével sikerült Bessenyeinek és Pálesnek 2004-ben és 2005-ben megjelent [10], [11] dolgozataikban az Hermite-Hadamard-típusú egyenlőtlenségeket leírniuk. A folytonos függvények konvexitásának, illetve egy Hermita Hadamard-típusú egyenlőtlenség teljesülésének ekvivalenciáját igazolta Bessenyei és Páles 2006-ban közölt [12] dolgozatában. A fenti eredményeket összefoglalóan tartalmazza Bessenyei 2004-es [7] PhD disszertációja. A szimplexeken teljesülő Hermite Hadamard egyenlőtlenségeket igazolt Bessenyei közlésre elfogadott [8] cikkében. Czinder és Páles 2004-es [28] dolgozatában a Hermite-Hadamard egyenlőtlenséget szimmetria tulajdonságokkal rendelkező konkáv-konvex függvényekre általánosította, és ezt a kétváltozós Gini- és Stolarsky-közepek összahasonlítási problémájának vizsgálatára alkalmazta 2005-ös [29] cikkében. A közelítőleg konvex függvények Hyers-Ulam féle felbontási tételét általanosította Páles as [118] dolgozatában olyan függvényekre, amelyek előállnak egy konvex, egy korlátos és egy Lipschitz-folytonos függvény összegeként. Házy és Páles 2004-es [62] cikkében a közelítőleg Jensen és közelítőleg konvex függvények kapcsolatát tárta fel és ebben az ún. Takagi-függvény szerepét (ami egy közismert folytonos, de seholsem differenciálható függvény). Eredményük t-konvex függvényekre való általánosítása található Házy, illetve Házy és Páles 2005-ös [61] [63] dolgozataiban. Ezek az eredmények alkották Házy 2005-ben megvédett [60] PhD értekezésének is a jelentős részét.
6 A t-konvexitás vizsgálatánál fellépő hibabecslés élességének igazolásához a Takagi, vagy más néven Van der Waerden-féle függvény Páles által 2003-ban megsejtett közelítő-konvexitási tulajdonságait Boros [13] közlésre elfogadott dolgozatában igazolta. A monoton függvények Lipschitz-perturbációit jellemezte Makó és Páles 2006-os [88] dolgozata. Gilányi, Nikodem és Páles a Bernstein Doetsch-tételt kvázikonvex függvényekre általánosította 2004-es [50] dolgozatában. Nikodem és Páles a t-konvexitás alkalmas másodrendű deriválttal való jellemzését nyerte 2004-ben megjelent [112] cikkében. A Beckenbach-féle konvexitásra nyert Hahn Banach-típusú elválasztási tételeket Nikodem és Páles 2007-ben megjelent [113] cikkében. A kétdimenziós konvex halmazok feletti Beckenbach-családok szerint vett konvex függvények regularitási tulajdonságát Adamek, Gilányi, Nikodem és Páles vizsgálta a 2007-ben megjelenő [3] munkában. A Q-szubdifferenciálhatóság fogalmát vezette be és a Jensen-konvex függvényeket ezzel a tulajdonsággal jellemezte Boros és Páles 2006-os [19] cikke. 8. Operátoralgebrák. Az ebbe a kutatási irányba tartozó eredményeink elsősorban operátoralgebrák különböző leképezéseivel, úgymint automorfizmusaival, derivációival, Jordan *-derivációival és izometriáival kapcsolatosak. Az eredmények döntő részét Molnár érte el. Az adott időszakban elsősorban operátorstruktúrák megőrzési transzformációit vizsgáltuk. A tekintett struktúrák között kiemelten foglalkoztunk kvantumstruktúrák leképezéseivel. Meghatároztuk a kvantumállapotok halmazának bizonyos fontos izometriáit, valamint a kompatibilitás mértékét, a konkurrenciát és az ún. Θ-fidelitást (külön-külön) megőrző transzformációit. Leírtuk az obszervábilisek terének maximális várhatóértéket, illetve maximális szórást megőrző lineáris bijekcióit, illetve a kompatibilitást megőrző nem-lineáris transzformációit. Az effektalgebrákkal kapcsolatban többek között eredményeket nyertünk a Hilbert-tér effektek halmazának rendezés-tartó automorfizmusai, valamint Neuamnn-algebra effektek terének szekvenciális izomorfizmusai és mixture-automorfizmusai struktúrájára vonatkozóan. Molnár 2003-as [95] dolgozatában megoldja Šemrl egy problémáját egyszerű bizonyítást adva azon állításra, mely szerint mátrixalgebra minden 2-lokális automorfizmusa automorfizmus. A bizonyítás gondolatmenete alapján sikerül Šemrl-nek eredetileg Hilbert-tér teljes operátoralgebrájának 2-lokális automorfizmusaira vonatkozó eredményét Banach-tér standard operátoralgebráira kiterjeszteni. Molnár másik 2003-as [96] dolgozatában a Hilbert terek effekt algebrájának rendezést és zérószorzatot megőrző transzformációit írta le. Következményként fontos automorfizmusok ismert leírására kaptunk új bizonyításokat. Neumann-algebrák effektjeinek szekvenciális izomorfizmusait írta le Molnár 2003-as [97] cikkében. Molnár és Kovács 2003-as [103] cikkében kevert kvantum állapotokra terjeszti ki egy korábbi dolgozatnak a tiszta kvantum állapotokra vonatkozó valószínűséget megörző leképezéseinek vizsgálatát és eredményeit. Kovács és Molnár 2004-es [76] dolgozata ezeket a vizsgálatokat folytatja. Molnár és Timmermann két 2003-as [107] és [108] dolgozatában meghatározza a kevert kvantum állapotok halmazának a Bures-féle és a trace-normából származó metrikára nézve a szurjektív (nem lineáris) izometriákat, illetve egy olyan Wigner típusú tételt igazolt, amely meghatározza a kvantum állapotok halmazának olyan transzformációit, amelyek egy általános kompatibilitási mennyiséget megőriznek. Molnár és Timmermann egy 2006-os, illetve egy megjelenés alatt álló [109] és [106] dolgozatokban a sűrűségi operátorok állapotainak, illetve a Neumann algebrák effektjeinek keveréstartó transzformációit vizsgálta. Molnár és Šemrl két 2005-ös, illetve 2007-es közös [104], [105] dolgozataikban önadjungált operátorok elemi operátorait, illetve nemlineáris kummutativitás-tartó leképezéseit határozták meg. Strukturális eredményeket kaptunk operátoralgebrák önadjungált illetve pozitív részének multiplikatív (nem-lineáris) Jordan triple izomorfizmusaival kapcsolatban és az önadjungált operátorok terének nem-lineáris Jordan elemi leképezéseire vonatkozóan a 2006-ban megjelent [99], [100] cikkekben. 6
7 Egy 2006-os [101] dolgozatban további jellemzéseit adtuk a determináns függvénynek az önadjungált mátrixok és a pozitív szemidefinit illetve pozitív definit mátrixok struktúráján. Egy megjelenés alatt álló [94] cikkünkben leírtuk a mátrixalgebra azon lineáris bijekcióit, melyek megőrzik a faktor erejéig kommutálás relációját. A fenti és korábbi eredményeknek egy szintézisét adja Molnár 2004-ben elkészült és benyújtott 240 oldalas [98] disszertációja, amit 2005 tavaszán sikeresen megvédett. Ez a disszertáció volt az alapja a Springer Lecture Notes sorozatában 2007-ben megjelentetett [102] könyvnek is. Győry 2003-as [52] PhD disszertációja a szerző által a függvény algebrák és operátor algebrák elméletében a megőrzési és reflexivitási problémákkal kapcsolatban korábban elért eredményeit foglalja össze. Wigner Jenő híres tételének teljesen új megközelítéssel, elemi úton történő bizonyítását adja Győry 2004-es [53] dolgozatában; az ugyancsak 2004-ben megjelent [54] publikációjában pedig kiterjeszti azt egy Hilbert-tér összes n-dimenziós alterének halmazán értelmezett, az alterek közötti ortogonalitást megőrző transzformációkra nyerve eredményeket. Győry 2005-ös [55] cikkében meghatározza a B(H) szuszpenziója automorfizmus- és izometria-csoportjának topologikus reflexív lezártját. 9. Egyéb kutatások. Ezalatt a címszó alatt olyan kutatásokról és eredményekről számolunk be, amelyek nem szerepeltek az eredeti pályázati tervben, de amelyeket a pályázat eszközei segítettek a megvalósulásukban. Lajkó 2005-ben megjelent [78] munkája olyan oktatás- és kutatás-módszertani jegyzet, amely konkrét feladatokon keresztül mutat be és elemez bizonyos függvényegyenlet-típusok esetén használható megoldási módszereket. A függvényegyenletek tanításának, feladatmegoldásban való alkalmazhatóságának kérdéseit Lajkó 2005-ös [77] dolgozata tartalmazza. Aczél János egy régi problémájával kapcsolatos struktúrált függvényegyenletekre vonatkozó feladatrendszereket, illetve általánosításokat tartalmaz a Ádám, Lajkó, Maksa és Mészáros 2006-os [1] és közlésre elfogadott [2] dolgozatai. Daróczy 2003-as [31] dolgozata a 2 Gauss-féle iterácón alapuló bevezetését tárgyalja. Lakatos és Losonczi szelfinverzív polinom zérushelyeire nyert becsléseket, illetve a zérushelyek körkörös interlacing tulajdonságát igazolta 2004-es, 2006-os és közlésre elfogadott [80], [87], [79] dolgozataiban. Boros és Száz 2005-ös [20] dolgozatukban G. Birkhoff egyik alaptételének általánosítását bizonyítják. Aczél János matematikusi pályájáról készített interjút tartalmaz Daróczy 2004-es [32] cikke. Daróczy [35] dolgozatában Orosz István 70. születésnapjára tiszteletére fogalmazta meg vallomásait a történelemről. 7 Debrecen, február 28. (A témavezető aláírása)
8 8 A kutatócsoport által ben megjelentetett tudományos dolgozatok, disszertációk [1] Zs. Ádám, K. Lajkó, Gy. Maksa, and F. Mészáros. Sequenced problems for functional equations. Teaching Math. Comp. Sci., 4(1): , [2] Zs. Ádám, K. Lajkó, Gy. Maksa, and F. Mészáros. Two functional equations on groups. Ann. Math. Sil., közlésre elfogadva. [3] M. Adamek, A. Gilányi, K. Nikodem, and Zs. Páles. A note on three-parameter families and generalized convex functions. J. Math. Anal. Appl., [4] R. Badora, R. Ger, and Zs. Páles. Additive selections and the stability of the Cauchy functional equation. ANZIAM J., 44(3): , [5] Á. Bereczky and L. Székelyhidi. Spectral synthesis on torsion groups. J. Math. Anal. Appl., 304(2): , [6] M. Bessenyei. Hermite Hadamard-type inequalities for generalized 3-convex functions. Publ. Math. Debrecen, 65(1-2): , [7] M. Bessenyei. Hermite Hadamard-type inequalities for generalized convex functions. PhD értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [8] M. Bessenyei. Hadamard s inequality on simplices. Amer. Math. Monthly, közlésre elfogadva. [9] M. Bessenyei and Zs. Páles. Hadamard-type inequalities for generalized convex functions. Math. Inequal. Appl., 6(3): , [10] M. Bessenyei and Zs. Páles. On generalized higher-order convexity and Hermite Hadamard-type inequalities. Acta Sci. Math. (Szeged), 70(1-2):13 24, [11] M. Bessenyei and Zs. Páles. Hermite Hadamard inequalities for generalized convex functions. Aequationes Math., 69(1-2):32 40, [12] M. Bessenyei and Zs. Páles. Characterizations of convexity via Hadamard s inequality. Math. Inequal. Appl., 9(1):53 62, [13] Z. Boros. An inequality for the Takagi function. Math. Inequal. Appl. közlésre elfogadva. [14] Z. Boros. Két komponensű függvénycsaládok karakterizációi. Habilitációs értekezés, Matematikai és Informatikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [15] Z. Boros. Systems of generalized translation equations on a restricted domain. Aequationes Math., 67: , [16] Z. Boros and Z. Daróczy. A composite functional equation with additive solutions. Publ. Math. Debrecen, 69(1-2): , [17] Z. Boros and P. Erdei. A conditional equation for additive functions. Aequationes Math., 70(3): , [18] Z. Boros and Z. Kaiser. Note on approximate ring homomorphisms in algebras over fields with valuations. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 24: , [19] Z. Boros and Zs. Páles. Q-subdifferential of Jensen-convex functions. J. Math. Anal. Appl., 321(1):99 113, [20] Z. Boros and Á. Száz. Finite and conditional completeness properties of generalized ordered sets. Rostock. Math. Kolloq., 59:75 86, [21] B. Brindza and Gy.. Maksa. A note on non-negative information functions. Acta Acad. Paedagog. Agriensis, Sect. Mat. (N. S.), 30:31 36, [22] P. Burai. Extension theorem for a functional equation. J. Appl. Anal., 12(2): , [23] P. Burai. A Matkowski Sutô type equation. Publ. Math. Debrecen, 70(1-2): , [24] P. Burai and Á. Száz. Coincidence theorems for subadditive and superadditive functions. Carpathian J. Math., 21(1-2):21 26, [25] P. Burai and Á. Száz. Relationships between homogeneity, subadditivity and convexity properties. Univ. Beograd. Publ. Elektrotehn. Fak. Ser. Mat., 16:77 87, [26] J. K. Chung, P. K. Sahoo, and L. Székelyhidi. On quadratic differences that depend on the product of arguments revisited. Aequationes Math., 67(3): , [27] P. Czinder and Zs. Páles. Minkowski-type inequalities for two variable Stolarsky means. Acta Sci. Math. (Szeged), 69(1-2):27 47, [28] P. Czinder and Zs. Páles. An extension of the Hermite-Hadamard inequality and an application for Gini and Stolarsky means. J. Inequal. Pure Appl. Math., 5(2):Article 42, pp. 8 (electronic), [29] P. Czinder and Zs. Páles. Local monotonicity properties of two-variable Gini means and the comparison theorem revisited. J. Math. Anal. Appl., 301(2): , [30] P. Czinder and Zs. Páles. Some comparison inequalities for Gini and Stolarsky means. Math. Inequal. Appl., 9(4): , [31] Z. Daróczy. Gaussian iteration of mean values and the existence of 2. Teaching Math. Comp. Sci., 1(1):35 42, [32] Z. Daróczy. Beszélgetés Aczél Jánossal. Debreceni Szemle, XII(3): , [33] Z. Daróczy. On translative and quasi-commutative operations. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 24:15 28, 2004.
9 [34] Z. Daróczy. Quasi-arithmetic elements of a given class of means. Publ. Math. Debrecen, 65(3-4): , Dedicated to the memory of Béla Brindza and Jenő Erdős. [35] Z. Daróczy. Egy matematikus vallomásai a történelemről. In Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára, pages , [36] Z. Daróczy. Functional equations involving means and Gauss compositions of means. Nonlinear Anal., 63(5-7):e417 e425, [37] Z. Daróczy and G. Hajdu. On linear combinations of weighted quasi-arithmetic means. Aequationes Math., 69(1-2):58 67, [38] Z. Daróczy, G. Hajdu, and C. T. Ng. An extension theorem for a Matkowski-Sutô problem. Colloq. Math., 95(2): , [39] Z. Daróczy, K. Lajkó, R. L. Lovas, Gy. Maksa, and Zs. Páles. Functional equations involving means. Acta Math. Hungar., [40] Z. Daróczy, Gy. Maksa, and Zs. Páles. On two-variable means with variable weights. Aequationes Math., 67(1-2): , [41] Z. Daróczy, Gy. Maksa, and Zs. Páles. Functional equations involving means and their Gauss composition. Proc. Amer. Math. Soc., 134(2): , [42] Z. Daróczy and Zs. Páles. Középértékek Gauss-féle kompozíciója és a Matkowski Sutô probléma megoldása. Mat. Lapok, (3-4):1 53, (2003). [43] Z. Daróczy and Zs. Páles. The Matkowski Sutô problem for weighted quasi-arithmetic means. Acta Math. Hungar., 100(3): , [44] Z. Daróczy and Zs. Páles. A Matkowski Sutô-type problem for weighted quasi-arithmetic means. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 22:69 81, Dedicated to the 60th birthday of Professor Karl-Heinz Indlekofer. [45] Z. Daróczy and Zs. Páles. On functional equations involving means. Publ. Math. Debrecen, 62(3-4): , Dedicated to Professor Lajos Tamássy on the occasion of his 80th birthday. [46] Z. Daróczy and Zs. Páles. Generalized convexity and comparison of mean values. Acta Sci. Math. (Szeged), 71(1-2): , [47] B. Ebanks and L. Székelyhidi. On multiplicative and additive differences. Aequationes Math., 69(1-2):97 113, [48] A. Gilányi, Z. Kaiser, and Zs. Páles. Estimates to the stability of the Cauchy equation. Aequationes Math., [49] A. Gilányi, C. T. Ng, and J. Aczél. On a functional equation arising from comparison of utility representations. J. Math. Anal. Appl., 304(2): , [50] A. Gilányi, K. Nikodem, and Zs. Páles. Bernstein-Doetsch type results for quasiconvex functions. Math. Inequal. Appl., 7(2): , [51] T. Glavosits and K. Lajkó. The general solution of a functional equation related to the characterizations of bivariate distributions. Aequationes Math., 70(1-2):88 100, [52] M. Győry. Preserver problems and reflexivity problems on operator algebras and on function algebras. PhD értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [53] M. Győry. A new proof of Wigner s theorem. Rep. Math. Phys., 54(2): , [54] M. Győry. Transformations on the set of all n-dimensional subspaces of a Hilbert space preserving orthogonality. Publ. Math. Debrecen, 65(1-2): , [55] M. Győry. On the topological reflexivity of the isometry group of the suspension of B(H). Studia Math., 166(3): , [56] G. Hajdu. Investigations in the theory of functional equations. PhD értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [57] G. Hajdu and L. Hajdu. On an identity of Ramanujan over finitely generated domains. Acta Math. Hungar., 112(1-2): , [58] A. Házy. Solving functional equations with computer. In MicroCAD 2004 International Scientific Conference, vol. Section E, pages Miskolci Egyetem, Miskolc, [59] A. Házy. Solving linear two variable functional equations with computer. Aequationes Math., 67:47 62, [60] A. Házy. Lineáris függvényegyenletek megolási módszerei és t-konvex függvények stabilitása. PhD értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [61] A. Házy. On approximate t-convexity. Math. Inequal. Appl., 8(3): , [62] A. Házy and Zs. Páles. On approximately midconvex functions. Bull. London Math. Soc., 36(3): , [63] A. Házy and Zs. Páles. On approximately t-convex functions. Publ. Math. Debrecen, 66(3-4): , Dedicated to the 75th birthday of Professor Heinz König. [64] A. Járai. Measurability implies continuity for solutions of functional equations even with few variables. Aequationes Math., 65(3): , [65] A. Járai. Regularity of solutions of a functional equation on Lie groups. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 24: , [66] A. Járai. Regularity Properties of Functional Equations in Several Variables, volume 8 of Adv. Math. (Dordrecht). Springer, Berlin Heidelberg, [67] A. Járai, Gy. Maksa, and Zs. Páles. On Cauchy-differences that are also quasisums. Publ. Math. Debrecen, 65(3-4): , Dedicated to the memory of Professors Béla Brindza and Jenő Erdős. 9
10 [68] Z. Kaiser. On stability of the Cauchy equation in normed spaces over fields with valuation. Publ. Math. Debrecen, 64(1-2): , [69] Z. Kaiser. Függvényegyenletek stabilitása absztrakt struktúrákon. PhD értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [70] Z. Kaiser. On stability of the monomial functional equation in normed spaces over fields with valuation. J. Math. Anal. Appl., 322(2): , [71] Z. Kaiser and Zs. Páles. An example of a stable functional equation when the Hyers iteration does not work. J. Inequal. Pure Appl. Math., 6(1):Article 14, pp. 12 (electronic), [72] I. Kocsis. Összeg alakú függvényegyenletek stabilitása. PhD értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [73] I. Kocsis. On functional equations in several variables arising in information theory. Debreceni Műszaki Közlemények, 1:37 52, [74] I. Kocsis. On the stability of a sum form equation in several variables. Comment. Math. Prace Mat., 44(1):67 92, [75] I. Kocsis. Solution of a sum form equation in the two dimensional closed domain case. Ann. Math. Inform., 32:61 78, [76] E. Kovács and L. Molnár. Preserving some numerical correspondences between Hilbert space effects. Rep. Math. Phys., 54(2): , [77] K. Lajkó. Fügvényegyenletek feladatokban. Pont Társadalomtudományi folyóirat, Matematika Szakmódszertani különszám, 1, [78] K. Lajkó. Fügvényegyenletek feladatokban, egyetemi jegyzet. Institute of Mathematics, University of Debrecen, Debrecen, Hungary, [79] P. Lakatos and L. Losonczi. Circular interlacing with reciprocal polynomials. Math. Inequal. Appl. közlésre elfogadva. [80] P. Lakatos and L. Losonczi. Self-inversive polynomials whose zeros are on the unit circle. Publ. Math. Debrecen, 65(3-4): , [81] L. Larsson, Zs. Páles, and L.-E. Persson. Carlson type inequalities for finite sums and integrals on bounded intervals. Bull. Austr. Math. Soc., 71(2): , [82] L. Losonczi. Homogeneous non-symmetric means of two variables. Demonstratio Math. közlésre elfogadva. [83] L. Losonczi. Homogeneous symmetric means of two variables. Aequationes Math. közlésre elfogadva. [84] L. Losonczi. Equality of two variable Cauchy mean values. Aequationes Math., 65(1-2):61 81, [85] L. Losonczi. Sub- and superadditive integral means. J. Math. Anal. Appl., 307(2): , [86] L. Losonczi. Equality of two variable means revisited. Aequationes Math., 71(3): , [87] L. Losonczi. On reciprocal polynomials with zeros of modulus one. Math. Inequal. Appl., 9(2): , [88] Z. Makó and Zs. Páles. On Lipschitz perturbation of monotonic functions. Acta Math. Hungar., 113(1-2):1 18, [89] Gy. Maksa. Asszociativitási és biszimmetria egyenletek. MTA Doktori értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [90] Gy. Maksa. CM solutions of some functional equations of associative type. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 24: , [91] Gy. Maksa. Quasisums and generalized associativity. Aequationes Math., 69(1-2):6 27, [92] Gy. Maksa and E. Nizsalóczki. Quasi-sums in several variables. Acta Math. Acad. Paedagog. Nyházi. (N.S.), 22(2): (electronic), [93] Gy. Maksa and Zs. Páles. On a composite functional equation arising in utility theory. Publ. Math. Debrecen, 65(1-2): , [94] L. Molnár. Linear maps on matrices preserving commutativity up to a factor. Linear Multilinear Algebra. közlésre elfogadva. [95] L. Molnár. Local automorphisms of operator algebras on Banach spaces. Proc. Amer. Math. Soc., 131(6): (electronic), [96] L. Molnár. Preservers on Hilbert space effects. Linear Algebra Appl., 370: , [97] L. Molnár. Sequential isomorphisms between the sets of von Neumann algebra effects. Acta Sci. Math. (Szeged), 69(3-4): , [98] L. Molnár. Preserver Problems on Algebraic Structures of Linear Operators and on Function Spaces. MTA Doktori értekezés, Matematikai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, [99] L. Molnár. Multiplicative Jordan triple isomorphisms on the self-adjoint elements of von Neumann algebras. Linear Algebra Appl., 419: , [100] L. Molnár. Non-linear Jordan triple automorphisms of sets of self-adjoint matrices and operators. Studia Math., 173(1):39 48, [101] L. Molnár. A remark on the Kochen-Specker theorem and some characterizations of the determinant on sets of Hermitian matrices. Proc. Amer. Math. Soc., 134(10): (electronic), [102] L. Molnár. Selected Preserver Problems on Algebraic Structures of Linear Operators and on Function Spaces, volume 1895 of Lecture Notes in Mathematics. Springer-Verlag, Berlin,
11 11 [103] L. Molnár and E. Kovács. An extension of a characterization of the automorphisms of Hilbert space effect algebras. Rep. Math. Phys., 52(1): , [104] L. Molnár and P. Šemrl. Nonlinear commutativity preserving maps on self-adjoint operators. Q. J. Math., 56(4): , [105] L. Molnár and P. Šemrl. Elementary operators on self-adjoint operators. J. Math. Anal. Appl., 327: , [106] L. Molnár and W. Timmermann. Mixture preserving maps on von Neumann algebra effects. Lett. Math. Phys. közlésre elfogadva. [107] L. Molnár and W. Timmermann. Isometries of quantum states. J. Phys. A, 36(1): , [108] L. Molnár and W. Timmermann. Preserving the measure of compatibility between quantum states. J. Math. Phys., 44(3): , [109] L. Molnár and W. Timmermann. Transformations on the sets of states and density operators. Linear Algebra Appl., 418(1):75 84, [110] M. S. Moslehian and L. Székelyhidi. Stability of ternary homomorphisms via generalized Jensen equation. Result. Math., 49: , [111] E. Neuman and Zs. Páles. On comparison of Stolarsky and Gini means. J. Math. Anal. Appl., 278(2): , [112] K. Nikodem and Zs. Páles. On t-convex functions. Real Anal. Exchange, 29(1): , 2003/2004. [113] K. Nikodem and Zs. Páles. Generalized convexity and separation theorems. J. Convex Anal., 14(2): , [114] Á. Orosz. Difference equations on discrete polynomial hypergroups. Adv. Difference Equ., pages Art , 1 10, [115] Á. Orosz. Sine and cosine equation on discrete polynomial hypergroups. Aequationes Math., 72: , [116] Á Orosz and L. Székelyhidi. Moment functions on polynomial hypergroups in several variables. Publ. Math. Debrecen, 65(3-4): , Dedicated to the memory of Béla Brindza. [117] Á. Orosz and L. Székelyhidi. Moment functions on polynomial hypergroups. Arch. Math. (Basel), 85(2): , [118] Zs. Páles. On approximately convex functions. Proc. Amer. Math. Soc., 131(1): , [119] Zs. Páles. A regularity theorem for composite functional equations. Acta Sci. Math. (Szeged), 69: , [120] Zs. Páles. Regularity problems and results concerning composite functional equations in several variables. Tatra Mt. Math. Publ., 34(2): , [121] Zs. Páles and L.-E. Persson. Hardy type inequalities for means. Bull. Austr. Math. Soc., 70(3): , [122] Zs. Páles and L. Székelyhidi. On approximate sandwich and decomposition theorems. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 23:59 70, [123] L. Székelyhidi. Functional equations on hypergroups. In Th. M. Rassias, editor, Functional equations, inequalities and applications, pages Kluwer Acad. Publ., Dordrecht, [124] L. Székelyhidi. Difference equations via spectral synthesis. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput., 24:3 14, [125] L. Székelyhidi. The failure of spectral synthesis on some types of discrete abelian groups. J. Math. Anal. Appl., 291(2): , [126] L. Székelyhidi. Spectral analysis and spectral synthesis on polynomial hypergroups. Monatshefte Math., 141(1):33 43, [127] L. Székelyhidi. Discrete spectral synthesis. Ann. Math. Inform., 32: , [128] L. Székelyhidi. Polynomial functions and spectral synthesis. Aequationes Math., 70(1-2): , [129] L. Székelyhidi. Spectral synthesis and a characterization of polynomial ideals. Publ. Math. Debrecen, 66(1-2): , Dedicated to the memory of Jenő Erdős. [130] L. Székelyhidi. Discrete Spectral Synthesis and Its Applications. Springer Monographs in Mathematics. Springer- Verlag, Dordrecht, [131] L. Székelyhidi. Functional equations on Sturm-Liouville hypergroups. Math. Pannon., 17(2): , 2006.
n 1-edrendben konvex, ha n-dik deriváltja nemnegatív. A dolgozatban leírtak szerint
Szakmai zárójelentés az F-038326 számú OTKA pályázat támogatásával elért eredményekről A pályázat támogatásával a kutatás munkatervében leírtaknak megfelelően elsősorban függvényegyenletek és -egyenlőtlenségek
A K számú OTKA pályázat zárójelentése
Zárójelentés A K-62316 számú OTKA pályázat zárójelentése Témavezető neve: Dr. Páles Zsolt, az MTA doktora, egyetemi tanár Téma címe: Nemsima analízis és alkalmazásai Kutatás időtartama: 2006.03.01 2010.02.28
[17] L. Molnár, Linear maps on matrices preserving commutativity up to a factor, Linear Multilinear Algebra, megjelenés alatt.
Beszámoló a T46023 pályázat zárójelentéséhez A projekt során megőrzési transzformációk szerkezetének a leírásával foglalkoztunk elsősorban kvantumstruktúrákon. Megőrzési transzformációkkal kapcsolatos
Maksa Gyula előadásainak jegyzéke
Maksa Gyula előadásainak jegyzéke [1] Gy. Maksa. A functional equation with differences. Symposium on Quasigroups and Functional Equations, Beograd, Yugoslavia, 1974. [2] Gy. Maksa. Nonnegative information
Lendület éves beszámoló (2014. július 1. 2015. június 30.) A beszámolási időszakban hazai rendezvényen tartott tudományos előadások
Kutatócsoport-vezető neve: Molnár Lajos Lendület éves beszámoló A beszámolási időszakban hazai rendezvényen tartott tudományos előadások Rendezvény Conference on Inequalities and Applications '14 (Hajdúszoboszló)
Neme nő Születési dátum 26/10/1988 Állampolgárság magyar
SZEMÉLYI ADATOK Nagy Noémi Magyarország, 1165 Budapest, Újszász utca 45/B K. ép. I. lph. 3. em. 2. 06 70 340 7335 matnagyn@uni-miskolc.hu http://uni-miskolc.hu/~matnagyn Neme nő Születési dátum 26/10/1988
oklevél száma: P-1086/2003 (summa cum laude) A disszertáció címe: Integrálegyenletek és integrálegyenl½otlenségek mértékterekben
Végzettség: 1983 június Okleveles matematikus József Attila Tudományegyetem, Szeged oklevél száma: 60/1983 (kitüntetéses oklevél) 1991 június Egyetemi doktori cím Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Az NK OTKA pályázat évi zárójelentése
Az NK 68040 OTKA pályázat 2010. évi zárójelentése Témavezet neve: Dr. Daróczy Zoltán, az MTA rendes tagja, professzor emeritus Téma címe: Függvényegyenletek és egyenl tlenségek Kutatás id tartama: 2007.07.012010.06.30
TARTALMAZÓ FUNCTIONAL EQUATIONS INVOLVING MEANS
KÖZÉPÉRTÉKEKET TARTALMAZÓ FÜGGVÉNYEGYENLETEK FUNCTIONAL EQUATIONS INVOLVING MEANS Doktori (PhD) értekezés tézisei Burai Pál József Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 2007 Bevezetés A függvényegyenletek
LIST OF PUBLICATIONS
Annales Univ. Sci. Budapest., Sect. Comp. 33 (2010) 21-25 LIST OF PUBLICATIONS Péter Simon [1] Verallgemeinerte Walsh-Fourierreihen I., Annales Univ. Sci. Budapest. Sect. Math., 16 (1973), 103-113. [2]
Lendület hároméves beszámoló (2012. július június 30.) A beszámolási időszakban hazai rendezvényen tartott tudományos előadások
Kutatócsoport-vezető neve: Molnár Lajos A beszámolási időszakban hazai rendezvényen tartott tudományos előadások Rendezvény Lendület FIFA'13 Mini-konferencia (Debrecen) Lendület FIFA'13 Mini-konferencia
AKADEMIAI LEVELEZ}O TAGS AGRA VONATKOZ O A MAGYAR TUDOMANYBAN MEGJELEN}O AJANLAS I N D O K L A S
AKADEMIAI LEVELEZ}O TAGS AGRA VONATKOZ O A MAGYAR TUDOMANYBAN MEGJELEN}O AJANLAS A jelolt neve: Pales Zsolt Szuletesi hely, ev, ho, nap: Satoraljaujhely, 1956. marcius 6. Sz}ukebb szakterulete: matematikai
Önéletrajz. Burai Pál Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Alkalmazott Matematika és Valószín ségszámítás Tanszék
Önéletrajz Burai Pál Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Alkalmazott Matematika és Valószín ségszámítás Tanszék Személyes adatok Név: Burai Pál Végzettség: Okleveles matematikus (2003, DE-TTK) Tudományos
A Matematika I. előadás részletes tematikája
A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok
Közepek Gauss-kompozíciója Gondolatok egy versenyfeladat kapcsán
Gondolatok egy versenyfeladat kapcsán Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet, Analízis Tanszék Regionális Matematika Szakkör Megnyitója Debrecen, 015. szeptember 7. AGH-egyenl tlenség Tétel Értelmezzük
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
A BSc-képzés szakdolgozati témái
A BSc-képzés szakdolgozati témái Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék 2017/2018 1. Topologikus és variációs módszerek alkalmazása a differenciálegyenletek elméletében (a téma már foglalt)
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MEGŐRZÉSI PROBLÉMÁK ÉS SZEPARÁCIÓS TÉTELEK Szokol Patrícia Ágnes Témavezetők: Dr. Molnár Lajos és Dr. Bessenyei Mihály DEBRECENI EGYETEM MATEMATIKA- ÉS SZÁMÍTÁSTUDOMÁNYOK
Differenciál - és integrálszámítás. (Kreditszám: 7) Tantárgyfelelős: Dr. Losonczi László egyetemi tanár. Meghirdető tanszék: Analízis Tanszék
Differenciál - és integrálszámítás (Óraszám: 3+3) (Kreditszám: 7) Tantárgyfelelős: Dr. Losonczi László egyetemi tanár Meghirdető tanszék: Analízis Tanszék Debrecen, 2005 A tárgy neve: Differenciál- és
Pályázat habilitációs fokozat elnyerésére
Pályázat habilitációs fokozat elnyerésére Dr. Novák-Gselmann Eszter egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Analízis Tanszék Debrecen 2017 Debreceni Egyetem Természettudományi
Polinomok zérushelyei az egységkörön
Polinomok zérushelyei az egységkörön Losonczi László Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Analízis kutatószeminárium, 2016. március 9 1 / 28 Cohn tétel, szelf-inverzív polinomok Cohn tétel [1922] A
Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással
pontos dualitással Imre McMaster University Advanced Optimization Lab ELTE TTK Operációkutatási Tanszék Folytonos optimalizálás szeminárium 2004. július 6. 1 2 3 Kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek Primál
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?
Ellenörző Kérdések 1. Mit jelent az, hogy egy f : A B függvény injektív, szürjektív, illetve bijektív? 2. Mikor nevezünk egy függvényt invertálhatónak? 3. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát!
Függvényegyenletek és csoporthatások; szubkvadratikus függvények
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Függvényegyenletek és csoporthatások; szubkvadratikus függvények Kézi Csaba Gábor Témavezetők: Dr. Bessenyei Mihály egyetemi docens Dr. Gilányi Attila egyetemi
A KUTATÁS EREDMÉNYEI
A T67642-ES OTKA PÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉSE A KUTATÁS EREDMÉNYEI A pályázat támogatásával 29 dolgozatot írtam, ezek közül 25 már meg is jelent nemzetközi szakfolyóiratokban, 4 megjelenés alatt van illetve
ACTA ACADEMIAE PAEDAGOGICAE AGRIENSIS
Separatum ACTA ACADEMIAE PAEDAGOGICAE AGRIESIS OVA SERIES TOM. XXII. SECTIO MATEMATICAE TÓMÁCS TIBOR Egy rekurzív sorozat tagjainak átlagáról EGER, 994 Egy rekurzív sorozat tagjainak átlagáról TÓMÁCS TIBOR
A fontosabb definíciók
A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,
OTKA azonosító: PD 77392, Vezető kutató: Figula Ágota
Szakmai Záróbeszámoló Lie csoportok és nem asszociatív struktúrák című pályázathoz OTKA azonosító: PD 77392, Vezető kutató: Figula Ágota A pályázat záróbeszámolójában a projekt támogatásával készült tudományos
Wigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet és MTA-DE "Lendület" Funkcionálanalízis Kutatócsoport, Debreceni Egyetem 2014. Október 30. Elméleti Fizika Szeminárium A tétel története Wigner tétele Tétel Legyen
Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?
= komolyabb bizonyítás (jeleshez) Ellenőrző kérdések 2006 ősz 1. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát! 2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve
Válogatott fejezetek a matematikából
Válogatott fejezetek a matematikából ---- ---- Simon Péter Válogatott fejezetek a matematikából Egyetemi jegyzet IK ISBN 978-963-489-068-3 Simon Péter --- simon_valogatott_matematika_borito.indd 1 2019.03.19.
Mádi-Nagy Gergely * A feladat pontos leírása. Tekintsünk darab tetszõleges eseményt, jelöljük ezeket a következõképpen: ,...,
Mádi-Nagy Gergely * AZ ESEMÉNYEK UNIÓJÁNAK VALÓSZÍNÛSÉGE BECSLÉS A TÖBBVÁLTOZÓS DISZKRÉT MOMENTUM PROBLÉMA SEGÍTSÉGÉVEL Az események uniója valószínûsége becslésére szolgáló elsõ fontos eredmények a Boole-
Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk
Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér
Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév
Analízis II. Analízis II. Beugrók Készítette: Szánthó József kiezafiu kukac gmail.com 2009/20 10 1.félév Analízis II. Beugrók Függvények folytonossága: 1. Mikor nevez egy függvényt egyenletesen folytonosnak?
A DE Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola képzési terve
A DE Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola képzési terve (érvényes a 2016. szeptember 1-től belépő doktoranduszokra) A DI és programjai Az 1993-ban létrehozott Matematika Doktori Programból
A Magyar Tudomány Ünnepe Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek
Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Matematikai Intézet A Debreceni Akadémiai Bizottság Matematikai Munkabizottsága A Magyar Tudomány Ünnepe Messze látó tudomány: felelős válaszok
Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
Boros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
A kutatás eredményei (záró beszámoló)
A kutatás eredményei (záró beszámoló) A K 68311 sz. OTKA pályázatot (a kutatás időtartama: 2007.07.01. 2011.06.30.)) A Miskolci Egyetem Matematikai Intézet Analízis Tanszéke 1 oktatóa - Dr. Rontó Miklós
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik Az A halmazrendszer σ-algebra az Ω alaphalmazon, ha Ω A; A A A c A; A i A, i N, i N A i A. Az A halmazrendszer
Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013
UKRAJNA OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ HUMÁN- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKA ÉS MATEMATIKA TANSZÉK Sztojka Miroszláv LINEÁRIS
A szemidefinit programozás alkalmazásai a kombinatorikus optimalizálásban című jegyzetemhez
Kiegészítések az A szemidefinit programozás alkalmazásai a kombinatorikus optimalizálásban című jegyzetemhez Ujvári Miklós Utolsó módosítás: 2011 szeptember A 4.25 Megjegyzés mögé beszúrandó (4.26-ból
Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak
Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak A: szakmai ismeretek; B: szakmódszertani ismeretek Középiskolai specializáció 1. Lineáris algebra A: Lineáris egyenletrendszerek, mátrixok. A valós
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik PhD értekezés Készítette: Veres Laura okleveles matematikus-informatikus Hatvany József Informatikai
1. Katona János publikációs jegyzéke
1. Katona János publikációs jegyzéke 1.1. Referált, angol nyelvű, nyomtatott publikációk [1] J.KATONA-E.MOLNÁR: Visibility of the higher-dimensional central projection into the projective sphere Típus:
Csoportreprezentációk az
Csoportreprezentációk az összefonódottság-elméletben PhD tézisfüzet Vrana Péter Témavezető: Dr. Lévay Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elméleti Fizika Tanszék (2011) Előzmények Az összefonódottság
Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010)
Pap Gyula Születési hely és idő: Debrecen, 1954 Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS FOKOZATOK Gimnáziumi
Diszkrét démonok A Borsuk-probléma
A Borsuk-probléma Bessenyei Mihály DE TTK Matematikai Intézet, Analízis Tanszék Regionális Matematika Szakkör (megnyitó el adás) Debrecen, 2017. október 16. Bevezetés Magyarázat a címhez... Napjainkban
Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.
Kvantumszimmetriák Böhm Gabriella Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest Szeged 2017. november 16. Kvantumszimmetriák I. A kvantumtérelmélet axiomatikus megközelítése II. A DHR-kategória III. Szimmetria
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky
6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet
IMPULZUSLÉZEREK ALKALMAZÁSA AZ ANYAGTUDOMÁNYBAN ÉS A BIOFOTONIKÁBAN" 6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 projekt SZTE Bolyai Intézet 6720 Szeged, Aradi
Telefonszám(ok) +36-93-502-916 Mobil +36-30-396-8675 Fax(ok) +36-93-502-900. Egyetem u. 10., 8200 Veszprém. Tehetséggondozás (matematika)
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Bujtás Csilla Telefonszám(ok) +36-93-502-916 Mobil +36-30-396-8675 Fax(ok) +36-93-502-900 E-mail(ek) Szakmai tapasztalat bujtas@dcs.vein.hu
Differenciálegyenlet rendszerek
Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján
Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára. Analízis R d -ben
Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára Analízis R d -ben Gyakorlatvezetõ: Hajnal Péter 2012. február 8 1. Konvex függvények Definíció. f : D R konvex, ha dom(f) := D R n konvex és tetszőleges
MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR MATE-INFO UBB verseny, 218. március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga FONTOS TUDNIVALÓK: 1 A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén
Nem-lineáris programozási feladatok
Nem-lineáris programozási feladatok S - lehetséges halmaz 2008.02.04 Dr.Bajalinov Erik, NyF MII 1 Elég egyszerű példa: nemlineáris célfüggvény + lineáris feltételek Lehetséges halmaz x 1 *x 2 =6.75 Gradiens
Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:
Elhangzott tananyag óránkénti bontásban
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek (Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04) Elhangzott tananyag óránkénti bontásban 2016. február 15. 1. előadás. Közönséges differenciálegyenlet fogalma.
Differenciál és integrálszámítás diszkréten
Differenciál és integrálszámítás diszkréten Páles Zsolt Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet MAFIÓK, Békéscsaba, 010. augusztus 4-6. Páles Zsolt (Debreceni Egyetem) Diff. és int.-számítás diszkréten
1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
Kvantum-számítógépek, univerzalitás és véges csoportok
Kvantum-számítógépek, univerzalitás és véges csoportok Ivanyos Gábor MTA SZTAKI BME Matematikai Modellalkotás szeminárium, 2013 szeptember 24. Kvantum bit Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök
Geokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. május 15. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2015/2016 tavasz
Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2015/2016 tavasz Kvantumkapuk, áramkörök 2016. március 3. A kvantummechanika posztulátumai (1-2) 1. Állapotleírás Zárt fizikai rendszer aktuális állapota
AKADÉMIAI LEVELEZŐ TAGSÁGRA TÖRTÉNŐ AJÁNLÁS
AKADÉMIAI LEVELEZŐ TAGSÁGRA TÖRTÉNŐ AJÁNLÁS I. ADATLAP Név: CSÁKI ENDRE Születési hely, év, hó, nap: Budapest, 1935 január 7 Tudomány doktora fokozat megszerzésének éve: 1989 Szűkebb szakterülete: valószínűségszámítás
Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek
Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,
Opponensi vélemény. Dósa György Tightness results for several variants of the First Fit bin packing algorithm (with help of weighting functions)
Opponensi vélemény Dósa György Tightness results for several variants of the First Fit bin packing algorithm (with help of weighting functions) című MTA doktori értekezéséről 1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Asszociativitási és biszimmetria egyenletek
Asszociativitási és biszimmetria egyenletek MTA doktori értekezés MAKSA GYULA a matematikai tudomány kandidátusa Debreceni Egyetem Matematikai Intézet Debrecen 2004 1 Bevezetés Függvényegyenletek vizsgálatával
Numerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. Tantárgy kódja: IP-08bNM1E, IP-08bNM1G (2+2) Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A lebegıpontos számábrázolás egy modellje. A hibaszámítás elemei. Lineáris egyenletrendszerek
1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
Definíciók, tételkimondások 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 2. Sorolja fel a logikai jeleket. 3. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
Analízis I. beugró vizsgakérdések
Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók
Kétváltozós periodikus függvények, általánosított Lipschitz és Zygmund osztályok
Kétváltozós periodikus függvények, általánosított Lipschitz és Zygmund osztályok Doktori (PhD) értekezés tézisei Sáfár Zoltán TÉMAVEZETŐ: Dr. Móricz Ferenc PROFESSZOR EMERITUS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI
műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem
Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó
OKLEVÉLKÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT Egyszakos matematikatanár szak (régi képzés)
OKLEVÉLKÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT Egyszakos matematikatanár szak (régi képzés) Kötelez tárgyak, szakdolgozat (mindegyik tárgy teljesítend ) M1101 Lineáris és analitikus geometria 1. M1102 Lineáris
Nemlineáris programozás 2.
Optimumszámítás Nemlineáris programozás 2. Többváltozós optimalizálás feltételek mellett. Lagrange-feladatok. Nemlineáris programozás. A Kuhn-Tucker feltételek. Konvex programozás. Sydsaeter-Hammond: 18.1-5,
LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,
Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén
1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,
Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
Drótposta: kovacsea@math.bme.hu ; edith_kovacs@yahoo.com ; Honlapom: http://www.math.bme.hu/diffe/staff/kovacse.shtml
Szakmai önéletrajz 1.1 Személyes adatok: Nevem: Kovács Edith Alice Születési idő, hely: 1971.05.18, Arad Drótposta: kovacsea@math.bme.hu ; edith_kovacs@yahoo.com ; Honlapom: http://www.math.bme.hu/diffe/staff/kovacse.shtml
Alap fatranszformátorok II
Alap fatranszformátorok II Vágvölgyi Sándor Fülöp Zoltán és Vágvölgyi Sándor [2, 3] közös eredményeit ismertetjük. Fogalmak, jelölések A Σ feletti alaptermek TA = (T Σ, Σ) Σ algebráját tekintjük. Minden
Bonyolultságelméleti problémák algebrai struktúrákban
Bonyolultságelméleti problémák algebrai struktúrákban Doktori értekezés tézisei Készítette: Horváth Gábor Matematika Doktori Iskola Elméleti Matematika Doktori Program Iskolavezet : Dr. Laczkovich Miklós
Osztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 12 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Emelt
Csempe átíró nyelvtanok
Csempe átíró nyelvtanok Tile rewriting grammars Németh L. Zoltán Számítástudomány Alapjai Tanszék SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 1. előadás - 2006. április 10. Képek (pictures) I. Alapdefiníciók ábécé:
Szakmai önéletrajz. 1. Végzettség, beosztás, oktatási és tudományos tevékenység
Személyi adatok Név: Dr. Kurdics János Születési hely, idő: Szolnok, 1966 Email: kurdics@nyf.hu Munkahely: Nyíregyházi Főiskola, Matematika és Informatika Intézet 4400 Nyíregyháza Sóstói u. 31/b. Telefon:
YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.
YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához
Szemidenit optimalizálás és az S-lemma
Szemidenit optimalizálás és az S-lemma Pólik Imre SAS Institute, USA BME Optimalizálás szeminárium 2011. október 6. Outline 1 Egyenl tlenségrendszerek megoldhatósága 2 Az S-lemma 3 Szemidenit kapcsolatok
és alkalmazások, MSc tézis, JATE TTK, Szeged, Témavezető: Dr. Hajnal Péter
Publikációs jegyzék Balogh János Jegyzetek, tézis: [1] Balogh J., Maximális folyamok és minimális költségű cirkulációk; algoritmusok és alkalmazások, MSc tézis, JATE TTK, Szeged, 1994. Témavezető: Dr.
ÉS STATISZTIKUS KONVERGENCIÁRA,
TAUBER-TÍPUSÚ TÉTELEK KÖZÖNSÉGES ÉS STATISZTIKUS KONVERGENCIÁRA, STATISZTIKUS HATÁRÉRTÉKRE Tézis Fekete Árpád 2006 A Tauber-típusú tételek jelentősége Littlewood tételéből eredt (90), amely a matematikai
Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005.
1 Diszkrét matematika II., 4. el adás Skalárszorzat, norma, szög, távolság Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005. március 1 A téma jelent sége
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
KETTŐS TRIGONOMETRIKUS FOURIER-SOROK ÉS WALSH-FOURIER-SOROK ABSZOLÚT KONVERGENCIÁJA VERES ANTAL
KETTŐS TRIGONOMETRIKUS FOURIER-SOROK ÉS WALSH-FOURIER-SOROK ABSZOLÚT KONVERGENCIÁJA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERES ANTAL TÉMAVEZETŐ: DR. MÓRICZ FERENC PROFESSOR EMERITUS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
1 Lebegőpontos számábrázolás
Tartalom 1 Lebegőpontos számábrázolás... 2 2 Vektornormák... 4 3 Indukált mátrixnormák és tulajdonságaik... 5 4 A lineáris rendszer jobboldala hibás... 6 5 A kondíciószám és tulajdonságai... 7 6 Perturbációs