Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: )

Átírás

1 Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: ) OTKA K Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap ( ) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM Eltérések megadása és indoklása (max 250 karakter): A témavezetést a projekt eredeti témavezetője vette át; Kekecs Miklós és Varga Dorottya Zsófia hallgatókat ig alkalmaztuk, feladataikat 2014 szeptemberétől Ruzsa Gábor és Bircher Julianna hallgatók folytatták az OTKA engedélyével. Az elvégzett kutatás megfelel-e a munkatervben tervezettnek? IGEN Eltérések megadása és indoklása (max 250 karakter): --- A kutatáshoz tartozó közlemények: A kutatáshoz tartozó összes közleményt kérjük felsorolni. A jegyzék együtt (kumulálva) tartalmazza az összes korábbi részjelentésben megadott közleményt. Azonos tudományos eredményt egyszer - annak legértékesebb formájában - kell megadni. Ha egy Absztraktban közölt eredmény megjelenik folyóiratcikkben, akkor az Absztrakt helyére kerüljön a folyóiratcikk. Katonai E.R., Varga G., Székely A., Sasvári-Székely M.: Az impulzivitás konstruktum vonás- és viselkedéses mutatóinak pszichogenetikai elemzése, A Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlése, Szombathely,, , 2012 Kotyuk E, Elek Z, Ronai Z, Sasvari-Szekely M, Szekely A: Glial cell line-derived neurotrophic factor (GDNF) and mood characteristics, XXth World Congress of Psychiatric Genetics, Hamburg, Germany, October 14-18th, 2012 Nanasi T, Katonai RE, Sasvari-Szekely M, Szekely A.: A Stroop teszt genetikai vonatkozásai, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 14(4), , 2012 Nánási T, Székely A, Sasvári-Székely M.: A Stroop tesztben alkalmazott színek és a figyelmi gátlás hatékonyságának lehetséges összefüggései, A Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlése, Szombathely,, , 2012

2 Szekely A, Katonai ER, Horvath ZE, Sasvari-Szekely M.: Association of DRD4_VNTR and performance in speeded tasks, XXth World Congress of Psychiatric Genetics, Hamburg, Germany, October 14-18th, 2012, 2012 Katonai E.R., Székely A., Sasvári-Székely M., Varga K.: "A szubjektív is lehet objektív" - a hipnózis-interakció kapcsolati jellemzőinek genetikai faktorai., A Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Budapest, , 2013 Kotyuk E, Keszler G, Nemeth N, Ronai Z, Sasvari-Szekely M, Szekely A: Glial Cell Line- Derived Neurotrophic Factor (GDNF) as a Novel Candidate Gene of Anxiety., PLOS ONE 8: (12) e80613, 2013 * Kotyuk E, Németh N, Halmai Z, Faludi G, Sasvári-Székely M, Székely A.: A hangulati dimenziók és a glia-eredetű növekedési faktort kódoló gén polimorfizmusainak összefüggése depresszióval diagnosztizált mintán, Neuropsychopharmacol Hung Jun;15(2): Hungarian., 2013 Kovacs-Nagy R, Elek Z, Szekely A, Nanasi T, Sasvari-Szekely M, Ronai Z.: Association of aggression with a novel microrna binding site polymorphism in the wolframin gene., Am J Med Genet B Neuropsychiatr Genet Jun;162B(4): , 2013 Székely A., Katonai E. R., Kotyuk E., Sasvári-Székely M.: Új kandidáns gének a kognitív funkciók genetikai hátterének kutatásában, A Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Budapest, (előadás), 2013 Kotyuk, E., Nemeth, N., Halmai, Zs. Faludi, G., Sasvari-Szekely, M. and Szekely, A.: Gender Differences in the Association Between Mood Characteristics and Polymorphisms of Glial Cell Line-Derived Neurotrophic Factor (GNDF) in Patients With Depression, 2014 Annual Meeting of the American Society of Clinical Psychophamracology, Hollywood, Florida, USA. (e-poszter), 2014 Kotyuk, E., Sasvari-Szekely, M. és Szekely, A.: Neurokognitiv endofenotipusok a pszichiatriai genetikaban, Neuropsychopharmacologia Hungarica (2):85-90., 2014 Az elért eredmények rövid ismertetése ( karakter) A projekt címe: Öröklött és helyzeti tényezők hatása a kognitív teljesítményre

3 Időközi beszámoló: 3. év Az összefoglalót kiegészítő segédanyagokat az intézet Pszichogenetikai kutatócsoportjának weboldalán adtuk meg. A bejelentkezéshez szükséges azonosító: biralo és jelszo: otka Az oldal közvetlen linkje: A VIZSGÁLAT CÉLJA, ÉS AZ ELSŐ KÉT ÉVBEN ELÉRT EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A pályázott projekt célja a kognitív teljesítmény motivációs és genetikai összetevőinek interakciós szemléletű vizsgálata. A kutatás első évében kidolgoztunk egy kérdőíves battériát a személyiség, a hangulati jellemzők, az agresszió és a motiváció mérésére, valamint azt a kognitív teljesítményt felmérő viselkedéses feladatsort, melyet alaphelyzetben és ezt követően motivált helyzetben is felvettünk. A viselkedéses feladatok elvégzése alatt monitoroztuk a személyek arousal-szint változásait is elektrodermális aktivitás (EDA) adatok alapján. A résztvevőktől nem invazív módon DNS mintát is vettünk, melynek alapján kollaboráló partnerünkkel együttműködve a kognitív feladatok genetikai hátterének vizsgálatához kiválasztott kandidáns génvariánsokat határoztuk meg. Az első két évben összesen 204 személyt vontunk be a genetikai, kérdőíves és viselkedéses vizsgálatokba, a módszereket pontosítottuk, validáltuk, a felmerülő módszertani problémákat sikeresen megoldottuk. Igazoltuk a motivált helyzetekre jellemző arousal-szintváltozást az alaphelyzethez képest, így megteremtettük a technikai feltételét annak, hogy a valós-idejű GBR és reakcióidő adatok együttes elemzésével új endofenotípusokat hozzunk létre a projekt során. A második év végére e résztvevők közül 144 személy rendelkezett a teljes fenotípusos portfólióval (azaz valid kognitív, arousal szint és kérdőíves adatokkal). A harmadik év legfontosabb feladata az volt, hogy 100 új személy tesztelése alapján létrehozzunk egy kb. 200 fős validált genotípus-fenotípusos profilokat tartalmazó adatbázist, melyek alapján a harmadik évben megkezdhetjük a pszichogenetikai elemzéseket. A HARMADIK ÉVRE VÁLLALT FELADATOK (NAGYBETŰKKEL) és azok státusza 2. FELADAT FOLYTATÁSA: TOVÁBBI SZEMÉLYEK (ebben az évben összesen 100 fő) TESZTELÉSE, NEM INVAZÍV DNS MINTAVÉTEL. A feladatot teljesítettük, illetve túlteljesítettük. A pszichogenetikai kutatási eredmények publkációihoz kulcsfontosságú a minél nagyobb mintaelemszám elérése. Ebben az évben a projektben munkálkodó kutató hallgatók segítségével összesen 158 személy bevonásával teszteltük az alaphelyzetben, illetve a motivált helyzetben produkált Stroop teljesítményt, valamint monitoroztuk arousal-szint változásaikat is. A személyek kitöltötték a korábban kidolgozott kérdőíves battériát is. A szájhámsejt mintákból a kollaboráló laboratórium DNS-t izolált és megkezdte a genetikai elemzést. 5. FELADAT FOLYTATÁSA: TOVÁBBI 100 DNS MINTA GENETIKAI ELEMZÉSE (KANDIDÁNS GÉNVÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA). A feladatot teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Ebben az évben korábbi eredményeink alapján elsősorban a dopaminerg és a szerotonerg rendszer genetikai polimorfizmusaira koncentrálva határoztuk meg a fenotípusos adatokkal rendelkező személyek kandidáns dopaminerg és szerotonerg génvariánsait (lásd GenetikaiAdatokOsszesitese.xlsx a segédanyagokat tartalmazó weboldalon). Ebből az összesítésből jól látható, hogy a projekthez kapcsolódóan összesen 1196 személy Stroop adatai és DNS mintája áll készen a pszichogenetikai elemzésre, ebből 867 személynél a kognitív teljesítmény motivációs mintázatát is teszteltük. 362 személytől pedig úgy vettünk fel motivációs Stroop teljesítmény adatokat, hogy közben EDA alapján az arousal szint változásait is monitoroztuk. Az eddigi elemzéseink alapján egyes ígéretes genetikai variánsokat nem csupán a 300-főre, hanem akár az összes személyre szeretnénk meghatározni.

4 Ilyen például a dopaminerg rendszer talán legérdekesebb variánsa, a DRD4-VNTR, melyet eddig összesen 977 DNS mintából határoztak meg a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetikai Laboratóriumában. Az arousal szint változásaihoz szakirodalmi adatok alapján egyértelműen kapcsolható a szerotonerg rendszer egyik legfontosabb polimorfizmusa, a szerotonin transzporter jellemzőit kódoló 5-HTTLPR- VNTR, melyet eddig 722 személy DNS mintájában határoztunk meg. Ugyanakkor a motivált helyzetben mért kognitív teljesítménnyel szakirodalmi adatok alapján elemzésre érdemes COMT genetikai variánsait eddig még nem határoztuk meg. A projekt záró évében célunk például ennek a genetikai variánsnak a meghatározása minél több, a projekthez kapcsolható DNS mintában. Elsősorban ezekre a genetikai variánsokra koncentrálva (a sikeres publikálás érdekében minél nagyobb mintaelemszám bevonásával) tervezünk pszichogenetikai asszociáció-vizsgálati eredményeket bemutató nemzetközi publikációkat a projekt záró évében. 7. FELADAT: A feladatot teljesítettük, lásd részletesen alább: A PSY200 ÉS GEN200 ADATBÁZISOK ÖSSZEVONÁSA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ GENETIKAI ÉS FENOTÍPUSOS ADATOK ALAPJÁN A KOGNITÍV TELJESÍTMÉNY ÉS AZ AROUSAL SZINT HÁTTERÉBEN FELLELHETŐ GENETIKAI HATÁSOK KIMUTATÁSA CÉLJÁBÓL. A jelenleg rendelkezésre álló genetikai és fenotípusos adatok összevonásával sikerült egy 194 fős adatbázist létrehoznunk (lásd a PsyGen194 nevű SPSS adatbázist a segédanyagokat tartalmazó weboldalon). Ebben minden személy rendelkezik az elemzés szempontjából legfontosabb genetikai variánsokkal (pl. DRD-VNTR és 5-HTTLPR), valamint a teljes fenotípus-portfólióval (motivációs kognitív és arousal-profil, valamint kérdőíves adatok). Az adatok elemzését megkezdtük, melynek első eredményeit 2015 tavaszán hazai konferencián mutatjuk be (lásd részletesen alább). A VALÓS-IDEJŰ GBR ÉS REAKCIÓIDŐ ADATOK EGYÜTTES ELEMZÉSE ALAPJÁN ÚJ ENDOFENOTÍPUSOK LÉTREHOZÁSA. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK PUBLIKÁCIÓJA A projektben elemezni kívánt endofenotípusokat szakmai-módszertani szempontból megalapozó összefoglaló közleményt hazai szaklapban közöltük (Kotyuk, E., Sasvari-Szekely, M. és Szekely, A., 2014). A nemi különbségek fontosságáról az asszociációvizsgálatokban egy elektronikus poszter formájában hívtuk fel a figyelmet egy nemzetközi konferencián (Kotyuk, E., Nemeth, N., Halmai, Zs. és mtsai, 2014). További érdekes eredményünk, hogy a hipnózis iránti fogékonyság, mely korábbi asszociációvizsgálataink alapján egy jól definiált endofenotípus a szimpatikus idegrendszer arousal szintjéhez kapcsolható (Kekecs, Z., Szekely A., Varga K., kézirat elbírálás alatt a Psychophysiology c. újságban, lásd a segédanyagok között megadva). A GBR, pontosabban az elektrodermális aktivitás, mint hullámtermészetű biometriai jel mérésével és feldolgozásával is sokat foglalkoztuk: Az alkalmazott eljárást az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet munkatársaival kollaborációban, Köteles Ferenc vezetésével validáltuk. A beszámoló segédanyagait tartalmazó weboldalon található Maruzsa Szabolcs a projekthez kapcsolódó műhelymunkája, melyben a mérési módszerekkel kapcsolatos tapasztalatainkat összegzi. Az elektrodermális aktivitás egyéni különbségeit és a motivációs helyzet sajátosságait részletesen elemző diákköri pályamunkát (lásd a segédanyagok között) Gönye Bianka a 2015-ös OTDK-n mutatja be. A valósidejű EDA és reakcióidő adatok együttes elemzése alapján létrehozott új endofenotípusok első pszichogenetikai elemzéseit 2015ben egy doktoranduszok számára szervezett hazai konferencián és a Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlésén mutatjuk be 2015-ben (az

5 elfogadott absztraktokat a segédanyagok között megadtuk). A projektben használt műszerrel kapcsolatos tapasztalatokat a Pszichológiai Intézet Intézeti Tudományos előadásán, illetve a Nagygyűlésen egy műszerbemutatón osztjuk meg az érdeklődőkkel (az elfogadott absztraktot a segédanyagok között szintén megadtuk). A projekt kapcsán igen szorossá vált nemzetközi kollaborációnk David A. Balotával, aki a Kognitív Pszichológia Labor vezetője a Washington Egyetemen St Louisban, illetve Jan Duchek-el, aki ugyanitt az Alzheimer kórban jellemző személyiségváltozásokat vizsgálja. Az időskori személyiség és a kognitív teljesítmény genetikai faktorait feltáró közös eredményeinket konferencia előadások és kéziratok formájában mutatjuk be 2015-ben, és egy közös megbeszélést is tervezünk 2015 nyarán. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK (ELLENŐRIZHETŐ KIMENETEK): 1. VALIDÁLT GENOTÍPUS-FENOTÍPUSOS PROFILOKAT TARTALMAZÓ ADATBÁZIS 200 SZEMÉLY ADATAI ALAPJÁN A projektben összesen 362 olyan személytől vettünk DNS mintát, akiknek motivációs Stroop és EDA fenotípus adataik is vannak. Közülük kiválogatva a valid genetikai és fenotípusos adattal rendelkezőket, összesen 194 személy adatai alapján hoztuk létre a PsyGen194 adatbázist, melynek elemzését megkezdtük. (lásd 7. feladat) 2. ÚJ ENDOFENOTÍPUSOKKAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK KÖZLÉSE HAZAI SZAKLAPBAN (1 DB HAZAI KÖZLEMÉNY) A projektben elemezni kívánt endofenotípusokat szakmai-módszertani szempontból megalapozó összefoglaló közleményt hazai szaklapban közöltük lásd 7. feladat (Kotyuk, E., Sasvari-Szekely, M. és Szekely, A., 2014). További kéziratok megírása folyamatban van.