KÉZIKÖNYV CG HARDVER. version :32: ECOSIM Kft., Budapest

Átírás

1 version :32:23 CG HARDVER ECOSIM Kft., Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding written permission of EcoSim Kft. - Tilos jelen kiadvány egészét vagy részét az EcoSim Kft írásbeli engedélye nélkül, bármilyen formában lemásolni és sokszorosítani. Internet: dmb2014@diakverseny.hu

2 A JÁTÉK MENETE A játék idejére a csapatok, Te és barátaid egy elképzelt vállalat vezetését veszitek át. Adatokat kell elemezni, döntéseket hozni, illetve stratégiát meghatározni. Cél a vállalat eredményes működtetése. A játék több periódusos, minden periódus egy éves időszakot reprezentál. Döntési lap Minden periódus során a következő évre vonatkozó döntéseket kell meghozni, és ezeket a "Döntési felületen" kell feltüntetni. A meghozott döntések egy matematikai modellbe kerülnek és egy gazdasági szoftver segítségével elemzéseket és statisztikákat készít. Ezek az adatok a "Jelentésen" találhatóak, ami voltaképp egy kinyomtatott Jelentés helyzetjelentés a vállalat és a piac működéséről. Az alábbi ábra a játék menetét szemlélteti. 2

3 A VÁLLALAT HELYZETE A szimuláció egy elképzelt hardver gyártó és értékesítő vállalat működését modellezi. A játékban 7 vállalat vesz részt egy piacon, amelyek a játék elején teljesen azonos helyzetben vannak. A vállalatot néhány éve alapították privát szakmai befektetők. Az ország, ahol működik, egy gazdaságilag közepesen fejlett ország, de globális szinten értékesíti termékeit. Ecosim Currency Unit (ECU) pénzegységben számolunk és az infláció alacsony. A gazdaság fellendülés időszakában van. A cél minél eredményesebben működtetni a vállalatot. A DÖNTÉSEK A játék során meghozandó döntések, illetve a jelentésben megjelenő eredmények az alábbi kategóriákba sorolhatók: I. Marketing és értékesítés II. Technológiai kutatás-fejlesztés III. Beruházások, anyagrendelések IV. Pénzügyek V. Piaci információk Jelen kézikönyv célja, hogy ezek mentén lépésről lépésre bemutassa azt a gazdasági környezetet, a meghozandó döntéseket, a kereteket, amelyekben a modellezett vállalat működni fog. FONTOS: ez a kézikönyv csak egy összefoglaló, terjedelmi okok miatt sűrítve adja vissza a tudnivalókat. Ezt lehet még kiegészíteni a tényleges játék során megszerezhető tapasztalatokkal, valamint célszerű élni a Játékvezetés folyamatos kérdezésének jogával. A JÁTÉK CÉLJA A játék célja minél magasabb átlagos ROA (Nettó nyereség/mérlegfőösszeg) elérése. A játék végén az egyes periódusokban elért ROA mutatók számtani átlagát vesszük egyenlő súllyal (a kiinduló állapotot is beleszámítva). Az így kapott eredmény alapján a piacon legjobb csapat jut tovább. 3

4 MARKETING ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Marketing A marketing a játékban - a marketing stratégia kiválasztását jelenti, ez az ún. marketingmix (4P), amely négy elemből áll: Termék (Product), Ár (Price), Terjesztés / Disztribúció (Place), Reklám (Promotion). Minden vállalat ennek a legmegfelelőbb kombinációját kell, hogy összeállítsa. A döntések meghozatalához a következő információk állnak rendelkezésre: I. Termékek A vállalat összesen max. kilenc hardver terméket gyárthat, három termékkategóriában. A kategóriák: A (noteboook+netbook), B (tablet) és C (okostelefon), a termékek pedig A1, A2, A3, B1, B2, B3, C1, C2, C3. A kezdeti állapotban a vállalat nem birtokolja az összes különböző modell előállításához szükséges knowhow-t, csak az A1, C1 standard termékeket képes előállítani, vagyis a tablet piacon még egyáltalán nincs jelen. Ahhoz, hogy a többi modellt is gyárthassa, invesztálnia kell a termékfejlesztésbe. A termékfejlesztésbe való befektetéssel új modellek "válnak elérhetővé". A cégeknek szabad keze van abban, hogy egy szegmensen / kategóriában 1, 2 vagy 3 terméket kínál. A jelentés első oldalán megtalálhatók azok a hardver termékek, amelyeket gyártani lehet. Ld. még a kutatásfejlesztés részt, később. Ár Az árképzés tekintetében minden vállalat saját maga készítheti el az árkalkulációját, a költségeket és a tervezett profitot becsülve, vagy a versenytársakhoz viszonyítva, vagy a keresletet alapul véve. Természetesen az árnak megfelelően versenyképesnek kell lennie ahhoz, hogy nagyobb mennyiségek kerüljenek eladásra. Az árakat ezer darabra adjuk meg. A játék elején, a 0. periódusban, az alábbi fogyasztói árak voltak meghatározva. A hardver gyártók szakmai szövetségének ajánlására a vállalatok bizonyos önkorlátozással élnek túl magas és túl alacsony árképzés tekintetében. A minimum és a maximum árak kategóriánként az alábbiakban láthatók. Termékkategória Fogyasztói ár (0. per.) Minimum ár Maximum ár A 120,- ECU 70,- ECU 400,- ECU B - 50,- ECU 250,- ECU C 70,- ECU 30,- ECU 250,- ECU Fenti fogyasztói árakból a kereskedői árrés 16% a kiinduló állaptoban. Ez a 16% a kereskedőnél marad, mint az ő profitja. A többi 84 % a Ti bevételetek. Célszerű szem előtt tartani, hogy valójában két vevője van a cégnek: egyrészről a tényleges vevők, akik az üzletekben megveszik az árut, másrészről a kereskedők, akik az eladást végzik. Fontos, hogy bármennyire jók a fogyasztói árak, ha a kereskedők nem kapják meg a "tisztességes és elégséges" hasznot, akkor kevésbé lesznek érdekeltek a forgalmazásban. 4

5 Terjesztés / Disztribúció A termékek kiskereskedői csatornákon keresztül jutnak el a tényleges vevőkhöz. Mint ahogy feljebb említettük, a kereskedők forgalmi jutalékot (árrést) kapnak az értékesített hardver termékek után. Ez egy százalékos összeg, az ár ekkora százalékát kapják. amely kezdetben: 16%. Ezen túl kell / lehet adni még a kereskedőknek fizetési haladékot. Ez napig (0-50 %) terjedhet, ahol 0 nap (0 %) azonnali fizetést, 180 nap (50%-a a teljes évi árbevételnek) pedig 180 nap múlva történő fizetést jelent. A játék elején a fizetési feltétel: 43 nap (12 %). I. Ezen túl a vállalat fenntart egy területi képviselő hálózatot is, amelynek a feladata látogatni az üzleteket, fogadni a rendeléseket. Jelenleg 1500 fős az értékesítői csapat, ők fejenként 380,- ECU bért kapnak egy évben. Tapasztalatok és múltbeli adatok szerint egy értékesítő kb. 500 edb termék eladását tudta kezelni. Az értékesítők hiánya és/vagy nem megfelelő bérezése közvetve a rendelések nem megfelelő kezelését jelenti, és eladások lemondásához vezethet. Új értékesítők felvételének költsége 800,- ECU / fő, elbocsátásuké 600,- ECU /fő. Promóció Az eladások növelésének egyik legfontosabb eszköze a promóció, a reklám. Az ICT (Information and Communications Technology) piacán a verseny erős, ezért a reklámozás is kulcsszereppel bír. Az üzletágban jelentős reklámköltségekkel kell számolni. A vállalat minden egyes terméket külön-külön promotálhatja. Minél több pénzt költenek, annál jobban ismert a termék és annál több eladás is várható. A 0. periódusban a cég ,- ECU-t költött reklámra A1 termék tekintetében, ,- ECU-t C1-re. A fenti döntésen túl nincs szükség további reklámmal kapcsolatos döntésre. A megfelelő médiakombináció és a megfelelő üzenet kiválasztása egy szakügynökségre van bízva, amelynek a díjazása már a reklámköltségek részét képezi. A promóció összegének nincs felső határa, bármekkora lehet, de érvényes a csökkenő hozadék törvénye, vagyis az egyre növekvő kiadások már csak egyre kisebb mértékben növelik az eladásokat. A promóciónak van áthúzódó hatása, vagyis az egyik periódusban eszközölt kiadás a következőben is hozhat eredményt, sőt bizonyos túlzott reklám kis mértékben segítheti a piacon lévő konkurens termékek eladásait is. Például egy hardver termékcsoport a cégetek erős promóciója révén nagyobb ismertségre tesz szert, ezáltal a termékcsoport összkereslete is nő. 5

6 TECHNOLÓGIAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS II. A kutatás-fejlesztés célja: új termékekkel bővíteni a vállalati termékpalettát és kompetitív előnyre szert tenni az egyéb cégekkel szemben. Kezdetben a vállalatok olyan technológiai szinttel rendelkeznek, hogy szegmensenként csak a 2 (A1+C1) standard terméket képesek gyártani. Termékfejlesztésbe invesztálva új termékeket vezethetnek be. 1 Amennyiben a csapat termék bevezetéséről dönt, az adott periódusban rögtön gyártásba is kezdhet, ami azt jelenti, hogy tervezett termelési mennyiséget, árat és reklám büdzsét is kell a termékhez rendelni. A piacszegmensenkénti termékfejlesztés periódusonként a döntési lap megfelelő rubrikájában határozandó meg. A gyártható és eladható modellek megtalálhatók a jelentésben. A fejlesztések lépcsőzetesen épülnek fel, tehát például a B3 tabletet, akkor lehet kifejleszteni, ha a B2 is ki van fejlesztve, a B2-t pedig csak akkor, ha a B1 is rendelkezésre áll. Lehetőség van azonban egy perióduson belül rögtön kifejleszteni akár mindhárom szintet. Ebben az esetben a döntési lapra elég a B3 fejlesztését megjelölni, ami automatikusan maga után vonja a B1 és a B2 fejlesztését is. Az egyes termékek / termék változatok fejlesztési költségeit az alábbi táblázatban összegeztük. Termék A2 A3 B1 B2 B3 C2 C3 (ECU) ( ) ( ) ( ) ( ) A vállalat a kutatási részlegen termékfejlesztő-mérnököket és - programozókat alkalmaz: 200 főt, 400,- ECU / fő bérrel. Amint az extra termékek kifejlesztése megtörtént, nem szükséges többet költeni K+F -re, azonban a kutatók számának megtartása fontos, hisz kisebb design és formai fejlesztések, termékváltozatok folyamatosan jelennek meg és az esetlegesen felmerülő strukturális és programozási hibákat is orvosolni kell. 1 Amikor már mind a 9 termék rendelkezésre áll, további termékfejlesztésre nem szükséges áldozni. 6

7 BERUHÁZÁSOK ÉS ANYAGRENDELÉSEK Ahhoz, hogy a vállalat értékesíteni tudja termékeit, le is kell gyártani. A gyártáshoz négy tényező szükségeltetik: alapanyag, összeszerelő munkások, gépek és a gépsoroknak helyet biztosító szerelőcsarnokok. III. Alapanyagok A nyers- és alapanyagokat valamint egyéb, a gyártáshoz szükséges alkatrészeket különböző alvállalkozók szállítják be. A megrendelt anyag a periódus elején érkezik meg, tehát a megrendelt mennyiség rögtön az adott periódusban fel is használható. Az anyagokat pénzben (ECU-ban) tartjuk nyilván. Az egyes termékkategóriák igényei a következők: Termékkategória Alap- és csomagolóanyag igény (ECU) A 40,- B 20,- C 10,- Szerelők Összeszerelő munkatársakra van szükség ahhoz, hogy az alkatrészekből késztermék legyen. Egy munkás egy periódus (1 év) alatt kb. 150 edb terméket tud előállítani. Természetesen magasabb bérek mellett, jobban motivált és szervezettebb dolgozók ennél többet is, illetve alacsonyabb hatékonyságú dolgozók ennél kevesebbet is tudnak gyártani, pontosabban a tényleges termelési érték lehet, hogy nem éri el a tervezettet. A játék elején 4500 ember dolgozik a gyártás területén átlagosan 270,- ECU bérrel. A dolgozók bérezése, felvételük és elbocsátásuk teljesen a vállalat vezetésére, Rátok van bízva. A felvétel költsége 800,- ECU / fő (felvételi eljárás, képzések, adminisztráció), az elbocsátás kompenzációja 600,- ECU / fő. 7

8 Gépek A termeléshez természetesen gépekre (összeszerelő gyártósorokra) is szükség van. A kapacitásigények a következők: III. Termékkategória Gépigény (ECU) A 20,- B 15,- C 10,- A gyártósorok kapacitását ECU-ben mérjük. A gépek beruházási javaknak minősülnek és technikai / pénzügyi szempontból erősen amortizálódnak, ami 20%-os érték-, illetve kapacitáscsökkenést jelent. 2 3 A periódus során ténylegesen számba vehető kapacitás a nyitóértéknek (periódus eleje, plusz a beruházás) és a záróértéknek (periódus vége) a számtani átlaga lesz. Például: ECU kapacitás a periódus elején, plusz 1000 beruházás, illetve ECU kapacitás a periódus végén. A periódus átlagos kapacitása: 9100 ECU. Ezzel kell számolni. A gyártósorok beszerelése azonnal megtörténik a döntés periódusának elején. A gépbeszerzés kifizetése egy összegben történik a beszerelés periódusában. Szerelőcsarnokok A gyártósorokon túl, az azoknak helyet adó szerelőcsarnokokra is szükség van. Egy szerelőcsarnokba maximum kb ,- ECU gépkapacitás helyezhető el. Amennyiben a vállalatnak magasabb kapacitásra lenne szüksége, akkor új csarnokot kell felépíteni. A megépítés szintén a döntés periódusában megtörténik, tehát a kész csarnokot rögtön használatba is lehet venni, és ekkor is kell kifizetni. Lehetséges az új gépsorokat párhuzamosan a csarnok építésével együtt megrendelni, az éppen megépített csarnokba már szerelhetők is a gépsorok. Egy új szerelőcsarnok ára ,- ECU. Amortizáció: 10 % / periódus, de csak pénzügyi. A csarnok kapacitása nem változik, nem megy össze. Tervezett és tényleges termelési szint Fenti részelemek közül bármelyik hiányozna, illetve nem állna rendelkezésre megfelelően (nyersanyag, gépsorok és szerelőcsarnok, összeszerelő munkások), a legalacsonyabb határozza meg a tényleges termelést (szűk keresztmetszet). Így a tényleges termelés eltérhet a tervtől. 2 A csökkenés mindig az előző értékből indul ki, így egy speciális göngyölített amortizációról van szó, ami azt eredményezi, hogy a kapacitás jelentősen csökken, bár az abszolút 0-t sosem éri el. 3 Az adott periódusban megrendelt gépek nem szenvednek érték- és kapacitáscsökkenést, de a periódus elején állnak munkába. 8

9 PÉNZÜGYEK ÉS FINANSZÍROZÁS A vállalati pénzigények finanszírozása történhet: saját forrásokból, illetve külső forrásokból, bankkölcsönök segítségével. Négy fajta bankkölcsön létezik: (1) Ingatlan alapú hitel, (2) Eszközbeszerzési hitel, (3) Rulírozó hitel, (4) Sürgős hitel. Döntéseket az első három tekintetében hozhat, a sürgős hitelt automatikusan nyújtja a bank, amennyiben szükség van rá. IV. (1) Ingatlan alapú hitel Az ingatlan alapú hitel tetszőleges hosszan vehető igénybe. Bármely periódusban felvehető, és visszafizethető részben vagy egészben. A kamatot mindig az épp adott periódusban fennálló hitelállomány után kell fizetni. A kamat 6% periódusonként, maximális állománya pedig az előző periódus mérleg szerinti ingatlan értékének 60%-a. Fontos figyelembe venni, hogy az ingatlanok értéke az amortizáció miatt folyamatosan csökken. Amennyiben a felvett ingatlan alapú hitel állománya magasabb, mint az aktuális ingatlan érték 60%-a, a hitel nem fedezett része automatikusan visszafizetődik. (2) Eszközbeszerzési hitel Az eszközbeszerzési hitel lejárata két periódus, a visszafizetés egy összegben a felvételt követő második periódusban esedékes (n+2). A kamatterhek két perióduson át fizetendők: egyrészről a folyó (a felvétel periódusában (n)), másrészről az azt követő periódusban (n+1). Az eszközbeszerzési hitel kamata 8% periódusonként. A vállalat maximum annyi eszközbeszerzési hitelt vehet fel, amennyi értékben az előző periódusban gépet vásárolt, mivel a bank csak két negyedévig fogadja el fedezetként az új gépsort, az erős igénybevételre hivatkozva. (3) Rulírozó hitel A rulírozó hitel tetszőleges hosszan vehető igénybe. Bármely periódusban felvehető, és visszafizethető részben vagy egészben. A kamatot mindig az épp adott periódusban fennálló hitelállomány után kell fizetni. A kamat 10% per periódus, maximális állománya pedig az előző periódus forgó eszköz értékének 50%-a. Amennyiben a felvett rulírozó hitel állománya magasabb, mint az aktuális forgóeszköz érték fele, a hitel nem fedezett része automatikusan visszafizetődik. (4) Sürgős hitel A sürgős hitelek akkor lépnek életbe, ha a pénzbevételek és a felvett/felvehető egyéb hitelek nem lennének elégségesek a folyó pénzkiadások fedezésére. A kisegítő hitel épp olyan arányban érkezik, hogy a negatívba átlendülő pénzállományt nulla szint közelében tartsa. A következő időszakban az előző sürgős hitel visszafizetésre kerül, és ha még mindig szükség van rá, akkor újból érkezik. Az overdraft hitel kamata a következő periódusban fizetendő, és nagysága 14%. A keret nincs megszabva, gyakorlatilag bármennyit finanszíroz a bank 4 4 Azonban ha a cég működése tartósan veszteséges, és a tartalékon túl már a saját tőkét is "elfogyasztotta", és csak a bankoknak tartozik hitelek formájában, akkor csődhelyzet áll fent, és a játékvezetés átveheti a vállalat irányítását. 9

10 Vevők és szállítók A vevőkről már ugyan részben szóltunk, de itt újra elmondjuk, hogy a forgalom egy bizonyos %-ával (döntéstől függően) mint kinnlevőséggel számolni kell. Ahogy a vállalat fizetési haladékot ad a vevőinek, "ő" is kap, amennyiben ő a beszerző. Ez a következőket jelenti: kb. 36 nap (10%) a marketing kiadásoknál és kb. 108 nap (30%) a raktár, elosztás, K+F és az egyéb kiadásoknál 5. A fel nem sorolt tételek azonnal fizetendők, így (a leszállítás periódusában) a gép és anyagbeszerzések, valamint a kamatok, továbbá a bérek is. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A jelentés második oldala a három legfontosabb pénzügyi kimutatást a mérleget, az eredményszámítást és a cash-flow-t tartalmazza: Mérleg IV. A mérleg bal oldala a vállalati vagyont részletezi, amely a következő részekből áll: Pénzügyi eszközök: a periódus végi készpénzállomány (ld. még cash-flow). Vevők: az az összeg, amivel a vevők, a kereskedők tartoznak. Az összeg a forgalom egy bizonyos százaléka, összefüggésben a vezetés által meghatározott fizetési feltétellel. Anyag és alkatrész készletek: A periódus végi nyersanyag zárókészletek. (Nyitó + rendelés - periódusban felhasznált mennyiség) Késztermék készletek: A periódus végi zárókészletek. (Zárókészlet állomány ezer db-ban önköltség anyagáron nyilvántartva.) Gépek: A gépsorok értéke a gyárban. (ld. kimutatás). Ingatlanok: a földterület, ahol a cég található 6, plusz az üzemcsarnokok értéke A források oldal a vállalati vagyon eredetét részletezi, mely az alábbi részekből áll. Bankhitelek: a fennálló hitelek összege. Emlékeztetőül: az eszközbeszerzési hitelek két éves lefolyásúak, az ingatlan alapú hitel és a rulirozó hitel tetszőleges hosszan vehető igénybe, az overdraft egy periódus hosszú és automatikus a felvétel és a visszafizetés is. Szállítók: az összeg, amellyel a beszállítóknak tartozunk, összesen. Fizetendő adó: A periódusban elért eredmény 20%-a (társasági nyereségadó) Alaptőke: Fix összeg, amit a vállalkozás alapításakor az alapítók a társaság rendelkezésére bocsátottak. Eredménytartalék: Az összeg, amely a vállalat a működése során felhalmoz, mint nyereséget. Lehet negatív is, tartósan veszteséges működés esetén. Periódus adózott nyeresége: A periódusban elért nettó nyereség / veszteség, mely a következő periódusban(tól) az eredménytartalék sort növeli / csökkenti. 5 Ezekről információkat ld. később. 6 Ez végig a játék során fix névértékkel bír és nem amortizálódik. 10

11 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás jobb oldala a bevételeket összegzi. Árbevételek: eladott (ezer)darabszám eladási ár, ebből az összegből a kereskedői jutalék már levonásra került. IV. Kapott kamatok: az előző periódus készpénzállománya után jár: ECU-ig 1%, felette lévő részre 2%. Az eredménykimutatás bal oldala a költségeket összegzi. A költségeket négy részbe csoportosítjuk: gyártáshoz kapcsolható költségek, K+F-hez kapcsolható költségek, az értékesítés költségei és egyéb költségek. Minden egyes költségrész után számolunk egy bruttó hasznot - százalékosan is, valamint a kimutatás végén a nettó nyereséget/veszteséget. Anyag és alkatrész költségek: Nem a termelt mennyiség költségei, hanem (csak) az értékesített mennyiség költségei. Összeszerelők bére: A termelési dolgozók bére, ami a létszám és a bérük szorzata. Gépek ÉCS: A gépsorok értékcsökkenését jelenti, 20% / periódus. Raktárköltségek: A raktári mozgások miatt jelentkeznek. Nagysága: a gépkapacitás 1%-a, a termelési érték 1%-a, és periódus végi zárókészlet 3%-a. A Fejlesztőmérnökök bére: a létszám és a bérük szorzata. A K+F-re fordított összeg: (döntés) Elosztás költségek: A termékek vevőkhöz való eljuttatásának költsége, nagysága 12,- ECU eladott ezer darabonként. A promócióra fordított összeg: (döntés). Az értékesítők bére: létszám és a bérük szorzata. Az információ költsége: A piaci információk egyenként ,- ECU-be kerülnek, kivéve a vesztett eladások információi, mely ,- ECU. Az adminisztráció bére: létszám és a bérük szorzata. Létszám: végig 500 fő, bérük a többiek átlagbére. Felvétel/elbocsátás: Az elbocsátás 600 ECU (kompenzáció) és felvétel 800 ECU (tréning) költségek is itt szerepelnek. Épületek ÉCS: 10%-a az előző évi csarnokok értékének. Fizetett kamatok: Az összes fizetett kamat: 6% az ingatlan alapú hitel után, 8% az eszközbeszerzési hitelre (a mostani és a megelőző periódusban felvett tételek után), 10% a középlejáratú hitelekre (folyó egyenleg után), 14% sürgős hitelekre (az előző periódus egyenlege után). Egyéb vegyes: Fel nem sorolt és máshova nem tartozó vegyes költségeket jelentik, melyek a vállalat nagyságával vannak összefüggésben. Például benne foglaltatik az előző évi mérlegfőösszeg 3%-a, plusz az előző évi forgalom 2%-a, és plusz az előző évi bértömeg 1%-a. Adó: a periódus elért nyeresége alapján fizetett társasági adó, nagysága 20%. 11

12 Cash flow - pénzforgalmi kimutatás A cash flow a pénzügyi mozgást mutatja, az alábbiak alapján: Nyitás: Az előző év zárása. IV. Nettó árbevétel, folyó periódus: A folyó periódus árbevétele mínusz a vevőállomány, amivel a vevők, kereskedők tartoznak a cégnek. Nettó árbevétel, előző periódus: Az előző periódusból fennmaradt vevő / kereskedői tartozások, melyek most folynak be. Kapott kamatok: lásd az eredménykimutatás bevétel oldalán Hitelfelvételek: A periódusban felvett hitelek, illetve az a periódusban érkező overdraft hitelek. Működési költségek, folyó periódus: Az eredmény-kimutatásban részletezett költségek, mínusz az értékcsökkenési leírások, az anyag költségek és a szállítók mérleg szerinti állománya. Működési költségek, előző periódus: Az előző periódusból fennmaradt és most kifizetett szállítói kötelezettségek. Adók: Az előző periódusból fennmaradt és most kifizetett adófizetési kötelezettség. Gépbeszerzés: Az egy éve elindított és most installált gépbeszerzés, melyet most kell kifizetni. Csarnoképítés: Az előző évben elindított csarnok építési költsége. Anyag és alkatrész beszerzés: A folyó periódusban megrendelt, és a periódus végén érkező anyagok. Hitelek visszafizetése: A két éve felvett eszközbeszerzési hitel, az egy éve felvett overdraft, és bármennyi visszafizetés (döntés) az ingatlan és a rulirozó hitel tekintetében Piaci információk A piacról és a versenytársakról különböző információk érhetők el azzal a céllal, hogy segítsenek a döntések meghozatalában. Ezek a következők: Értékesítési adatok / piaci részesedések 1) Árak 2) Vállalati promóciós kiadások 3) Bér- és létszámadatok 4) Termelési kapacitás adatok 5) Gyártható termékek 6) Kereskedőknek adott kondíciók 7) Vesztett eladások 7 8) Termékpreferenciák 9) Kereslet előrejelzés 10) V. Ezeket az információkat a jelentés 3. oldala tartalmazza. 7 Két okból keletkezhet vesztett eladás: 1. Kevés termék: Kevés volt a terv termelés, vagy az erőforrások (gép, anyag, munkás) szűkössége nem tette lehetővé a tervezett mennyiség legyártását 2. Kevés értékesítő: Volt elég termék, ezért maradt is készleten, de nem volt elég értékesítő az eladásukhoz 12