Bevezetés a pedagógiába

Átírás

1 Pedagógia és neveléstudomány Bevezetés a pedagógiába PEDAGÓGIA Dr. Kontra József PhD egyetemi docens Neveléstudományi Tanszék kontra.jozsef@ke.hu Neveléstudomány (a nevelési valóság tudományos megvilágítása) Gyakorlati nevelés A pedagógia tudományágai Pedagógiatörténet Szakképzés pedagógiája Általános pedagógia Iskolapedagógia A szabadidő Didaktika pedagógiája Szexuálpedagógia Szociálpedagógia Gyógypedagógia Felnőttoktatás A pedagógia mint tudomány Más tudományok keretein belül (filozófia, teológia) Önálló tudomány XVI. sz. XVII. sz. XVIII. sz. XIX. sz. XX. sz. Mi a tudomány? A pedagógia tárgya TUDOMÁNY (ismeretrendszer) A NEVELÉS FELTÉTELEI Nevelési tartalmak VALÓSÁG OBJEKTUM Nevelő Nevelendő 1

2 A módszerek A neveléstudomány feladatai I N D U K C I Ó Empirikus általánosítások Elméletek Megfigyelések Hipotézisek D E D U K C I Ó Értelmezés Tapasztalati funkció Normatív funkció Feladat A nevelési valóság Megállapítások a kutatása célokról Szempont A nevelés gyakorlata feltételei A nevelés céljai tevékenységei Cél Magyarázás Megértés A kijelentés módja Deszkriptív (leíró) Preszkriptív (előíró) Módszerek Empirikus Elméleti Privát és tudományos elméletek (természettudományok) 5/1. Gyakorlat Egyszeri és egyedi Eltérő tényezők hatnak NINCS RECEPT! Elmélet Ellenőrizhető Általános érvényű Az ember biológiailag megkülönböztetett helyzete Agyfunkciók fejlődése, emberi formák tanulása: felegyenesedett járás, szavakból álló beszéd, gondolkodás, viselkedés szabályozása, környezet uralása. (természettudományok) 5/2. (természettudományok) 5/3. Az ember ösztöneiben korlátozott (N. Tinbergen) Viselkedésformák megtanulása az emberi életmódhoz, az együttéléshez, a túléléshez. Az ember nyitott a világra Az ember a világot mint egészet értelmezheti. Meg kell tanulni: a világban való létezést, a környezet formálását. 2

3 (természettudományok) 5/4. (természettudományok) 5/5. Az ember nem specializálódott, biológiailag hiányosan fejlett (Arnold Gehlen) Képességek fejlesztése: az emberi szervek sokoldalú használatára, intellektuális kihívásokra, kulturális életmódra, ösztönök energiájának átalakítására. Az ember fiziológiai koraszülött (Adolf Portmann) Emberi viselkedésformák kifejlesztése: Érzelmi törődés Védettség Biztonság és az ingerek közvetítése főként az első életévben (szellem- és társadalomtudományok) 3/1. (szellem- és társadalomtudományok) 3/2. Értelmes, szellemmel bíró lény Az ember mint kultúrlény Cogito ergo sum. (Descartes) Felszabadulás a természet kényszere alól Egyedülálló tanulási és nevelési képesség Az értelem és a szellem nem magától alakul ki! Kultúra: az ember által alkotott, megváltoztatott környezet. Meg kell tanulni: a kultúra életmódját, a kultúra megtartását és továbbadását (gondolkodás, nyelv, olvasás és írás, erkölcsi elvek, stb.), a kulturális viszonyok produktív újrateremtését, változtatását (kreativitás, elkötelezettség, felelősségtudat, stb.). Az ember alkotója és alkotása saját kultúrájának. (szellem- és társadalomtudományok) 3/3. Az ember mint társas lény Az emberből a te kimondásakor én lesz. (Martin Buber) Meg kell tanulni: a szociális viselkedési formákat, a szociális viszonyok megújítását a kritikus ellenállást (a szociális elnyomás megakadályozására). 3

4 Hiányos vagy nem kielégítő nevelés 3/1. Elvadulás A farkasleány, Kamala Hiányos vagy nem kielégítő nevelés 3/2. Hospitalizmus Harry Harlow Érzelmi törődés és ingerközvetítés hiánya 6 hónap teljes izoláció után először húzták fel az ajtót Hiányos vagy nem kielégítő nevelés 3/3. Szociálisan eltérő Nevelési célok mint tájékozódási segítségek 3/1. Adott állapot viszonyítás Elérendő állapot viszonyítás CÉLOK Nevelői viselkedésmód Nevelési célok mint társadalmi normák 3/2. Nevelési folyamaton kívül maradók Nevelésben reflektálatlanul, gyakran nem tudatosan működők Általános szociális értékek és normák NEVELÉS TUDATOSAN KITŰZÖTT NEVELÉSI CÉLOK Hová? Miért? Formális és informális nevelési célok 3/3. Formális Nevelési célok A társadalomban a nevelés fő elképzelései Informális Az egyes nevelők szubjektív céljai 4

5 A nevelési célok meghatározása A nevelési célok változása Fő elképzelések Nevelői viselkedés Társadalmi hatóságok Környezet A nevelő személyiségjegyei Gazdasági hatóságok Értékek és normák Politikai pártok Divat Saját kívánalmak Kormányok Média Szükségletek Egyházak Gazdasági helyzet Érzelmek Egyesületek Családi helyzet Beállítottság Hozzátartozók Emberkép Saját neveltetés Élmények Célkitűző hatóságok Gazdasági egyletek Politikai hatalommal bírók, pártok, kormányok Egyházak Egyesületek Tudomány Nevelők A nevelési célok változásainak oka Gazdasági érdekek és adottságok Politikai érdekek és adottságok A hit alaptételei, világnézetek, emberkép Tudomány, kultúra, szociális adottságok Tudományos eredmények Személyiségjegyek, saját neveltetés, egyéni élmények A nevelési célok funkciói Érték- és normaelképzelések megvalósítása Társadalmi érdekek megvalósítása Hová? Miért? A nevelési célkitűzés problémái Pluralizmus értékekben és normákban Normák konfliktusa Mi a helyes? Mi a helytelen? Pl.: segítőkészség vs. érvényesülés A nevelés szervezése Valótlan és elérhetetlen eszmények bűntudat, neurózis A nevelői reflexiója Ajövőre nyitottság gátlása a bevett hatása, merevség A nevelési gyakorlat javítása Értelmes reformok tervezése Világnézeti manipuláció eszményképei Hatalmi és érdekigények elkendőzése A fiatalok csak eszközök a célok megvalósításához hamis tudat kialakítása A nevelési célok indoklása Antropológiai indoklás (az ember lényéről alkotott kijelentések) Normatív indoklás (a társadalmi együttéléshez értékek, normák) Nevelői és a nevelési stílusok (Tausch házaspár) tekintélyelvű Lebecsülés Maximális irányítás 6 túl féltő demokratikus Megbecsülés Pragmatikus indoklás (megoldandó feladatok és problémák) laissez-faire 0 Minimális irányítás 5

6 Hosszú távú hatások: kogníció Hosszú távú hatások: érzelmi Autoriter nevelői Torz észlelés, környezethez nem alkalmazkodva Az ingerek magyarázata privát logika alapján Egyszerű nyelvi stílus és nyelvtan, nem nyelvi kifejezőeszközök Merev gondolkodás Demokratikus nevelői A környezet differenciált észlelése A beállítottságok megváltoztatásának hajlandósága Igényes, komplex nyelvi stílus Rugalmas és önálló gondolkodás Autoriter nevelői Félelem és bizonytalanság Kevésbé fejlett önértékelés és önbizalomhiány Bizalmatlanság az élet alapja A teljesítmény mint kellemetlen kötelesség Demokratikus nevelői Magabiztosság és kiegyensúlyozottság Érzelmi stabilitás és önbizalom Bizalom Nagy teljesítőképesség, az adott dolog által motiválva Hosszú távú hatások: szociális Autoriter nevelői Önállótlanság és külső meghatározottság Embertársak alábecsülése Hatalomvágy, elismerésre és biztonságra törekvés A vonzalom függ a személyes elvárásoktól A kritika elutasítása Demokratikus nevelői Önállóság, döntésképesség Megbecsülés és megértés Együttműködés és problémamegoldás A vonzalom független az egoista elvárások teljesítésétől A kritika elfogadása A nevelői formákat befolyásoló tényezők: szociokulturális, gazdasági, individuális, a gyermeket érintő és pillanatnyi tényezők. Nevelési módszereket befolyásoló tényezők (itt: módszer = eszköz a nevelési célok megvalósításához) Eszközök hatása Nevelő szándéka A gyerek viselkedése NEVELÉSI ESZKÖZÖK A gyerek kora Előzmények A gyerek szándéka Lewin-féle pszichikus helyzetek 3/1. Primer elsődleges motiváció BÁTORÍTANI! CÉL = JUTALOM + 6

7 Lewin-féle pszichikus helyzetek 3/2. Szekunder másodlagos motiváció KÖZÖMBÖS CÉL JUTALOM + Lewin-féle pszichikus helyzetek 3/3. Negatív motiváció BÜNTETÉS +/- KÖZÖMBÖS CÉL Speciális nevelési-oktatási szükségletek (Bayliss, 1995) IDŐSZAKOS A fogyatékosság ördögi köre Törött kar Nátha Nagyszülő elvesztése Fülgyulladás Nagyszülő elvesztése Szülő elvesztése: halál vagy válás Fülgyulladás Mirigygyulladás Ismeretek hiánya, előítéletek fogyatékosokkal szemben ENYHE Intellektuális sérülés (enyhe tanulási probléma) Agyi sérülés Hallási/látási sérülés Súlyos tanulási nehézség Gerincsérülés Veleszületett súlyos tanulási nehézség Súlyos emocionális zavarok Hallási/látási sérülés SÚLYOS Fogyatékosok elszigetelése, kizárása a közösségből Magatartási bizonytalanság, elutasítás fogyatékossal találkozáskor, Kapcsolatteremtés kerülése, szociális távolságtartás fogyatékossal ÁLLANDÓ Integráció-együttélés fogyatékosokkal Fogyatékosság Külsőben (arc/test/ruházat/segédeszközök) Magatartásban (gyors/lassú/bizonytalan/sajátos/nyelvi viselkedés) Közvetlen életfolyamatok nehezedése (hétköznapi tevékenységek, nem közvetlenül látható korlátozások) Személyes, fogyatékosságnak megfelelő és általános segítség Megváltozott viselkedésmód és hozzáállás (bizonytalanság, előítélet) A társadalom hozzáállásának megváltozása Magatartászavar A viselkedés gyakran vagy tartósan jelentősen eltér a normálistól Miért? De mi is a normális? Normális Adott vonatkoztatási csoport többsége teszi A társadalomban kívánatos viselkedés Individuális szemlélettel összhangban van Nem normális Statisztikai normától eltérő Társadalmi normától eltérő Személyes normától eltérő 7

8 A viselkedészavarok osztályozása Testi Pszichikai Viselkedés Szociális Gyomorpanaszok Alvási zavarok Beszédzavarok Funkciózavarok Abnormális szokások (pl. körömrágás) Félelem (fóbiák) Kényszerképzetek Kényszercselekvés Depresszív lehangoltság Agresszió Gátoltság (érzékeny, túlzottan alkalmazkodó) Kitartás- és koncentrációhiány Álmodozás Hiperaktivitás Hazudozás Csavargás Lopás Brutalitás Bandázás Magatartászavarosok problémái SZEMÉLYES (zavarát nem tudja ellenőrizni, de őt teszik felelőssé) CSALÁDI (belső és külső feszültségek) SZOCIÁLIS (elszigetelődés és megbélyegzés) A zavar okai A zavar diagnózisa SZERVI TÉNYEZŐK (testi rendellenességek) SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK (család és társak reakciói) ORVOS (szervi tényezők) SZOCIÁLIS MUNKÁS (családi, szociális háttér) SZEMÉLYES ÉLETÚT (traumatikus élmények, lelki diszpozíció) PSZICHOLÓGUS, GYÓGYPEDAGÓGUS (adatgyűjtés eddigi életből) ELTÉRŐ PSZICHIKAI REAKCIÓK MAGATARTÁSZAVAR 1. Gyakori és intenzív nem normális viselkedés. 2. Gyermeknek, környezetnek nagyon megterhelő. 3. Speciális segítség nélkül nem változik meg! A zavar kezelése ÉRINTETT GYEREKEKNÉL, FIATALOKNÁL (fejlesztő, terápiás módszerek) Súlyos esetekben pszichoterápiás kezelés (különböző nevelési tanácsadó központokban): Nondirektív beszélgetés Viselkedésterápia Mélylélektani terápia Enyhébb esetekben: Érzékelési gyakorlatok Pszichomotoros kezelés Játszó- és sportcsoportok SZÜLŐKNEK (tanácsadás és oktatás) NEVELÉSI TANÁCSADÓK Zavart családi viszonyok feltárása Szülői nevelési gyakorlat tudatosítása, megváltoztatása MAGATARTÁSZAVAROSOK ISKOLÁJA - ELHELYEZÉS OTTHONBAN KISEGÍTŐ ISKOLA VAGY OTTHON (ha családi vagy szociális környezetben nem kezelhető) Pszichológiai irányzatok szellemében működnek (viselkedésterápiai programok) Újrabeiileszkedéshez pszichológiai-terápiás irányzatok módszerei 8