A méhen belüli pozíció. következményei

Átírás

1 Epigenetikus hatások a nyúlnál: A méhen belüli pozíció következményei Doktori értekezés Bánszegi Oxána Etológia Tanszék, Biológia Intézet, Természettudományi Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország Témavezető Dr. Bilkó Ágnes Etológia Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegytem, Budapest, Magyarország Konzulens Dr. Altbäcker Vilmos Etológia Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegytem, Budapest, Magyarország Biológia Doktori Iskola Doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program Doktori program vezetője: Dr. Miklósi Ádám Budapest, 2012

2

3 1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ: A SZÜLETÉS ELŐTTI HORMONÁLIS HATÁSOK A MÉHEN BELÜLI POZÍCIÓ HATÁSAI A MAGZATI FEJLŐDÉSRE KÍSÉRLETI ALANYUNK RÉSZLETES ISMERTETÉSE: SAJÁT VIZSGÁLATOK: CÉLOK, KÉRDÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK: ÁLTALÁNOS ANYAG ÉS MÓDSZER: A VIZSGÁLATOK LEÍRÁSA VIZSGÁLAT: MÉHEN BELÜLI POZÍCIÓ HATÁSA A MORFOLÓGIÁRA ÉS A VISELKEDÉSRE SZÜLETÉSKOR ÉS FELNŐTT KORBAN HÁZINYULAKNÁL VIZSGÁLAT: MÉHEN BELÜLI SORREND HATÁSA A SZÜLETÉSI SÚLYOKRA HÁZINYÚLNÁL VIZSGÁLAT: SZÜLETÉS ELŐTTI TESZTOSZTERON KEZELÉS HATÁSA A MORFOLÓGIÁRA ÉS A VISELKEDÉSRE HÁZINYULAKNÁL VIZSGÁLAT: A GÁTMÉRET, ALOMMÉRET, IVARARÁNY ÉS ATTRAKTIVITÁS KAPCSOLATA NŐSTÉNY NYULAKNÁL ÁLTALÁNOS DISZKUSSZIÓ: A MÉHEN BELÜLI POZÍCIÓ REPRODUKCIÓS HATÁSAI: HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A BAKOK VÁLASZTÁSÁT A NŐSTÉNY PRENATÁLIS ELŐÉLETE? POPULÁCIÓS HATÁSOK: EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA: KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: IRODALOM:... 73

4 A DOLGOZATBAN SZEREPLŐ RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA: IUP: intrauterine position méhen belüli pozíció AGD: anogenital distance gátméret NAGD: normalizált AGD AGD / súly *100 0M nőstény: Méhen belül 0 hím szomszéddal rendelkező nőstények 1M nőstény: Méhen belül 1 hím szomszéddal rendelkező nőstények 2M nőstény: Méhen belül 2 hím szomszéddal rendelkező nőstények ULO: unilaterális ovariektomizáció egyoldali méhszarv eltávolítás NE: nemzetközi egység, hormon dózis mértékegysége mg: milligram µg: mikrogram T: tesztoszteron TP: tesztoszteron-propionát

5 Bevezető 1. Általános bevezető: Több mint két évszázada jelent meg az első tudományos leírása annak a marhatenyésztők körében jól ismert jelenségnek hogy, ha egy tehén két utódnak ad egyszerre életet és azok közül az egyik hím, a másik pedig nőstény, akkor az utóbbi felnőve a legtöbb esetben alkalmatlan lesz a szaporodásra (Hunter 1779). Ezek a hím ikertestvérrel rendelkező, úgynevezett freemartin nőstények, sok esetben differenciálatlan belső ivarszervvel rendelkeznek. Tudományos magyarázatot erre a fenotípusos jelenségre csak a 20. század elején publikáltak, ráadásul egymástól függetlenül két szerző is (Tandler and Keller 1911; Lillie 1916; Freeman 2007). Már akkor feltételezték, hogy létezhetnek bizonyos maszkulinizáló faktorok, melyek átjutnak a hím magzatból a nőstény magzatba, így befolyásolva annak morfológiáját. Szarvasmarhákon írták le először azt is, hogy az anyaméhben ikerterhesség esetén az utódok magzatburkának erei összeolvadhatnak, közös vérellátást kialakítva, amin keresztül a hím állatban termelődő hormonok átjuthatnak a nősténybe (Lillie 1916). Ezt a jelenséget később több fajon, többek közt birkán, (Roberts and Greenwood 1928), kecskén (Ilbery and Williams 1967) és sertésen (Hughes 1929) is leírták. Amennyiben az erek nem olvadnak össze, akkor a nőstények fejlődése normálisan megy végbe, mint ahogy az a legtöbb iker, vagy az egyszerre többet ellő emlősök esetében történik (Lillie 1917). 1

6 Bevezető 1.1 Kép. Keringési rendszer összeolvadása a méhben egy hím és egy nőstény utód közt. A hím utód által termelt hormonok átjutnak a nősténybe, ahol a belső de nem a külső nemi szervek maszkulinizálódását okozzák. Forrás: Capel and Coveney (2004). A freemartin szindróma egyik legfontosabb jellemzője, hogy a külső nemi szervek maszkulinizációja gyakran nem figyelhető meg. Jost (1972) feltételezte, hogy a freemartin szindróma hátterében nem csak a születés előtti, androgéneknek való kitettség áll. Vizsgálatában androgénekkel kezelt vemhes marhákat, azonban ezek nőstény utódainak külső nemi szervei maszkulinizálódtak ugyan, de a belsők rendesen kifejlődtek. Ebből arra következtetett, hogy a freemartin nőstényekben található differenciálatlan nemi szervek kifejlődéséhez nemcsak a hormonok, hanem a magzatburok ereinek összeolvadása és ezen keresztül a vérsejtek cseréje is szükséges. Az így fejlődő utódok azonban már nem csak testvérek, hanem a közös vérellátásból adódóan másodlagos kimérák. 2

7 Bevezető Házi egereknél a szomszédos magzatok placenta összeolvadása nagyjából százból egy esetben figyelhető meg (vom Saal 1989). Esetükben azonban kialakul egy kötőszöveti elválasztó sáv a placenták között (McLaren and Michie 1959). Úgy tűnik, hogy az egyszerre többet ellő emlősök esetében, mint amilyen az egér is, ahol sokkal nagyobb a valószínűsége a placenta összeolvadásnak, kifejlődhetett egy védelmi mechanizmus a freemartin szindróma ellen. Másodlagos kiméra: Kimérának nevezik azokat az élőlényeket, melyek kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Elsődleges kiméráknak nevezik, ha a megtermékenyülés során lép fel a genetikai többlet. Másodlagos kimérák azonban az egyedfejlődés későbbi szakaszaiban alakulnak ki sejtcsere vagy más transzplantáció révén. Ilyen sejtcsere, ha a méhlepény véredényei összeolvadnak és az anyai sejtek, vagy a szomszédos embriók sejtjei cserélődnek ki A születés előtti hormonális hatások Egy almon belül az azonos nemű egyedek, morfológiájukban és viselkedésükben is igen eltérhetnek egymástól, de ezek a különbségek nem csak a genetikai háttérnek köszönhetőek. A magzati fejlődés alatt fellépő epigenetikus hatások közé tartoznak, a korábban már említett maszkulinizáló faktorok. Phoenix és mtsai. (1959) úgy gondolták, hogy ezek a faktorok a szteroid hormonok, melyek a fejlődő idegrendszer jellemző vonásait szervezik. Az utód genetikai neme a megtermékenyítéskor eldől. Azonban, hogy morfológiailag hím vagy nőstény lesz, az a magzati korban differenciálódó ivari traktusok alapján alakul ki. A szexuális differenciáció a fejlődés korai szakaszában nagyban függ a magzatra ható androgénektől. Az agy alap állapota, és a genitáliák fejlődése is alapvetően női irányba halad. A hím ivarmirigy kifejlődéséhez az Y kromoszómán található egyik gén terméke nélkülözhetetlen. Ennek a fehérjének a hatására zárulnak a hámgerendák csövekké a gonadtelepben és indul el a herék kialakulása. A fejlődő here által termelt androgének hatására alakulnak ki a nemi különbségek. Az androgének befolyásolják a genitáliák további fejlődését is, hatásukra anti-müller hormon termelődik, mely a Müller-vezetékben sejtpusztulást indít meg (Jost 3

8 Bevezető 1947). Ezzel párhuzamosan a Wolf-cső differenciálódik ondóvezetővé, mellékherévé. Ha nem alakul ki, vagy nem fejlődik ki megfelelően a here, akkor androgének nem termelődnek és a Müller-cső tovább fejlődik a női irányba, petevezetővé, méhvé, vaginává. Erre a hímeknél bekövetkező természetes maszkulinizációs folyamatra több egyéb faktor is hathat, melyek morfológiai változásokat és diszfunkcionális viselkedést eredményezhetnek az utódok fejlődésének későbbi szakaszaiban. A tesztoszteron, vagy annak valamelyik metabolitja hat a központi idegrendszer azon részeire, amelyek a későbbi szexuális viselkedésért felelősek. Rágcsálókon végzett vizsgálatokban kimutatták, hogy a hím magzatok tesztoszteront termelnek, és a méhen belüli fejlődésüknek egy bizonyos szenzitív időszakában befolyásolják a saját fejlődő agyuk ivari differenciálódását (Harris and Levine 1965; vom Saal 1978; MacLusky and Naftolin 1981). Az androgének koncentrációjának változása módosítja a differenciáció mértékét is. A hímek magzati fejlődésük alatt korábban és nagyobb mennyiségben kezdik termelni a tesztoszteront, mint a nőstények. A hímekben a magzati tesztoszteron termelődése az ivari differenciálódás napján éri el a csúcsát (Ward and Weisz 1980; Baum, Woutersen et al. 1991; Wallen and Baum 2002). A hormonális imprinting lényege, hogy megfelelő időben kis mennyiségű hormon is hosszú távú és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő. Ilyen organizációs hatás jelentkezhet a központi idegrendszer visszafordíthatatlan szexuális differenciálódásában. 4

9 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető 1.2. A méhen belüli pozíció hatásai a magzati fejlődésre A többet ellő emlősöknél a magzatok méhen belüli pozíciója hatással van fejlődésükre. A tesztoszteron képes átdiffundálni a magzatburkon és a magzatvízen (Even, Dhar et al. 1992; vom Saal and Dhar 1992), így egy magzat elhelyezkedése a többi közt a méhszarvban, befolyásolja, hogy mennyi, a szomszédok által termelt hormon éri (vom Saal, Clark et al. 1999; Arnold 2002; Ryan and Vandenbergh 2002; Wallen and Baum 2002). A fejlődő magzatot ért tesztoszteron mennyisége alapvető fontosságú, és a hatása hosszú távú lehet (Ward 1971). Ennek következményeként az egyszerre többet ellő emlősök (beleértve az embereket is) esetében egy utód méhen belüli pozíciója (Intrauterine Position, IUP), úgymond magzati szomszédsága, számos morfológiai és viselkedésbeli változatot eredményezhet (vom Saal 1989; Clark and Galef 1998; vom Saal, Clark et al. 1999). A szteroid hormonok diffundálása a magzatok közt nemcsak a fejlődésüket befolyásolja, de növeli az egy almon belüli fenotípusos különbséget az egyedek között. Ezáltal az IUP ezekben a fajokban egy epigenetikus hatás lesz a fenotípusra, genetikai variancia nélkül. Két hipotézis született a méhen A kaudálisan elhelyezkedő hím A születés előtti hormonális hatások vizsgálata során felvetődött egy másik hipotézis. A kaudálisan elhelyezkedő hímhatás ( caudal male hypothesis ) mellett érvelők feltételeztek egy másik mechanizmust az IUP hatás hátterében. Az elmélet szerint a nőstényektől kaudálisan elhelyezkedő hímek sokkal nagyobb hatással vannak a fejlődésükre, mint akár egy közvetlen disztális hím szomszéd, mivel a hímek által termelt hormonok a méh keringési rendszerébe kerülve méhnyaktól a petefészek felé áramolva hatnak nőstény testvéreikre. Azonban ennek a hipotézisnek az alátámasztására igen kevés eredmény született (Meisel and Ward 1981; Richmond and Sachs 1984; Krohmer and Baum 1989; Houtsmuller and Slob 1990). Továbbá az elméletet nem támasztják alá azok az egereken és patkányokon végzett vizsgálatok sem, melyek során nem találtak különbséget a vemhes anyák tesztoszteron szintjében, annak függvényében, hogy milyen volt az almaik ivararánya vemhességük alatt (vom Saal and Bronson 1980; Houtsmuller, De Jong et al. 1995). A későbbiek során pedig a méh vérkeringésének feltárása a fent említett fajokban szintén cáfolta ezt a hipotézist (Even, Dhar et al. 1992; vom Saal and Dhar 1992). 5

10 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető belüli hatás mechanizmusának magyarázatára. A legszélesebb körben elfogadott hipotézis, a közvetlen hím szomszéd hatás ( contiguous male hypothesis ) szerint, a tesztoszteron a magzatburkon és magzatvízen keresztül átdiffundálva a hím magzat közvetlen szomszédaira hat. Azok a nőstények, melyek két hím között fejlődnek a méhben (2M-es nőstények), nagyobb mennyiségű tesztoszteronnak vannak kitéve, erőteljesebb maszkulinizációt mutatnak fejlődésük későbbi szakaszaiban, mint azok a nőstények, amelyeknek csak egy hím szomszédja van (1M-es nőstények), vagy amelyeknek egyáltalán nincs (0M-es nőstények) (vom Saal and Bronson 1980). 6

11 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető 1.2. Kép. Egér méhszarv és méh keringésének sematikus ábrája, a benne fejlődő embriókkal. A nyilak a vér áramlásának irányát mutatják. Az artéria és véna hurkot képez. Mind a petefészek, mind a méhszáj felöl érkezik artériás vér a fejlődő magzatokhoz, biztosítva azok vérellátását és mindkét irányba távozik vénás vér (Even, Dhar et al. 1992; vom Saal and Dhar 1992). 7

12 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető A magzati fejlődés fiziológiája A felnőttkori viselkedésbeli változatosság annak is lehet a következménye, hogy az egyedek már magzati korban eltérő fiziológiával rendelkeznek. Több emlős fajnál kimutatták, hogy a hím magzatoknak magasabb a vérplazma tesztoszteron szintje, mint a nőstényeknek (házi egér: vom Saal (1981); vom Saal, Quadagno et al. (1990); mongol futóegér: Clark, Crews et al. (1991); patkány: Houtsmuller, De Jong et al. (1995); Hernandez-Tristan, Arevalo et al.(1999); sertés: Wise and Christenson (1992); görény: Baum, Woutersen et al. (1991)). Házi egerek és mongol futóegerek esetében a nőstények közt is találtak különbséget a vérük és magzatvizük tesztoszteron koncentrációjában, attól függően, hogy mennyi közvetlen hím szomszédjuk volt a méhen belül. A 2M-es nőstény magzatoknak magasabb a tesztoszteron koncentráció a vérében és a magzatvízében, mint a 0M-es magzatoknak (vom Saal 1981; vom Saal, Quadagno et al. 1990; Clark, Crews et al. 1991). Egy görényeken készült tanulmány esetében pedig leírták, hogy a legalább 2 vagy több hímhez képest kaudálisan elhelyezkedő nőstény magzat androgén szintje magasabb azokhoz képest, akik 0 vagy 1 hímhez képest fekszenek kaudálisan (Krohmer and Baum 1989). Sertéseknél és patkányoknál azonban nem találtak semmilyen összefüggést sem a szomszédos, sem a kaudálisan elhelyezkedő hímek számában és a nőstény magzatok androgén koncentrációjában (Baum, Woutersen et al. 1991; Wise and Christenson 1992). Bár az itt leírt fajok nőstényeinek tesztoszteronszint-beli különbsége felnőtt korra nagyrészt eltűnik egyedül mongol futóegerek esetében mutatták ki ivarérett állatoknál is (Clark, Crews et al. 1991) a tesztoszteronra való érzékenységükben maradandóan eltérnek. 2M-es nőstény házi egerek felnőtt korban tesztoszteron kezelés hatására hamarabb válnak agresszívé, mint 0M-es nőstény testvéreik (Gandelman, vom Saal et al. 1977; vom Saal and Bronson 1980). Az IUP befolyásolhatja az ivarérést és a reproduktív kapacitást is. Házi egerek, patkányok és mongol futóegerek esetében is leírták, hogy a 2M-es nőstények ivarérése később következik be, mint 0M-es nővéreiké (McDermott, Gandelman et al. 1978; vom Saal and Bronson 1978; Clark and Galef 1988; vom Saal 1989; Zehr, Gans et al. 2001). Ezek a nőstények nehezebben és később is vemhesülnek, és kevesebb életképes almot hoznak világra életük során, mint 0M-es nővéreik (vom Saal 1981; vom Saal and Moyer 1985; Kinsley, Konen et al. 1986; Drickamer 1996). 8

13 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető Az IUP ugyancsak hatással lehet a nőstények almainak méretére és azok ivararányára is. A 2M-es mongol futóegér nőstények kisebb almokat hoznak világra és azokban az ivararány a hímek felé tolódik (Clark and Galef 1995a; Clark and Galef 1995b; Clark, Vonk et al. 1997). Hasonló eredményeket kaptak házi egerek esetében is (Hirlemann, Spetz et al. 1990; Vandenbergh and Huggett 1994; Vandenbergh and Huggett 1995; Drickamer 1996) A méhen belüli hormonális hatások anatómiai következményei Számos fajnál már a születéskor megfigyelhető némi szexuális differenciáció a morfológiában, legalábbis a genitáliáknál. A gátméret, vagyis az ivar- és végbélnyílás közti távolság (anogenital distance, AGD) mérete nemtől függően változik, a hímeknek nagyobb, mint a nőstényeknek (Clark and Galef 1995b; Drickamer 1996; Cantoni, Glaizot et al. 1999). Ez a jelenség az embernél is megfigyelhető (Salazar-Martinez, Romano-Riquer et al. 2004). Több emlős faj esetében kimutatták, hogy a nőstények AGD-je változik a hím szomszédok számának függvényében, a 2M-es nőstényeknek nagyobb lesz a gátmérete, mint a 0M-es nőstényeknek, az 1M-esek átmenetet mutatnak a kettő között (Gandelman, vom Saal et al. 1977; Clemens, Gladue et al. 1978; McDermott, Gandelman et al. 1978; vom Saal and Bronson 1978; Tobet, Dunlap et al. 1982; Zielinski, Vandenbergh et al. 1991; Palanza, Parmigiani et al. 1995; Vandenbergh and Huggett 1995; Drickamer, Arthur et al. 1997). A kaliforniai egér (Peromyscus californicus), szintén hasonlóságot mutat a többi rágcsálóval a gátméret morfológiájának trendjében, annak ellenére, hogy elválasztás előtti korig a két nem gátmérete átfed, csak utána különül el. Mind születéskor, mind felnőtt korban azoknak a nőstényeknek nagyobb az AGD-je, melyeknek az almában az ivararány legalább 75% volt (Cantoni, Glaizot et al. 1999). Megjegyzendő, hogy ennek az egérnek az átlagos alommérete 2, és ezt a vizsgálatot csak olyan almokon végezték, melyekben minimum 4 állat volt, így a vizsgált nőstények, amennyiben fiús alomból származtak, igen nagy eséllyel helyezkedtek el 2 hím közt a méhen belül. Számos születés előtti androgén kezeléses vizsgálattal igazolták, hogy többek között a tesztoszteron az, ami hatással van a gátméretre és dózisfüggően fejti ki hatását (Gandelman, Simon et al. 1979; Hoepfner and Ward 1988; Wolf, Hotchkiss et al. 2002). Ugyanakkor a születés előtti anti-androgén (flutamid, ciproteron-acetát) kezelések 9

14 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető eltüntetik a méhen belüli hím szomszédok hatására bekövetkező maszkulinizációt (Clemens, Gladue et al. 1978; vom Saal 1978; McIntyre, Barlow et al. 2001). Ebből adódóan az AGD egy széles körben használt biomarkere lett a méhen belüli pozíció hatásának. Felvetődik, hogy az állat testsúlya befolyásolhatja az AGD méretét. Házi egerek születéskori súlyát vizsgálva nem találtak súlykülönbséget a nemek közt, vagy a nemeken belül a méhen belüli pozíciójuk függvényében (McDermott, Gandelman et al. 1978; vom Saal and Bronson 1978), azonban a fejlődésük későbbi szakaszában már kialakul különbség mind a nemek közt, mind a nemeken belül. A hímek nehezebbek lesznek a nőstényeknél (Kinsley, Miele et al. 1986b; Kerin, Vogler et al. 2003) és mindkét nem esetében a 2M-esek nehezebbek a 0M-eseknél (Kinsley, Miele et al. 1986b; vom Saal 1989). Ezekből adódóan érdemes mindkét változót külön mérni és analizálni, vagy ahogy egyes szerzők javasolják, a pontosabb eredmény érdekében az AGD-t leosztani a súllyal és az így kapott normalizált AGD-vel (NAGD) számolni (Graham and Gandelman 1986; Vandenbergh and Huggett 1995). Azonban több olyan tanulmány is született, mely szerint a súly nem befolyásolja számottevően az AGD méretét. Ezekben a cikkekben egy másik módszert javasolnak, ami talán a legjobban oldja meg a problémát. Kovariancia analízis használatával dolgoznak, melyben a súly kovariánsként szerepel (vom Saal 1978; vom Saal and Dhar 1992; Gallavan, Holson et al. 1999; Elswick, Miller et al. 2001; Palanza, Morley-Fletcher et al. 2001). Mindezek alapján egy állat AGD méretéből akár születéskor, akár felnőtt korban következtetni lehet méhen belüli pozíciójára, és ezáltal számos fiziológiai és viselkedésbeli tulajdonságára. Az AGD, mint a méhen belüli hormonkitettség biomarkere, egy egyszerűen és nem invazív módon vizsgálható változó, akár vadon befogott állatoknál is (Vandenbergh and Huggett 1995). Bár az AGD és a súly a leggyakoribb morfológiai változó, melyeket a születés előtti hormonális kitettség függvényében vizsgálnak, az nem csak ezekre van hatással. Sertéseknél megfigyelték, hogy a magas hím ivararányú alomból származó nőstényeknek kevesebb emlőjük fejlődik, mint azoknak melyeknek több nőstény testvérük volt (Drickamer, Rosenthal et al. 1999). A születés előtti tesztoszteron kezeléssel hasonló hatás érhető el nőstény patkányoknál is (Wolf, Hotchkiss et al. 10

15 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető 2002). Az IUP befolyásolja a központi idegrendszer fejlődését is: hím patkányoknak nagyobb a hipotalamusz preoptikus áreájában található szexuálisan dimorf magja (SDN- POA), mint a nőstényeknek, továbbá a nagy AGD-s nőstényeknek nagyobb a SDN- POA-ja, mint a kis AGD-s nőstényeknek (Faber and Hughes 1992). 2M-es nőstények esetében a hipotalamuszban megnövekedett citokróm-oxidáz aktivitás és a gátizmok gerincvelői magjában is több mozgató neuron található, mint a 0M-esek esetében (Forger, Galef Jr et al. 1996). Ugyan egyes fajoknál (mongol futóegerek és házi egerek) ezeket az eltéréseket nem tudták igazolni (Bulman-Fleming and Wahlsten 1991; Sherry, Galef Jr et al. 1996), elmondható, hogy az IUP sok esetben hatással van a központi idegrendszer bizonyos részeire, és akár ezen keresztül hatással lehet számos viselkedési formára is A viselkedés és a méhen belüli pozíció kapcsolata A születés előtti hormonális környezet befolyásolhatja egy állat viselkedését is. A 0M-es nőstény házi egerek attraktívabbak a hímek számára, azok szívesebben párzanak velük, mint a 2M-es nőstényekkel. Ez a vonzalom részben a szaganyagokon alapulhat. A vizelettel és ivarmirigyeik váladékával való területjelölés az egerek esetében az agresszió egyik formája, és ez a viselkedés a 2M-es nőstényekre jellemzőbb, mint a 0Mes nőstényekre (Mugford and Nowell 1971). A hímek sokkal jobban vonzódnak egy kis AGD-s (valószínűleg 0M-es) nőstény szagához, mint egy nagy AGD-séhez (Drickamer, Robinson et al. 2001). A 2M-es nőstények agresszívebbek vemhesen és szoptatás alatt is mint 0M-es testvéreik (vom Saal and Bronson 1978; Kinsley, Konen et al. 1986; Quadagno, McQuitty et al. 1987). Ez az agressziós szint különbség alacsonyabb szorongási szinttel állhat kapcsolatban, vagyis a 2M-es nőstények kevesebb harc elkerülést mutatnak, mint a 0M-esek (Hauser and Gandelman 1983). Azok a nőstények (házi egerek és patkányok), amelyeket embrionális korban akár szomszédos hím embriótól, akár külsőleg adagolt extra tesztoszteron hatás ért, az ivarérést követően, tesztoszteron kezelés hatására, sokkal gyorsabban és intenzívebben reagálnak. Előbb kezdeményeznek harcot, többet üldözik és harapják társaikat, a nőstényekre jellemző párzási viselkedési minták (mint a lordozis-pozíció) mutatása lecsökken, és inkább a hímekre jellemzőket mutatják (másik nősténnyel való párzás), mint a születésük előtt extra tesztoszteronnal nem kezelt, vagy a 0M-es nőstények 11

16 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető (Clemens, Gladue et al. 1978; Gandelman, Simon et al. 1979; Gandelman, Rosenthal et al. 1980; Mann and Svare 1983; Rines and vom Saal 1984; Gandelman and Graham 1986; Perakis and Stylianopoulou 1986; Hoepfner and Ward 1988; Houtsmuller and Slob 1990; Rhees, Kirk et al. 1997). Hasonló eredményeket kaptak tengeri malacokon (Phoenix, Goy et al. 1959; Brown-Grant and Sherwood 1971; Gandelman 1986) és sertéseken is (Rohde Parfet, Ganjam et al. 1990). Néhány tanulmány azonban nem, vagy ezzel ellentétes összefüggést talált az IUP és párzási viselkedések közt. Zehr és mtsai (2001) kis AGD-s nőstény patkányoknál alacsonyabb lordozis-pozíció választ talált, mint a nagy AGD-s nőstényeknél. Két másik tanulmányban pedig semmilyen összefüggést nem találtak az IUP és a lordozispozíció közt (Slob and van der Schoot 1982; van de Poll, van der Zwan et al. 1982). Ezek a különbségek az eredményekben azonban a különböző vizsgálati módszerekből adódhatnak. Egyrészt különböző módszert használtak a LD kimutatására (hímmel vagy kézzel), másrészt a vizsgált csoportokat különböző módszerrel hozták létre (disztális kaudális nőstény, kis AGD-s nagy AGD-s nőstény, vagy a hímtestvérek száma) Hormonális hatás a hím magzatokra? A méhen belüli pozíciója nemcsak a nőstényeknél, hanem a hímek esetében is hatással lehet a morfológiájukra és a viselkedésükre. Azonban a hímek extra maszkulinizációja sokkal kevésbé vizsgált kérdéskör. Bár hímek esetében még egy tanulmány sem talált összefüggést az IUP és az AGD közt, tény hogy egereknél a nagyobb AGD-s hímek agresszívebbek, mint a kis AGD-s hímek (Drickamer, 1996). A legtöbb vizsgálatot ebben a témában Mongol futóegér hímeken végeztek. Megállapították, hogy azoknak a hímeknek, melyek 2 másik hím közt fejlődnek a méhben (2M hím) mind magzati, mind felnőtt korban magasabb a tesztoszteron szintjük (Clark, vom Saal et al. 1992), gyorsabban és sikeresebben termékenyítenek meg nőstényeket (Clark, Malenfant et al. 1990), valamint több utódot nemzenek (Clark, Tucker et al. 1992), mint azok a hímek, melyek két nőstény közt fejlődnek a méhben (0M hím). A nőstények is különbséget tesznek közöttük, a 2M-es hímek szagjeleire aktívabban felüljelölnek és szívesebben tartózkodnak a társaságukban, mint a 0M-es hímeknek. Hím házi egereknél azonban ezzel ellentmondó eredmények születtek: a 0Mes hímeknél találtak nagyobb szexuális aktivitást (vom Saal 1989). Egy újabb kutatás 12

17 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető embereknél pedig azt mutatja, hogy a férfiaknál az AGD mérete összefügg a spermaszámmal: kisebb AGD kevesebb spermaszámmal párosul (Mendiola, Stahlhut et al. 2011). Nemcsak a nőstények, hanem saját anyjuk is különbséget tehet saját hím utódai közt. Minél több hím szomszédja volt a méhen belül egy kölyöknek, annál több időt tölt az anyja az anogenitális tájékának nyalogatásával (Clark, Bone et al. 1989). Ennek jelentőségét norvég patkány kölykök esetében írták le, ahol az anogenitális tájék nyalogatása hatással volt a kölyök későbbi szexuális viselkedésére. A nagyobb mértékű anyai tisztogatás rövidebb ejakulációs latenciával és rövidebb párzások közötti intervallumokkal párosul felnőtt korban (Moore 1984). A 0M-es hímek csökkent párzási sikere egyértelműen csökkenti a fitneszüket. Azonban a méhen belüli hím szomszédok felöl érkező extra tesztoszteron, más olyan viselkedésbeli változásokat is okozhat a 2M-es hímeknél, melyek a 0M-es hímek hátrányát kompenzálhatja. Számos fajnál leírták (főleg madarak esetében), hogy az emelkedett tesztoszteronszint fokozott szexuális viselkedéssel, de csökkent szülői viselkedéssel párosul (Ketterson and Nolan V. 1992). Mongol futóegereknél ugyan egy 0M-es hím kevésbé sikeres a párzásban, de ezt az fokozott apai viselkedéssel, magasabb szintű utódgondozással kompenzálhatja (Clark, Desousa et al. 1997). Házi egerek esetében azonban ennek is pont az ellenkezőjét találták. A 2M-es hímek kisebb arányban támadták meg az újszülötteket és magatartásuk a kölykök felé egy szoptató nőstényéhez volt hasonló (vom Saal 1989). A hímek esetében, a méhen belüli szomszédság hatására kialakuló különbségek főleg a viselkedésükben jelennek meg. A fajonként eltérő irányú változások hátterében, talán az adott fajok párzási rendszereinek különbözősége áll. 13

18 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető Vadon élő populációk: A fent említett, a témát megalapozó vizsgálatok szinte mindegyike laboratóriumi emlősökön készült. A laboratóriumi kísérleti állatok legtöbbje beltenyésztett, igen kicsi közöttük a genetikai változatosság, így felmerülhet, hogy az IUP hatás akár egy laboratóriumi jelenség is lehetne. Egy vadon élő populáció genetikai változatossága elméletileg elfedheti az IUP hatását. Szerencsére már néhány tanulmány készült nem laboratóriumi állatokon, és embereken is, melyek tisztázzák ezt a felvetést. Vadon befogott házi egereken végzett vizsgálatokban hasonló eredményeket kaptak, mint a laboratóriumi egereken végzettekben. 2M-es nőstényeknek nagyobb az AGD-je, és nagyobb területet tartanak fenn, mint a 0M-esek, továbbá a nagy AGD-s nőstények több vizelet jelet tesznek, agresszívebbek és kisebb eséllyel vemhesülnek, mint a kis AGD-s nőstények (Krohmer and Baum 1989; Zielinski, Vandenbergh et al. 1991; Zielinski, vom Saal et al. 1992; Palanza, Parmigiani et al. 1995; Drickamer 1996). Vadon élő szürkepocok (Clethrionomys rufocanus) nőstény egyedeit vizsgálva, azt találták, hogy azok az egyedek mutatták a legerősebb tendenciát a diszperzióra, melyek hímesebb alomból származtak (Ims 1989). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy egyes nőstények ugyanúgy maszkulinizálódhatnak a születés előtti hormon kitettség függvényében, mint a laboratóriumi fajtársaik, így az IUP jelenség a genetikailag diverzebb állományokban is megtalálható Szomszédsági hatások embernél A korábban bemutatott fajoknál megfigyelt jelenségek alapján feltételezhető, hogy iker terhesség esetén az embereknél is hatással lehetnek egymásra a magzatok. A fiúk és lányok közötti legnagyobb fejlődésbeli különbségek a magzati élet 8-24 hete alatt alakulnak ki. Ezzel egy időben, a hét között tapasztalható a legmagasabb tesztoszteron szint a fiúknál (Smail, Reyes et al. 1981). Egy fiú ikertestvérrel a méhben töltött idő alatt ezért jóval nagyobb mennyiségű tesztoszteron érheti a lánytestvért, mint lány ikerpárok esetében (Miller 1994; Miller and Martin 1995). Kevés vizsgálatot folytattak ebben a témában és az eredmények sem teljesen egybevágóak. Ellentétes nemű ikerpárok lány tagjainál maszkulinizáció figyelhető meg egyes viselkedési és 14

19 Méhen belüli pozíció hatásai Bevezető morfológiai jegyekben, többek közt az agresszív hajlamban (Cohen-Bendahan, Buitelaar et al. 2005), emelkedett szintű élménykeresésben (Resnick, Gottesman et al. 1993), evési rendellenességekben (Culbert, Breedlove et al. 2008), az agy méretében és lateralizációjában (Cohen-Bendahan, Buitelaar et al. 2004; Peper, Brouwer et al. 2009) és az auditív rendszerben is (McFadden 1993). Lummaa és mtsai. (2007) egy, kb. 150 év adatait elemző tanulmányukban leírták, hogy a hím ikertestvérrel rendelkező nők reprodukciós sikere kisebb az azonos nemű ikerpárral rendelkező nőkéhez képest. Más tanulmányokban azonban nem találtak ilyen irányú összefüggést, amit lehet a kis elemszámnak, vagy a rövid vizsgálati időnek is tulajdonítani (Loehlin and Martin 1998; Rose, Kaprio et al. 2002; Cohen-Bendahan, van de Beek et al. 2005). Megjegyzendő azonban, hogy ezekben az esetben az ikrek nem csak a méhben fejlődnek egy környezetben, hanem utána is egy szociális környezetben élnek és folyamatosan hatással vannak egymásra. Ez igen megnehezíti az ikreken végzett tanulmányok interpretálását, főleg azokban az esetekben, ahol nem morfológiai, hanem a születés előtti hormon hatásra bekövetkező viselkedésbeli eltéréseket vizsgálják. 15

20 Kísérleti alanyunk: a nyúl Bevezető 1.3. Kísérleti alanyunk részletes ismertetése Az üreginyúl életmódja A laboratóriumokban és tenyészetekben használt házinyúl a vadon élő üreginyúl (Oryctolagus cuniculus L.) háziasított formája. Háziasítását és tenyésztését minden bizonnyal húsáért kezdték, majd könnyű tartása, gyors és egyszerű szaporítása, egyedi szaporodási és utódgondozási viselkedése miatt ideális kísérleti állattá is vált. A nyulak a rágcsálókhoz hasonlóan éjszakai életet élnek, leginkább hajnalban és szürkületkor aktívak, a nappali időszakot a maguk ásta, nagyjából 1 méter mély, elágazó járatokkal teli, várukban töltik (Fábián and Stohl 1952; Kolb 1985; Cowan 1987). Szaporodásukban sok tekintetben eltérnek a rágcsálóktól. Szezonálisan szaporodó állatok. A nőstények indukált ovulátorok, vagyis az érett tüszők a párzás hatására szabadulnak ki a petefészekből. Kétszarvú méhük van (Jarcho 1946). A vemhességi idő nap, melynek utolsó napjaiban az anyaállat egy föld alatti üregben elkülönített fészket ás, és ebben hozza világra 2-6 kicsinyét. A háziasított forma 8-12 kölyköt is fialhat. Ellés után a nőstény gyakran újra párzik, s így egy szezonban akár 3-4 almot is felnevelhet. A kisnyulak fejletlenül jönnek a világra, hőszabályozásuk még kialakulatlan, szemük, fülük csukva van, s ezek ellenére látszólag elég szegényes anyai gondoskodást kapnak. A szoptatási időszak kb. 1 hónapja alatt az anya naponta csak egyszer, de pontosan ugyanabban az időben 4-5 percre látogatja meg az utódokat szoptatni (Zarrow, Denenberg et al. 1965; Hudson 1985; Hudson and Distel 1986). Ez a minimális mennyiségű idő mégis elég, mivel az anya és utódai teljes szinkronizációban vannak: mire az anya beássa magát a kicsikhez, addigra azok már felébrednek és felkészülnek a szopásra. 16

21 Kísérleti alanyunk: a nyúl Bevezető Kép: Laboratóriumban készült fénykép egy nyúlfészekről. Az anya ellés előtt 3-4 nappal szénát gyűjt, majd a hasáról kitépett szőrrel együtt fészket készít belőle. A kisnyulak igen gyorsan fejlődnek. A csekély idejű anyai kapcsolat ellenére, az igen tápanyag dús anyatej elég arra, hogy napos koruktól önálló életet kezdjenek. A születés utáni 7. nap környékén a fülük, a 10 nap táján pedig a szemük is elkezd kinyílni. 2 hetes korukra teljesen kiszőrösödnek, és az elválasztásig testsúlyuk akár 8-10 szeresére is nőhet. Az elválasztás hirtelen történik, körülbelül egy hónapos koruktól az anya egyszer csak nem látogatja többé az almot. Ez a különleges ivadékgondozás, a napi egyszeri szoptatás és az, hogy ezen kívül nincs más kapcsolat az anya és utódai között, teszi a nyulat igen ideális kísérleti állattá. A kisnyulakkal való, akár mindennapos, kísérleti munka nem befolyásolja számottevően az anya utódgondozását (Anderson, Zarrow et al. 1970). 17

22 Kísérleti alanyunk: a nyúl Bevezető Kémiai kommunikáció a nyúlnál A nyulaknak az érzékszerveik közül az éjszakai és föld alatti életmódnak köszönhetően az orruk a legkifinomultabb. Emlősöknél a szagjelekkel történő kommunikáció széles körben elterjedt. Ezek a jelek, többek között információt nyújthatnak az állat fajáról, neméről, hormonális státuszáról, rangsorban való helyzetéről és akár egyedi felismerését is lehetővé teszik (Soares and Diamond 1982; Wolff, Mech et al. 2002; Johnston and Leslie Jr 2003). A legtöbb emlősnél a kommunikáció eme formája úgynevezett jelölő viselkedéssel párosul. Jelölő viselkedés az, melynek során az állat az illatmirigyének váladékát és/vagy vizeletét a talajra illetve valamilyen a környezetében található tárgyra juttatja (Johnson 1973). A jelölő viselkedésre sok esetben a szexuális dimorfizmus és főleg a hímek esetében a territorialitással, dominanciával, agresszióval való párhuzam jellemző (Ralls 1971; Mykytowycz, Hesterman et al. 1976; Gosling 1982). A nyulak esetében több helyen találunk olyan bőrmirigyeket, melyeknek váladéka kommunikációs célokat szolgál, ilyenek például a végbélnyílás környékén, az ágyéki régióban és az áll alatt található mirigyek (Mykytowycz 1965). Az állmirigy szekrétumát az állatok különböző kiálló tereptárgyak felületére dörzsölik. Ezt a jellegzetes viselkedést nevezzük álljelölésnek. Az álljelölő aktivitás és az állmirigy mérete erős szexuális dimorfizmust mutat. A hímek többet jelölnek és állmirigyük is nagyobb, mint a nőstényeknek (Mykytowycz and Goodrich 1974; Cerbón, Camacho- Arroyo et al. 1996). Hímek esetében ez összefügg még a szexuális aktivitással és a szociális rangsorban elfoglalt helyzetével, vagyis avval, hogy mennyire maszkulin, (agresszív) az állat (Mykytowycz 1965; Mykytowycz and Dudzinski 1966; Briganti, Seta et al. 2003). Az állmirigy mérete és szekrétumának összetétele nemenként és nemeken belül is eltérő. A szociális csoporton belül az állmiriggyel való jelzés segít közvetíteni egy egyed helyzetét a rangsorban, ugyanis annak váladéka az állat szociális státuszának megfelelően változik (Mykytowycz and Dudzinski 1966; Goodrich and Mykytowycz 1972). Amennyiben egy állat domináns pozícióba kerül, új alkotóelem jelenik meg a váladékban, a 2-phenoxyethanol. Ez a vegyület minden domináns egyed szekrétumában kimutatható, és egyszer sem találták meg subordináns egyedeknél (Hayes, Richardson et al. 2001; Hayes, Richardson et al. 2003). A hímek és nőstények közötti különbség főleg ivarérés után válik szembetűnővé, mivel az álljelölési 18

23 Kísérleti alanyunk: a nyúl Bevezető viselkedés belső, ivarmirigyekhez kapcsolt hormonális szabályozás alatt áll (Lyne, Molyneux et al. 1964; González-Mariscal, Melo et al. 1992; González-Mariscal, Melo et al. 1993). Az ivarmirigyek eltávolítása mindkét nemben erőteljesen csökkenti a jelölési aktivitást, de hímek esetében a tesztoszteron (Chrino, González-Mariscal et al. 1993; González-Mariscal, Melo et al. 1993; Martinez-Gomez, Guarneros et al. 1997), a nőstényeknél pedig a ösztrodiol adagolása visszaállítja azt (Hudson, González-Mariscal et al. 1990) Kép: Felnőtt nyúl. Éjszakai életmódjuknak köszönhetően érzékszerveik közül orruk a legkifinomultabb. Az álljelölés funkciója még nem teljesen tisztázott, de mindenképpen kommunikációs szerepe van, ami a két nem esetében eltérő lehet. Hímeknél az álljelölés frekvenciája pozitívan korrelál a tesztoszteron szintjükkel és szociális státuszukkal (Arteaga, Bautista et al. 2008). Valószínű, hogy az álljelölés egy formája a territórium megjelölésének (Mykytowycz 1962; Mykytowycz 1965), továbbá kapcsolódik a 19

24 Kísérleti alanyunk: a nyúl Bevezető szexuális viselkedéshez is (González-Mariscal, Melo et al. 1993). A nőstények esetében a jelölés aktivitása összefügg a reprodukciós állapottal, az erős jelölés-akivitás csak az éppen receptív állapotú nőstényekre jellemző és szinte megszűnik a vemhesség és a szoptatás alatt (Soares and Diamond 1982; González-Mariscal, Melo et al. 1990; Hudson, González-Mariscal et al. 1990) Ivari differenciáció A nyulak születés előtti fejlődéséről ismert, hogy az ivarmirigyek a magzati kor 14. napján kezdenek differenciálódni (Allen 1904). Ettől kezdve a hím magzatok ivarmirigyének tesztoszteron szintje több tízszerese lesz a nőstényekének és ez igazolja, hogy már ebben az időszakban is van endokrin aktivitása a magzati heréknek (Veyssiere, Berger et al. 1976; Veyssiére, Berger et al. 1980). Mindkét nem reprodukciós szerveinek különböző szövetei tesztoszteront vesznek fel fejlődésük 18. napjától (Ivanova 1978). A tesztoszteron szint a hímekben a napon éri el a maximumot, mely a szexuális differenciálódás kritikus időpontja (Ivanova 1981). A nyulak esetében is megfigyelhető a nemek közötti különbség a külső ivarszervekben: a hímeknek nagyobb a gátmérete, mint a nőstényeknek (Kurzrock, Jegatheesan et al. 2000). A rágcsálókat széles körben használják laboratóriumi kísérletekhez, mivel nemcsak tartásuk és szaporításuk egyszerű, hanem genetikailag és fenotípusosan is igen homogének. Ha figyelembe vesszük a születés előtti hormonális hatásokról szerzett ismereteket, akkor minimalizálni lehet a genetikus mellett az epigenetikus változatosságot is, így a fenotípus erősen kontrolálható. A változatosság ilyen formájú csökkentése megfelelő modellt hozhat létre a fejlődésbiológia számára. A nyúl habár nem rágcsáló szintén gyakran használt kísérleti alany nemcsak a fent említett okok miatt, hanem mert számos egyéb okból jól használható modell állatnak. Például hemochorial típusú placentája van, akárcsak a tengerimalacnak, patkánynak, házi egérnek vagy embernek, így ezekkel a fajokkal jól összehasonlíthatók a kapott eredmények, ezért széles körben használják a placenta átjárhatóságának és a magzatok fiziológiájának vizsgálatához (Flexner and Pohl 1941; Davies, Brown et al. 1959; Faber and Hart 1967; Kurzrock, Jegatheesan et al. 2000). A placentán keresztül 20

25 Kísérleti alanyunk: a nyúl Bevezető történő anyag áramlás következménye az anyai diéta hatása a magzat későbbi táplálék preferenciájára is (Bilkó, Altbäcker et al. 1994; Hudson, Schaal et al. 1999). Az ELTE Etológia Tanszéken a nyulak nemi differenciációjával kapcsolatos vizsgálatokban több eredmény is született. Nagy egyedi változatosságot találtak felnőtt nőstény nyulak gátméretében (Dombay 1997), továbbá ezt a morfológiai sajátosságot összefüggésbe hozhatták egyéb viselkedésbeli változókkal. Dombay és munkatársai (1997) megvizsgálták a gátméret és az álljelölési Hemochorial placenta: Az a típusú placenta, melynél az anyai rétegek eltűnnek, így az anya vére közvetlen kapcsolatba kerül a magzati szövettel, a magzatburokkal. Ezáltal egy sokkal hatékonyabb anyagcsere zajlik anya és utóda közt. Nyulak esetében ez az epitális réteg vékonyabb, mint 1,5 µm és a rajta található pórusok kb. 80nm átmérőjűek (Thornburg and Faber 1976). aktivitás közötti összefüggést is, és a vártnak megfelelően azt találták, hogy a nagy gátméretű nőstények többet jelöltek, mint a kis AGD-sek. A tanszéken készült további kutatások felfedték továbbá, hogy a kis és nagy gátméretű nőstény nyulak alomméretét és az ezekben lévő ivararányt összehasonlítva eltérés fedezhető fel. A kis gátméretű anyáknak nagyobb és nehezebb almaik születtek, és ezekben a hímek aránya kisebb volt, mint a nagy gátméretű anyáknak (Csatádi, Altbäcker et al. manuscript). 21

26 Célok, kérdések, hipotézisek 2. Saját vizsgálatok: 2.1. Célok, kérdések és hipotézisek Fő céljaink között szerepelt, hogy megállapítsuk, vajon a születés előtti hormonális hatások befolyásolják-e az ivari differenciációt egy nem rágcsáló fajnál, esetünkben a Lagomorpha családba tartozó házinyúlnál. Mivel a nyulak is egyszerre többet ellő, két méhszarvú, hemochorial placentájú állatok, így a születés előtti méhen belüli pozíció (szomszédság) befolyással lehet a nőstények morfológiájára és viselkedésére. Feltételezésünk szerint a méhen belül elhelyezkedő nőstény magzatokra hím szomszédaik hatással vannak, maszkulinizálják őket a hímekből átdiffundáló tesztoszteron mennyiségének függvényében. Ezek a hatások hosszú távúak lehetnek, így nemcsak születéskor, hanem felnőtt korban is teszteltük állatainkat. A morfológiát (pl.: testsúly) azonban nem csak a szomszédok befolyásolhatják, hatással lehet rá a méhben a kisnyúl relatív helyzete is. Ebből adódóan megvizsgáltuk, hogy a méhen belüli sorrend hogyan befolyásolta az újszülött kisnyulak növekedését a születésig. Azt vártuk, hogy a születéskori testsúly változik a méhben elfoglalt sorrend függvényében. Rágcsálókon korábban leírták, hogy az extra prenatális tesztoszteron kezelés maszkulinizációhoz vezetett a nőstény állatok esetében. Harmadik kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy nőstény nyulak morfológiájában és viselkedésében is bekövetkezik-e valamilyen szintű maszkulinizáció külsőleg adagolt tesztoszteron hatására és ezek a változások a méhen belüli hím szomszédok hatásával megegyező irányúak-e. Ezt a vizsgálatunkat is hosszú távúra terveztük, így a nemi differenciációnak nemcsak a születéskori, hanem a felnőttkori változatosságát is megismerhettük. Tesztoszteron dózis-függő maszkulinizációt vártunk mind a morfológiában, mind a viselkedésben. Számos vizsgálat készült a születés előtti hormonális környezet témakörében laboratóriumi rágcsálókon, de a vadon élő egyedeket vagy populációkat ez idáig nem sokan vizsgálták. Következő kísérletünkben megvizsgáltuk, hogy vadon élő üreginyulaknál megtalálható-e a születés előtti extra hormon kitettség következtében létrejövő morfológiai változás (gátméretbeli változatosság), és ez összefüggésben áll-e a felnövő nőstény almának méretét és ivararányát. Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a 22

27 Célok, kérdések, hipotézisek kisebb gátméretű nőstények nagyobb almokat hoznak a világra és ezekben az ivararány a nőstények felé tolódik el. Azt vártuk, hogy a gátméretbeli változatosság a vadon élő üreginyúlnál is megtalálható, továbbá, hogy ez a morfológiai változó összefüggésben áll az alommérettel és ivararánnyal a fent említett módon. További lépésként megvizsgáltuk, hogy a bakok eltérően reagálnak-e a különböző gátméretű nőstényekre azok álljelei alapján. Hipotézisünk szerint a bakok képesek kiválasztani a jobb szaporodó képességű nőstényeket, így a kis gátméretű nőstények jeleire jobban reagálnak majd. 23

28 Általános anyag és módszer 2.2. Általános anyag és módszer A tesztekben résztvevő állatok Csincsilla fajtájú házinyulak vagy vadon befogott üreginyulak fogságban született utódai voltak. A vizsgálatok legtöbbjét az ELTE-TTK Etológia Tanszék gödi Biológiai Állomásának tenyészházában végeztük. Amennyiben a vizsgálatra más helyszínen került sor, azt az aktuális fejezetben külön említem. A tenyészházban az állatokat standard nyúlketrecben (45*55*65 cm) egyesével tartottuk. Nyúltáp (Galgavit Rt.) és víz egész nap rendelkezésükre állt. Az automatikus megvilágítás 14 óra világos és 10 óra sötét periódust biztosított, a hőmérsékletet állandó, 18 o C és 21 o C fok között tartottuk. A pároztatások minden alkalommal hagyományos módon történtek, a nőstényeket a bakok ketrecébe raktuk, majd a sikeres párzás észlelése után visszahelyeztük őket a saját ketrecükbe. A nyulak szaporodására az indukált ovuláció jellemző, vagyis a bak sikeres párzása váltja ki a peték kiszabadulását a petefészekből (Heape 1905). A vemhesség 28. napján egy 30*30*40 cm-es műanyag ellető ládát helyeztünk a ketrec oldalához, valamint szénát adtunk a nősténynek, hogy a ládába fészket építhessen. Az ellés után, mely a napon történik, az ellető ládát lezártuk. Ekkor minden kisnyúl egyedi jelölést kapott a fülük belső felén különböző színű alkoholos filctollal, így fejlődésük egyedileg követhető volt. A további napokon a szoptatás időpontja általunk kontrolálva, naponta egyszer, délelőtt 9-10 óra között történt (Venge 1963; Zarrow, Denenberg et al. 1965). Általános eljárás volt, hogy az első két hétben a szoptatás után minden kisnyulat kézbe vettünk és lemértük a súlyukat. A nyulak esetében a születést követő első héten, a szoptatást megelőző illetve azt követő percben van egy szenzitív periódus, amikor rendkívül érzékenyen reagálnak a különféle külső hatásokra (Bilkó and Altbäcker 2000). Ebben a kritikus periódusban a nyulakat ért ingerek akár egész életükre hatással lehetnek (Insel and Young 2001). Így ha a kisnyulak ebben az időszakban emberrel találkoznak, megismerik annak szagát, alakját, emiatt később, még felnőtt korukban is csökkent félelmi reakciót mutatnak felé. Ezzel a minimális kontaktussal elérhető, hogy az állatok a későbbi tesztekben ember jelenlétében is természetesen viselkedjenek. A kicsiket 28 napos korukban választottuk el anyjuktól, ekkor egyedi krotáliát kaptak a fülükbe, majd egyesével külön ketrecbe kerültek. 24

29 Általános anyag és módszer Az adatok elemzéséhez SPSS program 9.0-es (SPSS 1998) és STATISTICA 8.0-ás (Inc. 2007) verzióját használtuk. A kísérleteket az EU közösség 1986 évi (86/609/EEC) direktívájával összhangban végeztük Kép: Újszülött kisnyúl. Az újszülött kisnyulak fejletlenül, csupaszon jönnek a világra, szemük, fülük csukva. Egyedül a szaglásukra támaszkodhatnak. 25

30 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok 3. A vizsgálatok leírása Vizsgálat: Méhen belüli pozíció hatása a morfológiára és a viselkedésre születéskor és felnőtt korban házinyulaknál A méhen belüli pozíció hatása a házinyulaknál a morfológiára és a viselkedésre születéskor és felnőtt korban. Megjelent: Physiology & Behavior, 2009, Volume 98, Issue 3, Pages Bánszegi, O., Altbäcker, V. & Bilkó Á. Intrauterine position influences anatomy and behavior in domestic rabbits Bevezető Emlős állatoknál a méhben a magzatokat érő hormonok befolyásolják azok fejlődését (vom Saal and Bronson 1980; Even, Dhar et al. 1992). A maszkulinizáció folyamatában ezen anyagok közül a tesztoszteron játssza a legnagyobb szerepet. A hím magzatok fejlődésük bizonyos szenzitív szakaszában tesztoszteront termelnek, és ezáltal befolyásolják a saját ivari differenciálódásukat (Harris and Levine 1965; vom Saal 1978). Azonban a tesztoszteron képes átdiffundálni a magzatburkon, így hatással van a szomszédos testvérekre is (Even, Dhar et al. 1992; vom Saal and Dhar 1992). Egy magzat méhen belüli pozíciója, úgymond szomszédsága, befolyásolja, hogy mennyi, a szomszédok által termelt hormon éri (vom Saal, Clark et al. 1999). Rágcsálók esetében az AGD vizsgálata az egyik legkönnyebben kivitelezhető, nem invazív módszer a méhen belül a magzatot ért tesztoszteron arányának megállapítására (Gandelman, vom Saal et al. 1977; McDermott, Gandelman et al. 1978; vom Saal and Bronson 1978; Palanza, Parmigiani et al. 1995; Vandenbergh and Huggett 1995). Az AGD egy gyakran használt biomarker, mellyel megbízhatóan jósolhatók bizonyos morfológiai és viselkedésbeli jellemzők ivarérett állatok esetében is. A hím nyúl magzatok ivarmirigyei a magzati kor 14. napján kezdenek differenciálódni (Allen 1904), és ettől kezdve a magzatok ivarmirigyeinek tesztoszteron szintje több tízszerese lesz a nőstényekének (Veyssiere, Berger et al. 1976). Fejlődésük során mindkét nem vesz fel tesztoszteront. Ennek a hormonnak a szintje a hímekben a 26

31 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok magzati fejlődés során, a napon éri el a maximumot (Ivanova 1978; Ivanova 1981). Első vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy nyulak esetében a méhen belüli pozíciónak van-e hatása a nemeken belül az ivari fejlődésükre, pontosabban a hím szomszédok befolyásolják-e akár születéskor, akár felnőtt korban egy egyed morfológiáját és viselkedését. Korábbi, más fajokon végzett vizsgálatok alapján azt vártuk, hogy mind születéskor, mind felnőtt korban különbséget találunk az állatok AGD-jében, továbbá a felnőttkori álljelölési tesztekben, a méhen belüli szomszédságuk függvényében Anyag és Módszer Az állatok tartása és a vizsgálat helyszíne az általános anyag és módszer fejezetben leírtakkal megegyezet. A kísérletben Csincsilla fajtájú házinyúl nőstényeket (N=14) és ezek utódait használtuk. A méhen belüli sorrend legkönnyebben a születési sorrendből állapítható meg. Azonban a két méhszarvval rendelkező emlősök esetében az utódok random bújnak ki a két oldalról, így születéskor nem lehetséges az eredeti méhen belüli pozíciójukat meghatározni. Az egyik megoldás erre a problémára a sokak által használt császármetszés, azonban ez igen erősen befolyásolja az anya-utód kapcsolatot. A másik, az egyik oldali méhszarv és petefészek vemhesség előtti eltávolítása, vagyis unilaterális ovariectomizálás (ULO). Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy az unilaterális ovariectomizálás számottevően nem befolyásolja az ovulációt, a beágyazódó embriók számát vagy a magzati túlélést (Blasco, Argente et al. 1994). Mivel a nyulak is kétszarvú méhvel rendelkeznek, így a kísérletben résztvevő anyákon egyik oldali méhszarv és petefészek eltávolítást végeztünk, hogy a születési sorrendből rekonstruálható legyen a kisnyulak méhen belüli sorrendje. A műtéteket Dr. Jakab László állatorvos végezte. A beavatkozásokhoz az állatokat altattuk (ketamin (50 mg/kg) * xilazil (5 mg/kg). A nőstények egyik felénél a jobb, másik felénél a bal oldali méhszarvat és a hozzá tartozó petefészket távolítottuk el. A vizsgálatban csak olyan anyákat használtunk, melyek már elletek a műtét előtt. A műtétet követő 10. napon kiszedtük a varratokat majd egy újabb hét elteltével ismét bepároztattuk a nőstényeket. 27

32 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok A műtét nem befolyásolta a vemhesülési sikert, 14 anyából csak egyet nem tudtunk ismételten bepároztatni. A vemhesség 30. napján 17 óra után intravénásan beadott oxitocinnal (10 NE) indítottuk el az ellést. A kicsiket a születésnek megfelelő sorrendben számoztuk és jelöltük (fülük belső felén különböző színű alkoholos filctollal), majd sztereomikroszkóp segítségével meghatároztuk a nemüket. A méhen belüli pozíció (IUP) jellemzésére 4 csoportot hoztunk létre, a méhen belüli szomszédok nemétől és számától függően: 1. Hímek, 2. 2M-es nőstények azok, akiknek a méhen belül két hím szomszédjuk volt, 3. 1M-es nőstények azok, akiknek a méhen belül egy hím és egy nőstény szomszédjuk volt, 4. 0M-es nőstények azok, akiknek nem volt hím szomszédjuk méhen belül. Lemértük a súlyukat (tized gramm pontosságot biztosító digitális mérlegen) és a gátméretüket (század mm pontosságú digitális tolómérővel, sztereomikroszkóp alatt), majd visszahelyeztük őket a fészekbe. A következő 28 napon minden reggel 8-9 óra között beengedtük az anyát szoptatni. A gátmérést megismételtük elválasztáskor (28. nap), 60, 150 és 180 napos korukban is. Az állatok 6 hónapos korában megmértük a spontán álljelölési aktivitásukat. A teszt során Hudson és mtsai. (1990) leírását követtük. A teszt során a nyulakat egy 1 méter átmérőjű kör alakú arénába helyeztük, mely műanyag hálóval volt körbekerítve. 10 perces beszoktatási idő után egy szagjelektől mentes téglát helyeztünk az aréna közepére majd további 10 percig figyeltük az állat viselkedését Mért változóink a téglára és az arénában egyéb helyre tett jelölések száma és a bárhova tett hetedik jelölésig eltelt idő voltak. A nőstények receptív állapota befolyásolja a spontán álljelölési aktivitásukat, így a vizsgálatot egy hónapon belül 4 alkalommal, hét napos különbségekkel megismételtük, minden alkalommal délelőtt 9 és 12 óra közt (Dombay, Bilkó et al. 1997). Ezzel a többszöri méréssel küszöböltük ki, hogy az eltérő receptív állapotból adódó különbségek a méhen belüli pozíció hatását elfedjék. Az eredmények értékelésekor a négy teszt eredményének átlagát használtuk fel. 28

33 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok 3.1. Kép: Felnőtt nyúl álljelölés tesztje az arénában. Az álljelölő viselkedés során a nyúl állmirigy szekrétumát kiálló tereptárgyak felszínéhez dörzsöli Statisztikai módszerek A műtét előtt és után született almok méretét páros t-teszttel hasonlítottuk össze. A gátméret és a spontán álljelölési aktivitás mérése során egy almon belül az azonos méhen belüli pozíciójú kisnyulak adatait átlagoltuk és egy adatként használtuk. Mivel az egy alomból származó, de különböző méhen belüli pozíciójú nyulak adatai nem függetlenek egymástól, ezért kevert lineáris modellt (Mixed-Effects GLM) használtunk, melyben az alom száma, mint random faktor szerepelt. A csoportokat Tukey-Kramer post-hoc teszttel hasonlítottuk össze. A változók kapcsolatát Spearman-féle rangkorrelációval analizáltuk. 29

34 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok Eredmények A műtét előtt és után született almok méretét és súlyát páros t-teszttel hasonlítottuk össze, hogy megtudjuk, volt-e a műtétnek ezekre hatása. Sem az almok méretére (páros t-teszt: t(12) = 0,79; p = 0,45), sem az almok súlyára nem volt hatással (páros t-teszt: t(12) = 1,24; p = 0,23) az egyik méhszarv és petefészek eltávolítása, így feltételezhető, hogy az más módon sem befolyásolta a kisnyulak méhen belüli fejlődését. Egy alom ivararánya befolyásolhatja annak a valószínűségét, hogy egy nősténynek van-e közvetlen hím szomszédja a méhen belül. Ebből adódóan összevetve a nőstény utódok átlagos AGD méretét az almaik ivararányával (Spearman-féle rangkorreláció: r = 0,59; N = 13; p = 0,03) vagy a hím testvéreik számával pozitív korrelációt találtunk (Spearman-féle rangkorreláció: r = 0,57; N = 13; p = 0,04) (Ábra ) Ábra. Születéskor az egy alomban található nőstények átlagos AGD méretét (N = 13 alom) befolyásolja az alomban található hímek száma. Az átlagos AGD kisebb, ha az alomban kevesebb a hímek száma (így annak a valószínűsége is lecsökken, hogy hím szomszédja legyen). Megjegyzendő, hogy az ábrán látható korrelációt nagymértékben befolyásolja két, csak nőstényekből álló alom adata. 30

35 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok Kép: Hím (balra) és nőstény (jobbra) újszülött kisnyúl gátmérete. A hím és nőstény kisnyulak közt már születéskor felfedezhető a gátméretbeli különbség. A továbbiakban csak annak a 9 alomnak az adatait használtuk fel, melyekben mind a 4 IUP kategóriás utód megtalálható volt. A 4 csoport születési súlyát összevetve, nem találtunk köztük különbséget (Kevert lineáris modell: F(3;26) = 1,59; p = 0,21). A kisnyulak születési súlya és születéskori AGD mérete közt szintén nem találtunk kapcsolatot (Spearman rang korreláció: r = -0,03; n = 42; p = 0,83), így az AGD súllyal való normalizálása nem tűnt szükségesnek. A továbbiakban a 4 csoport születéskori AGD méretét hasonlítottuk össze. Ezen változó tekintetében szignifikáns különbség található a 4 csoport közt (Kevert lineáris modell: F(3;26) = 66,07; p < 0,0001). A posthoc teszt eredménye szerint a hímeknek nagyobb az AGD-je mint a 3 másik nőstény csoportnak. Azonban az IUP befolyásolja a 3 nőstény csoport AGD méretét is. Minél több hím szomszéddal rendelkezik egy nőstény kisnyúl a méhen belül, annál nagyobb lesz az AGD-je születéskor (Ábra ). 31

36 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok Ábra. A nem és a méhen belüli pozíció (IUP) hatása a gátméretre (AGD) újszülött kisnyulaknál. Minél több hím szomszéddal rendelkezik a méhen belül egy nőstény kisnyúl, annál nagyobb lesz az AGD-je születéskor. Az oszlopok feletti betűk a Tukey-Kramer posthoc teszttel kapott statisztikai különbségeket mutatják. Az állatokat felneveltük, majd féléves korukban ismét lemértük a gátméretüket. A születéskor és 180 naposan mért AGD-k között erős pozitív korreláció található (Spearman rang korreláció: r = 0,67; n = 42; p < 0,0001), ebből adódóan egy állat születéskori AGD-jéből megjósolható a felnőttkori AGD-je. (Ábra ). 32

37 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok Ábra. A születéskori (1. nap) és felnőttkori (180. nap) AGD közti kapcsolat (n=42). A születéskori AGD-ből megjósolható a felnőttkori AGD, főleg a nőstények esetében. A különböző alakú adatpontok a különböző IUP kategóriákat jelölik. A spontán álljelölési adatok elemzése alapján szignifikáns különbség mutatható ki a négy csoport között, a lerakott jelek számában (Kevert lineáris modell: F (3;26) = 40,28; p < 0,0001) és a 7. jel lerakásáig eltelt időben (Kevert lineáris modell: F (3;26) = 80,76, p < 0,0001) (Ábra ). A post-hoc teszt eredménye azt mutatja, hogy a hímek gyorsabban jelölnek, mint a nőstények. A nőstények közül pedig a 2M-esek gyorsabban jelölnek, mint a 0M-esek, és az 1M-esek a másik két csoport között helyezkednek el a jelölés aktivitásban. 33

38 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok Ábra. Ismert méhen belüli pozíciójú felnőtt nyulak spontán álljelölési aktivitása. A méhben hím szomszéddal rendelkező nőstény nyulak gyorsabban jelölnek, mint a méhben hím szomszéddal nem rendelkező testvéreik, de lassabban, mint a hímek. Az oszlopok feletti betűk a Tukey post-hoc teszttel kapott statisztikai különbségeket mutatják. A születéskori AGD és a felnőttkori álljelölés között található pozitív összefüggés (Spearman rang korreláció: r = 0,84; n = 42; p < 0,0001) szintén a méhen belüli pozíció hosszú távú hatását mutatja (ábra ). 34

39 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok Ábra. A születéskori gátméret és a felnőttkori álljelölési aktivitás kapcsolata (n = 42). Általában a nőstények kevesebbet jelölnek, mint a hímek, de a nőstények közül a 2Mesek jelölés aktivitása áll a legközelebb a hímekhez. A különböző alakú adatpontok a különböző IUP kategóriákat jelölik Diszkusszió A fenti vizsgálatban az egyik méhszarv és a hozzá tartozó petefészek eltávolítása sem az almok méretére, sem az almok súlyára nem volt hatással. Korábbi vizsgálatokban azt találták, hogy az unilaterálisan ovariectomizált anyák alommérete enyhén elmaradt az intakt anyákéhoz képest (Blasco, Argente et al. 1994; Argente, Sanchez et al. 1996), de ezekben a vizsgálatokban szűz nőstényeket használtak és nem ugyanazon anyák műtét előtt és utáni almait vizsgálták. Az unilaterális ovariectomizáció segítségével a születési sorrendből megállapítható a kisnyulak méhen belüli pozíciója, és ez által vizsgálható, hogy a méhen belüli szomszédság milyen befolyással van a morfológiára és viselkedésre. Azok a nőstény nyulak, melyek a méhben 2 hím között fejlődnek nagyobb gátmérettel rendelkeznek, mint azok, amelyeknek nincs hím szomszédjuk. Ezek az 35

40 Méhen belüli szomszédság hatásai Vizsgálatok eredmények egybevágnak korábban, rágcsálókon végzett vizsgálatok eredményeivel (Gandelman, vom Saal et al. 1977; Clemens, Gladue et al. 1978; McDermott, Gandelman et al. 1978; vom Saal and Bronson 1978). Vizsgálatunk továbbá igazolta, hogy nyulak esetében a felnőttkori AGD megjósolható a születéskori AGD-ből; összevetve az egyedek születéskori és felnőttkori AGD-jét, pozitív korrelációt kaptunk (lásd ábra). Eredményeink szerint az egy alomban található nőstény kisnyulak átlagos AGD méretét befolyásolja az alom ivararánya. Minél több a hím az alomban, annál nagyobb a nőstények átlagos AGD mérete. Erre a kapcsolatra két magyarázat lehetséges. Az egyik, hogy az alomban található összes hím hatással van az összes nőstényre, vagy legalábbis nem csak a közvetlen szomszédjaikra hatnak (kaudális hím jelenség). A másik magyarázat, hogy minél inkább a hímek felé tolódik el az ivararány, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy nőstény magzatnak 2 hím szomszédja lesz, (Clark, Karpiuk et al. 1993) és ez esetben a 2M-es nőstények száma nagyobb. Az általunk gyűjtött adatokkal a második magyarázatot igazoltuk. Kiválasztottunk egy IUP csoportot esetünkben az 1M-eseket és megvizsgáltuk, hogy hogyan függ össze ezeknek az állatoknak az AGD-je és azoknak az almoknak az ivararánya melyekből származnak. Ha az összes hím által termelt tesztoszteron hatással lenne ezekre a nőstényekre, akkor pozitív korrelációt kellett volna kapnunk, de nem találtunk ilyen összefüggést (r = 0,21; n = 9; p = 0,62). Számos korábbi tanulmányban leírták már az IUP hosszú távú hatásait is (lásd: bevezető). Mi nőstény nyulak esetében is megtaláltuk ezeket a felnőtt korban is megjelenő különbségeket. A 2M-es nőstények többet és gyorsabban álljelöltek, mint a 0M-es nőstények. Az egyik magyarázat a 2M-es nőstények megemelkedett álljelölés aktivitására az, hogy mivel őket születésük előtt több tesztoszteron érte, ez egyfajta maszkulinizáció és mint tipikus hím viselkedésforma alakult ki. A másik magyarázat, hogy mivel egy 0M-es nőstény sokkal vonzóbb lehet egy hím számára (vom Saal 1989; Drickamer, Robinson et al. 2001), talán a 2M-es nőstények ezt kompenzálják a több jel lerakásával. 36

41 Méhen belüli sorrend hatásai Vizsgálatok 3.2. Vizsgálat: Méhen belüli sorrend hatása a születési súlyokra házinyúlnál Méhen belüli sorrend hatása a születési súlyokra házinyúlnál kézirat Bevezető Az egyszerre többet ellő emlősök esetében az almon belül felfedezhető a születési súlyok közti egyedi különbség. A nagyobb születési súllyal világra jövő egyedeknek jobbak a túlélési esélyeik, míg a kisebb egyedek kisebb valószínűséggel érik meg a felnőtt kort (Rödel, Bautista et al. 2008; Muciño, Bautista et al. 2009). Az egyedek közti születési súly különbség összefüggésben áll az utódok anyaméhben elfoglalt helyzetével is. Patkányoknál a legnehezebb magzatok a méh közepén helyezkednek el, és a születendő utódok súlya csökkenést mutat a petefészek és méhszáj irányába haladva (Barr M. Jr, Jensh et al. 1969). Tengerimalacoknál pontosan ennek ellenkezőjét írták le; a kisebb utódok helyezkednek el középen (Ibsen 1928). Sertések és egerek esetében pedig azt találták, hogy a legnehezebb magzatok a petefészek felöli oldalon vannak, és súlyuk folyamatosan csökken a méhszáj felé haladva (McLaren 1965; Wise, Roberts et al. 1997). Nyulak esetében is hasonló jelenség figyelhető meg: az utolsó pozícióban (a petefészeknél) lévők nehezebbek, mint az első pozíciókban (a méhszájnál) lévők és a közben lévő utódoknak a súlya köztes (Rosahn and Greene 1936). Későbbi vizsgálatok pontosították ezeket az eredményeket, Pálos és mtsai. (1996) leírták Új-Zélandi fehér nyulakon, hogy a méhszarvban a méhnyaktól a második pozícióban lévő magzatok a legkönnyebbek és a petefészekhez legközelebb esők a legnehezebbek. Ismert továbbá, hogy az almokban a magzatok számának növekedésével csökken az egyedek súlya (Lebas 1982). Az előző vizsgálat során a születési sorrendből egyértelműen megállapítható volt a kisnyulak méhen belüli elhelyezkedési sorrendje, így könnyen megvizsgálhattuk, hogy vajon a Csincsilla fajtájú házinyulak esetében is van-e ilyen differencia a súlyokban a méhen belüli sorrend függvényében. Ennek ismerete számunkra azért fontos, mert a 37

42 Méhen belüli sorrend hatásai Vizsgálatok születési súly számottevően befolyásolhat más morfológiai változókat, például az AGDt Anyag és Módszer Az előző vizsgálat során a 13 unilaterálisan ovariectomizált anyától született utódok adataival tudtunk dolgozni. Mivel feljegyeztük az összes kisnyúl születési súlyát (g), az összes adat rendelkezésünkre állt az elemzéshez Statisztikai elemzések Minden alom első, második, utolsó előtti és utolsó egyedeinek születési súlyát átlagoltuk. A középső egyedeknek is a súlyát először almon belül, majd almonként átlagoltuk. Az így kapott adatokat ismételt méréses ANOVA-val analizáltuk és a csoportokat Tukey-Kramer post-hoc teszttel hasonlítottuk össze Eredmények A méhen belüli sorrend meghatározza egy utód születési súlyát: a legnagyobbak helyezkednek el a petefészekhez legközelebb, a legkisebbek a méhszájtól a második pozícióban vannak (ismételt méréses ANOVA: F(4;48) = 4,67; p = 0,03). 38

43 Méhen belüli sorrend hatásai Vizsgálatok Ábra. A születési súlyok a születési sorrend függvényében. A legnagyobb súllyal a petefészekhez legközelebb eső kisnyulak születnek, a legkisebbel pedig a méhszájtól a második helyen lévők. Az oszlopok feletti betűk a Tukey post-hoc teszttel kapott statisztikai különbségeket mutatják Kép: Egy alomban született különböző méretű kisnyulak. Bal oldali a második, jobb oldali az utoljára született kisnyúl. 39