Kárpáti Andrea. ELTE Fizika Doktori Iskola Fizika Tanitása Program

Átírás

1 Kárpáti Andrea ELTE Fizika Doktori Iskola Fizika Tanitása Program PARRISE (grant agreement ) is funded by the European Commission. 1

2 Probléma alapú tanulás: Mindennapi életből vett, tudományos hátterű probléma Saját kutatáson, kísérletezésen alapuló projekt Bemutató, vita, eredmények alkalmazása Trialogikus pdagógiai modell Egyenlők szövetsége: társas tanulás és mentorálás Tudástárgy: tanításban közvetlenül használható

3 1. Felelős kutatás és innováció (Responsible Research and Innovation, RRI) 2. Kutatás Alapú Term.tud. Oktatás (Inquiry-based Science Education, IBSE) 3. Társadali-tudományos kérdések (Socio-scientific Issues, SSI) 4. Tudatos Állampolgárságra Nevelés (Citizenship Education, CE).

4 Oktatási programok a Társadalmat Foglalkoztató Tudományos Kérdések Felfedezés Alapú Oktatásához (SSIBL) Tanulás informális oktatási környezetekben is (múzeum, science center, café, labor, természet) A tananyagok és a jó gyakorlat közzététele, terjesztése a PARRISE weboldalon, digitális és nyomtatott publikációkban, nemzeti és nemzetközi hálózatok által szervezett online és személyes találkozókon. A tökéletesített SSIBL anyagokat használó oktatók tapasztalatainak megosztása leendő és már a pályán lévő tanárokkal.

5 13 ország, 19 intézmény, koordinátor: Utrechti Egyetem Tanárképzéssel és / vagy tudománykommunikációval foglalkozó kutatóhelyeken Természettudományos eredmények társadalmi hatását érzékeltető, kutatás alapú módszereket sajátít el több száz pedagógus. (Pl.: honlap: gender témájú képek) Magyar csoport: Király Andrea (vezető), Tél Tamás, Egyed László, Juhász András, Kárpáti Andrea, Tasnády Péter, Mészáros Péter

6 Természettudomány Felfedezés Alapú Oktatása (IBSE Inquiry Based Science Education) + Társadalmat Foglalkoztató Témák Tárgyalása (Discussing Socially Sensitive Issues) = SSIBL (Socio-Scientific Inquiry-Based Learning): Társadalmat Foglalkoztató Tudományos Kérdések Felfedezés Alapú Oktatása PARRISE (grant agreement ) is funded by the European Commission.

7 PRIMAS projektről: Iskolakultúra különszám, 2010/1, szerk. Csíkos Csaba, SZTE Neveléstudományi Intézet 7

8 IBL és PBL viszonya (Spoken-Smith et al., 2007) Csíkos Csaba (2010): A PRIMAS projekt. Iskolakultúra, 2010/1 8

9 Nagy Lászlóné: A kutatásalapú tanulás/tanítás ( inquiry-based learning/teaching, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 2010/1 9

10 Vitamódszer és drámapedagógiai módszerek együtt Tudománykommunikációs színhelyek és műfajok Tudományos blog, Facebook oldal, kép/link gyűjtő oldal Science center-beli program Tanösvény (vidéken, városban, múzeumban) Jó hazai példa, biológia: Joós Andrea, Élménybiológia blog, SZÓVAL Vitaverseny Rövid előadások tudományos témákról, társadalmi relevanciával: FAMELAB nemzetközi előadói verseny Színpadon a tudomány, Science on Stage Europe: tanár standup 10

11 11

12 30 órás tanfolyam. Makádi Mariann TÁMOP B.2-13/ ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT

13 Kultúrák találkozása drámajáték, 7. oszt. Vitamódszer alkalmazása: globalizáció, 10. oszt.

14 4. Új tartalmak, módszerek és eljárások a tanórákon: vita+helyzetgyakorlat 5. Munka a laboratóriumban és a terepen: fényjelenségek,patak-vizsgálat A GFP-t valamilyen fehérjéhez kapcsolva be lehet vinni különböző szervezetekbe, akár emlősökbe is. 6. A prokarióták változatos világa TÁMOP B.2-13/ ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT

15 Mentorálás: szakmódszertani, pedagógiai ismeretek Excel a fizikatanításban: mérési eredmények kiértékelése, problémák, feladatok megoldása, statisztikák A fizikai ismeretek társadalmi összefüggései: energia ellátás, Paksi Atomerőmű, 2. blokk TÁMOP B.2-13/ ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT

16 Felelős: Szalay Luca szakdidaktikus, 16

17 Letölthető összefoglaló 17

18 Társadalmilag releváns, tanítható probléma: a diákok is ismerik, fontosságát képesek belátni; Jól kapcsolható a tanterv anyagához és a tanár; Társadalmi aktivitásra ösztönöz ( democratic deliberation ); Sokféle nézőpontot ütköztet Informális tanulás: iskolán kívüli tudásforrások bevonása Kutatás alapú tanítás és tanulás PARRISE projekt oldal 18

19 1. Releváns, tanítható probléma kiválasztása 2. Tanári projekt csoport szervezése ki mit tanít? 3. Időterv: tanmenetbe illesztés, megvalósítás dátumai és felelősei 4. Informális tanulási színhelyek megszervezése: labor, terep, CSOPA / MOBILIS, múzeum, planetárium, stb. 5. Módszerválasztás tananyagok, taneszközök 6. E-leaning / webkettes környezet tudásmegosztáshoz PARRISE projekt oldal 19

20 1. Kutatási jelentés: probléma, módszerek, óravázlat/ foglalkozás terv, tanítási tapasztalatok 2. Dokumentum fotók, filmek 3. Diákok produktumai 4. E-learning / webkettes környezet elemzése: mentorálás, vita, hálózatépítés 5. Közlemény: képességfejlesztés, véleményformálás 1. tudásszerzési 2. motivációs, attitűdformáló 20

21 A KUTATÁSALAPÚ TANULÁS (IBL, IBSE ) ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI (SZALAY LUCA KUTATÁSA, 2015) ELŐNYÖK: Hofstein, Kempa (1985): növeli a motivációt, legalábbis a kíváncsi és a szociálisan motivált típusú diákok körében Minner at al. (2010): a diákok aktív gondolkodása és az adatokból való következtetéslevonás növeli a fogalmi megértést Tomperi and Aksela (2014): fejleszti a magasabbrendű kogntív képességeket HÁTRÁNYOK: Kirschner, Sweller, and Clark (2006): a minimális irányítású módszerek kevésbé hatásosak kevésbé hatékonyak többe kerülnek negatív eredményre vezethetnek, ha a diákokban tévképzetek tökéletlen vagy rendezetlen tudás alakul ki. Bolte, Streller and Hofstein (2013): a törekvő és a lelkiismeretes diákok nem kedvelik TÁMOP B.2-13/ NATIONWIDE COORDINATION FOR THE RENEWAL OF TEACHER EDUCATION

22 KUTATÁSI KÉRDÉSEK (SZALAY LUCA, 2015) Magyar körülmények Kevés idő, kevés eszköz és anyag, a laboránsok hiánya csak egy pár alkalom / tanév A kísérleteknek kapcsolódni kell a tantervi és a vizsgakövetelményekhez jól ismert tanulókísérlet, de részben a tanulók tervezik meg! Okoz-e egy ilyen rövid beavatkozás szignifikáns változást a kísérlettervezési képességben? Ha igen, akkor összefüggésben van-e ez a tanulók előteszten mért teljesítményével? az egyéb feladatokon nyújtott teljesítményben? TÁMOP B.2-13/ NATIONWIDE COORDINATION FOR THE RENEWAL OF TEACHER EDUCATION

23 IV.5 A KUTATÁSI MODELL (SZALAY LUCA, 2015) 3 reakciókinetika tárgyú óraterv készítése: 1. óra: Reakciósebesség 2. óra: Kémiai egyensúly 3. óra: A kémiai egyensúlyt befolyásolása Az eredmények elemzése A minta kiválasztása Kontrol csoport Előteszt 3 tanóra, 0 kísérlet tervezése Utóteszt Kísérleti csoport Adatgyűjtés Előteszt 3 tanóra, 2 kísérlet tervezése Utóteszt

24 KÖVETKEZTETÉSEK (SZALAY LUCA, 2015) Tervezési feladatok: A rövid beavatkozás nyomán is szignifikáns pozitív változás történt a kísérleti és a kontrol csoport kísérlettervezési képességeiben is, de a kísérleti csoport esetében szignifikánsan nagyobb volt a növekedés, mint a kontrol csoportban. A közepes és a legjobb teljesítményű diákok teljesítménye abszolut értékben jobban nőtt, mint a leggyengébbeké, de a relatív skálán a gyengébbek profitáltak többet. Egyéb feladatok: A kísérleti csoportban a fiúk és a lányok teljesítménye is nőtt. A legalacsonyabb teljesítményű tanulók a kísérleti és a kontrol csoportban is jobb eredményeket értek el az utóteszten, mint az előteszten. Azonban a legjobb teljesítményű tanulók egyéb (nem kísérlettervezési) feladatokon elért eredménye romlott a beavatkozás nyomán a kontrol és a kísérleti csoportban is. Viszont a legjobb teljesítményű harmad eredményei a kísérleti csoportban kevésbé romlottak, mint a kontrol csoportban. TÁMOP B.2-13/ NATIONWIDE COORDINATION FOR THE RENEWAL OF TEACHER EDUCATION

25 ÖSSZEFOGLALÁS (SZALAY LUCA, 2015) 1. Tanévenként néhány alkalommal érdemes a hagyományos tanulókísérleteket részben tanulók által tervezett vizsgálatokká alakítani (a kutatásalapú tanulás első lépcsője ), mivel úgy tűnik, hogy ezek fejlesztik a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket motiválják a leggyengébb eredményű tanulókat. 2. Az ilyen feladatok csökkenthetik a legjobb teljesítményű tanulók egyéb (nem kísérlettervező) feladatokon nyújtott teljesítményét. Szalay, L.: Promoting Research-led Teaching of Chemistry (közlésre elfogadva, LUMAT, ) TÁMOP B.2-13/ NATIONWIDE COORDINATION FOR THE RENEWAL OF TEACHER EDUCATION