III. KORAGYERMEKKORI FEJLESZTÉS JÓ GYAKORLATAI. Korai tünetek, korai segítség

Átírás

1 TÁMOP-6.1.4/12/ Kragyermekkri (0-7 év) prgram III. KORAGYERMEKKORI FEJLESZTÉS JÓ GYAKORLATAI Krai tünetek, krai segítség OTH, Budapest 2013.

2 Szerző Gránitzné Kratancsik Rita gyógypedagógus A TÁMOP kiemelt prjekt szakmai vezetése Prf. Dr. Fgarasi András szakmai vezető Kereki Judit szakmai vezető krdinátr Módszertan alprjekt szakmai vezetése Odr Andrea módszertan szakmai alprjekt vezető II. Módszertan V. Esetfeldlgzás és tapasztalatcsere pilt elemi prjektvezetője Bíróné Asbóth Katalin 2

3 A pályázó intézmény bemutatkzása A Velencei-tó Környéki Pedagógiai Szakszlgálat; EGYMI Krai tünetek, krai segítség című pályázata a területi védőnők és a házi gyermekrvsk, illetve vegyes praxisú házirvsk és más szakmaterületek hatéknyabb együttműködésének előmzdításáhz szeretne hzzájárulni. A Velencei-tó Környéki Egységes Pedagógiai Szakszlgálat januárban alakult. Fenntartója a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás vlt december 31- ig. Ellátási területünk: a Gárdnyi járás (12 település), Dunaújvársi járás (7 település), és a Martnvásári járás (4 település) ktatási/nevelési intézményei. Szakszlgálati tevékenységeink szeptembertől: Tankerületi szakértői bizttság Nevelési tanácsadás Lgpédia Knduktív pedagógiai ellátás Gyógytestnevelés Gyógypedagógiai tanácsadás, krai fejlesztés, gndzás Fejlesztő felkészítés Kiemelten tehetségesek gndzása Iskla-óvda pszichlógiai ellátása január 1-jén a TÁMOP 3.1.6/08-as pályázat keretein belül az alábbi innvációk kidlgzására került sr: Eszközkölcsönzés prtkllja Fenntartó-érzékenyítő csmag Szülősegítő csmag Utazó csmag Autizmus mdell Tartósan beteg gyermekek ellátása mdell Intézményünk pedagógiai, szervezeti innváció területén nagy gyakrlattal rendelkezik, és ezt publikálni, valamint szlgáltatásaiban átadni is képes szervezet. Szlgáltatásainkban vállaljuk a tvábbképzést, a mentrálást, a szupervíziót, valamint a hspitálási lehetőségeket. A jó gyakrlatt megalapzó szükségletek, igények Védőnői felkérésre, a felmerült igényekre reagálva egy hiánypótló szlgáltatást hztunk létre feladat-ellátási területeinken. Az egészségügyi szakemberek a védőnők, házi gyermekrvsk, vegyes praxisú házirvsk és az rvsi munkát segítő asszisztensek elsődlegesen az intézményünk által biztsíttt szakszlgálati feladatk igénybe vételének 3

4 lehetőségéről kértek tájékztatást, tvábbá az eltérő fejlődési ütemre utaló krai tünetek felismeréséhez kértek segítséget. Az rvsk és a védőnők a család látgatása és a kötelező szűrővizsgálatk kapcsán alapsabban megismerik a szülő-gyermek kapcslatt és a szülők aggályait gyermekük fejlődésével kapcslatban. Mélyebb rálátással támgathatják a szülőket a gyermeknevelés prblémáiban, ezért szakszlgálatunknál is felmerült az igény, hgy szrsan együttműködve az egészségügy területén dlgzó különböző szakemberekkel védőhálót hzzunk létre. A jó gyakrlat bemutatása A jó gyakrlat céljai Együttműködés kialakítása: védőnő, házi gyermekrvs, vegyes praxisú házirvs, az rvsi munkát segítő asszisztensek és a krai fejlesztést, terápiás ellátást nyújtó intézményekben dlgzó szakemberek között. Infrmációcsere biztsítása a szakembereknek. A felmerülő szükségletekhez illeszkedő prgramk szervezése, indítása, szlgáltatásk nyújtása. Az együttműködés hatéknyságának növelése érdekében a megfgalmaztt igények gyűjtése és az azkra való reagálás. A jó gyakrlat újszerűsége, egyedisége Intézményünk a térségben előzményekkel nem rendelkező együttműködési flyamatt indíttt el a védőnők, házi gyermekrvsk, vegyes praxisú házirvsk, az rvsi munkát segítő asszisztensek és a krai fejlesztést, terápiás ellátást nyújtó szakemberek között. Beszéltünk a szülő és a védőnő, gyermekrvs kapcslatának alakulásról abban a vnatkzásban, hgy a szülő számára a szakember az elsők között szerepel, akinek segítségére számíthat az őt ért trauma feldlgzásában. Minden szülőt váratlanul ér, és kit kisebb, kit nagybb mértékben próbára tesz gyermeke eltérő fejlődése. Ha időben segítséget kapnak, és nem engedjük, hgy a környezetében esetleg megjelenő helytelen, túlféltő vagy megbélyegző hatás elbiznytalanítsa abban, hgy nem szégyellni való semmilyen eltérés, egyetlen segédeszköz sem, amit használnia kell, akkr nyugdt, kiegyensúlyztt tagja lesz a társadalmnak, és nagyban hzzá fg járulni környezetének egészséges, dinamikus alakulásáhz, fejlődéséhez. Szemléletében ettől új az egész prjektünk, hiszen a rideg, távlságtartó, speciális szakterületre krlátzódó tanácsadás helyett ismét a hlisztikus megközelítés hangsúlyzódik. 4

5 A kialakulás, a fejlesztés lépései A kra gyermekkri intervencióban a különböző segítő szakmák védőnők, házi gyermekrvsk, vegyes praxisú házirvsk, az rvsi munkát segítő asszisztensek és skféle képesítéssel rendelkező pedagógusk együttes tevékenysége hzhat hathatós eredményeket. Ehhez aznban szükséges biznys ismeretekkel rendelkezniük az egészségügyi ellátásban dlgzóknak a speciális pedagógiai szakmai tevékenységeinkről, elérhetőségeinkről és arról a módról, hgy hgyan lehet szakmai teamben dlgzni. A prgramról szóló tájékztatás az alábbiak szerint történt: személyesen élőszóban, telefns megkereséssel, ek útján, szórólapk segítségével, valamint intézményünk internetes prtálján, amely 2010 májusa óta működik és mindenki számára elérhető. Krai tünetek, krai segítség címmel rövid meghívót, majd összefglalót lvashattak az érdeklődők rendezvényünkről. Hatéknyságt biztsító körülmények A tényleges kölcsönös bizalm és partneri viszny hztt valódi eredményt. Bizalm abban, hgy érdemes lesz együttműködni, mert a szereplők szakmai tudása összeadódik. Az együttműködés srán knkrét gyakrlati tevékenységek szintjén is segítséget kaptak az egészségügyi intézményben dlgzók. A flytatás lehetősége és a fenntarthatóság függött a résztvevők együttműködési hajlandóságától, amely térségünkben hagymánysan jó alapn nyugszik. A belső szakmai teamünk tvábbra is biztsítja a szaktanácsadást. Ez alapján elmndhatjuk, hgy humán erőfrrásunk hsszú távn is rendelkezésre áll. A különböző végzettségű szakembereink együttműködve a kisgyermekeknél felmerülő prblémákra több szempntból megközelítve tudnak hatéknyan segítséget nyújtani. Szakmai szinten minél több kisgyermekellátásban dlgzó szakemberrel szeretnénk megismertetni prgramunkat, tapasztalatainkat. A jó gyakrlat tartalmi kifejtése A kra gyermekkri intervenció első lépcsőfka a krai felismerés. Minél hamarabb kerül felszínre az eltérő fejlődési ütem és kezdhető el a krai intervenció, annál nagybb az esélye a fejlődés felgyrsításának, illetve a helyes irányba történő elmzdításának. A jó gyakrlat srán betekintést kaptak a védőnők, házi gyermekrvsk, vegyes praxisú házirvsk, az rvsi munkát segítő asszisztensek az eltérő fejlődés krai tüneteibe, valamint a megelőzésben való segítségnyújtás lehetséges módszereibe. A veszélyeztető tényezők, az átlagstól eltérő fejlődés, kórs elváltzásk észlelése esetén a jelzőrendszer kiépítése srán csökkenthető az a várakzási idő, amely az idegrendszer krai szerveződésében meghatárzó szerepet játszik. Útmutatást kaptak a részt vevő szakemberek az életkrnak megfelelő, a gyermek mzgását, beszédfejlődését és intellektusát fejlesztő játékkhz és eszközökhöz, ezeknek az tthni környezetben való 5

6 alkalmazásának lehetőségéről, melyhez flyamats szaktanácsadást biztsítunk. Ezáltal aktív szereplői lettek a habilitációs tevékenységnek. Az első életévekben az egészségügy feladatai közé tartzik a fejlődés nymn követése és a megkésetten vagy eltérően fejlődő gyermekek minél krábbi kiszűrése. Az alaps anamnézis, a megfigyelés és a fizikális vizsgálat többnyire elegendő a súlysabb prblémák felismerésében. A kevésbé szembetűnő prblémák (például: értelmi fgyatéksságt, beszédfgyatéksságt sejtető tünetek/jelek) gyakran elkerülik a védőnők, rvsk, szülők figyelmét. Az egészségügy területén dlgzó szakemberek körében is gyakran elhangzó tanácsk majd kinövi, várjunk még, a fiú gyerek mindig később kezd el beszélni késleltetik a kra gyermekkri intervenciót, és akadályzzák a rászruló családkat abban, hgy időben megkapják a gyermekük ptimális fejlődéséhez szükséges segítséget Célunk vlt e frázisk feledtetése, és hgy megismertessük a fgyatéksságk típusait, kimeneti lehetőségeit, és azkat az intézményes vagy alternatív ellátási frmákat, amelyek a gyermekek és családjaik számára rendelkezésre állnak. Fntsnak tartttuk, hgy a védőnők, házi gyermekrvsk, vegyes praxisú házirvsk, az rvsi munkát segítő asszisztensek szerezzenek ismereteket egyes funkciók gyógypedagógiai értelemben használats kialakulásának srrendjéről és minőségéről, valamint az egyéni sajátsságk feltárásának lehetőségeiről. Prgramjainkn ismertettük a különböző fgyatéksságk specifikus fejlődési prfiljait, kiemelt figyelmet frdítttunk a mzgás és a beszéd fejlődésére. Feladat-ellátási helyeinken ugyanis e két területen tapasztaltuk leggyakrabban az óvdás, illetve kisiskláskrú gyermekek elmaradását. Bemutattuk, hgy mit értünk elmaradás alatt az életkri átlaghz visznyítva, a fejlődési prfil egyenetlenségén, egyéni sajátsságk feltárásán, valamint a pszichmtrs fejlődési zavar eredetének feltárásán. A megkésett vagy eltérő ütemű mzgás- és beszédfejlődésre utaló gyanújelek után talán az érzékszervi fejlődés elmaradásának, megváltzásának krai jelei a legszembetűnőbbek a kisgyermekkel kapcslatban álló szakemberek számára. Ismertettük az egyes életkrknak megfelelő fejlődési állmáskat, fnts mérföldköveket, majd felsrltuk a knkrét gyanújeleket, melyek megváltztt fejlődési ütemre utalhatnak. Az adtt életkrt az elvárhatótól való eltérés minden esetében jeleztük, az eddigi gyakrlattal szemben nem nagy vnalakban, hanem hetekben, hónapkban megadva, ezzel gátat vetettünk a ki fgja nőni szemléletnek. A fejlődés egyik legösszetettebb területe a kgnitív funkciók érlelődése. A fejlődési elmaradás felismerése éppen ezért itt a legnehezebb. Ennek kai között szerepel az alapvető összefüggése a mzgás, beszéd, esetleg érzékszervi fejlődés elmaradásával, melyek jelei skkal szembetűnőbbek, és az értelmi fejlődés megváltzása nélkül is előfrdulnak. Világssá tettük, hgy az átlags övezetbe eső eltérő fejlődési ütemek 6

7 mellett a valós értelmi fejlődésbeli elmaradás arról ismerhető fel, hgy a megjelenő eltérés mértéke egyre nagybb, azaz az lló nyílik. Ehhez a gyermek fejlődésének flyamats mnitrzása szükséges, melyhez szűrőeljárásk, vizsgáló módszerek állnak a védőnők, gyermekrvsk rendelkezésére. A pervazív fejlődési zavark közül említést tettünk még az ADHD-szindrómáról, melynek krai tünetei szintén kevésbé differenciálódnak csecsemőkrban. Prgramunk következő pntja hiánypótló szerepet tölt be: röviden bemutattuk a szakértői bizttságk vizsgálatának menetét, majd felsrlást adtunk azn intézmények elérhetőségéről, ahvá a fejlődésbeli eltérés gyanújának észlelésekr a szülőt irányítani tudjuk. Jó gyakrlatunk srán szót ejtettünk napjaink legjbban kutattt és legkevésbé ismert területéről: az autizmus spektrum zavarról. A diagnsztikai módszerek fejlődése révén aznban ma már ez a fejlődési zavar is biztnságsan diagnsztizálható 2-3 év között. A jó gyakrlat srán bemutattuk a fejlődési zavar kialakulásának evidencián alapuló elméleti hátterét, vázltuk a gyanúra kt adó krai tüneteket, ismertettük a rutinvizsgálatkba beépíthető szemléleti elveket abból a célból, hgy az állaptnak megfelelő specifikus fejlesztés minél krábban megkezdődhessen. A tercier prevenció srán az érintett személyek és családtagjaik életminőségének javításáhz, tvábbá az állapt elfgadásáhz kínáltunk személyre szabtt mdelleket. Előadásainkat videfilmekkel tettük érthetőbbé, színesebbé. Az elméleti infrmációk megsztása után sr került eszközkölcsönzőnk bemutatására, ahl lehetőség nyílt a felnőttek elfeledett/önfeledt időtöltésére, a játékra. Krai tünetek, krai segítség: A prezentációk rövid kivnata Mzgásfejlődés A mzgás fgalma Az emberi test mzgása A mzgás helye az ember fejlődésében A mzgás feltételei Az érés jelentősége A mzgás és az idegrendszer kapcslata A vesztibuláris rendszer Az egyensúly-érzékelés és a vesztibuláris rendszer Az egyensúlyi rendszer rendellenes működésére utaló jelek 7

8 A mzgásk rendszerének felépítése A mzgásk kiterjedése A mzgást elősegítő és gátló tényezők A mzgásfrmák fejlődési szakaszai, figyelemfelhívó tünetek, fejlesztési lehetőségek A mzgásfejlődés első szakasza születéstől hetes krig A mzgásfejlődés másdik szakasza 12 hetes krtól 30 hetes krig A mzgásfejlődés harmadik szakasza 30 hetes krtól 52 hetes krig A mzgásfejlődés negyedik szakasza 52 hetes krtól 3 éves krig A mzgásfejlődés ötödik szakasza 3 éves krtól 5 éves krig A fejlődési zavark felismerése A krai felismerés fntssága A mzgásfejlődés hiánysságainak lehetséges következményei Tanulási prblémák Viselkedési zavark Terápiás lehetőségek Babamasszázs Katna-módszer Pető-módszer DSGM TSMT Ayres-terápia Delacat-terápia INPP 8

9 Beszédfejlődés Az egészséges beszédfejlődés Az egészséges beszédfejlődés szakaszai 0-tól 12 hónaps krig A kifejező és az értő beszéd alakulása 1-től 3 éves krig Szülők tapasztalatk a gyermek beszédében Megkésett beszédfejlődés és a beszédfejlődési zavar fgalma A beszédfejlődés késésének kai Otthni megfigyelések Hallásvizsgálat szükségessége Beszédértés A beszédkésés tünetei Segítségnyújtás szülőknek A járásban lévő szakszlgálatk elérhetőségei Rövid bemutatásuk Lgpédiai terápia A terápia felépítése A terápia főbb jellemzői Beszédfejlődés, speciális szindróma A beszédészlelés és beszédmegértés fejlődése A beszédészlelés fgalmi körülhatárlása A beszédészlelés fejlődésének feltételei Fejlődésének főbb szakaszai A beszédészlelés tipikus fejlődésének eredményei 9

10 A beszédészlelés és beszédmegértés zavarai, kai, felismerésének nehézségei, figyelmeztető jelek Az ajak- és szájpadhasadék: kialakulása, kai, típusai Az ajak- és szájpadhasadék hatása a beszédfejlődésre Segítő szakemberek és a krai megsegítés Autizmus spektrum zavark Az autizmus spektrum zavark ki hátteréről Genetikai kutatásk Exgén kórkk Pszichgén tényezők Nehézfémek, védőltásk stb. Kgnitív pszichlógiai elméletek Naiv tudatelmélet-deficit Végrehajtó működések zavara Centrális kherencia gyengesége Tünetek a kmmunikációs készségekben Tünetek a szciális készségekben A szciális fejlődés fnts állmásai 3-36 hó között Tünetek a szteretip viselkedés területén Rituálék az autizmusban: játékkal kapcslats, mzgással járó, vkális rituálék, kmmunikációs mintázatk Érzékelés és észlelés az autizmus spektrum zavarkban: hipérzékenység, hiperérzékenység Videók: 10

11 Early signs f autism my 2 year ld sn stimming Early sings f autism Hand stimming autism Sensry Issues with autism Krai vizsgálatra alkalmas eszközök: fizikális vizsgálatk, Szciális, Kmmunikációs Kérdőív, Módsíttt Tipegőkri Autizmust Ellenőrzőlista (M-CHAT). Érzékszervek és a kgníció fejlődése Az ép látásfejlődés állmásai (újszülött, 4, 12, 20, 28, 44, 52 hetes kr kiemelve, majd néhány pntban az első életév utáni fejlődésmenet) A látásfejlődés zavarának krai jelei fényre adtt reakciók, kezek nézegetése, tárgyakra adtt reakciók terén Ép hallásfejlődés mérföldkövei (újszülött, 4, 12, 20, 28, 44, 52 hetes krban és az első életév után) Hallásfejlődési zavark dallamtalan gagygás, arcra irányultság, különböző hangeffektuskra adtt audikinetikus reakciók elmaradása Értelmi fejlődés elmaradásának kai, felismerése Viselkedési zavark figyelemzavar, hiperaktivitás Védőnők, gyermekrvsk számára elérhető szűrőeljárásk ismertetése A fejlődési elmaradás, zavar gyanújának közlése a szülővel művészet Vizsgálat menete a Szakértői Bizttságnál Megyei és rszágs ellátási területtel rendelkező szakértői bizttságk listája Az ellátórendszer felépítése Szakmaközi együttműködés megvalósulása pályázatk segítségével 11

12 Eszközkölcsönző működése Az eszközkölcsönző a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszlgálat Gárdnyi Tagintézmény telephelyén 2481 Velence, Balatni út 65. szám alatt működik, több mint 200 fejlesztő eszközzel. Az intézmény nyitva tartási idejében látgatható. Mivel intézményünk flyamats nyitva tartással a tanítási szünetekben ügyeleti rendszerrel működik, a fejlesztő eszközök kölcsönzése is flyamatsan elérhető szlgáltatás. Az eszközkölcsönzőt mindenki ingyenesen használhatja, szülők, családtagk, szakemberek egyaránt. Ezzel kívánjuk lehetővé tenni a neveléshez, ktatáshz, fejlesztéshez szükséges tárgyi feltételek egy részét. Eszközkölcsönzőnkben kölcsönözhetők fejlesztő eszközök, játékk, CD-k: Autizmus spektrum zavarral élők fglalkztatására Beszédkészség fejlesztésére Fizika, bilógia, kémia tantárgyak ktatásáhz Földrajzktatáshz Gndlkdásfejlesztő, lgikusgndlkdás-fejlesztő Hallássérültek fglalkztatására Látássérültek ktatásáhz Matematikaktatáshz Nagymzgás, finmmtrika fejlesztésére Olvasás, írás, számlás fejlesztésére Ritmus- és mzgásfejlesztéshez Szciális készségek fejlesztéshez Ellenőrzés és értékelés a megvalósulás gyakrlatában A kidlgztt elégedettségmérő dkumentumk szlgáltak mutatóként a prgram értékelését és eredményességét illetően. A szakmai és etikai alapelveket, tvábbá az adatvédelmi jgszabálykat figyelembe véve a két terület szakemberei flyamatsan részt vesznek esetmegbeszéléseken, knzultációkn. Eredményességét igazlja a mindennapi gyakrlat: emelkedett azknak a szülőknek száma, akik tájékztatás, tanácsadás céljából megkeresik intézményünket. 12

13 Elégedettséget mérő kérdőív Kérjük, segítse eredményes munkánkat a kérdőív kitöltésével! 1. Megfelelt-e az esemény az Ön előzetes elvárásainak? (kérjük, jelölje x- szel a skálán a véleményét) Egyáltalán nem. Teljes mértékben megfelelt. 2. Az Ön véleménye szerint az esemény általánsságban (kérjük, jelölje x- szel a skálán a véleményét) Teljesen sikertelen vlt Nagyn sikeres vlt 3. Mennyire segített Önnek az esemény? (a megfelelő szám bekarikázandó) Új ismeretek szerzésében: Gyakrlati készségek szerzésében: Új kapcslatk szerzésében: Kaptt-e választ felmerülő kérdéseire? (a megfelelő szám bekarikázandó) 1. Igen, minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. 2. Néhány kérdésemre kaptam választ. 3. Nem kaptam választ a kérdéseimre. Írja ide, mely kérdésére (kérdéseire) nem kaptt választ? 13

14 5. Mennyire vlt elégedett a szakemberek felkészültségével? (a megfelelő szám bekarikázandó) 1. Teljes mértékben meg vltam elégedve. 2. Nagyjából meg vltam elégedve. 3. Hellyel, közzel meg vltam elégedve. 4. Nem nagyn vltam megelégedve. 5. Egyáltalán nem vltam megelégedve. 6. Összességében mennyire vlt megelégedve az ismertetett szakmai anyaggal? (a megfelelő szám bekarikázandó) 1. Teljes mértékben meg vltam elégedve. 2. Nagyjából meg vltam elégedve. 3. Hellyel, közzel meg vltam elégedve. 4. Nem nagyn vltam megelégedve. 5. Egyáltalán nem vltam megelégedve. 7. Mely témá(k)ról hallana még többet? 8. Egyéb megjegyzés Velence, Szervezők 14

15 A kérdőív egyrészt kérdéseket tartalmaztt az adtt rendezvény szakmai nap eredményességének mérésére. Részben 1-től 5-ig terjedő sztályzással, részben feleletválasztással, valamint nyittt kérdés esetén saját vélemény leírásával kellett válaszlni. Valamint arra vnatkzóan is tartalmaztt nyittt kérdéseket, hgy a hallgatóság milyen témáról hallana még szívesen részletesebb tájékztatást. Ezen kérdések hsszú távú célja, hgy flytatódjn a szakmai párbeszéd, eszmecsere, a szakembereket a tvábbiakban leginkább érdeklő témával kapcslatban. Ezzel biztsítjuk az együttműködés flyamatsságát, figyelembe véve az egyedi kéréseket, a legnagybb érdeklődésre számt tartó szakmai témákat. A jó gyakrlat eredményei, hatásai A jó gyakrlat elvárt/elért eredménye többek között az is, hgy elősegítette ellátórendszerünk hatéknyabb működését ly módn, hgy a kra gyermekkri intervencióba gördülékenyebben kerülnek be az érintett gyermekek, illetve azk családjai. A védőnők, házi gyermekrvsk, asszisztensek, pedagógusaink és egyéb szakmák gyermekvédelmi rendszer dlgzói nyitttabbak, érdeklődőbbek lettek a flyamats kapcslattartás következményeként. Egymás szaktudására bátrabban támaszkdunk. A jó gyakrlat tárgyi és emberierőfrrás-szükséglete Jó gyakrlatunk humánerőfrrását különböző képzettségű, együttműködő, innvatív pedagógusközösség adja, akik team munkában, egymás kmpetenciáit tiszteletben tartva végzik munkájukat. Intézményünk kiváló tárgyi és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik a prgramk lebnylításáhz. Eszközkölcsönzőnk mindenki előtt nyittt. A sikeres adaptációhz hasnló szemlélettel rendelkező munkaközösség szükséges. A jó gyakrlat eszközigénye aznban minimális: laptp, prjektr és a különböző részképességek fejlesztését elősegítő eszközök, amelyek lehetnek vásárltak vagy saját készítésűek. A jó gyakrlat átadhatósága Szakembereink az innvációt a gyakrlatban alkalmazták, dkumentálták, ezért az más intézmények által eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dkumentálható. A jó gyakrlat a felhasználók által elismert szlgáltatásként képes működni. Módsítása abban az esetben sem szükséges, ha az adaptáló intézmény nem rendelkezik eszközkölcsönzővel, mert a prgram részletes leírása e nélkül is biztsítja a megvalósíthatóságt. 15

16 A szerző adatai, elérhetősége Név: Gránitzné Kratancsik Rita gyógypedagógus Kapcslattartó: Szatmáriné Mályi Nóra, igazgató Munkahely: Fejér Megyei Pedagógiai Szakszlgálat Gárdnyi Tagintézménye, 2483 Gárdny, Kssuth u. 19 cím: Telefnszám: 70/ Fax: 22/

17 Irdalmjegyzék 1. Szelényi Mariann (szerk.): Apró lépések. Budapesti Krai Fejlesztő Közpnt kiadványa, A kra gyermekkri intervenció elmélete és gyakrlata. Budapesti Krai Fejlesztő Közpnt, Oktatási jegyzet, Bgdashina Olga: Valódi színek Érzékelés és észlelés az autizmus spektrum zavarkban. Gebk Hungary Kiadó, Szentendre, Buday József, Göllesz Viktr, Hrváth László, Kullman Lajs, Magenheim Mihály, Méhes József, dr. Paltás Gábr: Gyógypedagógiai kórtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Michael Cle, Sheila Cle: Fejlődéslélektan. 8. fejezet: Nyelvelsajátítás. Osiris Kiadó, Budapest, David Crystal: A nyelv enciklpédiája. Budapest: Osiris Kiadó, A kra gyermekkri intervenció lehetőségei születéstől hárm éves krig c. Nemzetközi Szakmai Knferencián elhangztt előadásk anyaga, Farmsi István: Mzgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, Fdrné Földi Rita: Testnevelési játékk a tanulási zavark prevenciójában és krrekciójában. ELTE Isklapszichlógiai Füzetek, 24. szám, Uta Frith: Autizmus A rejtély nymában. Kapcs Kiadó (Autizmus Alapítvány kiadója), Budapest, Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvdásknak (Szülők számára). Nikl Gmk, Budapest, Gósy Mária (szerk.): Gyermekkri beszédészlelési és beszédmegértési zavark. Nikl Gmk, Budapest, Illyés Sándr (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGyF, Budapest, Kárlyfalvi Mária: A szenzrs integrációs terápia (Ayres-terápia). ent/mgyigyit_szenzrs_integracis_terapia_ htm 15. Kvács Emőke (szerk.): Lgpédia jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Kvalvszky Miklós: Nyelvfejlődés Nyelvhelyesség. Akadémiai Kiadó, Budapest, Lakats Katalin: A szenzrs integrációs terápia alkalmazása viselkedési zavars gyermekeknél. Fejlesztő Pedagógia, Lakats Katalin: Szenzmtrs szemléletű vizsgálatk. Az állapt- és mzgásvizsgáló teszt. Xfer Grafikai Műhely, Budapest,

18 19. Martn Dévényi Éva, Szerdahelyi M., Tóth G., Keresztes K.: Alapzó Terápia Tanulmány. Alapzó Terápiák Alapítvány, Budapest, Pálhegyi Ferenc (szerk.): Mit tegyünk, hgy életük teljesebb legyen? Budapest, Prklábné Balgh Katalin: Készségfejlesztő eljárásk tanulási zavarral küzdő kisisklásknak. ELTE Isklapszichlógia Füzetek 4, Prklábné Balgh Katalin. Mzgás Testkép Énkép: mzgásfejlesztés és értelmi fejlődés összefüggései. Fejlesztő Pedagógia, 2 3. sz., Kathleen Ann Quill: Tedd nézd hallgasd mndd: szciális és kmmunikációs intervenció autizmussal élő gyermekek számára. Kapcs, Budapest, Diana Rbins, Debrah Fein, Marianne Bartn: MCHAT Stefanik Krisztina: Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In: Papp Gabriella (szerk.): A diagnózistól a fglalkzási rehabilitációig: Új utak és eredmények a tanulásban akadályztt személyek gyógypedagógiájában. ELTE Eötvös Kiadó ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, Miriam Stppard: Mit tud a gyerek? Játéks képességvizsgálatk. Park Könyvkiadó, Budapest,

19 19