STRESSZ, MEGKÜZDÉS ÉS PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER

Átírás

1 STRESSZ, MEGKÜZDÉS ÉS PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER Nagy Erika DE Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet

2 BEVEZETÉS A stressz nem jár egyedül, általában szorongás és depresszió kíséri. Nemritkán súlyos testi elváltozások is. Nem mindenki reagál egyformán a stresszre. Az egyik ember testileg és lelkileg belebetegszik abba a megpróbáltatásba, amit mások minden gond nélkül átvészelnek. A stressz jelensége egyre erőteljesebben van jelen a köztudatban. Az egyetemisták is előszeretettel panaszkodnak a sok stressz miatt. A téma fontossága

3 FELÉPÍTÉS I. A stresszről II. III. IV. Megküzdés definíciója, Lazarus stressz-modellje Megküzdést befolyásoló tényezők Társas támogatás V. Pszichológiai immunrendszer VI. Kérdőív kitöltése

4 I. A STRESSZRŐL

5 ALAPFOGALMAK Stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye János). Stresszorok: mindazok az ingerek, amelyek a szervezetet alkalmazkodásra késztetik. Pl. fizikai behatások (meleg), pszichoszociális stresszorok (szeparáció). Stresszválaszok: a stresszorokra adott reakciók. Minden olyan helyzetben adaptívak, amikor egy stresszor elől el kell menekülnünk, vagy szembe kell szállnunk vele. Stressz-kezelés: alkalmazkodás. Olyan folyamatok összessége, melyek biztosítják a szervezet egyensúlyának, integritásának megőrzését a túlélés érdekében.

6 A STRESSZESEMÉNYEK JELLEMZŐI Bármilyen esemény okozhat stresszt. Az egyén önmagában is hordozhatja a stressz forrását. Traumatikus események (ritkán előforduló, rendkívüli események) DE: Hétköznapi események is vezethetnek stresszválaszhoz. 4 tényezőtől függ, hogy mikor válik az adott dolog stresszessé: mennyire befolyásolható? mennyire bejósolható? mennyire változtatja meg az életünket? mekkora belső konfliktust eredményez? Az átélt stressz mértéke attól függ, hogy miképpen értékeljük őket.

7 A NÉGY TÉNYEZŐ 1) Befolyásolhatóság: mennyire vagyunk képesek irányítani az eseményeket. Befolyásolhatatlan események pl. egy szeretett személy halála, komoly betegség. 2) Bejósolhatóság: vannak-e információink az esemény bekövetkezésének tényéről és idejéről. Egy előre látható esemény még akkor is jóval kevésbé tűnik stresszesnek, ha egyébként befolyásolhatatlan. Példa: egyes foglalkozások (baleseti sebészek, tűzoltók), kezelt rákos betegek 3) Az egyéni élet során bekövetkező események: Holmes és Rahe (1967) életesemény skálája 4) Belső konfliktusok: egymással összeegyeztethetetlen célok/cselekvések között kell választanunk; két belső szükséglet összeütközése. A nyugati társadalmakban a legnehezebben megoldható konfliktusok az alábbi motívumok között lépnek fel: Függetlenség vs. függőség Intimitás vs. magány Együttműködés vs. versengés Impulzusok vs. Erkölcsi követelmények

8 ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967) Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön, vagy más zárt intézet 63 Közeli családtag halála 63 Baleset vagy betegség 53 Házasság 50 Állás elvesztése 47 Kibékülés a házastárssal 45 Nyugdíjazás 45 Békéltetés (válóper) 45 Családtag betegsége 44 Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása 39 Üzleti problémák 39

9 ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967) Anyagi helyzet változása 38 Közeli barát halála 37 Új munkaterület 36 Házastárssal való gyakoribb vita 35 Ház, lakás, autó, hitel felvállalása 31 Jelzálog érvényesítése 30 Új beosztás a munkahelyen 29 Gyermek elköltözése otthonról 29 Probléma anyóssal, apóssal 29 Kiemelkedő személyes teljesítmény 28 Házastárs munkába állása, vagy munka abbahagyása 26 Tanulmányok kezdete vagy vége 26 Életkörülmények változása 25 Személyes szokások megváltozása 24 Nézeteltérés a főnökkel 23 Költözés, lakhelyváltoztatás 20

10 ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967) Iskolaváltoztatás 20 Hobbiváltoztatás 19 Templombajárási szokások megváltozása 19 Társasági szokások megváltozása 18 Kölcsönfelvétel 17 Alvási szokások megváltozása 16 Étkezési szokások megváltozása 15 Családi összejövetelek gyakoriságának megváltozása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértések 11

11 ÉLETESEMÉNY SKÁLA ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Nincs számottevő kockázat Enyhe krízisszint Közepes krízisszint Súlyos krízisszint

12 SELYE: ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA General Adaptation Syndrome (GAS) A stressz hatására bekövetkező aspecikus élettani változások összessége. 3 szakasza: 1. Alarm (vészreakció) 2. Rezisztencia (ellenállás) 3. Kimerülés vagy halál Bármilyen fizikai vagy pszichés stresszor képes kiváltani.

13 AKUT STRESSZ gyakran hosszú távú élettani és viselkedéses változásokhoz vezetnek számos életesemény lehet komoly stresszor, pl. traumák (pl. haláleset) idegrendszerben irreverzibilis változások következhetnek be hosszú távon károsítja az endokrin rendszert és az immunrendszert embernél, állatnál egyaránt.

14 KRÓNIKUS STRESSZ Alacsony intenzitású, de tartósan fennálló stressz Egyensúlyvesztés következhet be, akár maradandó egészségkárosodás. A krónikus stresszforrások többsége a társas kapcsolatokkal, az adott társadalmi-kulturális összefüggésbe. környezetbe való beilleszkedéssel hozható A férfiak körében a munkahelyi stressz, a nők körében a házastársi stressz kiemelt jelentőségű. A stimulusok széles köre tekinthető stresszornak. A krónikus stressz élettani hatásai: Kardiovaszkuláris tünetek (vérnyomás összehúzódnak, vércukorszint emelkedik) emelkedik, artériák Emésztőrendszer (fekélyek, IBSZ, colitis ulcerosa, Crohn-betegség) Immunrendszer (immunszuppresszió, autoimmun betegségek) A szexuális működés zavarai (férfiaknál impotencia, korai magömlés; nőknél krónikus gyulladás, pszichogén meddőség) Légzőrendszer hörgőszűkület) (fokozódó, szabálytalanná váló légzésritmus, Izom- és csontrendszer (fájdalom, krónikus fájdalom szindróma) Pszichiátriai zavarok (alkalmazkodási nehézségek)

15 II. MEGKÜZDÉS DEFINÍCIÓJA, LAZARUS STRESSZ-MODELLJE

16 MIT NEVEZÜNK MEGKÜZDÉSNEK (COPING)? A megküzdés olyan viselkedéses és intrapszichés mechanizmusokat tartalmaz, amelyek segítségével kezelni (megoldani, tolerálni, csökkenteni) tudjuk a környezeti és belső kihívásokat, illetve a köztük előforduló konfliktusokat.

17 LAZARUS STRESSZ-MODELLJE I. R. Lazarus: a megküzdés témakörének kiemelkedő alakja. Újfajta megközelítést hozott nem értékelhető objektíven a stressz vagy a stresszorként szereplő életesemény; nem lehet súlyossági pontszámokkal ellátni a megterhelő életeseményeket. A KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉSI FOLYAMATOK a lényegesek: az adott esemény stresszértéke mindig az azt átélő személy értékelésének és megküzdési képességeinek függvénye.

18 LAZARUS STRESSZ-MODELLJE II. Potenciális stresszor (tünetészlelés, diagnózis megismétlése) Elsődleges értékelés pozitív negatív STRESSZ Jelenleg kellemetlen Jövőre nézve Kihívó fenyegető Másodlagos értékelés Pszichés erőforrások és megküzdési mechanizmusok megfelelőek?

19 LAZARUS STRESSZ-MODELLJE III. Potenciális stresszor: amikor az egyén szembekerül egy potenciális stresszorral (pl. krónikus betegség, szeretett személy elvesztése), az ő értékelésétől függ, hogy egyáltalán stresszt él-e át, és ha igen, milyen mértékűt, és miként tud azzal megbirkózni. Elsődleges kiértékelés (általában nem tudatos folyamat): azt értékeli az egyén, hogy az adott esemény + vagy jelentéssel bír-e számára. Ha negatív, akkor utána azt dönti el, hogy az adott negatív esemény: 1) Pillanatnyi veszélyt jelent-e számára (jelenleg kellemetlen) 2) Tartós, jövőt is érintő fenyegetést jelent-e VAGY 3) Kihívás számára. Másodlagos kiértékelés (nem feltétlen tudatos): az egyén eldönti, hogy az erőforrásai, megküzdési képességei elegendőek-e a stresszorral való megbirkózáshoz. Ha nem stressz!

20 MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK Szándékos Erőfeszítést igénylő Tudatos reakciók Olyan nagy megterhelésekre adott válaszokat foglalnak magukban, amelyek megrendítik a megszokott stabilitásérzést, és az egyén szokásos tevékenységei szempontjából fenyegetést jelentenek. A megküzdést jelentő gondolatok, érzések és viselkedésformák közös jellemzői.

21 LAZARUS: MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK Problémaközpontú megküzdés Érzelemközpontú megküzdés A problémamegoldásra, a helyzet megváltoztatására irányuló megküzdési stratégiák. Az érzelmek szabályozására, az agresszió és a szorongás csökkentésére irányulnak. Ezek az egészséges, érett személyiség megküzdési folyamatai. Patológiás megküzdés: elhárító (énvédő) mechanizmusok alkalmazását jelenti. Ezek elsődleges célja az énvédelem, a szorongás csökkentése.

22 MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA 1. Konfrontáció 2. Eltávolodás 3. Érzelmek és viselkedés szabályozása 4. Társas támogatás keresése 5. Felelősségvállalás 6. Problémamegoldás-tervezés 7. Elkerülés-menekülés 8. Pozitív jelentés keresése

23 A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA I. 1. KONFRONTÁCIÓ Nem hátráltam meg, küzdöttem azért, amit akartam. A problémával való szembehelyezkedés, aktív, nagy energiát mozgósító ellenállás. Betegséggel való megküzdés esetén a korai szakaszban a legadaptívabb. 2. ELTÁVOLODÁS Úgy vettem, mintha semmi sem történt volna. A stresszortól való érzelmi és mentális távolságtartás az energiagyűjtés és az új megoldások találása érdekében. Ha folyamatosan fennáll a helyzet megoldatlan marad. 3. ÉRZELMEK ÉS VISELKEDÉS SZABÁLYOZÁSA Megpróbáltam érzéseimet magamban tartani. Mivel a szélsőséges érzelmi viszonyulás (pl. tartós negatív érzelmi állapot, érzelmek maszkolása) sok energiát von el, szükség van a szabályozásra.

24 A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA II. 4. TÁRSAS TÁMOGATÁS KERESÉSE Beszéltem valakivel, hogy többet tudjak meg a körülményekről. A társas támasz elérhetősége, minősége a lényeges (nem a kiterjedtsége)! 5. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Magamat okoltam és hibáztattam. Kontroll észlelése, felelősség vállalása. Az egyén úgy észleli az adott helyzetet, hogy szerepe volt annak kialakulásában. Segíti a probléma leküzdését. Ha túlzott mértékű bűntudat, negatív önértékelés 6. PROBLÉMAMEGOLDÁS-TERVEZÉS Tudtam mit kell tennem, így megkétszereztem erőfeszítéseimet a siker érdekében. A helyzet megváltoztatását szolgáló cselekvés kialakítását, véghezvitelét érintő lehetőségek számbavétele, értékelése.

25 A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA III. 7. ELKERÜLÉS-MENEKÜLÉS Azt kívántam, hogy bárcsak megváltozna a helyzet, vagy legyünk túl rajta. Nem vállaljuk a konfrontációt. Kialakult betegségek esetén nem hatékony az alkalmazkodásban. 8. POZITÍV JELENTÉS KERESÉSE Új hitet találtam. A negatív eseményt kihívásként értékeli növeli a sikeres megküzdés esélyét. Értékrend átstrukturálása, új célok, a rosszban is meglátni a jót attitűd. DE az irreális optimizmus sem jó! Általában mindegyik megküzdési stratégia előfordul az embereknél, de különböző arányban. Azok egymáshoz való viszonya és arányai kirajzolnak egy megküzdési stílust/profilt.

26 III. MEGKÜZDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

27 A MEGKÜZDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. Megküzdési stílus: a személy viszonylag stabil jellemzője. Önértékelés: (alacsony önértékelés szorongás, társas támasz keresése vagy szégyen érzés, eltávolodás) Kontroll helye (belső kontrollal rendelkezők problémafókuszú megküzdés; külső kontrollosok érzelemfókuszú) Optimizmus (optimisták problémafókuszú; pesszimisták érzelemfókuszú) Nem (nőknél a társas támogatás keresése gyakoribb ( kibeszélés ), bár a férfiak több társas kapcsolattal rendelkeznek, a nők hatékonyabban használják azokat)

28 A MEGKÜZDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. Kezeléssel kapcsolatos kontroll észlelése (pozitív korreláció a betegség + kimenetelével, a jó pszichés státusszal, vitalitással; negatív korreláció a betegség kimenetelével) Betegség súlyosságának feltételezése (pozitív korreláció az érzelemközpontú megküzdéssel, tagadással, elkerüléssel; negatív korreláció a pszichés jól-léttel, vitalitással) Betegség kezelhetőségével, kontrollálhatóságával kapcsolatos reprezentációk (pozitív korreláció a problémaközpontú megküzdéssel, a társas támasszal) Kontextus, problémahelyzet

29 IV. TÁRSAS TÁMOGATÁS

30 TÁRSAS TÁMOGATÁS I. Társas támogatás: a jelentős mások által biztosított pszichoszociális erőforrások meglétét vagy hiányát jelzi. Összetevői: 1. Pozitív érzelmek kifejezése a társak részéről 2. Egyetértés a személy nézeteivel, magyarázataival, érzéseivel, és azok elfogadása 3. Biztatás a gondolatok és érzések kifejezésére 4. Anyagi segítség biztosítása 5. A személy megerősítése abban, hogy egy kölcsönösen elfogadó, támogató rendszer tagja.

31 TÁRSAS TÁMOGATÁS II. A különböző betegségek előfordulása gyakoribb azoknál: Akik magányosan, izoláltan élnek Akiknek nincs családjuk Akiknek kevesebb a barátjuk Akik munkájuk során is kevesebb emberrel érintkeznek Mortalitási mutatók: az egyedül élők között szignifikánsan magasabb a halálozás aránya. A házasságban élők halálozási statisztikái sokkal kedvezőbbek, mint az egyedülállóké. DE: a társas támogatás pozitív szerepe nem teljesen egyértelmű (megkérdőjelezik azok a felmérések, amelyek semlegesnek vagy negatív hatásúnak találták azt).

32 TÁRSAS TÁMOGATÁS POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI 1. Betegségmegelőzés szakaszában Pozitív hatások Bizonytalanság, aggodalom csökkentése Megnyugtatás Követendő példa mutatása Problémák megosztása Negatív hatások Bizonytalanság, aggodalom növelése Új problémákra hívják fel a figyelmet Rossz példát mutatnak A betegség bagatellizálása

33 TÁRSAS TÁMOGATÁS POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI 2. Betegséggel való megküzdés szakaszában Pozitív hatások Pozitív visszajelzések Együttérző, empatikus megnyilvánulások A betegséggel, a kezeléssel kapcsolatos segítő információ adása Negatív hatások Negatív visszajelzések Bántó és sajnálkozó reakciók Téves információk átadása Függőségben tartják

34 TÁRSAS TÁMOGATÁS POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI 3. Gyógyulás és rehabilitáció szakaszában Pozitív hatások Az előírások betartásának támogatása Egészséges életmód ösztönzése Önállóság vágyának felkeltése Negatív hatások Az előírások betartásának akadályozása Egészséges életmód akadályozása A beteg függőség-igényének növelése

35 TÁRSAS TÁMOGATÁS III. A társas támogatás pozitív és negatív hatásai a kölcsönös interakciók dinamikus közegében keletkeznek. A támogatás elfogadásának nehézsége: a felajánlott segítség elutasítása hátterében általában az áll, hogy a támogatás elfogadása a szabadság elvesztését jelenti csökken az önértékelés. A magasabb önértékelésű személyek nehezebben tudják elfogadni a társas támaszt (hozzászoktak ahhoz, hogy nehézségeiket önállóan oldják meg). A betegek akkor hajlamosak a támogatást elfogadni, ha úgy érzik, viszonozni tudják. + hatásúak: önsegítő csoportok

36 MEGKÜZDÉS (COPING) MÉRÉSE Konfliktusmegoldó Kérdőív (WCQ-66: Ways of Coping Questionnaire (Lazarus & Folkman, 1980) Megküzdési Módok Kérdőív (WCI-22: Ways of Coping Inventory) (Kopp & Skrabski, 1995) Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív (CISS-48: Coping Inventory for Stressful Situations) (Endler & Parker, 1994)

37 V. PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER

38 MIT NEVEZÜNK PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZERNEK? A pszichológiai immunrendszer a személyes immunkompetenciát biztosító rendszer, amely olyan személyiségforrásokat foglal magában, melyek képessé teszik az egyént (1) a stresszhatások tartós elviselésére; (2) a fenyegetésekkel való eredményes megküzdésre.

39 PSZICHOLÓGIAI IMMUNKOMPETENCIA A pszichológiai immunkompetencia egy olyan aktív védettség, mely a pszichológiai immunrendszer birtoklásával, és ezen rendszer azonnali aktiválásának képességével írható le minden olyan helyzetben, amikor: 1. Az integrált pszichikus működés külső vagy belső akadályoztatása 2. Az egyén pszichikus fejlődését, céljainak realizálását veszélyeztető külső/belső körülmény, valamint 3. Az életműködés ellen ható tényező lép fel.

40 A PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER ALRENDSZEREI 1. Megközelítő-Monitorozó alrendszer az ide tartozó személyiségjegyek a fizikai és a szociális környezet megismerésére, kontrollálására, megértésére irányulnak. Pl. optimizmus, koherenciaérzés 2. Alkotó-Végrehajtó alrendszer az idetartozó személyiségjegyek birtokában az egyén képes eljutni a választott céljaihoz, és szándékainak megfelelően megvalósítani a fizikai és a szociális környezet átalakítására kitalált terveit, továbbá megváltoztatni a nehezített alkalmazkodási helyzet körülményeit. Pl. leleményesség, problémamegoldó-képesség 3. Önregulációs alrendszer azokat a személyiségjegyeket integrálja, amelyek biztosítják a figyelem és a tudati működés feletti kontrollt, kitartóvá és képessé teszik az egyént arra, hogy a veszteségek következtében kialakuló érzelmi állapotait kontrollálja. Pl. kitartás, impulzuskontroll

41 PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER (PI) A három alrendszer dinamikus kölcsönhatásban együttműködve biztosítja: A megfelelő alkalmazkodást. A rugalmas szervezeti működést. A pszichológiai immunkompetencia a PI-t alkotó személyiségkomponensek fejlettségének és hatékonyságának függvénye. A patológiás állapotok a pszichológiai immunkompetencia gyengeségével, a tünetmentesség, egészségesség pozitív mutatói a pszichológiai immunkompetencia erősségével korrelálnak!!! Mérése: Oláh Attila PIK (Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív)

42 VI. KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE (SAJÁT MEGKÜZDÉSI STÍLUS FELMÉRÉSE)

43 MEGKÜZDÉS STRESSZHELYZETEKBEN KÉRDŐÍV - KIÉRTÉKELÉS CISS-48: Coping Inventory for Stressful Situations (Endler & Parker, 1994) Értékelés: 1. Problémaközpontú megküzdés (16 tétel): 1,2,6,10,15,21,24,26,27,36,39,41,42,43,46,47 2. Érzelemközpontú megküzdés (16 tétel): 3,5,7,8,13,14,16,17,19,22,25,28,33,34,38,45 3. Elkerülésre irányuló megküzdés (16 tétel): 4,9,11,12,18,20,23,29,30,31,32,35,37,40,44,48 Átlagok: Problémaközpontú: 58,3 (férfi) 57,4 (nő) Érzelemközpontú: 38,1 (férfi) 43,5 (nő) Elkerülő viselkedés: 41,2 (férfi) 46,6 (nő)

44 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!