Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2015/11. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2015/11. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/48 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 4673/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2015/11. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Bányai Dávid jogtanácsos és dr. Zámbó Balázs jogi előadó által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) I. rendű felperes egyben II. rendű alperes, a dr. Szaller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) II. rendű felperes egyben I. rendű alperes, valamint a Dr. Fazekas Tünde Ügyvédi Iroda (7626 Pécs, Felsőbalokány u. 2/b., eljáró ügyvéd: dr. Fazekas Tünde) által képviselt Pólótransz Kft. (7630 Pécs, 41281/24. hrsz.) III. rendű alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D.955/11/2014. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, valamint a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti indított egyesített perben meghozta a következő Ítéletet: A bíróság a II. rendű felperes egyben I. rendű alperes D.955/11/2014. számú határozatát megváltoztatja és a kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A II. rendű felperes egyben I. rendű alperes keresetét elutasítja. A kereseti illetéket a II. rendű felperest egyben I. rendű alperest megillető személyes illetékmentességre figyelemmel az állam viseli. Kötelezi a bíróság a II. rendű felperest egyben I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek egyben II. rendű alperesnek ,- Ft (azaz Tízezer forint), valamint 1

2 a III. rendű alperesnek ,- Ft (azaz Tízezer forint) perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell írásban, 4 példányban benyújtani. Indokolás Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) november 10. napján a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 140. (1) bekezdés b) pontja alapján az I. rendű felperes egyben II. rendű alperes (a továbbiakban: I. rendű felperes) Dekoráció, kiáll, tárgy, egyéb reprezentációs szolgáltatás, egyéb szolgáltatások, egyéb üzemeltetési, fenntart, szolg., irodaszer, sokszorosítási anyagok, munkaruha, védőruha, műszaki, karbantartási anyagok, protokoll tárgyak, reklám és propagandakiadások beszerzése (Pólótransz Kft.) évben tárgyú (a továbbiakban: tárgyi beszerzés) beszerzési eljárása ellen hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt. mellőzése miatt. A II. rendű felperes egyben I. rendű alperes (a továbbiakban: I. rendű alperes) a jogorvoslati eljárást D.784/2014. számon megindította, az eljárás adatait a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács (a továbbiakban: Tanács) honlapján november 10. napján közzétette; abban szerepelt érintett intézményként az I. rendű felperes; a beszerzés tárgyának megnevezése Dekoráció, kiáll, tárgy, egyéb reprezentációs szolgáltatás, egyéb szolgáltatások, egyéb üzemeltetési, fenntart, szolg., irodaszer, sokszorosítási anyagok, munkaruha, védőruha, műszaki, karbantartási anyagok, protokoll tárgyak, reklám és propagandakiadások beszerzése (Pólótransz Kft.) évben - Kbt. mellőzése. Az ÁSZ által kezdeményezett jogorvoslati eljárást az I. rendű alperes a D.784/12/2014. számú végzésével megszüntette, döntését a Tanács honlapján december 8. napján közzétette. Ezt követően a Közbeszerzési Hatóság alelnöke (a továbbiakban: kezdeményező) a Kbt (1) bekezdés pontja alapján, a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelezettségének vélelmezett sérelme miatt a december 22. napján kelt, az I. rendű alpereshez december 23. napján érkezett T-02972/9/2014. iktatószámú kezdeményezésében hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett az I. rendű felperes tárgyi beszerzési eljárása ellen. A T-02972/9/2014. iktatószámú kezdeményezés a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként december 8. napját, a D.784/12/2014. számú végzés közzétételének időpontját jelölte meg, és rögzítette a hivatkozott végzésben feltárt 2

3 tényállást. Az I. rendű alperes a jogorvoslati eljárást megindította és a február 6. napján kelt D.955/11/2014. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű felperes a tárgyi beszerzéssel megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át, ezért az I. rendű felperessel szemben forint bírságot szabott ki. A Kbt (1) bekezdése, 172. (1) és (2) bekezdése, valamint 140. (1) bekezdése alapján rögzítette a kezdeményező feladatát, mint a hivatalbóli kezdeményezésre saját jogon fennálló általános, önálló jogkört, amelynek gyakorlása - az I. rendű alperesi álláspont szerint - akkor vált szükségessé, amikor az Állami Számvevőszék kezdeményezésére megindult jogorvoslati eljárások érdemi vizsgálat nélkül lezárultak, melyről a Közbeszerzési Hatóság Elnöke december 8-án, az erről szóló megszüntető végzésekből szerzett tudomást. (I. rendű alperesi határozat 11. oldal 2. bekezdés). A határozat indokolása szerint a kezdeményező az eljárást megszüntető végzéseknek a kozbeszerzes.hu internetes honlapon teljes terjedelmében történt közzétételekor szerzett tudomást a jogvédelem eredménytelenségéről és általános jogkörében az eljárás kezdeményezésének szükségességéről (I. rendű alperesi határozat 11. oldal 3. bekezdés). Az I. rendű alperes a határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a Tanács és a Közbeszerzési Hatóság egymástól elkülönült szervezetek, - ezt a bíróság több eseti döntésében kimondta - a kezdeményező tudomásszerzése nem valósult meg csak azáltal, hogy a Tanács honlapján november 10. napján közzétette az ÁSZ kezdeményezéseinek adatait. Az I. rendű alperes a határozat indokolásában rögzítette, hogy a kezdeményező jogsértésről való tudomásszerzésének időpontja december 8. napja, ehhez képest a kezdeményezés a szubjektív határidőn belüli, ennélfogva az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya nem volt. Az I. rendű felperes a törvényes határidőn belül kereseti kérelmet terjesztett elő a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára, keresetében kérte elsődlegesen a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a közigazgatási határozat megváltoztatását, a jogsértés hiányának megállapítását és a bírság kiszabásának mellőzését, kérte továbbá az I. rendű alperes perköltségben marasztalását. Kereseti kérelmének indokaként kifejtette, hogy a kezdeményező a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kezdeményezését ugyanazon vélelmezett jogsértésre - a Kbt. jogtalan mellőzésére - hivatkozással tette, mint korábban az ÁSZ a D.889/2014. számú jogorvoslati eljárásban. A kezdeményező elismerte, hogy a november 10-i publikálásból 3

4 csupán a kezdeményezések tényéről szerzett tudomást, ideérve azokat az alapadatokat, mint az eljárás megnevezése, tárgya, ügyfelek megnevezése és a kezdeményezés megérkezésének időpontja. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes határozatának indokolásából is az következik, hogy a kezdeményező december 8. napján nem a vélelmezett jogsértésről, hanem csak arról szerzett tudomást, hogy a korábbi (ÁSZ) jogorvoslati eljárás érdemi vizsgálat nélkül megszűnt, ekként vált szükségessé a saját jogán történő hivatalbóli kezdeményezés. Következésképpen a kezdeményező a keresettel támadott határozat tárgyát képező beszerzés kapcsán a Kbt. jogtalan mellőzésének gyanújáról nem az eljárást megszüntető december 8. napján közzétett végzésből, hanem az ÁSZ kezdeményezése folytán, az ennek nyomán november 10. napján közzétett végzésből értesült. I. rendű felperes álláspontja szerint ehhez képest a kezdeményezés a Kbt (2) bekezdés pontjában előírt szubjektív jogorvoslati határidőn túl történt, így az I. rendű alperes eljárása és határozata, azzal hogy az érdemi vizsgálatot lefolytatta, a Kbt (1) bekezdés b) pontjába ütközik. Az I. rendű felperes az ügy érdemét tekintve is jogsértőnek tartotta az I. rendű alperes határozatát, mivel a beszerzések vonatkozásában egybeszámítás nem áll fenn, s a külön-külön megvalósított beszerzések értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért nem keletkezett közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége. Az I. rendű alperes figyelemmel arra, hogy a határozatában jogsértést állapított meg, a Kbt (1) bekezdése alapján polgári pert kezdeményezett, keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvánítsa az I. rendű felperes és a III. rendű alperes évben megvalósított egyedi megrendelések alapján kötött szerződéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 6:89. -a alapján, annak keltére visszamenő hatállyal érvénytelenné. Másodlagos kérelemként előadta, hogy amennyiben a bíróság a Kbt (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételi okot fennállónak találja, nyilvánítsa a szerződést, annak keltére visszamenőleges hatállyal érvényessé. Kérte továbbá, hogy a bíróság az I. rendű felperessel és a III. rendű alperessel szemben egyetemlegesen, a Kbt (5) bekezdése alapján bírságot szabjon ki, továbbá perköltséget igényelt. Az I. rendű alperes a közigazgatási pert kezdeményező I. rendű felperes keresetére tett érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását és I. rendű felperes perköltségben marasztalását kérte. Az I. rendű alperes elsődlegesen kérte a 4

5 polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. (1) bekezdés h) pontja alapján az I. rendű felperes keresetlevelének idézés kibocsátása nélküli elutasítását, mivel a keresetlevél március 2. napján érkezett meg az I. rendű alpereshez, amely a határozat február 10. napján történt átvételéhez képest elkésett, mert az a Kbt (1) bekezdése szerinti tizenöt napos határidőn túl érkezett. Az I. rendű alperes álláspontja szerint a Kbt (1) bekezdése szerinti határidő anyagi jogi természetű. Az I. rendű alperes a határozatot jog- és okszerűnek tartja, annak indokait továbbra is fenntartotta. Az I. rendű alperes hangsúlyozta, hogy a Kbt. jogsérelmek orvoslását szolgáló rendszerének egyik eleme a jogorvoslati kezdeményezés, amely az arra felhatalmazott személyeket és szervezeteket a speciális (ellenőrző) helyzetüknél fogva illet meg. A kezdeményezővei szemben egyértelműen az az elvárás, hogyha más eszköz nem áll rendelkezésre, vagy más jogvédelem nem valósult meg, éljen a Kbt (1) bekezdés szerinti fellépés lehetőségével annak érdekében, hogy a jogsérelem orvoslását, mint jogpolitikai célt megvalósítsa. A hatóság elnökének saját jogán alapuló, és diszkrecionális joga abban az esetben kell, hogy alkalmazásra kerüljön, ha már nincs más jogi lehetőség a jogsérelem kivizsgálására. Előadta, hogy az ÁSZ kezdeményezésének jogvédelmet nem biztosító eredményéről való tudomásra jutás időpontjától került a kezdeményező abba a helyzetbe, hogy saját jogán valósítsa meg a jogalkotó által elvárt jogvédelmet, mivel addig, amíg ugyanazon ügyben kezdeményezett jogorvoslati eljárás jogvédelmet nem eredményező tényeiről nem szerzett tudomást, addig nem volt indokolt saját jogán ugyanazon tények alapján újabb jogorvoslati eljárás kezdeményezése. Az I. rendű alperes a jogsértést megállapító határozati álláspontját az érdemi hivatkozásokkal összefüggésben is fenntartotta. Az I. rendű felperes ellenkérelmében kérte a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránt polgári pert kezdeményező kereset elutasítását, és I. rendű alperes perköltségben marasztalását. AIII. rendű alperes a polgári pert kezdeményező I. rendű alperes keresetének elutasítását, valamint I. rendű alperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az I. rendű alperes keresete elkésett, továbbá az I. rendű felperes oldalán nem történt jogszabálysértés, s az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség. 5

6 A bíróság a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló pert, valamint a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári pert a Kbt (6) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján egy eljárásban bírálta el. A bíróság a beavatkozásra jogosultat értesítette a perbe való beavatkozás lehetőségéről, a jogosult a rendelkezésre álló határidőben beavatkozási szándékot nem jelentett be. Az I. rendű felperes keresete megalapozott, az I. rendű alperes keresete nem alapos a következők szerint. A bíróság az I. rendű felperes keresetlevele és ellenkérelme, a I. rendű alperes keresetlevele és ellenkérelme, a III. rendű alperes ellenkérelme, az I. rendű felperes és a II. rendű alperes által a per tárgyalásain tett szóbeli nyilatkozatok, valamint a per során becsatolt előkészítő iratok, továbbá a rendelkezésre álló közigazgatási iratok alapján állapította meg a fenti tényállást. A bíróságnak a perben az I. rendű alperes D.955/11/2014. számú közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát kellett elvégezni, figyelemmel a Kbt ában foglalt rendelkezésekre, s a jogszerűségi felülvizsgálat után - annak függvényében - kellett állást foglalni az I. rendű alperes szerződés érvénytelenségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására irányuló keresetéről. A bíróság az I. rendű alperes határozatát a Pp (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Kbt ában foglalt rendelkezések alapján vizsgálja felül, azaz a közigazgatási határozat jogszerűségét, az eljárási és az anyagi jogi jogszabályoknak való megfelelését vizsgálja. Ennek során a Pp ának rendelkezéseire figyelemmel a kereseti kérelem és az ellenkérelem keretei között a bíróság a következőket értékelte. Közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a reá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője kérheti jogszabálysértésre hivatkozással. A Legfelsőbb Bíróság Kúria által is fenntartott 1/2011. (V. 9.) KK véleménye értelmében a kereseti kérelemben a felperes hivatkozhat anyagi és eljárási jogszabálysértésre, továbbra arra is, hogy a közigazgatási határozat meghozatala során alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A Pp ának (1) bekezdése alapján eljárási jogszabálysértés miatt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének, vagy megváltoztatásának csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére is kihat, és az a bírósági eljárásban sem orvosolható. A Kbt (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: 6

7 a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevőszék. A (2) bekezdés a) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetve - a közbeszerzési eljárás mellőzése estén - három éven belül kezdeményezheti. A Kbt (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani A bíróság elsődlegesen az I. rendű alperes érdemi nyilatkozatában a pergátló akadályra alapított hivatkozást vizsgálta. Az I. rendű alperes helytállóan mutatott rá arra, hogy a Kbt (1) bekezdése szerinti tizenöt napos keresetindítási határidő anyagi jogi határidőnek minősül (4/2003. PJE határozat). A közigazgatási per azonban különbözik az általános polgári pertől abban, hogy a közigazgatási peres eljárás megindítását célzó keresetlevelet november 1-je előtt - eltérő rendelkezés hiányában - mind a bíróságon, mind az elsőfokú közigazgatási szervnél be lehetett nyújtani, ugyanakkor a Pp (2) bekezdését a Pp. módosításáról és az egyes nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló évi XVII. törvény módosította, így november 1-je után a kereset joghatályosan csak az elsőfokú közigazgatási szervnél nyújtható be személyesen vagy ajánlott küldeményként postára adva. A perbeli esetben alkalmazandó eljárásjogi rendelkezés a módosított Pp (2) bekezdése volt, a Kbt (1) bekezdésében szabályozott eltéréssel. Az I. rendű felperes e rendelkezésnek megfelelően keresetlevelét az I. rendű alperes határozatának kézhezvételétől számítva, a Kbt (1) bekezdése szerinti tizenöt napos határidő betartásával, február 25. napján ajánlott küldeményként postára adta, ezért az határidőben benyújtott. A Kbt (1) bekezdése a hatékony és gyors jogorvoslat biztosítása érdekében a Pp. szerinti keresetindítási határidőt lecsökkenti, továbbá rendelkezik arról, hogy a keresetlevelet kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, azonban nem írja felül azt a rendelkezést, amely lehetőséget ad a keresetlevélnek a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként történő postára adására. A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a tagállamoknak a nemzeti szabályaikkal hatékony 7

8 bírósági jogvédelmet kell biztosítaniuk. A közösségi normákban - figyelemmel a Tanács december 21-ei 89/665/EGK irányelvére, az azt módosító 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, továbbá a közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslatokról szóló 92/13/EGK irányelvre - a bírósági jogvédelemmel kapcsolatos elvárásként jelenik meg az egyenértékűség elve (a közbeszerzésre vonatkozó uniós jog érvényesítésére rendelkezésre álló jogorvoslati eljárás feltételeinél nem lehetnek kedvezőtlenebbek a vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértése esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok), valamint a tényleges érvényesülés elve (a jogalanyok számára nem tehető lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlása). Az európai bíróság gyakorlatában kifejeződik, hogy a keresetek benyújtására ésszerű határidőt kell biztosítani, s a határidő meghatározása akkor egyeztethető össze az uniós joggal, ha nem teszi lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé a jogorvoslati jog érvényesítését, továbbá a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban kell értelmezni [lsd. Santex-ügy, C-456/08. sz. ügy, C-470/99. sz. (Universal-Bau) ügy], A 89/665/EGK irányelv 1. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállamoknak meg kell határozniuk a jogorvoslati kérelmek benyújtásának módját is (ideértve, hogy faxon vagy elektronikus úton történhet). A Kbt (1) bekezdése a keresetlevél benyújtásának módjáról nem rendelkezik, így a személyes benyújtás vagy ajánlott küldeményként postára adás tekintetében nem értelmezhető a Pp (2) bekezdésétől eltérő szabályként. A jogorvoslati jog tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közbeszerzési határozatok bírósági felülvizsgálatával érintett vállalkozások az ország bármely területén működhetnek, akik vonatkozásában a tizenöt napos keresetindítási határidő egy bizonytalan, előre pontosan ki nem számítható postai kézbesítési idővel nem korlátozható. Ez egyrészt bizonytalanságot eredményezne arra nézve, hogy mely időpontban teljesíthető még joghatályosan a postára adás (jövőbeli mulasztás miatt igazolási kérelem előzetes beadása nem áll összhangban a Pp. rendelkezéseivel), másrészt a vidéken működő vállalkozások tekintetében kizárná, hogy a jogorvoslati határidő teljes tartama a fél rendelkezésére álljon. Mindezekre figyelemmel a keresetlevélnek a benyújtásra nyitva álló tizenöt napos határidő utolsó napján ajánlott küldeményként való postára adása nem eredményez elkésettséget. Ezt követően a bíróságnak a Pp. 339/A. -a alapján a tényállás vonatkozásában - a közigazgatási 8

9 határozat felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelem és az arra vonatkozó ellenkérelem keretei között - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kezdeményező az eljárás hivatalbóli kezdeményezésére számára nyitva álló, a Kbt (2) bekezdése szerinti 30 napos szubjektív határidőt megtartotta-e, így jogszerű volt-e a kezdeményezés érdemi vizsgálata. A bíróság a szubjektív határidő megtartottságát azon az elvi alapon vizsgálta, hogy a Kbt. célja a jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelés, a hatékony és gyors jogorvoslat, a jogbiztonság követelményeinek érvényesítése. A jogorvoslati eljárások - akár kérelemre, akár hivatalbóli kezdeményezésre indulnak - a Kbt. rendelkezését sértő eljárás kiküszöbölését, a jogellenes döntések megelőzését célozzák. Ennek a jogszabályi törekvésnek összeegyeztethetőnek kell lennie azzal a jogalkotói megfontolással is, hogy minél rövidebb ideig álljon fenn jogbizonytalanságot eredményező állapot. Éppen ezért egyértelműnek és kiszámíthatónak kell lennie annak, hogy a jogorvoslati kérelmet/kezdeményezést milyen (jogvesztő) határidőben, mely időpontig lehet előterjeszteni, ez felel meg a közbeszerzési jog zsinórmértékéül is szolgáló jogbiztonság követelményének. A jogalkotó éppen a jogbiztonság követelményének szem előtt tartásával, megfontoltan kötötte a kezdeményezést a Kbt (2) bekezdésének pontja szerinti kogens jogszabályi határidőkhöz. A Kbt (2) bekezdése szerinti határidőket a jogalkotó nem kívánta egymásra épülő kezdeményezésekkel felülírni, a jogvesztő határidőt ily módon kitolni. Amennyiben egy eredménytelen kezdeményezés, a sikertelenség tényénél fogva jogalapot teremthetne újabb jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, az éppen ilyen, a Kbt. jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályaiba ütköző állapotot eredményezne. A Kbt.-nek számos, az I. Fejezetében megfogalmazott - az I. rendű alperes által is hivatkozott -jogpolitikai célja van, amelyeket a konkrét törvényi tényállást tartalmazó normák juttatnak érvényre, jogot (jogsértést) alapítani kizárólag e rendelkezésekre lehet, jogpolitikai célra nem. A Kbt (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása, kérelemre vagy hivatalból indul. Hivatalból indul az eljárás, ha a Kbt (1) bekezdése értelmében az ott meghatározott szervezetek vagy személyek - a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke - a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását kezdeményezik akkor, ha feladatkörük ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut 9

10 tudomásukra. A Közbeszerzési Hatóság elnöke által ellátandó feladatokat a Kbt (1) bekezdése tételesen felsorolja, ezek egyike a Hatóság, az annak keretében működő Tanács képviselete. Ebből a képviseleti jogosultságból adódóan - a bíróság megítélése szerint - a Kbt (1) bekezdésében megfogalmazott feladatkörük ellátása során kitétel alatt minden olyan tudomásszerzést érteni lehet, amelyről a kezdeményező a Közbeszerzési Hatóság elnökeként (feladatellátása során) értesül. Maga a kezdeményező, és a határozatában foglaltakbólkitűnően az I. rendű alperes hozta a tudomásszerzés szempontjából összefüggésbe az elnöki kezdeményezést a Tanács által közzétett tartalommal, amikor arra hivatkozott, hogy a honlapról szerzett információt, azaz az értesülés módját a honlapon való megjelenéshez társította. A november 10-ei és a december 8-ai végzések között nincs különbség abban, hogy azok a honlapra felkerültek. Az a kezdeményezői állítás, hogy a december 8-ai közzétételről értesült, egyben annak az elismerését is jelenti, hogy november 10-ei jogorvoslati közzétételről is tudomást szerzett, ezt a tényt az I. rendű alperes nem is cáfolta. Ennélfogva annak - az egyébként a szervezeti felépítést tekintve helytálló -1. rendű alperesi érvelésének, hogy a Tanács és a Közbeszerzési Döntőbizottság önálló szervezeti egységek, a kezdeményező tudomásra jutása szempontjából, a perbeli esetben nem volt relevanciája. A Kbt. jogorvoslati rendszere szubjektív és objektív jogorvoslati határidő között differenciál. A szubjektív határidő jogi természete szerint olyan belső, az egyén (a szervezet) tulajdonságaitól, képzettségétől (a szervezet feladatkörétől) függő folyamat, amely nehezen megragadható. A Kbt. szubjektív határidőről is rendelkező 140. (2) bekezdésének a) pontja a Közbeszerzési Hatóság elnökének kezdeményezését a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül teszi lehetővé. A közbeszerzési eljárás mellőzését egyfajta látencia jellemzi, sajátossága éppen abban áll, hogy a vélt jogsértés mindaddig rejtve maradhat, ameddig a felek szerződést nem kötnek, vagy a teljesítést meg nem kezdik. Logikus ezért, hogy a Kbt (2) bekezdésének a) pontja - valóban nem taxatív módon meghatározott - két magatartásformát emeli ki, mint a külső szemlélő számára megjelenő olyan mozzanatot, amelytől tipikusan a szubjektív határidő számítható. A gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében alapvető követelmény, hogy a kezdeményező nem várhat addig, amíg a jogsértésről minden kétséget kizáró bizonyosságot 10

11 szerez, hanem általában már a valószínűségnek egy viszonylag magas foka elegendő a kezdeményezés jogának gyakorlásához. A Kbt. rendelkezéséből fakadó alapvető követelmény az is, hogy a kezdeményezőnek kell jelölnie [a Kbt (3) bekezdése szerint felhívott 138. (1) bekezdés c) pontja] a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját. A tudomásszerzés időpontja alapján döntheti el az I. rendű alperes, hogy jogszerűen bocsátkozhat-e a kezdeményezés érdemi vizsgálatába. Amennyiben az I. rendű alperes tévesen értékeli a kezdeményezés határidőben történő előtérjesztettségét, és a törvényi határidőn túl előterjesztett jogorvoslati kezdeményezés érdemi vizsgálatát elvégzi, az jogellenes döntést eredményez, ezáltal a jogorvoslati kezdeményezésben hivatkozott Kbt. rendelkezés megsértésének megvalósulása esetén sem alkalmas a jogsérelem orvoslására. A per tárgyát képező határozat tekintetében a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése volt. Ehhez képest kellett azt megítélni, hogy a kezdeményező mikor, mely dokumentum [Kbt (2) bekezdés i)pontja értelmében a november 10. napján vagy a december 8. napján közzétett végzések] alapján jutott olyan információ birtokába, amelyből feltételezhette, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt sérültek a Kbt. szabályai. A tudomásra jutás ténykérdés, az első tudomásra jutás időpontja megindítja a szubjektív határidő számítását. A november 10-ei végzésben szerepelt érintett intézményként az I. rendű felperes, a beszerzés tárgyának megnevezése Dekoráció, kiáll, tárgy, egyéb reprezentációs szolgáltatás, egyéb szolgáltatások, egyéb üzemeltetési, fenntart, szolg., irodaszer, sokszorosítási anyagok, munkaruha, védőruha, műszaki, karbantartási anyagok, protokoll tárgyak, reklám és propagandakiadások beszerzése (Pólótransz Kft.) évben, továbbá az az információ, hogy a Kbt. mellőzése, mindezt az I. rendű alperes által a 10. sorszámú perirat mellékleteként becsatolt képernyőkép adatai alátámasztják. A közzététel minden olyan adatot hordozott, amely alapján a kezdeményező észlelhette a vélt jogsértést, hiszen nemcsak azt tudhatta meg, hogy milyen szerződéssel/beszerzéssel összefüggésben, kivel szemben merült fel a jogsértés gyanúja, hanem azt is, hogy a vélt jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése. Ezt támasztja alá a D.889/2014. számú jogorvoslati eljárásban tett kezdeményezői nyilatkozat, amely szerint november 10-i publikálásból tudomást szerzett az alapadatokról, úgymint az eljárás megnevezése, tárgya, ügyfelek megnevezése és a kezdeményezések megérkezése. 11

12 Ekként a bíróság az I. rendű felperes jogi álláspontját osztotta, a jogsértő eseményről a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséről való tudomásszerzés időpontja november 10-e. A bíróság nem fogadta el a hivatalbóli kezdeményezés tárgyában az I. rendű alperesnek az elkésettség hiányára vonatkozó jogi álláspontját. A Kbt (1) bekezdése több személy és szervezet számára biztosítja a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének lehetőségét. Mindegyik esetében a feladatkörök ellátása során feltételezi a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás tudomásra jutásának lehetőségét, ezért a kezdeményező szervezetek, személyek e jogosultsága önálló, egymástól függetlenül - akár párhuzamosan is - gyakorolható, a Kbt. által meghatározott eljárásjogi határidő megtartásával. Éppen ezért a Kbt.-ből nem levezethető, és logikailag is hibás az I. rendű alperes által a közigazgatási határozatban kifejtett és az ellenkérelemben előadott azon jogi álláspont, hogy szükségtelen lett volna, hogy a kezdeményező ugyanazon vélt jogsértés miatt hivatalbóli kezdeményezést nyújtson be, amelyet az ÁSZ már megtett. Az ellenkérelemben az I. rendű alperes levezette, hogy a kezdeményezőnek jogvédelmi okoknál fogva élnie kell a saját jogán fennálló kezdeményezés lehetőségével akkor, ha a jogvédelem valamilyen oknál fogva más úton nem valósul meg. A bíróság megítélése szerint a kezdeményezőnek e jogkörét nem azon indoknál fogva kell gyakorolnia, hogy más jogvédelmi eszközök nem vezettek eredményre, hanem azért, mert ez a Kbt. alapján fennálló feladata, amellyel a Kbt. rendelkezései szerint, a Kbt.-ben előírt határidőt megtartva élhet. A bíróság rámutat arra, hogy téves az az I. rendű alperesi értelmezés, miszerint a kezdeményezés akkor vált szükségessé, amikor az ÁSZ kezdeményezésére indult eljárás érdemi vizsgálat nélkül lezárult. Az I. rendű alperes a határozat 11. oldalán maga állítja, hogy a kezdeményező a megszüntető végzésből nem a jogsértő eseményről szerzett tudomást, hanem arról a tényről, hogy az ÁSZ jogorvoslati kezdeményezése érdemi vizsgálat nélkül zárult le. A kezdeményezést - az I. rendű alperesi terminológia szerint - az tette szükségessé, hogy az ÁSZ kezdeményezése sikertelen jogvédelmet eredményezett. Ezzel az I. rendű alperes nem állít mást, mint azt, hogy a kezdeményező december 8-án nem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséről, hanem az ÁSZ jogorvoslati kezdeményezésének érdemi vizsgálat nélküli lezárásának tényéről szerzett tudomást. Ennek lényegi, a jogkérdést eldöntő jelentősége van, hiszen az ÁSZ sikertelen kezdeményezése ugyan ténykérdés, de nem azonos a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének tényével, 12

13 márpedig csak ez utóbbiról, azaz a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséről történő tudomásszerzés esetén lehetett volna a szubjektív jogorvoslati határidő számítását december 8-ai időponthoz kötni. Következésképpen súlytalanok azok az érvek, amellyel az I. rendű alperes a határozatában a kezdeményezés határidőben történt előterjesztését, a december 8-ai tudomásszerzést indokolta. A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes eljárása és határozata a Kbt (2) bekezdés a) pontjának rendelkezésébe ütközik, mert a hivatalbóli kezdeményező határidőn túl előterjesztett kérelme alapján érdemi vizsgálatot folytatott le, és nem észlelte a Kbt (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. d) pontja alapján azt, hogy elkésettség miatt a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati eljárás megszüntetésének lett volna helye. A bíróság e jogsértést a Kbt (3) bekezdésében biztosított megváltoztató jogkörével élve orvosolta, az I. rendű alperes határozatát megváltoztatta, és a kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset marasztaló közigazgatási határozat hiányában megalapozatlan, ezért azt a bíróság a Kbt (1) bekezdésre figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította. A bíróság a pervesztes I. rendű alperest a Pp. 78. (1) és (2) bekezdése, valamint 79. (2) bekezdése alapján kötelezte az I. rendű felperesnek és a III. rendű alperesnek járó perköltség megfizetésére. A perköltség összegét a bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) és (6) bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az I. rendű felperes képviselője által kifejtett munkára, amely az ellenkérelem szerkesztését és két tárgyaláson történő részvételt jelentette, valamint a III. rendű alperesi képviselő munkájára, amely az ellenkérelem megszerkesztésében nyilvánult meg. Az I. rendű felperes részére megállapítható perköltség mértékét a bíróság arra tekintettel mérsékelte, hogy több hasonló tényállásé ügyben jár az I. rendű felperes, így az egyes perekben a beadványok elkészítése és a tárgyalások is fajlagosan kevesebb időt igényelnek. A Kbt (1) bekezdése alapján az I. rendű alperes által indított polgári per teljes költségmentes. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási per kereseti illetéke az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. (3) bekezdés a) pontjának rendelkezése alapján forint, amelyet az I. rendű alperest az Itv. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján megillető 13

14 személyes illetékmentesség folytán, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. -a alapján az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Kbt (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul év június hó 9. napján Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró 14