A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon
|
|
- Éva Vörösné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló táblázatai Szakértői vélemény Budapest, szeptember
2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Követő mérés a 2. osztályban Képességek mérése 1.1. A mérés paraméterei 2. A felmérés tartalmi keretei 2.1. A követő mérés indokoltsága, területei 2.2. A mérőanyag tartalmi elemei 3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés 3.2. A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése A kerületi összteljesítmény jellemzői A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése 3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése 4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés 4.2. Javaslatok, tennivalók a mérési eredmények hasznosítása céljából A Fenntartó számára Az Újbudai Pedagógiai Intézet számára Az iskolák számára
3 Bevezető Az Újbuda Önkormányzata Oktatási Bizottságának határozata alapján az Oktatási és Kulturális Osztály megbízásából május 31-én követő mérést végeztünk a kerület általános iskoláiban. A mérésben 930 gyerek vett részt. A mérés célja felmérni azt, hogy a 2. évfolyamos gyerekek az életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel folytathatják-e iskolai tanulmányaikat. A gyermek személyiségének fejlődése szempontjából meghatározó az iskola bevezető szakaszának (1-2. évfolyam) szerepe. A kerületben kiemelt jelentősége van az 1. évfolyamos gyerekek ún. bemeneti mérésének az iskolai tanulmányok kezdetekor. Ebben a tanévben negyedik alkalommal került sor a 2. évfolyamos gyerekek ún. követő mérésére. A mérési eredmények, tapasztalatok megismerése után a tanítók, a fejlesztő pedagógusok az így nyert információkra építve tervezhetik a tanítási, tanulási folyamat, valamint az egyéni fejlesztési folyamat napi gyakorlatát. 1. Követő mérés a 2. osztályban Képességek mérése 1.1. A mérés paraméterei A mérés időpontja: május 31. Célpopuláció: Újbuda valamennyi általános iskolájából valamennyi 2. évfolyamos tanuló, összesen 930 fő. A mérés célja: Felmérni azt, hogy az újbudai 2. évfolyamos gyerekek rendelkeznek-e az életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel. A mérési tapasztalatok összegzése segítse a tanítót abban, hogy pontosabban megismerhesse tanítványait, s erre építve is tervezhesse a differenciált képességfejlesztést, valamint az egyéni fejlesztést. A mérés járuljon hozzá a megfelelő fejlettségbeli eltérések diagnosztizálásához, a különbségek mérsékléséhez, ezáltal az esélyteremtéshez. A mérésben vizsgált területek: Adottságok, képességek, amelyek megléte szerepet játszik az eredményes iskolai tanulmányokban, az olvasás- és kézírás megtanulásában, a helyesírás megalapozásában, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerésében, illetve az életkornak megfelelő, tapasztalatokon nyugvó megismerési módszerek elsajátításában. 3
4 Összetevői: - gondolkodás, - emlékezet, - figyelem, - megfigyelőképesség, - megértés, - szín-, irány- és formaérzékelés. A mérés típusa: Diagnosztikus irányultságú külső mérés. A mérés eszköze: Mérőlap, amely tartalmazza a vizsgált terültekre vonatkozó feladatokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A feladatokat egyéni munkával oldják meg a gyerekek a tanító feladatonkénti feladatkitűzésével. A mérés folyamata: - Szakmai munkacsoport létrehozása. - Szakmai munkacsoport javaslattevő munkaértekezlete. - A mérőanyagok összeállítása. - A próbamérés elvégzése, korrigálás. - Az értékelés pontosítása. - Az intézmények értesítése. - A tanulói névsorok és kódok összegyűjtése. - A mérőbiztosok és minőségellenőrök felkészítése. - A mérés lebonyolítása (2x20 perc). - A mérőeszközök összegyűjtése. - A mérőlapok javítása. - Az adatok feldolgozása. - A tapasztalatok összegzése. - Tájékoztató a mérési adatokról a megrendelőnek és az intézményeknek (írott és elektronikus forma, előadás). - Csoportos és egyéni tanácsadás, a mérési eredmények felhasználásához. - A tapasztalatok felhasználásának, a javaslatok megvalósulásának nyomon követése. - Következtetések, célok, feladatok meghatározása. 4
5 2.1. A követő mérés indokoltsága, területei Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés középpontjában azon képességek fejlesztése történik, amelyek segítségével a tanulók fokozatosan felkészülhetnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerései módszereket sajátítanak el. A tanulási folyamatban a kognitív képességek fejlesztésére, a gondolkodási módszerek alkalmazásának lehetőségére, a tanulási szokások kiépülésére stb. is lehetőség nyílik. Az iskolakezdés sikerességében, illetve az iskolai tanulmányok eredményességben meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyermek azoknak a képességeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Kutatási eredmények igazolják, hogy a képességek fejlődése időben elnyúló, évekig tartó folyamat. Iskolába lépéskor, így a bevezető szakaszban is rendkívül jelentős, többévnyi fejlettségbeli különbség mutatható ki a gyerekek között. Ennek legfőbb okai a következők: - a tanulási eredményességért igen összetett képességek, az ún. kritikus kognitív képességek fejlettsége a felelős, - a kritikus kognitív képességek optimális szintű kifejlettségének útja több éven át tartó folyamat, amely nem egyszerre, csak közel ugyanabban az életkorban következik be az egyes gyerekek esetében, - a tanulás teljesen egyéni, az adott személyre jellemző folyamat. Az iskola csak nagyon átgondolt, tudatosan tervezett, egyénre szabott fejlesztéssel, változatos, az életkorhoz igazodó tanítási módszerekkel, tanulásszervezési módok alkalmazásával tudja csökkenteni a gyermekek közötti jelentős eltérést. A fentieket figyelembe véve célszerű mérni az első osztályba kerülő gyermekek képességeit, illetve részkészségeit diagnosztikus méréssel, játékos tevékenykedtetéssel, valamint az erre épülő, az adott életkori jellemzőket figyelembe vevő követő, ún. kimeneti mérést a bevezető szakasz végén, 2. évfolyamon. Egy-egy ilyen felmérő anyag nem vállalhatja fel valamennyi általános és speciális részkészség mérését. A mérési anyag összeállításakor azt a célt fogalmaztuk meg, hogy azoknak a legfontosabb részkészségeknek a szintjeit mérjük, amelyek életkornak megfelelő szintű fejlettsége nélkülözhetetlen szerepet tölt be az iskolai tanulmányok eredményességében, a képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében, alakításában. 5
6 Mivel az előző tanévekben 1. évfolyamon sor került ilyen jellegű diagnosztikus mérésekre, így az akkor mért területek mérése hangsúlyos elemként szerepel a 2. évfolyamosok körében végzett követő mérésben is. Ezek a következők: - gondolkodás, - figyelem, - megfigyelőképesség, - emlékezet, - megértés, - szín-, irány- és formaérzékelés. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik (pl.: állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a választott vagy megadott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, szabályszerűségek észrevétele stb.). A tanulási folyamatban komoly szerepe van az algoritmikus gondolkodásnak, az absztraháló és konkretizáló képességnek. Az általános részkészségek közül a logika több elemének mérése indokolt. A nem-faj viszonyok felismerése, egész-rész viszonyok felismerése igen fontos, mert az analízis-szintézis művelete a rész-egész viszonyokon alapul. A gyermek számára a dolgok tulajdonságainak a felismerése, a hasonlóságok és különbségek azonosítása, a formák felismerése nehéz absztrakciót jelent, ezért kell ilyen feladatokat rendszeresen megoldatni. A figyelem vizsgálata azért indokolt, mert a megtartó képi és a szóbeli megfigyelőképesség megfelelő szintje segíti az ismeretek elsajátítását. Az emlékezet megfelelő fejlettsége is nélkülözhetetlen az eredményes tanulás érdekében. Mind a hosszú távú memória, mind a rövid távú memória fejlettségére szükség van, valamint egyaránt fontos a verbális és a vizuális memória fejlettsége. A speciális részkészségek közül például a relációs szókincs (térbeli, időbeli, hasonlósági, mennyiségi) fejlettségének vizsgálata elmaradhatatlan. A térbeli tájékozódás, az irányérzékelés igen fontos. E nélkül nem lehet sem a magyar nyelv és irodalom, sem a matematika, sem más műveltségi területek, tantárgyak kiemelt céljait, feladatait megvalósítani, elsajátíttatni. A beszéd terén fontos a formai elemek (beszédlégzés, helyes ejtés, a hangok időtartama), a beszéd tartalmi jellemzőinek (szókincsfejlesztés, mondatalkotás, szövegalkotás), és a kulturált nyelvi magatartás formáinak tanítása, fejlesztése. A beszélgetéssel nemcsak a beszéd és beszédértés fejlesztését szolgáljuk, hanem fejlesztjük a gyermek kreativitását, fantáziáját, érzelmeit. 6
7 2.2. A mérőanyag tartalmi elemei A követő mérés anyagának összeállításakor azokat a legfontosabb területeket vettük figyelembe, amelyek az eredményes iskolai tanulást meghatározzák, illetve az adott életkornak megfelelő szintű fejlettségük kihat a tanulásra, az ismeretek elsajátítására, a képességek, készségek alakulására, fejlődésére. Feladat 1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint Mit mértünk? emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés 3. Pontok összekötése megadott minták szerint vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés 4. Szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással gondolkodás, megfigyelés, megértés, formaérzékelés, rövid távú vizuális memória 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés, megértés, relációs szókincs 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése; szavakban betűk pótlása 9. Tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, rövid távú vizuális emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás gondolkodás, megértés, figyelem, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, megértés, figyelem, megfigyelés, relációs szókincs, színérzékelés 10. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés 11. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, finommozgás 12. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 13. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 14. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése adott színnel 15. Adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése bekarikázással 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommotorika, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, megfigyelés, figyelem, megértés, formaérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 7
8 3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés Újbuda valamennyi általános iskolájában elvégeztük a követő mérést 930 másodikos gyerek részvételével. A szakvélemény összeállításához a feladatmegoldásokból gyűjtött adatokat használtuk fel. A mérés azonos időpontban, azonos Feladatlapokon, azonos Tanítói utasítások alapján történt az intézményekben, majd Javítókulcs alapján végeztük el a feladatlapok javítását. 100 item eredménye állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy képet kapjunk arról, hogy az újbudai 2. évfolyamos gyerekek rendelkeznek-e az életkori kritériumoknak megfelelő szintű, az eredményes iskolai tanulmányokhoz szükséges képességekkel. A tapasztalatok elemzése, összegzése két módon valósult meg: 1. a kerületre vonatkozó elemzés, összegzés; 2. intézményekre, tanulócsoportokra bontott összegzés A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése A kerületi összteljesítmény jellemzői A diagnosztikus mérés funkciójából adódóan az iskolák teljesítményének összehasonlítása nem lehet cél. A mérés során nyert adatok is csupán tájékoztató jellegűek. A jelen mérés célja felmérni azt, hogy az újbudai 2. osztályos gyerekek rendelkeznek-e az életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel. A mérési tapasztalatok összegzése alapján a tanulók elért teljesítményének, valamint az egyéb módon meglévő ismeretek birtokában tervezhetik a tanítók, a fejlesztőpedagógusok az egyéni fejlesztési terv elkészítését, az egyéni fejlesztés folyamatát, az egyénre szabott fejlesztést. 8
9 A 930 második osztályos gyermek teljesítményének főbb jellemzői: A kerületi átlagteljesítmény: 89,8% A kerületi szórás: 6,2 % Teljesítmény (%) Iskolák kódja 96% 12 95% - 94% 01, 10 93% 14 92% 17 91% 11 90% 07 89% 02, 03, 04, 25 88% 05, 09, 13 87% 20, 21 86% 08, 18 85% - 84% - 83% 16 A nemek szerinti teljesítmény mutatói: A lányok teljesítményének átlaga 90,6% A fiúk teljesítményének átlaga 89,0% Feladatlapon elért százalékos eredmény: 40 49,9% 0 fő 50 59,9% 3 fő 60 69,9% 5 fő 70 79,9% 73 fő 80 89,9% 325 fő % 524 fő 9
10 A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Feladat Mit mértünk? Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés 98% gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés 96% 3. Pontok összekötése megadott minták szerint vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés 91% 4. Szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással gondolkodás, megfigyelés, megértés, formaérzékelés, rövid távú vizuális memória 93% 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés, megértés, relációs szókincs 97% 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, rövid távú vizuális emlékezet, megértés 92% emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás 90% 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése; szavakban betűk pótlása 9. Tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése gondolkodás, megértés, figyelem, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, megértés, figyelem, megfigyelés, relációs szókincs, színérzékelés 10. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés 88% 98% 90% 11. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, finommozgás 63% 12. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 90% 13. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 14. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése adott színnel 15. Adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése bekarikázással 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem 74% figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommotorika, színérzékelés 87% gondolkodás, emlékezet, megfigyelés, figyelem, megértés, formaérzékelés 91% gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 88% 10
11 A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Feladat Mit mértünk? Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint 3. Pontok összekötése megadott minták szerint 4. Szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése; szavakban betűk pótlása 9. Tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése 10. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása 11. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés gondolkodás, megfigyelés, megértés, formaérzékelés, rövid távú vizuális memória gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés, megértés, relációs szókincs gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, rövid távú vizuális emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás gondolkodás, megértés, figyelem, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, megértés, figyelem, megfigyelés, relációs szókincs, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, finommozgás 98% 97% 97% 98% 95% 94% 95% 96% 90% 83% 82% 91% 95% 96% 92% 93% 98% 96% 99% 97% 98% 96% 93% 92% 93% 92% 89% 90% 90% 83% 97% 98% 85% 85% 90% 90% 99% 96% 88% 88% 88% 57% 50% 63% 12. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 99% 97% 94% 90% 13. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 14. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése adott színnel 15. Adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése bekarikázással 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommotorika, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, megfigyelés, figyelem, megértés, formaérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 92% 85% 68% 74% 86% 58% 83% 87% 95% 87% 87% 91% 98% 85% 86% 88% 11
12 A 2010-ben végzett 1. osztályos bemeneti mérés és a 2012-ben végzett 2. osztályos követő mérés eredményei azonos feladattípus esetén: Feladat Mit mértünk? évf évf. Változás 1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés 94% 98% +4% 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés 91% 96% +5% 3. Pontok összekötése megadott minták szerint vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés 79% 91% +12% 4. Szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján gondolkodás, megfigyelés, megértés, formaérzékelés, rövid távú vizuális memória gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés, megértés, relációs szókincs gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, rövid távú vizuális emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás 88% 93% +5% 96% 97% +1% 96% 92% -4% 87% 90% +3% 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése; szavakban betűk pótlása gondolkodás, megértés, figyelem, hallásészlelés, hallásfigyelem 97% 98% +1% 9. Tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése 10. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása 11. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint gondolkodás, emlékezet, megértés, figyelem, megfigyelés, relációs szókincs, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, finommozgás 88% 90% +2% 94% 88% -6% 47% 63% +16% 12. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 79% 90% +11% 13. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 14. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése adott színnel 15. Adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése bekarikázással 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommotorika, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, megfigyelés, figyelem, megértés, formaérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 73% 74% +1% 89% 87% -2% - 91% - 92% 88% -4% 12
13 A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése 1. feladat Az 1. számú feladat megoldásakor tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése áthúzással volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú vizuális memória, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés kellő szintű fejlettségét igényli. Mind a rövid távú memória, mind a hosszú távú memória fejlesztésére szükség van, valamint egyaránt fontos a verbális és vizuális memória fejlesztése. A hosszú távú memóriában tárolódnak a megtanult dolgok. A rövid távú memória a pillanatnyi gyors emlékezés. A gyermeknek észben kell tartania az ismeretszerzés, ismeretnyújtás folyamatában nyert információkat, adatokat, s azokat fel is kell idéznie adott szituációkban. Máskülönben nem lesz eredményes az ismeretek elsajátítása, illetve a tanulás (pl. szövegek tartalma, memoriterek megtanulása). A kerületi átlagteljesítmény: 98% A teljesítmény jellemzője: kiemelkedő Az intézményi átlagteljesítmények 90% 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 05, 07, 09, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 20, , 08, 16, 18, 25. Fejlesztési javaslat: Az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése hasonló, az adott életkorhoz igazodó feladatokkal. 2. feladat A 2. számú feladat megoldásakor tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás, jelölése megadott utasítás szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatoknál a gondolkodás, bizonyos gondolkodási műveletek, a nem-faj viszonyok felismerése, az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet, a megértés, a válogató, osztályozó és rendszerező képesség, a lényegkiemelő képesség, az absztraháló és konkretizáló képesség, a részkészségek közül a logika kellő szintű fejlettségére van szükség az eredményes tanuláshoz. A kerületi átlagteljesítmény: 96% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények: 89% 100% közötti eredményt mutatnak. 13
14 A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 05, 08, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 20, , 04, 07, 09, 16, 18, 21. Gyakori típushiba volt, hogy a pókot nem jelölték be élőlényként. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásán keresztül történjen a fejlesztési folyamatban, illetve az egyéni fejlesztés során. Csoportosítások, halmazjátékok, azonos fogalomkörbe, témakörbe tartozó képek, szavak gyűjtésével, főfogalom alárendelés gyakorlásával célszerű fejleszteni a nem-faj viszonyok felismerését. 3. feladat A 3. számú feladat megoldásakor pontok összekötése megadott minta szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok a figyelem, a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a finommozgás, a forma- és irányérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A vizuális figyelem, a vizuális észlelés fejlesztése igen összetett. A szem-kéz koordinációjának a fejlettsége, a vizuális megfigyelő és elemző készség fejlettsége komoly szerepet tölt be a tanulási folyamatban. A biztonságos téri tájékozódáshoz a térbeli irányok tudatosítása, a téri orientáció fejlesztése, a szem-kéz mozgásának összehangolása különösen nélkülözhetetlen. Fontos, hogy a bal-jobb, a relációs szókincs a saját testen kívül a térben és a síkban is biztosan működjön, különben rendezetlenné válik mozgás, észlelés. A kerületi átlagteljesítmény: 91% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 71% 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 07, 10, 12, 14, 17, 18, 20, , 03, 05, 08, 09, 11, 13, 16, 21. Az 1. évfolyamon elvégzett mérés eredményével összehasonlítva megállapítható, hogy a tanulók többségénél sokat fejlődött a téri tájékozódás, a térbeli viszony összefüggéseinek észlelése, a téri irányok felfogása. Fejlesztési javaslat: A fenti feladattípus rendszeres beiktatása az egyéni fejlesztés folyamatába azonban még mindig indokolt. Elősegíti a fejlesztést a ponthálóban, négyzetrácsban, lyukas táblán alkalmazott tájékozódás, kirakás, másolás. 14
15 4. feladat A 4. számú feladat megoldásakor szóoszlopban megadott szavak megkeresése, jelölésük aláhúzással volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a gondolkodás, a megfigyelés, a megértés és a formaérzékelés, a rövid távú vizuális memória kellő szintű fejlettségére van szükség. A gondolkodási műveletek közül az összehasonlítás-differenciálás szerepe jelentős a feladatmegoldás során; fontos, hogy bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztására képesek legyenek a gyerekek. Az azonosságok és különbözőségek észrevétele segíti a lényeges vonások kiemelését, az általánosítást. A kerületi átlagteljesítmény: 93% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 84% 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 05, 08, 10, 12, 13, 14, 17, 20, 21, , 04, 07, 09, 11, 16, 18. Néhány kisgyermek a szóoszlopban megadott szavak mellett más szót is jelölt aláhúzással. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztése hasonló, az adott életkorhoz igazodó feladatokkal. A megadott szótagok, szótagpárok, szavak keresése, jelölése típusú feladatokkal valósítható meg a fejlesztés. 5. feladat Az 5. feladat megoldásakor irányok szerinti színezés megadott színekkel volt a feladat. A feladat eredményes megoldásához a gondolkodás, a figyelem, az irányérzékelés, a színérzékelés, a megértés, a megfigyelőképesség, a megértés és a relációs szókincs kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Ezek fejletlensége, a kialakulatlan lateralitás komoly nehézséget jelent az olvasás és írás megtanulásában, az ismeretanyag elsajátításában, a tanulási technikák alakulásában. A kerületi átlagteljesítmény: 97% A teljesítmény jellemzője: kiemelkedő Az intézményi átlagteljesítmények 25% 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 04, 05, 09, 10, 11, 12, 13, 16, 17, 18,
16 07, 08, 14, 20, 21. A feladatmegoldás során 8 intézmény kiemelkedő 100%-os eredményt ért el. A 20 kódszámú intézmény 25%-os teljesítménye nagy valószínűséggel pontatlan tanítói utasítás eredménye. Fejlesztési javaslat: Az elért eredmények biztosítása hasonló, mindig az adott életkornak megfelelő feladatokkal (a gondolkodás, a figyelem, az irányérzékelés, a relációs szókincs, a megfigyelőképesség fejlesztése). 6. feladat A 6. feladat megoldásakor azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok a gondolkodás, bizonyos gondolkodási műveletek, a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a rövid távú vizuális emlékezet, a formaérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségét igénylik. Ezek hiánya, fejletlensége tanulási és magatartási problémákban is megnyilvánulhat. A kerületi átlagteljesítmény: 92% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 76% 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 07, 09, 10, 11, 12, 14, 16, 17, 18, , 05, 08, 13, 21, 25. Néhány tanulónak nehézséget okozott a feladat megoldása. A sor elején megadott és bekeretezett szópárok helyett különálló, önálló szavakat jelöltek be. Fejlesztési javaslat: Az elért eredmények biztosítása hasonló, az adott életkornak megfelelő feladatokkal (a gondolkodás, az emlékezet, a rövid távú vizuális emlékezet, a formaérzékelés, a figyelem fejlesztése). Például a megadott ábra, forma, jelpár, jelcsoport keresése, jelölése típusú feladatok szolgálják a hatékony fejlesztést. 7. feladat A 7. számú feladat megoldása során adott tárgyképek jelölése volt a feladat hallás utáni emlékezet alapján. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú verbális emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás és a megértés az életkornak megfelelő szintű fejlettségét igénylik. 16
17 Mindezek kellő szintű fejlettségének, az emlékezet és a rövid távú verbális emlékezet életkori kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségének kiemelt szerepe van az olvasástanulás folyamatában, az olvasási technika, a szövegértés alakulásában, fejlődésében. Ezek hiányosságai szövegértési problémához vezethetnek. Ennek hatásai megnyilvánulnak az egész tanulási folyamatban, a tanulás eredményességében. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 81% 98% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 04, 07, 10, 11, 12, 13, 16, , 08, 09, 14, 18, 20, 21, 25. Fejlesztési javaslat: Az emlékezet, a rövid távú verbális emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése hasonló feladatokkal. A fenti feladattípus beiktatása a tanítási-tanulási folyamatba, az egyénre szabott fejlesztés folyamatába indokolt. Mivel a dalok, versek, mondókák tanítása már kisgyerekkortól a tanulás önkéntelen attitűdjét építik, megalapozzák az iskolai tanulást, ezért valamennyi tantárgy tanóráin célszerű ezeket alkalmazni. A sok ismétlődő szövegmondás, a memoriterek hozzájárulnak a szókincs fejlesztéséhez, a memória fejlődéséhez, ezért a tanítási folyamatba ezek beiktatása is indokolt. 8. feladat A 8. számú feladat megoldása során tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése, valamint szavakban betűk pótlása volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása során a gondolkodás, a megértés, a figyelem, a hallásfigyelem, a hallásészlelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A beszédhanghallás fejlettségének meghatározó szerepe van az olvasás és helyesírás tanulásában, fejlődése az életkorral párhuzamosan történik. Bár az iskola bevezető szakaszába járó gyermekek nagy többsége megkülönbözteti a beszédhangokat, de a részlegesen fejlett beszédhanghallás rejtve maradhat, a problémák a későbbi tanulmányok során jelentkeznek. A bizonytalan beszédhanghallás, valamint a beszédhangok megkülönböztetésének a hiánya tanulási zavarok kialakulásához vezet. A pontos beszédhanghallás esetén képes a gyermek a szóból a hangok kihallására, a zöngés-zöngétlen hangok differenciálására. A kerületi átlagteljesítmény: 98% A teljesítmény jellemzője: kiemelkedő Az intézményi átlagteljesítmények 96% 100% közötti eredményt mutatnak. 17
18 A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 07, 08, 09, 10, 11, 12, 13, 14, 18, 20, , 04, 05, 16, 17, 25. A tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztását és jelölését nagyon jól oldották meg a tanulók. A feladat második részénél a szavakban a betűk pótlásánál típushiba, hogy a roskad szó helyett rosgad, a lapát helyett labát szerepelt. Fejlesztési javaslat: A figyelem, a hallásfigyelem, a hallásészlelés a gondolkodás fejlesztésére, hasonló feladatok rendszeres beiktatására kiemelt figyelmet kell fordítani tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon. 9. feladat A 9. számú feladat megoldása során tárgyképek kiválasztása, jelölésük megadott szempontok szerint; tárgyképek számlálása, mennyiségek összehasonlítása, jelölése volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, a nem-faj viszonyok felismerése, bizonyos gondolkodási műveletek, a lényegkiemelő képesség, az absztraháló és konkretizáló képesség, az összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, a mennyiségviszonyok felismerése, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a figyelem, a relációs szókincs életkornak megfelelő szintű fejlettsége az eredményes feladatmegoldás feltétele. Azoknál a gyerekeknél, akiknél ezek nem az életkornak megfelelő szintű fejlettséget mutatnak, komoly nehézségeik lehetnek a tanulás során. A relációs szókincs elsajátításának folyamata sem fejeződött be valamennyi gyermeknél. Ezekre a gyerekekre külön figyelmet kell fordítani az egyéni fejlesztés során, mert sok esetben nem a tárgyi tudás, hanem a relációs szókincs hiányosságai miatt vannak, lesznek nehézségeik. Az első két évfolyamon elszenvedett kudarcok okozta elmaradások később már alig behozhatók. A kerületi átlagteljesítmény: 90% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 81% 97% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 04, 07, 10, 11, 12, 14, , 08, 09, 13, 16, 18, 20, 21, 25. Néhány intézményben előfordult, hogy a tanító pontos utasítása ellenére a gyerekek pontatlanul, hiányosan oldották meg a feladatot. Így a feladat második részénél a relációs jelet nem írták be. 18
19 Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásával történjék, valamint a relációs szókincs fejlesztése kapjon nagyobb figyelmet az egyéni fejlesztés folyamatában. 10. feladat A 10. számú feladat megoldása során az egyforma tárgyképekhez megadott jelek írása volt a feladat. Az ilyen típusú feladat eredményes megoldása a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a formaérzékelés az adott életkornak megfelelő szintű fejlettségét feltételezi. A fenti feladattípus képet ad többek között a gondolkodás fejlettségéről, az egyszerű analógia felismerésében, az absztraháló és konkretizáló képesség fejlettségéről, az összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képességéről, a megfigyelőképesség fejlettségéről. Az elért eredmény megfelelő szintje fejlesztést igényel, mert a fentiekben felsorolt képességeknek, részkészségeknek jelentős szerepük van a matematikai gondolkodás fejlesztésében, az anyanyelvi kultúrák alakulásában, fejlődésében. A kerületi átlagteljesítmény: 88% A teljesítmény jellemzője: megfelelő Az intézményi átlagteljesítmények 70% 99% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 05, 08, 09, 11, 12, 17, 18, 20, , 04, 07, 10, 13, 14, 16, 21. Ennél a feladatnál előfordult, hogy több intézmény tanítója nem mondta el az útmutató szerinti utasítást, így a feladat második részét a gyerekek nem oldották meg, ezért elmaradt a feladat teljes, pontos megoldása. (pl. 02, 04 két tanulócsoportnál, 12, 14, 16 kódszámú intézmények). Fejlesztési javaslat: Az adott életkornak megfelelő szintű játékos feladatmegoldások beiktatása. 11. feladat A 11. számú feladat megoldásakor hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint volt a feladat. 19
20 A fenti típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés, a megértés kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A gondolkodás fejlettségéről, a gondolkodási műveletek közül főleg az analízis szintézis, az összehasonlítás fejlettségéről, az egyszerű problémahelyzetek felismerésének, megoldásának szintjéről, a kreativitásról ad képet a teljesítmény. A vizuális észlelésről, az alak felismerésének képességéről is információt ad. A szem-kéz koordinációs képesség fejlettségére is szükség van, mert az befolyásolja, hogy a gyermek képes-e formautánzásra, lekövetésre, valamint, hogy a perifériás látás elég fejlett-e ahhoz, hogy a mintát képes legyen utánozni. Ez a reprodukáló képesség fejlettségétől is függ. Ennek hiányossága idegrendszeri éretlenséget feltételez, amely nehézségeket okozhat az iskolai tanulmányokban. A kerületi átlagteljesítmény: 63% A teljesítmény jellemzője: gyenge Az intézményi átlagteljesítmények 47% 80% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 07, 10, 12, 14, 17, , 05, 08, 09, 11, 13, 16, 18, 20, 21. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, analízis-szintézis, az összehasonlítás, problémamegoldás, az emlékezet, a megfigyelőképesség és a formaérzékelés fejlesztése indokolt. A tudatos tervezőmunka eredményeként ezen a területen fejlődés figyelhető meg. A szem-kéz koordinációs képesség és a vizuális észlelés az életkornak megfelelő szintű fejlesztésére a továbbiakban is nagy hangsúlyt, kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztés folyamatában. 12. feladat A 12. számú feladat megoldásakor vonalvezetés tárgyképek között volt a feladat. A gondolkodás, a figyelem, a finommozgás, az irányérzékelés, a megértés fejlettségére van szükség a fenti típusú feladatok megoldásához. A gondolkodás, a problémahelyzet felismerésének, a probléma megoldásnak, a kreativitásnak a fejlettségét mutatja, valamint a finommozgás, az irányérzékelés és a vizuális figyelem fejlettségi szintjét is. A vonalvezetés minőségét nagymértékben meghatározza a gyermek iránykövetési képességének fejlettsége. Az iránykövetésre, irányváltoztatásra való képesség 9-10 éves kor körül érik be. Fejlesztése sokszínűen valósulhat meg (pl.: utánzással, térben, síkban történő másolással, lekövetéssel és önálló kivitelezéssel). A sikeres matematikai és anyanyelvi tanulmányokhoz a fentiek nélkülözhetetlen feltételek. 20
21 A kerületi átlagteljesítmény: 90% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 80% 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 03, 10, 11, 12, 14, 18, 20, , 04, 05, 07, 08, 09, 13, 16, 17, 21. Fejlesztési javaslat: A fentiekben felsorolt részkészségek és képességek fejlesztése érdekében célszerű rendszeresen alkalmazni a síkbeli tájékozódási feladatokat valamint a gyermekek által is igen kedvelt feladattípust, a labirintus játékokat. 13. feladat A 13. számú feladat megoldása során ritmikus soralkotás megkezdett sorozatok folytatása volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet (vizuális memória), a megértés, a finommozgás életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A sorjátékokon, majd a konkrét manipulatív tevékenységeken át vezet az út az absztrakció felé, hogy az egyre gyarapodó elemszámú sorban is meg tudja határozni a tanuló az első, az utolsó, a középső és az utolsó előtti elemeket, betűket, szavakat, képessé válva a helyes haladási irányban történő munkavégzésre és sorváltásra. A szem kéz koordinációs képesség fejlettsége befolyásolja, hogy a gyermek képes-e formautánzásra, lekövetésre, a vonalközbe való írásra, kezének irányítására. Az, hogy a látott mintát képes legyen utánozni, reprodukáló képességének fejlettségére is szükség van. Ha fentiekben hiányosságai vannak a gyermeknek, tanulási nehézségek kialakulását, illetve meglétét jelezhetik. Az elért igen gyenge teljesítmények miatt az egyéni fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztésre. A kerületi átlagteljesítmény: 74% A teljesítmény jellemzője: gyenge Az intézményi átlagteljesítmények 43% 97% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 07, 10, 12, 13, 14, 17, 20, , 02, 03, 04, 05, 08, 09, 11, 16, 18, 25. A legnagyobb problémát ebben a tanévben is a középső sor megoldása jelentette, mert a gyerekek nem ismerték fel a szabályt, így a megkezdett sorozat folytatása hibás volt. 21
22 Fejlesztési javaslat: A figyelem, a megfigyelőképesség, a vizuális észlelés, a vizuális memória, a gondolkodás és finommozgás fejlesztése játékos feladatok rendszeres tervezésével, megvalósításával érhető el. A fejlesztési folyamatban rendszeresen kell megoldatni hasonló feladatokat. Figyelembe kell venni az egyéni fejlettségi szintet, az életkori jellemzőket (játékoktól az absztrakcióig). 14. feladat A 14. számú feladat megoldása során alak háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása során a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet, a finommozgás, a formaérzékelés és a színérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az alakállandóság fejlettsége és az alak háttér felfogás fejlettsége kiemelt jelentőségű. A sokféle forma karakterjegyeinek ismeretének szintje és az alak háttér megkülönböztetésének képessége komoly szerepet tölt be az iskolai tanulás eredményességében. A vizuális észlelés fejlettsége, a vizuális megfigyelő- és elemzőképesség fejlesztése során figyelmet kell fordítani az alak háttér megkülönböztetési nehézségekre is Ha a gyermek nem tudja az alakot a háttérből kiemelni nem képes a fontos információ, a lényeges jegy kiválasztására. E képesség hiánya esetén figyelmét elvonja a háttér. A fentiekben felsoroltak életkornak megfelelő szintű fejlettségére tehát azért van szükség, mert a gyermekek az alapos megfigyelés után képessé válnak arra, hogy emlékezzenek a látottakra és képesek legyenek részekből kirakni az egészet, forma szerint azonosítani egyes elemeket. A kerületi átlagteljesítmény: 87% A teljesítmény jellemzője: megfelelő Az intézményi átlagteljesítmények 76% 100% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 07, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 18, 20, , 03, 04, 05, 08, 09, 16, 25. Gyakori hiba volt, hogy a C betűből O betűt írtak, vagy nem jelölték különböző színű ceruzával a különböző betűket, vagy esetleg egy-egy betűt nem találtak meg. Fejlesztési javaslat: A vizuális észlelés, a gondolkodás, az emlékezet életkori sajátosságokat figyelembe vevő folyamatos fejlesztése célszerű az egyéni fejlesztés folyamatában. 22
23 15. feladat A 15. számú feladat megoldása során az adott számokhoz tartozó betűk felismerése, hibák jelölése megadott szempont szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a figyelem, a formaérzékelés megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A vizuális memória és az alakállandóság fejlesztésére is lehetőséget teremt ennek a feladattípusnak az eredményes megoldása. Ennek során fejlődik a gyermekek vizuális megfigyelő- és elemzőképessége, valamint az algoritmikus gondolkodás, az összehasonítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége. A kerületi átlagteljesítmény: 91% A teljesítmény jellemzője: jó Az intézményi átlagteljesítmények 76% 97% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 13, 14, , 09, 11, 16, 18, 20, 21, 25. Fejlesztési javaslat: A figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése hasonló, az adott életkornak megfelelő szintű feladatokkal. 16. feladat A 16. számú feladat megoldása során összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor az emlékezet, a gondolkodás, a figyelem, a finommozgás, a megértés megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet meglétére azért van szükség, hogy a meglévő ismereteiket fel tudják idézni, erre már a iskolai tanulás kezdetétől és mindvégig a tanulási folyamatban szükség lesz. A gondolkodás fejlettségére utal e feladattípusok megoldása során az egyes gondolkodási műveletek fejlettségi szintje, az egész rész viszonyok felismerése, nem faj viszonyok felismerése, a válogató és rendszerező képesség fejlettsége. A figyelem fejlettsége a koncentrált feladatvégzéshez szükséges. A finommozgás kellő szintű fejlettségéről a vonalvezetés minősége ad képet. A kerületi átlagteljesítmény: 88% A teljesítmény jellemzője: megfelelő Az intézményi átlagteljesítmények 70% 100% közötti eredményt mutatnak. 23
24 A kerületi átlagteljesítményen és a kerületi átlagteljesítmény felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 03, 04, 07, 10, 12, 14, 17, , 08, 09, 11, 13, 16, 20, 21, 25. A feladat megoldása során jellemző hiba volt, hogy általában a gyerekek az autót nem kötötték össze az úttal, a madarat a fészekkel. Fejlesztési javaslat: A meglévő ismeretek rendszeres felidézése, majd folyamatos bővítésük, a hosszú távú emlékezet fejlesztése a tanulás hatékonyságának biztosítása érdekében az adott életkornak megfelelően. 24
25 3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése A teljesítmények intézményenkénti elemzését valamennyi, mérésben résztvevő iskolához, tanulócsoportonkénti bontásban, táblázatokba rendezve, eljuttatjuk a kerületi összegzéssel együtt. Ez a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva az alábbiakat tartalmazza: - az egyéni teljesítményeket feladatonként, - az egyéni összteljesítményt (pontok, %), - a tanulócsoport feladatonkénti teljesítményét (%), - az átlagteljesítményt(%), - a nemek átlagát (%), - a maximum és minimum teljesítményeket (%), - a teljesítményeloszlást százalékpontban, amelyből leolvasható a feladatlapon elért százalékos eredmény a tanulói létszámokkal bemutatva. A fentiekben felsoroltakhoz készült egy rövid összegzés, amely az alábbiakat tartalmazza: - az iskola kódja, - az osztály kódja, - a mérésben résztvevők száma, - a teljesítmény jellemzője, - eredményesen megoldott feladatok, - kiemelkedő feladatmegoldás, - gyengébben megoldott feladatok, - fejlesztendő javaslatok. A mérésanyag olyan feladatokat tartalmaz, amely ráépül az első osztályban elvégzett bemeneti mérési anyagra, de az adott életkor jellemzőinek figyelembe vételével. Ezek eredményes megoldása elvárható, kritérium-orientált értékelés. Az intézményekhez így eljuttatott összegzések segítséget nyújthatnak a további, az adott életkorhoz, illetve az egyénhez igazított hosszú, aprólékos fejlesztési folyamathoz, amely a bevezető, illetve kezdő szakaszban tanuló gyerekek egyéni fejlesztését hivatott szolgálni. Ehhez nyújtottak, és nyújtanak segítséget azok a szakmai programok, tanfolyamok, szakmai műhelyek, bemutatóórák, módszertani segédanyagok, amelyekkel folyamatosan segítjük a tanító és fejlesztőpedagógus kollégákat. 25
26 4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés Az alsó tagozat feladata kiemelt feladata az alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása. Az iskolának kötelessége a fejlettségbeli eltérések diagnosztizálása, a különbségek mérséklése, ezáltal minden tanulónak egyenlő esély biztosítása. Az iskolakezdéskor az a jelentős különbség, ami a gyerekek fejlettségében tapasztalható, nem korrigálható, csökkenthető rövid idő alatt, hiszen több/kevesebb időre van szükségük az alapvető készség és képesség optimális elsajátításához. Az 1. osztályos bemeneti mérés tapasztalatai segítette a tanítókat, hogy tanulóik képességeinek fejlettségéről részleges ismeretek, viszonyítási alapok birtokába jussanak és az elmúlt két esztendőben ez alapján tudatosan tervezzék meg az egyéni fejlesztést, a differenciált képességfejlesztést. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető, hogy sokszor még a második osztályban és még később is szükség van a hátránnyal induló, több területen elmaradást mutató, az eltérő képességű tanulókkal való differenciált foglalkozásra, a tanuláshoz nélkülözhetetlen fontos képességek fejlesztését szolgáló módszerek, eljárások, programok megvalósítására, mert az alapkészségeket csak megfelelően fejlett képességek birtokában lehet elsajátítani. A 2. osztályos követő mérés bizonyítja, hogy az összehangolt, hatékony pedagógiai tevékenység, az intenzív, komplex, személyre szabott fejlesztés hatására a tanulók többségénél azonban a hiányosságok kompenzálódnak, tanulási esélyeik javulnak. Fontos, hogy a fejlesztés komplexitása egyfelől nyilvánuljon meg abban, hogy a tanuláshoz szükséges képességek minden területére terjedjen ki a fejlesztés, másfelől abban is, hogy egy adott képesség célzott fejlesztése közben egy másik képesség is aktivizálódjon. Fontos, hogy a fejlesztő tevékenység során alakuljon a tanulás iránti pozitív attitűd. Mindez járuljon hozzá a kulcskompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. Elismerésre méltó az, hogy a Fenntartó kiemelt jelentőségűnek tartja az 1. és 2. osztályban végzett diagnosztikus méréseket, amelynek összetevői azok a területek, amelyek fejlettsége meghatározó szerepet töltenek be az eredményes iskolai tanulmányokban. A mérési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az újbudai gyerekek többsége rendelkezik a kritériumoknak megfelelő szintű fejlettséggel, amely megléte nélkülözhetetlen a tanuláshoz. A tanulók tanév elején végzett 1. osztály bemeneti mérési eredményeit a tanév végén végzett 2. osztályos követő mérés eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy nagyon sok feladat esetén fejlődés figyelhető meg. A tudatos tervezőmunka eredményeként jelentős pozitív irányú változás figyelhető meg a pontok összekötése megadott minták szerint (+12%), a hiányos rajz kiegészítése (+16%), a vonalvezetés tárgyképek között (+11%) típusú feladatok megoldása során. Elsősorban a 26
A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon
ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló
A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon
ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve
A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes
MATEMATIKA 2.évfolyam: évi 144, heti 4 óra (enyhe)
MATEMATIKA 2.évfolyam: évi 144, heti 4 óra (enyhe) 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 15óra Kulcs ismerete A vizuális, auditív és taktilis percepció fejlesztése. Összehasonlítás,
Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola
Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés
Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
Inkluzív iskola _4. A befogadó szemlélet
Inkluzív iskola _4 A befogadó szemlélet A befogadó/elfogadó/ inkluzív szemlélet alapfeltételei személyiség alapos és széleskörű megismerése (figyelem; emlékezet; szókincs; szövegértés; érzelmi állapot;
Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
www.dinasztia.hu Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer Képességfejlesztő játék csoportos foglalkozásokra, de akár egyéni fejlesztésre is!
Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer átfogó, komplex sorozat, mely az iskolaérettség szempontjából lényeges, összes képességet fejleszti: megfigyelés, összpontosítás, kitartás, problémamegoldó
Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás
Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer
BEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben
2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és
A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)
Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek
HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:
IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:
Országos Kompetenciamérés eredményei 2016.
Országos Kompetenciamérés eredményei 2016. Matematika Iskolánk eredménye mind az országos szakközépiskolai, mind pedig a nagy szakközépiskolai átlag felett van. A nagy szakközépiskolák közt elfoglalt helyünk
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2015-2016. tanév Ányos Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nagyesztergár A kompetenciamérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
Fejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.
A fejj llesz ttő ttevékenység nap llózása Név: XY F 810, 811 4. b Fejlesztendő terület Észlelés Fejlesztő tevékenység tapasztalatai Auditív, vizuális észlelés pontatlan Hallási differenciálás gyenge Beszédészlelés,
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
Készségfejlesztő tanulójáték
Készségfejlesztő tanulójáték Fejlesszünk? Hagyjuk inkább a gyermeket játszani? A LOGICO játszva fejleszt! A Logico olyan fejlesztőjáték, amely játék közben fejleszti az óvodás és a kiskorú gyermek készségeit
INTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében
INTÉZKEDÉSI TERV, a 2015.évi országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében DON BOSCO ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2016. 1 Tartalom 1.Törvényi háttér... 3 2.A mérési eredmények elemzésének,
A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások
A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának
Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat
Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat 4765 Csenger, Ady Endre u. 13-17.Tel.: 44/341-135, Tel./Fax.:341-806 www.csengeriskola.sulinet.hu E-mail:petofi-sandor@csengeriskola.sulinet.hu
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.
Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok
SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND 2011. évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok 4. évfolyam A 2011-es tanévben telephelyünk nem került a 200 kiválasztott intézmény közé. Így a kijavított
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
Differenciált óravezetés a Meixner módszer segítségével November 26. Ungár Ágnes Tanító, intézményvezető
Differenciált óravezetés a Meixner módszer segítségével 2018. November 26. Ungár Ágnes Tanító, intézményvezető Eltérő képességű, vagy eltérő fejlettségű tanulók az osztályon belül Különböző szocio-kulturális
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése
Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek
TÁMOP Munkába lépés. Zárókonferencia január 27.
TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Közismereti tárgyak felzárkóztató képzése Képzési tapasztalatok; módszertani kézikönyv bemutató Zárókonferencia 2011. január 27. Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával
SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola
A 146/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Lévay József Tagiskola A 2010. évi országos kompetenciamérés eredményeihez viszonyítva a Lévay József Tagiskola eredményei
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,
A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján
A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468)
OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468) SULINOVA Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpont TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas
Tóvárosi Általános Iskola
Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember
OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK
OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak
Országos kompetencia mérés 2017
Országos kompetencia mérés 2017 Átlageredmények Iskolánk átlageredményét az országos átlaghoz, a megyeszékhelyeken működő általános iskolák átlagához és a megyeszékhelyeken működő nagy általános iskolák
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása
A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása Siófok, 2009-05-09 1 Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt
Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással
Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Ismeretek, tananyagtartalmak Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület
A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
Egyéni fejlesztési terv
Egyéni fejlesztési terv Összeállította: Szabó Ottilia, Nemzeti Tankönyvkiadó Intézmény Tanuló Neve: Címe: Neve: Osztályfoka: Születési hely, idı: Anyja neve: Gondviselı: Lakcím, telefonszám: Fejlesztési
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
A tanítási-tanulási motivációk szabályozási kérdései, Budapest, november 29. Készítette: Bánné Mészáros Anikó, RPI
A tanítási-tanulási motivációk szabályozási kérdései, Budapest, 2017. november 29. Készítette: Bánné Mészáros Anikó, RPI 1 3500 fő OKM jelentésben szereplő - református intézményben tanulók - létszáma
II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás
Óravázlat. Alkalmazott módszerek, eljárások: Közös, egyéni, páros munka. Differenciált feladatok. Magyarázat, beszélgetés. Tevékenykedtetés.
Óravázlat Tantárgy: matematika Évfolyam: 1. osztály - Előkészítő időszak; átmenet óvoda és iskola között. Témakör: Mennyiségek összehasonlítása. 2. modul Egyszerű jelzések használatának bevezetése. A mérőszám-fogalom
TANMENETJAVASLAT. Matematika. 2. osztály
TANMENETJAVASLAT Matematika 2. osztály 2 1. Ismerkedés a 2. osztályos matematika tankönyvvel és gyakorlókönyvvel Tankönyv Gyakorlókönyv 2. Tárgyak, személyek a megadott szempont szerint (alak, szín, nagyság).
FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE
FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb
Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév
Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
DIFER Szolnok Városi Óvodák
DIFER 2014-2015 Szolnok Városi Óvodák Fontos felismerések (Nagy József): Szélsőséges fejlettségbeli különbségek jellemzőek: hatéves korban ötévnyi! A személyiség alaprendszerét- az alapkészségeket- minden
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK
MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
Matematika. 1. évfolyam. I. félév
Matematika 1. évfolyam - Biztos számfogalom a 10-es számkörben - Egyjegyű szám fogalmának ismerete - Páros, páratlan fogalma - Sorszám helyes használata szóban - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. Magyar 1. osztály T A N M E N E T
Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Magyar 1. osztály T A N M E N E T 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM NAT 2012 2017/2018 Osztály: 1. osztály Heti szám: 8 Éves szám: 288 /144
A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
november 20.
2018. november 20. 2018 Méréseink célja - a lemaradók, gyakorlásra szorulók kiszűrése - a tehetségek felismerése - a fejlődés nyomon követése - a tanulók motiválása Mit jelent a sebességmérés a gyerekeknek?
TANMENETJAVASLAT. Matematika. 1. osztály
TANMENETJAVASLAT Matematika 1. osztály 2 1. Tájékozódás a tanulók készségeirôl, képességeirôl Játék szabadon adott eszközökkel Tk. 5. oldal korongok, pálcikák építôkockák GONDOLKODÁSI MÛVELETEK ALAPOZÁSA
Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.
Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése
3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,
Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés
Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés Jedlik Ányos Gimnázium 2018. június 29. 1 A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV Tartalom A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV... 2 TÖRVÉNYI
1.számú melléklet. Projektleírás
1.számú melléklet Projektleírás PROJEKT CÍME CÉLCSOPORT RÉSZTVEVŐK KARÁCSONYI UTAZÁS Felső tagozatos osztályok Az osztályokban tanuló diákok Projektvezető Az osztályokban tanító pedagógusok IDŐTARTAM ÓRAKERET
TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
Kérdőívek és tesztek elektronikus felvételét támogató szoftver fejlesztése és alkalmazása Pap-Szigeti Róbert Török Erika Tánczikné Varga Szilvia
Kérdőívek és tesztek elektronikus felvételét támogató szoftver fejlesztése és alkalmazása Pap-Szigeti Róbert Török Erika Tánczikné Varga Szilvia Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar Vázlat
Eszközök: logikai lapok, tangramkészlet, labirintus feladatlap, vonat-feladatlap, füzet, színes ceruzák, vizuális differencilás feladatlapok
A tanítás helye: Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest 1155 Tóth István utca 100.) A tanítás ideje: 2017. március 29. A tanító tanár neve: Szilvásiné Turzó Ágnes
LOGIKA- tantárgy óratervi keretben az 1-2. évfolyamon. Az iskola egyéni arculatát meghatározó feladatok, tényezők:
LOGIKA- tantárgy tervi keretben az 1-2. évfolyamon Az iskola egyéni arculatát meghatározó feladatok, tényezők: Iskolánk vonzerejét azzal szeretnénk növelni, hogy magas szintű idegen nyelv-, informatika
2011/2012-es tanév rendje
2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája. Magyar 1. osztály T A N M E N E T
Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Magyar 1. osztály T A N M E N E T 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM NAT 2012 2016/2017 Osztály: 1. osztály Heti szám: 8 Éves szám: 288 /144
Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat
Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
Állati Móka Egyhetes projekt
Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis
Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés
4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV 4.1. OKM matematika 6. és 8. évfolyam Feltárt probléma A 6. és 8. évfolyamos tanulók OKM matematika teljesítménye szignifikánsan az országos átlag alatt van. Elérendő cél Az Országos