Közlekedési technológia

Átírás

1 Közlekedési technológia by HumorHerold Járjatok előadásra és kalandozzatok el a közlekedés csodálatos világában! Peace, Love & Közlekedési technológia (Készült a 2015/2016/02 félévben) Összeollózta: HumorHerold

2 Technológia fogalma: A technológia a gyártási folyamat elmélete és gyakorlata. Ipari értelemben: Mindazok a termelési módszerek, eljárások, amelyek nyers alapanyagból készterméket állítanak elő. A technológia ipari értelmezése szerint a gyártási technológia magába foglalja: - a termékek előállítására irányuló műveletek célszerű sorrendjének - a műveletek lebonyolításához szükséges gépek és szerszámok típusának és jellegének - a műveleteket végző munkások számának és szakképzettségének meghatározását. Közlekedéstechnológia: mindazon módszerek és eljárások összessége, amelyek rendszeresen a közlekedés termékét előállítják. Személyek és áruk szállítását jelenti megismétlődő technológiai eljárások mellett. A technológiai eljárások adott technikához kötődnek: a technika meghatározza a technológiát pl. konténerizáció a technológia meghatározza a technikát pl. gördülő országút mindkettő bútoripari szállítások! öncélú technológiák Szállítás: személy vagy áru szállítása, saját eszközzel, saját részre történik Fuvarozás: nem saját eszközzel, fuvardíj/térítés ellenében történik Szállítmányozás: szervező cég végzi, extra feladatokat is ellát pl. papírmunka Logisztikai cég: további extra szolgáltatásokat nyújt, pl. raktározás A közlekedés technikai rendszerei: pályák járművek energiaellátási és hajtási rendszerek kiszolgáló létesítmények Közlekedési alágazatok: közúti közlekedés vasúti közlekedés vizi közlekedés légi közlekedés városi közlekedés csővezetékes közlekedés hírközlés és informatika 2

3 Közlekedési pályák: Természetes pályák korlátot is jelentenek (pl. folyók) belvízi - hajózható folyamok és csatornák - tavi útvonalak tengeri - tengeri hajóútvonalak - tengeri csatornák (mesterséges) Mesterséges pályák: vasutak közutak drótkötélpályák csővezetékek A járművek mozgatásának szabadságfoka alapján: kényszerpályás részben kötöttpályás kötetlen pályás A járművek: Funkciójuk alapján: személyszállító áruszállító vontató és különleges rendeltetésű (pl. mentőautó) Kialakításuk szerint: vasúti közúti vizi légi A vasúti járművek: személykocsik (drágák, fontos szempont a kényelem) teherkocsik (konténerek szállítása) motorkocsik mozdonyok a városi közlekedés területén: metrók közúti vasutak és elővárosi gyorsvasutak 3

4 A gépjárművek főbb csoportjai: személygépkocsik motorkerékpárok autóbuszok trolibuszok és tehergépkocsik A vízi járművek osztályozhatók, mint: belvízi hajók - személyhajók - áruszállító hajók - vontató- és tolóhajók tengeri hajók - személyhajók - áruszállító hajók A légi járművek: repülőgépek helikopterek léghajók léggömbök Energiaellátási és hajtási rendszerek: ellenállások legyőzése gyorsító erő kívánatos utazási, árutovábbítási sebesség (menetdiagram) Energiaforrások: Megújuló energiaforrások: - vízi - szél - nap Fogyó energiaforrások: - szilárd - folyékony - gáznemű - hasadó anyagok Erőforrások belsőégésű motorok villamos motorok gázturbinák 4

5 Erőátviteli rendszerek Közlekedési ágazatok kiszolgáló létesítményei: az utas- és áruáramlatok megjelenési pontjai az állomások, pályaudvarok, megállóhelyek, kikötők, repülőterek az utasszállító járművek karbantartását, takarítását, vízzel, élelemmel való feltöltését végző üzemi pályaudvarok a közúti járművek üzemanyagellátását, gyorsszervizét ellátó létesítmények a járművek karbantartására és tárolására szolgáló épületek, javítóműhelyek az üzemeltetéshez szükséges anyagok tárolására szolgáló raktárak igazgatási épületek szociális célú épületek A közlekedés és a társadalmi termelés kapcsolata: Közlekedés az ősközösségekben Kezdetben nincs többlettermelés, így a közlekedési (szállítási) igények is csekélyek. Elsőként a vízi közlekedés fejlődik ki, mivel ennek pályája adott. Kitaposott utak, ösvények jellemzik a szárazföldi közlekedést. Első teherhordó az ember, majd megjelenik a szán, és a kerekes jármű is. Közlekedés a rabszolgatartó társadalomban: Kialakul a földműveléssel és a kereskedelemmel foglalkozó réteg. A hatalom fenntartása megkívánta, hogy jó hírközlő, adószedő kapcsolatok legyenek, a katonákat gyorsan lehessen átcsoportosítani (görögök, rómaiak km úthálózat) 3.előadás Közlekedés a feudalizmusban - túlnyomó többség függött egy maroknyi kisebbségtől, a földesuraktól - gazdaságilag, politikailag széttagolt Európában nincs sem igény, sem lehetőség a közlekedés fejlesztésére - a közúti hálózat fenntartását a feudális urakra bízták - különféle jogok és kötelezettségek felállítása: útjog, rakodási jog, raktári díj, talajérintkezési jog, vámilleték, útkényszer (bizonyos utakat érinteni kellett adott területen való áthaladáskor) 5

6 Közlekedés a kapitalizmus kezdetén - Hanza városok (Wismar, Rostock, Stettin, Riga, Hamburg,...) a folyami és a tengeri hajózás kapcsolatát biztosítják - Amerika felfedezése után súlyponti eltolódás (Sevilla, Lisszabon, Le-Havre, Antwerpen, Amszterdam) - Franciaország, Poroszország, Osztrák birodalom (merkantilista gazdaságpolitika) - belvízi csatornák, szilárd burkolatú utak Közlekedés a kapitalizmusban - gőzgép felfedezése - gőzhajózás - vaspálya kialakulása - gőzmozdony - benzin- és dízelmotorok (közút) - villamos vontatás (városi közlekedés) - repülés Miért nevezhető a közlekedés az ipar, a mezőgazdaság, a bányászat, stb. mellett a termelés sajátos területének? A közlekedés az ipartól eltérően nem állít elő tárgyi formában öltött terméket, hanem továbbítja az anyagi termelés más ágazatai által létrehozott dolgokat. A továbbítás során nem csak a termék használati értéke nő meg, hanem értéke is a társadalmilag szükséges ráfordítás mértékével. A közlekedés az áruk mellett személyeket is szállít, kielégítve az emberek egyik legfontosabb kívánságát az utazási szükségletet. (hivatásforgalom, egyéb forgalom) Ezek egy része közvetlen a termelést szolgálja míg másik része egyéni igényeket elégít ki. 6

7 Vasúti közlekedés Előnyök - nagy létszámú, kis és nagytávolságú személyszállítás a hivatás-, a távolsági és nemzetközi forgalomban - nagytömegű közép- és nagytávolságú áruszállítás - teljesítőképes, gazdaságos és környezetbarátabb üzem - átrakás nélküli iparvágány forgalom - magas üzemi biztonság - a vasút a kombinált áruszállítás fő hordozója Hátrányok - alacsony szolgáltatási színvonal úgy a személy-, mint az áruszállításban, melynek növelése csak hosszabb távon, jelentős beruházásokkal lehetséges - hatóságilag szabályozott díjszabás, korlátozott versenyképesség - iparvágányok nélküli gyűjtő és terítőfuvarozás szükséges - nagy az infrastruktúra igény, ami nem mindig használható ki - az alacsony informatikai szint a személy- és áruszállításban nem teszi lehetővé a szolgáltatások minőségének emelését - a technikai és a technológiai színvonal elmaradott, és ez csak jelentős élőmunka ráfordítással pótolható Előnyök - kis létszámú kis és közepes távolságú személyszállítás - kis tömegű kis és közepes távolságú áruszállítás - rugalmas tarifapolitika, versenyképesség - magas szolgáltatási minőség - terítő- és gyűjtőforgalom a kereskedelmi-, szolgáltatási szférában - ráhordó és elszállító szerepkör más ágazatokhoz kapcsolódva (vasút, légi közlekedés) - jelentős részesedés az üzemi szállításokban, a szállítási célpontok jó megközelítése - az igényekhez igazodva sokféle típusú és teherbírású jármű Közúti közlekedés Hátrányok - magas környezetszennyezés - nagy a fajlagos energiafelhasználás - kedvezőtlen a rakott- és az üresfutás aránya - alacsony biztonsági szint - a kimerülő útpálya kapacitások csak jelentős beruházások révén növelhetők 7

8 Vízi közlekedés Előnyök Hátrányok - a vízi utakon jelentős szabad kapacitások állnak - a vízi utak és a kikötők meghatározzák a rendelkezésre hajózás mozgásterét - alacsony tarifaszint - kis fajlagos energiafelhasználás - magas biztonság - alacsony a rendelkezésre állás (vízszint, fagy) - átrakási kényszerek a fuvarozás közbeni vízszintváltozásnál - ráhordó és elszállító szállítás szükséges Légi közlekedés Előnyök Hátrányok - nagytávolságú nemzetközi és interkontinentális - környezetszennyezés a repülőterek esetében személyszállítás (zajhatások) - hosszabb útvonalakon gyors utazási sebesség - rövid eljutási idő - jelentős fajlagos üzemanyag felhasználás - fokozott érzékenység a szélsőséges időjárásra - magas szolgáltatási színvonal 8

9 Közlekedés és környezetvédelem Energiafelhasználás A magyar gazdaság energiafelhasználása (2013) 960 PJ (Peta: ) 62,9 % importból származik 60 % termelő szféra, 40 % lakossági Az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat 1 %/év, villamos energiában ingadozás átlágosan 2,2 %/év növekedés energiatovábbítási rendszerek korszerűsítése energiatranzit energia = környezetszennyezés Üvegház-hatás London szmog - korom, kéndioxid, párás levegő jellemzi - kb. 0 C körüli hőmérséklet, szélcsend - kárt okozó kénsav - a megnövekedett autóforgalom és a magas kéntartalmú szénnel történő tüzelés idézte elő - 5 nap alatt kb ember halálát okozta 9

10 - szmogkatasztrófa (1950-es évek elején) Los Angeles szmog - fotokémiai szmog - CH, NO x, O 3 - szél hiányában - beül a városba a szmog - nem mozduló nagyon meleg levegő - párás levegő - a közlekedés szennyező hatása Közúti személyszállítás - Utak, parkolási létesítmények az infrastruktúra meghatározza a lehetőségeket (parkolási nehézségek buszok és kamionok esetében) - Üzemanyagtöltők, szervizek - Járműkarbantartás, javítás - Gépjármű életútjának követése - autóbuszoknál nagy jelentősége van (nagyobb értéket képvisel) - Járműgyártás gazdasági potenciál, egyszerűbb szervizelés, munkalehetőség - A nemzetgazdaság hatásai az alkatrészgyártó iparra - Értékesítés a gazdasági válság hatására sok értékesítő cég tönkrement - Üzemeltetés, szervizelés (részegységekkel kapcsolatos információk) - Járműselejtezés, újrahasznosítás Szolgáltatás jellege szerint (autóbuszok) : - közforgalmú (fuvarkényszer: pl. veszélyes anyagot nem lehet felvinni) - korlátozott (pl. Tesco busz) - magánhasználatú (pl. vállalkozással kapcsolatos, munkások szállítása, iskolabusz) Tulajdonviszonyok szerint (autóbuszok) : - állami - önkormányzati (ritka, mivel drága inkább alvállalkozókat bíznak meg) - szövetkezeti - magántulajdon Az autóbuszközlekedés szervezés A közúti személyközlekedési szükségletek jellemzése (közösségi közlekedés) Foglalkozási forgalom nehéz tökéletesen kiszolgálni - tömegszerűség - rövid távolság - rendszeresség - tervezhetőség 10

11 Tanulással kapcsolatos forgalom: - rendszeresség - tervezhetőség - rövid távolság - pénzügyi támogatás kérdése - állami eredetű, állandó vita tárgya valós adatok hiánya (nem tudni, hogy ki hányszor használja a bérletét) Vállalkozási, államigazgatási tevékenységgel kapcsolatos forgalom: - nem tervezhető - rendszertelen Kereskedelmi tevékenységből adódó forgalom - csak esetenként tervezhető - költségviselés Kulturális célú utazások - tömeges forgalom, de nem rendszeres - költségviselés Szociális célú utazások Üdülési célú utazások Autóbuszközlekedés szolgáltatásai Városi közlekedés - menetrend szerint - nagy gyakorisággal Elővárosi közlekedés - viszonylag nagy gyakorisággal - a városhatáron túl csak rövid távolságra Környéki közlekedés - középfokú körzetek vonzáskörzetében - középfokú körzetek központjai között (megyén, régión belül) Távolsági autóbusz közlekedés - megyeszékhelyek, jelentősebb városok között - elvileg nem lehet álló utast szállítani - léteznek nagysebességű járatok is (100 km/h) Nemzetközi forgalom 11

12 Az utazási igények kielégítése - közforgalmú közlekedés bárki igénybe veheti - korlátozott közforgalmú - szerződéses járat vállalkozás, intézmény munkatársai vehetik igénybe - bérautóbusz a járatokat a bérlő szervezi, járművezető, karbantartás, idő és távolság alapú díjak - különjárati közlekedés nem kapcsolódik a hivatásforgalomhoz Versenyeztetés új szolgáltatások létrehozásánál Az utazási szükségletek felmérése - valamilyen projekt előtti felmérésre szolgál Keresztmetszeti (egyszerűbb meghatározni): - megállóhelyen számlálóbiztossal - járművön számlálóbiztossal - jármű vezetőjével - járművön számláló szerkezettel (pl. kamerákkal) - járművön jegy-kiadó automatával Célforgalmi (bonyolultabb): vonalra irányuló számlálás: - kikérdezéssel - másodjegyes módszer általános célforgalmi számlálás: - kikérdezéssel - munkahelyi interjú - lakóhelyi interjú - kikérdezés levélben Forgalomszámlálási módszerek (lebonyolítás szerint) Keresztmetszeti (automatikusan és manuálisan): - tömegközlekedés - fotocellával - egyéni közlekedés - detektorokkal - gyalogos és kerékpáros közlekedés Célforgalmi (automatikusan és manuálisan): - tömegközlekedés - kikérdezés - egyéni közlekedés - kamera - gyalogos és kerékpáros közlekedés - kamera 12

13 Állóforgalmi (automatikusan és manuálisan): - egyéni közlekedés kamera detektor ; időbélyeg, rendszám - gyalogos és kerékpáros közlekedés Autóbuszokban légrugók segítségével - légnyomást mérünk - minél több az utas, annál nagyobb a nyomás a légrugókban - átlagos (75 kg) testtömegű utasokkal számolunk Az előkészítés fontos részei - cél tisztázása (pl. forgalomnagyság megállapítása a zöldjelzés hosszához) - módszer meghatározása (pl. mérés, vásárlás) - minta nagyságának meghatározása (pontosság és gazdaságosság) - helyszín kijelölése (a megfigyelendő esemény észlelhetősége) - eszköz kiválasztása (pl. kézi vagy gépi számlálás) - személyek meghatározása, kiválasztása, kioktatása (pl. diákok) - tartalékok képzése (emberi, gépi egyaránt) - ellenőrzés megszervezése (pontosság, a megfigyelés megtörtént-e) - időbeli ütemezés (a releváns időszak helyes kiválasztása) - a helyszínre jutás, helyszínről vissza (közösségi közlekedés, időszak) - segédanyagok előkészítése (pl. kérdőív, jegyzőkönyv) - feldolgozó program elkészítése (kipróbálása kisebb adathalmazon) - adatbegyűjtés (kézi, gépi, rádió hullámok) Jellegzetes forgalomfelvételek A forgalomnagyság és az időbeni ingadozás felvétele - számláló személyekkel - automatikus berendezéssel Automatikus rendszerek Hurokdetektor lehet állandó vagy ideiglenes Egyéb eszközök: Gumitömlő nyomást mérünk az út szélén Mérőgomba, mérőszőnyek, fotocella, ultrahang Jellegzetes forgalomfelvételek Légvonalas forgalomáramlási ábra 13

14 Tervezési módszerek Trendszámítás - elmúlt időszak adataiból a jövőre következtetünk - pontosítható, ha az egyes forgalomkategóriákat szétválasztjuk - determinánsok megállapítása, hatásuk az utazási igényekre -a hatások együttes vizsgálata többváltozós regressziós egyenlet függvényében In= Uo l L E1 l K E2 l T E3 l R E4 l P E5 l M E6 l H E7 [utas] Uo - mért utasszám ll lakosszám változás lk keresők számának változása lt lakóhelyek munkahelyek tagoltsága lr reáljövedelem változása lp tarifa változás lm közlekedési technológia változás lh közlekedési hálózat változása Analitikus forgalom-előrebecslés Forgalom keltés Körzetenkénti kiinduló és érkező utazások felmérése a mérési eredmények alapján, a körzetben bekövetkezett változásokat figyelembe véve Forgalom szétosztás Gravitációs modell U ij - i és j körzetek közötti forgalom L i L j - a körzetek lakosszáma l - a körzetek közötti távolság X - tapasztalati úton megállapított kitevő U ij = L i L j l X 14

15 Autóbusz közlekedés Menetrend - üzemi és gazdasági szempontok - tervezési alapadatok alapján készül (távolság, kereszteződések, lejt viszonyok, bemérés) - menetidő számítás (pótlékok) - km adatok, időadatok, megállóhelyi tartózkodás Járat: csak az egyik irányba Járatpár: oda-vissza az útvonalon Menetrendek fajtái - hivatalos menetrend - tájékoztató menetrendek (menetrend füzet, vonal menetrend, indulási-érkezési jegyzék - internetes keresők - belkezelési, szolgálati menetrendek (menetrend ábra, kocsiforda ábra, közlekedési jegyzék, stb.) Forda (Fordulóterv, Közlekedési jegyzék) Fordatervezés a járművek napi feladatainak meghatározása úgy, hogy minden járat teljesítve legyen. A menetrend teljesítéséhez annyi autóbuszra van szükség, amennyi a fordák száma. Szempontok: - eszköz szükséglet minimális legyen - munkaerő szükséglet minimális legyen (bérfelhasználás) - autóbusztípus feleljen meg az igényeknek - adott járaton lehetőleg azonos típus üzemeljen - forgalombiztonsági előírások Fordatervezés - fordaszám minimalizálás - kiállási idő minimalizálás - átállási idők minimalizálása - azonos járatok kerülhetnek egy fordába (pl. hosszú szóló) - vezetési és pihenő idők figyelembe vétele - műszaki ellátás (üzemanyag, karbantartás) Módszerek a fordatervezéshez - hozzárendelési probléma - heurisztikus megoldások - grafikus fordatervezés - stb. 15

16 Közúti áruszállítás Egyszerű járat két változata: Inga járat: 16

17 Bővített inga járat: Körjáratok három változata: 17

18 Átlagos szállítási távolság: S = S i Q i Q i Fontos! Q i igazából = Q max Átlagosan elszállított mennyiség: Q = S i Q i S i Városi közlekedés általános jellemzői A városi közlekedés jelentősége - a városi népesség növekedése (a világ lakosságának több mint fele) - az utazások legnagyobb része városon (vagy a városi agglomeráción) belül zajlik - a közúti infrastruktúra kapacitásai könnyen kimerülnek (főleg a csomópontokban) bővítük nehéz, vagy lehetetlen Távolsági közlekedés Reginális (elővárosi) közlekedés Városi közlekedés Utazási távolság hosszú közepes (max 100 km) rövid (néhány km) Utazás gyakorisága max. havonta néhányszor max. naponta naponta Fő motiváció üzleti/pihenés hivatás/pihenés hivatás Forgalomnagyság viszonylag kicsi nagy nagyon nagy Modal split (közf. közösségi k. aránya) Jellemző követési időköz ált. alacsony (kivéve légi) közepes (területtől függ) magas (város méretétől, népsűrűségtől függ) 1 óra 1 hét 5-10 perc 1-2 óra 1perc perc 18

19 Városi közösségi közlekedési rendszerek Sűrű követési idő - magas szintű szervezettség - fejlett utasinformációs rendszerek Igen nagy forgalom - fejlett infrastruktúra Környezeti hatások, energiaköltségek - elterjedt a villamos hajtás Különleges igények - számos különböző közlekedési eszköz Autóbuszvonalak forgalmi jellemzői -Megállók távolsága: m -Járművek befogadóképessége: utas -Jellemző követési idő: 1-30 perc -Előnyei: rugalmasság, kis infrastruktúra igény -Hátrányai: kis járművek, magas energiaköltség -Fő alkalmazási terület: feltáró, ráhordó járatok (lakóterületekről nagykapacitású vonalakig, illetve városközpontig Trolibuszok technikai jellemzők - autóbuszok, elektromos hajtással - részben kötöttpályás közlekedési eszköz - felsővezetékhez kötött (egyenfeszültség) - újabb járművek már rendelkeznek vontatási akkumulátorokkal vagy motoros segédhajtással Trolibuszvonalak forgalmi jellemzői -Megállók távolsága: m -Járművek befogadóképessége: utas -Jellemző követési idő: 1-15 perc -Előnyei: van kikerülési lehetősége, alacsony energiaköltség, nagy nyomaték -Hátrányai: kis járművek, közepes infrastruktúra-igény -Alkalmazási terület a buszokhoz hasonló, de csak forgalmas vonalakon, környezetileg érzékeny területeken, hegyvidéken 19

20 Villamosvonalak forgalmi jellemzői -Megállók távolsága: m -Járművek befogadóképessége: utas -Jellemző követési idő: 1,5-15 perc -Előnyei: nagy befogadóképesség, kis energiaköltség -Hátrányai: magas infrastruktúra-igény, rugalmatlan -Fő alkalmazási terület: közepes/nagy forgalom esetén: ráhordó járatok, nagy forgalmú harántoló járatok, feltáró járatok a városközpontban Elővárosi gyorsvasutak - speciális vasútvonalak (nagyon magas sűrűség) - dedikált vágányok, közúttól elválasztva - azonos vagy hasonló járműtípusok egy vonalon - interoperabilitás lehetséges a nagyvasúttal, vagy villamos- illetve metróvonalakkal Elővárosi gyorsvasutak műszaki jellemzők -Járművek: csak motorvonatok (mozdonyok nélkül) Nagy befogadóképesség (állóhelyek is) - Számos különböző műszaki megoldás: Energiaellátás: felsővezeték vagy harmadik sín, egyen- vagy váltakozóáram Alacsony, középmagas vagy magas peronok Középmagas vagy magaspadlós járművek Elővárosi vasutak forgalmi jellemzői -Megállók távolsága: m -Járművek befogadóképessége: utas -Jellemző követési idő: 2-60 perc -Előnyei: nagy befogadóképesség, nagy sebesség, megbízhatóság -Hátrányai: magas infrastruktúra-költség, saját pályát igényel -Fő alkalmazási terület: nagy forgalmú, nagy távolságú viszonylatokban külvárosok, elővárosok, közeli települések csomópontjainak összekapcsolása a városközponttal Metró (gyorsvasút) - a legnagyobb kapacitású közlekedési eszköz - teljesen elválasztott pálya - sűrű követés, nagy kapacitású vonatok - általában föld alatt futnak, de lehetnek felszíni és magas vezetésű szakaszaik 20

21 Metró műszaki jellemzők Járművek - nagy befogadóképesség, sok ajtó - jó gyorsítás Magas peronok (szintbeli belépés) Energiaellátás: ált. harmadik sín, egyenáram Magas fokú automatizálás Föld alatti szakaszok (kéregvezetésű / mélyvezetésű vonalak) Metróvonalak forgalmi jellemzői -Megállók távolsága: m -Járművek befogadóképessége: utas -Jellemző követési idő: 1-15 perc -Előnyei: nagy befogadóképesség, nagy sebesség, független az időjárástól és a forgalomtól -Hátrányai: költséges infrastruktúra (alagutak, állomások) -Fő alkalmazási terület: a legnagyobb forgalmú viszonylatokban; fő hálózati elemeken, nagyvárosok gerinchálózatát alkotja Interoperabilitás fogalma Intermodalitás: közlekedési módok/eszközök kapcsolódási lehetősége integrált utazási láncok kialakulásához Interoperabilitás: műszaki és szervezési együttműködés különböző közlekedési módok között A legattraktívabb változata az átjárhatóság, amikor egy jármű több különböző pályát is igénybe tud venni. Legfőbb előnyök: - átszállások száma csökken, komfort nő - gyorsabb és megbízhatóbb eljutás (kevesebb várakozás) - meglévő vonalak összeköthetők (olcsóbb, mint új vonalakat építeni) A városi közlekedési eszközök csoportosítása és értékelése Műszaki szempontok: - kötött vagy kötetlen pályás - meghajtás (dízel vagy elektromos) - kerék pálya közötti kapcsolat (gumi vagy fém) - előnyben részesítés (elkülönítés a közúti forgalmtól, előny biztosítása a kereszteződésekben) Forgalmi jellemzők: pl. kapacitás 21

22 Hálózati szerep: - fővonal (nagy távolság, magas sebesség) vagy - helyi kapcsolatok (rövidebb táv, alacsonyabb sebesség) A városi közlekedési eszközök teljesítőképessége - egy vonal kapacitása a követési időtől és a járművek befogadóképességétől függ F = B n = B 60 t k [ férőhely óra irány ] B befogadóképesség n menetek száma óránként t k követési idő [perc] A menetrend tervezésekor a mértékadó keresztmetszetben 80 %-os kihasználtsággal számolnak A városi közlekedés költségei Állandó költségek - infrastruktúra (pálya, állomás) - járművek, kiszolgáló létesítmények - forgalomirányító és információs rendszerek Egységes közforgalmú közlekedési rendszer tervezése Alaphálózati elv: - vertikális kooperáció teljesítőképesség (megfelelő eszköz megválasztása) - egységes irányítás (nem ágazatonként) - egységes díjrendszer (minden eszközre) 22

23 Vasúti alapfogalmak Vasút: - olyan közlekedési mód, amelynél a járművek sínen futnak - a sínek általi megvezetés a járműveknek csupán egy szabadságfokot engedélyez (vízszintes, a sínnel párhuzamos irányú mozgás) - a járművezető egyetlen dolgot tud szabályozni: a jármű sínnel párhuzamos irányú mozgását Vasút fajtái: - Hagyományos fémkerék - fémsín kapcsolaton alapuló: nagyvasút, közúti vasút - Mágneses lebegtetésen alapuló - Egyéb Vasúti pályák fejlődése: - nyomvezetés a római utakon - kőút - nyomvályús kialakítás - XV-XVI. században fából készült pályák - bányászatban a csillék megvezetésére használt pályákat kezdik fejleszteni - XVII. században vaslemezzel borítják a fa pályákat ben Reynolds javaslatára öntöttvasra cserélik a fa síneket Sínrendszerek fejlődése: - Curr - Jessop - Stephenson által továbbfejlesztett Jessop - Vignoles Sínek felépítése: - Fej - Gerinc - Talp Méretek: - 48 kg/m - 54 kg/m - 60 kg/m Fej Gerinc Talp Vasúti kerékpár: - kialakítás: csonka kúp + nyomkarima - nyomkarima a pályán tartáshoz - kúposság az ívben való haladás miatt 23

24 Vasúti kocsi: Személy- vagy teherszállításra alkalmas (esetleg egyéb célra használt) megfelelő biztonsági berendezésekkel (főként fékkel) felszerelt, üzemszerűen vasúti síneken vontatott vagy tolt jármű. Mozdony: Vasúti kocsik vontatására, tolására alkalmas önjáró vasúti jármű. Motorkocsi/Motorvonat: Egy- vagy többrészes, személyszállításra alkalmas önjáró vasúti jármű. Szerelvény: Összekapcsolt vasúti kocsik Vonat: Általában nyíltvonali közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt olyan szerelvény, melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van. Általában vonatként kezeljük: - az egyedül közlekedő mozdonyt - a tehervágány-gépkocsikat, önjáró munkagépeket A vasúti pálya két részre osztható: - Nyíltvonalra - Állomásokra A vasútállomások a forgalomszabályozás szempontjából a hálózat legfontosabb részei, melyeket a nyíltvonaltól (bejárati) jelzők határolnak el. Kitérőszerkezetek - egymás mellett futó vágányok közötti átjárást lehetővé tevő szerkezeti elemek - Kitérő - Tolópad - Fordítókorong - egymást szintben keresztező vágányoknál (de az átjárást nem lehetővé téve) - Átszelés 24

25 Űrszelvény: A vasúti járművek biztonságos közlekedése érdekében a vasúti pálya mellett és felett általában szabadon hagyott, a vágánytengelyre merőleges keresztmetszeti terület. Vonó- és ütközőkészülék: Berni-négyszög : 2000 mm magasságig szabadon hagyandó terület Akkor van jól összekapcsolva, ha az ütközőkészülékek pont összeérnek. Összekapcsolás: csak álló helyzetben Szétkapcsolás: mozgás közben, rúd segítségével Nyomtáv: A vágányt alkotó két sínszál távolsága, a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen. Az európai normál nyomtáv: 1435mm (56,5 ) Széles nyomtáv: mm (60 ) egykori Szovjetunió, Finnország (az összes vasúthálózat 17%-a) mm (63 ) Írország, Ausztrália, Brazília 25

26 mm Portugália, Spanyolország Keskeny nyomtáv: mm (42 ) Japán, Afrika nagy része (9%) mm Ázsia, Argentína, Svájc (hegyi vasutak), városi villamosok, fogakerekű vasutak (7%) - ennél keskenyebb nyomtáv általában csak kisvasúton, illetve városi közlekedésben jelenik meg (legelterjedtebb a 760 mm (30 )) Vasúti hajtásrendszerek - Gőzgép - Dízelmotor - Elektromotor Erőátviteli rendszer lehet: - Villamos - Mechanikus - Hidraulikus Villamosítási rendszerek - ideális vonóerő-görbe - egyszerű szabályozás Előnyök Egyenáramú vontatómotor Hátrányok - egyenirányítás problémája - kopó alkatrészek - indító ellenállások (energiaveszteség) Háromfázisú aszinkron váltóáramú vontatómotor Előnyök Hátrányok - egyszerű felépítés - pontosan szabályozható - nincs súrlódó alkatrész (rövidre zárt forgórész) - vonóerő-görbéje nem ideális - szabályozás egyenirányításon keresztül, viszonylag drága elektronika Vonatok energiaellátása - Típusa: - alsóvezeték - felsővezeték - Áramnem / Feszültség / Frekvencia - egyenáram (1500 V és 3000 V) 26

27 - egyfázisú váltóáram (15kV/16,6 Hz és 25 kv/50 Hz) - háromfázisú váltóáram Vasúti fékrendszerek Mechanikus fékek (súrlódás segítségével a kerékpárra hatnak) - A surlódás kialakulási helye szerint: - Tuskós - Tárcsás - A surlódást létrehozó erő szerint: - Légfék - Rugóerő-tárolós - Mechanikus rögzítőfék Villamos fék Sínfék (csak nagysebességű vonatoknál, nagyvasúton) Tuskós fék Előnye: egyszerű szerkezet Hátránya: melegszik a futófelület másképp viselkedik az anyag Ha abroncsos kereket fékezünk tuskós fékkel, a hőtágulás miatt akár le is ugorhat az abroncs a kerékagyról. Tárcsás fék (általában mozdonyokon) Előnye: csak a tárcsát kell cserélni időnként Rugóerő-tárolós: a fékerőt rugó fejti ki, mozdonyok állva tartásához használják Nem önműködő vasúti fék Önműködő vasúti fék Állomások felosztása, feladataik; A vonatközlekedés irányítása Vasútállomások - a nyíltvonaltól (bejárati) jelzők határolják el - forgalomszabályozás szempontjából a hálózat legfontosabb részei Feladatai: - menetrend szerinti közlekedés biztosítása (forgalmi feladatok) - személyszállítás - áruszállítás - műszaki feladatok 27

28 Állomási vágányzat: Vasútállomások forgalmi feladatai - vonatok indítása (menesztése) - vonatok fogadása - vonatok áthaladtatása - vonattalálkozások szabályozása Vonatindítás - Engedélykérés - Vágányút beállítása - Vonat menesztése - Vonat kihaladása - A vonat elindulásának közlése - Vágányút lebontása Vonatfogadás - Engedélyadás - Vágányút beállítása - Vonat fogadása - Vágányút feloldása - Visszajelentés 28

29 Vonat áthaladtatása - Engedélykérés (fogadó állomástól) - Kijárati vágányút állítása - Bejárati vágányút állítása - Vonat behaladása - Vonat fogadása és menesztése - Vonat kihaladása - Vonat áthaladási idejének közlése a fogadó állomással - Be- és kijárati vágányutak bontása - Visszajelentés a mögöttes állomásnak Vasútállomások árukezelési műveletei - Áru- és poggyászfelvétel, be- és kirakás, tárolás - Tolatások elvégzése - Iparvágányok, rakodóhelyek kiszolgálása - Mérlegelések - Vonatok képzése és felosztása - Fuvarokmányok kezelése, pénztári szolgálat Vasútállomások műszaki műveletei - Fékpróba biztonsági okból - Műszaki kocsivizsgálat kerekek állapotának vizsgálata kalapáccsal (a hangot figyelik) Nyíltvonali szolgálati helyek - Megállóhelyek - Rakodóhelyek - Megálló- és rakodóhelyek - Iparvágány kiágazások (kitérővel - biztonsági okból) - Pályaelágazások (delta vágányokkal) - Forgalmi kitérők Vasútállomások osztályozása feladatkör szerint - Középállomás (nincs kitüntett szerepe) - Személypályaudvar (nagy forgalmú helyeken) - Teherpályaudvar (kocsik megrakása áruval vagy ürítés) - Üzemi pályaudvar (személy- vagy teherpályaudvarhoz tartozik; karbantartást, tisztítást végeznek itt) - Rendezőpályaudvar (a szerelvények újra felosztása) - Rendelkező állomás (a hozzátartozó szakasz irányítása is a feladata) Vasútállomások osztályozása vonali helyzet alapján - Kezdő- és végállomás - Közbenső állomás - Elágazó állomás (egy vasúttársaság két különböző vonala találkozik) - Csatlakozó állomás (több vasúttársaság különböző vonalai találkoznak) - Keresztező állomás (egy vagy több vasútvonal keresztezi egymást: szintben vagy nem szintben) 29

30 Vasútállomások osztályozása alaprajzi szempontból Fejállomás/Fejpályaudvar Előnye: minden vágány szintben megközelíthető (utasbarát) Hátránya: a vonatok körbejárása nem lehetséges - csak nagyforgalmú végállomásokat szokás így kialakítani Átmenő állomás Vasútállomások osztályozása biztosítás alapján Nem biztosított - a jelzők a kitérők állásától függetlenül állíthatóak Biztosított - a jelzők és a kitérők egymással függésben vannak A biztosítóberendezés lehet: - Mechanikus - Jelfogós - Elektronikus A vasúti közlekedés irányítása Kötött pályán közlekedő járművek - adott pályán csak a járművek közötti távolságot tudjuk szabályozni a követési távolság meghatározására három lehetséges megoldás: - Relatív féktávolság alapján - Abszolút féktávolság alapján - Fix térköz alapján Vonatok biztonságos közlekedése Alapelv: egy jelzővel védett szakaszon egy vonat tartózkodhat! Védett szakasz lehet: Állomási vágány Nyíltvonal - állomásköz - térköz Probléma: a járművezető látótávolsága kisebb, mint a jármű fékútja! Megoldás: Előjelző Vonatbefolyásoló berendezés - pontszerű - folyamatos (szakaszosan folyamatos) 30

31 A vasúti közlekedés irányítása Rendelkező állomás: a hozzá tartozó rendeltetési szakasz operatív forgalomirányításáért felelős állomás Központi Forgalom Ellenőrző Rendszer (KÖFE) egy-egy vonalszakasz, vonal vagy terület állomási és vonali biztosítóberendezéseinek távfelügyelete a rendelkező állomáson egy munkahelyről felügyelhető a szakasz vonatközlekedése - operatív döntések segítése - felelősségi körök lehatárolása tudja, hogy melyik vonat hol jár, melyik vágány foglalt Központi Forgalom Irányító Rendszer (KÖFI) egy-egy vonalszakasz, vonal vagy terület állomási és vonali biztosítóberendezéseinek távirányítása a rendelkező állomásról egy munkahelyről irányítható a szakasz vonatközlekedése - átlátható vonali forgalomirányítás - humánerőforrás-igény csökkenése a KÖFI be is tud avatkozni Menetrend - a vasúthálózat üzemi munkájának terve - meghatározza a vonatok közlekedését - meghatározza és koordinálja a vonatforgalommal kapcsolatban álló minden szolgáltatási ág és munkahely munkatervét Menetrendnek teljesíteni kell: - a személy- és árufuvarozási feladatok teljesítését - az utasok és áruk kényelmes és gyors fuvarozását - a közlekedés biztonságát - a legkedvezőbb sebességet - a járművek legjobb kihasználását - a vonatok és állomások egyenletes munkáját és a munka összehangolását - a mozdony és vonatkísérő személyzet munka- és pihenőrendjének betartását Menetrendtervezéskor figyelembe kell venni: - mozdonyforduló - személyvonati szerelvényforduló - tarthatósága kevés járművel - kocsitakarítás - teherkocsi-forduló - mozdonyvezetők vezénylése - vonatkísérők és jegyvizsgálók vezénylése 31

32 Menetrendkészítés Alapadatok - Bázisévi menetrend, általában az előző évi menetrendből indulnak ki, ha az elég jó volt - Nemzetközi igények ezek is befolyásolnak (pl. Railjet) - Európai Személyszállító Vonati Menetrendi értekezlet - Európai Tehervonati Menetrendi értekezlet - Hazai igények Szerkesztés - Grafikus menetrendábra készítése (pl. TAKT program) Vasútüzemi alapadatok - Vonatforgalom nagysága - Vonatok terhelése - Vonatok menetideje - Technológiai műveleti idők - Vontatási telepek technológiája Az engedélyezett alapsebesség ( v a ) függ (ezek minimuma lesz): - a pályára engedélyezett sebességtől - vontató járműre engedélyezett sebességtől - vontatott járműre engedélyezett sebességtől - gazdasági szempontoktól (lassújelektől, vonatterhelésektől) Menetidő (t m ) meghatározása (két állomás közti menetidő) Tiszta menetidő (T): t m = T = l v a ahol: l : állomástávolság v a : engedélyezett alapsebesség 32

33 Vonatmozgás differenciálegyenletéből: Z B W = m dv dt ahol: Z : vonóerő B : fékezőerő W : a vonatra ható ellenállások összege m : a vonat (forgótényezővel korrigált) tömege dv (=a) : a vonat adott pillanatban vett gyorsulása dt Pótlékolt menetidő számítás: t m = t gy + T + t l ahol: t gy : gyorsítási pótlék T : a tiszta menetidő ( l v a ) t l : lassítási pótlék Vonatok számozása Kezdőponttól végpont felé páros Végponttól kezdőpont felé páratlan Nemzetközi (EC, EN) általában kétjegyű Belföldi IC általában háromjegyű Személyvonat általában négyjegyű től ig személyszállító vonatok től ig tehervonatok Személyszállító vonatoknál az utolsó számjegy időbeni fekvést mutat: Időcsoport Számvégződés

34 Vonatszámozási körzetek és zónák: Példa: Kód Körzet 2 Nyugati pu. / Rákosrendező 3 Keleti pu. / Ferencváros 4 Déli pu. / Kelenföld Kód Zóna 5 Északkeleti zóna (Miskolc) 6 Keleti zóna (Debrecen) 7 Délkeleti zóna (Szeged) 8 Délnyugati zóna (Pécs) 9 Nyugati zóna (Szombathely / GYSEV Sopron) Vonatszám : 4912 Ebből leolvasható, hogy: személyvonat (négyjegyű a vonatszám) 4 : Déli pályaudvar 9 : nyugati országrészbe megy (Győr) 1 : adott időszak első vonata 2 : 7 és 11 óra között, kezdőponttól végpont felé (mert páros) Menetrend megjelenítése Táblázatos - Indulási idők megadása (vasútállomás) - Egyviszonylatos menetrendi lap (BKV megálló éjszakai) - Vonali menetrend (MÁV menetrendkönyv) - Útvonaltervező programok (A és B között) Grafikus - Hálózati térkép (országos vasúthálózat) - Viszonylati térkép (budapesti közösségi közlekedési hálózat) - Menetrendi ábra Ütemtérkép 34

35 Menetrendtípusok Ütemes menetrend órás követés versenyképes lehet az egyéni közlekedéssel is óránként megismétlődő forgalmi szituáció (könnyebben tervezhető infrastruktúra és üzemi terv) járművek és személyzet optimális és átlátható felhasználása (könnyebben tervezhető a járművek és a személyzet fordaterve) Szimmetrikus ütemes menetrend kiszámíthatóvá válik a visszaút pontos ideje optimális átszállási kapcsolatrendszer alakulhat ki Integrált ütemes menetrend Megkönnyíti az utazást, mivel bárhol leszállunk, tudhatjuk: Mikor indul járat azonos irányba (pontosan 1 vagy fél óra múlva) Mikor indul járat visszafelé Néhány percen belül indul csatlakozás (csomópontban) Lehetővé teszi a menetrend alapú infrastruktúra-fejlesztést A csomópontok és keresztezési helyek fél ütemidőnyi (vagy ennek egész számú többszöröse) távolságra kell, hogy elhelyezkedjenek egymáshoz képest Ahol ez nem teljesül, pontszerű infrastruktúra-fejlesztéseket szükséges végrehajtani - szakaszos kétvágányúsítás - állomásfej-elhúzás - forgalmi kitérő létesítése Optimális csatlakozásokat ad: A kötöttpályás közlekedéssel könnyedén összehangolható a többi közlekedési alágazat A késéseket nem (kevésbé) tűri a rendszer Energiafelhasználás szempontjából nem optimális Ábrázolása történhet ütemtérképen is A megjelenítési formák előnyeit ötvözi Csomópontokra való érkezési és indulási perceket tartalmaz (órás ütemes menetrend) Különböző vonattípusok különböző színekkel Különböző vonaltípusokkal jelölhetőek az eltérő ütemben közlekedő járatok - dupla vonal: fél órás ütem - szaggatott vonal: kétórás ütem 35

36 Kocsirendezés Vasúti áruszállítás Az áruszállítási folyamat alapegysége a vasúti kocsi A forgalom lebonyolításának alapegysége a vonat A vonatot olyan kocsik alkotják, amelyeknek rendeltetési állomása, illetve továbbítási útvonaluk egy része közös, azonos A továbbítás szempontjából azonosítható kocsik összességét beleértve az üres kocsikat is kocsi áramlatnak nevezzük ( ezt próbáljuk vonatba szervezni) Elegy: vonattal továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezése Kocsirendezés: vonatok felosztása, az állomáson lévő elegy megfelelő vágányra, illetve megfelelő sorrendbe történő állítása, ezzel új vonatok képezése Rendező pályaudvarok Különleges elrendezésű vágányzattal és műszaki létesítményekkel felszerelt szolgálati hely, ahol tehervonat összeállítás és szétrendezés történik Síktolatásra berendezett rendező pályaudvarok Gurítódombos rendező pályaudvarok Síktolatási módszerek: Bejárásos tolatás Szalasztás Csurgatás Fontos: rendezés közben a kocsik fékberendezései nem működnek! Bejárásos tolatás biztonságos módszer, mivel a kocsik mindvégig össze vannak kapcsolva a mozdonnyal a kocsik megállítása, felzárkóztatása a mozdonnyal megoldott munkaigényes (legalább 3 ember kell hozzá), lassú technológia középállomásokon, nyíltvonali szolgálati helyek kiszolgálásánál szinte csak ezt alkalmazzák hátránya, hogy rontja az állomás kapacitását Szalasztásos tolatás a kocsik meglökésük után szabadon futják be útjukat, majd féksaru segítségével fékezik le őket biztonsága alacsony a kocsik szabad futása miatt termelékenysége nagyobb (gyorsabb) Csurgatás a kocsikat kb. 4-6 % 0 es (ezrelékes) dombra húzzák fel és onnan gurítják le szabadon futják be útjukat, majd féksaru segítségével fékezik le őket 36

37 biztonsága azonos a szalasztásos tolatáséval termelékenysége a három módszer közül a legnagyobb, de viszonylag kevés helyen alkalmazzák Gurítódombos rendező-pályaudvarok Részei: Fogadó vágánycsoport (ide érkeznek a vonatok) Gurítódomb Irányvágányok Indító vágánycsoport Fogadó vágánycsoport - Műszaki kocsivizsgálat - Rádiós vonatfelvétel - Fuvarokmányok kezelése - Rendezési jegyzék készítése - A kocsik fékberendezéseinek kiiktatása - Csavarkapcsok meglazítása Gurítódomb - Egy kb. 20 % 0-es emelkedőből és egy kb % 0-es lejtőből álló domb - Az emelkedőn a kocsik ütközői összenyomódnak, lehetővé válik a kocsik csavarkapcsainak szétakasztása (menet közben, egy rúd segítségével) - A lejtőn szabadon futnak le a kocsik (kocsicsoportok) Irányvágányok - kocsik (kocsicsoportok) szétkapcsolásához szükséges idő biztosítása az emelkedőn (gurítómozdony sebességének szabályozása) - két kocsi(csoport) gurítása közt elegendő idő biztosítása a váltók biztonságos állításához (időközi fékezés) - kocsik irányvágányon történő felzárkóztatása és megállítása (különböző módszerek) Gurítómozdony sebességének szabályozása - a rendezési jegyzék alapján a megfelelő helyeken szétkapcsolják (egy rúd segítségével, mozgás közben) a kocsikat - a maximális gurítási sebesség 4-5 km/h 1,5 m/s Időközi fékezés horzsolódás elkerülése : gerendás völgyfékkel két erő rendszerű gerendás vágányfék három erő rendszerű gerendás vágányfék Kocsik megállítása és felzárkóztatása Figyelembe veendő paraméterek: 37

38 A betologatási idők csökkentésével növelhető a kapacitás (azaz minél közelebb legyenek egymáshoz a megálló kocsik ideális esetben: ütközzenek fel) A kocsik maximum 1,5 m/s sebességgel ütköztethetők Dowty (Elin) fékelem Kvázi folyamatos sebességszabályozás ( kocsi/nap) - időközi fékezés völgyfékkel -irányvágány mentén célfékezés Dowty (Elin-gomba) fékelemekkel - fékezés mértéke a kocsi sebességétől függ - a fékelemeket a legrosszabbul futó kocsikhoz igazítják Indító vágánycsoport (irányvágányok után következik) műszaki kocsivizsgálat féktömlők összekapcsolása csavarkapcsok meghúzása rádiós vonatfelvétel fuvarokmányok kezelése mozdony hozzárendelése fékpróba vonat menesztése Gurítódombos rendező-pályaudvarok Soros (folytatólagos elrendezés): 38

39 Párhuzamos elrendezés: Vegyes elrendezés: A vonatközlekedés szervezése Kb. 100 vasúti árufeladóhely (1980-as években még 800) 100x100 kapcsolat A kapacitás korlátai miatt nem kocsinként történik a kapcsolatok megvalósítása Rendező pályaudvarok között irányvonatok Középállomásokon rakodó/megállóhelyeken tolatóvonatok Irányvonatok Az irányvonat (zárt vonat) azonos típusú vagy rendeltetésű, üres, vagy rakott kocsikból összeállított vonat, amelyet a továbbítási útvonalon nem bontanak meg Két fő típus: Rendező-pályaudvarok között Feladási helytől rendeltetési helyig (megfelelő árumennyiség esetén) 39

40 Tolatóvonatok két rendező-pályaudvar közötti állomások, iparvágányok, rakodóhelyek kiszolgálása az ide érkező és innen induló kocsik továbbítása rendező-pályaudvarra két szervezési mód: - hagyományos tolató tehervonati rendszer - csomóponti rendszer Csomóponti rendszer közbenső állomások közül a legnagyobbakat áruszállítási gyűjtő-/ elosztópontként (csomópont) kezeljük a csomóponti kiszolgáló vonatok a hozzájuk tartozó km-es szakasz (és az azon lévő ún. szatelit állomások) kiszolgálást végzik egyszerű informatika, szervezés (egy mozdony) többletfutás lehetséges Interoperabilitás: a rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása a vasúti közlekedés történelmileg országonként külön-külön fejlődött (eltérő megoldások) 1970-es évekig politikai és hadügyi koncepció az országos vasút pl. az eltérő nyomtávok miatt nehezebbé vált a katonai utánpótlás biztosítása a közúti közlekedés térnyerése háttérbe szorította a vasutat Az Európai Unió beavatkozása, a vasúti ágazat megerősítésére: - Fehér könyv - Vasúti csomagok Határállomási technológiák (két ország határán) Mozdonycsere Forgóváz csere (pl. Záhonynál) az eltérő nyomtávok miatt Fékpróba Műszaki kocsivizsgálat Fuvarokmányok vizsgálata és átadása Vám és veszélyes áru formaságok Interoperabilitási problémák Nyomtáv Jobb- és baljáratú közlekedés Űrszelvények és tengelyterhelés (ma már nagyjából egységes) Villamosítási rendszerek Vonatbefolyásolási és jelzési rendszerek Határállomási technológiák 40

41 Ha ügyes voltál, jár egy kiadós buksisimi* és néhány keksz is: *a buksisimi személyesen átvehető HumorHerold 41