Légy természetes! VáltozásSegítõ Szolgálat

Átírás

1 Levélcím: 6701 Szeged Pf. 913.; Tel.: 70/ ; 70/ Honlap: Tartalom: Miért lehet fontos programunk az Ön számára? Mi a projekt célja? Kikre számítunk? Elsõsorban milyen területekrõl várunk résztvevõket? Milyen kérdésre keresünk közösen választ a program során? Miben más programunk megközelítése? Légy természetes! VáltozásSegítõ Szolgálat Programunk szellemiségérõl. A program pszichológiai - pedagógiai alapja. Mivel gazdagíthatja a résztvevõket a program? Kik a program vezetõi? Milyen választható formái vannak a részvételnek? Az elõadás tematikája. A mûhelyfoglalkozás tematikája. Célterületeink, munkatémáink a fenntarthatóságért és környezettudatosságért. Hol és mikor zajlik a program? Milyen forrásból valósul meg a projekt? További információ hol kérhetõ? Kulcsfogalmak: Tudatosság; Létszemlélet; Életvezetés; Életmód; Értékrend; Célok; Gondolkodásmód; Fogalomrendszer; Minõségek; Mûködésmód; Személyiség-fejlõdés; Keresés; Életszemlélet; Világkép; Kapcsolatok; Természettel való viszony; Nevelés; Tanítás; Közösség; Környezetvédelem; Táplálkozás; Egészség; Háztartás; Gazdálkodás; Munka; Magatartás; Változás Bemutatkozik az alapítvány.

2 Vajon ma az oktató-nevelõ intézmények hol keresnek, honnan kaphatnak választ a világ súlyosbodó problémáira? Mit adnak át abból a tudásból, mely életünk halmozódó kérdéseire választ ad, esetleg egy út, egy pozitív irány megtalálásában segít? Vajon ma a közoktatás, hogyan készít fel az új, szélsõséges helyzetek felismerésére, kezelésére? Tudjuk, hogy minden intézménynek megvolt és megvan ma is erre a válasza, sõt, programja, de modern világunk valahogy még sem akar jobb lenni, merem mondani: emberibb lenni. Ezzel szemben, és a megoldást nem nyújtó indulatos vélemények mellett, az intézményeknek, a pedagógusoknak, vajon miért nincsenek legalább kételyeik, és mégha fáradt, vagy bizonytalan is, de legalább megfogalmazott kérdéseik? Pedig a helyzet szinte ordítja: Történjen már valami saját magunkból, saját erõbõl, saját magunkért! Nem a pedagógusnak kell a világot megmentenie!...elég lesz, ha önmagát menti meg! Azaz, nem a világot kell megmenteni, az odafigyelést elõször mindenki önmagával kell kezdje. A válság minden területen tanítás is lehet, amirõl hallgatás van: nem jó úton megyünk. Alapítványunk programja, pedig arról szól, mi is ez az út, és hogyan járjuk még mindig, pedig más válasz is adott. A környezeti tudatosságra nevelés már rég nem csak a természetvédelemrõl, nem a zöldekrõl, nem az oktatási módszerekrõl, nem a mûveltségi területek teljesítményérõl szól. A világ globális és helyi válságainak mindenki számára személyes üzenete van. A válságok lélektani üzenete mutat nekünk egyénenként valami Létfontosságút, a legfontosabbat. Képmutató helyzetbe került ma a pedagógus. Egy bizonytalanabb élhetõségû jövõbe neveli a gyermekeket, azon rendszer alapján, amely létrehozza magát a válságot. Az élhetõ világ és a közoktatás kapcsolatát, eredeti céljait és feladatát is lehet vitatni, hogy Nem a mi dolgunk. Vajon tényleg nem lesznek, akik önmaguk változásán keresztül kilépnek a sodródásból, és megpróbálják másképp? Tényleg igazuk van a hangosabb pedagógusoknak, hogy semmi köze a pedagógus személyének a felnövekvõ generációk jelleméhez, gondolkodásához, viselkedéséhez, szûk és tág környezetük önpusztító korszellemével szemben? Mit jelentene ez, ha még igaz is lenne? Válságos idõk az útválasztás elkerülhetetlenségét jelentik. A különös kor különös feladatokat, küldetést jelent. A mostani változási lehetõség egy sajátos sorsfeladat. A pedagógusnak most önmagát kell megmentenie! Nem kell több, és egyben ebbõl indul ki minden, ami szükséges, ez a legtöbb! Így valóban igaz, Nem a pedagógusnak kell megmentenie Világot!, de bizonyos tekintetben nélkülözhetetlen és sorsdöntõ szerepe van benne.

3 Miért lehet fontos programunk az Ön számára? A globális és helyi szintû környezeti-társadalmi-gazdasági problémák súlyosbodása többé-kevésbé mindannyiunk számára ismert tény. E kérdéskör, mely nem csak az ember külsõ, de még inkább bensõ világának állapotát is mutatja, általánosságban mégis éppen az ember bensõ világával összefüggésben sokadrangú, elnagyolt összefüggésekben tárgyalt. A kezdeményezések a jövõt illetõen bizakodóak, a tapasztalat szerint azonban, a jelenben stagnálnak, ellentmondásosak, álságosak. A hangoskodó elméleti koncepciók gyakorlati vonatkozásai erõtlenek, alapot nélkülözõk. A pusztulás mértéke által veszélybe sodort élhetõ jövõ érdekében nemzetközi egyezmények születtek. Nemzeti szintû szerepvállalásunk alapján ma már a fenntarthatóságra nevelésnek, a környezeti nevelésnek minden szervezet, intézmény célkitûzései között szerepelnie kell. Ennek érdekében nélkülözhetetlen, hogy az intézmények, környezeti tudatossággal kapcsolatos programjai olyan stratégiákat tartalmazzanak, melyek mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásaikban képesek egy valóban pozitív hatást kifejteni, az ember környezettel való kapcsolatára. Ezek a stratégiák általában elméletileg jól kidolgozottak, mégis minden esetben nehézségekbe ütközik a megfogalmazott gondolatok, irányelvek gyakorlati megvalósítása, vagy adaptálása. A környezeti tudatosság kialakítása csak korlátozottan és csak az attitûdök szintjén sikerül, azonban a viselkedés során változatlanul a környezetkárosító és szociálisan érzéketlen életforma marad meg. Gyakran hiányoznak a szükséges személyi feltételek és a motiváció, miközben a halmozódó globális és lokális problémák elkerülhetetlenné teszik a feladat valós és hatékony felvállalását. S noha a külsõ okok ismertek, az ember személyes felelõsségének bensõ összefüggései, a hatékony megvalósítás mikéntje az egyes ember mindennapi életében továbbra is lényegükben hiányosan és részlegesen feltártak. A valóban tudatos életvezetés kialakítása szempontjából, nem csak társadalmi szinten, hanem elsõsorban az ember személyes környezetében, éppen ezek a megfontolások nélkülözhetetlenek, hiszen az ember magatartása és környezete nem független bensõ világától. Mi a projekt célja? Az oktatással neveléssel foglalkozó szervezetek, intézmények szakmai segítése egy szolgálaton, együttmûködésen keresztül. Célunk, segítséget nyújtani abban a küldetésben, hogy a mai kor problémáira, kihívásaira megfelelõ választ adjon a közoktatás, és hosszabbtávon rajta keresztül a felnövekvõ generációk is megtalálhassák a megfelelõ utat. Ez alatt azt értjük, hogy a jelenlegi válság továbberõsödésének megelõzése érdekében, az iskola is ezzel összhangban mûködjön, ezzel szerepet vállaljon. Rendhagyó megközelítésû programunk legfõbb célja az, hogy segítséget adjon, a környezeti nevelés, (környezeti) tudatosság kialakításának feladataihoz, úgy hogy ez ne jelentsen terhet, együtt mûvelhetõ legyen a szervezet általános feladataival, sõt segítse, erõsítse azokat, hozzájáruljon eredményességéhez más területeken is. Ugyanakkor ez

4 egy együttmûködést is jelent a közös tanulásban, fejlõdési lehetõségek keresésében. Nagy hangsúlyt fektetünk a nevelõk témával kapcsolatos tájékoztatására, a szemléletformálás lehetõségeire és a kompetenciafejlesztésére, valamint a szervezet tematikus fejlesztésére. Támogatva ezzel a közoktatást eredendõ társadalmi szerepének ténylegesen integrált módon betöltését. Kikre számítunk? Akik úgy érzik fontos valamit közösen tennünk az élhetõ környezet megõrzéséért, de tanácstalanok, hogyan is tegyék. Akik már döntöttek, és feladatként tûzték ki, hogy a fiatalokat ezen értékek alapján szeretnék neveli, de nem tudják, hogyan lehet ez valóban eredményes. Akik a kudarcok okait szeretnék megismerni ezen a téren. Szeretnék megtudni, hogyan lehetne a tantárgyuk, témakörük oktatásába, területük mûvelésébe beépíteni külön foglalkozás nélkül. Vagy csak meg szeretné érteni a helyzetet. Szívesen részt venne egy közös megoldáskeresésben, tudás-, és tapasztalatmegosztásban. Elsõsorban milyen területekrõl várunk résztvevõket? A programokra mindenkit várunk, aki érintett a témában, és különösen azokat, akik az oktatás, nevelés, ifjúságvédelem területén tevékenykednek. Részletesen: iskolaigazgatók, pedagógusok, ifjúsági szakemberek, ifjúsági civilszervezetek tagjai, tanárképzõs hallgatók, egyetemisták, egyetemi tanárok, szociális szférában fiatalokkal dolgozók, közigazgatási hivatal, és polgármesteri hivataltól oktatási referensek, fejlesztési munkatársak, valamint a média képviselõi. Nagyon fontos kiemelni, hogy programunk a környezettudatos viselkedés kialakulásának feltételeit feltáró elméleti és tapasztalati háttere alapján, valamint módszertani lényegébõl adódóan nem korlátozódik egyetlen egy szakterületre, pedagógiai szakirányultságra. Sõt kifejezetten az a lényege és célja, hogy az ember környezethez való viszonyának és viselkedésének tekintetében az élet minden területe meghatározó, a szervezetek egészleges mûködéséhez kapcsolódik.

5 Milyen kérdésre keresünk közösen választ a program során? Nevelõként, döntéshozóként, szakemberként, vagy esetleg szülõként is gyakran elgondolkodunk azon, hogy: M i határozza meg valójában a környezeti viselkedést, a természettel való kapcsolatot, az értékrendet, viszonyulást? Valójában mi is a környezettudatosság és a környezettudatos viselkedés? Mi szükséges a környezettudatos viselkedés tartós megteremtéséhez? Mit jelent a fenntarthatóságra nevelés és mit a környezeti nevelés? Mi az én szerepem, mik a lehetõségeim? Valóban a mi feladatunk-e a fenntarthatóságra nevelés? Kinek a feladata? Hogyan motiválhatók a gyerekek, fiatalok erre a témára? Miben gazdagodhat egy intézmény, szervezet és munkatársai a környezeti neveléssel, ökoiskolai mûködéssel? Hosszútávra hogyan valósíthatják meg az intézmények, szervezetek fenntarthatósággal kapcsolatos célkitûzéseiket? Hogyan hat ez a gyermekekre, fiatalokra más területeken? Milyen a kapcsolata a fenntarthatóságra nevelésnek, környezeti nevelésnek a többi tantárggyal, témakörrel? Integrálható? Mivel kapcsolható össze, milyen kompetenciákat fejleszt? A kompetenciák transzferálhatóak? Mit nevezhetünk fenntartható fejlõdésnek? Létezik-egyáltalán ilyen? Van-e valami értelme? Mit tehetek én? Mit nevezhetünk valójában fenntarthatónak? Vannak sikeres példák? Miért kell cselekedni? Miért kell változni? Muszáj változtatnom életformámon, ha az nem fenntartható? Nekem miért kell változnom? Mit nyerek, és mit veszítek, a fenntartható életmóddal? Hogyan fog változni az életem? Mit nyerünk, azzal, ha változunk, ha fenntartható életmódot élünk? Melyek azok a külsõ-belsõ akadályozó tényezõk, amik megakadályoznak a változásban, cselekvésben, és valójában mi áll mögöttük? Valójában mi teszi az embereket boldoggá, elégedetté, és mi az, ami nem? Teremtõ, nevelõ munkánk során mit is tudunk átadni a saját értékeinkbõl? Vajon mindez csak idea? Mit jelent a szemléletformálás? Hogyan tudom tartósan a gyermekek, fiatalok szemléletét formálni a környezetük védelmére, emberi értékek teremtésére? Mi a leghatékonyabb általam is elsajátítható módja? Milyen alapvetõ hibákat lehet elkövetni a szemléletformálói munka során? Hogyan kellene a társadalom által elvárt értékeket átadni? Valóban az én feladatom? Valóban képes lehet erre a tanár és az iskola?

6 Miben más programunk megközelítése? Több továbbképzõ program is van jelenleg, amely a fenntarthatóság, és a környezettudatos szemléletformálás témakörével foglalkozik, melyet a nevelõk számára hirdetnek, szerveznek. Jellemzõen mindegyik más megközelítést képvisel, a problémán belül más részterületet, szintet, dimenziót fed le. A legtöbb általunk ismert továbbképzõtájékoztató program az alábbiakra koncentrál elsõsorban: a környezeti problémákra, azok hatásaira, okaira, természettudományi és technikai összefüggéseire, figyelemfelhívás a cselekvési változás szükségességére, és fõ célja az általuk ismert legfõbb lehetõségek bemutatása. Ehhez fõként pedagógiai módszertani eszközöket, ötleteket, játékokat mutatnak be a természettudományos és társadalomtudományi oktatási területeken. Törekszenek ugyanígy az egyéb tantárgyakban megjelenõ témakörökben is integrálni a környezetvédelmet. Azonban mindezek alapján csupán az ismeretekre építik a belátást, a viszony- és viselkedésváltozást. Továbbá a pedagógiai szintér eseti természeti környezetbe helyezésével, az oktatás gyakorlatorientáltságával érzelmi, kognitív alapon fejlesztik a környezeti oktatás hatékonyságát. Mindez rendkívül fontos, de úgy véljük csak egy részterülete a környezeti nevelésnek a társadalmi életre nevelésnek. Úgy véljük ez a megközelítés a környezetpedagógiának az oktatási szegmense. Amely így a szervezet jelenleg felvállalt, kiemelt, tudatosított oktatási-képzési feladatainak, mûködési funkcióinak, módszereinek terében marad, és csak annak eszközeit, hatékonyság növelését keresi. Azonban a (környezeti) tudatosság kialakítása a (környezeti) nevelés legfõbb feladata, az iskola (környezeti) ismeretátadó funkciója mellett. Ez is, mint minden oktatási terület egy személyes alapot feltételez a diák részérõl az ismeretek megértésére, elsajátítására és ezzel alkalmazására. Azaz már meglévõ nyitottságot, érzékenységet, azonosulást, motivációt, személyes bevonódást elõfeltételeznek a belsõ, tartós és koherens változás érdekében. Valójában a nevelésoktatás dimenziók közül a fentiek esetében csak környezeti oktatásról beszélhetünk, ugyanakkor az alap megteremtése, azaz a nevelési feladat inkább egy mélyebb, szélesebb körû, átfogóbb, komplexebb, személyesebb pedagógiai-pszichológiai terület. Nos, akkor el is érkeztünk a válaszhoz, hogy miben különbözik programunk a többitõl, illetve, hogy hol kapcsolódik azokhoz, miben egészíti ki õket, mi a szerepe a nevelésioktatási feladatkörben. A fenntarthatóság pedagógiájának alapérdeke nem lehet csak a jövõ nemzedék életterének védelme, nem lehet csupán az emberi életfeltételekhez szükséges környezet védelme. A társas és természeti környezettel való összhang kialakítását célzó pedagógia egy mélyebb megközelítésû, reflexív, integratív, folyamatorientált, és tudatos pedagógia kell legyen. A környezet- és társadalomtudományi oktatási programok abból a korábbi paradigmából indulnak ki, hogy az ismeretek az attitûdöket és vele együtt a viselkedést képesek megváltoztatni. Azonban kiderül, hogy még az oktatás élményszerûvé, tapasztalativá tétele sem képes önmagában ezt megteremteni egy fogyasztói kultúrkörnyezetben. Szolgálatunk arról szól, ami még hiányzik ebbõl a pedagógiai folyamatból, a nevelési szintér egész spektrumára koncentrálva. Célterülete a személyiségfejlesztés a teljes

7 pedagógiai-, szocializációs folyamatban, a problémák rendszerszemlélete, a környezetiés társadalmi oktatás pszichológiai alapjainak és támogató környezetének megteremtése, a résztvevõk számára mindezek megértését jelenti. Amiben a nevelés minden szereplõje érintet, nem csak például a természettudományi szakos tanári kör, hanem mindenki, aki egy nevelõ szervezet tagja, aki gyerekekkel, fiatalokkal, tanulókkal foglalkozik, vagy azokra bármilyen hatással van. Kutatásaink során a környezettudatos magatartás dimenzióival, feltételeivel foglalkozunk. Az ebben szerzett tapasztalatok, tudás alapján úgy gondoljuk, az ugyanilyen fontos környezeti-gyakorlati oktatást kiegészítve, programunk alapvetõ jelentõséggel bír. Úgy definiálhatnánk megközelítésünk, tevékenységi területünk, hogy a személyes és szervezeti alap megteremtésével a környezeti nevelés elsõdleges dimenziójával foglalkozunk. Programunk szellemiségérõl. Ma már köztudott, hogy a személyes, társadalmi és globális környezeti problémák egymástól nem függetlenek. Tevékenységünk többek között arra irányul, hogy feltárja, bemutassa azokat az összefüggéseket, amelyekbõl megérthetõ az ember környezetével való relációja. Amelyek alapján, a konzekvenciák levonásával az ember képes lehet társas és fizikai mûködését pozitív jólétet nyújtó, élhetõ, és értékmegörzõ irányba formálni. Életünk során egy meghatározó társadalmi környezetben élünk, elsajátítunk egy gondolkodásmódot, és szokásrendszert, amely hatással van életminõségünkre és társaskulturális és természeti környezetünk állapotára. Ennek bizonyos elemeit felismerjük, bizonyos elemei pedig láthatatlanok számunkra, mégis meghatározzák jelenünket és jövõnket. Kétségtelen, hogy felvállalt és elutasított problémáinkból is úgy tudunk kilépni, ha átgondoljuk, megismerjük az okokat. Az oktató-nevelõ intézményrendszer, a civil szféra, a politika csak akkor tudja ellátni társadalmi hivatását, küldetését, ha az azokat alakító ember folyamatos önreflexióval képes nem csak megvalósítható célokat maga elé tûzni, de valódi célkitûzéseihez hû maradni. Mi ebben az önismereti folyamatban tudunk segíteni programunkkal, hosszútávon segítve a résztvevõket a saját személyes és szakmai útjukon. Alapgondolatunk, hogy a fenntarthatóság - mint társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóság - elérésére törekvõ kezdeményezések akkor lehetnek célra vezetõk, ha a fenntartható fejlõdés elsõsorban szellemi önmagára találást jelent. Egy olyan utat, mely az emberben rendezett lelki-szellemi struktúrát feltételez, s ahol az elõre jutás a fejlõdés egy belül egyre differenciáltabb és teljesebb ember külsõ világának, környezetének megvalósítását jelenti. Mivel az oktatás-nevelés szükségképpen szemléletformálás is, így ebben a folyamatban döntõ lehet a pedagógiai, döntéshozói tevékenységet végzõk szerepvállalása, nem csak a fiatalok bensõ formálásának tekintetében, hanem a közvetlen példamutatás és környezetteremtés szempontjából is.

8 A program pszichológiai - pedagógiai alapja. Célunk a környezeti viselkedésben is megnyilvánuló tudatosság növelése a közös tanuláson keresztül. Programunk azon az egységen alapszik, hogy döntéseinket meghatározó belsõ világunkat tükrözi a külsõ világunk. Ebbõl következõleg az emberiséget érintõ környezeti-társadalmi-gazdasági problémák megoldása mindannyiunk változását igényli, elsõsorban önmagunkért. Mi ebben szeretnénk támogatni a résztvevõket. A Légy Természetes!' VáltozásSegítõ Szolgálat ezt jelenti. Az ember testi szükségletei mellett, a lelki szükségleteivel, igényeivel is elválaszthatatlanul kapcsolódik természeti-fizikai-szociális környezetéhez. Mélyen belegondolva megérthetõ, hogy érzelmeink, és személyiségünk állapotától függ szemléletmódunk, viszonyunk, döntésünk, cselekvésünk. Ettõl függ, hogy egyénenként és közösen milyen jellegû kapcsolatot alakítunk ki a környezetünkkel, - azaz segítõ, izgalmas, tanító, egészséges, harmonikus, vagy netán elszigetelõ, kihasználó, egyoldalú, megbetegítõ, diszharmonikus viszonyt. Önmagunk belsõ világának mûködésébõl fakadnak olyan lelki szükségleteink, igényeink, és értékválasztásunk, viselkedésünk is, amit nem is tudatosítunk, mégis meghatározzák (környezeti és társas) viselkedésünket. Amely magatartás (önmaga-tartás) így kétirányúan összefügg elsajátított önismeretünkkel, szokásainkkal, értékrendszerünkkel, létszemléletünkkel, emberképünkkel, de azzal is, hogy mit és hogyan értelmezünk, értünk meg a világból. Ez alapján életminõségünk és környezetünk állapota személyes belsõ világunkat tükrözi. Együttesen pedig közös döntéseinket, közös szemléletünk, gondolkodásunk és viselkedésünk által pedig társadalmunk, kultúránk mûködését is meghatározza. Ha ezt a levezetést megfordítjuk, azt is láthatjuk, hogy mi az, ami hiányzik a környezeti - társadalmi problémák megértéséhez és megoldásához. Saját emberi természetünk megértése és megérése nélkül a természettel sem tudunk egyensúlyba kerülni. Tehát életminõségünk javulása és környezetünk megóvásának képessége belsõ szemlélet és gondolkodásmód változással kell kezdõdjön, és ezután még hosszú út vár ránk. Viszonylag hamar kialakulhat egy olyan lelki állapot, ami a környezetünkkel egy természetesebb kapcsolatot tesz lehetõvé, és mindenképp egy emelkedettebb, békésebb, a lényegre figyelõ, jobb életminõséget hoz a jelenleginél, az egyén, és a közösség számára. Ezen felül az öntudat, a felelõsségtudat és a felvállalt értékek erõt adnak a cselekvéshez, motivációt a kitûzött célokhoz. Nagyon fontos, hogy ezzel a lelki szabadsággal, lelki erõvel, stabilitással, önismerettel, élettudással, érettséggel, természet- és életszeretettel rendelkezzenek fõleg azok, akik a jövõt jelentõ felnövekvõ generációkkal foglalkoznak. Fontos, hogy rajtuk keresztül az egész szervezet kultúrája, szellemisége meghatározza a benne formálódó egyént. Olyan embert nevelnek, aki emberhez méltóan külsõ-belsõ természetében az édent keresi, teremti és vigyázza. Programunk arról szól, hogy közösen megértsük, hol gyökerezik az emberben a környezetromboló viselkedés, hogyan alakítunk ki igazságtalan társadalmiés gazdasági rendszereket, és egyben hogyan teremtõdik meg egy harmonikusabb értékmegõrzõ, -teremtõ mûködés.

9 Közösen számtalan motiváló és oktatási módszert átbeszélünk, és a végén kidolgozunk saját munkaterületre formált cselekvésszintû programokat. Ami nem lesz idegen már a megvalósítója számára, hiszen, arról és úgy beszél munkája során, ahogy gondolkodik, érez, és él, felismerve a változás szükségességét és személyes elõnyeit is. Hiszünk abban, hogy ezzel a mély megértéssel, változással és tudással lehetünk képeseka leghitelesebben megteremteni a valódi környezetmegóvó magatartást a fiatalokban. Mindezt jellem- és szemléletformálással, és készségfejlesztéssel egyszerre, olykor szavak nélkül a személyes kisugárzásukkal, hiteles példánkkal, olykor beszélgetésekkel, tanítással, sok gyakorlati közös munkával, élménnyel. Amely pozitívan hat a gyerekekkel, fiatalokkal való általános munkára és a szervezet más területeire is fejlesztõ hatással van! Ez a tudás és üzenet valóban élõ lesz és tartós. Élõ, mert megéli, aki átadja. Élõ, mert élõ maga a kapcsolat, amin keresztül megjelenik. Élõ, mert külsõ és belsõ természetünkkel harmonikus egység szellemiségében születik.

10 Mivel gazdagíthatja a résztvevõket a program? Természetesen attól függõen, hogy milyen intenzitású formáján vesznek részt, és milyen motivácóval!!! Önismeret. Személyiségfejlõdés Életvezetési fejlõdés Presztízs, felelõsségtudat, társadalmi szerepvállalás A környezettel való kapcsolat kiegyensúlyozottabbá válása Egészségesebb életmód, egészségmegõrzés, javuló egészségi állapot Javuló háztartási gazdálkodás Javuló közérzet, biztonságérzet A világ mélyebb megértése. Konkrét és megvalósítható cselekvési lehetõségek megismerése egy élhetõ jövõért. A természet értékeit, gazdagságát, erõforrásait gyermekeink számára is megõrizzük A résztvevõ változása alapján hatással lehet társas környezetének pozitív közösségjellegû épülésére, környezetében az emberléptékû-értékteremtõ gazdaság erõsödésére Eredményesebb környezeti nevelési munka, amely a tartós fenntartható életmódra koncentrál. A saját munkáján keresztül, saját területen alkalmazható olyan ismeretek, amelyek a környezet értékeinek megóvására is nevelnek, de mégsem teszik nehezebbé, és nem bõvítik meglévõ feladataikat Új pedagógiai-pszichológiai ismeretek Olyan módszertan, amely széles körben alkalmazható a hallgatók motivációjának, bevonódásának növelésére Ökoiskolai, zöldóvodai rendszerben sikeres pályázás és mûködés. A vándormûhelyeken való részvételrõl oklevelet adunk Kik a program vezetõi? Kotogán Róbert és Koncz Zsuzsa, akik az ökopszichológiában, ökopedagógiában végeznek kutatásokat, programfejlesztést, integrálva a programban az ifjúsági, iskolai területen szerzett tapasztalataikat, a tudományos és más kulturális területek tudásával, az alkalmazásra fókuszálva.

11 Milyen választható formái vannak a részvételnek? A PROGRAM TELJESEN INGYENES! Az alábbi formák választhatók az alapján, hogy az intézmény mit igényel, mire van szüksége, mit tud vállalni. "1. Kiadvány, CD/DVD, kézikönyv, hírlevél: a képzés részeként, vagy külön igényre kerülnek átadásra. Célja a pedagógusok egyéni információszerzése, szemlélet- és viselkedésváltozása, valamint ha az adott korosztálynak megfelelõ, akkor az oktatásiszemléletformálási segédanyagként való használat. Kérjük, hogy az intézmény nyilatkozzon arról, hogy milyen típusú anyagokat szeretnének, és mire azokat kívánják használni. Biztosítanak minketarról, hogy az intézmény vagy egy kontaktszemély folyamatos kapcsolatot tart velünk a visszajelzés érdekében. A kapcsolattartáson és az anyagokról való párbeszéden keresztül segíteni szeretnénk a magánéleti és szakmai alkalmazást tanácsadással, módszertani javaslatokkal. Ugyanígy idõközönként képet szeretnénk kapni, hogy az igénylõknek milyen módon sikerült alkalmazni az anyagokat, milyen eredményeket értek el vele, milyen hatásuk volt önmagukra és társas környezetükre. Ez nagyon fontos információ az anyagok és program fejlesztéséhez, és maguknak a segítségigénylõknek. Hat formátumról van szó: a) Gyakorlati útmutató a környezettudatos életmódhoz CD, konkrét mindennapi cselekvési lehetõségek tárházával. Összegyûjtve sok hazai szervezet anyagát. b) Papíralapú kiadványok a környezettudatos életmódról, környezetvédelemrõl (korlátozott terjedelemben) c) Rövid filmek, nagy filmek, riportok, videók, elõadások, mûsorrészletek, hanganyagok, stb. Ismeretterjesztõ, tájékoztató, lenyûgözõ, megdöbbentõ, sokkoló, elgondolkodtató, szemléletformáló, provokáló, kritikus, oknyomozó, feltáró, bemutató, megnevettetõ, érzékenyítõ, motiváló, szubjektív, vagy objektív, szélsõséges vagy épp óvatos stílusban. Filmek, melyek bemutatják a valós vagy vélt állapotát világuknak világképünk megdöntéséhez. Kísérletet tesznek az okok hátterének bemutatására a megértéshez. Lehetséges utakat mutatnak be egyéni és társadalmi szinten. A filmek számtalan napjainkhoz kapcsolódó kérdésben valóságot, vélekedéseket, megközelítéseket, értelmezéseket, javaslatokat mutatnak meg a nézõknek. Óriási lehetõségek rejlenek bennük a tanár szemléletformálódásán túl, a korosztálynak megfelelõen órai alkalmazásban, vagy filmklubok szervezésében.

12 d) Szakmai anyagok - környezetvédelmi, természetvédelmi, fenntarthatóság témakörben CD/DVD e) Adatbázisunkban található további (mélyebb) szakmai anyagok közül igénylés esetén szkennelt, vagy fénymásolt változatot küldünk. f) Az Életharmónia Alapítvány Kézikönyve a program teljes elméleti és gyakorlati anyagával. (jelen pillanatban készülõben) Kezdõ szervezési lépések: Írásos igénylés (fent említett tartalommal) esetén postán vagy személyesen eljuttatjuk, a kiadványokat, filmeket, elsõsorban CD-én és DVD-én, amit tudunk nyomtatottan. További szakmai anyagokról adatbázist küldünk (e)pont). A mûhelymunkán való részvétel során is adunk kiadványokat, és kézikönyvet. Mindegyik forma tekintetében egy folyamatosan bõvülõ gyûjteményrõl van szó. Így érdemes folyamatosan tartanunk a kapcsolatot ez ügyben is, hogy újabb anyagokat is eljutathassunk, illetve megtalálhassuk a számára aktuálisan leginkább megfelelõbbet. A gyûjteményrõl adatbázist vezetünk, melyet elérhetõvé teszünk a honlapon, és ha valaki igényli hírlevél formájában értesítjük a frissítésrõl, az újabb szerzeményekrõl. Vagy, ha a formátum engedi en elküldjük neki fájl, vagy link formájában. 2. Egyéni elõadások: Célja a témában való bevezetés, szellemiségének, programunk rendhagyó szemléletmódjának, alapjainak megismertetése. Invitálás a további együttmûködésre és mélyebb témával való foglalkozásra, továbbá szemléletformálás azok számára, akik nem tudnak a mûhelyfoglalkozáson részt venni. Igényli a hallgatóság bevonódását az interaktív jelleg érdekében. Szükséges idõtartama: tömbösített 4 óra, kis szünetekkel. A résztvevõk megkapják a Gyakorlati útmutató a környezettudatos életmódhoz címû CD-ét, mely az elõadás prezentációját is tartalmazza. Kezdõ szervezési lépések: Az intézménytõl jelezzenek vissza, hogy igénylik az elõadást, egyben tegyenek idõpont javaslatokat.

13 3. Egyéni szolgáltatás - szervezetfejlesztés: egyéni eseti vezetõi konzultáció, folyamattámogatás, vezetõi-mentori szolgáltatás, szakmai találkozók a szervezet megbízott koordináló csapatával. Szoros együttmûködéssel, egy folyamatos munkakapcsolatot alakítunk ki a szervezettel. Ez lehetséges a képzés mellett, vagy utána is, vagy anélkül. Elõnye, hogy személyes, szervezetreszabott, valódi változásokra koncentrál. Sok esetben nagy terhet vesz le a szervezetrõl, illetve felgyorsítja a változást egy szakmai támogató folyamattal. Segít, ha az intézmény szakmai programjában megnevezte a környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatóságra nevelési célokat, de szeretne a megvalósításhoz, sikerességhez segítséget igénybe venni. Ugyanígy, ha a szervezet egy a témával kapcsolatos minõségbiztosítási rendszer, vagy hálózathoz kíván kapcsolódni, annak eléréséhez jelent segítséget. Vagy épp, ha már megkapta a címet, de igénybe venne segítséget a fenntartáshoz vállalt célrendszer megvalósításához. Segítséget nyújtunk a témához kapcsolódó pályázásokhoz. Kezdõ szervezési lépések: 1. Ehhez nem kell más, mint hogy ezen forma választásának jelzésével, az intézményvezetõ megjelöl egy kontaktszemélyt, és egy-két konzultációs idõpontjavaslatot is adnak. A rögzített találkozó elõtt mi egy szerzõdést küldünk a közös célokról. 2. Ezután néhány dologban kell személyes konzultáció. Van olyan, ami interjú egy személlyel, ez kb. 2-3 óra. 3. Van körbejárós, ez is kb. egy másik 2-3 óra. 4. A tanári karból egy kis reprezentatív csoportot lehetne épteni, akikkel még készítenénk interjút. 5. Diákokkal úgy szintén. 6. Néhány dolgot, pedig az interneten is átnézhetünk, lerendezhetünk, és van egy pár dokumentum, amit megbeszélt idõpontban az iskolában átolvasnánk. 7. A felmérés után a következõ lépés az eredmények állapotösszegzést összevetve a fejlesztési szempontokkal, egy iskolai munkacsoporttal kidolgozunk egy fejlesztési tervet, amely ajánlásokat, fejlesztési célokat tartalmaz az egyes területekre.

14 4. Mûhelymunkafoglalkozás: 2x8 óra, ami lehet hétvége is.minimum csoportméret 10 fõ - maximum 15 fõ. A csoportot alkothatják az intézmény munkatársai. Egy csoport alakulása lehet egy intézménybõl komoly elhatározás és érdeklõdés alapján, vagy lehet több intézménybõl is. Szükségességét megalapozza, hogy a szervezetfejlesztés céljait a munkatársak elkötelezettsége, kompetenciája garantálja csak. A témában való közös elmélyülés, annak feldolgozása, és cselekvéstervezõ- kidolgozó munka során tartós hatás érhetõ el. A módszer: személyes, készségfejlesztõ, motivációnövelõ, cselekvés- és eredmény-orientált, interaktív, kellõen informatív, belátásra ösztönöz, megértést segíti. A mûhelymunka kialakításánál is igyekeztünk azt az alapelvet megtartani, hogy az idõben ne legyen megterhelõ a résztvevõk számára. A mûhelymunkán való jelenlét alatt tervezünk minden szükséges feladatot közösen és egyénileg megoldani, elkerülve az otthoni munkát a programmal, inkább csak ajánlunk további anyagokat, filmeket. A kimenetét jelentõ "cselekvési terv" a program során alakul, részletesebb kidolgozása otthon fakultatívan lehetséges, a mûhely a közös munkában rejlõ segítség lehetõségét jelenti. Amit kérünk a végén, az csak egy 1 oldalas szubjektív esszé a program során megfogalmazott kérdésekrõl, és azzal kapcsolatos jelenlegi egyéni viszonyról. A 16 óra után hosszútávon igyekszünk segíteni a résztvevõket a tervük megvalósításában, hálózatot építve az egymással való kapcsolattartásban, tapasztalatcserében. Kezdõ szervezési lépések: 1. Kihirdetni a munkatársak (nem csak pedagógusok vagy természettudomány-szakosok) között a lehetõséget, ehhez igény szerint küldünk kis tájékoztatót a mûhelyfoglalkozásról vagy plakátot elektronikus vagy nyomtatott formában. Az igényrõl kérnénk visszajelzést, és azonnal postázzuk. 2. Amennyiben a csoport egy intézménybõl szervezõdik, azaz egy intézménybõl min. 10 fõ jelentkezik, akkor kérünk egy listát egy megküldött jelentkezési lapon a jelentkezõk nevével, elérhetõségével. 3. Amennyiben az intézménybõl kevesebb, mint 10 fõ jelentkezik, akkor egyénenként kérjük a megküldött jelentkezési lap visszaküldését en. Ekkor több intézménybõl jelentkezõkbõl várunk, szervezünk össze egy csoportot. 4. A jelentkezõkkel egyénileg felvesszük a kapcsolatot és megkezdjük a foglalkozások idejének és ütemének egyeztetését. Olyan idõpontot keresünk, amely kompromisszummal mindenkinek megfelel és ütemében sem megterhelõ. Amennyiben egy intézmény saját csoportot szervez ott saját intézményükben, amennyiben nem, akkor abban az intézményben, abból az intézménybõl, ahonnan a legtöbb résztvevõ jön. Ha nagyon heterogén csoport, akkor külsõs helyszint szervezünk.. 5. További elõny a HÁLÓZATÉPÍTÉS a témába! Ennek kereteit is mi szervezzük.

15 Az elõadás tematikája. Miért kell egyáltalán nekünk környezetvédelemmel foglalkoznunk? Mi is a valódi helyzet a világban globális és lokális szinten? Látható és láthatatlan állapotról egyaránt. Melyek a legfõbb okai a válságnak? - Túllépve a szokásos magyarázatokon. Mi ebben az oktató-, nevelõ-, szocializáló szervezetek, intézményrendszer szerepe? - A kialakulásban és megoldásban egyaránt. Milyen pedagógiák vannak ezen a területen? - Eredmények és kudarcok. Miben egészen más az alapítvány megközelítése? A környezeti tudatosságról õszintén. Mit jelent e szó? Fogalmának és kritériumrendszerének mély feltárása. A szocializáló szervezetek, intézményrendszer hatásáról, és szerepérõl a környezeti tudatosság alakulásában. Gyakorlati lehetõségek, módszertan, feladatok a fenntartható szervezeti mûködéshez, ökoiskolai változáshoz, fejlõdéshez a környezeti nevelési célok valódi elérésében. VáltozásSegítõ Szolgálatunk lényege, bemutatása dióhéjban. A tematika pontjai nem egyenlõ súllyal jelennek meg az elõadásban, az mindig a hallgatóságra szabottan változik.

16 A mûhelyfoglalkozás tematikája. Helyszín: Az intézményen kívüli, attól független, szektorközi jellegû. 1. Felismerési szakasz Bevezetés Globális és hazai környezeti helyzet ismertetés. 2. Megértési szakasz Rendszerszemléletû okfeltárás Szükséges változások ismertetése A fenntartható életmód részletes elemzése, mint a szemléletformálás célja. 3. Motívációs szakasz A részvevõk szerepe és felelõssége ebben. 4. Életmódbeli cselekvési szakasz Az egyéni változás elõnyeinek, és módjának megismertetése, átbeszélése A szemléletformáló, készségfejlesztõ módszerek mûködési mechanizmusának megismerése, megértése. 5. A saját szektorban, munkaterületi cselekvési szakasz Szektorokra bontva a célok kitûzése, megvalósítási mód ismertetése, kidolgozása Konkrét szektorra szabott stratégiák, projektek kidolgozása, bemutatása. Esszéírás Monitoring kidolgozása További együttmûködés, utómunka átbeszélése Program lezárása Tapasztalatok átbeszélése.

17 Célterületeink, munkatémáink a fenntarthatóságért és környezettudatoságért: A személyi - szervezeti alap (nevelés) megteremtése + az elméleti tapasztalati oktatás segítése. gyakorlati A környezeti tudatosság és kompetencia kialakítása, fejlesztése. (Egyéni fenntartható életmód kompetenciája és a környezeti érdekérvényesítés kompetenciája) Szellemiség - Kommunikáció tudatosítása, az életkori sajátosságok és szociálpszichológiai törvényszerûségek figyelembe vételével Hangsúlyok áthangolása - Változás. A környezettudatosság alakulásában szerepet játszó szervezeti területek, melyek vizsgálatát és fejlesztését segítjük: Szervezeti kultúra és mûködés. Általános pedagógiai célok, prioritások, mûködés. Környezetkultúra környezetpedagógia módszerek. Továbbá: A környezeti nevelõi munka tudatosítása, célirányossá tétele érdekében megvizsgáljuk a környezeti tudatosság és magatartás változóit, mutatóit. Azaz mennyire környezettudatosak az iskola tagjai. Az elméleti- gyakorlati- tapasztalati oktatás segítése: Szemléletformálás viselkedésminta kialakítás, cselekvési lehetõségek nyújtása a résztvevõk részére, mely érvényesülhet saját életükben, illetve felhasználhatnak munkájuk során az életkori sajátosságoknak megfelelõ módszertannal, melyben a program segítséget nyújt a mûhelymunka során. Az átbeszélt globális és helyi környezeti problémákra adható egyéni és közösségi válaszok magánéleti - közéleti döntésekben; az ökológiai lábnyom csökkentése az életmódban.

18 Hol és mikor zajlik a program? között Csongrád megyében. Az egyes programok idejének meghatározása még folyamatban van, személyes egyeztetések alapján történik. Milyen forrásból valósul meg a projekt? A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönzõ kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. Pályázati konstrukcióból. KEOP /A. Komponens. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. További információ hol kérhetõ? eletharmonia@gmail.com Mobil: Kotogán Róbert: 70/ ; Koncz Zsuzsa: 70/ Honlap: