Szombathelyi Donászy Magda Óvoda Pedagógiai Programja

Átírás

1 1 SZOMBATHELYI DONÁSZY MAGDA ÓVODA 9700 SZOMBATHELY, LOSONC U. 3. Tel: 94/ ; Mobil: 06/20/ Adószám: , OM azonosító: Szombathelyi Donászy Magda Óvoda Pedagógiai Programja Benyújtó: óvodavezető Készítette: a nevelőtestület

2 2 Tartalomjegyzék Küldetés nyilatkozat II. Gyermekkép, óvodakép 1. 1 Gyermekképünk 1.2. Óvodaképünk 1.3. Az óvodai nevelés célja 1.4. Az óvodai nevelés alapelvei III. Az óvodai nevelés feladatai 1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, Egészségfejlesztési program 2. Az érzelmi-, az erkölcsi- és a közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek 2. Tárgyi feltételek 3. Az óvodai élet megszervezése 3.1. Napirend, heti rend 3.2. Pedagógiai adatkezelés, az óvoda dokumentumai 4. Óvodánk kapcsolatai 4.1. Az óvoda és család Alapelveink A kapcsolatból eredő feladataink Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 4.2. Kapcsolat más nevelési intézményekkel Óvoda és bölcsőde Óvoda és iskola Egyéb intézmények V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1. Játék 2. A külső világ tevékeny megismerése 3. Mozgás 4. Verselés, mesélés 5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 7. Munka jellegű tevékenységek 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek

3 3 VII. Részprogram a kompetencia alapú óvodai program alapján működő két gyermekcsoport részére 1. Helyzetelemzés 2. Óvodánk kompetencia alapú programja 2.1. Fogalmak 2.2. Az óvoda kompetencia alapú programjának sajátosságai 2.3. Alapelvek 2.4. Kompetencia alapú programunk pedagógiai alapelvei 2.5. A pedagógiai alapelvekből adódó nevelési céljaink 2.6. A pedagógiai alapelvekből adódó nevelési feladataink 2.7. Pedagógiai fejlesztés Óvoda iskola átmenet Inkluzív pedagógia Játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés 3. A gyermekek mérése, értékelése 4. A program várható hozadéka VIII. Szülők által igényelhető nem kötelező egyéb szolgáltatások IX. Óvodánk feltételrendszere X. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések XI. Pedagógiai program hatályossági, törvényességi és legitimációs záradéka XII. Záró rendelkezések XIII. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

4 4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Nem elég a jóra vágyni a jót akarni kell És nem elég akarni de tenni, tenni kell A jó szándék kevés Több kell - az értelem Mit ér a hűvös ész Több kell: - az érzelem" / Váci Mihály / Pedagógiai hitünk Váci Mihály gondolatán alapul. Nevelésünk alappillére az érzelmi motiváltság, ami alapja az új megértésének, befogadásának, minták átvételének, normák, szabályok elfogadásának. Meggyőződésünk az, hogy ha meg tudjuk szerettetni a természetet a gyermekekkel, akkor belső késztetés hatására képesek lesznek megvédeni és óvni azt. Hitünk, hogy tudatos, tervszerű munkával tudjuk fejleszteni a gyermekekben azokat a szociális és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést. Az itt töltött évek során - megőrizve a boldog, gondtalan gyermekkort - játékos módon: akaratuk és kitartásuk erősítésével készítjük fel a gyermekeket egy újabb életszakaszra. Célunk gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése, testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a 3. életévüktől az iskolába lépésig, biztonságos, nyugodt légkörben. Figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő fejlődési ütemet. A családdal együttműködve tervszerűen és tudatosan fejlesztjük a gyermekek azon értelmi és szociális képességeit, amelyek biztosítják a későbbiekben a sikeres iskolai beilleszkedést. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére törekszünk, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodánkban érvényesüljön a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése beszédhibás, magatartászavaros, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás, védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, melyben óvodánk kiegészítő szerepet játszik.

5 5 Feladatunknak tekintjük az anyanyelvi nevelést, mely az egész nevelési folyamatot áthatja. Kiemelten foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel, kiegészítve a környezet védelmére és a mozgásra neveléssel. Mindezekhez a partnereink igényeit figyelembe vesszük, követjük a változásokat. II. Gyermekkép, óvodakép 1.1 Gyermekképünk "Gyermeket nevelni annyi, mint kavicsot dobálni a tengerbe. Igen, leül az ember a parton, és dobálni kezdi a vízbe a köveket. Kisebbet, nagyobbat - és nem lát semmit. Dobálja tovább - és akkor sem lát semmit... Hiába - gondolhatja - nem történik semmi. Hát érdemes - Igen ám, de ha valaki elég kitartó, akkor - egyszer csak meg fogja látni, amint a víz színén megcsillan valami. A Föld széles - nagyon széles alap kell a mélyben, hogy láthatóvá váljon a csúcsa. De minden kavics szigetek, hegyek kezdete lehet. Igen, a hegyrakás öröme a miénk. Építsünk bátran." Szépen írja Homoki Nagy Katalin, vélekedése kitűnő indító gondolat - amennyiben gyermeket nevelni mégsem egészen olyan, mint kavicsokat dobálni a tengerbe. Építési folyamat mindkettő, de kissé unalmasnak és talán szomorúnak tűnnének hétköznapjaink, ha ennyi lenne csak, és lassacskán épül egy dombocska a víz mélyén, mígnem egyszer csak megpillanthatjuk a hegycsúcsot. És közben tényleg nem látszik semmi. Nem történik semmi. Csak az áldozatos kitartás kell, hogy éltessen bennünket építőmunkánk közben. Látni kellene a kavicsok színelváltozását, formájuk alakulását, s hogy a nekik megfelelő helyre kerültek-e a rakásban, hogy a dobálás valóban hasonlítson a neveléshez. Az óvodai együttlét nem olyan, mint az idézetből némileg egyoldalúnak tetsző viszony: én építek, az meg ott növöget láthatatlanul. Ők a gyermekek, érzéseikkel, igényeikkel, akarataikkal és sok-sok jó szándékukkal velünk kölcsönhatásban lévő személyek, emberek - és nekünk megadatik az öröm, hogy tanítgathatjuk, megtaníthatjuk őket olyan dolgokra, melyeket ők még nem tudnak, megerősíthetjük őket azon az úton, amelyre születésük, körülményeik, képességeik rátették. Megadatik a felelősség öröme is, hiszen a szülők ránk bízták gyermekeiket - prózaibban: napjaik nagy részének szolgálatát - de azzal a hittel és bizalommal, mintha ők adnák önmaguk legjavát. Felelősséggel és szeretettel vállalt munkánk sokkal többet jelent, mint a kavicsdobálás kitartóan várakozó attitűdjéből következnék. Mert a gyermekekkel való személyes kontaktusban - test és lélek-közelből - adatik meg az állandó visszacsatolás öröme is, a folyamatos adok-kapok viszonyban a gyermek szeme, viselkedése, előrehaladása elárulja, jó felé megyünk-e. Nem egészen igaz, hogy a munkánk során nem látunk semmit, és csak remélhetjük, hogy nevelésünk egyszer majd meghozza az eredményt. Tudjuk miből lesz a cserebogár, és melyikből milyen cserebogár lesz. Épp azért érdemes fáradnunk, épp azért érdemes dolgoznunk, hiszen minden nap minden gyermekkel történik valami. Számon kell tartanunk, hogy milyen képességgel kerül a gyermek az óvodába. E szerint kell melléállni, ha okosabb - azért, ha szerényebb képességű, azért. Az óvodáskorban történt értelmi - érzelmi lerakódások messze meghatározzák a gyermek személyiségének kialakulását. Ez lehet a hegy széles alapja, amire a hasonlat utalt, amely a kavicsdobálással szemben közös munka során keletkezik, hogy nem csak a csúcs érdekes, hiszen ezer aprócska jelnek örvendezhetünk nap mint nap, amelyek emlékeztetnek bennünket arra, miért választottuk ezt a hivatást.

6 6 Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben Óvodaképünk Óvodánk Szombathely északi városrészén helyezkedik el, családi házas övezetben. Intézményünk egyemeletes, lapos tetős épület. Állaga jónak mondható ben épült, 1978-ban emeletráépítéssel, 5 csoport működésére nyílt lehetőség. A Mézeskalács Óvoda bezárásával 2005-ben óvodánk újabb csoporttal bővült. A földszinti részen és az emeleten is 3-3 csoportszoba van, a hozzájuk tartozó gyermeköltözővel és gyermekmosdóval. Az óvoda 152 férőhellyel rendelkezik szeptemberétől az ELAMEN Zrt. látja el a gyermekek étkeztetését. Az ételt központilag szállítják óvodánkba. Az épület külső tatarozását 1992-ben végezték el. Óvodánk északi részén elhelyezkedő udvarrész a Neumann János Általános Iskolával és a FERROSÜT Kft. üzemével határos ben az iskola és az óvoda a jó kapcsolat mélyítése érdekében a közös udvari kerítésen kiskaput nyitott, mely lehetővé teszi az iskolában szervezett tevékenységek könnyebb és biztonságosabb megközelítését. A Losonc utca nagy járműforgalma miatt szeptemberében egyirányúsították az utcát, 2009-ben a forgalom lassítása érdekében forgalomlassító útbordákat fektettek le. Óvodánk 3634 m 2 zárt területen helyezkedik el. Az udvar zöld növényzete gazdag és gondozott ben elnyertük a Zöld Óvoda címet. Az udvar játékállományát folyamatosan EU szabványos faszerkezetű mozgásfejlesztő játékokra cseréljük, melyek változatos, biztonságos mozgáslehetőséget biztosítanak a gyermekek számára. A folyamatos fejlesztés anyagi hátterét A jelen és a jövő mosolygós gyermekeiért Közhasznú Egyesület pályázatain nyert összegek és képviselői támogatások biztosítják. Óvodánk korszerűsítése már megkezdődött, megtörtént a részleges fűtésfelújítás és a világítás korszerűsítése, a külső nyílászárók cseréje és az emeleti ablakok árnyékolástechnikai eszközökkel való felszerelése ben Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által a Nyugat- Dunántúli Regionális Operatív Program keretében meghirdetett Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázatán támogatást nyertünk az intézmény energiatakarékos működtetéséhez szükséges felújításokra, melyek lehetővé teszik az esélyegyenlőség biztosítását ban az infrastrukturális támogatás mellett pályázatot nyújthattunk be a TÁMOP Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatra, mely pozitív elbírálást kapott, szeptember 01-től beépítésre került (2 csoportban) a kompetenciaalapú óvodai programcsomag. 2009/2010-es tanévtől elkezdődött a Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése által finanszírozott játékos idegen nyelvvel történő ismerkedés (angol/német) foglalkozásainak bevezetése.

7 7 Óvodánkban 3 munkaközösség működik: Egészségnevelési munkaközösség Készség- és képességfejlesztő munkaközösség Külső világ tevékeny megismerésére nevelés munkaközösség 1.3. Az óvodai nevelés célja Célunk az óvodás korú 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, szem előtt tartva intézményünk óvó-védő, szociális funkcióját. Figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő fejlődési ütemet. Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Ezekkel egyidejűleg, a családdal együttműködve tervszerűen és tudatosan fejlesztjük azokat az értelmi és szociális képességeket, amelyek biztosítják a későbbiekben az iskolai beilleszkedést. A gyermeki személyiséget elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti gyermekeink személyiség fejlődését az egyéni képességek és készségek kibontakoztatását. Az alkalmazott pedagógiai módszereink a gyermek személyiségéhez igazodnak. Óvodai nevelésünk gondoskodik a szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtéséről, a gyermeki szükségletek kielégítéséről. Óvodai nevelésünk biztosítja az esélyegyenlőséget a gyermekek nevelésében. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek, valamint a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek hátránycsökkentő pedagógiai attitűddel, inkluzív szemlélettel biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az integráció lehetőségét, az emberi jogok védelmét Az óvodai nevelés alapelvei Fontos, hogy óvodánk valamennyi dolgozójának magatartása modellértékű legyen a gyermekek számára és a gyermeki jogokat szem előtt tartva tevékenykedjünk. Fontos, hogy az óvoda valamennyi dolgozója barátságos, türelmes, őszinte, szeretetteljes legyen a gyermekekkel. A gyermekeket keresztnevükön szólítsuk, bizalmas közléseiket tartsuk titokban. A pedagógiai etika minden dolgozóra érvényes! Az óvodai élet valamennyi területén minden gyermekre vonatkoztatva érvényesítsük az egyéni bánásmódot. Pozitív értékelésre törekedjünk, mellyel erősítjük a gyermekek helyes magatartását. A felmenő rendszerrel biztosítjuk a gyerekcsoportok nevelői, személyi állandóságát. A napi életszervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését. Lehetővé tesszük a részképességekben elmaradt gyermekek felzárkóztatását. Szociális hátrányukat kompenzáljuk.

8 8 Tehetséggondozás - megjelenik az ének-zene, énekes játék-gyermektánc, mozgás, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység c. fejezetben. Az integrált nevelés lehetőségével elősegítjük a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést. III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladatai egymással összefüggő, egymásra épülő és komplex módon ható tevékenységek, amelyek áthatják az óvodai nevelés rendszerét. E rendszerben megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. Alapvető területük az anyanyelvi nevelés, amely az egész nevelési folyamatot áthatja. Beszéd és kommunikáció nélkül a gyermek nem tudja kifejezni önmagát, nem tud környezetével érintkezni. Az anyanyelvi nevelés során megvalósított feladatainkon keresztül a gyermek tájékozottsága nő, ismeretei bővülnek, társas kapcsolatai alakulnak, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Előtérbe helyeztük a gyermekek egészséges életre nevelését, egészséges életvitel igényének alakítását. Az egészséges életmód kialakulásának alapozó korszakában kívánunk olyan szokásokat és igényszinteket kialakítani és erősíteni, ami példakövető és kihat későbbi életvitelükre is. Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok ily módon biztosítják a nevelési céljaink kiteljesedését. Óvodánk fő feladatának tekinti: az egészséges életmódra, az egészségmegőrzés szokásaira nevelést a környezet védelmére és megóvására, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítására nevelést. A megvalósítást a már kialakított szokásrendszerre, óvodánk dolgozóinak ismereteire és gyakorlati tapasztalataira építjük. Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése a 3. életévétől az iskolába lépésig: az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program az érzelmi-, az erkölcsi- és a közösségi nevelés anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

9 9 1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Az egészséges életvitel igényének alakítása, és az egészséges életmódra való nevelés ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ennek érdekében a nevelésünk segítse elő: a testi képességek edzését, fejlődését az egészség védelmét, óvását, megőrzését az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, stb. szokásainak kialakítását a gyermek fejlődéséhez és sokoldalú mozgás fejlesztéséhez a biztonságos környezet kialakítását az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és sokoldalú mozgásfejlesztéséhez a biztonságos környezet kialakítását a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós testi-lelki feladatok ellátását A gondozás óvodai nevelésünk egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. Óvodapedagógusainak feladata A napirenden belül biztosítunk derűs, nyugodt légkört az egészséges életmód kialakításához. Fordítsunk figyelmet a csoport szoba rendszeres szellőztetésére. Teremtsük meg a feltételeket a helyes táplálkozási szokások kialakításához. Ismerjük meg a szülők segítségével a gyermekek különböző étkezési szokásait. Tapintattal segítsük, szoktassuk őket az új ízek elfogadására. Vonjuk be a szülőket a korszerű táplálkozási feltételek megteremtésébe. (gyümölcs-zöldség nap, gabonapelyhek) Fordítsunk figyelmet az esztétikus étkezési szokások kialakítására. Adjunk lehetőséget a nap folyamán az egyéni folyadék szükséglet kielégítésére. Törekedjünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Kísérjük figyelemmel és tájékoztassuk a szülőket a gyermek egészségi állapotában bekövetkezett változásról. Hatékonyan vegyünk részt az ápolási szokások kialakításában. Gondoskodjunk az egészségügyi és higiéniai feltételekről. Biztosítsuk az ebéd utáni rendszeres fogápolást. Alakítsunk ki a gyermekeknél a kézmosás iránti igényt. Fokozatosan szoktassuk hozzá a személyi higiéniai szokások betartására. Vegyük figyelembe a hőmérsékleti változásokat a helyes öltözködési szokások kialakításakor. Hívjuk fel a szülők figyelmét, hogy a gyermekek óvodai öltözéke célszerű, önállóságukkal, valamint az óvodai élettel összhangban legyen. Az egészség megőrzése érdekében biztosítunk lehetőséget a szabadban történő mindennapos mozgásra az időjárás függvényében.

10 10 Fordítsunk gondot és figyelmet a gyermekek testi épségének védelmére. Vegyük figyelembe eltérő mozgásigényüket. Adjunk lehetőséget új és változatos mozgásformák gyakorlására a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Szervezzünk a mozgásigény biztosítására minél több kirándulást, sétát, sportversenyt, speciális sporttanfolyamokat: úszás foci korcsolya gyermek tánc /Kifejtve az Alapellátáson kívüli egyéb tanfolyami szolgáltatás c. fejezetben./ Használjuk ki az évszakok kínálta lehetőségeket (napfürdőzés, permetező zuhanyzás, hógolyózás, csúszkálás) a gyermekek testi edzésére. Vegyük figyelembe az egyéni érzékenységet és egészségi állapotot. Teremtsük meg a rendszeres úszásoktatás lehetőségét. Teremtsük meg a nyugodt pihenés feltételeit. Tartsunk tiszteletben a gyermekek alvási szokásait. Vegyük figyelembe a gyermekek egyéni alvásigényét és biztosítsuk annak lehetőséget, hogy a nem alvó nagycsoportok felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytassanak. Lehetőség szerint mesével, énekkel altassunk. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Testápolás: Önállóak a mosakodás, törülközés, fésülködés, fogápolás, zsebkendő és WC használat területén. Önkiszolgálás: Biztonsággal, természetes teendőként látják el, Önállón tevékenykednek, feladataikat pontosan ellátják. Étkezés: Kulturáltan viselkednek, helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan merítik az ételt. Egészséges táplálkozás: Egészséges táplálkozási szokások beépülése. Öltözködés: Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, a hőmérsékleti változásoknak megfelelően, Holmijukat hajtogatva a helyére teszik, Cipőt kötnek, gombolnak. Segítenek kisebb társaiknak az öltözködésben. Környezet rendben tartása: Ügyelnek saját személyük gondozottságára és környezetük rendjére, tisztaságára. Mozgás, mindennapos testnevelés: Testi képességek fejlődése, a mozgás iránti igény kialakulása.

11 11 Kapcsolata más nevelési területekkel Szoros a kapcsolata az anyanyelvi neveléssel, mivel a gondozással kapcsolatos teendők végzése közben fejlődik a gyermekek szókincse, új szavak és kifejezések megismerésére nyílik lehetősége. A másik szoros kapcsolat a játékkal van. A szerepjátékban megjelennek a gondozás során elsajátított tevékenységek. A testneveléssel való kapcsolatában érvényesül az egészség megóvása, a szervezet biológiai egyensúlyának megtartása. Óvodánkban lehetőség van arra, hogy tej-, illetve lisztérzékenység problémájával küzdő gyermekeket is felvegyen. Szükség esetén a szülő által készített ételt tálaljuk a gyermek részére. 2. Az érzelmi-, az erkölcsi- és a közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodánkban érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket az óvodapedagógus - gyermek, dajka gyermek, gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. az óvoda a gyermeki önérvényesítő törekvések mellett segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező törekvéseinek. óvodapedagógusaink teremtsenek lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit. Neveljük gyermekeinket a különbözőség elfogadására és tiszteletére. A szocializáció fejlesztésében fő szempontunk a belső igény kialakítása a kapcsolatfelvételre és az erre való képesség. Ehhez szükséges a közös élmény biztosítása és az óvónő modell szerepe, amelyen keresztül alakulnak és fejlődnek erkölcsi és akarati tulajdonságaik, közösségi érzelmeik. A szocializáció szempontjából fontos a közös élmények biztosítása és a közös tevékenységek gyakorlása, amelyen keresztül alakulnak és fejlődnek erkölcsi és akarati tulajdonságaik, közösségi érzelmeik. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermekek szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz kötődés alapja. Erkölcsi tulajdonságai: az igazságosság, őszinteség, lelkiismeretesség, mások iránti felelősség. Közösségi érzelmei: együttérzés, segítőkészség, részvétérzés, örömszerzés - bánatokozás. Képessé kell tenni a gyermeket a konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való együttműködésre, akaratának, - ezen belül: önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat - alakítására.

12 12 Biztosítjuk a lehetőséget, hogy a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésében szükség esetén megfelelő szakemberek (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) közreműködjenek. Modell értékű kommunikáció. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere óvodánk csoportközössége. Vegyes életkorú csoportjainkban, az általunk nyújtott érzelmi biztonságban gazdag lehetőség nyílik a szociális tanulásra. Az 5-7 éves gyermekek viselkedése példaértékű lehet a kisebbek számára. A csoporton belüli kapcsolatok hatással vannak a gyermekek teljesítményére és helyes önérvényesítő képességük alakulására. Beszoktatás A beszoktatás ideje alatt a gyermekeket érő kedvező hatások befolyásolják a kialakuló érzelmi kötődésüket az óvodapedagógusokhoz és a csoportban lévő gyermekekhez. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy a szülők gyermekükkel együtt folyamatosan ismerkedjenek a csoport életével, szokásaival. Ez idő alatt és a későbbiekben is magukkal hozhatják kedves játékaikat, és a pihenéskor megszokott tárgyaikat, melyek biztonságot nyújtanak számukra. Óvodapedagógusaink feladata Az óvodába jövetel előtt ismerkedjünk meg a gyermekkel és családjával (családlátogatás). Informálódjunk a gyermek családban betöltött helyéről, elsődlegesen az anya gyermek kapcsolatról. A beszoktatás ideje alatt a szülőkkel is foglalkozzunk, hogy oldódjon szorongásuk. A szülőkkel együtt teremtsük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Óvodapedagógusaink magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, tehát modell értékű. A gyermekek kapcsolatairól és tevékenységükről adjunk visszajelzéseket. Törekedjünk sokrétű tevékenységre, szerepvállalásra, társas együttműködésre és élményszerzésre. Törekedjünk arra, hogy gyermekek képesek legyenek azonosulni a közösségi - erkölcsi igényekkel. Segítsük elő a csoportok közötti kapcsolatokat Törekedjünk arra, hogy a család és az óvoda napirendje összhangban legyen, egészítse ki egymást, Fejlesszük a közösségi érzést és kötelességtudatot, Vegyük figyelembe és tartsuk tiszteletben a gyermek szociokulturális környezetét és személyiségét, A konfliktus helyezetek kezelése során vigyázzunk arra, hogy ne gátoljuk a gyermek önálló rendezési, megoldási törekvéseit. Óvodapedagógusaink teremtsenek lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit. Neveljük gyermekeinket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

13 13 Gyermeki tevékenységek Társaikkal együttműködnek, örömet szereznek, segítséget nyújtanak egymásnak. Tevékenységeikben aktívak és önállóak. Udvariasak a felnőttekkel és egymással szemben. Egymás munkáját megbecsülik. Ünnepeiket, hagyományaikat közösen tervezgetik, ünneplik. Születésnapra anyák napjára ajándékot készítenek. Meglepetéssel kedveskednek a bölcsődéből jövő leendő társaiknak. Követik az általuk kiválasztott felnőtt modellt. Szociális szerepeket eljátszanak. A fejlődés jellemzői éves korban: Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak, amelyeknek természetes módon tesznek eleget. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt. Észreveszik a segítségnyújtás lehetőségét. Figyelmesen hallgatják meg az óvónő és társaik közlését. Foglalkozáson figyelnek az óvónőre, útmutatásainak megfelelően végrehajtják a feladatokat. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel. Képesek tájékozódni a közösségben. Bíznak önmagukban és társaikban. A megkezdett munkát felszólítás nélkül bejezik. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, igazat mondanak, alakul a csoport közhangulata. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Érdekli Őket társaik mondanivalója, munkája. Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak. Az óvodai közösség életét zavaró megnyilvánulást tapasztalva kísérletet tesznek a megoldásra. Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvónő kérését, útmutatását. Az adott tevékenység (játék, tanulás, munka) által megkívánt magatartási formákat önként vállalják. Az óvónő vagy társaik kérése és saját kezdeményezésükre a közösség számára hasznos feladatot végeznek. Tudatosul bennük, hogy ezt a csoport érdekében végzik. Felelősséget éreznek a vállalt feladatért, amelyet akkor is elvégeznek - ösztönzés hatására - ha nehézséget jelent, vagy érdeklődésüket már nem köti le. Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre - számukra belátható okból - szükség van.

14 14 Kapcsolatok más nevelési területekkel Legszorosabb kapcsolat a játékkal van. Az együttjátszás alkalmával alakul a gyermekek kezdeményezőkészsége, önállósága, együttműködő képessége, segítségnyújtó viselkedése. A másik terület a munkára nevelés: a közösség érdekében végzett munka erősíti a közösségi kapcsolatokat, fejlődnek együttműködési képességeik. Hagyományok, ünnepek Óvodánk ünnepei, hagyományai három téma köré csoportosulnak: a gyermekek ünnepei: születésnap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák-napja, Gyermeknap, farsang, nagycsoportosok búcsúztatása. társadalmi ünnep (március 15., Majális) természettel szorosan összefüggő ünnepek (Madarak és fák napja, Állatok napja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak karácsonya ) Óvodánk hagyományai: Karácsonyi mézeskalács-sütés Zöldség-gyümölcsnap Tojásfestés Alakítsunk ki távlatokat, amelyeket közösen tervezgetünk, és együtt várjunk. A közeli és távolabbi távlatok jellege összefüggjön a gyermekek életkorával. Építsünk a szülők együttműködésére az ünnepek megszervezésében. Értékelés és jutalmazás Célja a gyermekek helyes megnyilvánulásainak alakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus az értékelést fontos személyiség- és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája a bíztatás. Ez erősíti leginkább a gyermekek helyes megnyilvánulásait, ezzel alakítja ki pozitív motivációikat. A gyermekek fejlődéséről az óvodapedagógusok szöveges, átfogó értékelést készítenek, évente két alkalommal, a gyermekek személyiséglapján elvégzett mérések alapján. A fejlődés üteméről minden alkalommal tájékoztatják a szülőket. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések és kommunikációs eszközök, érzelme kifejezése, kiemelt megtisztelő feladatadás. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból adódóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben a tevékenység megállítása. Elkülönítés (a csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket.

15 15 2. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósuló feladatunk, használata szerves része nevelésünk egész folyamatának. Fejleszti a gyermekek kapcsolatait, gondolkodását, önkifejező képességét. Általa erősödik biztonságérzetük, tájékozottságuk, bővülnek ismereteik. Elmélyülnek érzelmeik, fejlődik esztétikai érzékük. Biztonságos, derűs légkörben kialakul és fejlőd9k beszédkedvük, kommunikációs képességük. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes minta- és szabályközvetítéssel valósul meg, az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. A beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések megválaszolására szükséges figyelmet fordítunk. Modell értékű az óvodapedagógus és a többi dolgozó kommunikációja. Óvodapedagógusaink feladatai: Beszédünkben érződjön a nyelv kifejezőereje és szépsége, legyen követésre méltó, érthető, világos. Természetes hangon, a csoport hang- és zörejszintjéhez alkalmazkodva beszéljünk. Törekedjünk a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Bővítsük a gyermekek szókincsét, gazdagítsuk metakommunikációs ismereteit (mimika, testtartás). Alakítsuk ki a gyermekekben az egymás mondanivalójára odafigyelés képességét. Kérdéseinkkel fejlesszük gondolkodásukat, ösztönözzük őket összefüggő önkifejezésre. A napirendben biztosítsunk időt és módot az anyanyelvi játékokra. A beszédhibák korrigálása érdekében folyamatos kapcsolatot alakítsunk ki az óvoda logopédusával. Segítsük elő a társalgási szokások kialakulását. Figyeljünk a beszédmegértés, beszédészlelés zavaraira, szükség esetén kérjünk szakember által végzett vizsgálatokat (hallásvizsgálat). Ajánljuk fel a gyermekeknek az óvoda dolgozói és csoportjai közötti üzenetek továbbításának lehetőségét. Az óvónő szeresse anyanyelvét, önképzéssel, művelődési lehetőségek felhasználásával fejlessze anyanyelvi kultúráját. Segítse elő a beszédkészség és a metakommunikáció fejlődését a gyermekek egymás közötti kapcsolatának kialakulásában. Kísérje figyelemmel a gyermekek egyéni beszéd sajátosságait. Gyermeki tevékenységek Megnevezik a körülöttük lévő tárgyakat, személyeket, tevékenységeket. Metakommunikációs eszközökkel kifejezik pozitív, negatív érzelmeiket és élményeiket. Felnőttekkel és társaikkal egyaránt bátran társalognak. Beszédhelyzetekben alkalmazzák az ismert szavakat, kifejezéseket, népmesei fordulatokat, az udvariasság nyelvi formáit (kérem-köszönöm).

16 16 A fejlődés főbb jellemzői: 3-4 éves korban A gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek a velük megtörtént eseményekről. Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak, jelenségek nevét, a legfontosabb szavakat, amelyek a tárgyak, személyek tulajdonságait, mozgását, cselekvését jelölik. Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. A magánhangzók és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4-5 éves korban Bátran szívesen beszélnek. Elmondják korábban történt élményeiket. Megismert szavakat kifejezéseket, szófordulatokat a szokásostól eltérő beszédhelyzetekben is megfelelően értik és használják, gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni. Társaik beszédére odafigyelnek, és igénylik, hogy őket is figyelmesen hallgassák meg. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, helyesen használják a jelen és múlt idejű igeidőket, képzőket, ragokat, határozott és határozatlan névelőket. A beszédhelyzethez illően és az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel használják az állító és tagadó mondatokat, felkiáltást, felszólítást, óhajtást éves korban Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják végig az óvónőt. A párbeszédes szituációkhoz jól alkalmazkodnak. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelően természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Általában tisztán ejtenek minden hangot. Kapcsolata más nevelési területekkel Szoros a kapcsolata az anyanyelvi nevelésnek a vers, mesével és a környezet megismerése neveléssel. Az igényesen kiválasztott irodalmi művek (mondóka, vers, népmese, más népek meséi) gazdagítják a gyermekek szókészletét, a nyelvi fordulatok, szólások, régies kifejezések alakítják kifejezőkészségüket. A természeti és társadalmi környezet megismerése során sokrétű tapasztalatokhoz jutnak a gyermekek, ezáltal gyarapodik szókincsük, fejlődik gondolkodásuk és kifejezőkészségük.

17 17 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodapedagógus kulcsszereplője az óvodai nevelésünknek, elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétel. Törekszünk a személyi állandóságra, hogy szakmailag biztosított legyen az eredményes együttműködés. Szem előtt tartjuk, hogy az együtt dolgozó óvónők szakmai ismeretei, beállítódása és irányultsága harmonikusan egészítsék ki egymást, így a gyermekek számára az ismeretanyagot élményszerűbben, hatékonyabban tudjuk biztosítani. Nevelő munkánkban segítőtársaink a dajkák, akik a gondozás és egészséges életvitelre nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermekek testi szükségletei kielégítésében összehangoltan működnek együtt velünk. Irányításunkkal azonban a nevelőmunka minden területén látnak el részfeladatokat. Gondoskodnak a csoportszobák és a hozzájuk tartozó helyiségek higiéniájáról is. A dajkák csoporthoz történő beosztásánál is törekszünk a személyi állandóság elvének érvényesítésére. A dolgozóknak biztosítani kell a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek jogait. 1. Személyi feltételek. Óvoda: 1 Csoportok száma: 6 Óvónők száma: 13 fő felsőfokú végzettségű Pedagógiai munkát segítők: Pedagógiai asszisztens: 2 fő Dajkák száma: 6 fő Óvodatitkár: 1 fő Egyéb alkalmazottak száma: Udvari munkás: 1 fő (részmunkaidős) Takarítónő: 1 fő (részmunkaidős) 2. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda udvara, játékai lehetővé teszik a gyermekek mozgás- és játékigényének kielégítését. A játékeszközök biztonságosak és esztétikusak. A tárgyi felszereltség bővítésére és az állagmegóvásra fontos figyelmet kell fordítanunk. Az intézmény tárgyi feltételrendszerének megtervezésekor a meglévő felszereltség szintünket és az elkészített Pedagógiai Programunk eszközigényét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján vesszük figyelembe, melyet a fenntartó finanszíroz.

18 18 Alkalmazott taneszközök kiválasztásának elvei: Az óvodás korosztály életkori sajátosságaihoz alkalmazkodjanak A helyi nevelési óvodai program kiemelt feladatainak megvalósítását segítsék elő Esztétikus, könnyen kezelhető, környezetbe illő eszközök legyenek Változatos tevékenykedési lehetőséget biztosítsanak Egyéni fejlesztéshez és kreatív ismeretszerzéshez nyújtsanak lehetőséget Előtérbe helyezzük a természetes anyagokból készült eszközök alkalmazását 3. Az óvodai élet megszervezése 3.1. Napirend Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. A napirend meghatározása a gyermekek egészséges fejlődése érdekében a gyermekek egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez igazodva, meghatározott időkeretekben történik. N A P I R E N D J 06, 30-tól Játék, kötetlen tevékenykedés és a szülők által igényelt, engedélyezett fakultatív programok Mindennapos testnevelés, Tízórai Á Játék a teremben vagy a szabadban Kötött és kötetlen tevékenységek T É Levegőzés, séta. 11, 30-tól Készülődés az ebédhez. Ebéd Pihenés csendes elfoglaltság 14, 30-tól Teremrendezés Uzsonna K 17, 30-ig Játék, kötetlen tevékenykedés és a szülők által igényelt, engedélyezett fakultatív programok. Hazabocsátás. H E T I R E N D A heti rend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelő munkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse.

19 19 A heti ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák. Naponta van lehetőség az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre, a választhatóság elve szerint. A gyermekeknek naponta szüksége van szervezett játékos mozgásra, ezért heti egy-két alkalommal minden csoportban testnevelés foglalkozást szervezünk. A hét keretén belül egy-egy nap, bizonyos tevékenységi forma hangsúlyozott, s ennek megfelelően történik a célirányos képességfejlesztés. A gyermekeknek megadjuk a lehetőséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedve szerint folytathassa a hét folyamán. A hetirendet a mindenkori csoportnaplók tartalmazzák A pedagógiai adatkezelés Az óvodai nevelés tervezése fontos, mert tudatos, felkészült munkát eredményez. A tervezés irányt ad, segít a folyamatok célirányos egymásra épülését, ugyanakkor biztosítja a szabadságot, rugalmas alkalmazást, gyerekekhez való folyamatos igazodást. Az óvónő a csoportnaplóban az alábbiakat tervezi: A csoport szokás és szabályrendszere Az óvodapedagógus tervezi meg, hogy hogyan alakítja ki a megfelelő szokás- és szabályrendszert, mert a tanulási folyamat csak így lehet eredményes. Eseményterv, programterv (havonta). Az óvodapedagógus tervezi meg a csoport elé állított távlat, közös tevékenység feltételeit. Fejlesztési terv A tanulási folyamat tervezése ciklusos és kétheti. Ciklusos, hogy az óvodapedagógus folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Az óvodapedagógus tervezi meg a környezet vagy matematika keretanyagát, s e témákhoz kapcsolódóan a mesét vagy verset, énekes játékot, mondókát, az ábrázolás anyagát és a testnevelést. Az óvodapedagógus határozza meg a gyermek fejlettségi szintjére alapozott feladatokat, célokat. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységet, készség és képesség fejlesztést. Értékelés félévkor és minden tanév végén A gyermekek fejlődésének ellenőrzését és értékelését félévente végezzük. Az óvoda dokumentumai: Alapító Okirat A helyi Önkormányzat oktatáspolitikai fejlesztési terve Pedagógiai Program SZMSZ Házirend Az óvoda éves munkaterve Csoportnaplók

20 20 Fejlődési lapok Munkaközösség vezetők éves munkaterve A vezető óvónő pedagógiai éves munkaterve 4.Az óvoda kapcsolatai Óvodánkat szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal, a bölcsödével, az iskolával és a közművelődési intézményekkel. KAPCSOLATOK MODELLJE FENNTARTÓ ÓVODA SZMK CSALÁD Társintézmény - Bölcsőde - Iskolák Közművelődési Intézmények - Könyvtár - Múzeumok - MMIK - AGORA - Gyermekek Háza - AGORA Művelődési Ház Segítők - Védőnő - Logopédus - Szakszolgálat Nevelési tanácsadó - Családsegítő Szolgálat A családdal történő kapcsolatépítés során figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás során keressük a családhoz illesztett megoldásokat. Partneri együttműködésre törekszünk az óvodai nevelést segítő intézményekkel.

21 Óvoda és család Óvodai nevelésünk a családi neveléssel szorosan együttműködve segíti a gyermekek fejlődését Alapelveink A nevelésben óvodánk ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. Kapcsolatunkban éreztessük az őszinte odafordulást, az empátiát és segítő szándékot. Kapcsolatunk épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával. Óvodapedagógusaink ismerjék és fogadják el a család szokás- és szabály rendszerét. Biztosítsunk lehetőséget a szülőknek a napi életbe való betekintésre, hogy képet kapjanak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítményéről (nyílt napok). Évente 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet minden csoportban. Témaválasztásnál vegyük figyelembe a szülők javaslatait A kapcsolatból eredő feladataink Óvodánk nyújtson segítséget a Pedagógiai Program megismeréséhez. A szülők képviselőik által vegyenek részt a program kialakításában és beválásának figyelemmel kisérésében. Óvodánk szülői képviseletét a Szülői Közösség látja el, amelynek működési feltételeit, feladatait az érvényes jogszabályok alapján maguk alakítják ki. A Szülői Közösség véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik, amit az intézmény SZMSZ-e tartalmaz. A Szülői Közösség vezetőjét a szülők közössége választja meg. A Szülői Közösség vezetőjével az óvoda vezetője tartja a kapcsolatot, kapcsolattartásuk rendje szülői kezdeményezésre, valamint negyedévenként történő egyeztetéssel. A problémás gyermekek esetében éljünk a családlátogatás lehetőségével. A nevelési gondokkal küzdő családoknak ajánljuk fel a szakemberek segítségét. Az anyagi nehézségekkel küzdő családoknak kezdeményezzünk támogatásokat Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Óvodánk gyermekvédelmi programjának célja a segítségnyújtás, a gyermekek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. Az esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése.

22 22 A gyermekvédelmi munka tartalma Gyermekvédelmi felelősünk ismerteti az intézmény dolgozóival a gyermekvédelmi törvényt és felhívja a figyelmet arra, hogy kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén. Gyermekvédelmi felelősünk havonta megbeszéli az aktuális problémákat és ennek megfelelően intézkedik. Az óvodai munka során figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatási programjának eredményességét. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Koordinálja az óvodában a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű gyermekeket. Családlátogatások elvégzése az adott családoknál szükség esetén környezettanulmány készítése. Kapcsolattartás az óvónőkkel, szülőkkel. Szülői nyilatkozatok begyűjtése a jogosultságok alapján. Kapcsolattartás a bölcsődei gondozónőkkel, illetve az iskola gyermekvédelmi felelősével, hogy a problémás családokat, gyerekeket idejében kiszűrjük, illetve az információkat átadjuk. Közös családlátogatás a családgondozóval adott helyekre. Szükség esetén családgondozó kirendelése az adott családhoz. Kapcsolattartás az Önkormányzat Szociális irodájával, a Családsegítő Szolgálattal, Segítőházzal. Folyamatos információk cseréje az adott intézményekkel. Részvétel a városi gyermekvédelmi munkaközösség munkájában, az ott hallott információk továbbítása a kollégáknak. Az óvodapedagógus feladatai: 1. Év eleji családlátogatások alkalmával felmérni a család lakás- és anyagi körülményeit. 2. Feltárni az okokat. 3. A szülők személyiségének, érzelmi kulturáltságának megismerése. 4. Bizalmas kapcsolat kiépítése a szülőkkel, mely feloldja gátlásait, és őszintén feltárja gondjait. 5. A család nevelési módszereinek megfigyelése a helytelen nevelésből adódó hibák megbeszélése. 6. Módszerek, nevelési eljárások megkeresése, melyekkel a leginkább eredményt tudunk elérni. 7. Egyéni bánásmód alkalmazása minden gyereknél. 8. A személyiséglapokon feljegyzések készítése a gyermek csoportban elfoglalt helyéről, mely területeken tapasztalható lemaradás, mik az okai, az alkalmazott nevelési módszerek hatása.

23 23 9. Az óvónők tájékoztassák a gyermekvédelmi felelőst: ha a család körülményeiben változás történik, lehet pozitív vagy negatív is. Ha a gyermek nehezen nevelhető vagy nem fogadja el a közösségi élet szabályait. Ha a szülővel nem lehet szót érteni, ha a szülő durva, arrogáns, semmiképpen nem működik együtt az óvodával. 10. Az óvónők tájékoztassák a szülőket az étkezési térítési díjhoz igényelhető támogatás lehetőségeiről és adják ki az ehhez szükséges nyomtatványokat. 11. Dolgozzanak ki egy olyan tervet melynek segítségével a hátrányos helyzetű gyermekeket felzárkóztatják, fejlesszék a gyerekek készségeit, képességeit az adott területen, ahol lemaradás tapasztalható. 12. Segítse elő a rászoruló gyermekek felzárkóztatását és valósítsa meg a tehetséggondozást Kapcsolat más nevelési intézményekkel Kapcsolataink kiterjednek arra a bölcsődére, ahonnan a gyermekek többsége óvodánkba érkezik, illetve azokra az iskolákra, amelyekbe óvodásaink felvételt nyernek. Ezek az intézmények: Kuckó Bölcsőde Hadnagy utca, Neumann János Általános Iskola, Paragvári Utcai Általános Iskola Óvoda és bölcsőde Fontos a gyermekek számára a zökkenőmentes átmenet a bölcsődéből az óvodába. Ezért óvodapedagógusaink bölcsődei látogatása épp oly fontos feladat, mint a bölcsődés gyermekek látogatása az óvodánkban. Ismerkedjenek meg az új környezettel, gondozónőjükkel együtt. Adjunk visszajelzést a bölcsődének a gyermekek óvodai beilleszkedéséről Óvoda és iskola Az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenet megkívánja az óvodánk és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Látogatást teszünk előre megbeszélt időpontban, a velünk kapcsolatot tartó iskolákba. Az iskola pedagógiai programjának bemutatására óvodai fórumot szervezünk, az iskola képviselője és a szülők részvételével. Folyamatosan konzultálunk az iskola alsó tagozatos pedagógusaival. Az óvoda és iskola kapcsolatában érvényesítsük a nyitottságot. Nevelőpartneri viszonyt alakítsunk ki az iskolai pedagógusokkal. Tegyük lehetővé, hogy a gyermekek pozitív élmények útján megismerkedjenek az iskolai életmóddal.

24 Egyéb intézmények: Nevelési Tanácsadója: Nagycsoportos gyermekek fejlettségi vizsgálata. A fejlődésben lemaradt gyermekek felzárkóztató foglalkozásokon való részvétele. Iskolakészültségi vizsgálatok. Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálattal: Gyermekvédelmi feladatok: A gyermekvédelmi munkaterv óvodánk éves munkatervében kapott helyet, mely a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok figyelembe vételével készült. Kapcsolat közművelődési intézményekkel: AGORA MMIK Mesebolt Bábszínház AGORA Művelődési és Sportház AGORA Gyermekek Háza V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1. A játék Óvodánk fő alapelve és feladata, hogy biztosítsa minden gyermek számára az érzelmi alapú élményeket, hogy a gyermek egyéni vágyai és ötletei - a kötetlen, széles skálán mozgó játék lehetőségekben - kibontakozhassanak. A szabad játék az óvodás gyermek alapvető tevékenysége. Legfőbb személyiségfejlesztő eszközük, hiszen benne minden tanulási tartalom (ismeret, jártasság, készség) megjelenik. Általa fejlődnek a képességek és alakul a magatartás. Fejleszti a gyermek mozgását, értelmi és érzelmi képességeit, kommunikációs készségét, társas kapcsolatait. Növeli a gyermekek önállóságát, kitartását. Áthatja az óvodai élet minden tevékenységét, így komplex fejlesztőhatást érhetünk el általa. Óvodapedagógusaink feladata Biztosítsa a nyugodt, szabad játék feltételeit. A légkör kialakítása során vidám, nyugodt, barátságos, családias, elfogadó, felszabadult hangulatot teremtsen. Feladatunk a játékban való tudatos jelenlét. Teremtsük meg a játék lehetőségét a csoportban és az udvaron is. Kísérjük figyelemmel a játszó csoportok szerveződését. Ismerjük meg a gyermekek érdeklődési körét, tapasztalatait, a magányosan játszó gyermekeket segítsük a közös játékba való bekapcsolódásba. Biztosítsuk, hogy a gyerekek fantáziája, hangulata érzelmei szabadon megnyilvánulhassanak. Segítsünk, ha technikai tanácsra van szükség. Sikertelenség esetén ébresszünk kedvet az újrakezdéshez.

25 25 Törekedjünk arra, hogy minél hosszabb egybefüggő játékidőt biztosítsunk. Biztosítsunk sokféle félkész, illetve kész anyagot a játék motiválására, fejlesztésére. A gyakorlójáték során segítsük, hogy az ismétléssel a különböző funkciók fejlődjenek. A gyakorló játék szintjén leragadt gyermekeket ötletadással és motiváló eszközökkel fejlesszük tovább. A gyermekek igényeit szem előtt tartva irányítsuk a játékot, igyekezzünk megelőzni az ellentétek kialakulását. Adjunk lehetőséget az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak a játék megszervezésében. Törekedjünk arra, hogy a szerepjátékok sokszínűek és valóságtartalmúak legyenek. Juttassuk el a gyermeket az alkotás öröméhez (dramatizálás, bábozás) Késztessük saját példákon keresztül a gyermekeket élményeik, saját tapasztalataik, kitalált történeteik eljátszására. Biztosítsuk a lehetőséget, hogy minél több én csináltam dolgot hozzanak létre. Vegyük figyelembe a gyermekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat Segítsük a gyermekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. Engedjük az egészséges versenyszellem kialakulását. Indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítsa, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat, élményeiket, érzelmeiket, fantáziájuk szerint. Gyermeki tevékenység A gyermekek a játéktevékenység alatt ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a valóság jelenségeivel, a gyermek lejátssza negatív élményeit, ezáltal csökken a vele járó feszültség, tapasztalatot szereznek a tárgyak hasonló és különböző jellemzőiről, játékszereket rakosgatnak maguk alkotta játékszabály szerint a homokszórás, kavarás, vízöntögetés, gyúrás, papírtépés, mázolás, kavicsszórás örömmel végzett foglalatosság, alakulnak társas kapcsolataik, megkeresik a megfelelő eszközt játékukhoz, majd barkácsolással továbbfejlesztik, beszédkedvük fokozódik, nyelvi gyakorló játékot játszanak, irodalmi élményeiket kötetlen módon dramatizálják, bábozzák. A fejlődés főbb jellemzői Gyakorlójáték 3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak dallamok, a halandzsa játékos szabályok szerinti ismétlés útján válnak játékká. A gyermekek a játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismétlik.