Általában érdekellentét, és azok összeegyeztetése, érdekkiegyenlítés

Átírás

1 A A polgári jog fogalma és tárgya. Közjog és magánjog. A polgári jog jogági kapcsolatai (családjog, kereskedelmi jog, gazdasági jog, stb.). Vázlat: I. magánjog, közjog fogalma, II. magánjog közjogiasodása, III. magánjog tárgyköre fogalma, IV. magánjog jogági kapcsolatai (családjog, kereskedelmi jog, gazdasági jog, munkajog, nemzetközi magánjog, polgári eljárásjog) I. Magánjog és közjog fogalma: Magánjog: magántevékenységet szabályozza, a privátautonómia joga, mely biztosítja és oltalmazza a személyek önálló, más hatalomtól független autonóm kapcsolatait, szerveződéseit, személyi és vagyoni viszonyait. Kijelöli az egyéni és a közösségi autonómia határait. Az autonóm jogalanyok egyenjogú és mellérendeltségi kapcsolatából keletkező vagyoni viszonyok, a jogalanyiság és az ebből eredő személyiségi jogok szabályozásával foglalkozik. A közjogtól elkülönített magánjog, ill. a jogalanyok szerint megjelölt polgári jog lényegileg azonos. Közjog: állami tevékenységet szabályozza, a jog életét, keletkezését, elmúlását, alkalmazását, kényszerhatalommal való érvényesülését jelenti. Személyi jog és vagyonjog egyenlő részei a magánjognak, igaz a vagyonjog anyagában hipertrofizál a személyi és családi joggal szemben. (Fürst László) A common law a közjog-magánjog elhatárolást ma sem ismeri. Közjog, magánjog dichotómiája: Kolosváry Bálint: magánéleti és közéleti viszonyokat említ, Zlinszky Imre szerint felosztás köz- és magánjog tárgya szerint nem lehetséges (ugyanazon tárgy szolgálhat mindkettő tárgyául), Grosschmid Béni: magánjog és nyilvánjog határai nem egyenesek, mint az USA határai, hanem csipkések, Szászy-Schwarz Gusztáv: közjo és magánjog különbsége graduális (magáncél közcél), Szladics Károly: magánjog és közjog elhatárolása a védett érdekek szerint lehetséges, Szászy István: Moór Gyula beszámítási-elméletét használja (jogosított, jogilag kötött valamelyik vagy mindkettő állami vagy annak számítandó szerv), Georg Jellinek: hatalmi-elmélet (Imperiumtheorie) közjog: alá-fölé rendeltség, magánjog: mellérendelt jogviszonyok, nevezik többletérték-elméletnek is (állam akarata erősebb), Hans Kelsen: másképp hangzik a jog ha alárendelt és ha mellérendelt jogviszonyról van szó, Léon Duguit: egyén, társadalom nem rendelkezik jogokkal, kötelezettség a jog, illetve szociális funkció Ismérvek: Magánjog Közjog Funkció Személyeket megillető alanyi jogok biztosítása Közhatalom kiépítése, fenntartása, gyakorlása Viszonyok mellérendeltek Alá-fölé rendeltek Felek egyenjogúak Közhatalmat gyakorlót többletjogosultságok illetik Kötelezettségek Akaratautonómiából erednek Kötelezett akaratától független beállnak Érdekek Általában érdekellentét, és azok összeegyeztetése, érdekkiegyenlítés Elviekben érdekazonosság Kényszer Közvetett, bírói út igénybevételével érhető el Közvetlen kényszer Jogviszonyok véletlenszerűek Szervezettek Szabályozás Jogosító (attributív) Parancsoló.(imperatív) II. A magánjog közjogiasodása: A klasszikus liberalizmus korának lecsengésével kezdődik és napjainkban is tart. Josserand kifejezése, a probléma lényege: Mikor kell a szabadságot magával szemben megvédeni? Monopol szervezetek munkaadó-munkás ellentét tömegforgalom közszolgáltatások állam szerepe nő tulajdon szolgálja a közjót! Munkaviszonyok sajátosságai új önálló jogágiság kialakulása Állam megjelenik a hosszútávú szerződéses kapcsolatokban törvényhozás és a bíróságok jogalkalmazási tevékenysége során korlátozzák a magánjogot az autonómia erodálódott Szladits Károly szerint a jelenség átmeneti de a tulajdonkorlátozás a tulajdonjog immanens eleme lett szerződésekbe történő beavatkozás állami részről állandósult Deliktuális felelősségi jogot is érintette szubjektív helyébe objektív felelősség elve lépett (pl. államilag kötelező felelősségbiztosítás) öröklési jogot csak kis mértékben (pl. jogi személyek jogutódlása) érintette Szociális piacgazdaság rendszerváltozás alkotmányos tétel (64/1993 ABH, a tulajdon szociális kötöttségekkel terhelt) Közjog és magánjog között vegyes szakjogágak jöttek létre: szociális jog, munkajog, gazdasági jog, agrárjog, fogyasztóvédelmi jog, környezetvédelmi jog A közjogiasodás szervezeti téren: közjogi jogi személyek megjelenése (köztestület, közalapítvány), közfeladatok privatizációja, ennek oka az, hogy a közjó nem monopolizálható vagy nem látható el megfelelően szinten állami/önkormányzati szervek útján Személyiségi jogok megélénkülnek, függetlenednek, etische Aufladung etikai feltöltődés Közjog-magánjog merev határai felbomlottak, klasszikus jogági struktúrák fellazulása, magánjog nem definiálható a közjog ellentéteként. III. magánjog tárgyköre: Magánjog, polgári jog megjelölés sokáig szinoníma volt a kontinentális jogrendszerekben 18. sz. közepe és 19. sz. közepe közt a magánjog megnevezés autentikus (pl Magánjogi törvényjavaslat), a polgári jog: ideológia megalapozottságú, Ptk-nk van, a magánjog: hagyománytisztelet A szocialista jogi gondolkodás dualista (polgi és gazdi jog) és monista koncepciót (csak polgi jog létezik) ismer Világhy Miklós: áruviszony-elmélet, ez a polgi jog materiális alapja, Eörsi Gyula: struktúra-elmélet (3 pólus: állampolgár, családfő, fogyasztó), mellérendeltség, egyenjogúság, a polgi jog az autonóm viszonyok területére szorul vissza, Asztalos László: nem az együttműködési kötelezettség, hanem az érdekszemlélet a kiindulópont, Vékás Lajos: áruviszonyok korábban torzult formában jelentek meg, a polgári jog árujellegű vagyoni viszonyok és nem vagyoni természetű viszonyok rendezésére is alkalmas (minden jogviszony vagy vagyonjoghoz kapcsolódó vagy vagyonjogi jellegű vagy vagyoni szankcióval illethető) A magánjog fogalmi és tárgyi elemeiről: Eugen Ehrlich az ember egyedi és megismételhetetlen (A szociológia alapjai 1913) az autonómiát nem a vagyon, hanem a személy elsődleges méltósága garantálja, Anton Menger: a magánjogban a személyiségi jogok térfoglalása a szociális célkitűzés megjelenésével következett be, mely által a vagyontalanok is megjelentek a polgári jogban A magánjog védi az alkotásokat, ez a védelem formájában dologi jogias, tartalmában személyiségi jellegű A vagyoni viszonyok lehetnek: a) dologi, b) kötelmi és c) öröklési jogviszonyok: a) dologi jog, személy és dolog között, tulajdonjog, birtok, idegen dologbeli jogok (állagjog, pl. haszonélvezet és értékjog, pl. zálogjog) b) javakon tulajdon szerzésnek a feltétele a tulajdonjog, Dominus követelheti, hogy Servus valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghez vigyen. c) tulajdonos tulajdonában halálakor bekövetkező változás vagyonjogi rendje, ipso iure tulajdonátszállás

2 IV. magánjog jogági kapcsolatai: A családjog önálló jogági jellege a szocialista szeparatista érvek hatására alakult ki - hagyományosan a magánjog része (Szladits: a magánjog két fő része a családjog és a vagyonjog) - A klasszikus kódexek vagy önálló fejezetben, vagy a személyek joga között szerepeltették (BGB, ZGB) - elhatárolás (ma már tarthatatlan szocialista) ideológiai érvei: o nő családon belüli kizsákmányolása, fölé és alárendeltségi viszonyok o a házasság nem polgárjogi szerződés, mert nem vagyoni jellegű (jogági alakulás alátámasztását látták benne) - egységes magánjog melletti érvek o Nizsalovszky: családjog magánjogi jellege kézenfekvő, o sajátos vonásokkal rendelkező személykapcsolatok joga magánjog integráns része (Bíró Lenkovics) o polgári jog sajátosan elkülönült, de annak szerves részét képező jogág (Jobbágyi) - a családi jogviszonyok a magánjog tárgykörébe tartoznak, viszonylagos önállósággal rendelkeznek. - Hatályos jogunk szerint külön törvény szabályozza (1952. évi IV. törvény) o alapja a házasság természetes intézmény, amely a férfi és a nő egymást kiegészítő bensőséges életközössége, tipikus környezete az élet továbbadásának, elsődleges és természetes közösség, mely elsőbbséget élvez az állammal szemben o a polgári és családi jogviszonyok közötti különbségek nem elegendő indokok a magánjogból való kiszakításra A kereskedelmi jog - a római jog maga világkereskedelmi jog volt nem volt külön szüksége ilyenre, hiszen világbirodalom volt - középkor forgalomellenesség, adósvédelem, a virágzó feudalizmus idején a glosszátorok és kommentátorok révén a római jog beépült a nagy európai jogrendszerekbe - A gazdaság anyaira elsősorban a kereskedőkre és az általuk kötött ügyletfajtákra vonatkozóan külön törvények, rendeletek születtek (ex aequo et bono), amelyek az általános magánjog mellett mint speciális magánjog léteztek magánjog horizontális megkettőződése. De az új jogterület anyajoga mindvégig az általános magánjog maradt. - Ez a kereskedelmi jog univerzálissá vált nemzetközi jelleg, alkalmazkodó, rugalmas, tömegüzem joga, jogharmonizációk (választottbíróságok, közjegyzők révén) a kereskedelmi jog a tömegforgalom jogává vált. - kereskedelemi tvk-k: Code de Commerce, HGB, KT (1875. évi XXXVII. törvény), Lord Mansfield révén a kereskedelmi jog és a common law egyesült. Egységesen szemléli a Codice civile, és a Uniform Commercial Code is. - a kereskedelmi jog szabályait az általános forgalmi jog is magába olvasztotta (például: váltó, csődjog), nem önálló jogág. A gazdasági jog a.) a szociális jog gondolata a teljes versenyszabadság, klasszikus liberalizmus, az önzés Bibliája (Heine) ellenében - magánjog közjogiasodása során merült fel - XIII. Leo Rerum Novarum a gazdagok csak kezelői vagyonuknak, azok élvezete azt nem illeti meg őket, mert minden gazdagság forrása a dolgozók munkája, vagyonnal és gazdagsággal együtt járó társadalmi kötelezettségre mutat rá. - Quadregesimo Anno: szabad versenyt elveti, mint a gazdaság kizárólagos szabályozó elvét. - magánjog erkölcsi nemesbedésének folyamata gazdasági jog: a magánjogi viszonyokat rendező magánjogi, továbbá az azokra vonatkozó közigazgatási jogszabályok összessége (Justus Wilhelm Hedemann) - Weimari Köztársaság: Az állam kénytelen beavatkozni a magánjogba, és annak meghatározó tényezőjévé válni. - ez a folyamat különösen jellemzi a totalitárius államok jogszabályait. b.) szocialista jogfelfogás - tulajdon kisajátítása, társadalmasítása - az ezzel összefüggésben keletkezett joganyag lett a gazdasági jog: a társadalmi vagyon irányítási, szervezési és gazdálkodási viszonyokra vonatkozó joganyag - magánjog (vertikális) megkettőződése: polgári és gazdasági jog. Haszontalan túlkomplikálás (Nizsalovszky) - ma már mind a vertikális, mind a horizontális megkettőződés idejétmúlt (Világhy, Mádl verték vissza a jogágalakítókat. Munkajog (Bismarck Wohlfahrtstaat, Employer s Liability Act) - munkaszerződés: nem lehet a hűbéri viszonyhoz hasonló kötöttséget keletkezetni vele - magánautonómia köre, mert szerződés, örök időkre munkaviszony nincs - munkaadó munkavállaló ellentmondásai: üzemi balesetek, egyoldalú szerződési feltétel-megállapítások szociális jogalkotás (szigorú felelősség, TB) - a munkaszerződéseket nem lehet úgy kezelni, mint más szerződéstípusokat, kilépnek a polgári szerződések köréből - fejlődésének stádiumai: o Kollektív szerződések gazdi egyenlőtlenséget enyhítik, feltételek kialakításában mindkét fél részt vesz. o munkaviszonyra vonatkozó magán-és közjogi jellegű szabályok munkajog címmel külön szakjoggá képződtek közjog erősen jelen van, de a munkajog a magánjog része, részterülete a szoc és tbjog Nemzetközi magánjog - ha egy magánjogi tényállásban külföldi elem szerepel (külföldi állampolgárság, külföldi lakhely, ha a tényállás külföldön valósul meg)ebben az esetben a nemzetközi magánjog eldönti, hogy mely jog alapján lehet ezt a viszonyt rendezni - magánjogi kollíziós normák összessége, önálló jogág, módszere az utalás, a közvetett jogrendezés - olyan tényállások alkotják, amelyek a hazai jog magánjogi, családi jogi és munkajogi szabályok hatálya alá tartoznak - lényege a közvetett jogrendezés, két szinten 1. alkalmazandó jogrendszer kiválasztása 2. adott jogviszony tényleges szabályozását végző jogszabályok tárgyi szabályok - nemzetközi kapcsolatok joga - nem önálló jogág - szabályösszesség, amely a szabályozás sajátosságai révén összefügg és a nmj területén kívül maradt - tudományosan önálló diszciplína, forrásai: belső jogforrások, bilaterális, multilaterális egyezmények, Polgári eljárásjog - alaki magánjog (19. sz. közepéig ezt tartották) - közjogi jogviszony (Oscar Bülow) - a felek mindegyike csak az állammal szemben van közjogi viszonyban, - a per során nem létesül közöttük közjogi jogviszony, a kereset közjogi jogosítvány a bírósággal és az alperessel szemben (Plósz Sándor) - tárgya a felperes és az alperes között fennálló anyagi jogviszonyból eredő jogvita képezi - a bíróság és a felperes, és a bíróság és az alperes között eljárási jogviszony keletkezik ez pedig közjogi jellegű (Kengyel Miklós) - a felperes és az alperes között kizárólag anyagi jogi jogviszony van. (Magyary Géza) A rendszerváltással a magyar jogfelfogás a polgári jog belső egysége mellett voksolt. 2

3 A A magánjog európai fejlődéstörténete a nagy kodifikációkig. Vázlat: I. történetiség fontossága, II. magánjog új időszámítása, III. glosszátorok, konziliátorok, IV római jog recepciója, V. természetjogi gondolkodásról, VI. polgári jog természetjogi értelmezése, VII. pandektajog. I. történetiség fontossága A történelem ismerete az internettársadalom szemlélete szerint fölös fényűzés, a jelen számít, de az ide tartozó Nietzschével szemben számos géniusz: Savigny, Goethe, Thomas Mann felvonultatható. A jog története a modern jog minden tudományos elméletének alapja. A történelem az egyedüli útja annak, hogy saját álláspontunkról valódi ismereteket nyerhessünk. (Friedrich Carl von Savigny) II. magánjog új időszámítása a.) A középkor - Kr. Után 476-tal kezdődik a sötét középkor, vallásháborúk, népvándorlások, római művelődés hanyatlik, Nagy Károly birodalma az egyetlen oázis. Római jogból kivonatok készültek, ezek a leges romanae: a római jogot primitívebb formájában örökítették át. - leges barbarorum római jog és az egyes törzsi jogok latin kódexekben való összefoglalása - ezredfordulón föléledt a római jog b.) A glosszátorok a Digesta ismerté válását nekik köszönhetjük - Irnerius: glosszátori iskola megalapítója, a bolognai egyetemen tanított (ez lett a római jogiskola örököse) élete fő műve a Summa Codici a Corpus Iuris Civilis lényeges tartalmát az Institutioknak mintegy másfélszeres terjedelmében foglalja össze. Az első aki kazuisztikából rendszert teremtett. - A szellemiskola a Corpus Juris újraéledésével indult magánjog új időszámítása (Paul Koschaker die Wiedergeburt der Rechtskultur in Italien) - magyarázataikkal a római jogot élővé tették, disztinkciókkal, paralel helyekkel, szövegelemzésekkel a gyakorlat számára készítették elő (glosszátorok: Irnerius, Accursius, Azo) - jogeset megbeszéléseket tartalmazó gyűjteményeket is készítettek négy lépcsőben tényállást konstruáltak - casus feltették a megoldásra váró kérdést - questio ütköztették az ellen illetve mellette álló érveket pro et contra végül ennek megoldása lett a helyes jogi álláspont. - solutio - recepció materiális feltételeinek megteremtése a legnagyobb érdemük: Az átveendő jog írásos meghatározása c.) Posztglosszátorok/kommentátorok/consiliatorok - Glosszálták a glosszák glosszáit, ezért posztglosszátorok - más néven kommentátorok Bartolus (14. sz. első fele), tanítványai a bartolisták (pl. Baldus, az nmj atyja) - a glosszátorok munkájához a tudomány eszközével nyúltak rendszeralkotó modern magánjog dogmatikai kezdetei (Savigny) - a glosszátorok műveit a kor igényeinek megfelelően igazították át - ennek köszönhetően a római jog másodjára is világtörténeti jelentőségű lett egyetemesnek lett mondható (Jehring) - kazuisztikus jogot teremtettek - kánonjog, longobárd eredetű statutárius jogot összeegyeztették - kommentár, mint műfaj megteremtése, a consiliatorok között említésre méltó még Cinus, Bartolus tanítómestere d.) Római jog recepciója - a római jog másodszori világjoggá válását nevezzük a római jog recepciójának a hűbéri középkort bevitték a rómaiak jogába - ehhez hozzájárult a Német Római császárságnak az a felfogása, hogy a római birodalom utóda, de az igazi ok az áruforgalom megélénkülése és ennek kényszerítő ereje, ill. a központi egységes jog igénye volt. - a posztglosszátorok által kreált jus communét Európa-szerte átvették, forrásszerűen gemeines Rechtté vált (V. Károly Reichskammergerichtben kötelezővé tette, hogy a jus commumae szerint ítélkezzenek ha a helyi jog nem tud dönteni - Pandektajog, azaz német közönséges jog nem azonos a iustianusi római joggal, mégis különös jelentőséggel bírt Közép- és Kelet-Európában, csak az jelent meg benne amit a glosszátorok és a consiliatorok feldolgoztak, Savignyval kezdődik és Windscheid Pandektáiban nyerte el végső formulázását, késői csúcsa pedig a BGB - egyre több elemet vett át a kánonjogból és a német partikuláris nemzeti jogokból - kisegítő anyag, egyedüli jog lett, ahol ezt véghez tudták vinni a helyi jog nem ált ellen. - kánonjog kezdetekben a római jogot vallotta magáénak az egyház, később új elemeket fejlesztettek ki - humanista iskola: eredeti szöveget, joganyagot állította vissz latin elegáns előadási forrással együtt. - Elegáns iskola Vinnius, Voet holland-római keverékjogot vitték a telepesek Fokvárosba, Ceylonra - Német praktikusok a kommentárok irataira nyúltak vissza a római jog gyakorlati igényekhez való igazításának szándékával, kidolgozták az usus modernus pandectarumot (ius commune + német hazai jog), a 18. sz. ban a praktikusok munkájával párhuzamosan a természetjogi iskola tejedt el e.) A természetjogi gondolkodás és a polgári természetjog - természetjog alapgondolata: a jog megkettőződése: pozitív és a felette álló jogra. - a pozitív jog felett álló Istenből, az emberi természetből vagy a tiszta észből leszűrhető örökérvényű jogelvek összessége Szophoklész Antigonéja: természetjog klasszikus irodalmi feldolgozása - Szent Tamás, Arisztotelész - polgári természetjogi iskola: első kodifikációt követő elmélet a transzcendens felől az antropologikus felé (emberközpontú) fordul. - a tudatot helyezi a vizsgálódás középpontjába - természetjogi iskola: univerzális kódexet kívánt létrehozni, amelyet minden helyben., minden időben alkalmazni lehet, és amely feltétlenül helyes - A polgári természetjog tipikusan magánjogias szemléletű (Samuel Puffendorf, Christian Wolff, Christian Thomasius), módszere a tiszta logikai rendszerezés - észjog a fokozatosan elszakadt a filozófiai gyökerektől, és a magánjog elve lett. - tiszta hézag és ellentmondásos rendszert hoztak létre mindennek eredménye lett a kodifikáció - a polgári természetjogi tan a jog teljes újjáépítését tűzte ki célul, univerzális törvénykönyv megalkotásával, mely örökérvényűségéneknek biztosítékai: emberi jogegyenlőség, rendi különbségek megszűntetése földtulajdon felszabadítása szerződési szabadság ******************************************************************************************* 3a. kérdezi az Irnerius, Bartolus műveit, Summa Codicis, Opera Bartoli pandektajog-miből áll?(római-kánon-hűbér) ******************************************************************************************* 3

4 4

5 A A természetjogi kodifikációk. A BGB és az angol jogfejlődés. A magánjog változásai a klasszikus kodifikációktól napjainkig (veszélyes üzemi felelősség, termékfelelősség, fogyasztóvédelem, stb. kialakulása). Vázlat: I. Porosz Landrecht, II. OPTK, III. Code Civile, IV. kései kodifikációk V. Thibaud és Savigny vitája, VI. BGB VII svájci jogfejl, VIII változások elemei, irányai, IX. tvi és bírói jogfejlesztés, X. mjog szociológiai szemlélete, XI. jog gazdi elemzése, XII. termjog reinkarnációja A kodifikáció a felvilágosodás gondolata természetjogi iskola: pandektajogtól elhatárolódva önálló, saját alapeszméből építkező, logikus, hézagmentes magánjogi törvénykönyv a.) Allgemeines Landrecht (1791) (ALR) június 1-én lépett hatályba - nagy terjedelmű, szakasz, - kazuisztikus törvényhozói túlkapás mindenható igazgatás szándéka, hogy a polgári életnek minden részét folyamatosa, aprólékosan, és kimerítően szabályozza. - római és germán jogelemek, - rend és biztonság mozgalom lezárása, már kihirdetésekor túlhaladta a kor - nemesi osztályuralom konzerválása, polgárságnak tett engedményekkel b.) ABGB (1811) OPTK. reformkódex - fél évszázad terméke: Mária Terézia hívta össze a bizottságot, a munkálatok II. József ideje alatt is folytatódtak - Martini I. Ferenc alatt átdolgozta, végleges formáját az Urentwurfnak köszönheti (Zeiller) - ABGB 1811-ben hirdették ki: sok volt az anakronizmusa, de hosszú időn keresztül hatályban maradt mégis csak jó volt valamire, szigorúan véghez viszi a törvényhozás más ágaitól való elválasztást, túlmutatott a kor fejlettségi szintjén - részei: személyi személyek és családi jogi viszonyok, dologi dologbani, dologhozi, kötelmi rész: általános részi normák - lehetővé teszi a természetjogi jogelvek (natürliche Rechtsgrundsätze) figyelembe vételét - hatása a magyar jogfejlődésre: ig hatályos volt c.) Code Civil: - modern polgári jogrend első és tökéletes törvénykönyve - a francia jogterületre nem hatott a római jog olyan mértékben, mint a német jogra - a kodifikációt kívánó szellemi áramlatot a radikális gondolkodók mind támogatták: annyiszor váltasz jogrendszert, ahányszor postalovat - Voltaire, négy hónap alatt készült el a mű tervezete - általános jogképesség, feudális földtulajdon megszüntetése, gyermekek egyenlő öröklése, házastársak egyenlősége, tulajdon sérthetetlensége, napóleon megszilárdította a nagypolgárság uralmát - forradalmi mozgalom eredményeként született meg, ideáltípusa a tulajdonos, szerződési szabadság kizárólag a közrend által korlátozható, vétkesen okozott kárért való felelősség - feudális kötöttségektől mentes kódex, polgári jogegyenlőség, felszabadított földtulajdon, vállalkozás szabadsága, család védelme, végintézkedés szabadsága, kötelező leszármazói öröklés a kódex valóban a modern polgári jogrend alapvetése d.) Friedrich Justus Thibaut és Friedrich Carl von Savigny vitája: o Savigny (történeti jogi iskola) szerint a német jog még nem érett meg a kodifikációra, a jogtudományát kell még fejleszteni, a pandektairodalom bevezetője ő, leggoetheibb vonása: a teljesség, o Thibaut a törvénykönyv mellett voksolt, egységes polgári törvénykönyvet akart o Savigny nyomán született meg a történeti módszer a jogtudományban, de nem tartotta azt kizárólagosnak - a történeti jogi iskola: a kor kihozta előnyeit de hátrányait is - Savigny lett a törvényhozásért felelős miniszter, és állt élére az egységesítésnek - nyomán született meg a ADHGB német kereskedelmi tvk, valamint a drezdai javaslat, amely alapja lett a BGB kötelmi jogi részének, 11 fős bizottság dolgozott rajta 1873-tól, 13 évig, 1896-ban lett belőle törvény, január elsejével lépett életbe e.) BGB szükségessé vált német földön is egy egységes Ptk. megalkotása, mivel egy területen a Cc volt hatályos fordításában, mint a badeni törvénykönyv, máshol az ALR, valamint partikuláris jogok tömkelege, kevés szociális elemet tartalmaz - BGB pandekta-tudomány kései gyermeke - szerkezete: öt könyvből áll - általános, kötelmi - pandekta jog, dologi, családjog, örökjog germanisztikus szemléletű - a magyar magánjogra igen jelentős hatással volt, Windscheid, Gierke, Plank nevével lehetne fémjelezni, szabatosság, rendszeresség, teljesség jellemzi, ma is hatályos Németországban f.) ZGB 1881 egységes kötelmi jogi törvény (OR) - részei: személyi, család, öröklés, dologi, az Obligationenrect törvényt hozzácsatolták a ZGB-hez - nincs általános része, generálklauzák használata például az utaló magatartás intézményének kidolgozása - bíró számára nagy mozgástér a mérlegelés körében - világos fogalmazás, érthető nyelvezet, blanketta szerződések szabályozása - nemzetközi gazdasági kapcsolatokban leggyakrabban mint semleges jogot hívják alkalmazni a svájci jogot. - az 1928-as magánjogi törvényjavaslatunk is erre támaszkodik, Európai Ptk. alapja lehet, g.) Az angol jogfejlődés - alapvetően különbözik a római germán jogrendszerektől, a jogászképzés nem egyetemeken, hanem bíróságokon folyik - mindenidegen befolyással szemben megőrizte eredetiségét és önállóságát - common law alapjai: ősi kelta jog, frank eredetű normann hűbéri rendszer joganyaga - forrásai a Reports I. Edwardtól napjainkig folyamatosan kibocsátott bírósági döntvénytár - jogtudomány: XII. század Blackstone magas színvonalra emelete - jellemzői: függetlensége a római és germán jogtól, konzervativizmusa, polgári forradalmak előtti jogi formák megőrzése, önállóság, eredetiség, egységes és átfogó kodifikáció hiánya - alapjai: common law (közönséges jog), equity (méltányossági jog), statute law (törvényi jog) - common law: (vagy case law) nem kodifikált, de írásos jog, közönséges az equityvel, szokásjog a statute law-val szemben - az ítélet szorosan kötődik a tényálláshoz, elvileg csak a tényállás megismétlődése során kerülhet ismét alkalmazásra, precedens példaadó ítélet, kereseti jog writ-rendszer - az eljárási jog sokkal fontosabb, mint az anyagi jog, a reasoning from case to case lényege nem a dedukció hanem az egyedi tényállások közötti analógia, azonos tényállásban azonos ítéletet kell hozni - equity (Court of Chancery alkalmazta) éppúgy esetjog, mint a common law, rugalmasság, méltányosság, a jogkereső felek a bíróságok döntései ellen a királyhoz fordultak, aki a kancellárt bízta meg a kérvények elintézésével o egységes bírói fórum alkalmazza ma - ha a common law összeütközésbe kerül az equity az irányadó - Statute law kora kkorban (I. Edvárd) hoztak számos törvényt, igazi jelentősége most van 19., 20. században, oka: a precedensen alapuló jogfejlesztés ellentmondásos, nehézkes, törekvés a kodifikációra, (1965 Law Commission Act útján) A.) A magánjog változásai a klasszikus kodifikációktól napjainkig (a változások fő okairól és irányairól) - a XIX. XX. századi kodifikációk nem képesek a magánjogi helyzetek megfelelő rendezésére - törvény előtti egyenlőség, tulajdonjog szentsége, individuális privátautonómia elveire épülő szabályozás elégtelensége, - problémák: o jogfejlesztés problémája: törvényhozással vagy bírói úton? o jog szociológiai személete: mjogi gondolkodást gyökeresen átalakította 5

6 o jog gazdasági szemlélete: piaci logikát vitte be a magánjog rendszerébe o természetjog reinkarnációja: kodifikáció, recepció, adaptáció, konvergencia B.) Törvényi és bírói jogfejlesztés - a magánjog fejlesztésének kérdése a stabilitás, és az adaptációs képesség ellentmondáséban zajlik - Törvényi jogfejlesztésről: o kódexek módosítás, új törvények létrehozása novelláris változtatások o törvényi jogfejlesztés a kódex keretén kívül: elsőként a veszélyes üzemek felelősségéről o fogyasztóvédelem: évi CLV. tv. o ÁSZF: tömegtermelés. jogi standardizációra is szükség van fogyasztók kiszolgáltatottságának ellensúlyozásaképpen (Olaszo., USA, Anglia, Fro., No., Ausztria, Mo.) o termékfelelősség: gyártó és termelő szigorú kárfelelősségét állapítja meg, taxatíve felsorolt kimentési lehetőségek kivételével. Feltörte a kötelem zárt, kétpólusú struktúráját, eltávolította a felelősség vétkességi elvét, bizonyításai teher szabályait megváltoztatta o reklámjog, fogyasztók tájékoztatása, tisztességtelen piaci magatartás szabályozása - a hatályos felelősségi rendszer nem volt alkalmas a reparációs és kockázat-szétosztó feladatának betöltésére=> új törvényhozási területek: o környezetszennyezés legkülönfélébb objektív felelősségi esetei, űrkutatás, atomkártalanítás - tulajdonjogi viszonyok átalakulása annak korlátozottságát kellett elfogadtatni (például: kisajátítás) - jogi személyek: tételes jog kreálmánya o a törvény ruházza fel jogokkal és terheli kötelezettségekkel o nincs jog által érinthetetlen lényege igazi különbség a természetes és a jogi személyek között o fikciós elmélet: a szervezetet tekintjük úgy, mintha az őt alkotó személyek jogainak alanya lenne o realitás elmélet: testetlen akaratok o alanytalan jogok elmélete: jogoknak alanya nincsen o célvagyon-elmélet: minden vagyon célvagyon o beszámítás-elmélet: emberi cselekvések beszámítása különálló szervezetnek (Moór Gyula) o ezeket a jogi személyeket is mind külön törvényben szabályozták - kodifikációs törekvések: o BGB, Code Civil átfogó átdolgozása o európai szerződési jog kódexe C.) A bírói jogfejlesztésről (tvi és bíri jogfejl. mint Goethe és Schiller fogják egymás kezét, de nem néznek egymásra) - a kontinentális jogokban tendencia, hogy a bírói jogfejlesztés előtérbe került - bírói adaptációs módszerek révén - a tulajdonjog társadalmi funkcióját állítja előtérbe - a jog így lebegő joggá válik, amely alkalmazkodni tud a társadalmi változásokhoz - kockázatviselés megosztása - szerződések egyensúlyának felborulása is bírói beavatkozást igényel - a klasszikus kódexeket és a törvényi jogot alakítja - a bíróságok az évszázados kódexeket az ítélethozatalkori társadalmi gazdasági viszonyok figyelembevételével alkalmazzák D.) A magánjog szociológiai szemléletéről (François Gény és a modern iskola) - a jog nem kizárólag törvényekből, bírói gyakorlatból áll, hanem annál jóval szélesebb a köre - a társadalmi valóság jogilag jelentős tényeink feltárása elemzése jelenti a jog szociológiai szemléletét a jogi gondolkodásban az élő jogot kell szem előtt tartani, a törvényi jog nem feltétlen fedi a jogéletet a jog gyakran szerződésekben, kereskedelmi szokásokban jelenik meg, nem pedig a törvényekben, bírói ítéletekben - gentlemans agreement: üzleti életben a felek a tételes jog alkalmazását félreteszik, üzleti érdekből - a gazdálkodó társaságok nem e tételes joghoz fordulnak, hanem kialakult egy un különjoguk - a jogszociológia azokat a társadalmi jelenségeket tanulmányozza, amelyek egyúttal jogi jelenségek is Jean Carbonnier o primér jellegű: jogszabály, bírói ítélet, o szekunder jellegű a primér jellegűekből deriválódnak: házasság o direkt, indirektjogi jelenségek E.) A jog gazdasági elemzéséről - pragmatista felfogás: a gazdaságból és a konkrét jogesetekből indul ki jog gazdasági elemzése - a gazdasági személetet és alapfeltevéseket kívánja a jog egész területére kiterjeszteni - USA, 60-as évek: Coase, Calabresi, Hayek (minimális állam), Fredman (piaci szabadság a záloga a gazdasági növekedésnek, egyén szabadságának), Milton Friedman chicagói iskola - a gazdaság logikája alkalmasabb a tevékenységek szabályozására, mint a jog közbelépése - Richard A. Poesner: piaci modell: szabad piac a gazdaság működtetésének leghatékonyabb színtere, mert az árak a gazdasági döntések legmegbízhatóbb és legolcsóbb jelzései - a jog gazdasági hasznosságának vizsgálatát nemcsak a jogalkotónak, hanem az egyedi ügyeletek eldöntésénél is ajánlja - ígéretes, és veszélyes, kizárólag a következményekben gondolkodik, elembertelenedés F.) A természetjog reinkarnációja - célja a kódexek kötő erejének gyengítése a jog adaptációjának és nem felszámolásának érdekében - alkalmazkodik a jogesetre koncentráló szemlélethez is - Stammler: előfutár: - Radbruch: kidolgozta az igazságosság általános érvényű kategóriáját a tételes jog érvényét csak addig ismeri el, amíg az a természetjoggal való összevetése során kiderül annak igazatlan vagy helytelen volta - lehetőséget nyitott arra, hogy a jogalkalmazási gyakorlat és a jogtudományi kódex anakronisztikus vagy keletkezésében hibás rendelkezéseit a megváltozott körülményekhez igazítsa - public policy közérdek érvényesítése az angol jogban - a merev jogpozitivizmus és kiszámíthatóság egyeduralmával szemben lépett fel - pozitív jog csak akkor érvényes, ha és amennyiben az a helyes jognak megfelel 6

7 A A magyar magánjog fejlődéstörténete. Magyar magánjogtudomány WERBŐCZYTŐL AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLETIG Werbőczy István, országbírói ítélőmester előtt a magánjog jogfejlődése sokban hasonlított az angol jog fejlődéséhez. Erről az időszakról: Frank Ignác: A magyar törvény keletkezéséről vagy A közigazság törvénye magyarhonban - Tripartitum: o II. Ulászló megbízást adott Werbőczynek, hogy a magyar törvényi és szokásjogi joganyagot foglalja rendszerbe o 1514-ben készült el, 1917-ben került nyomdába, Bécsben o nem lett belőle törvény o írott szokásjog o főleg a nemesi magánjoggal foglalkozott, a városi, jobbágyi és partikuláris jogokat, a közjogot, perjogot és büntetőjogot hanyagolta o megóvta a magyar magánjogot a széteséstől - Copus Juris Hungarici o a fennálló törvényeket gyűjtötte egybe, és foglalta rendszerbe o szerk.: Mosóczy Zakár és Telekdy Miklós, 1584-ben jelent meg, Nagyszombatban o magánjogi jogforrásokat is tartalmazott o a hármaskönyvvel együtt évszádokig a magyar bírói jogalkalmazás alapját képezte - Planum Tabulare o bírói jogfejlesztő munka, különösen a Kúria és a hétszemélyes tábla o a tábla és a Kúria döntvényanyagának összefoglalása és rendszerezése o 1769-ben fogadta el a Kúria összes ülése, a királynő helybenhagyta, jogforrásá vált - A magyar magánjog évi átalakulásáról o megérett a helyzet a hűbéri kötöttségek és különböző egyéb jogi akadályok elgördítésére o nemesi tulajdonjog alapjai: adományrendszer, ősiség, úrbériség, Werbőczy óta változatlan volt o az 1848-as törvényhozásokkal kezdődött meg a polgári átalakulás: jogegyenlőségen és szabad tulajdonon alapuló polgári jogrend o úrbér és annak helyettesítőinek megszűntetése, földbirtokosok kártalanítása, tized kártalanítás nélküli megszüntetése, ősiség eltörlése o a joghézag helyére nem hoztak létre magyar törvényeket, hanem az osztrák jog nyomult be ( OPtk.) o 1855 telekkönyvi rendelet - Magyar magánjog uralmának helyreállításáról októberi diploma: az 1848-at megelőző törvényeket állította vissza, az igazságszolgáltatást visszaadta a magyar alkotmányos szerveknek Országbírói Értekezlet: Ideiglenes törvénykezési szabályok: o írott szokásjog, félbe maradt, átmenetinek szánták o hasonló jelentőségű, mint a Hármaskönyv o állandó zsinórmérték a bíróság törvényes eljárásában o OPTK. telekkönyvvel kapcsolatok rendelkezéseit és a telekkönyvi rendszer fenntartotta o az ország bizonyos részein az OPtk. egy az egyben maradt életben o a gyakorlat széles körben folyamodott az OPtk.-hoz, mint ahogy azt előirányozták o az idegen elveket a hazai viszonyokra alkalmazták (házassági vagyonjog és az öröklési jog maradt fenn) - Magyar magánjogi kodifikációk o kiegyezés után résztörvények (szerződési és felelősségi jog) o évi XXXVII. törvény a Kereskedelmi törvény, Apáthy István nevéhez kötődik nemcsak kereskedelmi jellegű normákat tartalmaz kötelmi jog általános része, jóhiszemű jogszerző, vételi ügylet o a német ker.törvény fordítása nagyrészt annak elveivel, jogintézményeivel o 1876 váltótörvény o 1877 gyám törvény o 1894 házassági törvény o 1876 végrendeletek alakiságáról szóló törvény o királyi Kúria jogfejlesztő tevékenysége gazdag (ági öröklés, özvegyi jog, veszélyes üzemek felelősségének kifejlesztése) o 1881 perrendtartási novella bírói gyakorlat egységessége o 1900 első Ptk. Tervezet (Grosschmid: házassági jog, Sipőcz: Egyéb családi jog, Imling: Dologi jog, Thirring Lajos: kötelmi jog, Szászy-Schwarz: öröklési jog) o 1913 második tervezet szövege az első alapos átdolgozása, Szladits Károly is részt vett benne, ehhez járult a bírói jogfejlesztő munka írott szokásjog lett belőle Mtj. (Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslat) o Magyarország magánjogi Törvénykönyvének Javaslata o 1922-től 1928-ig dolgoztak rajta, míg a képviselőház elé került o bírói joggyakorlatot feldolgozta és írott szokásjoggá vált o BGB és a ZGB hatása érvényesül rajta o nincs általános része, személyi és családjog, dologi, örök és kötelmi jogi részeket tartalmaz o magánjog sérthetetlensége, korlátozott szerződési szabadság, szerződési hűség alaptétele o elmaradt a törvénnyé emelése, mert a magyar szokásjog egységes érvényesülésétől vártak bizonyos fokú egységet o Szászy István: 1947 magánjog általános részéről szóló tankönyv A magyar magánjog tudományáról - Frank Ignác anyagi és eljárásjogot elsőként szedi ketté - Ökröss Bálint: anyagi magánjog: személyi, vagyoni és hiteltörvények - Wenzel Gusztáv: magánjogot, perjogot, jogtörténetet, és összehasonlító jogot oktatott - Zlinszky Imre: magyar magánjog egészét feldolgozta - Nizsalovszky Endre szerinti felosztás: - nemzeti irányzat vezér egyénisége: Grosschmidt Béni (Szladits Károly pedig lefordította magyarra o kodifikációs előmunkálatok: házassági és családi jog o jogszabálytan, tulajdonjog, örökjog, kötelesrész o kötelmi jog Fejezetek című munka - liberális irányzat o feudális maradványok teljes kigyomlálása o Teleszky István: örökjog-javaslata 7

8 o Dell Adamy Rezső o Szászy-Schwarz Gusztáv: érdekeszme meghonosítása általános magánjogi és családjogi fejtegetések általános rész mellőzése BGB a minta számára - szociális jogfelfogás o liberális magánjog örökérvényű elveiből kiábrándulva a jogban a szociális igazságot keresik o Meszlény Artúr: az ő munkássága nyomán épül be a magánjogba a személy, személyiségi jogok és az immateriális javak védelme - Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Magyar magánjog I-VI. monumentális munka o Jogtudományi közlöny első főszerkesztője o iskolát teremtett o bibliográfiai tevékenység: Újlaki Dénes o publikációs kiadványsorozat o tanulmányok közzététele - Nizsalovszky Endre: o egyetemi tanár: kereskedelmi és váltójog, polgári törvénykezést, magyar magánjogot oktat, européer o orvosi joggal is foglalkozott, 1957-ben elbocsátották az egyetemről,, oda többé be nem tehette a lábát - Marton Géza: o objektív felelősség tanát neki köszönhetjük tagadta a szubjektív felelősséget o a római jog professzora o a biztosabban érvényesülő szankciók megelőző és nevelő hatása az erősebb a bírói mérlegelés szélesebb körben való engedélyezéséért szállt síkra - Villányi (Fürst) László: magánjog szerkezet o utaló magtartásokról írt monográfia - Szászy István: nemzetközi magánjog első tanára - Világhy Miklós: szocialista polgári jogtudomány o iparvállalatok államosításának jogi megoldásait dolgozta ki o marxista polgári jog elveit követte o állam és a vállalta áruviszonyok és a polgári jog lettel a fő kutatási területei o ma már meghaladott, de áruviszony elméletének sok használható eleme van - Eörsi Gyula:küzdelem a szocialista magánjog függetlenségéért - a szubjektív felelősség tanának elmélet általánosítása szükséges - Asztalos László: jogtörténeti írások, dogmatikai fejtegetések - Novotni Zoltán: szerzőségek és társasági jog - Mádl Ferenc: deliktuális felelősségről monográfia, nemzetközi magánjog, európajog - Vékás Lajos: szerződési jog - Sólyom László: személyiségi jogi elméleti munkája, környezetvédelem ********************************* G.) A magyar magánjogról - sor új intézményi reformot vezettek be az első vh. után - háborús jog től válságjogi intézkedések sorozata - kétféle szemlélet: o kontinuív: az új politikai hatalom nem zárja ki a régi jogrendszer működését o diszokontinuív: forradalmi változások esetén az új politikai hatalom a régi rend lényegét adó alapintézmények további működését és továbbhaladását nem ismeri el (1949 után) - szocialista fordulat után megindult a társadalmi rend felszámolása és új alapokra helyezése - tulajdoni rend átalakítása komoly feladatot rótt a bíróságokra - a magánjogi bíróságok a háború előtti joganyagra támaszkodtak - szükségessé vált a kodifikáció: 1953-ban megkezdődött, évi IV. törvény a Ptk. - nem szocialista alapú kódexként született meg - alapjaiban a kisárutermelés viszonyait tükrözte - centralizált gazdaságirányítás - gazdálkodó szervezetek forgalmi viszonyai: tervszerződések megalkotásával - személyek, állami vállalatok, más gazdálkodó szervezetek viszonyait is szabályozta - igazán szocialista részei csak a tervszerződések voltak - az ÁP csak a magántulajdon megszerzésében korlátozott - kiemelkedően sikeres kódex 8

9 A A magánjog vezérmotívumai, generálklauzulái és a Ptk. bevezető rendelkezései. - BGB óta szerepelnek a törvényekben generálklauzulák - a kódex nem tud zárt rendszert létrehozni, egységes és megváltoztathatatlan fogalmi rendszer csak az élet, lélek (egyház) - a magánjog egészét áthatják - jog filozófiai megalapozását szolgálják, biztosítják annak politikai semlegességét A magánjog vezérmotívumai 1. Ésszerűség Szladics ratio scripta a logikai teljesség igényével jelenik meg a magánjog, célja a közjó 2. Igazságosság Szladics (AB tárgyi formális jogbiztonság fontosabb a részleges, szubjektív igazságosságnál) 3. Jogbiztonság - Szladics, kiszámíthatóság, állandóság, jogtételek zsinórmértékként funkcionálnak 4. Méltányosság Újlaki László, ablakbérlés, frstration, mjogi változások követésének egyik fontos eszköze A magánjog alapintézményeiről Polgári jogegyenlőség - minden ember egyenlő formális az esélyegyenlőség eszméje - egyenlő, általános és feltétlen jogképesség - visszavonhatatlan és korlátozhatatlan A tulajdon szabadsága - magántulajdon szabadságára épül a polgári jogrend - tulajdonával mindenki szabadon rendelkezik - közérdekű, közcélú korlátozásai lehetnek Szerződés szabadsága - akar-e szerződést kötni - kivel akar szerződést kötni - milyet, milyen tartalommal Végrendelkezési szabadság - tulajdonjog, vállalkozás folytonosságának, a gazdasági hatalom halál utáni fenntartásának eszköze, - tulajdonjog halál esetén való átörökítése - uralkodó jellege: kötelesrész Szerzett jogok védelme - szerzett jogok tiszteletben tartása, és védelme az állam kötelezettsége - azonnali és feltétlen kártalanítás ellenében vonhatja el a tulajdont, - magánjogi jogviszonyokat utóbb jogszabállyal sem változtathatja meg - szerződéses kapcsolatba is csak ritkán avatkozhat be Publicitás elve - forgalom nyilvánossága, garanciális jogintézmény Magánjog szervező jellege (nem intézményi hanem funkcionális karakterű) működési elv) A generálklauzulákról - bírói jog betörésének kapui - jog adaptációját szolgálja a változó életviszonyokhoz - kódexbe beépített vezérelv - ezek hiányában bírói fikcióhoz kénytelen az igazságszolgáltatás fordulni deformáló hatás - jóhiszeműség és tisztesség: (Treu und Glauben) bíró kezébe tette le a jogfejlesztést o igazságosság, o szerződési hűség o méltányosság o erkölcs o kölcsönös érdekszempontok o forgalmi érdek követelménye o jogszabály értelmezése és a jogfejlesztés eszköze - jó erkölcs: (gute Sitten) családi élet és szexuális kapcsolatok terén alkalmazzák, munkaviszonyok, személyes és gazdasági döntési szabadságot korlátozó szerződésekkel összefüggésben A Ptk. bevezető rendelkezései A törvény értelmezése és célja, (illetve tárgyköre) 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. - törvényhozót is kötelezettség terheli a rokon területek szabályozásánál legyen tekintettel a Ptk. rendszerére - bírói mérlegelés és adaptáció lehetőségét is biztosítja - értelmezési generálklauzula - civilisztikai szemléletmód szükséges Az alanyi jogok védelme 2. (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. 3. (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. - kétirányú kötelezettség: o jogok szabad gyakorlása: magánautonómia kibontakozása, szabadság érvényesülése, liberális joggyakorlás érvényesülése o jogok védelme: az autonómiát nem lehet büntetlenül megsérteni a Ptk. a maga eszközeivel védi a személyi és vagyoni jogokat azonos védelembe részesíti a személyek törvényes érdekeit amelyek nem alanyi jogok o jogok gyakorlásának határt szab jogok korlátozhatósága, társadalmi rendeletetésének megfelelő joggyakorlás - tulajdon védelme: tulajdoni formák, tulajdonosi jogosultságokra is érvényes Jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés követelménye Ptk 4 (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Pl. tájékoztatási kötelezettség generálklauzula ( Treu und Glauben) tartalommal való megtöltése a jogalkalmazási gyakorlatra vár. Harmathy vizsgálata során kiemeli: a neoliberáls irányzat szerint- erkölcsi elvek alkalmazása ellen foglal állást, mert ezek érvényesítése erősíti az állami beavatkozást. Vékás: a kölcsönös együttműködés minimumelvárást kifejező jogelv 9

10 Az elvvel kapcsolatban széleskörű bírói gyakorlat alakult ki. Az elvárhatóság követelménye Ptk 4 (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. ez a rendelkezés generálklauzula, mely a minimálisan elvárható, objektivizált magatartási mércét határozza meg. A jó és gondos családapa (bonus et diligens paterfamilias, angolul reasonable man) magyar polgári jogi megfelelője Felróhatóságtól független felelősség Ptk 4 (4) második mondata: a saját felróható magatartásra alapított előnyszerzést tiltja. Pl.: felperes különvagyonából értékes ajándékot ad házastársának, majd a házasságot feldúlja és a felperes visszaköveteli az ajándékot. A Bíróság visszautasítja. 4 (4) harmadik mondata: magatartási mércét állapít meg mindkét előző követelménnyel kapcsolatban. Cél: önhibás szerződésszegő, károkozót a (4) bekezdés első két fordulata alapján ne zárja el az igény érvényesítésétől abban az esetben, ha annak feltételei fennállnak. A joggal való visszaélés tilalma Ptk 5 (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Ptk 5 (2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik, törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.(shylock 1 font hús Velencei kalmár) A joggal való visszaélés tilalma az igazságosság és méltányosság eszméiben gyökerezik, az alanyi jogok gyakorlásának határa nem önálló tényállás, mindig az egyes jogviszonyok körében veendő figyelembe * LB kirekesztette a családi viszonyok köréből Ptk 5 (3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. pl.: tulajdonközösség, lakásbérlet A polgárjog alapelvei Az alapelvek funkciói értelmezési funkció: azt hivatott elősegíteni, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák hézagpótló funkció: az általános jogi normák és az egyes (konkrét) életviszonyok szükségszerű különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése érdekében van szükség. A polgári jog területén találhatunk deklaratív alapelveket, melyek a jog általános elveit alkalmazzák a relatíve önálló polgári jog, mint jogág területére, figyelembe véve a polgári jogviszonyok sajátosságait. (a jogalkotásban és a jogfejlesztő értelmezésben van nagyobb szerepük) operatív alapelveket, melyek konkrétabb szerepet kapnak a jogalkalmazásban, s nem ritkán önállóan is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére (szerepük az értelmezés mellett hézagpótló jellegű). A polgári jog alapelvei 1. az autonóm mozgástér védelmének elve 2. az ésszerűség elve 3. az igazságosság elve 4. a jogbiztonság elve 5. jogfejlesztő értelmezés elve 6. jóhiszeműség és tisztesség elve 7. a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és fogalompárja, 8. a joggal való visszaélés tilalmának az elve 9. az együttműködési kötelezettség elve 10. az elvárható magatartás elve. Deklaratív alapelvek A törvény célja deklaratív alapelvek 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. 2. (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. 3. (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. Jellemzői: - jogpolitikai tendenciákat, célkitűzéseket és elvárásokat rögzítenek. - a konkrét jogviták során közvetlenül nem érvényesülnek. - személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza /Ptk.1../ - a jogalkalmazás ne legyen ellentétes a Ptk.-val - analóg jogalkalmazás lényegi pontokon hasonlóság legyen - az alanyi jog és törvényes védelme /Ptk. 2.. / - alanyi jog, meghatározott, biztosított, védett cselekvési lehetőség - ami alanyi jogként nem határozható meg, de méltányolható és védeni kell az alanyi jog egyik korlátja - a tulajdon védelmének alapelve/ptk. 3../ Az utaló magatartás egy olyan jogilag nem tiltott szándékos magatartás, amely egy másik jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből azt önhibáján kívül károsodás éri. Ilyenkor az egyik fél magatartása biztatásnak minősül a másik felé, ezért az ilyen kárt biztatási kárnak is nevezzük. A bíróság az ilyen kárt egészben vagy részben megtérítteti. Az utaló magatartás alapján való marasztalás is egy hatalmasság, bírói alakító jog. - teljes kár megtérítésére kötelezi a másik felet - a károsult viselje teljes kárát - a kárt részben a károsult, részben a másik fél viselje. Az utaló magatartás törvényi tényállási elemei a következők: - szándékos magatartás, * bármilyen alakban történhet; (szóbeli, írásbeli, hallgatólagos) * tudomásul vétel, - az utalás határozottsága * az önhiba hiánya * jóhiszeműség az utaló magatartásban bízó fél oldalán - olyan cselekvés, amit az utaló magatartásba vetett bizalom nélkül nem tett volna meg * károsodás - okozati összefüggés * kártérítés. 10

11 A A polgári jog forrásai. Vázlat: I. jogforrások általában, II. jogforrási hierarchia, III. alaki, anyagi jogforrás fogalma, IV. Alkotmány, AB határozatai, V. mj virtuális és konkrét forrásai, VI. szokásjog, bírói jog, VII. jogügyletek jogforrási jellege I. Általában a jogforrásokról Jogforrásnak azt a formát nevezzük, amelyben a jogszabály megjelenik és felismerhető. Először Titus Livius használta a Leges duodecim tabularum (XII táblás törvényekkel) kapcsolatban. 1. a jogbölcseletek megkülönböztetnek: Lehet materiális (jog tartalma) és formális (erő és érvényesség ahonnan ered), illetve genetikus (Puchta Überzeugung des Volkes, a jog genezise) és gnosszeológiai (a jogot a megjelenési formájából vezeti le, pl. tv). általános jogforrás fogalom individuális jogforrás fogalom: jog = állami akarat, ide tartoznak még azok a nézetek, melyek szerint a jog forrása: jogtudat, jogérzet 2. a magánjog formális jogforrás fogalomból indul ki, ezt tovább bontja: belső, érvényességi jogforrás: itt a forrás a hatalom, ez két féle lehet: a priori (önmagától való), vagy szubszidiárius (mástól származtatott) külső, megismerési jogforrás: vagy általános (tv, rendelet) vagy konkrét( Alkotmány, Ptk) A magánjog forrásai, amennyiben alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkoznak, csak a priori források, azaz törvények lehetnek (Alk. 8 (2)) II. Az Alkotmányról és az AB határozatairól mint a magánjog kútfőiről A magánjog elsődleges, konkrét jogforrása az Alkotmány. Alapvető jogok és kötelességek. Rendszerváltás utáni jogfejlődés, különösen a közjog területén: az Alkotmány mondja ki a gazdasági élet tekintetében az új elveket (vállalkozás szabadsága, piacgazdaság) ezzel az Alkotmány a magánjog valóságos forrása lett. Az Alkotmány nemcsak háttér jogforrás, hanem direkt, közvetlen módon is az egész értékrendjének át kell hatnia a magánjogot. AB határozatok is a magánjog kútfői (pl. nőgyógyász autonómiájának védelme, nem köteles abortuszt végrehajtani) az alkotmányellenességet kimondó határozatai a jogszabályokat erga omnes hatállyal megsemmisítik, ezzel a jog forrásává válnak közvetlen jogforrások: ha a rendes bíróság a konkrét ítéletet közvetlen arra hivatkozással hozhatja meg közvetett jogforrások: ha az AB határozat a magánjogi rendelkezések alkotmányos értelmét és tartalmát határozza meg. AB határozatok forrásai a bírói dontéseknek Gyakran az AB is merít a jogalkalmazási gyakorlatból (élő jog doktrinája) Az Alkotmánybíróság határozatai: Az Alkotmánybíróság tevékenysége nem jogalkalmazás. Szerepe elsősorban a negatív jogalkotás, az alaptörvénybe ütköző normák hatályon kívül helyezéssel történő kigyomlálása. (normakontroll). III. A magánjog vertikális és konkrét forrásairól A magánjog általános jogforrása: a törvény, konkrét: Ptk, tvr. kódex hatálybalépéséről, tvr. (Ptké I., II.) Egyéb törvények rendezik a magánjog egyes részterületeit: pl.: IV. tv (Csjt.) tvr( Kódex) Évi XX tv. az Alkotmány. Az alkotmány a polgári jognak is alaptörvénye. Főleg az alkotmányos alapjogok tekintetében: alapvető emberi jogok, tulajdonhoz való jog, öröklés joga, vállalkozás joga, gazdasági verseny szabadsága. Polgári Törvénykönyv (1959. Évi IV tv. Ptk.) Ez a polgári jog legfontosabb normáinak rendszerbe foglalt gyűjteménye (kódexe), és egyben a magánjog egész területének anyajoga. Kiemelt a többi törvény közül, ún. kódex jellegű, irányadó szerepe van. Egyéb, célzatosan polgári jogi vonatkozású törvények A speciális jogterületek, ill. jogintézmények részletes szabályozását a Ptk. külön törvényekre utalja évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló tv évi CXLIV. tv. a gazdasági társaságokról szóló tv évi XLIX. tv. csődtörvény évi LXXVI. tv. szerzői jogról szóló tv évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló tv évi XI. tv. a jogalkotásról szóló tv. Nemzetközi szerződések - Magyarország csatlakozási megállapodása az EU-hoz személyek, áruk, tőke, szolgáltatások áramlása - értékpapír-forgalom Genf június 7-én kötött, csekkforgalmi megállapodás Bécsi egyezmény (nemzetközi adás-vétel) - egységes közösségi Ptk - jogközelítés, egységes társasági jog, és szerződések A kormányrendeletek Leggyakrabban a Ptk. egyes rendelkezéseinek végrehajtási (azaz részletező) szabályait tartalmazzák. Arra is van lehetőség, hogy a Kormány a Ptk. által nem szabályozott polgári jogi viszonyokat is rendezzen. Ez esetben a kormányrendeletek kifejezetten a Ptk val összhangban szabályozhatnak személyi és vagyoni viszonyokat. A miniszteri rendeletek A Ptk a.) pontja taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor kivételesen a törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelet is szabályozhatja az állampolgárok személyi és vagyoni viszonyait. A helyi önkormányzati rendeletek A jogalkotásról szóló Évi XI. tv a értelmében az önkormányzatok saját illetékességi területükön törvény vagy kormányrendelet felhatalmazására a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályok megállapítására, vagy magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkothatnak. Ezt a szabályt a Ptk. leszűkíti annyiban, hogy önkormányzati rendelet polgári jogi viszonyokat csak törvényi szintű felhatalmazás alapján szabályozhat. Törvényerejű rendeletek Korábban létezett az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendelet. Ezek közül kiemelkedik a Ptk. t hatálybaléptető évi 11. tvr. (Ptké. I.) és az 1977 es Ptk. novellát hatályba léptető 1978: 2. tvr. (Ptké. II.). E jogterületek korszerűsítése során a tvr. eket folyamatosan törvényi szabályozás váltja fel. IV. A szokásjog kútfői jellegéről A szokás az a szabály, amelyet kötelezőnek és követésre méltónak érzünk az okból, mert jogtársaink, a társadalom tagjai követni szokták.(szászy). 1. két nézet: miért kötelező a szokás, mitől válik joggá? 11

12 szokásjog azon alapszik, hogy azt a törvényhozó elismeri (Rümelin?), alapja a törvényhozó akarata. Ha a törvényhozó a társadalmi szokást magáévá teszi, törvény, jog lesz belőle. Pl.: előszerződés intézménye Helyesebb nézet: szokás joggá azáltal válik, hogy azt a jogalkalmazási gyakorlat ítélkezése alapjára teszi. Grosschmid Béni: nem a bírák csinálják a jogot, hanem csak megtalálják (bányász metafora) Újabb kutatók szerint szokást a bírói ítélkezés teszi joggá. A szokás a magyar jognak alapvető forrása volt. Forrása-e a jelenlegi polgári jogunknak is? Igen, de alkalmasnak kell lennie arra, hogy élő joggá váljék, azaz az ítélkezési gyakorlat alapja legyen. A Ptk. is utal kifejezetten szokásra: 613 (1) szokásos mértékű ajándék itt a bírói gyakorlat állapítja meg, hogy mi az. Parasolventia csak pozitív eredményét tekintve ismeri el Szokásjog (ius non scriptum) alatt általában az államhatalom által elfogadott és szankcionált, az életben kialakult bírói gyakorlat által elfogadott magatartási szabályokat értjük. A magyar polgári jog fejlődése során a szokásjognak rendkívül nagy volt a jelentősége, mindaddig, amíg a Polgári Törvénykönyv nem lépett hatályba. A törvény nem egy helyen utal a szokásra: - szokásos mértékű ajándékozás - fürdők, éttermek felelőssége olyan dolgok tekintetében, melyeket a látogatók rendszerint be szoktak vinni. Az ítélkezési gyakorlat is utal a szokásosra: - az, hogy a menyasszonytánc során összegyűlt pénz melyik házasfél vagyonához tartozik, a korábbi bírói gyakorlat a helyi szokásra utalt - a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben a bírói gyakorlat a szerződés szerződéses elemének tekinti a szokásos általános feltételeket V. Bírói jogról Jogalkalmazás: joghoz kötött, kizárólagos normaalkalmazás Jogképződés: a bíróságok tevékenységében megy végbe helyes álláspont a kettő közt. (Marton Géza: minden tv vak csak a bíró szeme teszi láthatóvá azt) Jogforrási jellegnek a megítélésénél a kiindulási pont: a törvénynek, jogszabályoknak meghatározó jellegük van a jogalkalmazásban. A bíróság a jogszabályokhoz kötve van, de alkotó tevékenységet végez: ő mondja meg, hogy adott időben mi számít jognak, és mi az érvényes jog tartalma. Bírói döntés: alkotó munka eredménye, de nem jogalkotás egy elem hiányzik: a normativitás. A következetes és állandó alkalmazás, és általános tartalom.??? LB: jogfejlesztő jogalkalmazás delegált szerve, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, melyeket a Magyar Közlöny közzétesz. Elvi bírósági határozatokat tesz közzé??? Jogszabályi forma, addig követni kell, amíg az LB meg nem változtatja. A bíróságok elvi állásfoglalásai: A bíróságok értelmezik, alkalmazzák, s ezáltal szükségszerűen fejlesztik is a jogot. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása az ún. jogegységi eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság feladata. A Legfelsőbb Bíróság az alsóbb bíróságokra kötelező irányelveket, elvi döntéseket, valamint nem kötelező kollégiumi állásfoglalásokat hoz. VI. A jogügyletek jogforrási jellege Vannak, akik a felek közti szerződési megállapodást, amit a törvény közöttük kötelezőnek ismer el, konkrét jogforrásnak mondják. Gondolat eredete: a magánjogi jogügylet nemcsak a tényállás szerepét játsza, hanem a jogügylet egyben a joghatások forrása is. (Moór) Code Civil: szerződésnek törvényi ereje van adhéziós szerződés (Raymond Saleilleshez kötődik): a jog nincs tekintettel a társadalmi valóságra, mert szerződésként kezeli azokat a megállapodásokat is, amelyeket az egyik fél diktál. Az általános szerződési feltételek kibocsátói egészében és intézményesen félreteszik a törvényi jogot, helyébe saját diktált jogügyleti követelményeiket állítják, melyek ily módon tételes jogként funkcionálnak. A jogügyleti tételek ezáltal szociológiailag jogforrássá válnak. Közig-i szerződések: az ÁSZF knek egy további tipikus területe, itt keverednek a közjogi és magánjogi elemek szerződés elfajulása: különösen egyenlőtlen pozíciójú felek A jogügyletnek jogforráskénti elismerése átalakítja a hagyományos jogforrástant, és az állami jogalkotás mellett a nem állami jogalkotást is el kellene ismernünk, és az ügyfelet is állami szervnek kellene minősítenünk. Elhomályosodik a választóvonal a jogalkotás és a jogalkalmazás között. ***************************************************************** A POLGÁRI JOG ALAKI FORRÁSAI: A jogi norma magatartásszabály. A jogi norma megismerési forrása a jogforrás a jogalkotó hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály. Jogforrásnak ma általában csak az írott jogot ismerjük el. A mindenkire egyaránt vonatkozó, mindenki által alkalmazandó, absztrakt írott jogi és szokásjogi normákat együttesen tárgyi jognak (norma agendi) nevezzük. Megkülönböztetjük a tárgyi jogtól az alanyi jogot, mint egy konkrét személyt a tárgyi jog alapján megillető jogosultságot. (facultas agendi). 12

13 A A polgári jogi jogszabály szerkezete, elemei. A normakapcsolatok. A jogi norma mint általános parancs nem egyetlen esetre, hanem az esetek egész jövendő sorára vonatkozik, az áletből merít és az életet befolyásolja az általános magánjogi szabály absztrakt tétel Meghatározott élethelyzet bekövetkezésekor a jogszabályi rendelkezés megelevenedik, ezek az élethelyzetek a jogi tények, A polgári jogi norma szerkezete Szerkezeti elemek modellszerűen három részből tevődik össze a polgári jogi norma: tényállás, rendelkezés, jogkövetkezmény gyakran ezek nem egy jogszabályi helyen belül vannak, hanem a törvény szövegén belül, elszórtan Tényállás:( tények összessége, melyekre az absztrakt jogtétel vonatkozik) Feltétel vagy hipotézis: azokat az elvont módon meghatározott jelenségek összességét fogalmazza meg, amelyek beállásához a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz. a jogon kívüli életjelenségekből vagy anyagi történésekből merített absztrakció feltételes mellékmondat ha, akkor, de gyakran nem így nyer megfogalmazást, vagy az adott helyen nem is tartalmaz feltételt, vagy nem az egészet. részei: tényállási elemek. általános (főszabály) és különös (kivétel) magánjogi szabálya tényállás megmutatja, kire kell a szabályt alkalmazni személyi hatály körülhatárolja Az általános és a különös tényállásról Az életbeli tények általánosításának eltérő fokozatai vannak, ettől függően beszélünk általános és különös magánjogi szabályokról (lex generalis, lex specialis) Lex specialis derogat legi generali (egy tényállás több jogszabályban megtalálható, különöst kell alkalmazni az általánossal szemben Privilégium: legáltalánosabb tényállási jogszabály, magánjogi személyek minden létező helyzetben követendő magatartását előírja (lényegében ilyen jogszabály nincs is) Főszabály: egymással azonos, nagyon hasonló tényállásokat az általános szintjén absztraháló rendelkezést nevezzük Kivétel: ebből az általános tényállásban körülírt rész A rendelkező rész csak a teljes tényállás megvalósulás esetén alkalmazható minősítés: a konkrét helyzettel, életbeli tényállással történő egybevetése vélelem: a fél a tényt ne legyen kényetlen bizonyítani, valamely valósnak tűnő tényállást a jogalkotó valósnak fogad el (perjogi vagy anyagi jogi elem), valósában az anyag jogba korporálódott eljárási szabály, amely a bizonyítást könnyíti meg, illetve kijelöli azt, akire a bizonyítási teher nehezedik megkülönböztetünk tényvélelmeket (tény fennállásából egy másik tényre következtet) és joghatásbeli (egy tény fennállásából egy jog fennállására vagy fenn nem állására következtet) vélelmeket fajtái: egyszerű, megdönthető és megdönthetetlen (praesumpotio iuris et de iure), különbség a megdönthetetlen vélelem és a fikció között: vélelem esetén a törvényhozó abból indul ki, hogy a két tényállás rendszerint azonos fikció: a jogi norma célzott hatás érdekében a jogalkotó valótlan tényállást valósnak fogad el minderről tudva ennek révén a tényállás egy másikkal lesz azonos valós jogkövetkezmények egy fiktív tényálláshoz való fűzése A joghatásról általában 2 elmélet van: 1. tényállás+joghatás, 2. tényállás+rendelkezés+szankció Rendelkezés vagy diszpozíció: előírja a követendő magatartást, amelyet a tényállás megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell tényálláshoz kapcsolt joghatás egyik megnyilvánulási formája tartalma szerint lehetnek parancsoló, pozitív tartalmú rendelkezést, és tiltó, negatív tartalmú rendelkezést tartalmazó Szankció: mind vagyoni, mind személyi viszonyokat szabályozó normáknak van szankciója. Az a jogkövetkezmény, amely valamely magánjogi tényállás esetén hátrányos jogkövetkezményként áll be hatásai szerint lehet: represszív (felelősségi szankciók ilyenek), reparatív, de a prevenció mind a két típusnak eleme általában vagyonjogi természetűek lehetséges joghátrányok: joghatás elmaradása kötelezettség keletkezése kötelezettség mértékének növekedése jogosultság elveszítése bírság fizetése Objektív alapú szankció a nemkívánatosnak minősített magatartás ténye már megalapozza a joghátrány bekövetkeztét nincs helye kimentésnek érvénytelenség: leggyakoribb szankció, a jogügylethez nem fűzi a kívánt joghatásokat in integrum restitutiot rendel el a törvényhozó kötelezettségeket keletkeztet: szavatosság, jótállás, hibás teljesítés esetén tevőleges magatartás is kötelezettség tovább nehezedik: kamat, nincs kimentés fennálló jogosultság elveszítése: kimentést nem tűrő helyzetekben Szubjektív alapú szankció akkor áll be ha az emberi magatartáshoz vétkesség, felróhatóság, rosszhiszeműség kapcsolódik a feltétele, hogy a jogsérelmet okozó magatartás felróható legyen, az pedig az elvárhatóság szintjéhez igazodik, kimentésnek van helye kártérítés: reparatív szándék, vagyoni és nem vagyoni hátrányok helyreállítását szolgálja káronszerzés tilalma határt szab a kártérítésnek represszív, büntetőjogi jellegű bírság: azokban az esetekben, ahol a büntetőjog még nem hat, de a többi polgárjogi szankció már nem hat (közérdekű, társadalmi, gazdasági nem a károsult kapja) Az egyes jogszabályhelyek kapcsolata önálló, más néven teljes: önmagukban alkalmazhatók, de ez is csak viszonylagos önállóság nem önálló: csak egy másik normával együtt érvényesül, az a szabály, amely kiegészítését más jogszabályban, vagy valamilyen kultúrjelenségben találja meg, vagy maga szolgál más szabály kiegészítőjéül az előbbi minta tisztán ritkán valósul meg, annak elemei a jogszabályban elszórtan jelennek meg kodifikációs technika egymáshoz való kapcsolatuk alapján a normák lehetnek: megszorító: egy másik szabály milyen esetekben nem érvényesülhet kiterjesztő: megszorító ellentettje: egy jogszabály tartalmát az eredetileg hatály alá nem tartozó más esetekre is kiterjeszti (analógia, mindez pedig fikció révén valósul meg) 13

14 fogalom-meghatározó: csak rendelkezést tartalmaznak keretjogszabály: a szabályanyagot konkrét más normák, vagy a bírói (némely esetben kizárólag) gyakorlat tölti ki kaucsukjogszabály, jog általános zsinórmértéke hivatkozó, utaló: másik norma alkalmazását rendeli el (vételi jogra az adásvétel szabályit rendeli alkalmazni) elkerülik az ismétléseket, bonyolulttá teszik a jogszabály alkalmazást főszabály, kivétel, alkivétel: kivétel alóli kivételt tesz a törvényhozó az alkivétel a főszabály sorsát osztja analogia legis: hasonlóságon alapuló jogi normaszerkesztés esetében maga a jogalkotó rendeli valamely jogszabály megfelelő alkalmazását a jogszabályban említett tényállásra alkalmazni (pl.: csere adásvétel) Jogon belülre utaló szabályok utaló szabály: azok a szabályok, amelyek tartalmukat utalással határozzák meg közvetett jogrendezés Kollíziós szabály: különböző jogszabályok alkalmazásának lehetőségét vetik fel, utaló szabállyal döntik el a választható normát területi: az adott állam területei közül melyekre ilyen nálunk nincs személyközi: különböző személyi körök ütközésének esetén mely személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni időközi: ha a jogviszony fennállása alatt az irányadó anyagi jogszabály megváltozik nemzetközi magánjogi: államok magánjogi szabályai kerülnek összeütközésbe a jogszabály más rendelkezéséből merítő utaló szabályok egyszerűsítési technika, lehet többszörös is más jogforrásra való utalás: keretjogszabály esetén, nem is igazi utaló szabály, mert a jogintézményt kimerítően egy másik jogforrás szabályozza valóságos utalás akkor, ha a törvény maga kiegészítését egy másik jogszabályból meríti Jogon kívülre utaló szabályok metajurisztikus utalások erkölcsi normára: tudatos értékválasztás. Etika: a személynek túl kell lépnie önmagán szokásra: így válik a szokás közvetett módon törvénytartalommá kereskedelmi, forgalmi, üzleti, társadalomban érvényesülő más normatív zsinórmérték illem: méltányosság: komplex fogalom Hézagpótló és kényszerítő szabályokról fajtái: diszpozitív: engedő: az előírt magtartástól eltérést enged. Mellérendelt jogalanyok kapcsolatát rendező polgárjogi jogszabályok szerződések joga alapvetően diszpozitív felek jogviszonyukat akarategységben rendezhetik ha nincs közöttük akarategység, a vélelem mégis az, hogy az van diszpozitív szabály nem léphet az felek akarata helyébe, csak akkor, ha arról a felek vita nélkül hallgatnak hézagpótló, kiegészítő, szubszidiárius fajtái: permisszív: megengedő az eltárást hézagpótló: felek elhatározását pótolja felhatalmazó: legszélesebb körű rendelkezési hatalmat biztosítanak, Alk.ból eredő szabadságjogokból erednek kógens: közösségi, közrendi okból a törvényhozó úgy rendeli, hogy ettől nem lehet eltérni, azt a jogszabály a jogrend biztosítás érdekében kifejezetten megtiltja., kötelező magatartás klaudikáló kógencia vagy diszpozitivitás: féloldalas kógencia, csak az egyik irányban enged eltérést imperatív normák: feltétlen érvényesülést kívánó Feltételük az Alkotmányban gyökerezik nehéz gyakran eldönteni, hogy az adott jogszabály kógens vagy diszpozitív a kógencia, diszpozitivitás kizárólag a felekre irányadó a jogalkotóra a jogszabályi hierarchia érvényesül 14

15 A A polgárjogi jogszabály értelmezése és alkalmazása A JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSA (hogyan kell a jogot az életre ráilleszteni) Tág értelemben: a felek a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően járnak el, vitájukat konszenzussal rendezik Szűk értelemben: bíróságok és egyéb közhatalmi szervek eljárása A jogalkalmazás lényege: absztrakt módon megfogalmazott jogi norma a konkrét életviszonyokra való rávetítése, azzal való azonosítása - lépései: 1. minősítés: adott életviszonyt meghatározni, adott életviszony tényállási elemeinek körülhatárolása, ennek megfelelő törvényi tényállás alá besorolni, szubszumáció: a két tényállás egyeztetése, egymásnak való megfelelése (itt derül ki, hogy a jogalkalmazás alogikus jellegű is erkölcsi, akarati vagyis teremtő funkció is) 2. értelmezés: jogszabály tartalmának felfedése, annak megállapítása, hogy a kérdésese konkrét tényállás milyen joghatást vált ki A jog logikai zártságának doktrinája: a jogrend fogalmilag elentmondás nélküli szabályrendszer ez a mechanikus bírói jogalkalmazó szerep, míg a másik felfogás szerint a bíró alkotó, fejlesztő tevékenységeis a jogalkalmazás része jogfejlesztő szerep A jogalkalmazásról, mint logikai műveletről: A magánjogi szabályok alkalmazása során a bíró a konkrét életviszonyt az általa választott általános jogszabály alá szubszumálja, és a meghatározott joghatást a konkrét tényállással összekapcsolja. Ez a művelet lényegében a szillogizmus logikai művelete, amelyben a megállapított konkrét élethelyzet mint releváns tényállás, ún. alsótétel (propositio minor) az általános szabály a fő- vagy felsőtétel (propositio maior) és e két premisszából vezethető le a döntés, a zárótétel (conclusio) A magánjogi szabályok értelmezéséről Az értelmezés vagy magyarázat szabályainak összefoglalása a hermeneutika. Fajtái: Az értelmezés alanyai szerint: a) hiteles értelmezés, (jogalkotó magyaráz jogszabályalkotás) b) A legnagyobb jelentőségű a jogalkalmazói értelmezés, mely alatt szűkebb értelemben a bíróságok és más jogalkalmazó szervek értelmezését értjük. c) A tudományos (vagy jogirodalmi) értelmezés hasznos segítséget nyújt a jogalkalmazók számára, s alkalmasak lehetnek a már kialakult bírói gyakorlat befolyásolására. Az értelmezés módszerei szerint: 1.) A nyelvtani értelmezés során a jogszabály szövegét a magyar nyelv mindenkori szabályai és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján elemezzük - nyilatkozati elv. Az akarati elv szerint pedig a nyilatkozattevő szándéka kerül előtérbe. 2.) A logikai értelmezés a formális logika szabályainak alkalmazását jelenti. Létezik a többről a kevesebbre, a kevesebbről a többre következtetés logikai szabálya, egyetlen lehetséges értelmezés mellett a többi kizártsága, vagy az egy állításból annak az ellenkezőjére való következtetés. A maiori ad minus, a minori ad maius, argumentum a contrario és az argumentum ex absurdo (egy kivételével mind képtelen) 3.) A rendszertani értelmezés keretében egy adott szabály tartalmára vonatkozóan annak a jogrendszerben, jogágon, törvényen belüli elhelyezéséből vonunk le következtetéseket. 4.) A történeti értelmezés keretében igyekszünk feltárni és figyelembe venni a jogszabály keletkezési körülményeit. 5.) Teleologikus magyarázat, kétes jogszabályszöveget helyességi, célszerűségi mértékek alkalmazásával igyekszik felderíteni, kiindulopontja, hogy: értelmes célkitűzés és helyes eredmény a jogszabály célja, Értelmezés eredménye szerint: - megállapító (deklaratív) - helyesbítő (korrektív) - megszorító - kiterjesztő (de ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjeszően értelmezni. A joghézagról és az analógiáról A jogszabályi fogalmak között különbségek vannak az elvontság foka szempontjából. Az eset és a jogszabály közötti kapcsolatot a bíró teremti meg. Előfordulhat, hogy a bíró nem talál a jogrendszerben még az elvontság magas fokán található szabályt sem. Ilyenkor joghézagról beszélünk. Fajtái (Somló és Heck nyomán): 1. Jogalkalmazási hézag ha a jogtétel kiegészítés nélkül alkalmazhatatlan(pl. metajurisztika körébe utaló szabályok, keret v blanketta szabályok, tényállásbeli hiányossággal bíró normák), ilyenkor a bíró logikai hézag előtt áll és az általános élettapasztalatra, műveltségre, társadalmi szokásokra, jogtudomány eredményeire támaszkodhat. 2. Kritikai hézag ha a rendelkezésre álló jogszabály alkalmazása olyan eredményre vezet, amely a bíróra nézve egyébként irányadó értékelési szempontok (ésszerűség, igazságosság, méltányosság, stb.) szerint elfogadhatatlan. 3. Alternatív hézag ha a jogszabályból többféle megoldás következik, de a jogalkotó nem pontosította, hogy milyen tényállás mellett melyik megoldás irányadó Az analógia az esetleg jelentkező joghézag kitöltésének egyik lehetséges eszköze. Az analógia nem más, mint a hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott esetre egy hozzá közel álló szabály alkalmazása. Beszélhetünk: Törvényi analógiáról (analogia legis) Jogalkalmazási analógiáról (analogia iuris a jogalkotó a joghézag kitöltésére nem adott konkrét iránymutatást, azt a jogalkalmazóra bízta.) (kávéház és billiárd terem, esetleg játékautomata terem Ptk ) A jogértelmezés végeredménye optimális esetben az adott jogszabály valóságos, eredeti tartalmának a megállapítása, vagy ha ez szükséges helyesbítése. A jogalkalmazói méltányosságról Grosschmid szerint a méltányosság megnyilvánulásának két terrénuma van: jogalkotás és jogalkalmazás. A bíró a szabályt nem betűjében hanem szellemében alkalmazza. Vegye észre a merev külalkat mögött a hajlékony belalkatot. Újlaki László szerint a méltányosság az érdekkonfliktusok kiegyenlítésének egyéniesítő módszere, s mint ilyen nélkülözhetetlen. A jogszabályértelmezés szubjektív és objektív mószeréről A jogértelmezés vagy jogmagyarázat tekintetében 2 iskola áll szemben: a természetjogi irány és az ezt felváltó történeti iskola. Az akarat került a középpontba (törvény általános akarat, szokásjog népakarat, alanyi jog szabad akarat, kötelem akaratmegegyezés), 15

16 1. az akaratelmélet szerint a feladata törvényhozó tényleges akaratának megállapítása ez a szubjektív módszer (a pandektajogban egyeduralkodó volt, a törvényi szabály valóságos akaraton nyugszik) 2. az objektív módszer (nyilatkozati elmélet): nem a törvényhozó hanem a törvény akarata, a törvény tárgyi értelme keresendő. Mára győzött az utóbbi, a bíró ítéletek által gyakran a törvényhozó akaratának mondott objektív értelem felderítése a magánjogi jogszabályok értelmezésének igazi feladata. De a tárgyi értelmet (jsz keletkezési körülményei pl.) is keresni kell. A jogalkalmazás történeti irányairól Az értelmezés A jogalkalmazás elméletében több irányzat jelentkezett: Fogalomelemző módszer: a pandektajog uralkodó jogalkalmazási módszere a fogalomszerkesztő vagy fogalomelemző módszer volt. Lényege a jogszabályok tartalmának kifejtése, jogi fogalmakká sűrítése és megfelelő rendszerezése. Problémája, hogy a jogot és a jogtudományt az élettől teljesen eltávolítja (Jehring ismerte ezt fel) Érdekkutató irányzat: jog öncélúságának tagadása (Jhering) annak kutatása, hogy a jogalkotó hogyan mérlegelte a szembenálló érdekeket, melyek összeütközése zavarja a társadalmat, cél ezek megnyugtató kiegyenlítése, üres fogalom és kategória kultusz elvetése, Nizsalovszky szerint az Interessenjurisprudenz a túlzott egyoldalúság csapdájába esett Szabadjogi iskola: minden döntést szuverén módon hoz meg a bíróság, aki csak a jogérzete parancsait követi, ha hivatkozik is jogszabályra, azt fikcióból, púderként teszi, ennek az iskolának az a haszna, hogy a bíró figyelmét az élet meglátására irányítja, de ami ezen túl van az már a jogszabályok hiábavalóságát és a jogbiztonság felborulását eredményezné. A jogalkalmazás szociológiai módszere: nem az élet van a jogért, hanem a jog az életért Egzisztencialista, pragmatista felfogás: magyar jogi életben nem találtak termékeny talajra, marxista alapon számos bírálatuk született 16

17 A A polgári jogviszony fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A szociológiai szempontú kutatások kimutatták, hogy az élet és a jog nem áll egymással szemben. Az élet az, ahol a törvény beteljesedik. A magánjog szabályozási körébe vont élethelyzeteket (amelyekben a törvény beteljesedik ) jogi helyzeteknek nevezzük. A jogi helyzeteknek két csoportját szokás megkülönböztetni: Az egyik csoport csupán lehetőséget nyújt a személyeknek arra, hogy bizonyos magánjogi érdekállásba juthassanak. Ide tartoznak a különböző jogi képességek, és a személy jogilag jelentős státuszai (személyállapotok). A másik csoport több személyt hoz kapcsolatba egymással. Ezek a jogi helyzetek a jogviszonyok, amik jogilag szabályozott kapcsolatot jelentenek két vagy több személy között. Az egy-egy jogviszonyra vonatkozó jogszabályok összességét jogintézménynek nevezzük. A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, így jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. A jogirodalomban sokan jogviszonynak az alanyi jognak megfelelő jogi helyzetet tekintik. Ennek megfelelően a jogviszonyra vonatkozó elméletek két nagy csoportját különböztetjük meg: az egyik a jogviszonyt tartja a jogi élet és a jog alapvető elemének; a másik pedig az alanyi jogot gondolja a jog legfontosabb tényezőjének. A polgári jogi jogviszonyok főbb jellemzői: mindig emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok, döntő mértékben vagyoni jellegű és jelentős számban személyi természetű viszonyok, a bennük szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak, az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek - kevés kivétellel - szabad akaratukból kapcsolódnak össze, a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelik. a jogviszonyok alanyai aktív és passzív helyzetben lehetnek. (Szászy I. Dominus Servus a Creditor Debitor helyett) A magánjogi jogviszonyok tartalmukban többfélék. (alanyi jogok + velük szemben álló kötelezettségek) Főbb csoportjaik: előkészítő jogviszony: tárgya egy másik (végleges) jogviszony létesítése. (pl. jegyesség a házasság előtt.) biztosító jogviszony: azért keletkezik, hogy egy másik jogviszony zavartalanságát biztosítsa. (pl. kezesség, jótállás, bankgarancia, zálogjog) csonka magánjogi jogviszonyok: a jogviszony valamelyik fogalmi eleme hiányzik. (pl. nincs bírói érvényesíthetőség) komplex jogviszonyok: a magánjogi és közjogi jogtételek egyes elemeit egy jogviszonyon belül elegyítik abszolút jogviszonyok: csak a jogosult van személy szerint megjelölve, kötelezett mindenki más, és a kötelezettség negatív tartalmú. relatív jogviszonyok: szerkezete ellentéte az abszolútnak, többnyire pozitív tartalmú A polgári jogviszonyok osztályozása Bár sok féle csoportosítást el lehet képzelni, a legfontosabb, ha a személyi és vagyoni viszonyokat különböztetjük meg a magánjogi jogviszonyok tárgya alapján. A személyi jogon belül kétféle jogviszonycsoportot különböztetünk meg: a személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyokat (természetes személyek és szervezetek vonatkozásában is), a személyhez fűződő jogok védelmének viszonyait, az ún. személyiségi jogviszonyokat. A vagyoni viszonyokon belül hagyományos három nagy jogviszonycsoportot különböztetünk meg: a dologi viszonyok a vagyonjog statikáját, a létező vagyoni állapotok védelmét biztosítják, a kötelmi viszonyok a vagyonjog dinamikáját szabályozzák, az öröklési viszonyok az ember halála esetére rendezik el fennálló vagyoni viszonyainak jogi sorsát. A polgári jogviszonyokban résztvevő alanyok száma szerint különbséget tehetünk egyszemélyes jogi helyzetek, kétpólusú és többpólusú viszonyok között. A polgári jogi jogviszonyokat szerkezetük szempontjából alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk: az abszolút és a relatív szerkezetű jogviszonyok csoportjába. Abszolút szerkezetű jogviszonyok Az abszolút szerkezetű jogviszonyokban csak a jogosult személye ismert, meghatározott név szerint is, vele szemben mindenki mint kívülálló kötelezett. A kívülállók kötelezettsége alapvetően negatív tartalmú: kötelesek az adott jogosultságot elismerni, a jogosulti joggyakorlást tűrni és tartózkodni annak bármiféle zavarásától. Az abszolút szerkezetű jogviszonyok a személyiségi jogok (ideértve az alkotó ember produktumaihoz fűződő jogokat) és a dologi jog körében fordulnak elő. Relatív szerkezetű jogviszonyok A relatív szerkezetű jogviszonyokban minden alany név szerint meghatározott, és ezek csupán egymással szemben - de kölcsönösen - jogosulta és kötelezettek. A relatív jogviszonyok tartalma tipikusan - de nem kizárólagosan - pozitív, a jogosult tehát valamely tevőleges magatartás tanúsítását követelheti a kötelezettől és viszont. A polgári jogviszony elemei a a jogviszony alanyai, a jogviszony tárgya, a jogviszony tartalma. A polgári jogviszony alanyai A polgári jogviszony alanyai azok a személyek (nem csak természetes személyek!), akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik vagy amelyek jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. A jogalanyok a következőképpen csoportosíthatók: természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok. Az alanyi jognak megfelelő, azt keletkeztető magánjogi helyzetet jogszerzésnek mondjuk. Fajtái: 1. Eredeti (originárius) jogszerzés megszerzéskor a megszerzett jog nem volt senkinek a joga (ide tartoznak a jogalapítások, az új kötelmek, de az az eset is amikor régebbi jog elenyészik és a helyébe lépő másik alanyi jog a korábbi alanyi jog tartalmára és terjedelmére nincs tekintettel.)) 2. Származékos (derivatív) jogszerzés Az új jog valamely korábbi jog folyományaként áll elő. Az új jog tartalmában és terjedelmében teljesen osztozik a korábbi joggal (alapjoggal), s az alapjog fogyatkozásai az új jogra is kihatnak. Akinek a jogára a szerzés támaszkodik a jogelőd (auctor), a jogszerző a jogutód (successor). Élők között jogátruházás, halállal kapcsolatosan pedig öröklés. Származékos jogalapítás: a tulajdonos tulajdonában álló dolgát korlátolt dologi joggal (pl. telki szolgalmi joggal) terheli meg. A származékos jogszerzés az új jogosult részéről jogutódlás (successio), a jogátszállás a transzlatív jogutódlás, míg a 17

18 származékos jogalapítás a konstitutív jogutódlás. A jogutódlás kétféle lehet: egyetemleges vagy különös. Egyetemes jogutódlás (successio universalis) esetén a jogelőd vagyona mint egész száll át a jogutódra. Különös jogutódlás (successio singularis) esetén a jogutód csak egyes meghatározott jogok tekintetében lép a jogelőd helyébe. A jogutódlás beállhat a felek akaratából és a felek akaratán kívül (pl. öröklés). Amennyiben a relatív szerkezetű jogviszonyban az alany jogosulti minőségében áll be változás: engedményezésről, ha pedig a kötelezettség alanya változik: tartozásátvállalásról (vagy tartozásátszállásról) beszélünk. Valamely jól körülhatárolható alanyi jogi helyzetben beálló alanycsere a szinguláris szukcesszió. Szimultán tényállás: a tényállási elemeknek egy időben kell rendelkezésre állniuk. Ha a tényálláselemek időben különválhatnak és a tényállás csak fokozatosan válik teljessé szukcesszív tényállásról beszélünk. Az utolsó tényálláselem bekövetkeztéig a jogi helyzet függőben van. Váromány. (függő jogi helyzet) A függő jogi helyzet egy hiányos tényállást jelent, amely a tényállás kiegészítéséig még nem hozza létre a célzott joghatást, ám az érintettek nem tehetnek semmi olyant, amely ezalatt a másik fél jogait csorbítaná vagy meghiúsíthatja. A leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzetet, amely az alanyra vonatkozóan a később jogszerzés reményét hordozza, várománynak nevezzük. A váromány tehát önmagában még nem alanyi jog, de azzá válhat, méghozzá oly módon, hogy annak bekövetkezését bizonyos körülmények kizárhatják, de ellenérdekű személy magatartása egyoldalúan nem akadályozhatja meg a jogszerzést. A polgári jogviszony tárgya A polgári jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. A polgári jogviszony közvetett tárgya az a dolog, amelyre a közvetlen tárgyat jelentő emberi magatartás irányul. 1. A polgári jogviszony közvetlen tárgya Az említett magatartás kétféle lehet: tevőleges vagy nemleges. Ha a jogviszony közvetlen tárgya tevőleges magatartás, akkor az azt jelenti, hogy a kötelezettnek valamilyen tevékenységet kell kifejtenie. Ez lehet adás (dare), tevés (facere) és tartós rendelkezésre állás (praestare). A nemleges magatartások körébe tartoznak az abszolút szerkezetű jogviszonyok, amikor a jogosulttal szemben mindenki tartózkodásra, tűrésre köteles. nemleges a kötelezetti magatartás az ún. non facere típusú szolgáltatások körében is (ilyenek pl. a használati kötelmek, amikor pl. a bérbeadó, haszonbérbeadó, haszonkölcsönbe adó tűrni köteles a dolog használatát). 2. A polgári jogviszony közvetett tárgya Dolog: Jogi értelemben dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. De természetesen közvetett tárgy nem csak fizikai dolog lehet. hanem pl. jog, követelés, péz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erő. Nem lehet jogviszony tárgya élő ember. A dolog hasznai: mindaz az előny ami a dolog használatával jár, abból származik. Gyümölcs: más dologból időszakonként származik, a dolog elválasztható növedéke, alkotórésze. Lehet természeti és polgári gyümölcs, ill. függő és elválasztott gyümölcs. (továbbá beszedett, elmulasztott, meglévő, elfogyasztott) Költség: minden kiadás, amelyet a dologra fordítanak (akár pénz akár egyébként). Lehet: szükséges, hasznos, fényűző Vagyon: valamely személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok és kötelezettségek összessége, aktív, passzí, tiszta Alvagyon: egy személy vagyonán belül a vagyontárgyak bizonyos célra rendelt, egységként szemlélt összessége. A polgári jogviszony tartalma A polgári jogi viszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető jogosultságok (alanyi jogok), ill. az őket terhelő kötelezettségek együttese alkotja. 1. Az alanyi jogok Az alanyi jog az ember vagy az ember alkotta szervezet jogilag elismert lehetséges magatartása. Ilyen értelemben az alanyi jog tehát jogosultság, amely a jogalanyokat a jogrend alapján megilleti, és amely a tárgyi jog által védelmet élvez. Az alanyi jog azonban nem feltétlenül kényszeríthető ki. Azt az állapotot, amikor az alanyi jog bírói úton, állami eszközzel kikényszeríthető, igénynek nevezzük. (az alanyi jog abban az állapotában, amikor állami kényszer útján érvényesíthető) Vannak ún. igény nélküli helyzetek, amikor az alanyi jog nem kapja meg a bírói úton való érvényesíthetőségben rejlő állami támogatást. Ilyen a naturalis obligatio és az elévülés. Naturalis obligatio esetén önkéntes teljesítés hiányában a jogosult az alanyi joga kikényszerítéséhez nem kap állami segítséget (pl. nem állami engedéllyel zajló játékból vagy fogadásból eredő követelés). 2. A kötelezettségek A kötelezettségek nem magatartási lehetőségek, hanem éppen ellenkezőleg, a tárgyi jog által előírt, a jogalanyok által követendő és tanúsítandó meg nem kerülhető magatartások. Helyettesítést tűrő, helyettesítést nem tűrő kötelezettségek. Vagyoni nem vagyoni alanyi jogok, Főkötelezettség és járulékos kötelezettség, 2, 5 Felelősség személyes vagyoni (ez utóbbi korlátlan, korlátolt), a korlátolt tovább bontva: cum viribus (kötelezett meghatározott dolgokkal felelős) és a pro viribus (kötelezett meghatározott vagyoni értékkel felelős) Egyenes (ugyanazt a személyt terheli) és járulékos (a kötelezetten kívül mást is terhel) felelősség: 3. Az alakító jogok A kötelezettségek keletkezése általában a kötelezett magatartásának, ill. akarat-elhatározásának a függvénye. Polgári jogviszonyban főszabály szerint egyoldalú nyilatkozattal senki nem róhat kötelezettséget más személyre. Vannak azonban olyan rendhagyó helyzetek, amikor a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja vagy megszünteti oly módon, hogy a másik félre nézve keletkeztet kötelezettséget, vagy szüntet meg jogosultságot. Az ilyen egyoldalú nyilatkozatokat alakító jognak - régies kifejezéssel hatalmasságnak - nevezzük. Tartalmukat tekintve az alakító jogok sokfélék. Fő csoportjaik: Jogalapító hatalmasságok, jogmódosító hatalmasságok, jogszüntető hatalmaságok. 4. kifogások, vagy más néven ellenjogok képezik. (ellenjogok, mert a Servus anyagi jogi védekezésének eszközei a Dominusszal szemben) A kifogás mint egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat lehet jogszüntető és igényérvényesítést kizáró hatású. A jogszüntető hatású kifogás magát az alanyi jogot fogja likvidálni (pl. jogügylet megtámadása, szavatossági kifogás, beszámítási kifogás). Az igényérvényesítést kizáró kifogások az alanyi jogot nem szüntetik meg, azonban megvonják az állami kényszerrel érvényesíthetőségét, azaz kizárják igényállapotát (pl. elévülési kifogás, sortartás kifogása). Az alakító jogok megjelenhetnek valamely egyoldalú jogosultság alakjában, mint pl. a szerződéstől való elállás és felmondás, a vételi jog, az elvitel, a visszatartás, a választás ill. a visszautasítás joga. 18

19 A A jogi tények és fajtáik. A polgári jogviszonyok minden létszakasza valamely jogilag releváns tény, jelenség, állapot stb. hatására következik be. Az, hogy az egyes életviszonyokat jellemző körülményekből melyek a jogilag relevánsak, a jogi szelekció dönti el A JOGI TÉNY FOGALMA: Azokat a jelenségeket, melyek a jogszabály erejénél fogva jogviszonyok keletkezését, módosulását, vagy megszűnését okozzák, jogi tényeknek nevezzük. Az összefüggő tényeket tényállásnak, az azt alkotó jogi tényeket tényálláselemeknek nevezzük. Jogi tények: - emberi magatartások - emberi és társadalmi körülmények - állami (közhatalmi) aktusok - külső körülmények EMBERI MAGATARTÁSOK, MINT JOGI TÉNYEK Az emberi magatartásokat három csoportba soroljuk: * a jogos, * a jogilag nem védett * és a jogellenes magatartások.1 A jogos magatartások: 1.) A jogügyletek, mint akaratnyilatkozatok: A jogügylet a jogviszony alanyainak joghatás kiváltását célzó akaratnyilatkozata (jognyilatkozata). A jogügyletek lehetnek a felek egybehangzó akaratát kifejező szerződések vagy egyoldalú nyilatkozatok. 2.) A nem jogügyleti megengedett cselekmények: a) A másodlagos jognyilatkozatok. Olyan kijelentések ezek, melyek az előbbi jognyilatkozatok valamelyikéhez kapcsolódnak, ill. többnyire egy már létező jogviszonyban fűződik hozzájuk joghatás. b) Magatartáseredmények. Pl. a reálaktusok, amikor is a magatartás tanúsítójának akarata, célzata csupán egy ténybeli eredmény elérésére irányul, mégis egyes jogviszonyokban joghatás fűződik hozzá. (pl. szakmai végzettség megszerzése, egy találmány megalkotása)) 3. Jogilag nem védett magatartások: Az utaló magatartás egy olyan jogilag nem tiltott szándékos magatartás, amely egy másik jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből azt önhibáján kívül károsodás éri. Ilyenkor az egyik fél magatartása biztatásnak minősül a másik felé, ezért az ilyen kárt biztatási kárnak is nevezzük. A bíróság az ilyen kárt egészben vagy részben megtérítteti. Az utaló magatartás alapján való marasztalás is egy hatalmasság, bírói alakító jog. - teljes kár megtérítésére kötelezi a másik felet - a károsult viselje teljes kárát - a kárt részben a károsult, részben a másik fél viselje. Az utaló magatartás törvényi tényállási elemei a következők: - szándékos magatartás, - bármilyen alakban történhet; (szóbeli, írásbeli, hallgatólagos) - tudomásul vétel, - az utalás határozottsága - az önhiba hiánya - jóhiszeműség az utaló magatartásban bízó fél oldalán - olyan cselekvés, amit az utaló magatartásba vetett bizalom nélkül nem tett volna meg - károsodás - okozati összefüggés - kártérítés. Az utaló magatartás és a ráutaló magatartás nem összetévesztendő! Jogilag nem védett mgatartás az önhiba is mert magával szemben senki sem követhet el jogellenes magatartást Jogellenes magatartások: A jogellenes magatartások valamely kógens jogszabályi rendelkezést sértenek. A jogellenesség lehet abszolút, ha a magatartás a tételes jog szabályait és ez által a jogrendet sérti (pl. jóerkölcsbe ütköző), vagy lehet relatív, ha csupán a jogviszonyban álló másik féllel szemben jogellenes, annak jogát sérti (pl. megtévesztés) EMBERI ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK, MINT JOGI TÉNYEK. Ide tartoznak mindenek előtt a jogalanynak a személye által nem, vagy nem közvetlenül befolyásolható, objektív adottságai (az ún. személyállapot jellemzői), de idesoroljuk az ember lelkiállapotának fontos jellemzőit, azaz szubjektív adottságait is, ezen belül különösen az ember tudati, akarati és érzelmi állapotát Az objektív emberi adottságok: - a születés és a halál. Az ember jogképessége a születéssel veszi kezdetét. A halállal pedig a személyhez fűződő kötelezettségek megszűnnek. - a személy belátási képességének mértéke is. A belátási képességen alapuló két, igen jelentős kategória a cselekvőképesség és a vétőképesség. - cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki saját akaratnyilatkozatával jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. - vétőképesség azt jelenti, hogy a jogalany belátási képessége alapján tisztában van magatartása környezetének hátrányt okozó, károsító következményeivel, és ezért az egyéb jogi feltételek megléte esetén kártérítésre kötelezhető A szubjektív adottságok: - a tudatállapot körében kiemelkedően fontos az ember jó vagy rosszhiszeműsége. Az emberi tudatállapot körében fontos szerepe lehet még a tévedésnek. - az akarati állapot körében az a lényeges, hogy az ember felelősen cselekedett-e. A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. - érzelmi állapotnak csak kivételesen lehet polgári jogi jelentőssége. - társadalmi gazdasági helyzete, körülményei is nyerhetnek jogi értékelést.(pl. függőségi vagy összeférhetetlen pozíciók). 19

20 10.5 AZ ÁLLAMI AKTUSOK. Ide tartoznak a jogalkotók által kibocsátott jogszabályok és a jogalkalmazók határozatai, döntései, így a bírósági, közjegyzői és a hatósági határozatok, továbbá néhány esetben az ún. hatósági közreműködés is. A közhatalmi aktusok konstitutív vagy deklaratív hatályúak lehetnek. 1. Konstitutív hatályú aktusról beszélünk akkor, amikor a jogviszonyt maga a közhatalmi aktus hozza létre, módosítja, ill. szünteti meg. (pl. gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzése). 2. A deklaratív hatályú aktusok ezzel szemben adott jogviszonyok keletkezésére, megszüntetésére, módosulására közvetlenül nem hatnak ki, csupán megállapítják ezen tények fennállását és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására. A deklaratív természetű közhatalmi aktusok azért tekintendők jogi ténynek, mert már létező jogviszonyokhoz valamilyen joghatást kapcsolnak. 3. Imperatív: melyek nem közvetlenül hozzák létre a jogviszonyt, mégis kötelezik a jogalanyokat jogviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére 10.6 KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK, MINT JOGI TÉNYEK. Az embertől független, külső körülmények: - alkotják a jogi tények negyedik csoportját Az idő múlása. Olyan külső körülmény, melynek szinte minden jogviszonyban van jelentősége. A szerződések körében lényeges kérdés a teljesítési határidő, mely többféleképpen is meghatározható: határnap (pl okt. 15), időszak (1996 okt ), véghatáridő (legkésőbb okt. 20 án). A határidők számításának módjáról a Ptké. I a rendelkezik: a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. ha a felek a határidőt meghosszabbítják, az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani. a határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot megszüntet, és érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk. Egy határidő mindig csak akkor tekinthető jogvesztő természetűnek, ha ezt a törvény kifejezetten kimondja (pl. szavatossági idő 6 hónap). Ha viszont az idő folyása magát az alanyi jogot nem szünteti meg, de annak érvényesítését állami kényszereszközök útján nem teszi lehetővé, vagyis az igény érvényesítésének lehetősége nem áll fenn, elévülésről beszélünk Vis maior. Az emberi erővel elháríthatatlan jelenségek, természeti, elemi csapások vagy társadalmi gazdasági katasztrófák, válságok, zavargások a jogban, mint elháríthatatlan külső ok jelennek meg és általában egy jogviszony vagy egy kötelezettség megszűnését, a felelősség alóli mentesülést, ill. a tulajdonosi kárveszélyviselést idézik elő. 20