Tarkarét Óvoda. Pedagógiai Programja

Átírás

1 Tarkarét Óvoda Pedagógiai Programja Készítette: Az óvoda nevelőtestülete

2

3 Tartalom 1. Bevezető Az óvodánk adatai 3 2. Helyzetünk Óvodánk története, jelenlegi helyzete Óvodakép Gyermekkép Jövőképünk 5 3. Óvodai nevelésünk célja, értékrendje, feladataink Egészséges életmód Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés A migráns gyermekek interkulturális nevelése Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Mozgás Játék Verselés, mesélés Ének,zene,énekes játék,gyermektánc Rajzolás, festés,mintázás,kézimunka Külsővilág tevékeny megismerése A külsővilág mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése Az óvodai élet szervezése Csoportszervezés Napirend, heti rend Tevékenységi formák szervezési jellemzői A fejlődés nyomon követése A HPP megvalósítását segítő alapszolgáltatások Személyi és tárgyi feltételek Óvoda kapcsolatrendszere A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések Legitimizációs záradék 52 Irodalomjegyzék Melléklet: Alapító Okirat 3

4 1. Bevezetés: A közoktatási törvény értelmében szeptember 1-jétől szükséges volt az országos alapprogramra épülő helyi nevelési program szerint kezdeni az óvodai nevelőmunkát. Óvodánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy saját Helyi Nevelési Programot készít, mely a ONAP előírásai mellett, a helyi sajátosságaink, feltételeink figyelembe vételével dolgozunk ki. Programunk céljaként az egyéni képességek kibontakoztatását változatos tevékenységekkel határoztuk meg. A gyakorlati megvalósítás során a megfogalmazott célkitűzéseink, elvárásaink, eredményeinkről pozitív visszajelzéseket kaptunk partnereinktől. Programunk első nagyobb átdolgozása az 51/2004.(III.23.) Korm. rendeletének megjelenése után történt meg. Ekkor lényegre törőbbre,- a sok felesleges megfogalmazások elhagyásávaláttekinthetőbbé és pontosabbá írtuk át. Az átdolgozáskor jobban figyelembe vettük a partnereink elvárásait, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. Második átdolgozást helyi nevelési programunk beválásának vizsgálatát 2009-ben végeztük el. Az átdolgozás után is megtartottuk nevelési programunk célját, célkitűzéseit. Nem változtattunk a tartalmán sem. A kisebb változtatásokra az újabb törvényi előírások miatt volt szükség. Helyi nevelési programunk célkitűzései érdekében végzett tevékenységeink a 11 év alatt végzett munkánk a mérések és a partnereink visszajelzései bizonyították, hogy jók. Munkánk során igazolhatóan szép eredményeket tudhatunk felmutatni. Legfontosabb, hogy gyermekeink szeretnek óvodába járni, a sok tevékenységbe örömmel és aktívan kapcsolódnak be, ezáltal jól fejlődnek egyéni képességeik, készségeik. Az iskolai életre jól felkészítetten adjuk át gyermekeinket. Nevelőtestületünk úgy határozott, hogy az új Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti felülvizsgálat után is megtartjuk az eredeti célkitűzéseinket, folytatjuk a régi programunk megvalósítását természetesen az új Óvodai nevelés országos alapprogram előírásai betartásával. Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait Óvodánk adatai: Intézmény neve: Tarkarét Óvoda Penc Címe: 2614 Penc, Rákóczi út Intézmény fenntartója: Penc Község Önkormányzata Gyermekcsoportok száma: 3 Intézmény nyitvatartási ideje: napi 11 óra Férőhelyek száma: 75 fő. OM azonosító:

5 2. Helyzetünk: 2. 1.Óvodánk története, jelenlegi helyzete Községünk igen szép természeti környezetben helyezkedik el, a Cserhát lábánál. Az itt élő emberek többsége lokálpatrióta. Községünkben április 15-től működik óvoda. Az épülethez nagy udvar tartozik. A folyamatosan bővülő esztétikus, szép, fa mozgásfejlesztő játékok, tornaszerek, tartalmas játékra, tevékenykedésekre, mozgásra adnak lehetőséget Óvodakép Itt minden érted van, érezd magad jól! Óvodánk szép természeti környezetben helyezkedik el, gazdag lehetőséget nyújtva gyermekeink fejlődéséhez szükséges széles tapasztalatszerzésre. Esztétikus, családias, tisztaságot sugárzó, biztonságot figyelembe vevő tárgyi felszereltségével, a gyermek igényeit hangsúlyozó elrendezéssel várja a gyermekeket. Az itt dolgozók hivatásszeretete a gyermek és szülők felé szeretetteljes, bizalmat árasztó, mindenkit elfogadó, vidám légkört teremt az óvodai élet folyamán. Neveléskultúránk a családi nevelésre épül, figyelembe véve az eltérő szociokultúrális háttereket. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, gyermekeink szükségleteit, érdekeit figyelembe véve szervezzük óvodai életünket. Gyermekeinknél maximálisan figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságok eltérő fejlődés ütemét, ezért egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése, környezettudatos magatartás kialakítása, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztése vezérli munkánkat. Az élet védelmére, mások értékeinek figyelembevételére, magyarságtudatra, hazaszeretetre, helyes viselkedéskultúrára, környékünkre jellemző hagyományok megőrzésére neveljük gyermekeinket. A gyermekek fejlődéséhez szükséges pedagógiai igazodás a szabad játék és mozgás gazdag eszköz és tevékenységtárának sajátos eszközeivel kívánjuk elérni, hogy a gyermekeket megfelelően készítsük fel az óvoda utáni életre Gyermekkép Gyermekeink szívesen járnak óvodába. Gyermekközösségben aktívak, jól érzik magukat, érzelmileg gazdagok. Segítik egymást a közösségbe való beilleszkedésben. Egymás közti különbözőséget elfogadják, tolerálják. Megfelelő önismerettel és önértékelő képességgel rendelkeznek. Szüleiket, nevelőiket tisztelik, bizalommal, bátran fordulnak hozzájuk. Jól kommunikálnak, a társas kapcsolatokban megfelelő módon képesek verbális és nonverbális közlésre másokat elfogadók, együttműködők. Őszinte érdeklődés, újra való nyitottság, információ és tapasztalatok iránti befogadó készség jellemzi. Egészséges önbizalommal rendelkeznek, alkotásra, önkifejezésre törekszenek. Szívesen mozognak, sportolnak, vesznek részt művészeti tevékenységekben kreatívak. Környezettudatos magatartással óvják és ápolják környezetüket. Nyitottak, és befogadóak közeli és távoli környezetük kultúrájára, hagyományaira. Magatartásuk és viselkedéskultúrájuk fejlett, udvariasak, illemtudók, megbecsülik a felnőttek, társaik munkáját, környezetük társadalmi, és természeti értékeit. Képesek a liberalizmus és az értelmes fegyelem egyensúlyának normái között élni. 5

6 Pedagógus képünk Az olyan óvodapedagógus, aki gyermekszerető, - aki együttműködő és segítőkész, - akire jellemző az öröm és sikerorientált készség - és képességfejlesztés, értékközvetítés; - aki tiszteletben tartja a gyermek egyéni és életkori sajátosságait; - aki tiszteli, megérti, elfogadja a szülők különbözőségét, - aki befogadó szellemiségű az inkluzív nevelés kialakítása érdekében Jövőkép Szeretnénk, ha óvodánk közössége gyermekeink számára a gyermeki személyiséget tisztelő, az őket megillető jogok, és egyenlő esélyek elvén működő, biztonságot nyújtó környezetet teremtene. Gyermekeink örömteli játékkal, szabad önkifejezéssel, kreatív, tevékeny tapasztalatszerzéssel töltenék napjaikat, magas szakmai felkészültséggel, széles látókörrel rendelkező, folyamatosan fejlődni, megújhodni képes óvodapedagógusok irányításával. 3. Óvodai nevelésünk célja, feladata. Alapvető célunk: Egyéni képességek kibontakoztatása változatos tevékenységekkel. a kommunikációs képesség intenzív fejlesztése, az egészséges életmód feltételeinek biztosításával a személyiség sokoldalú fejlesztése, családok aktív bekapcsolása az óvoda és a gyermek nevelésébe. Óvodánk nevelési célja A 3-7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával - a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása. - az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével - a sajátos nevelésű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. - szükség esetén a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben meghatározó a 3-7 (8) éves kor alapvető sajátossága: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. Alapelveink: - A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. - A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése. 6

7 - A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. - Mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. - Az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel,a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik,biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. - Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. - Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását. - A hátrányos működtetés tilalmának tiszteletben tartása. - Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés. Általános feladataink - Egészséges életmód kialakítása - Az érzelmi az erkölcsi szocializáció biztosítása (és a közösségi nevelés) - Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása-tanulás Feladataink: gyermekközpontúak, értékorientáltak. Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módja és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét egy felől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, más felől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg Egészséges életmód alakítása A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt jelentőségű, mely segíti a kisgyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítését, növekedését, fejlődését, jó közérzetének biztosítását..meghatározónak tartjuk a helyes életritmus kialakítását. Ennek feltétele a jól szervezett napirend, a napi életritmus, amikor a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, pihenés, tisztálkodás, egyéb tevékenységek) váltják egymást. A helyes életritmust a családdal együtt kell kialakítani. Ennek érdekében óvodai és óvodán túli ajánlott napirenddel segítjük a családi nevelést. Javasoljuk az étkezések, pihenés időpontját szombat, vasárnap és szabadság idején is betartani. Célunk kiegyensúlyozott, egészséges gyermekek nevelése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés, szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése Távlati célunk, hogy felnőtt életükben váljanak képessé egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntések meghozatalára, konfliktusaik, problémáik megfelelő kezelésére. 7

8 Feladatunk: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése _ a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése _ a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése _ az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása _ a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása környezettudatos magatartás megalapozása megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve, speciális, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az egészséges életmód alakításának területei: Gondozás: A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek óvodapedagógus, gyermek dajka kapcsolatot feltételez. Testápolás: Toalett használatával kapcsolatos tevékenységek figyelemmel kísérése, támogatása, szükség szerint fizikai segítség nyújtása nagy türelmet, megértést igényel. A rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásuk során kialakul a tisztálkodás szükségességének igénye. A kéz, arc megérintését szintén nagy tapintattal kell tennünk. Fontosnak tartjuk a fogápolási szokások megalapozását. A papír zsebkendő használatával kapcsolatos tennivalókkal megismertetjük gyermekeinket. A papír zsebkendő tartó könnyen elérhető, hozzáférhető helyével,használat utáni hulladékgyűjtő helyére szelektív hulladékgyűjtésre. Környezet védelmi tapasztalat biztosítása Az élethez vízre van szükség (szomjúság, tisztálkodás)- a víz drága kincs!- Ne folyassuk fölöslegesen (pl. fogmosásnál, fogmosó pohár használata)! Öltözködés: Védekezés az időjárás változásai ellen, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. Javasoljuk a szülőknek, a gyermek óvodai öltözéke kényelmes, természetes alapanyagból, jól szellőző legyen. Fontos az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése, az időjárás, öltözködés összefüggésének felismertetése, egymáshoz igazítása. Az óvodában cserecipő, pizsama és tornaruha használata kötelező, melyet a szülők biztosítanak gyermekük számára. Étkezés: A táplálkozás a növekedés és fejlődés elengedhetetlen feltétele. Óvodánkban tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvodapedagógus ismerje az egyes gyermekek étkezési szokásait kedvelt ételeit, ételérzékenységét, esetleg undorát. Tapintattal segítjük, szoktatjuk őket a kívánt táplálkozási követelményekhez a családdal együttműködve. Heti egy alkalommal gyümölcszöldségnapot tartunk. A kijelölt napon a szülők egy-egy gyümölcsöt, vagy zöldséget hoznak, amiből a HACCP élelmiszer biztonsági előírásokat betartva közösen készítünk pl. gyümölcssalátát, zöldségsalátát, frissen préselt gyümölcslevet, ezzel is mintát adva a családoknak a korszerűbb táplálkozás kialakításához. Családos programunk minden ősszel az Őszi-vitaminnap, ahol mindezeket a szülőkkel közösen készítjük el. Vallási, valamint 8

9 egyéb okból (pl. vegetáriánus) eltérő étkezést igénylő családok étkezési szokásait tiszteletben tartjuk. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. Az óvodapedagógus, dajka bemutatja, megismerteti, és figyelemmel kíséri a napi élethez szükséges szokások fejlődését, melynek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat, mindehhez elegendő időt kell biztosítani. Pihenés: Az óvodás gyermek napirendjében nagyon fontos szerepet kap. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása, az altatás hangulatához illő mese, halk zene, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Kényelmes, a gyermekek méretéhez igazított fektetőink vannak, saját pizsamát használnak, otthoni szagélményt adó alvóka, apró puha tárgyak segíthetik nyugodt pihenésüket, fűtési szezonban párologtatóról gondoskodunk minden csoportban. Testi nevelés: A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, megőrzését, edzését. Maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezetet biztosítani tudjuk. Ehhez rendelkezésünkre áll egy szép füves udvar, nagy füves játéktérrel, esztétikus, a biztonsági szabványnak megfelelő játékokkal, sportszerekkel, újonnan készült fedett fészerrel. Mozgás: A mozgáshoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Az óvodapedagógus feladata a dajkával megosztva, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Minden évszakban közeli kirándulásokat, sétákat szervezünk a közeli erdőszélre, erdei játszótérre, megismertetjük a természetjárás szépségeivel gyermekeinket. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Évente néhány alkalommal a szülőket is bevonjuk (játszódélutánok, OVI-NAP), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. Levegőzés: A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Arra törekszünk, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységet a szabad levegőn végezzenek. A helyi adottságok szerint a játék, mozgás (szervezett testnevelés) is a szabadban történhetnek. Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása: Az élethez levegőre van szükség, van jó és van rossz, tiszta és szennyezet levegő (szellőztetés, séták, kirándulások alkalmával) Edzés: A Levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Erre az óvoda udvara kínál jó lehetőséget minden évszakban. Mindezeknél figyelembe kell venni a gyermekek közötti egyéni különbségeket, egészségi állapotukat. Nyáron a szabadban töltött idő alatt fényvédő krémmel kell óvni őket a nap káros hatásaitól, az erős UV sugárzáskor 11 és 15 óra között a gyermekek nem lehetnek sem a napon, sem az árnyékban. Óvodánkban a vízfürdőzésre nincs lehetőség, mivel nincs pancsoló. Egészségvédelem: Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartására, portalanításra, szükség szerint fertőtlenítésre), környezeti ártalmak kiküszöbölésére (szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos izzók, keverőfejes csaptelepek, légszennyezés csökkentése, bokrosítással, fák ültetésével az udvaron, a csoportszobában zöld 9

10 növények elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása. Lényegesnek tartjuk az anamnézis felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe nem feltétlenül akadályozó betegségek ( pl. krupp, allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs) regisztrálását, figyelemmel kísérését, alapvető tennivalók elsajátítását. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos ellenőrzését, karbantartását a hibaforrások megszüntetését. Szükséges az óvodapedagógus állandó kontrollja a tevékenységek figyelemmel kísérése. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük gyermekeinket (tolerancia, konfliktuskezelés). Az egészséges életmód alakításából adódó óvodapedagógusi feladatok: A gyermek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő életritmus kialakítása a napirendben Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban A gyermekek szükségleteinek kielégítése egész nap folyamán A szokás és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel, betartásának figyelemmel kísérése a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése Önállósági törekvések támogatása A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál,kés,villa, csukott szájjal való rágás, szalvétahasználat) Asztalterítés technikájára esztétikumára való odafigyelés A szülők meggyőzésével a szénsavas túlcukrozott serkentőszereket tartalmazó italok kiiktatása A toalett intimitásának biztosítása 3 éveseknek illetve egyéni szükséglet alapján a toalettpapír, a zsebkendő használatában segítségnyújtás Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés A fiúknál a WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett használatnak elvárása A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése A gyermek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása A gyermek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása A fogmosás technikájának mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás Erős napsütés, vagy hideg szeles időben egyéni szükséglet szerint a gyermek bőrének krémezése Öltözködésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás A gyermek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzőivel (természetes anyagból, kényelmes legyen,a cipő tartsa a gyermek bokáját) A ruhák összehajtásának, az öltöző szekrényben való rendben tartásának, megismertetése, elvárása A gyermek levegőzésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellőztetése Lefekvés utáni mesélés, majd testközeli jelenlétével, simogatással a gyermek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve alkalomszerűen, dokumentáltan Közreműködés a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében(pl. séták alkalmával a forgalmas szennyezet területek elkerülése) Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, felügyelet biztosítása, szüleinek értesítés 10

11 Sikerkritériumok Szükségleteit képes késleltetni. Szükségleteit képes önállóan kielégíteni. Toalett használatakor a fiúk felhajtják a WC deszkát és állva végzik kisdolgukat. WC-zést követően a kislányok és kisfiúk is használják a toalettpapírt. WC-zés és egyéb szennyező tevékenység után kezet mos, kezét szárazra törli. A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után helyére teszi. Önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell, segítséget kér. Cipőjét befűzi, bekötésével próbálkozik. Ruháját igyekszik összehajtva helyére tenni Étkezésnél képes önállóan eldönteni, miből mennyit tud elfogyasztani. Kulturáltan étkezik. Szívesen fogyaszt zöldféléket, gyümölcsöt. Vigyáz környezete rendjére, tisztaságára. Az udvaron sem szemetel. Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát és mikéntjét. Igénnyé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság. Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül. Életkorának megfelelően edzett. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés biztosítása során figyelembe vesszük, hogy az óvodáskorú gyermek személyiségében az érzelmek dominálnak, magatartására az érzelmi vezéreltség a jellemző. A társadalmi normák értékrendszerek mindig az adott mikrokörnyezetben, annak közvetítésével alakítják a gyermeki személyiséget. A kisgyermek életében a környezetnek, így az óvodai csoportnak kiemelkedő jelentősége van. Óvodai nevelésünk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésére törekszik. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot. A kortársi kapcsolatok szerepe nagy hatású a szocializációban. Ehhez az óvodai nevelés- a családi nevelésen túl semmivel nem pótolható szocializációs színteret biztosít a kisgyermek számára. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges: - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék - erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével - az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és teret enged önkifejező törekvéseinek - az óvoda annak elfogadására, megértésére neveli a gyermeket, hogy az emberek különböznek egymástól - a közös élmények, tevékenységek gyakorlása meghatározó a szocializáció szempontjából a gyermek erkölcsi tulajdonságainak megalapozásában (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának, ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás és normarendszerének alakulásában 11

12 Ezáltal minden kisgyermeknek lehetősége van: Kommunikálni társaival a közös tevékenység során, számos tapasztalatot szerezni az eredményes, kölcsönösen elfogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálni saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat. Megtanulni a közös tevékenységek alkalmával, hogy hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakításának érdekében. Ez erősíti a pozitív viszonyulást, és jelentős mértékben elősegíti a szocializációt. Megtanulni a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének módját és a kritika elfogadását. A társaktól érkező pozitív visszajelzés egyben önerősítő, önbizalom-növelő hatásával hozzájárul a személyiség kibontakozásához. Észrevenni, hogy a közös tevékenységben együttműködő társak sokféle színes egyéniségek, egymástól eltérő, saját kulturális környezetükből származó értékeiket képviselők. Megtapasztalni, hogy egy problémának több megoldása is lehet, attól függően, milyen szempontból közelítjük meg. Ahhoz segítjük a gyermekeket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. A kiemelt figyelmet igénylő (lassabban fejlődő, sajátos nevelési igényű, hátrányos-,és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása. Szükség esetén, esélyteremtés a migráns gyermekek számára A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás. Célunk: Szívesen kommunikáló, környezetében jól eligazodó, érzelmekben gazdag, segítőkész gyermekek nevelése, akik képesek a konfliktusok önálló kezelésére, a különbözőség elfogadására Az önérvényesítő, énes magatartástól a kezdeményező, kooperatív viselkedésig eljutó gyermekek nevelése Optimista szemléletű, a természeti és közvetlen környezetét szeretetű, védő gyermekek nevelése A gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet megismertetése, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése. Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő, anyapótló magatartása Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. Környezetvédelmi viselkedési magatartásformák alakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kisérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. 12

13 Gyakorlat közeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a mi-tudat alakítása. Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására inspirálás. A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. Szükség esetén a migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. Egyeztetett időpontban fogadóóra-tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülői értekezlet tartása. Anamnézis felvétele, bizalmas légkörben a szülővel A beszoktatás hetében minimum 3 napot egész nap a gyermekekkel tölt. Sikerkritériumok Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát, A csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti. Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli, és tiszteletben tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényzetet, gondoskodik az állatokról. Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni Szükség esetén segíti az arra rászorulót. Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri. Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. A felnőtteket és munkájukat tiszteli. A közösség érdekében szívesen vállal megbízatást, munkát. Alakulóban van feladattudata. Korának megfelelően kialakult a felelősségérzete, képes egyszerű döntések önálló meghozatalára. Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét. Igényes a saját tevékenységével szemben. Nem peremhelyzetű, szívesen játszanak vele a többiek. Nyugodt kiegyensúlyozott, harmonikus viselkedés jellemzi. Szívesen kommunikál. Érkezéskor, távozáskor köszön. Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat. Megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát. Képes társaival kooperatívan együttműködni. Türelemre, kitartásra képes. A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek ugyanis képesek az alap kultúr technikák elsajátítására. 13

14 A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétel, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy a pedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás,beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket(pl.:érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak kialakítása- beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel ( a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. A tevékenység célja: Nyitott, magabiztos, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek nevelése. Az anyanyelv ismertének, megbecsülésének, szeretetének alapozása. Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. A beszédkedv felkeltése és fenntartása, a biztonságos önkifejezés megalapozása. A tiszta, érthető beszéd, az aktív szókincs alakítása. A gyermek életkorának megfelelő tempóban a beszédkedv fenntartása, a beszédkultúra kialakítása. A kreatív interakciós képesség kialakítása. Az általánosan érvényes illemszabályok elsajátíttatása, a kapcsolatteremtés elemi szabályaink megismertetése. Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. A természeti emberi - tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése. A személyiség pszichés beállítódásának megalapozása az elfogadás, az együttműködés, önállóság, találékonyság, kapcsolatfelvétel- és alakítás területén. Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés Az iskolai alkalmasság elősegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelőzése Feladatunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Kognitív képességeik fejlesztése: - egyre pontosabb, valósághű észlelés, - figyelem-összpontosításra való képesség, - valósághoz közelítő képzeleti működés, - reproduktív emlékezet, - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - az alakuló fogalmi gondolkodás. A beszédkedv felkeltése és fenntartása A beszédhallás és szövegértés fejlesztése Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok 14

15 Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat. Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása. A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevételezése, megismertetése. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés Az egyéni érdeklődési kör figyelembevétele Figyelem-összpontosításra motiválás A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba Minden gyermeki kérdés megválaszolása Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszéd kedvének felkeltése A gyermekek szókincsének bővítése Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban A társ verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése A nyelvileg hátrányos helyzetű, ill. nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás Szükség esetén- migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztő pedagógussal Sikerkritériumok Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése Képes vizuális, auditív differenciálásra Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás a jellemző Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. A közölt információt megérti. A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja. Bátran kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni.(ha van az óvodánkban migráns gyermek.) 15

16 3. 4. A migráns gyermekek interkulturális nevelése (Óvodánk felkészül a migráns gyermekek befogadására is) Migráns gyermek az a gyermek, aki valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás,tanulás céljából tartózkodik Magyarországon,illetve menekült státuszú. Alapelveink: A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet. Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük. A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük. A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok Felkészülés a gyermek fogadására. Az óvónő felkészülése a szülőkkel és a gyermekkel való kapcsolatfelvétellel kezdődik. A későbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell gyűjtenie, szükség esetén utána kell olvasnia. Ezek az információk hozzásegítik ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését, meghatározhassa a pedagógiai beavatkozás lehetséges irányait. Tanácsos ezeknek az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni. Az érkező gyermek empátiás fogadása A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és előzetes szocializációs tapasztalatai: A migráns kisgyermek, amikor bekerül a számára teljesen idegen környezetbe, egyedül lévőnek, kirekesztettnek érzi magát. Nem érti a körülötte lévő felnőttek és gyermekek beszédét, és őt sem értik a többiek. Fél az ismeretlentől,a változástól,a bizonytalanságtól. Vallási okból előfordulhat sajátos étkezési szokás, ettől úgy érzi,ő más,mint a többi kisgyerek. Általában a család szociálisa is rászorult, ezért a többi kisgyermekhez viszonyítva hátrányosabbnak érezheti magát. Ezért az óvodapedagógus legfontosabb feladata: A kezdeti időszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról,a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló,életkornak megfelelő ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklődési körét-játék,mese,vers,ének,zene,tánc-figyelembe véve valósítható meg. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség. 16

17 Sikerkritériumok Szívesen jár óvodába. A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát. Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát. Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat tőmondatokat képes magyarul kimondani. 4. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Természetes gyermeki megnyilvánulások Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket - sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. - A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait. - A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlődésére. - A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magában foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A tornának, játékos az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben és a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján-az egyéni szükségleteket 17

18 és képességeket figyelembe véve-minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Felvállaljuk a gyermekek körében is mindinkább terjedő mozgásszegény életmód, csökkenő mozgástapasztalatok ellensúlyozását úgy a gyermekek mozgáslehetőségeinek színesítésével, mint a szülők meggyőzésével, szemléletformálásával. A mozgásfejlesztés területei: * Szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, * Kötelező testnevelési foglalkozáson, * Mindennapi testnevelésen. A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, valamint tájékozódásának, alkalmazkodó képességének és a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékos formában. A mozgásfejlesztésből adódó óvodapedagógusi feladatok: A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása. Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában, sportcsarnokban és az udvaron A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása, folyamatos cseréje A testnevelés-foglalkozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon Oldaliságot jelző csuklópánt használata A testnevelés-foglalkozások anyagába testalkati deformitások megelőzésére speciális gyakorlatok beiktatása Tiszta, jó levegő biztosítása a tornateremben Az atlétikai gyakorlatok (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint az udvarra történő szervezése.(arra az évszakra tervezi be, amikor már jó idő van!). A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jellemzőket. Szükség esetén a dajka segítségének igénybe vétele.(baleset elkerülése). Az adott testnevelés-foglalkozás mozgásos anyagához a fejlesztési feladatok hozzáigazítása. Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére A testnevelés-foglalkozások szervezése elegendő időt hagy a gyakorlásra, illetve megadja a lehetőséget a tevékenységből való kilépésre A testnevelés-foglalkozásszervezése biztosítja a folyamatos mozgás lehetőségét, kiküszöböli a várakozási időt A testnevelési-foglalkozások eszközeként az anyagtól függően, kéziszerek használata A napi tevékenységek részeként a mindennapos, perces frissítő mozgás tervezése során elsődlegességet biztosít a mozgásos játékoknak Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás fejlesztés, egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma fejlesztés, térpercepció-fejlesztés, finommotorika - fejlesztés, keresztcsatornák. fejlesztése 18

19 Sikerkritériumok: Igényli a mindennapos mozgást Mozgása harmonikus, összerendezett, Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni, Magabiztosan (csuklószalag nélkül is) alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket, Ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni és beazonosítani, Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő, Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja, Fejlett az egyensúlyérzéke, Tud rollerezni, vagy biciklizni, A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes, vizuális memóriája korának megfelelően fejlett, Ismer legalább egy labdajátékot (foci, kidobós,). Ismeri legalább 2-3 kéziszer használatát (labda, ugrókötél, karika), Érdeklődik valamely sportág iránt, Képes alkalmazkodni társaihoz, korához képest fejlett az önuralma,toleráns, együttműködő,segítőkész, Ismeri a csapatjáték szabályait, Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni A játék A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. A játék által követhetővé válik a fejlődés szenzomotoros, művelet előtti, műveleti szakaszinak minden lépése. A szakaszok ismeretén túl a játék teszi megfigyelhetővé azokat a minőségi ugrásokat, amelyek ugyan nem a szakaszok határai, hanem inkább egy bizonyos fejlődési folyamatosság lassú átmintázódásának elemei. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a prevenció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. A játék mind az erkölcsi és a közösségi nevelést, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. Az egyszerű gyakorló, majd utánzó játékoktól vezet a szimbolikus játékokon keresztül a szabályjátékok világába, de ez az út csak elvi hierarchia, a gyakorlójáték soha nem hal el, a szimbolikus játékok nagy időszakában már megtalálhatóak az egyszerűbb szabályjátékok. Az egyidejűségben rejlik a játék színességének titka, lehet valami nagymozgásos, tűnhetne gyakorlónak, de ugyanakkor szimbolikus és szabály által vezérelt is egyszerre. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: Gyakorlójáték: Fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak-és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Az éntudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása a másik nézőpontjának megértése, előre történő figyelembevétele, szociális hatékonyság (modellnyújtás, modellkövetés), a szociabilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályzó, alkalmazkodó funkcióit. 19

20 A mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk, ehhez adunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet, és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételeit. Az egyenlőtlen fejlődés, a mozgás, a percepció, a gondolkodás a viselkedés részfunkció zavarainak öngyógyító tendenciái erősítését támogatjuk. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődést. A gyermek a játékában vérmérsékletének, aktuális idegélettani, érzelmi állapotának megfelelően választ tevékenységi formát, közeledik a játékok végtelen tárházának valamelyik, számára kedves eleméhez. A gyermek idegrendszere pontosan szabályozza, hogy miből mit, mennyit, újat-e vagy a biztonságot nyújtó ismertet preferálja az adott pillanatban Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvodapedagógus által kezdeményezett játék. Eltérés az óvodapedagógus szerepében található: 1. Szabad játék: Amikor az óvodapedagógus biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában, játékeszközök megválasztásában, társak megválasztásában, gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabad játék folyamatosságának érdekében az óvodapedagógus hagyjon elegendő időt a játék befejezésére, az elmélyült játékot ne zavarja meg más tevékenység felkínálásával, és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt-játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. 2. Kezdeményezett játék Amikor az óvodapedagógus pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységet. Ennek a külső késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, mégpedig úgy, hogy azok elősegítik sajátos fejlődését, és találkoznak igényeivel. A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, ezért tartsuk tiszteletben választását- jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel! Alkotó pedagógiai légkörben biztosítjuk az önállóságot és önmegvalósítást számára. A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát. A játéktevékenység célja: A gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális kapcsolatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. 20