Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság

Átírás

1 Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. IV. emelet 27. Felnőttképzési nyilvántartási száma: Intézményakkreditációs lajstromszáma: AL 2569 Telefon: : fax: tomcsanyi@tomcsanyierzsebet.hu FŐKÖNYVELŐK LAPJA Számviteli és adózási szaktájékoztató A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény módosítása október 16-ától oldal Példa korlátolt felelősségű társaság saját tőke hiányára és újszerű megoldására oldal Közbenső mérlegre vonatkozó rendelkezések a számviteli törvényben oldal A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása oldal Példa jelentős hibák minősítésére oldal Készpénzzel való fizetés korlátozása január 1-jétől oldal Közműadó oldal A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény kiemelt változásai oldal Kiemelt részek a lap 1-8. oldalaiból A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény módosítása október 16-ától A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvény módosította a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényt is. A változások október 16-án hatályba léptek. A módosítás értelmében az egyik kiemelt változás alapján, amennyiben a tárgyévi évközi közbenső mérlegben kimutatott saját tőkében már nem áll fenn a saját tőke hiánya, abban az esetben mentesül a vállalkozás a saját tőke hiánya miatti kötelezettség alól. A saját tőke hiányának megállapítása során május 31-éig figyelmen kívül lehet hagyni a ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény szerint elszámolt összevont árfolyamveszteségét. 1. Változatlan szabályként ismert, hogy amennyiben a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni október 16-ától mentesül a gazdasági társaság a saját tőke hiánya miatt fennálló kötelezettség alól, ha a saját tőke hiányát megállapító második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a saját tőke hiánya, az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. A változás értelmében a közbenső mérleget minden esetben össze kell állítani. (Gt. 51. ) 1

2 Példa korlátolt felelősségű társaság saját tőke hiányára és újszerű megoldására A Gyengülő Kft. saját tőkéje december 31-ei és december 31-ei dátumokon: Sor Előző év(ek) A tétel megnevezése szám korrekciója D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 65. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A december 31-ei mérlegfordulónappal készült mérleg saját tőke hiányt mutat a gazdasági társaságokról szóló évi törvény 51. -a alapján. A saját tőke összevont értéke már két éven át a jegyzett tőke kötelező legkisebb értéke, azaz az forint alatt van. A saját tőke hiányos helyzetbe került Gyengülő Kft május 20-án megtartott taggyűlésén fogadta el a üzleti év beszámolóját. Ettől számított 3 hónapon belül a tulajdonosok nem gondoskodtak a saját tőke pótlásáról. A törvényi előírásnak megfelelően október 18-ára összehívták a taggyűlést, hogy a saját tőke hiányára megoldást találjanak. A taggyűlés egyetlen napirendi pontjaként a Gyengülő Kft. Bt-vé való átalakulását tárgyalták. A napirendi pont tárgyalásánál az egyik tulajdonos felolvasta a évi CXLVI. törvény rendelkezését, amely szerint a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényt módosították. A módosítás értelmében október 16- ától mentesül a gazdasági társaság a saját tőke hiánya miatt fennálló kötelezettség alól, ha a saját tőke hiányát megállapító második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a saját tőke hiánya, az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. A taggyűlés nem szavazta meg a Gyengülő Kft. Bt-vé való átalakulását. Elhatározta, hogy közbenső mérleg összeállításával igazolja, hogy a saját tőke hiánya már nem áll fenn. A közbenső mérleg elfogadására összehívták a taggyűlést október 20-ára. A taggyűlésen a tulajdonosok 100 %- ban megjelentek, emiatt a taggyűlésen hozott határozat érvényes volt. A közbenső mérlegben január 1-jétől október 20-áig eltelt időben keletkezett mérleg szerinti eredmény alapján már nem állt fenn a saját tőke hiánya. Közbenső mérleg saját tőke részlete Sor Előző év(ek) A tétel megnevezése szám korrekciója D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 65. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

3 2. Változatlan szabály, hogy az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni az általa vezetett kft. taggyűlését, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. A taggyűlésen a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül kell végrehajtani. Változó szabályként október 16-ától, amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint már nem áll fenn a saját tőke hiánya, a társaság saját tőkéje veszteség folytán már nem csökkent a törzstőke felére, vagy a társaságot fizetésképtelenség már nem fenyegeti, vagy fizetéseit már teljesíteni tudja, illetve, ha vagyona tartozásait fedezi, abban az esetben a taggyűlésen a tagoknak nem kell határozniuk a pótbefizetés előírásáról vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A változás értelmében a közbenső mérleget minden esetben össze kell állítani (Gt ) Példa korlátolt felelősségű társaság saját tőke hiányára és újszerű megoldására A Gyengülő Kft. saját tőkéje december 31-ei és december 31-ei dátumokon: Sor Előző év(ek) A tétel megnevezése szám korrekciója D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 65. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A december 31-ei mérlegfordulónappal készült mérleg saját tőke hiányt mutat a gazdasági társaságokról szóló évi törvény a alapján. A saját tőke összevont értéke a jegyzett tőke 50 %-a alá csökkent. A saját tőke hiányos helyzetbe került Gyengülő Kft május 20-án megtartott taggyűlésén fogadta el a üzleti év beszámolóját. Ettől számított 3 héten belül, június 5-ére összehívták a taggyűlést, hogy a saját tőke hiányára megoldást találjanak. A taggyűlés egyetlen napirendi pontjaként a Gyengülő Kft április 30-ai mérlegfordulónapra készült közbenső mérlegét fogadták el. A közbenső mérleg a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény módosított rendelkezései alapján igazolja, hogy a saját tőke hiánya már nem áll fenn. Közbenső mérleg saját tőke részlete Sor Előző év(ek) A tétel megnevezése szám korrekciója D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 65. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A közbenső mérlegben kimutatott pozitív mérleg szerinti eredmény tette lehetővé, hogy a saját tőke hiánya miatt nem kellett a tulajdonosoknak intézkedniük befizetésről, átalakulásról, illetve megszüntetésről. 3

4 3. Változatlan szabály, hogy a részvénytársaság igazgatósága köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy b) saját tőkéje az 5 millió forint alá csökkent, vagy c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. A részvényeseknek a közgyűlésen határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. Változó szabályként október 16-ától, amennyiben a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint már nem állnak fenn az a-c) pontokban megjelölt esetek, abban az esetben a részvényeseknek nem kell határozniuk az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. A változás értelmében a közbenső mérleget minden esetben össze kell állítani október 16-án hatályba lépett átmeneti rendelkezés szerint a saját tőke hiányának megállapítása során május 31-éig figyelmen kívül lehet hagyni a 2011-ben, valamint a ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény szerint elszámolt összevont árfolyamveszteségét. (Gt. 336/F. ) Közbenső mérlegre vonatkozó rendelkezések a számviteli törvényben Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. A közbenső mérleget ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon leltár alapján kell összeállítani. A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a számviteli törvény szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. (Sztv. 21. ) 4

5 A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvény módosította a számviteli törvényt is december 1-jétől megszüntette a készpénz állományát korlátozó rendelkezést és lehetővé teszi a forgóeszközhiteleknél is az árfolyamveszteség elhatárolását. 1. Készpénz állományát korlátozó rendelkezés megszűnése december 1-jén hatályát veszti a napi készpénz záró állomány maximális mértékét korlátozó rendelkezés. Ezzel jelentős mértékben csökkennek a vállalkozók adminisztrációs terhei. (Szt. 14. (9),(10) bekezdése) A hatályát vesztő rendelkezés január 1-jétől november 30-áig hatályos szövege: A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. 2. A forgóeszközhitelek év végi árfolyamvesztesége is elhatárolható A forgóeszközhitelek év végi, mérlegfordulónapi értékelésekor elszámolt nem realizált árfolyamvesztesége is elhatárolható halasztott ráfordításként január 1-jétől. Az új rendelkezés alkalmazható a 2012-es év beszámolójának elkészítésénél is. Az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék összegének a kiszámításánál a forgóeszközhitel felvételétől kell számítani a hitel futamidejéből eltelt idő arányát. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén ha a devizahitellel, a devizakötvénykibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. (Szt. 33. ) 5

6 Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható amortizációnál figyelembe vett élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. (Sztv. 41. ) A számvitelről szóló évi C. törvény további módosítása Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényt november 19-én fogadták el. A törvényt november 22-éig még nem hirdették ki. Az elfogadott törvény módosította a számviteli törvényt is január 1-jétől. 1. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló január 1-jétől új beszámoló forma is választható, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait a számviteli törvény alapján kormányrendelet szabályozza. A kormányrendeletet a közeljövőben el fogják fogadni. Egyszerűsített éves beszámolóját saját választása alapján a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és ha van a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó az a-c) pontokban szereplő feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival. (Sztv. 6., 9. ) 2. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Azon vállalkozónak, amely a üzleti évre a számviteli törvény december 31-én hatályos 9. (6) bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egyszerűsített éves beszámolóját, a üzleti évi beszámoló elkészítése során a számviteli törvény december 31-én hatályos 98/A. -át kell alkalmaznia, míg a üzleti évi beszámolási kötelezettségét a számviteli törvény január 1-jén hatályos előírásai szerint kell teljesítenie. 6

7 3. Jelentős hiba megváltozott fogalma Jelentős hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. A évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Példa jelentős hibák minősítésére Hibákra, hibahatásokra vonatkozó információk: Sorszám Megnevezés 1. Kft. 2. Kft. 3. Kft. 4. Kft. 5. Kft. 1. Egyéb bevételek Értékcsökkenési leírás Egyéb kapott (járó) kamatok és 3. kamatjellegű bevételek Fizetendő kamatok és 4. kamatjellegű ráfordítások Adózás előtti eredményt növelő 5. és csökkentő tételek összesen, előjeltől függetlenül Adófizetési kötelezettség előjeltől 6. függetlenül Adózott eredményt növelő és 7. csökkentő tételek összesen, előjeltől függetlenül 8. Saját tőkét növelő és csökkentő tételek összesen, előjeltől függetlenül (mérleg szerinti eredmény) Eredményt és saját tőkét növelő 9. és csökkentő tételek összesen, előjeltől függetlenül 10. Mérlegfőösszeg Mérlegfőösszeg 2 %-a Eredményt és saját tőkét növelő és csökkentő tételek %-a a mérlegfőösszeghez képest 13. Hiba minősítése Jelentős hiba 3,7 25,6 3,3 2,7 3,0 Jelentős hiba Jelentős hiba Jelentős hiba Nem jelentős 7

8 Készpénzzel való fizetés korlátozása január 1-jétől A készpénzzel való fizetés korlátozására már kihirdetett rendelkezést hatályba lépése előtt módosították. Az eredetileg elfogadott 5 millió forint készpénz fizetési korlátot 1,5 millió forintra csökkentették. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, az egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra. (Art. 38. ) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként teljesített készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. (Art ) Az új rendelkezéseket a hatálybalépést követően, január 1-jétől teljesített készpénzszolgáltatásokra kell alkalmazni. (Art ) Közműadó november 20-án fogadták el a közműadót. Adót kell fizetni a közművezetékek után január 1-jétől. Az adó mértéke 125 Ft/méter. Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának kell megfizetnie. Az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló közművezetékeknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie az adót. Nem adóköteles az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen vagy a telken belül fut. Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam. A távközlési szolgáltatók kedvezményt kapnak, a vezeték 300 kilométert meghaladó része után kell az adót megfizetniük. Mentes az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezeték is. A közműadót március 20-áig kell bevallani, és más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-áig és szeptember 20-áig kell megfizetni. Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik. A vezeték használatának szünetelése idejére is meg kell fizetni a közműadót. Az adó alanya az, aki az év első napján a közművezeték tulajdonosa. Több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni arányban kell megfizetni. 8

9 Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. IV. emelet 27. Telefon: , fax: Ismertető a Főkönyvelők lapjáról A Főkönyvelők Lapja 6. éve segíti a könyvelők, főkönyvelők, gazdasági vezetők, könyvelőirodák vezetőinek a munkáját. Segít eligazodni a számviteli, adózási és cégjogi kérdésekben. A kérdezők folyamatosan választ kapnak a feltett kérdéseikre. Kedvezményként a Főkönyvelők Lapjának megrendelői bruttó Ft kedvezményt kapnak a számvitel és adózás jogszabályi változásairól szóló előadásokon. Így visszakaphatják az előfizetés díját. Kreditpont: A könyvviteli szolgáltatást végzők évi szakmai továbbképzéséhez is benyújtunk a Főkönyvelők Lapjának előfizetői számára kreditpont kérelmet, amennyiben a tervezett, új továbbképzési rendszerről szóló kormányrendeletet elfogadják és hatályba lép. Előfizetés éves díja: Ft + áfa. Ismertető a Főkönyvelők klubjáról A Főkönyvelők klubja 13. éve segíti a könyvelők, főkönyvelők, gazdasági vezetők, könyvelőirodák vezetőinek a munkáját. Segít eligazodni a számviteli, adózási és cégjogi kérdésekben. A kérdezők folyamatosan választ kapnak a feltett kérdéseikre. A Főkönyvelők klubjának a tagjai megkapják a rendszeresen megjelenő Főkönyvelők Lapját. Kedvezményként a Főkönyvelők klubjának tagjai bruttó Ft kedvezményt kapnak a számvitel és adózás jogszabályi változásairól szóló külön előadásokon. Kreditpontok: Adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók számára kreditpont kérelmet nyújtunk be a Főkönyvelők klubjának tagjai számára. A könyvviteli szolgáltatást végzők évi szakmai továbbképzéséhez is benyújtunk kreditpont kérelmet a Főkönyvelők klubjának tagjai számára, amennyiben a tervezett új továbbképzési rendszerről szóló kormányrendeletet elfogadják. Klub helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kar, Gólyavár. Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. Részvételi díj: Ft + áfa/év. A részvételi díjakat, megrendeléseket átutalással (számlaszám: ) vagy készpénzben az irodánkban (1075 Budapest, Wesselényi u. 4. IV. em. 27. munkanapokon 9-17 óra között) lehet megfizetni. Jelentkezni lehet: Tomcsányi Erzsébet 1075 Bp., Wesselényi utca 4. IV. e. 27. címen vagy es és a os telefon és fax számokon vagy a tomcsanyi@tomcsanyierzsebet.hu címen. Jelentkezési lap letölthető: honlapról. 9