TEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HAZAI SZARVASMARHA POPULÁCIÓKBAN
|
|
- Krisztina Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Dr. ANDA ANGÉLA, DSc egyetemi tanár TEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HAZAI SZARVASMARHA POPULÁCIÓKBAN Témavezető: Dr. SZABÓ FERENC, DSc egyetemi tanár Társ-témavezető: Dr. ANTON ISTVÁN, PhD tudományos főmunkatárs Készítette: FARKAS VALÉRIA KESZTHELY 2012
2 1. A kutatás előzményei, célkitűzés Napjainkban a gazdasági állatok tenyésztési programjában jól alkalmazhatók a különböző genetikai markerek, melyek segítségével, fontos kvantitatív (termelési) tulajdonságokat (tejhozam, tejzsír- és fehérje mennyiség, hústermelés) kódoló (poli)gének (QTL=Quantitative Trait Loci) azonosíthatók. A számos ismert genetikai marker között jelentősek a mennyiségi tulajdonság kialakításában szerepet játszó diacilglicerol-oacyltranszferáz (DGAT1), thyroglobulin (TG) és a leptin, amelyek egyre inkább a vizsgálatok középpontjába kerültek, és vizsgálataim alapját képezték. A rohamléptekkel fejlődő molekuláris genetikai módszerek közül az SNP (single nucleotide polymorphism - egypontos nukleotid-polimorfizmus) kutatások (köztük a DGAT1, leptin, TG) új lehetőséget kínálnak a genomvizsgálatokon alapuló tenyészállat kiválasztásban, azaz a genomszelekcióban (GS). Ez azért fontos, mert a genom alapú tenyészérték felhasználásával nagyobb mértékű genetikai előrehaladás érhető el. Az általam vizsgált polimorfizmusokat (DGAT1 K232A, TG 5 UTR, leptin C528T), mint fontos mennyiségi tulajdonságokat meghatározó marker géneket, már számos külföldi országban sikeresen alkalmazzák a hatékonyabb szelekciós munka részeként. A fentiek alapján a disszertáció tárgyát képező vizsgálataim főbb célkitűzései a következők voltak: A magyar tejelő szarvasmarha állományhoz tartozó magyar tarka, holstein-fríz, és jersey tehenek egy-egy populációjának genetikai vizsgálata a DGAT1 K232A, leptin C528T és TG 5 UTR polimorfizmusaira nézve A génváltozatok előfordulási gyakoriságának feltérképezése a vizsgált reprezentatív tehén állományokban Ezen kívül az egyes genotípusok, valamint a tejtermelés mint gazdaságilag fontos tulajdonság közötti genetikai kapcsolat, illetve összefüggés keresése, az irodalmi adatok alapján az eddig közölt külföldi eredményekkel való összevetése A hazai húshasznú angus szarvasmarha populáció reprezentatív állományainak DGAT1 K232A, leptin C528T és TG 5 UTR polimorfizmusának vizsgálta A génváltozatok előfordulási gyakoriságának feltérképezése a vizsgált reprezentatív bika állományban Ezen kívül az egyes genotípusok, valamint a hosszú hátizom (musculus longissimus dorsi) és fehérpecsenye (musculus semitendinosus) zsírtartalmának vizsgálata mint gazdaságilag fontos tulajdonság közötti genetikai kapcsolat, illetve összefüggés keresése, az irodalmi adatok alapján az eddig közölt külföldi eredményekkel való összevetése 1
3 2. Anyag és módszer 2.1. A vizsgálatba vont fajták, egyedszámok; mintavétel A vizsgálatokhoz 4 szarvasmarha fajtához tartozó 7 hazai állomány (összesen: 1323 egyed) DGAT1 K232A, leptin C528T és TG 5 UTR polimorfizmus vizsgálatát végeztem el. A vizsgálataimhoz: 2 tenyészetből származó, összesen 485, legalább 4 laktációt zárt magyar tarka tejelő tehéntől vettem vér-, ill. szőr-, 1 tenyészetből származó, összesen 417, legalább 3 laktációt zárt holstein-fríz tejelő tehéntől vettem vér-, 2 tenyészetből származó, összesen 341, legalább 2 laktációt zárt jersey tejelő tehéntől szőr-, 2 tenyészetből származó, összesen 80, húshasznú angus bikából vettem vérmintát valamint a vágóhídi vágást követően állatonként 200 g-nyi mintát gyűjtöttem a 12. és 13. borda között a hosszú hátizomból (m. longissimus dorsi) és a fehérpecsenyéből (m. semitendinosus) Laboratóriumi vizsgálatok A mintavételt követően a genomiális DNS izolálása vérből ZSOLNAI és mtsai, (2003) szerint; szőrhagymából FAO/IAEA (2004) (FAO/IEAE Inter-regional Training course on Molecular Methods in Livestock Genetics and Breeding) ajánlása szerint történt. A vérmintákat NaEDTA-s vérvételi csövekben -20 C-on tároltuk a DNS kinyeréséig. A hosszú hátizom ((m. longissimus dorsi: LD) és a fehérpecsenye (m. semitendinosus: ST) zsírtartalmának meghatározása Soxhlet féle gravimetriás módszerrel az érvényben lévő magyar szabvány alapján végeztem (MSZ 5874/2-85). A vér- és szőrminták tipizálásához a DGAT1 gén K232A, valamint a leptin gén 528 (C/T) polimorfizmusok esetében Rotor Gene RG 3000 típusú Real-Time PCR készüléket (Corbett Research) és TaqMan alléldiszkriminációs módszert használtam. Vizsgálataimban a DGAT1 gén K232A polimorfizmusának azonosítása a és helyen található AA/GC dinukleotid szubsztitúció detektálását jelentette (GenBank Accession No. AJ318490). A leptin gén polimorfizmusának azonosítása az 528 helyen található C/T szubsztitúció detektálását jelentette (GeneBank Accession No. AB070368). A TG gén polimorfizmusának azonosítása 5 UTR nem transzlálódó régióban lévő citozin/timin (C/T) szubsztitúció detektálását jelentette (GenBank Accession No. M35823). Az állatok TG gén 5 UTR genotípusát PCR-RFLP (restrikciós fragmenthosszpolimorfizmus) módszerrel határoztam meg Barendse, 1999 által leírt PCR körülmények adaptálásával. A felszaporított termék hasítását, vagyis a polimorf hely azonosítását, a PsuI (Fermentas) restrikciós endonukleázzal végeztem. A hasított DNS fragmentumokat ethidium bromiddal festett 4%-os metafor agaróz gélen választottam el egymástól, amelyek a festék hatására UV fényben jól elkülöníthetők. 2
4 2.3. Adatbáziskezelés és statisztikai vizsgálatok A tehenek tejtermelési adatait a laktációk során az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által havonta végzett befejések adatai alapján értékeltem. Populációegyensúly-vizsgálatok A populációk genetikai egyensúlyának vizsgálatához az elméletileg várt genotípusgyakoriságokat a tapasztalt genotípus-gyakoriságok felhasználásával a Hardy-Weinberg szabály alapján határoztam meg. A feltételezett populációegyensúlyt a χ 2 értékének kiszámolásával vizsgáltam. Hatásvizsgálat A vizsgált polimorfizmusok feltételezett hatásainak elemzéséhez az állatok 305 napos laktációs adatait (tejhozam (kg), tejzsír (kg, %), tejfehérje (kg, %)), valamint a tejelő napok számát, szárazonállást, legnagyobb napi (kg) és a befejések átlag tejhozamát (kg), valamint a perzisztenciát (%) használtam. A statisztikai analízist SPSS 14.0 Windows szoftver segítségével végeztem. A vizsgált lókuszok (DGAT1, leptin, TG), valamint a termelési adatok közötti feltételezett kapcsolat felderítésére többtényezős varianciaanalízis, Általános Lineáris Modell (GLM: General Linear Model) és a legkisebb négyzetes különbségek (Fisher-féle LSD) (LSD: least square differences) módszerét, illetve nem homogén varianciák esetében Tamhane-féle tesztet alkalmaztam. Az értékelés során a tejelő populációk esetében (magyar tarka, holstein-fríz, jersey) a tehenek DGAT1, leptin és TG genotípusát, születési évét és laktáció sorszámát, és az ellés évszakát fix hatásnak tekintetem. A magyar tarka és jersey populációk esetében a tenyészet az adott tenyészet, ill. az ott folyó menedzsment fix hatását képviselte. A magyar tarka és a holstein-fríz populációk esetében a leptin*tg genotípus interakció fix hatásával is számoltam. A húshasznú angus populáció esetében a három lókusz (DGAT1, leptin, TG) genotípusa mellett a tenyészet és a takarmány kiegészítés (napraforgó) hatását tekintettem fix hatásnak az értékelés során. A faktorok hatásainak mértékét a leggyakrabban használt többváltozós varianciaanalízis módszerével (U-próba, más néven Wilks Lambda módszer) számítottam ki. 3
5 3. Eredmények 3.1. Allél- és genotípus-megoszlási értékek A DGAT1 gén K232A polimorfizmusának genotípus- és allélgyakorisági értékei hazai szarvasmarha populációkban A real-time PCR segítségével 3 különböző mintázatot (genotípust) sikerült elkülönítenem (AA/AA, AA/GC, GC/GC). Ez a 3 genotípus két allél (AA és GC allél) kombinációjaként értelmezhető. Magyar tarka populáció esetében az AA allél (lizin variáns) gyakorisága 0,10; holstein-fríz populáció esetében 0,22; a jersey fajtánál 0,81 (AA) míg az angus fajtánál 0,18 (AA) volt. Az általam vizsgált populációkban az allélok kombinációjaként létrejött genotípusok számszerű megoszlása magyar tarka fajtánál 1,66% (AA/AA), 16,43% (AA/GC), 81,91% (GC/GC); holstein-fríz populáció esetében 4,32% (AA/AA), 35,49% (AA/GC), 60,19% (GC/GC) volt. A jersey fajtánál 68,53% (AA/AA), 25,29% (AA/GC), 6,18% (GC/GC); a angus fajtánál a következőképpen alakult: 7,50% (AA/AA); 20,00% (AA/GC); 72,50% (GC/GC) A leptin gén C528T polimorfizmusának genotípus- és allélgyakorisági értékei hazai szarvasmarha populációkban A real-time PCR segítségével 3 különböző mintázatot (genotípust) sikerült elkülönítenem (CC, CT, TT). Ez a 3 genotípus két allél (C és T allél) kombinációjaként értelmezhető. Magyar tarka populáció esetében az C allél gyakorisága 0,75; holstein-fríz populáció esetében 0,85; a jersey fajtánál 0,87 (C) míg az angus fajtánál 0,77 (C) volt. Az általam vizsgált populációkban az allélok kombinációjaként létrejött genotípusok számszerű megoszlása magyar tarka fajtánál 52,99% (CC), 43,71% (CT), 3,30% (TT); holstein-fríz populáció esetében 70,02% (CC), 29,26% (CT), 0,72% (TT) volt. A jersey fajtánál 74,78% (CC), 24,63% (CT), 0,59% (TT); az angus fajtánál a következőképpen alakult: 56,25% (CC), 41,25% (CT), 2,5% (TT) A TG gén 5 polimorfizmusának genotípus- és allélgyakorisági értékei hazai szarvasmarha populációkban A PCR reakció segítségével amplifikált DNS szakasz PsuI restrikciós endonukleázzal való hasítása, valamint az elektroforézis eredményeképpen az agaróz gélen UV fény segítségével 3 különböző mintázatot (genotípust) sikerült megkülönböztetnem. Egy három sávos (CC), egy négy sávos (CT) és egy két sávos (TT) mintázatot. Ez a 3 genotípus két allél (C és T allél) kombinációjaként értelmezhető. Magyar tarka populáció esetében az C allél gyakorisága 0,73; holstein-fríz populáció esetében 0,87; a jersey fajtánál 0,77 (C) míg az angus fajtánál 0,67 (C) volt. Az általam vizsgált populációkban az allélok kombinációjaként létrejött genotípusok számszerű megoszlása magyar tarka fajtánál 53,43% (CC), 39,04% (CT), 7,53% (TT); holstein-fríz populáció esetében 74,45% (CC), 24,10% (CT), 1,45% (TT) volt. A jersey fajtánál 59,57% (CC), 35,02% (CT), 5,41% (TT); az angus fajtánál a következőképpen alakult: 45,00% (CC), 40,00% (CT), 15,00% (TT). 4
6 3.2. Hatásvizsgálat eredményei A DGAT1 K232A, a leptin C528T, valamint a TG 5 UTR polimorfizmusok és a vizsgált tulajdonságok közötti összefüggések hazai magyar tarka állományban A szárazonállási idő tekintetében a DGAT1 gén genotípusai között szignifikáns kapcsolat volt kimutatható. A GC/GC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb értéke volt kimutatható az AA/GC genotípusú egyedekhez képest. Az AA/AA genotípusú állatoknál azonban semmilyen különbség nem volt kimutatható a két másik genotípushoz képest. A maximálisan befejt tej mennyiség esetében az AA/AA genotípusú egyedek szignifikánsan kisebb értéket értek el, mint az AA/GC és GC/GC genotípusú tehenek. A két utóbbi genotípus között nem volt szignifikáns különbség. Az átlagosan befejt tej mennyiség vonatkozásában ugyancsak az AA/AA genotípusú egyedek értek el szignifikánsan kisebb értéket az AA/GC és GC/GC genotípusú tehenekhez képest. A TG genotípusai között is sikerült kimutatni szignifikáns különbséget. A maximálisan befejt tej mennyiség esetében a CC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb értéket értek el, mint az CT és TT genotípusú tehenek. A két utóbbi genotípus között nem volt szignifikáns különbség. Az átlagosan befejt tej mennyiség vonatkozásában a CC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb értéket értek el mint a TT genotípusú egyedek, valamint alacsonyabbat a CT genotípusú tehenekhez képest. A TG genotípusok esetében szignifikáns különbség volt kimutatható a CC és CT genotípusok között. Ezen vizsgált tulajdonság esetében a CC genotípusú tehenek szignifikánsan alacsonyabb értéket produkáltak, mint heterozigóta társaik. A TT genotípusú állatoknál azonban semmilyen különbség nem volt kimutatható. A 305 napos laktációs tejhozam vizsgálata során a DGAT1 esetében az AA/AA genotípusú egyedek szignifikánsan alacsonyabb értéket értek el, mint az AA/GC és GC/GC genotípusú társaik. A TG esetében a CC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb értéket értek el mint a TT genotípusú egyedek, valamint alacsonyabbat a CT genotípusú tehenekhez képest. A 305 napos tejzsír hozamnál a DGAT1 esetében a heterozigóta egyedek szignifikánsan magasabb értéket produkáltak, mint a másik két genotípushoz tartozó egyedek. Ugyanezen tulajdonság esetében a TG genotípusok esetében ugyancsak a heterozigóta egyedek értek el szignifikánsan magasabb értéket, a CC genotípusúakhoz képest. A TT genotípusú állatoknál nem volt kimutatható szignifikáns különbség a két másik genotípushoz képest. A 305 napos tejfehérje hozamnál a DGAT1 esetében az AA/AA genotípus egyedek szignifikánsan alacsonyabb tejfehérje hozammal rendelkeztek, mint a két másik genotípus egyedei. A TG genotípusoknál a CC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb tejfehérje mennyiséget produkáltak a TT genotípusúakhoz képest, illetve alacsonyabbat a CT genotípusúakhoz képest. A TT és a CT genotípusú állatok tejfehérje hozama között azonban semmilyen szignifikáns különbség nem volt kimutatható. A 305 napos tejzsír százalék vizsgálatakor a DGAT1 lókusz esetében az AA/AA genotípusú, míg a leptin lókusz esetében a TT genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb értékeket, a másik két-két genotípushoz tartozó egyedekhez képest. A TG esetében ugyancsak a TT genotípusúak értek el szignifikánsan magasabb tejzsír %-ot, a CC és CT genotípusok között semmilyen különbség nem volt kimutatható. 5
7 A 305 napos tejfehérje százalék esetében hasonló eredmények születtek. A DGAT1 lókusz esetében az AA/AA genotípusú, míg a leptin lókusz esetében a TT genotípusú egyedek produkáltak ugyancsak szignifikánsan magasabb értékeket, a másik két-két genotípushoz tartozó egyedekhez képest. A TG esetében ugyancsak a TT genotípusú tehenek értek el szignifikánsan magasabb tejfehérje %-ot, a CC genotípusúakhoz képest. Ugyanakkor a heterozigóta egyedek szignifikánsan magasabb értékeket értek el, mint a CC genotípusú egyedek. A CT és a TT genotípusok között semmilyen különbség nem volt kimutatható A DGAT1 K232A, a leptin C528T, valamint a TG 5 UTR polimorfizmusok és a vizsgált tulajdonságok közötti összefüggések hazai holstein-fríz állományban Mindkét befejési érték esetében sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni a DGAT1 genotípusai között. A maximálisan befejt tej mennyiség esetében az AA/AA genotípusú egyedek szignifikánsan kisebb értéket értek el mint a GC/GC genotípusú tehenek, illetve az AA/GC genotípusúak is szignifikánsan kisebb értéket produkáltak a GC/GC genotípusú egyedekhez képest. Az AA/AA és a AA/GC genotípusok között nem volt szignifikáns különbség. Az átlagosan befejt tej mennyiség vonatkozásában ugyancsak az AA/AA genotípusú egyedek értek el szignifikánsan kisebb értéket a GC/GC genotípusú tehenekhez képest, valamint hasonlóképpen az előzőekhez az AA/GC genotípusúak is szignifikánsan kisebb értéket produkáltak a GC/GC genotípusú egyedekhez képest. Az AA/AA és a AA/GC genotípusok között nem volt szignifikáns különbség. A laktációs perzisztencia vizsgálata során a leptin és a TG genotípusai kötött nem volt szignifikáns kapcsolat kimutatható. A DGAT1 genotípusok esetében szignifikáns különbség volt kimutatható az AA/GC és a GC/GC genotípusok között. Ezen vizsgált tulajdonság esetében az AA/GC genotípusú tehenek szignifikánsan alacsonyabb értéket produkáltak, mint a GC/GC genotípusú társaik. Az AA/AA genotípusú állatoknál azonban semmilyen különbség nem volt kimutatható. A 305 napos tejhozamnál DGAT1 esetében az AA/AA genotípusú egyedek szignifikánsan kevesebb tejet termeltek a GC/GC genotípusú tehenekhez képest, valamint az AA/GC genotípusúak is szignifikánsan kisebb értéket produkáltak a GC/GC genotípusú egyedekhez képest. Az AA/AA és a AA/GC genotípusok között nem volt szignifikáns különbség. A 305 napos tejzsír hozam vizsgálatakor a TG genotípusok esetében a CC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb értéket értek el, a CT genotípusúakhoz képest. A TT genotípusú állatoknál azonban semmilyen különbség nem volt kimutatható. A 305 napos tejfehérje hozamok vizsgálatakor a DGAT1 esetében a homozigóta GC/GC genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb értéket produkáltak, mint a heterozigiták. Az AA/AA genotípusú állatoknál semmilyen különbség nem volt kimutatható. A 305 napos tejzsír százalék vizsgálatakor a DGAT1 lókusz esetében az AA/AA genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb értékeket, a másik két genotípushoz tartozó egyedekhez képest. A TG lókusz esetében a TT illetve a CC genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb tejzsír %-ot, a heterozigóta társaikhoz viszonyítva. A 305 napos tejfehérje százalék vizsgálata során a DGAT1 AA/AA genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb tejfehérje %-ot, az AA/GC és GC/GC 6
8 genotípushoz tartozó egyedekhez képest. A leptin lókusznál esetében a heterozigóta CT genotípusú tehenek értek el szignifikánsan magasabb tejfehérje %-ot, a CC genotípusúakhoz képest. Ugyanakkor a TT genotípusok között semmilyen különbség nem volt kimutatható. A 305 napos tejfehérje arányának vizsgálatakor a TG genotípusai között nem volt szignifikáns kapcsolat kimutatható A DGAT1 K232A, a leptin C528T, valamint a TG 5 UTR polimorfizmusok és a vizsgált tulajdonságok közötti összefüggések hazai jersey állományban A 305 napos tejhozamnál DGAT1 esetében az AA/AA genotípusú egyedek szignifikánsan kevesebb tejet termeltek mint a GC/GC genotípusú tehenek. A GC/GC genotípusok között nem volt kimutatható szignifikáns különbség. A 305 napos tejzsír hozam vizsgálatakor a DGAT1 genotípusok esetében az AA/AA genotípusú egyedek szignifikánsan magasabb tejzsír mennyiség volt tapasztalható, az AA/GC és a GC/GC genotípusúakhoz képest. A két utóbbi genotípus között azonban semmilyen szignifikáns különbség nem volt kimutatható. A 305 napos tejzsír százalék vizsgálatakor a DGAT1 lókusz esetében az AA/AA genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb értékeket, a másik két genotípushoz tartozó egyedekhez képest, de az AA/GC és GC/GC genotípusok között már nem volt szignifikáns kapcsolat. A TG lókusz esetében a CT genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb tejzsír %-ot, a CC genotípusú társaikhoz viszonyítva. A TT genotípusok között már nem volt szignifikáns kapcsolat. A 305 napos tejfehérje százalék vizsgálata során a DGAT1 lókusznál sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatnom a genotípus csoportok között. Az AA/AA genotípusú egyedek produkáltak szignifikánsan magasabb tejfehérje %-ot, az AA/GC és GC/GC genotípushoz tartozó egyedekhez képest, de az AA/GC és GC/GC genotípusok között már nem volt szignifikáns kapcsolat A DGAT1 K232A, a leptin C528T valamint a TG 5 UTR polimorfizmusok és a vizsgált tulajdonságok közötti összefüggések hazai angus állományban A DGAT1 lókusz esetében az AA/AA genotípusú egyedeinek szignifikánsan magasabb volt a hosszú hátizom (m. longissimus dorsi: LD) intramuszkuláris zsírtartalma, mint az AA/GC és GC/GC genotípusú bikáké. Az AA/GC és GC/GC genotípusok között nem volt kimutatható szignifikáns különbség. A fehérpecsenye (m. semitendinosus: ST) esetében az előzőhöz hasonló tendenciát sikerült kimutatnom. Ezen húsminta esetében is az AA/AA genotípusú egyedek értek el szignifikánsan magasabb intramuszkuláris zsírtartalmat, az AA/GC és GC/GC genotípusú egyedekhez képest. Az AA/GC és GC/GC genotípusok között itt sem volt szignifikáns különbség. A leptin lókusz esetében a TT genotípusú bikáknak volt szignifikánsan magasabb a fehérpecsenye (m. semitendinosus) intramuszkuláris zsírtartalma, a CC és CT genotípusú egyedekhez képest. A két utóbbi genotípus között nem volt kimutatható szignifikáns különbség. A hosszú hátizom (m. longissimus dorsi) esetében nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatnom, de tendenciáját tekintve a hosszú hátizom esetében is a TT genotípusú egyedeknek volt magasabb az intramuszkuláris zsírtartalma. A TG lókusz esetében, mindkét húsmintánál a TT genotípusú bikáknak volt szignifikánsan magasabb a hosszú hátizom, valamint a fehérpecsenye intramuszkuláris zsírtartalma, a CC és CT genotípusú egyedekhez képest. A két utóbbi genotípus között nem volt kimutatható szignifikáns különbség. 7
9 4. Következtetések és javaslatok A DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR polimorfizmusok allélfrekvencia értékeinek kiszámításánál kiderült, hogy a vizsgált nullhipotézis, vagyis hogy a mintapopuláció Hardy-Weinberg egyensúlyban van, nem minden esetben igazolódott be. A DGAT1, a leptin és a TG lókuszokra vonatkozó szelekciós nyomás tehát nem mindenhol kimutatható mértékű. Az egyensúly megléte arra is utalhat, hogy a vizsgált mintapopuláció reprezentatív, jól jellemzi a hazai vizsgált fajtákat. A vizsgált DGAT1 lókusz esetében szignifikáns összefüggés mutatkozott mind a magyar tarka, holstein-fríz mind pedig a jersey populáció esetében az adott gén változatai és a 305 napos tejhozam, tejzsír-, és fehérje százalék között. Mindhárom tejelő populáció esetében azonos tendencia volt megfigyelhető. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az AA allél pozitív hatással van a tejzsír és tejfehérje arányára és negatív hatással a 305 napos tejhozamra. Az AA allél tejzsír termelésre kifejtett pozitív hatása egyértelműen dokumentált és ezt jelenlegi vizsgálati eredményeim is alátámasztják. Az eredményeim alapján nem tudtam egyértelmű hatást megállapítani a leptin C528T polimorfizmusa és a tejelő állományok tejtermelési paraméterei között. A TG 5 UTR polimorfizmus esetében mindhárom tejelő populáció esetében szignifikáns kapcsolatot sikerült kimutatni a 305 napos tejzsír % vonatkozásában. Mind a magyar tarka, holstein-fríz mind pedig a jersey populációk esetében a TT genotípusnak volt pozitív hatása a 305 napos tejzsír arányára. Az általam vizsgált húshasznú angus állomány eredményeit számos olyan irodalmi adat is megerősíti, ahol mind a DGAT1, mind a leptin és a TG lókuszok esetében a mutáns allél bizonyult a legelőnyösebbnek az intramuszkuláris zsírtartalom szempontjából. A végkövetkeztetések levonásához azonban mind a négy populáció (magyar tarka, holstein-fríz, jersey, angus), mind a három polimorfizmusa (DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR) esetében további vizsgálatok szükségesek az állományok nagyobb arányú bevonásával. A ritkán előforduló genotípusok alacsony száma is indokolttá teszi a magasabb mintaszám kialakítását. A tej-, és hústermelés bonyolult fiziológiai háttere miatt, a termelt tej-, és hús mennyiségét és összetételét számos endogén és exogén tényező befolyásolja. A hatékony termelés érdekében, a tenyésztői munka során kifejezetten fontos mindkét faktorcsoport optimalizálása. A genotípus fokozatos átalakítása, illetve a kedvező genotípusú egyedek megtartására irányuló szelekció, a hagyományos tenyésztési eljárások mellett, ill. azokat kiegészítve molekuláris genetikai módszerekkel is történhet. A jelen dolgozat alapján javasolható, hogy az egyre több tulajdonságra kiterjedő és mind több faktort tartalmazó tenyésztési indexbe a DGAT1 K232A polimorfizmus, mint a tejtermelés egyik markere, és a DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 polimorfizmusok, mint a hús intramuszkuláris zsírtartalmának markerei, beépítésre kerüljön. 8
10 5. Új kutatási eredmények 1. Hazánkban először határoztam meg a magyar tarka (485), és jersey (341) tejtermelő tehenek egy-egy populációjában DGAT1, leptin és TG lókuszok; holstein-fríz (417) tejelő és angus (80) bika populációkban a leptin és TG lókuszok, allélgyakorisági és genotípus eloszlási értékeit. Ezek az eredmények alapadatnak tekinthetők az említett állományokban. 2. Statisztikailag bizonyítható összefüggéseket állapítottam meg a magyar tarka populáció esetében a vizsgált lókuszok és bizonyos tejtermelési mutatók között. Szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a DGAT1 K232A polimorfizmus bizonyos genotípusai és a maximálisan-, az átlagosan befejt tej mennyiség, és mind az öt vizsgált sztenderd tejtermelési mutató (305 napos tejhozam (kg), 305 napos tejzsír-, és fehérje %, valamint a 305 napos tejzsír-, és fehérjehozam (kg)) között. A leptin C528T polimorfizmus vizsgálatakor szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a genotípusok és a 305 napos tejzsír-, és fehérje % között. A TG 5 UTR polimorfizmus esetében szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a genotípusok a maximálisan befejt tej mennyiség, az átlagosan befejt tej mennyiség, a perzisztencia és mind az öt vizsgált sztenderd tejtermelési mutató (305 napos tejhozam (kg), 305 napos tejzsír-, és fehérje %, valamint a 305 napos tejzsír-, és fehérjehozam (kg)) között. 3. Statisztikailag bizonyítható összefüggéseket állapítottam meg a holstein-fríz populáció esetében a vizsgált lókuszok és bizonyos tejtemelési mutatók között. Szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a DGAT1 K232A polimorfizmus bizonyos genotípusai és a maximálisan-, az átlagosan befejt tej mennyiség és a perzisztencia között. A leptin C528T polimorfizmus vizsgálatakor szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a genotípusok és a 305 napos tejfehérje % között. A TG 5 UTR polimorfizmus vizsgálata során szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a genotípusok és a 305 napos tejzsír % és tejzsírhozam (kg) között. 4. Statisztikailag bizonyítható összefüggéseket állapítottam meg a jersey populáció esetében a vizsgált lókuszok és bizonyos tejtemelési mutatók között. Szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a DGAT1 K232A polimorfizmus bizonyos genotípusai négy sztenderd tejtermelési mutató, a 305 napos tejhozam (kg), a 305 napos tejzsír-, és fehérje %, valamint a 305 napos tejzsírhozam (kg) között. A TG 5 UTR polimorfizmus vizsgálata során szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a genotípusok és a 305 napos tejzsír % között. 9
11 5. Statisztikailag bizonyítható összefüggéseket állapítottam meg az angus populáció esetében a vizsgált lókuszok és két indikátor izom (musculus longissimus dorsi - LD, musculus semitendinosus - ST) intramuszkuláris zsírtartalma között. Szignifikáns (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a DGAT1 K232A polimorfizmus bizonyos genotípusai és a hosszú hátizom (musculus longissimus dorsi LD), valamint a fehérpecsenye (musculus semitendinosus ST) intamuszkuláris zsírtartalma között. A leptin C528T és a TG 5 UTR polimorfizmusok vizsgálata során (p<0,05) eltéréseket mutattam ki a genotípusok és a fehérpecsenye (musculus semitendinosus ST) intamuszkuláris zsírtartalma között. 10
12 6. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 6.1. Az értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények Idegen nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. I. ANTON, K. KOVÁCS, G. HOLLÓ, V. FARKAS, L. LEHEL, Z. HAJDA, A. ZSOLNAI (2011): Effect of leptin, DGAT1 and TG gene polymorphisms on the intramuscular fat of Angus cattle in Hungary. Livestock Science, 135, Impact Factor: 1, I. ANTON, K. KOVÁCS, G. HOLLÓ, V. FARKAS, F. SZABÓ, I. EGERSZEGI, J. RÁTKY, A. ZSOLNAI and K-P. BRÜSSOW: Effect of DGAT1, leptin and TG gene polymorphisms on some milk production traits in different dairy cattle breeds in Hungary. Archiv Tierzucht / Archives Animal Breeding (közlésre elfogadva) Magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. FARKAS V., KOVÁCS K., HOLLÓ G., ZSOLNAI A., SZABÓ F., POLGÁR J. P., ANTON I. (2010): A szarvasmarha DGAT1 gén K232A polimorfizmusának hatása magyar tarka tehenek tejtermelési tulajdonságaira. Állattenyésztés és takarmányozás 59, FARKAS V., KOVÁCS K., HOLLÓ G., ZSOLNAI A., SZABÓ F., ANTON I. : A Szarvasmarha DGAT1 gén K232A polimorfizmusának hatása holstein-fríz és jersey tehenek tejtermelési tulajdonságaira. Állattenyésztés és takarmányozás (közlésre elfogadva) Konferencia kiadványban megjelent idegen nyelvű közlemények 1. V. FARKAS, F. SZABÓ, A. ZSOLNAI AND I. ANTON (2008): Effect of the DGAT1 gene polymorphysm on milk production traits in Hungarian Simmental cows, European Associacion for Animal Production th August, Vilnius, Lithuania; Session 35., Poster FARKAS V., KOVÁCS K., ZSOLNAI A., FÉSÜS L., POLGÁR J. P., SZABÓ F. AND ANTON I. (2009): Effect of the Thyroglobulin (TG) and Leptin gene polymorphisms on the milk production traits in Hungarian Simmental cows. Book of the Abstracts of the 60th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 15. Barcelona, Spain, August,
13 3. V. FARKAS, K. KOVÁCS, A. ZSOLNAI, J. P. POLGÁR, F. SZABÓ AND I. ANTON (2009): Associations between TG and Leptin gene polymorphisms and milk production traits in Hungarian Simmental cows. 28th Congress of the European Simmental Federation, Siófok, szeptember ANTON, I., KOVÁCS, K., HOLLÓ, G., FARKAS, V. AND ZSOLNAI, A., (2010): Effect of the Leptin gene polymorphism on the intramuscular fat deposition in Hungarian Angus cattle. 61th Annual Meeting of the European Association for Animal Production; Heraklion, Crete Island, Greece, August, ANTON, K. KOVÁCS, G. HOLLÓ, V. FARKAS, F. SZABÓ AND A. ZSOLNAI (2011): Effect of DGAT1, TG and leptin gene polymorphisms on milk production traits in Holstein-Friesian cows in Hungary. ADSA-ASAS Joint Annual Meeting (July 10-14, 2011, New Orleans, Louisiana, USA.) J. Anim. Sci. Vol. 89, E-Suppl.1., p Konferencia kiadványban megjelent magyar nyelvű közlemények 1. FARKAS V., SZABÓ F., POLGÁR J. P., KOVÁCS K., ZSOLNAI A., ANTON I. (2008): A DGAT1 gén hatása a tejtermelésre illetve a tej zsírtartalmára magyar tarka tehenekben. 50. Jubileumi Georgikon Napok; szeptember ISBN: FARKAS V., SZABÓ F., KOVÁCS K., ZSOLNAI A., ANTON I. (2009): A DGAT1 a TG és a leptin polimorfizmusok hatása a szarvasmarhák termelési tulajdonságaira. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum; Keszthely, április 16. ISBN: Értekezés témakörén kívül (egyéb) közlemények Idegen nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. TÖRÖK M., POLGÁR J. P., KOCSI GY., FARKAS V., SZABÓ F. (2009): Correlation of ultrasonic measured ribeye area and fat thickness to the certain traits measured on slaughtered bulls (Short communication). Archiv Tierzucht 52. (1), pp. Impakt Faktor: 0, F. HUSVETH, E. GALAMB, V. FARKAS, L. WÁGNER, R. JOLÁNKAI, L. PÁL (2011): Conjugated linoleic acid and other C18 fatty acid composition of muscle and adipose tissues in lambs fed on diets containing vegetable oil supplementations or grass silage. Acta Alimentaria, 40:(3) pp Impakt Faktor: 0,379 12
14 Magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. TÖRÖK M., KOCSIS GY., BENE SZ., KISS B., FARKAS V., SZABÓ F. (2007): Hízómarhák különböző testtájain ultrahanggal mért bőralatti faggyúvastagsága és azok összefüggései, Állattenyésztés és Takarmányozás, SZABÓ F., FARKAS V., FEKETE ZS., FÖRDŐS A., ZSUPPÁN ZS., KANYAR R., TÖRÖK M., KISS B., POLGÁR J. P., BENE SZ. (2008): Különböző genotípusú növendék bikák hízlalási és vágási eredménye. A hús 18:(3-4) p Konferencia kiadványban megjelent magyar nyelvű közlemények 1. FARKAS V., HUSVÉTH F. (2007): A takarmányozás hatása a bárányhús konjugált linolsav (CLA) tartalmára. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum; Keszthely március FARKAS V., HUSVÉTH F. (2007): A bárányhús zsírsavösszetételének befolyásolása takarmányozással, különös tekintettel a konjugált linolsav tartalomra. XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció, Debrecen, április TÖRÖK M., FARKAS V., FÖRDŐS A., FEKETE ZS., POLGÁR J. P., SZABÓ F. (2008): A bőr alatti faggyúvastagság és a hosszú hátizom keresztmetszet terület egymást követő kiértékelésének kapcsolata hízóbikák esetében. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2008 április 3. ISBN: POLGÁR J. P., FÜLLER I., STEFLER J., FARKAS V., SZABÓ F. (2009): Magyar tarka bikák hízlalási és vágási paramétereinek öröklődhetősége és tenyészértéke. 51. Georgikon Napok; október 1-2. ISBN:
A szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban
A szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban Doktori értekezés tézisei Kovács Katalin Gödöllő 2006
RészletesebbenKészült a Pannon Egyetem, Állat- és Agrárkörnyezettudományi
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem, Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskola vezető:
RészletesebbenA kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése
A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése Szarvasmarha esetében a húsok márványozottságát az izmon belül, az izomrostok között elhelyezkedő ún. intramuszkuláris faggyú okozza.
RészletesebbenMangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében
Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika
RészletesebbenTejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
Egri Edit 1, 2 - Holló István 2 - Húth Balázs 2 - Holló Gabriella 2 Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
RészletesebbenVÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE
VÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE Dr. Taller János Tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Biotechnológiai Kutatócsoport Farkas Valéria Tejtermelést és
RészletesebbenGenetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére
Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Dr. Czeglédi Levente Dr. Béri Béla Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiaforrások és agrár
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenFAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskola vezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Gulyás László
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita
Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető
RészletesebbenMagyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009. PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető:
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenAz egyetlen automatizált állományelemző program.
Az egyetlen automatizált állományelemző program. Bemutatkozás Peter van Beek, MSc Key Account Manager, Európa és Közel- Kelet Holland tenyésztői családból származom A Wageningen Egyetemen szereztem meg
RészletesebbenA Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása
1 of 6 5/16/2009 2:59 PM A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása A genotípus-gyakoriság megoszlásának vizsgálata 1. ábra. A Hardy Weinberg-egyensúlyi genotípus-gyakoriságok az allélgyakoriság Számos
RészletesebbenTenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben
Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat
RészletesebbenTóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül
Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Doktori Iskolavezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskolavezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Bali Papp
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 2013. február 26. március 8. 19300 Bonyhádi Érmes
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 247 KÜLÖNBÖZİ SZARVASMARHA FAJTÁK HÍZÉKONYSÁGA ÉS VÁGÓÉRTÉKE Somogyi Tamás,
RészletesebbenOpponensi vélemény. A téma aktualitása:
Opponensi vélemény Kiss Balázs: Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
Részletesebbenmangalica sertésn Prof. dr. Bali Papp Ágnes TÁMOP-4.2.1/B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugatmagyarországi
élelmiszer-előá őshonos mangalica sertésn Prof.dr. Bali Papp Ágnes TÁMOP-4.2.1/B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugatmagyarországi Egyetemen c. kutatási projekt A SZÁNTÓFÖLDTŐL
RészletesebbenDNS MIKROSZATELLITEK VIZSGÁLATA LÓ ÉS SZARVASMARHA FAJTÁKBAN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Tanszékvezető Dr. Husvéth Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora Készült
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 152 A HASZNOS ÉLETTARTAM NÖVELÉSÉNEK GENETIKAI LEHETİSÉGEI TEJELİ SZARVASMARHA
RészletesebbenRÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI
RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A
RészletesebbenXXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem
XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem Tenyészcélok a húsmarhatenyésztésben Termelési Reprodukciós Vágási tulajdonságok Termelési tulajdonságok
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenPÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN. Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen
PÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen Összefoglalás A szerző a szimulált tehénállományt és valós bikaállományt klaszteranalízissel
RészletesebbenA tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
RészletesebbenA BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország
BSI.1 1 A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.2 2 MI A TENYÉSZÉRTÉK? Egy állat GENETIKAI ÉRTÉKÉNEK becslése egy adott tulajdonságban pl. 400-napos súlyban,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 12 MINİSÉGI VÁGÓMARHA-ELİÁLLÍTÁS TENYÉSZTÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI
RészletesebbenBene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3
Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3 Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehenek laktációs teljesítményére Some effects on lactation performance of cows
RészletesebbenA Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat
A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben
RészletesebbenÉrtékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A szarvasmarha legfontosabb értékmérő tulajdonsága a tej- és hústermelő képesség A szarvasmarha
RészletesebbenDr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék
Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.
RészletesebbenSodródás Evolúció neutrális elmélete
Sodródás Evolúció neutrális elmélete Egy kísérlet Drosophila Drosophila pseudoobscura 8 hím + 8 nőstény/tenyészet 107 darab tenyészet Minden tenyészet csak heterozigóta egyedekkel indul a neutrális szemszín
RészletesebbenKÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER
RészletesebbenAZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE*
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 523 536. 523 AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* SZABÓ FERENC FEKETE ZSUZSANNA FÖRDÔS ATTILA
RészletesebbenISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN
ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN A Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe hagyomány teremtő célzattal, másodszor rendezte meg silókonferenciáját október 16.- án Herceghalomban
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenRÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA
RÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA Könyv, könyvrészlet (12) 1. HOLLÓ G. (2002): A vágóállatok minősítése és osztályozása. In: Vágóállat- és húsminőség (szerk: Szűcs E.) Szaktudás Kiadóház Rt. Budapest, 39 p.
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TEMPFLI KÁROLY
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TEMPFLI KÁROLY MOSONMAGYARÓVÁR 2014 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR UJHELYI IMRE ÁLLATTUDOMÁNYI DOKTORI
RészletesebbenAz eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OTKA T037963) ZÁRÓJELENTÉS
Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OKA 037963) ZÁRÓJELENÉS A pályázatban megfogalmazott kutatási feladatok három csoportjában végzett vizsgálatok eredményei a
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt ÁLLATGENETIKA Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
Részletesebben10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai
10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai A DNS mint azonosító 3 milliárd bázispár az emberi DNS-ben (99.9%-ban azonos) 0.1%-nyi különbség elegendő az egyedek megkülönböztetéséhez Genetikai
RészletesebbenHAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat
HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt A Nemzetközi HapMap Project célja az emberi genom haplotípus* térképének(hapmap; haplotype map) megszerkesztése, melynek segítségével katalogizálni tudjuk az ember
Részletesebben25 év a magyartarka tenyésztésben
25 év a magyartarka tenyésztésben Regionális közgyűlések 2014. február 25. - március 6. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Az egyesület megalakulása és főbb állomásai 1989. június 16. Bonyhád, megalakult
RészletesebbenAZ ALPROJEKTEK ÜTEMEZÉSE
Kérjük a különböző fázisokat tevékenységekre és projektelemekre lebontva, negyedéves ütemezéssel megadni (amelyet majd Ganttdiagrammban kell bemutatni és a különböző feladatokat szövegesen is le kell írni
RészletesebbenPh.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREK DIAGNOSZTIKUS HATÉKONYSÁGA AZ ELHÍZÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZSIGERI ZSÍRFELHALMOZÓDÁS ÉS BIZONYOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Pintér Zoltán
RészletesebbenSzakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31)
Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) OTKA K-100845 Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap (2012.02.01 2016.01.31) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM
Részletesebben../2014. (..) FM rendelet. a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről
../2014. (..) FM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
RészletesebbenOpponensi Vélemény Dr. Nagy Bálint A valósidejű PCR alkalmazása a klinikai genetikai gyakorlatban ' című értekezéséről
Opponensi Vélemény Dr. Nagy Bálint A valósidejű PCR alkalmazása a klinikai genetikai gyakorlatban ' című értekezéséről Dr. Nagy Bálint az MTA doktora fokozat megszerzéséhez a fenti címen nyújtott be a
RészletesebbenSzelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013
Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz
RészletesebbenMolekuláris genetikai vizsgálatok a gazdasági állatfajok termelési eredményének javítása érdekében
Molekuláris genetikai vizsgálatok a gazdasági állatfajok termelési eredményének javítása érdekében Árnyasi Mariann Magyar Tudományos Akadémia, Szent István Egyetem, Állatnemesítési Kutatócsoport, Gödöllő
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Dér F., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1981): Állattartás technológia II. Szarvasmarha tartástechnológia. Szerk: Guba
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 27755 Vasvári Nadap Tyson 2018. február 27- március
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában
A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor
RészletesebbenKettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT-ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla DSc egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Polgár J. Péter CSc
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenKorszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában
Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában ELİADÁS ÉS GYAKORLAT A Szent István Egyetem hallgatóinak Gödöllı 2007 november 16 Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló
RészletesebbenBEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS
BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább tért hódít a növénynemesítés különböző területein, így a kukoricanemesítésben is. A növényi fenotípusos jellemzők és
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 225 ULTRAHANGGAL MÉRT BİR ALATTI FAGGYÚVASTAGSÁG ÉS ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET-TERÜLET
RészletesebbenOPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -
OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű
RészletesebbenJuh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások
Komlósi István Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások című MTA doktori értekezésének a bírálata A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának a megtisztelő felkérése
RészletesebbenA vérmérséklet mint értékmérő tulajdonság jelentősége a hazai tejelő- és húsmarhatenyésztésben
Szent István Egyetem A vérmérséklet mint értékmérő tulajdonság jelentősége a hazai tejelő- és húsmarhatenyésztésben Doktori (PhD) értekezés tézisei Kosztolányiné Szentléleki Andrea Gödöllő 2018 A doktori
RészletesebbenHarangi Sándor. Dr. Béri Béla
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA Készítette: Harangi Sándor doktorjelölt Témavezető:
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell
Példa STATISZTIKA Egy gazdálkodó k kukorica hibrid termesztése között választhat. Jelöljük a fajtákat A, B, C, D-vel. Döntsük el, hogy a hibridek termesztése esetén azonos terméseredményre számíthatunk-e.
RészletesebbenJövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben
Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati
RészletesebbenNagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
RészletesebbenFagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata
Fagyasztott élelmiszer-emulziók stabilitásának vizsgálata Zeke Ildikó Csilla Doktori értekezés tézisei Témavezetők: Dr. Balla Csaba, egyetemi magántanár, PhD Dr. Friedrich László egyetemi docens, PhD Készült
RészletesebbenVigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4
Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata Monitoring the new system for the evaluation of conformation of
RészletesebbenAGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM
AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM A TARTALOMBÓL: A víziszárnyasok töméses hizlalásának állatvédelmi kérdései Holstein-fríz állományok szaporasági
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZT
A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS S AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉPJ Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális közgyűlések 2012. február 28. március
RészletesebbenFÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Élettani, Biokémiai és Állategészségügyi Intézet Doktori iskola vezetője: Dr. Kovács Melinda az MTA levelező tagja Témavezető:
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. Németh Tímea PhD
PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Németh Tímea PhD FOLYÓIRATCIKK 1) Kukovics S. Ábrahám M. Németh T. (2004): Hygienic characteristics and classification of the Hungarian sheep and goat milk. Tejgazdaság (Hungarian
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézet A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. HOLLÓ ISTVÁN egyetemi
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 22168 Kocséri Hortobágy Hofgut 2016. február
RészletesebbenGenetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben
Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben Dr. Hermann Csaba Doktori (Ph.D.) Értekezés Tézisfüzet Témavezetı: Prof. Dr. Madácsy László egyetemi tanár Programvezetı: Prof. Dr. Tulassay
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenA KETTŐSHASZNOSÍTÁS NEM ZSÁKUTCA VÁLASZOK A JÖVŐ KIHÍVÁSAIRA
A KETTŐSHASZNOSÍTÁS NEM ZSÁKUTCA VÁLASZOK A JÖVŐ KIHÍVÁSAIRA Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Szakmai Nap 22168 Kocséri Hortobágy Hofgut 2017.
RészletesebbenAZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.
RészletesebbenPANNON UNIVERSITY SCHOOL OF ANIMAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES Leader of School: Dr. Angela Anda
PANNON UNIVERSITY SCHOOL OF ANIMAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES Leader of School: Dr. Angela Anda THE ROLE OF RUMEN PROTECTED CONJUGATED LINOLEIC ACID ISMERS (cis-9, trans-11; trans-10, cis-12) IN NUTRITION
RészletesebbenA HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP
A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Szakmai Nap Derecske 2012. június 12. 1. A magyartarka, mint hazánk legnépszerűbb húsmarha
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenA zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban
BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav
Részletesebben