KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN Készítette BENE SZABOLCS KESZTHELY 2007

2

3 1. A kutatás elzményei, célkitzés Az EU csatlakozási szerzdésünk a támogatott létszámot az akkorinál jóval többre, 117 ezer húshasznú tehénre határozta meg. Napjainkra már elértük ezt a létszámot, így az ágazat további fejldési lehetségét nem a tehenek számának növelése, hanem az ágazat bels tartalékainak a feltárása jelenti. Ezek alapján fontos feladat lehet adott területre, adott környezeti viszonyokhoz a legjobban alkalmazkodó húsmarha állományok kialakítása. Számos gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk a tekintetben, hogy a földrajzi, a klimatikus, a környezeti tényezk, a talajadottságok különbözsége, az ún. röghatás jelentsen meghatározza, hogy milyen lesz az állatok teljesítménye. A húsmarhatartás rendkívül különböz körülmények között történik a világon és hazánkban is. Vélheten azonos fajtába, típusba tartozó állatok reprodukciós, növekedési, vagy más termelési mutatóiban a röghatás, vagyis az eltér környezet következtében nagy különbségek lehetnek. E tekintetben különösen fontos, hogy az összehasonlításokat azonos környezeti feltételek mellett is végezzük. Azonos környezetben a különbségek elssorban a fajták, illetve a genotípusok különbözségébl adódnak, a tartás, a takarmányozás körülményei - azaz a különböz környezeti hatások - azokat egyformán befolyásolják. A fentiek alapján munkám céljául tíz éve teljesen azonos, extenzív, lápi körülmények között tartott, különböz húsmarhafajták (magyar tarka, hereford, angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d Aquitaine, shaver) néhány értékmérjének összehasonlítását választottam. A vizsgálatokra a keszthelyi fajtaösszehasonlító kísérletek nyújtottak lehetséget. Az értékelést az alábbi csoportosítás szerint végeztem el (1.ábra): 1. ábra: A vizsgált értékmérk TEHÉN BIKA Reprodukciós teljesítmény Növekedés és kifejlettkori súly Borjúnevelképesség 2. szaporulat 3. növekedési ütem 5. kifejlettkori élsúly 7. választási eredmények 1. vemhesülés 4. becsült tenyészérettségi élsúly és életkor 6. kifejlett kori testméretek 8. genetikai paraméterek, tenyészértékek Befolyásoló tényezk, környezeti és egyéb hatások 3

4 2. Anyag és módszer 2.1. A vemhesülést befolyásoló tényezk vizsgálata A vemhesülési eredmények értékeléséhez vetítési alapként a termékenyítésre kijelölt tehenek és üszk számát tekintettem. Ezek létszámát a vizsgált idszak ( ) minden évére vonatkozóan összeadtam. A kiinduló (kumulatív) létszám (adatszám) így 834 lett, amely szerint a vizsgálat tíz évében a keszthelyi állományban összesen ennyi vemhesülés lehetett volna. A tényezk (fajta, az évjárat, az életkor, az ellés hónapja, az élsúly, a legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás, valamint a született borjú súlygyarapodása) vemhesülés %-ra gyakorolt hatásának statisztikai próbáját a nemparaméteres eljárások közé tartozó Chi 2 -próbával, KRUSKAL-WALLIS teszt segítségével végeztem el. Ez a teszt az egytényezs varianciaanalízisnek megfelel nemparaméteres eljárás. A vemhesülési eredmények és a különböz tényezk között korrelációs értékeket határoztam meg A szaporulat vizsgálata A reprodukciós teljesítmény értékeléséhez vetítési alapként - a vemhesülés vizsgálatához hasonlóan - a termékenyítésre kijelölt tehenek, illetve növendék üszk számát tekintettem. Az ellési- és az ikerellési %-ot, a szaporulatot, a hasznosult szaporulatot, a borjazáskori- és a felnevelés alatti elhullást, valamint a felnevelési %-ot - a vemhesülési % értékeléséhez hasonlóan - Chi 2 -próbával értékeltem A növekedési ütem vizsgálata Minden növendéküsz, illetve tehén esetében rendelkezésre állt a születési idpont, a mérési idpont, valamint a mérési súly. Ezekbl féléves életkor-kategóriákként átlagos élsúlyokat állapítottam meg. Az életkor-kategóriánkénti élsúlyokat - BELTRÁN és mtsai (1992) vizsgálatához hasonlóan - koordinátarendszerben ábrázoltam, a kapott pontokra megkerestem a legjobban illeszked görbéket, illetve e görbék függvényeit, azok illeszkedési értékeit. A kapott függvényekkel kiszámítottam a becsült 120-napos, 205-napos, 1-8 éves kori súlyokat, és ezek alapján meghatároztam a vizsgált fajták növekedési görbéit A tenyészérettségi életkor és élsúly becslése A tenyészérettségi életkor és élsúly becslése azon a szakirodalmi utaláson alapult, miszerint az üszk a kifejlettkori élsúlyuk részének elérésekor lesznek tenyészérettek. Minden fajta esetén meghatároztam kifejlettkori élsúlyuk részét (ezt tekintettem a becsült tenyészérettségi élsúlynak), majd ezt az értéket visszahelyettesítettem a növekedési függvénybe, mint Y értéket, és ez alapján meghatároztam az X -et, ami esetemben a becsült tenyészérettségi életkort jelentette. 4

5 2.5. Kifejlettkori élsúly és életkor meghatározása Munkámban a kifejlettkori súlynak a 6 évesnél idsebb tehenek élsúly-átlagát (egytényezs varianciaanalízis) tekintettem. Az így kapott kifejlettkori élsúly adatot - a tenyészérettségi élsúlyhoz hasonlóan - minden fajta esetén visszahelyettesítettem a növekedési függvénybe. A kapott életkor értéket a kifejlettkori súly elérési életkorának tekintettem A kifejlettkori testméretek vizsgálata A testméret adatokat 2004-ben, a tehenek behajtásakor vettük fel. Az adatokat egytényezs varianciaanalízissel értékeltem. Kiszámítottam az egyes testméreteknek a marmagasság százalékában kifejezett értékeit, majd meghatároztam néhány testméret indexet is. Az élsúly és a testméretek között korrelációs együtthatókat számítottam. Az élsúly testméretekbl való becsléséhez lineáris regresszió-analízist alkalmaztam A választási eredményeket befolyásoló tényezk vizsgálata Munkám e részében 1997 és 2006 között született 603 borjú adatát dolgoztam fel. Azt vizsgáltam, hogy a különböz tényezk hogyan befolyásolják a borjak választási súlyát, súlygyarapodását és a 205-napos súlyát. Az értékelést többtényezs varianciaanalízissel végeztem. A befolyásoló tényezk között a borjú genotípusát, a tehén elléskori életkorát, születés évét, a születés évszakát és az ivart, mint fix hatást vizsgáltam. A modellben az apa hatását véletlennek tekintettem. A borjak életkora - születéstl választásig - kovariáló hatásként szerepelt a választási súly és a választás eltti napi súlygyarapodás esetében Genetikai paraméterek, tenyészértékek meghatározása Munkám során három tulajdonságot értékeltem, nevezetesen a választási súlyt, a súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A vegyes genotípusú, több fajtából álló populáció - VAN VLECK és mtsai (1992), NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1995), SPLAN és mtsai (2002), valamint ROSO és mtsai (2005) vizsgálatához hasonló - értékelésében 27 tenyészbika 603 ivadékának (297 bika és 306 üsz; 388 fajtatiszta és 215 F 1 -es) adatai szerepeltek. A több fajtára kiterjed értékelést három különböz egyedmodellel, többfajtás tenyészérték-becsléssel (Multibreed Breeding Value Estimation) végeztem. Ezek annyiban különböztek egymástól, hogy SPLAN és mtsai (2002) vizsgálatához hasonlóan minden esetben más-más fix hatásokat építettem a modellekbe. Ezen kívül a modellek teljesen azonosak voltak, mindhárom tartalmazta az anyai genetikai hatást, és az anya állandó környezeti hatását is. A választási súly és a súlygyarapodás esetén figyelembe vettem a választási életkor hatását is, mint kovariánst. A három egyedmodellt összehasonlítottam. A modellnek az apák rangsorára gyakorolt hatást NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1995), valamint LENGYEL (2004, 2005) vizsgálataihoz hasonlóan rangkorreláció számítással határoztam meg. 5

6 3. Eredmények és értékelésük 3.1. A vemhesülést befolyásoló tényezk A vizsgált tényezk közül a fajta (P<0,01), az évjárat (P<0,001), az ellés hónapja (P<0,001), a tehén élsúlya (P<0,05), a legelés alatti abszolút és relatív súlyváltozás (P<0,001), valamint a borjú súlygyarapodása (P<0,01) szignifikáns hatást mutatott a vemhesülésre. Az életkornak nem volt statisztikailag igazolható hatása. A keszthelyi extenzív lápi viszonyok között a red angus (82,2%), a charolais (82,0%) és az angus (78,9%) fajták vemhesültek a legjobban. A hereford (74,7%) és a lincoln red (71,1%) eredménye közepesnek tekinthet. A leggyengébb vemhesülési mutatót a blonde d Aquitaine (60,8%) mutatta. Az eredményes vemhesülési szint legkedvezbben a január - március hónapokban ellett teheneknél alakult. A január - február - március hónapokban ellett tehenek vemhesülése nagyjából 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy - különösen a szezonális bikahasználat esetén - a bikák elkülönítésének július közepén, de legkésbb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehetséget az eredményes újravemhesülésre. A legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás hatásáról elmondható, hogy az élsúlyukat legalább 50 kg-mal, illetve 10%-kal növel állatok jobban vemhesültek (P<0,001), mint a kondíciójukat tartók, vagy csökkentk. A vizsgált nivarú állatok közül 61,0% növelte élsúlyát, és 16,0%-kal (P<0,001) jobb vemhesülési eredményt ért el, mint a súlyúkat csökkentk. A borjak szoptatás alatt elért súlygyarapodásának hatásáról elmondható, hogy a borjú 850 g/nap súlygyarapodása felett a vemhesülés 79% feletti, míg alatta 66,4%, a különbség statisztikailag igazolható (P<0,01). Az ellési hónap és a vemhesülés közti kapcsolat negatív (r = -0,40; P<0,01), szorossága közepes, ami alátámasztja, hogy az év elején ellett tehenek jobban vemhesülnek, mint a késbb borjazók. A vemhesülés és a súlyváltozás közötti kapcsolat (r = 0,19; P<0,01), valamint a borjú súlygyarapodása és a vemhesülés közti kapcsolat (r = 0,23; P<0,01) laza. A legeltetési idszak hossza és a súlyváltozás között közepes (r = 0,34; P<0,01) összefüggést találtam Szaporulati eredmények Az ellés százalékos arányában a legkedvezbb értéket a red angus (75,4%), a charolais (75,4%) és a hereford fajta (73,7%) mutatta. A legkisebb értéket a blonde d Aquitaine fajtánál találtam (51,0%). Az angus és a lincoln red fajták nem különböztek egymástól. A szaporulat az elzekhez hasonlóan alakult, a legkedvezbb szaporulati %-ot a red angus (80,4%), míg a leggyengébbet a blonde d Aquitaine (54,9%) fajta mutatta. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001). Ikerellési % a shaver fajtánál 13,2 %-os, míg a lincoln red fajtánál 12,9%-os volt. A nagyarányú ikerellésre nehéz magyarázatot találni, lehetséges, hogy a shaver kialakítására használt, hazánkba is behozott lincoln red állomány tenyészértéke ikerellésre jobb volt, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtáé. 6

7 A legtöbb elléskori elhullást a shaver fajtánál tapasztaltam (23,3%), ahol elhullások 40%-a ikerellésnél fordult el. Ebben a tekintetben második lincoln red fajtánál 22,9%-os volt a borjazáskori elhullás. A legkisebb perinatális veszteség a hereford fajtánál (2,1%) volt tapasztalható. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001). A legkedvezbb felnevelési %-ot a hereford fajtánál találtam (90,9%), a fajta tehenei 100 született borjú közül majdnem 91-t felneveltek. A red angus (87,2%), az aberdeen angus (86,8%), a charolais (80,9%) és a magyar tarka (78,9%) felnevelési % értékei egymáshoz hasonlók, és jónak tekinthetk. Hasznosult szaporulat tekintetében a legjobb eredményt mutató red angus (70,1%) és hereford (69,4%) fajta is jóval elmarad a húsmarhatartásban kívánatosnak tartott 86%- os értéktl. Az egy évben egy tehénre számítható borjú 205 napos súly, valamint a 100 kg tehén éltömegre jutó 205 napos súly tekintetében a legnagyobb értékeket az angus (137,7 kg/tehén, ill. 23,8 kg/100 kg) és red angus (139,5 kg/tehén/év, ill. 23,2 kg/100kg) fajták érték el. A hereford, a lincoln red és a charolais mutatói egymáshoz hasonlók. A legkisebb értékekkel jellemezhet blonde d Aquitaine (64,7 kg/tehén/év, ill. 8,9 kg/100kg) még a két angus fajtánál tapasztalt értékek felét sem értékek el. Vizsgálataim eredménye alapján igazolódni látszik a kis test, anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai elnye a jellemzen terminál típusú francia fajtákkal szemben, mert igénytelenebbek, jobban tudnak alkalmazkodni a szélsségesen extenzív viszonyokhoz. Ez alól kivétel a charolais, mely az angushoz hasonló vemhesülési eredményt ért el. Ennek oka az lehet, hogy a telepen a charolais kisebb test, anyai típusát tartják, ami valószínleg igénytelenebb, mint a nagyobb test hentes típus. Eredményeim jóval rosszabbak a kívánatosnak tartottnál, amelynek okai elssorban a speciális rögnek tekinthet keszthelyi extenzív lápi viszonyokban keresendk. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a hereford, a red angus és az angus, mint kis test, anyai fajtacsoportba tartozó fajtákkal ilyen külterjes viszonyok között is jobb eredményt sikerült elérni, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtával A növekedési ütem Mind a kilenc fajta esetben természetes alapú logaritmikus egyenlettel leírható függvény illeszkedett legjobban az élsúly adatok által meghatározott pontokra. Ezek alapján a becsült 120-napos súlyok tekintetében a legnagyobb értéket mutató blonde d Aquitaine és a legkisebb red angus közt 72 kg volt az eltérés, ami nagy különbségnek tekinthet. Valamennyi életkorban a blonde d Aquitaine élsúlyban jóval felülmúlta a többi fajtát. A hereford már éves korban is 20 kg-mal elmaradt a többi fajta élsúlyától, 3 évesen pedig majdnem 100 kg-mal kisebb élsúlyt mutatott, mint a limousin. Három évesen a blonde d Aquitaine 136 kg-mal volt nagyobb a hereford-nál. A 2. ábrán mutatom be a fajtákra meghatározott növekedési görbéket. Ezen jól látszik a két széls értéket mutató, eltér típusba tartozó blonde d Aquitaine és hereford fajták közti különbség. Az ábra szemlélteti továbbá a fajták közti növekedési ütemben mutatkozó különbségeket, amelyek elssorban éves kor után nyilvánulnak meg. A fajták növekedési sorrendje ez alapján: blonde d Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford. A szakirodalmi utalásoknak megfelelen eredményeim alapján a keszthelyi extenzív körülmények között is nagyobb növekedési erélyt mutattak a francia fajták, mint a britek. A shaver, a lincoln red és a magyar tarka fajták növekedése közepes, az elz két fajtacsoport közé tehet. 7

8 2. ábra: A fajták növekedési görbéi 800 Élsúly (kg) Életkor (év) Magyar tarka Hereford Angus Red angus Lincoln red Limousin Charolais Blonde d'aquitaine Shaver 3.4. A becsült tenyészérettségi életkor és élsúly A becsült tenyészérettségi életkort és a hozzá tartozó élsúlyértékeket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A becsült tenyészérettségi élsúly és életkor Fajta A becsült tenyészérettségi élsúly és életkor Kg Év Hónap Magyar tarka 404 1,78 21,3 Hereford 347 1,66 19,9 Angus 381 1,58 19,0 Red angus 397 1,85 22,2 Lincoln red 414 1,84 22,1 Limousin 447 1,93 23,2 Charolais 435 1,80 21,6 Blonde d Aquitaine 478 1,80 21,6 Shaver 434 1,89 22,7 Összesen 415 1,79 21,5 Eredményeim alapján vizsgált fajták közül legkorábban érnek az angus (19 hónap) és a hereford (20 hónap) fajták bizonyultak. Közepesen érnek tekinthetk a red angus, magyar tarka, charolais, blonde d Aquitaine fajták. Legkésbben ér a lincoln red, a shaver és a limousin volt. A szakirodalmi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy a vizsgálatomban szerepl fajták néhány hónappal késbb érték el a tenyészérettségi kort, mint amit optimálisnak tartunk. Ez alól kivétel a charolais, amelyet a fajta leírása szerint hónapos kor és kg élsúly között veszünk tenyésztésbe. Vizsgálatomban a charolais fajta becsült tenyészérettségi kora 21,6 hónap és 435 kg volt. 8

9 3.5. A kifejlett kori élsúly A legnagyobb kifejlettkori súlyt a vizsgált fajták közül a blonde d Aquitaine érte el (724 kg), a második a limousin (672 kg) lett. A magyar tarka (612 kg), és a lincoln red (628 kg) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) felülmúlta az angus-t (678 kg) és a legkisebb kifejlettkori súlyt elér hereford-ot (525 kg) fajta élsúlyát. A sorrend élsúlyban tehát blonde d Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford (2. táblázat). 2. táblázat: A kifejlett tehenek élsúlya, és életkora a kifejlettkori súly elérésekor Fajta A 6 évesnél idsebb (kifejlett) tehenek átlagsúlya (kg) Életkor a kifejlettkori súly elérésekor N Átlag SD CV% Min Max Év Hónap Magyar tarka abc 82,23 13, ,58 91,0 Hereford d 85,56 16, ,71 68,4 Angus bg 60,07 10, ,01 72,1 Red angus cg 86,27 14, ,30 75,6 Lincoln red ace 68,13 10, ,65 91,8 Limousin ef 60,29 8, ,79 81,5 Charolais ae 75,38 11, ,63 79,6 Blonde d Aquitaine f 72,48 10, ,28 87,4 Shaver e 75,19 11, ,28 87,7 Összesen ,57 16, ,80 81,6 (Az azonos bett nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek) A kifejlettkori súlyt legfiatalabban a korán tenyésztésbe vehet hereford fajta érte el (5,7 évesen), a legkésbben pedig a közepesen ér magyar tarka és lincoln red (7,6 évesen). A vizsgáltomban egyetlen hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát 5 éves korra, ahogy az a BREEDPLAN modellben szerepel. Úgy tnik, hogy az extenzívnek tekinthet körülmények között a nivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvezbb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták 4-6 hónappal késbb érték el a tenyészérettségi élsúlyukat, illetve életkorukat. Kifejlettkori élsúlyuk a fajtára jellemz értékek alsó határát mutatta, és azt jóval késbb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekinthet értékek mutatnak Testméretek Marmagasság tekintetében a legnagyobb a blonde d Aquitaine fajta volt (142,5 cm). A limousin (138,0 cm), a charolais (137,4 cm), a shaver (136,6 cm) és a lincoln red (134,8 cm) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt, mint a két angus (131,6 cm, ill. 132,0 cm), és a hereford (130,3 cm). Testhosszúságban els a blonde d Aquitaine (151,5 cm), a második a limousin (148,3 cm) volt. A shaver (142,1 cm), a charolais (142 cm), lincoln red (141,5 cm), az angus (139,5 cm), a magyar tarka (138,5 cm) és a red angus (138,2 cm) fajták egymástól 9

10 nem különböztek, viszont szignifikánsan (P<0,05) hosszabbak voltak, mint a legrövidebb hereford (132,6 cm). A ferde törzshosszban a legnagyobb értéket a blonde d Aquitaine-nél találtam (182,9 cm), de ettl a limousin (175,5 cm), és a charolais (174,1 cm) nem különbözött. A legnagyobb övméretet a shaver fajtánál mértem (209,8 cm), bár ettl szignifikánsan (P<0,05) csak a red angus (197,4 cm), a magyar tarka (191,3 cm) és a legkisebb hereford (190,8 cm) tért el. A limousin és blonde d Aquitaine fajták esetében a vizsgálatainkban is tapasztalt szélesebb far, keskenyebb, de hosszabb fej alátámasztja a fajtákra jellemz könnyebb ellést. A magyar tarka nagy fejszélessége (20,5 cm) és kisebb farszélesség értékei okozhatják a fajtában elforduló nehézelléseket. Az élsúly, az életkor és a testméretek között számolt korrelációs (r) értékekbl az állapítható meg, hogy az élsúly a különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (r = 0,40-0,83; P<0,01 a legtöbb esetben) és pozitív korrelációt mutat. Az egyes testméretek közötti korreláció (r = 0,22-0,81; P<0,05 a legtöbb esetben) pozitív. A becsült lineáris regresszió illeszkedése (R 2 ) csak 0,68 volt, egyenlete pedig az alábbi (FM = farmagasság; VL = vállszélesség; CS = csípszélesség): = (5,014 x FM) + (5,017 x VL) + (9,346 x CS) - 884, A választási eredményeket befolyásoló környezeti hatások A borjú genotípusa, a tehenek elléskori életkora, az év, az évszak, valamint a választási életkor szignifikánsan (P<0,05, ill. P<0,001) befolyásolja a választási súlyt, a választás eltti napi súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A 205-napos súly esetén az évszak hatását nem találtam szignifikánsnak. A borjú genotípusát tekintve a legnagyobb 205-napos súlyt a blonde d Aquitaine x limousin (245 kg), valamint a red angus x limousin borjak (237 kg) érték el. A fajtatiszta borjak közül a legnagyobbak az angus-ok (221 kg) voltak. A legkisebb választási eredményt a lincoln red x magyar tarka (144 kg), valamint a hereford (160 kg) mutatták. Eredményeim alapján elmondható, hogy a keresztezett borjak - felteheten a heterózis hatás következtében - jobb választási eredményt értek el, mint a fajtatiszták (3. ábra). 3. ábra: A fajtatiszta és a keresztezett borjak 205-napos súlyának összehasonlítása napos súly (kg) Fajtatiszta Keresztezett 0 MT HE AA RA LI BD MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LI = limousin; BD = blonde d Aquitaine 10

11 A vizsgált állományban a tehenek elléskori életkora kerekítve 2 és 15 év között változott. Az eredmények alapján a tehenek életkorának növekedésével 6 éves korig ntt a választási súly (200 kg), a súlygyarapodás (818 g/nap), valamint a 205-napos súly (212 kg). A 7-11 éves tehenek borjai nem különböztek a 6 évesekétl. Az idsebb tehenek borjai esetében folyamatos csökkenést tapasztaltam. Vizsgálataim alapján tehát elmondható, hogy a java korabeli tehenek borjai jobb választási eredményeket érnek el, mint az els ellésbl, vagy a nagyon ids tehenektl születettek. Az születési évszak hatásának vizsgálata során a legkisebb választási súlyt (182 kg), és súlygyarapodást (712 g/nap) a nyáron született, a legjobbat a téli ellésekbl származó (207 kg, ill. 876 g/nap) borjaknál tapasztaltam. Az ivar hatását nézve a jobb választási eredményeket a bikaborjak érték el, választási súlyuk 12 kg-mal, súlygyarapodásuk 40 g/nappal, 205-napos súlyuk pedig 17 kg-mal volt jobb, mint az üszborjaké. Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d Aquitaine és a limousin anyák borjai érték el. Ezektl a 205-napos súlyban nem különbözött az angus, a red angus, a shaver, és a charolais. A magyar tarka anyák borjai a lincoln red-hez hasonló 205-napos súlyt értek el, míg a legkisebbek a hereford tehenek ivadékai voltak Genetikai paraméterek, tenyészértékek A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhetsége h 2 d = 0,30-0,51 közötti közepes, anyai örökölhetsége h 2 m = 0,07-0,15 kicsi. E két hatás között a korrelációs együttható (r dm ) -0,12 és -0,27 között változott, azaz a két hatás között laza negatív összefüggés van. A vizsgált tulajdonságok teljes örökölhetsége h 2 T = 0,37-0,47 közötti. Az anyai genetikai hatás és az anyai állandó környezeti hatás együttesen (h 2 m + c 2 ) 0,07-0,15 értéket mutatott. A kapott örökölhetségi értékek a hibája nagy, ezért azokat csak tájékoztató jellegnek tekinthetjük (3. táblázat). 3. táblázat: A becsült genetikai paraméterek a 205-napos súly esetén Paraméterek Egyedmodell 1. modell 2. modell 3. modell 2 d direkt additív genetikai variancia m anyai genetikai variancia dm direkt-anyai kovariancia pe anyai állandó környezeti variancia 0,028 0,027 0,016 2 e hiba variancia p fenotípusos variancia h 2 d direkt örökölhetség 0,40 ± 0,27 0,40 ± 0,27 0,51 ± 0,30 h 2 m anyai örökölhetség 0,13 ± 0,33 0,14 ± 0,33 0,14 ± 0,31 r dm direkt-anyai genetikai korreláció -0,12 ± 0,88-0,17 ± 0,81-0,27 ± 0,62 c 2 állandó környezeti var. aránya a fenotípusban 0,00 ± 0,18 0,00 ± 0,18 0,00 ± 0,17 e 2 a hiba var. aránya a fenotípusban 0,50 ± 0,19 0,50 ± 0,19 0,42 ± 0,21 h 2 m+c 2 0,13 0,14 0,14 h 2 T teljes örökölhetség 0,42 0,41 0,47-2 log likelihood A direkt additív genetikai hatás alapján becsült tenyészértékek szerint a vizsgált apák közül a legjobb a as számú magyar tarka bika volt, melynek tenyészértéke a 2. 11

12 modell alapján a populáció átlagához képest 14,4 kg-mal, 63 g/nappal és 23,5 kg-mal volt nagyobb. Valamennyi modell esetén a leggyengébb apának a as számú ugyancsak magyar tarka tenyészbika bizonyult, amely a vizsgált tulajdonságokban -30,2 kg, -120 g/nap és -35,3 kg tenyészértéket mutatott. Megállapítható, hogy azon bikák, melyek anyai hatásra becsült tenyészértékei választási súly és 205-napos súly esetén a legjobbak (pl es hereford, as magyar tarka), a direkt hatásra becsült tenyészértékek esetén az utolsók között vannak a rangsorban, és ez fordítva is igaz (pl es hereford, as red angus). Ez a két hatás közti negatív korrelációval (r dm = -0,12 és -0,27 közötti) magyarázható. A 4. ábra a három eltér modellt figyelembe véve tartalmazza a tenyészbikák 205- napos súly szerinti direkt rangsorát. 4. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a 205-napos súly szerint M1 M2 M RA AA HE SH HE MT BD MT LR CH MT MT LI CH MT RA SH AA AA HE HE BD CH CH RA LI MT 27 *MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LR = lincoln red; LI = limousin; CH = charolais; BD = blonde d Aquitaine **M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell A rang-korrelációval kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a háromféle modellel becsült rangsorok között jelents különbség nincs. Ezt a kapott rangkorrelációs együtthatók (r rang = 0,93-0,99; P<0,01) is alátámasztják. Úgy tnik, hogy az azonos körülmények között tartott egyedek tenyészértékük alapján megállapított rangsorát a modell nem, vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja. 12

13 4. Új kutatási eredmények 1. Nemzetközileg is egyedülálló, azonos körülmények között, tíz évig tartó, kilenc fajtára kiterjed fajtaösszehasonlító kísérlet eredményei alapján a fajták között a vizsgált tulajdonságokban szignifikáns különbségeket találtam. Az így kapott eredmények az azonos környezet miatt pontosabbak, jobb összehasonlítási alapot képeznek a fajták között. 2. Munkám során megállapítottam, hogy a húshasznú tehenek vemhesülési eredményére hatással van a legeltetési szezon alatt bekövetkez élsúly (kondíció) változás. Ennek különösen a keszthelyihez hasonló, rossz adottságú legelkön van jelentssége. Ilyen esetekben a nyári legeltetési idszakban is szükséges lehet kiegészít takarmányok etetése. 3. A január - február - március hónapokban ellett tehenek újravemhesülése mintegy 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szezonális bikahasználat esetén a bikák elkülönítésének július közepén, de legkésbb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehetséget az eredményes újravemhesülésre. 4. Az extenzív tartás esetében a kis test, anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai elnye kimutatható volt - a charolais kivételével - a másik két francia terminál fajtával szemben. 5. Eredményeim szerint az extenzív lápi körülmények között a nivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvezbb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták kifejlett kori súlyuk 2/3-ad részét, azaz a becsült tenyésztésbe vételi élsúlyukat 4-6 hónappal késbb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekintett értékek. Emellett vizsgáltomban egyik hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát a BREEDPLAN modellben használt 5 éves korra. 6. Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d Aquitaine és a limousin tehenek borjai érték el. Ebbl arra következtethetünk, hogy kedveztlen körülmények között az igényesebb fajták akár kondíciójuk leromlása által is elegend tejet termelnek borjaik számára. 7. A hazánkban elször végzett, ún. többfajtás - fajtatiszta és keresztezett borjakat adatát is tartalmazó - tenyészértékbecslés eredményei alapján a választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhetsége h 2 d = 0,30-0,51, anyai örökölhetsége h 2 m = 0,07-0,15, teljes örökölhetsége h 2 T = 0,37-0,47 közötti. 13

14 Ezen értékek - felteheten az azonos körülmények miatt - nagyobbak a legtöbb keresztezett populációt vizsgáló szakirodalmi utalás eredményeinél. 8. Vizsgálataimból, és a rendelkezésre álló irodalmi forrásokból az látszik igazolódni, hogy a többfajtás tenyészértékbecslés során nagyobb örökölhetségi értékeket kapunk, mint fajtatiszta állományokban. A vegyes genotípusú állományokban azonban direkt és anyai hatás közötti korreláció értéke kisebb, mint amit fajtatiszta populációkban tapasztaltam. 9. A többfajtás állomány vizsgálata során alkalmazott modellek különbözsége az egyedek tenyészértékét csak nagyon kis mértékben befolyásolta, a rangsorok között pedig alig eredményezett különbségeket. Ez arra enged következtetni, hogy azonos körülmények között tartott állományok esetében az egyszerbb modellekkel is megbízható tenyészérték eredményeket kapunk. 14

15 5. Tudományos közlemények jegyzéke 5.1. Az értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó, F. - Nagy, L. - Dákay, I. - Márton, D. - Török, M. - Bene, Sz. (2006): Effects of breed, age of dam, birth year, birth season and sex on weaning weight of beef calves. Livestock Science, IF: 1,131 (2006) 2. Bene, Sz. - Nagy, B. - Nagy, L. - Kiss, B. - Polgár, J. P. - Szabó, F. (2007): Comparison of body measurements of beef cows of different breeds. Archiv für Tierzucht, IF: 0,518 (2006) Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó F. - Bene Sz. - Nagy L. - Erdei I. - Márton D. - Török M. - Lengyel Z. (2005): Néhány tényez hatása a húshasznú borjak választási súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2005): Különböz húshasznú szarvasmarha fajták teheneinek testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Szabó F. (2005): Különböz fajtájú nivarú húsmarhák növekedése és kifejlettkori súlya. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Azonos körülmények között tartott, különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,155 (2006) 5. Szabó F. - Füller I. - Fördös A. - Keller K. - Nagy B. - Nagy L. - Bene Sz. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Füller I. - Lengyel Z. - Nagy B. - Fördös A. - Szabó F. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Márton J. - Bene Sz. (2007): Angus borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Márton J. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Márton D. - Nagy B. - Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Domokos Z. -Lengyel Z. - Zsuppán Zs. - Bene Sz. (2007): Charolais borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Dákay I. - Lengyel Z. - Márton D. - Nagy B. - Szabó F. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Balika S. - Zsuppán Zs. - Nagy B. - Bene Sz. (2007): Blonde d Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás,