6. Mit jelent a CAD rendszerek integrációja? Ismertesse a kernel főbb funkcióit! A CAD rendszerekbe egyre több funkció integrálódik, de maguk a CAD re

Átírás

1 1. Milyen hardvert használtak a CAD rendszerek az 1960-as években? Ismertesse ezek fő funkcióit! Hardverek: elérhetetlen árú számítógépek amerikai nagyvállalatoknál, speciális toll (rajzolás a képernyőre). Funkciók: 2D-s rajzolás, 3D-s huzalváz modellek. 2. Milyen hardvert használtak a CAD rendszerek az 1970-es években? Ismertesse ezek fő funkcióit! Hardverek: drága központi számítógépek terminálokkal, nagy felbontású színes kijelzők. Funkciók: 3D-s térfogatmodellezés, felületmodellezési képességek, adatcsere szabvány (IGES). 3. Milyen hardvert használtak a CAD rendszerek az 1980-as években? Ismertesse ezek fő funkcióit! Hardverek: UNIX munkaállomások, lokális hálózatok. Funkciók: parametrikus asszociatív modellek, ikonok, legördülő menük, modellfa. 4. Milyen hardvert használtak a CAD rendszerek az 1990-es években? Ismertesse ezek fő funkcióit! Hardverek: PC-k OpenGL támogatással, Windows NT. Funkciók: csoportmunka támogatás (PDM), speciális szakmodulok (FEA). 5. Milyen hardvert használnak a CAD rendszerek napjainkban? Ismertesse ezek fő funkcióit! Hardverek: egyre olcsóbb eszközök, specializált hardverek. Funkciók: termékéletút kezelés (PLM), WEB alapú együttműködés. 1

2 6. Mit jelent a CAD rendszerek integrációja? Ismertesse a kernel főbb funkcióit! A CAD rendszerekbe egyre több funkció integrálódik, de maguk a CAD rendszerek (vagy csak a kernelük) is beépülnek más alkalmazásokba. Kernel (vagy grafikus mag) funkciói: 3D-s adatok kezelése, kommunikáció más modulokkal. 7. Soroljon fel a CAD rendszerek felfelé, illetve lefelé történő integrációját megvalósító alkalmazásokat! Integráció lefelé: együttműködő alkalmazások, szakmodulok. Integráció felfelé: a CNC megmunkálás szimulációs programjai, formatervező alkalmazások, szimulációs programok, PLM rendszerek megjelenítési moduljai, adatkonvertáló programok. 8. Sorolja fel a CAD rendszerekbe integrált végeselemes módszeren alapuló elemző szakmodulok alapvető lépéseit! Modellalkotás (preprocesszálás): o geometriai egyszerűsítések, o terhelések, peremfeltételek megadása, o hálózat test- vagy héjelemekkel; elemzés (futtatás): o preprocesszált adatok feldolgozása; megjelenítés (postprocesszálás): o elmozdulások megjelenítése, o feszültségek megjelenítése, o testreszabható színskálák, o animált megjelenítés. 9. Sorolja fel a termékfejlesztési folyamat párhuzamosításának megvalósításához szükséges funkciókat! Adatok különböző földrajzi helyekről történő szimultán elérése, az adatok szimultán elérése, az adatváltozások nyomon követése, átfogó jogosultságrendszer használata az adatok elérésekor, különböző kapcsolódó folyamatok kezelése kiemelve a változáskezelő folyamatokat. 2

3 10. Sorolja fel a konkurens tervezés főbb jellemzőit! A konkurens folyamatok relatív elhelyezkedése a termék életciklusában valahol a termék koncepcionális tervezése és a termék gyártásához szükséges eszközök tervezése között található. A konkurens tervezés megvalósításának lépései: erőforrások egyidejű kihasználása: o humán erőforrások, o gépi (informatikai) erőforrások; egymást követő folyamatlépések párhuzamosítása: o folyamatok elemzése, o megfelelő tervezési módszerek alkalmazása (pl. Top-Down design), o környezet kialakítása (pl. informatikai hálózat); ismeretáramlás elemzése, szervezése. 3

4 11. Ismertesse az alulról fölfelé (Bottom-Up) történő tervezésen alapuló módszer előnyeit és hátrányait! Előnyök: egyszerűen kivitelezhető, nem igényel különösebb előkészítést. Hátrányok: alapos ellenőrzés szükséges az összeszerelés után, ütközések esetén nehézkes a hibák javítása, magas a folyamat kommunikáció igénye. 12. Ismertesse az felülről lefelé (Top-Down) történő tervezésen alapuló módszer előnyeit és hátrányait! Előnyök: szinte kizárt az alkatrészek ütközése, változások könnyedén végigfutnak a struktúrán, automatikus kommunikáció. Hátrányok: bizonyos szinten magasabb felkészülést igényel, hosszabb előkészítést igényel, ami csak nagyobb változtatások esetén térül meg. 13. Ismertesse definíciószerűen a virtuális terméket (Digital-Mock Up)! Milyen szimulációk végezhetők egy ilyen modellen? Egységesített termékmodell a termék életciklusmodellje, ami mind tervezési (geometria, anyag stb.), mind gyártási termékinformációkat tartalmaz. Amennyiben a fizikai tesztek, vizsgálatok kiváltása is cél, akkor nagy komplexitású számítógépes modellt alkalmazunk: digitális mock-up (Digital Mock-Up) vagy virtuális termék (Virtual Product). Ilyen vizsgálatok lehetnek: kinematikai és dinamikai szimulációk, különböző végeselemes módszeren alapuló számítások, ergonómiai vizsgálatok, formatervekkel kapcsolatos vizsgálatok, alapvető interferencia tesztek a beépülő részegységek között, szerelhetőségi, karbantartási ellenőrzések. 14. Sorolja fel, milyen tipikus attributív információk rendelhetők egy számítógépes modellhez! Alkatrész azonosító, cikkszám vagy szabványszám, megnevezés vagy beszállító azonosító, mértékegység rendszer, költség vagy beszerzési ár, anyagjellemzők, tervezési utasítások, előírások, technológiai követelmények, előírások, kapcsolódó egyéb dokumentumok. 4

5 15. Sorolja fel, milyen alapvető problémákba ütközhet egy letöltött modell integrálása a saját CAD modellünkbe! A geometria javításra szorul, modell átalakítása szükséges a rajzi megjelenítés miatt, paraméterek és egyéb attributív információk nincsenek hozzárendelve a letöltött modellhez. 16. Mutassa be, milyen funkciók szolgálják a csoportmunka támogatását a különböző PDM/PLM rendszerekben! Adott modellt vagy dokumentációt egyszerre csak egy felhasználó módosíthat, a jogosultságok szabályozása értesítés küldése, elektronikus aláírások támogatása, döntéstámogató funkciók, kigyűjtések, statisztikák sokrétű megjelenítése. 17. Sorolja fel, milyen előnyökkel jár a modellezés elméletének az ismerete! Bonyolultabb feladatoknál könnyebb a geometria áttekintése, könnyebb a felhasználói kézikönyvek megértése, gyorsabb az átállás egy másik CAD rendszerre, nagyobb esély a hibaüzenetek megértésére. 5

6 18. Csoportosítsa a modellező rendszereket topológiai szempontból! A csoportelemekre írjon példákat is! Manifold rendszerek: az objektumok leképezhetők kétdimenziós sokaságra (valószerű modellek). (a hasáb is és a henger is test) Nemmanifold rendszerek: nem valószerű modellek, jellemzően 1D-s, 2D-s és 3D-s geometriák kapcsolódásából jönnek létre. (a hasáb test, a henger felület) 6

7 19. Mutassa be, milyen koordinátákkal írtható le egy általános helyzetű P0 pont derékszögű, hengeres, illetve gömbi koordináta-rendszerben! (Értelmezze a betűjelöléseket!) Derékszögű (Decartes) koordináta-rendszer: P0 koordinátái: X0, Y0, Z0. Hengeres koordináta-rendszer: P0 koordinátái: R0, φ0, Z0. 7

8 Gömbi koordináta-rendszer: P0 koordinátái: R0, φ0, θ Ismertesse definíciószerűen a görbe fogalmát! Görbén folytonos vonalat értünk. Matematikai szempontból a görbe pontok halmaza. 21. Írja fel egy görbe egyenletét implicit, illetve parametrikus alakban! Implicit megadás: Parametrikus megadás: Pl.: φ 22. Csoportosítsa a görbéket! Valamennyi csoportelemre írjon példákat is! Klasszikus görbék: egyenes, kör, ellipszis stb. Polinomok: polinom együtthatóikkal jellemezhető, folyamatosan differenciálható görbék. Interpoláció: a megadott vezérlő pontokon átmegy a görbe. Approximáció: a megadott vezérlő pontokat csak közelíti a görbe. Bézier görbe: több ponton áthaladó sima interpolációs görbe. Spline görbe: másodrendben is folytonos görbe. B-spline görbe: approximációs spline, melynek a kezdő- és végpontjában is ismert az érintő. NURBS (Non Uniform B Spline) görbe: nem egyenletes osztású B-spline görbe. 8

9 23. Mutassa be a görbéknek adott pontokra történő illesztésekor használt két alapvető eljárást!??? 24. Ismertesse definíciószerűen a felület fogalmát! Felületen egy térrészt határoló pontok halmazát értjük. Ezen az alakzaton minden pont helyzete leírható két koordinátával. 25. Írja fel egy felület egyenletét implicit, illetve parametrikus alakban! Implicit megadás: Parametrikus megadás: 26. Ismertesse definíciószerűen a kvadratikus felület fogalmát! Sorolja fel az alapvető típusait! Leírásukban bármely változó legfeljebb másodfokú alakban szerepel. Típusai: gömb, hengerpalást, kúp, hiperbolid, paraboloid, ellipszid stb. 27. Mutassa be a szabadformájú felületek három alaptípusát! Transzlációs felületek: egy adott görbe (direktrix D) mentén egy másik görbe (generátor G) mozdul el. Vonalfelületek: egy generátor (G) térgörbével és kér direktrix térgörbével (D 1, D 2 ) leírható felületek. Szoborszerű felületek: a felület sem analitikusan, sem görbék mozgatásával nem írható le. 9

10 28. Hasonlítsa össze a felület- és palástmodellezést! A felületmodellezés véges, zárt, szabadformájú felületfoltok tervezésére irányul. Jellemzői: o a modell egyértelműen szemlélteti a modellezett objektumot, o láthatóságot is meg lehet jeleníteni, o térfogat és tömeg jellemzők nem határozhatók meg, o ütközés vizsgálat nem végezhető, o mechanikai, gyártástechnológiai számítások elvégzésére nem használható. A palástmodellezés (Boundary-representation/B-rep) az objektum véges, zárt burkát (a palástot) írja le. Jellemzői: o a modell egyértelműen szemlélteti a modellezett objektumot, o láthatóságot is meg lehet jeleníteni, o térfogat és tömeg jellemzők is meghatározhatók, o ütközés vizsgálat is végezhető, o mechanikai, gyártástechnológiai számítások elvégzésére is alkalmas. 29. Ismertesse (vázlattal is) a hasáblebontó modellezés lényegét, előnyeit és hátrányait! A hasáblebontásban alapuló modellezés a modellt magában foglaló véges tértartományt nyolc részre bontja (nyolcadolást hajt végre), majd egyenként megvizsgálja, hogy egyegy tértartomány teljesen vagy részlegesen feltöltött-e, vagy üres. Jellemzői: rendkívül egyszerűen algoritmizálható, ferde és görbült felületek esetén csak közelítő leírásra alkalmas (a közelítés pontosságát a lebontás mélységével lehet befolyásolni). 30. Ismertesse a térfogat lebontásos félteres modellezés lényegét, előnyeit, hátrányait! Az objektum által elfoglalt térfogat behatárolását végtelen kiterjedésű felületekkel hajtja végre, amelyek a teret két végtelen kiterjedésű tartományra bontják. Az egyik félteret anyaggal tölti föl. Jellemzői: a teret elválasztó felület nemcsak sík, hanem tetszőleges felület is lehet, létre lehet hozni nem zárt objektumot is, ami nem felel meg a testmodellezés alapfeltevéseinek. 31. Ismertesse az elemi sejteken alapuló testmodellezés lényegét, előnyeit, hátrányait! Az alkatrészek a méretüknél több nagyságrenddel kisebb, ún. izomorf cellákból épülnek fel. Jellemzői: követő módszer, új geometria létrehozása nehézkes, az elemi sejtek alakja, mérete egy modellen belül is változhat, nagy tárolókapacitást és számítási teljesítményt igényel, a numerikus eljárások (végeselem, peremelem módszer) modellezési eszköze. 10

11 32. Ismertesse az elemi testeken alapuló testmodellezés lényegét, előnyeit, hátrányait! Elemi testekkel történő modellezés (Constructive Solid Geometry/CSG) esetén az alkatrészek a méretük nagyságrendjébe eső, meghatározott geometriájú, ún. testprimitívekből épülnek fel a kompozíciós műveletek felhasználásával. Jellemzői: elterjedt eljárás, a testmodell teljes, jellemző és tömör leírása az objektumnak, és lehetővé teszi az integrált és automatizált tervezést. 33. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk az alaksajátosság geometriai értelmezése alatt! Az alaksajátosságok olyan információ-halmaznak tekinthetők, amelyek az alkatrész pontjainak, éleinek, felületeinek logikai összerendelését tartalmazzák. 34. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk az alaksajátosság alkalmazástechnikai értelmezése alatt! Az alaksajátosság olyan geometriai alapegység, amelyik a modellezett objektumalakjának azon adott tartományát képezi, amelyik a termék megvalósítása szempontjából jelentőséggel bír. 35. Ismertesse és példákon keresztül mutassa be ez alaklétrehozó sajátosságok lényegét! Az alaklétrehozó alaksajátosság valamely működés teljesítéséhez szükséges zárt alakzatot jelenti. menetes tengelyvég a csapágyanya elhelyezésére a mellette lévő tengelyszakasz a csapágy támasztására szolgál majd a tömítés alatti tengelyszakasz következik a tengelyváll a jobbról szerelt fogaskereket támasztja a reteszpálya a nyomaték átvitelére szolgál 11

12 36. Az előadáson bemutatott tengely mintapéldán keresztül mutassa be az alakmódosító sajátosságok lényegét! Az alakmódosító alaksajátosságok gyárthatóság, szerelhetőség, szilárdsági szempontok stb. alapján módosítják a hordozó sajátosságokat. a bal oldali menet elején a letörés a csapágyanya szerelését könnyíti meg a végén a beszúrás a menet gyártását teszi lehetővé a tengelycsapok végén a beszúrások a köszörűkő kifutását biztosítják a tengelyvállnál kialakított lekerekítések a tengely szilárdsági viselkedését teszik kedvezőbbé 37. Az előadáson bemutatott tengely mintapéldán keresztül mutassa be az alakfüggetlen sajátosságok lényegét! Az alakfüggetlen alaksajátosságok hozzákapcsolódnak a névleges alakhoz, de annak csak másodlagos módosulását okozzák. Ezek az alaksajátosságok felületekhez, felületcsoportokhoz vagy alaksajátosságokhoz rendeltek. méret- és alaktűrések felület érdességek felület kezelések 12

13 38. Az előadáson bemutatott tengely mintapéldán keresztül mutassa be az alaksemleges sajátosságok lényegét! Az alaksemleges alaksajátosságoknak nincs közvetlen kapcsolata a geometriával. Az alaksemleges alaksajátosságok alkatrészekhez vagy alkatrész-csoportokhoz rendeltek. modell anyaga hőkezelési előírások 39. Ismertesse az alaksajátosságok szemantikai csoportosítását! Valamennyi csoportelemre írjon példákat is! Konstrukciós alaksajátosságok: A szerkezet működését meghatározó geometriai alakzatok. A tervezési tevékenység a működési lehetőségek, feltételek és jellemzők explicit kifejezésére, valamint a szükséges és lehetséges geometriai alakzatok viszonyára összpontosít. Pl. lépcsős tengely. Szerelési alaksajátosságok: Az alkatrészek, részegységek összeállításbeli viszonyát, kapcsolódásuk minőségét jellemzik. o központi kapcsolatban álló alaksajátosságok, o közvetve befolyást gyakorló alaksajátosságok, o kezelhetőséget leíró alaksajátosságok Elemzési alaksajátosságok: A numerikus vizsgálathoz alapként használt geometriai modell idealizálhatóságával, a modell megtámasztási és terhelési feltételeivel állnak kapcsolatban. Pl. végeselemes, statikai analízis. 40. Ismertesse az alkatrész modellezés főbb munkafázisait, részletezve a bázis alaksajátosság létrehozásának lépéseit is! Vázlatkészítés, a vázlat geometriai és méretkényszerekkel való ellátása, bázis (Kihúzás Extrude, Megforgatás Revolve, Pásztázás Loft, Söprés Sweep, Borda Rib, Spirál Coil, Domborítás Emboss) és további alaksajátosságok létrehozása anyag hozzáadásával vagy elvételével, az alkatrész módosítása, anyag és esetlegesen más attributív információk hozzárendelése. 13

14 41. Ismertesse a vázlatkészítés jellemzőit a modern CAD rendszerekben! Lépései: rajzelemek létrehozása, rajzelemek módosítása, geometriai kényszerek definiálása, vázlat méretezése. Jellemzői: Csak geometriai kényszerek alkalmazásával a profilvázlat nem tehető határozottá, a teljes határozottsághoz legalább egy méret megadásra is szükség van. A geometriai és méretkényszerek egymást kiválthatják, illetve egymást helyettesíthetik. A programok a vázlat túlhatározottá tételét általában nem engedik meg. A méretkényszerek megadhatók numerikus konstansként vagy egyenlet formájában, tervezési összefüggésként. 42. Ismertesse és példákon keresztül mutassa be az elhelyezett alaksajátosságok lényegét! Ezek az alaksajátosságok más alaksajátosságokra épülnek, illetve az azok által létrehozott geometriát módosítják meg. Ilyen alaksajátosságok lehetnek: Furat (Hole), Lekerekítés (Fillet), Letörés (Chamfer), Héj (Shell), Kilökési ferdeség (Draft), Menet (Thread), Szétvágás (Split), Összevonás (Combine). 14

15 43. Ismertesse és példákon keresztül mutassa be a munka alaksajátosságok lényegét! A munka alaksajátosságok referenciaelemek, közvetlenül nem részei az alkatrésznek, csak segítik a modellezést. Ilyen alaksajátosságok lehetnek: Munkasík (Plane), Munkatengely (Axis), Munkapont (Point), UCS (felhasználói koordináta-rendszer). 44. Mutassa meg egy példán keresztül a paraméterek felhasználását egy CAD rendszeren belül! Például alapméretnek választva az Alapkör_átmérő -t (10 mm), további méretek összefüggésekkel kifejezhetők (relációk): Magasság = 2,7 * Alapkör_átmérő Fejkör_átmérő = 2,4 * Alapkör_átmérő Öv_magasság = 0,6 * Alapkör_átmérő Furat_helyzet_1 = 1,0 * Alapkör_átmérő 15

16 45. Ismertesse az anyagjellemzőnek mint attributív információnak a fontosságát a számítógépes tervezés esetén! Az alkatrészhez számos attributív információ rendelhető, de az attributív információk közül talán a legfontosabb az alkatrész anyagának a megadása. Az anyagdefiníció fizikai és mechanikai jellemzőket is tartalmaz. Ezek közül a sűrűség segítségével határozható meg az alkatrész tömege, a tömegközéppontjának helye, a különböző koordináta-rendszerekben számolt tehetetlenségi nyomatéka. 46. Ismertesse a modelltörténet alapú modellezés főbb jellemzőit! A modell létrehozásának sorrendjét, az ún. modelltörténetet a program az áttekintőben (browser/modell tree) mutatja. Az áttekintő megmutatja, hogy a modell milyen alaksajátosságokból épül fel, milyen sorrendben és az egyes alaksajátosságok mely vázlatra épülnek. Mindezek mellett az áttekintő nem egy passzív leírás, hanem a megfelelő sor kijelölésével javítani, módosítani lehet az alaksajátosságot vagy a profilvázlatot, valamint itt lehet az alaksajátosságok sorrendjét is módosítani. 47. Ismertesse az explicit modellezés főbb jellemzőit! A modellt létrehozó lépések sorrendje elveszti a jelentőségét, a modell rugalmas, módosításkor nincs újraszámolás. 48. Ismertesse a szinkron modellezés főbb jellemzőit! A modell nem vázlatra épül, nincs modelltörténet, a modellt paraméterek vezérlik. 49. Definiálja az alkatrész, illetve a részösszeállítás fogalmát! Alkatrész: Egyedülálló alkotóeleme az összeállításnak. Al- vagy részösszeállítás: Több alkatrész előzetesen összeszerelt együttese. 50. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk statikus, illetve kinematikai kényszer alatt! Statikus kényszerek: Céljuk egy adott komponens statikus pozicionálása az összeállításon belül. Kinematikai kényszerek: Komponensek mozgásának a modellezésére szolgáló passzív és aktív kényszerek. 16

17 51. Ismertesse és példákon keresztül mutassa be, mit értünk a statikus kényszerek rendszámán! Megmutatja, hogy az adott kényszerrel hány szabadságfok köthető le. Jele: R. Pl.: síkok illesztése: R=3 mate align angle hengeres felületek illesztése: R=4 insert komponens rögzítése: R=6 fix coord sys 52. Ismertesse és példákon keresztül mutassa be a kinematikai kényszerek két alaptípusát! Passzív kényszerek: a komponensek megbízhatóságát biztosítják. Pl.: gömbcsukló és csúszka kapcsolódása (rendszám: 2, rendűség: alsó). Aktív kényszerek: a komponensek mozgatását végzik. Pl.: hajtás (rendszám: 4, rendűség: felső). 53. Sorolja fel az összeállítás modellezésben elérhető speciális műveleteket! Összeállítás robbantott állapotának kialakítása, mérési, ütközési vizsgálatok végrehajtása, átstrukturálás, komponensek áthelyezése egy másik összeállítási szintre. 54. Ismertesse az összeállítási modell egyszerűsítésének a céljait! Nagyon nagy összeállítások gépigényének a csökkentése: alkatrész kizárása, alkatrészek egyszerűsített megjelenítése (simplified representation). 55. Ismertesse és példákon keresztül szemléltesse az összeállításon belüli modellalkotási lehetőségeket! Környezetébe illeszkedő alkatrész: o adaptív tervezéssel, o top-down módszer alkalmazásával; tükrözött komponens; speciális elemek automatizált létrehozása (vezetékek, csövek). 17

18 56. Ismertesse a 3D-s CAD rendszerekben készült műszaki rajzok jellemzőit! A nézetekben minden nézetvonal a 3D-s modell 2D-s vetülete, nem kell és nem is szabad kézzel létrehozni geometriához kapcsolódó vonalakat! A rajzok és a szülő modellek kétirányú asszociatív kapcsolatban vannak, azaz bárhol eszközölt változás mindkét irányban módosítja azokat. Az egyes rajzi nézetek, metszetek, axonometrikus és robbantott ábrák generálása gyors és automatikus, ezért célszerű ezt kihasználni a rajzok érthetőségének a növelése érdekében. Jól felépített és attributív információkkal ellátott modell alapján több rajzi művelet is automatikusan hajtható végre (szövegmező, illetve darabjegyzék kitöltése stb.). 57. Sorolja fel a 3D-s rajzok készítésekor alkalmazható rajzi elemeket! Méretek, méret-, alak- és helyzettűrések, felületi érdességek, szövegmező, metszetek, lehetséges a rajzelemek nézetfüggő megjelenítése. 58. Ismertesse a speciális, nem gyártási célra készülő rajzok felhasználási területeit! Adatcsere más szervezetekkel, a 3D-s modell eltérő reprezentálása (pl. szerelési kézikönyv, használati utasítás, katalóguskép stb.), hibrid rajzok beágyazott 3D-s, manipulálható nézetekkel, animációkkal. 59. Ismertesse a lemezalkatrész modellezés alapelveit, illetve tipikus lépéseit! A lemezalkatrész modellezés a felületmodellezés egy speciális alkalmazása. Célja: adott, egyenletes vastagsággal rendelkező lemezmodellek létrehozása. A modellezés lépései: alap lemezfelület létrehozása, lemezszerű kialakítások készítése, teríték képzése. 60. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén lemezvastagság alatt! A megmunkálandó lemez vastagsága (egy adott alkatrészen belül a lemezvastagság állandó). 18

19 61. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén hajlítási sugár alatt! A meghajlított lemez hajlítási élén mérhető belső rádiusz. 62. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén hajlítási szög alatt! A meghajlított lemez síkjai közt mérhető szög (értéke mindig kisebb mint 180 ). 63. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén semleges szál alatt! A lemez keresztmetszetének azon rétege, melynek hossza nem változik a hajlítási művelet során. 64. Ismertesse definíciószerűen, mit értünk lemezalkatrész modellezés esetén semleges szál tényező alatt! Arányszám, mely a semleges szálnak a hajlítási sugár által megadott felületétől mért távolsága és a lemez vastagságának a hányadosa. 19

20 65. Sorolja fel a lemezalkatrészek speciális, gyártástechnológiai lépésekkel összefüggő alaksajátosságait! Kicsípés, kivágás, élhajlítás, benyomás, borda, lemezfal. 66. Mutassa be a CAD/végeselemes rendszerek lemezalkatrész megmunkálást támogató funkcióit! Terítékek optimalizált elrendezése kivágáshoz, héj elemek automatikus generálása szilárdságtani szimulációkhoz, nagy deformációjú alakítások (pl. mélyhúzás) szimulációja. 67. Ismertesse a felületmodellezés alapelveit, illetve tipikus lépéseit! A felületmodellezési módszerekkel a modern 3D-s CAD rendszerekben különböző testmodellek kialakítása, illetve javítása valósítható meg. A felületmodellezés jellemzően a következő lépéseken keresztül valósul meg: felületfoltok készítése görbék alapján, felületfoltok manipulálása (vágás, kiterjesztés, összefűzés), összefűzött felületek testté alakítása. 68. Sorolja fel a felületfoltok létrehozására szolgáló módszereket! Analitikus módszerek (kihúzás, forgatás, söprés, lekerekítés stb.), direkt definíció (matematikai leírás, pontokra feszítve stb.), szabadformájú felületek. 69. Ismertesse a felületfoltok három, technikai szempontból lényeges illeszkedési módját! G0 (C0) pozícionális illeszkedés (fénytórés tapasztalható), G1 (C1) érintőleges illeszkedés (fénytörés tapasztalható), G2 (C2) görbületfolytonos illeszkedés (nincs fénytörés). 70. Sorolja fel a felületfoltok összefűzéséhez, illetve ennek az előkészítéséhez kapcsolható műveleteket! Közös metszésvonal képzése; felületek vágása: o a felületen fekvő görbével, o metsződő felülettel; felületek kiterjesztése: o felületfolytonosan, o érintőlegesen, o pozícionáltan; felületek összefűzése. 20

21 71. Ismertesse a felületfoltok vágásának a módjait! A felületen fekvő görbével, metsződő felülettel. 72. Ismertesse a felületfoltok kiterjesztésének a módjait! Felületfolytonosan, érintőlegesen, pozícionáltan. 73. Mutassa be az összefűzött felületekből kiinduló testté alakítás módszereit! Héj készítése vastagság megadásával, térfogatmodell készítése. 74. Ismertesse a testmodellek felületmodellezéssel történő javításának a szükségességét és feltételeit! Sok esetben a test-alaksajátosságok nem tesznek lehetővé bizonyos geometriai kialakításokat. Ezekben az esetekben lehetőség van a test- és felületmodellezési technikák együttes alkalmazására. A testté történő alakítás feltétele, hogy az összefűzött felületek, valamint a testmodell egyes felületei zárt térfogatot alkossanak. 21