19. Hollósvölgyi Zsuzsa: Az identitásról és a serdülőkori identitáskeresésről - elméleti áttekintés -
|
|
- Róbert Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 19. Hollósvölgyi Zsuzsa: Az identitásról és a serdülőkori identitáskeresésről - elméleti áttekintés - Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. (Márai Sándor) Hol van hát a határ aközött, ami vagyok, és aközött, ami lehetnék? Ki tudhatja, hogy holnap egy új esemény nem világít-e rá személyiségem ez idáig nem tapasztalt, még fontosabb részletére? Vajon az, amire később képes leszek, nincs-e benne abban a lényben, aki most is vagyok? (Tournier, 1998, 11. o.) Tournier érdekes kérdésfelvetése közel áll az identitás, az identitáskeresés jelenségköréhez. Azt gondolom, minden ember tele van lehetőségekkel, fel nem fedezett képességekkel, melyek mind-mind egységes személyiségének részei. Önmaga megismerése, majd a világban való elhelyezése talán mindenki számára elsőrendű feladat. Az identitáskérdés megjelenése a lélektanban Az identitás mint lélektani probléma a XX. század második felében jelenik meg. Ennek legfontosabb oka valószínűleg az, hogy a II. világháború táján kelet- és közép-európai bevándorlók tömege érkezett az Amerikai Egyesült Államokba. Ezek a menekültek magukkal hozták saját kultúrájuk hagyományait, erkölcsi és viselkedési normáit. De új lakóhelyükön egy egészen más környezet szokásaihoz kellett alkalmazkodniuk. Egy idő múlva már szinte nem ismertek rá saját magukra, mert annyira másképp viselkedtek, mint amit gyermekkorukban helyes viselkedésként tanultak meg értékelni (Vikár, 2000). Arra a jelenségre, hogy lelki válságot okozhat, ha az emberek azt élik meg, hogy már nem azonosak önmagukkal, Erik H. Erikson figyelt fel. A témát pszichológiai kutatásai
2 középpontjába helyezte. Ha vetünk egy pillantást élettörténetére, könnyen észrevehetjük, hogy a problémához való vonzódása nem véletlen. (Vikár, 2000). Erikson Németországban született dán szülők gyermekeként. Apja már születése előtt elhagyta anyját, aki néhány évvel később feleségül ment egy Homburger nevű zsidó orvoshoz. A fiú Erik Homburgerként, skandináv kinézetű zsidóként nőtt fel, és csak serdülőkorában tudta meg, hogy ő valójában örökbefogadott gyermek. Igazán egyik csoporthoz sem tartozott. Később Európába, majd az Egyesült Államokba vándorolt, ahol végül megkapta az amerikai állampolgárságot. Nevét Eriksonra változtatta. E két esemény lényegében a teljes identitás elérését jelképezte számára (Carver és mtsa, 1998). Az identitás fogalma Erikson az identitás fogalmát elsőként juttatta kitüntetett szerephez gondolatrendszerében, s ezáltal döntően hozzájárult térhódításához. Ám mind az előzmények, mind az első nagy vizsgálódásait követő fejlemények igen sokrétűek és szerteágazóak (Pataki, 1982). Erikson a pszichoanalitikus hagyományt és a szociálpszichológiai szemléletet kapcsolja egybe elméletében (Pataki, 1982). Az identitásra a következő definíciót adja: Az én-identitás az egyéni létnek valamilyen minőségét jelenti. Azt az érzést, hogy az egyén énje olyan képességek birtokában van, amelyekkel a saját azonosságát és kontinuitását meg tudja őrizni, saját individualitás stílusát és azt az érzést, hogy ez a stílus más, számára fontos személyek azonosságának és folytonosságának stílusával összhangban áll. (idézi Vikár, 2000, 5. o.) A pszichoszociális identitást Erikson (1991) az emberi élet három fajta rendszerében helyezi el. Az első a szomatikus rendszer, amelyben a szervezetnek a belső környezetéhez illetve más szervezetekhez kell alkalmazkodnia. A második a személyes rendszer, amelyen belül a belső és külső világ integráltsága az egyén élményeiben és viselkedésében jelenik meg. A harmadik pedig a társas rendszer, amelyet egy adott földrajzi és történelmi helyzetben az egyedek alkotnak. Csepeli (1989) hangsúlyozza a társadalom jövőjével való összefüggést is. Azt írja, hogy az identitásnak vannak a múltban gyökerező, és a jelenben kiterjeszkedő összefüggései, de ugyanilyen fontos, hogy a jövő felé is nyit, és ez a társadalom egészére nézve is igen lényeges. Egy társadalomban minél több az autonóm, identitásában a jövőre nyitott ember, a
3 társadalom egész jövője is annál reményteljesebb, miáltal a kultúra, a gazdaság és a mindennapi élet is szüntelen megújulásra lesz képes. Az identitás tehát holisztikus fogalom. Önazonosságot, ennek tudatát, élményét és az általa meghatározott viselkedést jelent. Azonosulások és elhatárolódások, hovatartozás, gyökerek, életút, orientáció és jövő, célok és értékek rendszere. A személyes identitás fejlődésünk történetében, az életútban követhető és ragadható meg, a társadalmi identitás azonban azt a komplex beágyazottságot tükrözi, ahogyan és ahová (haza, nemzet, anyanyelv, lakóhely, társadalmi réteg, kultúra, közösség, vallás stb.) tartozunk az emberi közösségek rendszereiben (Bagdy, 2000). Vikár (1980) ezt a kérdést az énkép és az identitás közötti különbségben ragadja meg, mely szerint az előbbi az ember önmagához való viszonyában, az identitás pedig az egyént körülvevő szociális térhez való viszonyában kapja meg értelmét. Csepeli (1989) pedig azt emeli ki, hogy az identitás nemcsak a társadalomba belesimuló egyéni életvitel fontos ténye, hanem jelentős motivációs forrás is, amely szüntelenül gondoskodik arról, hogy soha egy pillanatra se szűnjön meg a személyben a kétely azzal kapcsolatban, hogy vajon helyesen válaszol-e arra az igazából megválaszolhatatlan kérdésre, hogy ki vagyok én?. Erikson többször felveti, hogy tudatos-e az identitásérzés ben megjelent írásában azt írja, hogy időnként nagyon is az. Amikor az identitásképződés folyamata elhúzódik, akkor tovább tart az önmagáról alkotott képpel való foglalkozás is. Az ember leginkább akkor van identitásának tudatában, amikor még éppen harcol érte. A valóban kivívott identitásérzést azonban tudatelőttes módon, pszichoszociális jóérzésként éljük át. Az ember ilyenkor tudja, hogy a jó úton van (id. mű 79. o.), és azt is, hogy biztosan számíthat azoknak az elismerésére, akiktől igényli azt. Ez az érzés azonban nem folytonos, időnként ugyanúgy elvész, és újra ki kell vívni, mint a jó lelkiismeretet. Az identitásérzésnek tehát van egy tudatelőttes, tudatosítható része, de vannak olyan tudattalan aspektusai is, amelyek csak például pszichológiai módszerekkel ragadhatók meg. Az identitáskeresés Erikson szerint az életben a legfőbb dolgunk erős énidentitásunk kialakítása és megőrzése, minden baj gyökere ennek hiánya (Carver és mtsa, 1998). Az önmeghatározás aktív folyamatára Erikson az identitáskrízis fogalmát vezette be (Atkinson és mtsai, 1999). A krízis szó megtévesztő lehet, de Erikson fejlődési krízisre gondol, s ezalatt olyan, viszonylag hosszabb időszakokat ért, amelyek során az élet más
4 szakaszaihoz képest lényeges, a fejlődéssel törvényszerűen jelentkező változások gyorsabban jelennek meg. A serdülőkori válság ennek tipikus példája. (Bakó, 1996). Az identitásválság egy fejlődési szakaszra jellemző, mégpedig a serdülő- és ifjúkorra, mivel a különböző feltételek (szomatikus, kognitív és szociológiai) csak ekkor adottak. Az identitásválságban ugyanis pszichobiológiai és pszichoszociális faktorok is közrejátszanak. Az egész további fejlődés ennek függvénye. Erősen függ a múlttól, ahol a gyermekkor identifikációs mintái kialakultak, majd az ifjúkori új modellekre támaszkodik. Befejeződésében a fiatal felnőttkorban betölthető szerepek a leghangsúlyosabbak (Erikson, 1991). Erikson kifejezte azt az életérzést, hogy valahol, valamit elvesztettünk, önmagunkat vesztettük el, de ahhoz, hogy teljes értékű emberek lehessünk, vissza kell mennünk ősforrásainkhoz. De az út sokszor poklokon keresztül vezető labirintus, az identitás megtalálása tehát rengeteg szenvedéssel jár (Erős, 1999). Erős (1999) beszél arról, hogy míg korábban az identitáskeresés problémája egy labirintusban való eligazodásként jelentkezett, ma sokkal inkább a határoknak, azok átjárhatóságának a kérdése. Ez többféle értelemben is igaz. Igaz a tényleges fizikai határok tekintve, melyek az utóbbi években átrajzolódtak Európában, és átjárhatókká váltak politikai, gazdasági valamint az elektronikus hírközlés és informatika forradalmának következtében virtuális értelemben is. De a belső, szimbolikus határok is megváltoztak, megszűntek a tabutémák, megszűntek azok a különböző hivatalos és nem hivatalos cenzúrák, amelyek korlátokat szabtak az identitás kinyilvánításának. A határok kitágulása pedig újfajta megküzdési módokat, új identitásstratégiákat tesz szükségessé. Erikson úgy véli, hogy a személyes identitás érzésének kialakításáért végzendő teendők közül a foglalkozás megválasztása az egyik legfontosabb kötelesség (Helbing, 1994). A miért éljek és a hol tudom a céljaimat legjobban megvalósítani kérdésekre adott válasz az öndefiníció része. Egy pályának a megjelölése a válasz folytatása, mégpedig annak a pályának, amely a célok megvalósításához konkrét tartalmakat és kereteket ad. Ugyanakkor a pályatervek megfogalmazása visszahat az öndefiníció körülhatárolására: pontosabbá formálja. Az identitáskeresés ebben a szakaszban az ifjút önmagának a korábbinál pontosabb, differenciáltabb megfogalmazására ösztönzi, és annak a speciális területnek a megkeresésére is, amelyen igazán kibontakozhat, amely a sajátja. Ugyanakkor fél a döntéstől, a
5 véglegességtől. Ez az érzékenység krízisszintig fokozódhat, amelyet majd általában kiegyensúlyozott, kifelé való aktivitással jellemezhető új korszak követ (Ritoók, 1994). A fejlődés szakaszai az identitásalakulás szemszögéből Erikson mutatott rá, hogy a személyiség fejlődését folyamatosság (kontinuitás), állandóság (stabilitás) és azonosság (identitás) jellemzi, miközben a fejlődés szakaszos (Bagdy, 2000). Az egész életen át tartó fejlődés nyolc szakaszát állapította meg, amelyeket pszichoszociális stádiumoknak nevez, mivel az egyén pszichológiai fejlődése nagyban függ a különböző életszakaszokra jellemző szociális viszonyoktól (Atkinson és mtsai, 1999). Erikson (1991) azt mondja, hogy a fejlődés során az identitás epigenezise érvényesül, amely elv kissé általánosítva azt jelenti, hogy minden, ami növekszik, egyfajta alaptervvel rendelkezik, amely meghatározza a részek fejlődését, azaz azt, hogy az egyes részek mely időben bukkannak fel, és hogy majd végül működő egésszé állnak össze. Az ember fejlődését Erikson (1991) a konfliktusok szempontjából tekinti. Minden életszakasznak megvan a maga sajátos feladata, amelyhez a biológiai érés alapot, a szociális világ pedig kihívásokat ad. Az ezekből születő konfliktusokat, válságokat a továbblépés érdekében meg kell oldani. Minden ciklus az előzőre épül és vele integrálódik. A személyiség minden sikeresen megoldott konfliktusból úgy kerül ki, hogy belső egysége erősödik. Megoldásképtelenség vagy az adott fázis szükségleteinek kielégítetlensége esetén azonban a fejlődés elakad (Bagdy, 2000). A válság szót Erikson (1991) fejlődéslélektani értelemben használja. Fordulópontot jelöl vele, nem fenyegetettséget vagy katasztrófát, hanem a megnövekedett lehetőségek és a fokozott sebezhetőség sorsdöntő időszakát. A serdülőkor az identitásképzés ideje A serdülőkor az énazonosság kialakulásának döntő időszaka, mivel ennek a korszaknak a feladata a korábbi fejlődési szakaszok hozományát egy egységes identitásba foglalni. Ez a serdülőkori identitásépítés Erikson fejlődésmodelljében mérföldkő szerepet tölt be: sikerétől függ az egészséges, alkotóképes felnőttkor és az önmegőrző, harmonikus öregkor (Bagdy, 2000).
6 A serdülőkor [ ] az élet megújítója a társadalmi fejlődés folyamatában - mert az ifjúság lojalitása és energiái egyként szolgálják a megőrzést és a forradalmi módosítást: megőrizni azt, amit továbbra is igaznak érez, s átalakítani azt, ami már nem szolgálja a megújulást. (Erikson, 1991, 487. o.) A serdülőkor problémáit Erikson (1991) a következőképpen foglalja össze. Az első fontos jellemző, hogy a serdülő olyan embereket és eszméket keres, amelyekben hihet, mivel a legkorábbi szakaszból a bizalom igénye maradt fenn. Ugyanakkor fél is a vakon bízó elkötelezettségektől, így hit iránti igénye különös paradox módon, hangos és cinikus bizalmatlanságban nyilvánul meg. A második szakaszból a szabad akarás jelentősége marad meg, így a serdülők második fontos jellemzője, hogy azt keresik, hogyan válasszanak most szabadon a kötelességteljesítés és a szolgálat módozatai közül. Közben rettegnek attól, hogy nevetséges vagy bizonytalan helyzetbe kerülnek, így inkább a felnőttek neheztelését választják szabadon, minthogy olyat tegyenek, amit maguk vagy kortársaik elítélhetnek (Erikson, 1991). A harmadik szakasz öröksége a korlátlan képzelet arról, hogy mivé válhatna az ember, így aztán a serdülő azokban fog megbízni, akik illuzórikus távlatokat ígérnek és hevesen tiltakozik énképének bármiféle korlátozása ellen (Erikson, 1991). A negyedik jellemző pedig, melynek előfutára az iskoláskori vágy a dolgok jó működtetésére, a foglalkozás megválasztása jelentőségének előtérbe kerülése. Sok serdülő inkább nem dolgozik egy ideig, mintsem hogy olyan pályát válasszon, ami egyébként sokat ígér, de az egyéni kiemelkedés lehetősége nélkül. A fiatalok számára gyakran a legnagyobb problémát az jelenti, hogy képtelenek azonosulni egy bizonyos foglalkozással, de hogy mégis összetartsák magukat, átmenetileg csoportok és tömegek hőseivel azonosulnak, s ez olyan mértékű, hogy úgy tűnik, mintha identitásuk teljesen veszendőbe menne (Erikson, 1991). Itt a már ivarérett és szellemi funkcióit tekintve is kész egyénben többé-kevésbé továbbra is késlekedik a valódi intimitásra és a szülői szerepre való pszichoszexuális képesség, valamint az általános pszichoszociális készség. Ezt az időszakot Erikson pszichoszociális várakozási időnek nevezi, melynek folyamán az egyén a szabad szerepkísérletezés segítségével keresi kizárólagos helyét a társadalomban. Ezáltal tesz szert a fiatal felnőtt a folytonosság biztonságos érzésére, mely hidat jelent aközött, ami gyermekként volt és amivé most átalakulóban van, illetve önészlelésének sajátszerűsége és a társadalmon belüli elismertetése között. A fiatal identitásképződése szempontjából ugyanis igen lényeges, hogy a közösség felelősséggel ruházza fel, funkciót és pozíciót jelöljön ki az ő számára, akinek a felnövekedése értelemmel bíró folyamat, mégpedig
7 elsősorban azoknak az embereknek a szemében, akiknek a létezése az ő szemében most értelemmel kezd bírni (Erikson, 1969). Viharosságát tekintve nem csoda, hogy a fiatalok viselkedésével szemben oly gyakori az előítéletesség: legtöbbször értelmetlennek, haszontalannak vagy irracionálisnak tartják, vagy egyszerűen a regresszív és neurotikus vonások számlájára írják (Erikson, 1969). Erikson (1969) azonban hangsúlyozza, hogy a serdülőkor bár hasonlít neurotikus és pszichotikus tünetekre és fázisokra nem betegség, hanem normatív válság, azaz olyan normális szakasz, amelyben rendkívül sok a konfliktus. A lényeges különbség az, hogy míg a neurotikus és pszichotikus válságok hajlamosak a megmerevedésre, a megrögződésre és növekvő mértékű energiafogyasztásra, addig a normatív válságok leküzdhetőbbek és nagy mennyiségű szabad energiával rendelkeznek. Ez az energiagazdagság természetesen előhív szorongásokat és előidéz új konfliktusokat, de új és kitágított énfunkciókat is támogat. Az identitáskrízis körülményei csak a serdülőkorra jut el az egyén testi növekedésében, szellemi érettségében és társadalmi felelősségérzetben odáig, hogy átélje és megoldja az identitásválságot. (Erikson, 1991, 437. o.) Amikor a testi átalakulásokat figyelemmel kísérő fiatal a változásokat nyugtalanul konstatálja, és ennek nyomán a már nem vagyok gyerek élménye fogalmazódik meg benne, akkor veszi kezdetét az identitásszervező folyamat. Ki vagyok én? Mit érek? Merre tartok? Hol a helyem a világban? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a serdülőt. Az identitásváltozást önmegismerési és önmeghatározási késztetések, introverzió, introspekció, a változások megértési igyekezete és az érdeklődés önmagára vonatkozó mélyülése kísérik (Bagdy, 2000). Erikson szerepkísérletezésnek nevezi a serdülőknek azt a törekvését, amikor különböző élethelyzeteket és viselkedési módokat próbálnak ki, mielőtt eldöntenék, milyenek is valójában. A gyermek a mintát, a segítséget természetesen ugyanabból a forrásból meríti, amelytől látszólag már eltávolodott (Bagdy, 2000). Ebben a szakaszban a szerelem is ezt a folyamatot segíti. A serdülők diffúz énképüket megpróbálják kivetíteni valaki másra, hogy mintegy tükörképben egyre tisztábban látva juthassanak közelebb saját azonosságuk meghatározásához. Ezért állnak a fiatalkori kapcsolatok legnagyobb részben beszélgetésből (Erikson, 1991). A fiataloknak tehát várakozási időre van szükségük a gyermek és a felnőtt élet között,
8 amikor is a belső identitás végleges keretei kialakulhatnak. A szükséges idő hossza egyénenként változó, és a különböző kultúrák is eltérő hosszúságúra szabják (Erikson, 1969). A gyermekkor utolsó, befejező szakasza a serdülőkor. A serdülőkor folyamata azonban teljesen csak akkor zárul le, amikor a fiatal a maga gyermekkori identifikációit már alárendelte az identifikáció egy új formájának, amelyet a vele egykorúakkal való intenzív közösségben vívott ki. Ezek az új identifikációk a fiatalt egyre inkább olyan döntések meghozatalára kényszerítik, amelyek egyre végérvényesebb öndefiniálásokat, irreverzibilis szerepeket és életre szóló rögzítéseket eredményeznek (Erikson, 1969). a serdülés folyamata az egyént félig tudatosan legregresszívebb és legelfojtottabb tendenciái irányába tereli, mintha csak a mélység legmélyére akarna ásni (Erikson, 1991, 406. o.) De Erikson azt is hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy mindez veszélytelen maradhasson, arra van szükség, hogy egy viszonylag szilárd társadalom közös, szertartásos jellegű tapasztalatok szerzésére nyújtson lehetőséget, vagy vezetők elérhető azonosulási lehetőséget kínáljanak a serdülők számára. Sok társadalomban ünneplik a serdülővé válást rituális szertartással (Cole és mtsa, 1997). Ezek az ünnepségek gyakran közösségi események, amelyekben kifejezésre jutnak a felnőtt életükben a fiatalokkal szemben támasztott elvárások. Korunk modernebb, racionálisabb szertartásai, avató ünnepségei azonban már nem elég mágikusak, a beavatáshoz kapcsolódó misztikus megismerésnek már nem tesznek eleget. Inkább népszokásokban, játékokban vagy a világi élethez igazodva élnek tovább, és próbálják segíteni a lelki és szellemi újjászületést. Az archaikus társadalmakban a törzs és a világ szent történetének megismétlésével, átélésével a felnőtté váláshoz elengedhetetlen kontinuitás érzése és a halálon túli életet is magában foglaló jövőkép is biztosítva volt. A modern társadalmak fiataljai külső támogatás nélkül gyakran elhúzódó krízist élnek át. Vannak próbálkozások a beavatási elemek pótlására, de ezek a viselkedési és problémamegoldási sémák átrendeződése helyett az átmeneti lét krízisállapotát mélyítik el (Péley, 1994). Bár az identitáskeresés bizonyos értelemben egész életen át tart, és a tökéletes énazonosság talán soha nem érhető el, a lényegi identitáskeresésnek az életben és a fejlődésben való továbbhaladás érdekében a korai felnőttkorra véget kellene érnie. Erikson elméletében azt mondja, hogy a legtöbb embernél az identitáskrízis megoldódik a húszas évek elejére vagy közepére. Erikson óta azonban sokat változott a világ. A minket körülvevő társadalmi valóság jelentős átalakulásokon ment keresztül. Más időket élünk, korunk ideológiái sem egyeznek meg a régiekkel. Ma nincsenek egyedül uralkodó eszményképek, melyek egyértelmű irányt szabnának életünknek. Számos azonosulási modell, még több betölthető szerep kínálkozik.
9 Ma mindent szabad, minden elfogadható. Nincs közös világkép. A határok eltűnésével azonban az utaink irányát kijelölő korlátok is megszűntek. A végtelen számú lehetőség közepette nehéz megtalálni a fiatalnak, hogy merre induljon. Az emberek életstílusa is gyökeresen megváltozott. Ez az új, rohanó életforma nem az elmélyedést segíti, pedig az önmagunkra találáshoz arra is szükség van. Nevelési Tanácsadónkban egyéni vagy csoportos pszichológiai foglalkozásokon segítséget tudunk nyújtani a fiataloknak az önismeret elmélyítésében, az identitáskeresésben. Identitásukat keresgélő, próbálgató serdülők szüleinek szülőkonzultációkon biztosítunk lehetőséget tanácskérésre, beszélgetésre.
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenIDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT
IDENTITÁS AZONOSSÁG IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT FOBB KÉRDÉSEI KI VAGYOK ÉN? / 0 -? / MERRE TARTOK? / 6-40 / HOVÁ TARTOZOM?/ milyen csoportokhoz/? / 3 -? / MILYEN ÉRTÉKEKET TARTOK FONTOSNAK? / 3-13
RészletesebbenNeoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
RészletesebbenBEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA
BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e
RészletesebbenA fiatalok mentális közérzete Dencs Tünde Identitás és jövőkép Az én-identitás a történelmileg meghatározott tradíciókat hordozó társadalmi közeg hatására alakul ki (Erikson) Az ifjúkor fő feladata az
RészletesebbenJUHÁSZ PÉTER SZIGORÚAN SZERETVE
JUHÁSZ PÉTER SZIGORÚAN SZERETVE Börtönön innen gyermekvédelmen túl volt egyszer egy A fiatalkorúság büntetőjogi meghatározása /2012. évi C. törvény XI. fejezet/ 1996. január 01-től van lehetőség arra,
RészletesebbenFejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi
Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenKazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái
Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái Bevezetés Pályatanácsadás??? Célja: Az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése. A személy érdeklődésének,
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenA kohorszkutatás terve, jelentősége
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat A kohorszkutatás terve, jelentősége 2017. november 13. Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? Motivációk Nemzetközi tapasztalatok
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenKomplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára
Komplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára 1. A nevelés célja és feladatrendszere. A nevelés célja és feladatrendszerének alapvető jellemzői a rendszerváltást követő két évtizedben.
RészletesebbenFejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív
Fejlodéselméletek Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív S.Freud: A pszichoszexuális fejlodés A nemhez igazodás és a nemi identitás fontos elemei a kultúrának,
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenA szocializáció folyamata
Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A szocializáció folyamata szociális (társas) tanulás az egyének elsajátítják a hatékony társas részvételhez szükséges készségeket, ismereteket,
RészletesebbenKrízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban
Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com
RészletesebbenMentálhigiénés asszisztens / PEFŐ
1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenSzociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.
Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés
RészletesebbenÉletkorok rekreációja
Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKi vagyok én?! - önismeret, társas kapcsolatok, felnőtté válás
Ki vagyok én?! - önismeret, társas kapcsolatok, felnőtté válás ÖNISMERET ÉLETTERV - HIVATÁS - FELNŐTTSÉG TURJÁNYI KATALIN TANÁR, PSZICHOTERÁPIÁSAN KÉPZETT MENTÁLHIGIÉNIKUS, CSÉN TANÁCSADÓ MI AZ ÖNISMERET?
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila
A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan
RészletesebbenKötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela
Kötődés és párkapcsolat Nistor Mihaela 2010 Gyerekkori kötődés I. Érzelmileg kapcsolódni valaki máshoz Alapgondolat: biztos alapot nyújtani a másik számára A kötődési kapcsolatban a gyerek, majd a felnőtt
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenDr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva
Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
RészletesebbenEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
RészletesebbenPoszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban.
Poszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban. Új ifjúság konferencia ELTE 2008 május 31 Power-Point-Prezentáció/Kiegészitő irodalom 2 Poszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban.
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenFelnőttek, mert felnőttek
Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET
OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenCsaládi szocializáció és fejlődés
Családi szocializáció és fejlődés Miről lesz szó az órán? Ifjúkor, fiatal felnőttkor jellemzői, pályaválasztás, párkapcsolat Érett felnőttkor a korszak jellemzői, érett, egészséges személyiség, életközépi
RészletesebbenOKTATÁSI ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenÓvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései
Óvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye Molnár Anikó Okleveles gyógypedagógus Szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenTehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet
Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
Részletesebben2). Az embert mint kulturális konstrukciót az archaikus közösségek társas viszonyaihoz való alkalmazkodottság jellemzi
A csoporthoz tartozás kialakítására (csoport identitás, lojalitás, normakövetés) az ember erősen prediszponált 1). Az embert mint biológiai konstrukciót a többtízezer évvel ezelőtti viszonyokhoz való alkalmazkodottság
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenMikor születik a tudat?
Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenOroszné Dr. Perger Mónika pár- és családterapeuta, egyetemi adjunktus BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány
Oroszné Dr. Perger Mónika pár- és családterapeuta, egyetemi adjunktus BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány 1. Hogyan gondolkodjunk a családról? 2. Napjaink családjai
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
Részletesebben21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt
RészletesebbenKözösségi szolgálati napló
Közösségi szolgálati napló Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen most? Miért nekem? Mire jó ez? Tudjuk és megértjük, ha
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenA viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában
Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenA kamaszkor jelenségei. A kamaszkor és válságai. Nem túl késő? Egészséges határok 12:45
A kamaszkor jelenségei A kamaszkor és válságai Nem tiszteli a szüleit, családját, másokat,távol marad Ellenséges társaival,testvéreivel Megkérdőjelezi a szabályokat Önmagával van elfoglalva Lusta, elhanyagolja
RészletesebbenPályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1
Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
Részletesebben8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -
ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők
RészletesebbenCsernus Edit. Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor. Engedélyszám: K000122
Csernus Edit Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor Engedélyszám: K000122 Szakmai küldetésem Hihetetlen módon felgyorsult világban élünk, ahol a folyamatos helytállás sorra hozza magával a
Részletesebbena László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:
KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenPedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke
Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenFoglalkozási napló. Szociális szakgondozó
Foglalkozási ló a 0 /0. tanévre Szociális szakgondozó (OKJ száma: 54 7 03) szakma gyakorlati oktatásához 13. évfolyam A ló vezetéséért felelős: A ló megnyitásának dátuma: A ló lezárásának dátuma: Gondviselő
RészletesebbenKapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus
Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenKözép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények?
. Növekedés és fluktuációk Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? Középeurópai Egyetem 2013. szeptember 18. Növekedés és fluktuációk Az előadás céljai Magyarország, illetve tágabban
RészletesebbenGyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenDiák Mentálhigiénés Tanácsadás
Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli
Részletesebben8200 Veszprém, Halle utca. 3. Tel./Fax: / , 88/ KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI NAPLÓ
8200 Veszprém, Halle utca. 3. Tel./Fax: 0036 88/569-880, 88/569-881 E-mail:sef@sef.hu KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATI NAPLÓ Közösségi szolgálati napló Kedves Diákunk! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról,
RészletesebbenDemográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)
1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi
RészletesebbenA gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenJobb önismeret, avagy a 3 énállapot. Meggyőződések, a világról és az életről alkotott elképzelések. Szülő. Felnőtt A realizmus
Tranzakció Analízis 1 l'iedrs. www.iedrs.com - Ce document est notre propriété. Il ne peut ni être copié, ni communiqué à des tiers sans autorisation expresse de Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot Szülő
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenEGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA
EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!
RészletesebbenÓRAREND. A minősített továbbképzések címei:
ÓRAREND A minősített továbbképzések címei: A tanácsadás szerepe, tanácsadói feladatok felnőttkorú autista emberek ellátásának támogatásában I. alapozó felkészítés, a program engedélyszáma: T- 05-021/2018
RészletesebbenAz erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam
Az erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam Tematikai egység címe Az én világom Társaim Ők és én Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek Tágabb közösségeim A lakóhelyi közösség A környező világ A
RészletesebbenKözösségi szolgálati napló
Élményeim, tapasztalataim: Közösségi szolgálati napló Név:... Oktatási azonosító:... Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenBarabás Erzsébet. Titkos igazság
Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos
Részletesebben