MÉRGEZÉSES ÖNGYILKOSSÁGI KISÉRLET SERDÜLÖ LÁNYOKNÁL. dr.csorba János

Átírás

1 SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI TÉZISEI Klinikai Pszichológia Fôtéma MÉRGEZÉSES ÖNGYILKOSSÁGI KISÉRLET SERDÜLÖ LÁNYOKNÁL DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr.csorba János SEMMELWEIS Egyetem,Orvosi fakultás, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (témavezetô:prof.dr.tringer László egyetemi tanár) Budapest 2002

2 A serdülô életkorban világszerte emelkedik az öngyilkosságok száma,az utóbbi 30 évben arányuk Európában és az Egyesült Államokban két-háromszorosra emelkedett.a 80-as évek elején az USA-ban a serdülô életkor halálozási statisztikájában az öngyilkosság még az elsô-második helyen szerepelt,a kisérletezés pedig rekordértéket döntött,mindez jelentôs lökést adott a középiskolai-fôiskolai szuicidológiai felméréseknek és kutatásoknak. A befejezett szuicidiumokkal összehasonlitva az öngyilkossági kisérletek gyakoriságának növekedése még kifejezettebb,elsôsorban a éves leányoknál,ahol a felnôtt nôk tizszeres kisérlet/tett aránya helyett 40-50:1 arányt találunk,ezt magyar kutatások is alátámasztják. A lányok esékenységét a gyakoribb öngyilkossági kisérletekre több tényezôvel hozzák összefüggésbe:a náluk amúgy is elôbb jelentkezô pubertás ma még koraibb életévekre tolódik elôre, a biológiai változások érzelmileg éretlenebb helyzetben érik ôket.érzelmileg külsô hatásokra jobban labilizálódnak és általában hamarabb szembesülnek a felnôttkor feladataival mint a fiúk.kevesebb (társadalmilag elfogadott) lehetôségük van felhalmozott feszültségeik levezetésére és kisebb az agressziós potenciáljuk. Fokozott introspekciós készségük mellett depresszivitásuk tesztekkel kifejezettebb,a klinikai súlyosságú depresszió is gyakoribb a lányoknál. A SOTE Pszichiátriai Klinika Serdülô szakrendelése korán felfigyelt az adoleszcens leányok kiemelt veszélyeztetettségére az öngyilkossági kisérletek vonatkozásában.kihelyezett szakrendeléseink és kérdôives felméréseink leányszakközépiskolákban a szuicid veszélyeztetettség és a szomatomentális distressz ( neurózis ) felmérését és prevencióját már a 80-as években megcélozták.a kutatásnak keretet a "Társadalmi Beilleszkedési Zavarok" EÜ. Min.kutatási fôirány ill.a Prof.Juhász Pál,majd Prof.Huszár Ilona vezette altémák adtak ("Az urbanizáció jelentôsége Bp.VIII.kerület lakosságának neuropszichiátriai megbetegedéseiben" és "Mentálhygiénés szempontból veszélyeztetett serdülôk és fiatal felnôttek vizsgálata ).Az itt talált leletekrôl néhány külföldi és több hazai munkában számoltunk be,mindez megérlelte egy átfogó kutatási program meginditását középiskolai szûrôvizsgálatok mellett serdülôk klinikai mintáin is.

3 Disszertációm a Pszichiátriai Klinikán több mint két évtizede aktiv szociálpszichiátriai kutatások szerves folytatásába illeszkedik.az általunk kidolgozott Serdülô Szociálpszichiátriai Kérdôiv (SESZK) a Juhász Pál professzor és munkatársai által a VIII.kerületi lakossági szûrôvizsgálatban a 80-as évek elején használt "Szociológiai Kérdôiv" továbbfejlesztett,a serdülôk igényeinek jobban megfelelô változata. Az eredeti kutatási irányt jelenleg a Magatartástudományi Intézet viszi tovább célzott lakossági minták egészségmagatartásának vizsgálatával. Felmérésünket többéves tesztológiai elômunkálatok elôzték meg.újonnan a Serdülô Szociálpszichiátriai Kérdôivet dolgoztuk ki,emellett elvégeztük a Diszfunkcionális Skála gyermek-serdülôkorra standardizált változatát, továbbá adaptáltunk egy amerikai (Középiskolás Életesemény Kérdôiv) és egy német (Érzeleminventár) kérdõivet.elôbb kétmintás összehasonlitásokkal összevetettük az öngyilkossági kisérletet elkövetett mintát a mentálisan egészséges kontrollfiatalok azonos adataival,majd az útelemzés egyik fajtájával,a "strukturális egyenletek módszerével" (LVPLS) kiséreltük meg az öngyilkos magatartás háttértényezôinek egységes struktúrába illesztését. MÓDSZER 60,a Fôv.Erzsébet kh.toxikológiai osztályán kezelt éves serdülô leány kérdôives teszt- és interjúadatait hasonlitottuk össze 339 életkorban és nemben azonos mintával ugyanezekkel a paraméterekkel. A komplex kérdôiv ill.tesztbattéria részei a következôk voltak: a.serdülô Szociálpszichiátriai kérdôiv (SESZK,,Csorba,Huszár 1991 a.,b., Csorba,Dinya 1993) b.diszfunkcionális Attitûd kérdôiv (DAS,Burns 1980,Kopp 1987,1990) c.neurózis pontozó skála (Juhász,Veér,Kopp 1978) d.középiskolás Életesemény kérdôiv (JHLES,Swearingen,Cohen 1985,Csorba,Dinya,Párt,Solymos 1994) e.eysenck Személyiségi kérdôiv (Eysenck,Matolcsi 1984) f.richter-f.szülôi attitûd skála (Ullrich 1978,Richter 1986)

4 g.hawton-féle kérdôiv az öngyilkossági kisérletek kognicióinak és érzelemminôségeinek feltárására (interjú) A kétoldalú összehasonlitáshoz a változók sajátosságainak megfelelôen paraméteres (ANOVA,t-próba) vagy nemparaméteres (Mann-Whitney,Kruskal-Wallis) próbákat,a szuicid magatartás háttérstruktúrájának analizisére a látens változók útelemzését (strukturális egyenletek módszere,lvpls) használtuk. HIPOTÉZISEK Hipotéziseinket az öngyilkossági kutatások hagyományai és az idôszerû irodalom által felvetett problémák alapján állitottuk fel. 1.A serdülô szuicidológiai kutatás alapján feltételeztük, hogy az adoleszcens lányoknál dominál az impulziv kisérlet, nem átgondolt körülményekkel,emiatt gyakoribb a kevésbé súlyos kisérlet kevésbé differenciált emocionális minôségekkel --, 2.A kisérletet tett fiatalok anamnézisében feltételezzük, hogy gyakoribb a gyermekkori depriváció,gyermekkorukat negativabban itélik meg--, 3.Globálisan rosszabb a kapcsolatuk szüleikkel.a szülôk több hátrányos nevelési sajátosságot mutatnak fel,gyakoribb a hideg emocionális klimájú nevelési attitûd (hidegengedékeny vagy hideg-korlátozó formák),valamint a serdülôk mindkét szülô beállitódásairól negativabb jellemzést adnak.a szociális támasz vonatkozásában kedvezôtlenebb helyzetben vannak,úgy szüleik,mint külsô kontaktus viszonylatában kevésbé számithatnak segitségre. 4.Nehezebben létesitenek kortársaikkal úgy baráti-,mint partner-kapcsolatot,kifejezettebb a magányérzetük (emocionális izoláció) --, 5.Gyengébben tanulnak a kortársaiknál--, 6.Gyakrabban fordul elô élettörténetükben kezeletlen panasz és szuicid esemény a családban 7.Személyiségük több és súlyosabb diszfunkcionális attitûdöt mutat fel,neurotikus distresszük fokozottabb,depresszivitásuk, introverziójuk, nonkonformitásuk kifejezettebb--, 8.Több negativ és kevesebb pozitiv életeseményt éltek át a kisérletet megelôzô idôszakban,a negativ stresszeket súlyosabban élik meg----;

5 --Összehasonlitva ôket életkorban azonos,mentálisan egészséges,szuicid anamnézissel nem rendelkezô kortárs serdülô fiatalok azonos adataival. A szuicid magatartás háttérstruktúrája vonatkozásában feltételeztük,hogy-- 9.Az egyes változók nem egyenként,elszigetelten,hanem egy bonyolultabb alakzatban,egyes csoportosulásokban (látens változók) érvényesitik hatásukat az öngyilkos magatartásra-- 1O.Ezek a látens tényezôk az eredetileg általunk és az irodalom által megerôsitett rizikótényezôk (kérdéscsoportok) kapcsolódásaiból állnak.a hipotetikus modellben a következô látens változókat feltételeztük: a) Szülôi--nevelési faktor (SZN),b) Szociabilitás (kapcsolatok,szo), c) Személyiség (SZE) és d) Életesemények (LE: life events). 11.hipotézisunk szerint a szülôi-nevelési (SZN) változókör alapvetôen (szignifikánsan) befolyásolja a "személyiség"-ben (SZE) gyülekezô prediktorokat. 12.A szuicidalitásra mint output paraméterre az egyes exogén faktorok a személyiségen,mint látens változón keresztül hatnak és nincs direkt hatásuk a szuicid magatartásra (pl.szülôi minôségek,depresszió vagy stresszorok). EREDMÉNYEK 1.Nem igazolódott,hogy az önmérgezéses szuicidummal próbálkozó serdülô lányoknál komolytalan kisérletrôl lenne szó,hanem jelentôs mennyiségû gyógyszert vesznek be,az öngyilkossági eseményt a szuicidumra jellemzô érzelmi minôségek kisérik és átgondolt,kitervelt tettrôl van szó,nem impulziv,rövidzárlati cselekvésrôl. 2.A gyermekkori deprivációra vonatkozó hipotéziseinket igazoltuk,a szuicid kisérletet elkövetô fiatalok élettörténetében dominánsan felbomlott családot találtunk, gyermekkorukat negativabban itélték meg,mint egészséges kortársaik. 3.hipotézisünk szintén igaznak bizonyult,a szülôkhöz fûzôdô kapcsolatok szinte minden tételben negativabbak,mint az a kontrollcsoportról elmondható.kevesebb segitséget, megértést, elfogadást, törôdést,viszont több ellenséges megnyilvánulást kapnak szüleiktôl, gyakran kell elviselniük hideg (engedékeny vagy korlátozó) szülôi attitûdöt.

6 Szociális támasz terén komoly hiányosságaik vannak,a segitségkérés vonatkozásában családon kivüli személyekre,vagy csak magukra vannak utalva. Mindkét szülônél a kóros kommunikációs jegyek szignifikánsan gyakoribbak a szuicid mintában.az elutasitás mindkét szülônél közös jellegzetesség,mig az apák nemtörôdömséggel,támadó magatartással,addig az anya részérôl bizalmatlansággal,kiméletlenséggel,értetlenséggel találkozunk diferenciáltan az egészségesek hasonló paramétereit szemügyre véve. 4.Várakozásainkkal szemben nem szegényebbek baráti kapcsolatokban és kontaktuslétesitésben sincs különbség, viszont,predikciónknak megfelelôen, kifejezettebben szenvednek a szubjektiv magányérzettôl,azaz szociális izoláció nem áll fenn,csak emocionális izoláció. 5.Feltételezésünk igazolódott,a szuicid serdülôk rosszabbul tanulnak egészséges kortársaiknál. 6.A kisérletezô fiataloknál nem találtunk több kezeletlen panaszt,a serdülôknél egészében vsz.gyakoribb a negativ hozzáállás a testi panaszokhoz,viszont az elvárásnak megfelelôen a rizikófiatalok családjában több az öngyilkos esemény mint a kontrolloknál. 7.Elvárásaink specifikus személyiségjegyekben a szuicid minta rovására nem teljesültek.a diszfunkcionális attitûdökbôl csak a fokozott külsô kontroll attitûd és autonómiatörekvés,azaz a segitség elháritása igazolódtak.viszont az erôsebb introverziós készség (emocionális instabilitás) és nonkonformitás feltételezése plauzibilis volt.halmozott szomatomentális distresszpanaszok, fokozott depresszivitás igazolódtak,a tünetek szintje a rizikócsoportnál eléri a kezelési igény szintjét. 8.Több negativ stresszort élnek át,azokat súlyosabban is élik meg,de egészében több eseményt érzékelnek megterhelônek.több pozitiv eseményt is érzékelnek,azaz nem igaz,hogy kevesebb jó hatás éri ôket.összességében szenzitivebbek más serdülôknél,de objektive is több életterhelést viselnek el,mint az egészséges serdülôk,mégpedig nem a depressziót okozó személyi-veszteségi körben,hanem a tartósabb,mélyenfekvô pszichoszociális ártalmak terén. 9.hipotézisünk szintén igazolódott,amennyiben a szuicidium általunk felvett rizikófaktorai (kérdések) nem közvetlenül,érvényesülnek,hanem a modell két látens változó jelenlétét igazolta.

7 10.feltételezésünk nem igazolódott,a hiposztazált négy látens változóból csak kettôt,a szülôi-nevelési faktort (SZN) és a személyiségváltozót (SZE) erôsitette meg csak az útelemzés.a szociabilitás és az életesemények nem rejtett dimenzióként érvényesülnek,hanem mindezeket mint manifeszt tényezôket a személyiség integrálja.a kiinduló változók csak egy részét,igaz hogy minden gyûjtôfaktorban a legfontosabbakatôrizte meg a modell. 11.hipotézisunk teljes mértékben igazolódott,amennyiben a szülôi-nevelési változókör alapvetôen (szignifikánsan) befolyásolja a "személyiség"-ben gyülekezô prediktorokat. 12.feltételezésünk szintén csak részben nyert megerôsitést.a szuicid magatartást nem sikerült output paraméterként elôállitani,hanem a kedvezôtlen faktorok együtt (izoláció,kóros kogniciók,stresszek,családi szuicidium,neurotikus panaszok) integrálódnak-internalizálódnak és teremtik meg az öngyilkossági kisérlet kóros személyiségi hátterét. KÖVETKEZTETÉSEK. Az önmérgezést elkövetô adoleszcens lányokat a serdülôszuicidológiai irodalomban a könnyebb,vagy paraszuicidális kategóriában szokásos elhelyezni,az alacsony halálozás,a csekény mortalitású módszer és a kisérlet egyéb körülményei (impulzivitás,affektiv vezérlés,nem kiemelt súlyosságú depresszió stb.) miatt.vizsgálatunk ezzel szemben megerôsitette,hogy komolyabb gyógyszermennyiség,megfontoltság és differenciált,tipusos preszuicidális érzelemminôségek jellemzik a kisérletezôket.ezek az érzelmek sokrétegûek és nem azonosak egy homogén depressziv hangolódással. Serdülô mintánkban jelentôs differenciáló tényezô a kisérô családpatológia,s elsôsorban az édesanyjukhoz fûzôdô kapcsolat negativumai, melyben lényeges tényezô számos kedvezôtlen anyai kommunikációs vonás. Összevontan vizsgálva a nevelési anomáliákat,ezeknek a fiataloknak a legsúlyosabb szülôi nevelési hibákat kell elviselniük.több és súlyosabb pszichoszociális stresszeknek vannak kitéve a szuicidium vonatkozásában nem-veszélyeztetett társaiknál.a következmény az emocionális elmagányosodás,a gyermek magárautaltsága,a túlérzékenység,a fokozott depresszivitás és a mentális distressz,valamint a gyengébb iskolai teljesitmény.a szociális kontaktusok

8 még megtartottak az erôs izolációs érzés ellenére,úgy tûnik,a szociális kapcsolatok tényleges elszegényedése a késôbbi életkorok szuicidveszélyeztetettjeire jellemzô inkább. Mindezek a jelenségek azonban nem önmagukban elszigetelten, vagy külsôlegesen hatnak,hanem a személyiség integrációs szûrôjén keresztül, ahogy a serdülô érzékeli, feldolgozza a hatásokat.a szuicid kisérlet ill.magatartás nem derivátum,hanem egy rejtett,önmagában aktiv készenlét,mely kóros személyiségfunkcióként érvényesül. Eredményeink inkább azt húzzák alá,hogy jobban számit,ahogyan a kedvezôtlen hatásokat a személyiség érzékeli,feldolgozza,nem pedig a stresszorok objektiv súlyossága a mérvadó.szociálpszichiátriai analizisünk a családi-nevelési háttér és a serdülô kórosan mûködô személyiségének szerepét hangsúlyozza az adoleszcenskori öngyilkos magatartás kialakitásában.