ÖNISMERET, ÉNKÉP, AKARATERŐ, BETEGSÉG FELDOLGOZÁSA, SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS. Vitéz Diána

Átírás

1 ÖNISMERET, ÉNKÉP, AKARATERŐ, BETEGSÉG FELDOLGOZÁSA, SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS Vitéz Diána

2 4. feladat Péternek (46 éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala bénult. Az agyvérzést megelőzően nagyon aktív életet élt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tőle, 70 éves édesanyja vette magához, aki egy kis településen él. Péter bottal, nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Bántó megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább az édesanyját bántja. Ellátásában segítséget kért édesanyja, mert belefáradt, hogy akármit csinál, fiának semmi nem tetszik. Beszélgessen el az édesanyával! A beszélgetés kapcsán az alábbi szempontokra térjen ki: önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátaink megfelelő önismeret akaraterő érzelmi stabilitás kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása veszteség, agresszió, hangulatváltozások segítő beszélgetés

3 Önismeret

4 Az önismeret szintjei A felszín: milyen adottságaink, képességeink vannak, mik a céljaink, milyen az akaraterőnk, kitartásunk. Mélyebb szint: milyen élmények, történések alakították ki jelenlegi viszonyulásainkat, érzéseinket, honnan erednek és mire irányulnak indítékaink, vágyaink, viselkedésünk mennyire van összhangban szándékainkkal, céljainkkal. Társas szint: hogyan tudok megfelelni az irányomban támasztott követelményeknek és elvárásoknak, milyen hatást váltok ki másokból, hogyan látnak engem mások, mennyire egyezik az a kép, amit mások rólam alkotnak, azzal, amit én önmagamról kialakítottam. Az önismeret tehát azt jelenti, hogy áttekintésünk van a saját személyiségünk összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintésünk van viselkedésünk mozgató rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéljük meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepünket, hatásunkat.

5 Az önismeret gyarapításának módjai Társas kapcsolatainkból származó visszajelzések, melyek tükör gyanánt szolgálhatnak számunkra. Önmegfigyelés: viselkedésünk, motivációink megfigyelése és kiértékelése. Önismereti csoportokban való részvétel. Pszichológiai ismeretek gyarapítása által.

6 Énkép

7 Énkép és önbecsülés Énkép az énnek tudásalapú megnyilvánulása a saját magunkkal kapcsolatos információk összességét és átlagát jelenti Önbecsülés az énnek értékelésalapú része Johnson, M. (2003/2008). Önbecsülés és alkalmazkodás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

8 Az énkép összetevői Testkép: a testi jellemzőink összessége. Morális énkép: erkölcsi tulajdonságaink összessége. Individuális énkép: személyiségünk jellemzői. Családi énkép: ahogyan a család értékelése alapján látjuk magunkat Szociális énkép: ahogyan szűkebb és tágabb környezetünk értékelése alapján látjuk önmagunkat.

9 Self komplexitás Minél több énkép Minél kevésbé összekapcsolódva Túlcsordulás jelensége

10 Akaraterő

11 Az akaraterő A motivációs-szükségleti rendszer funkcióképességeinek, intenzitásbeli sajátosságainak megjelenési formája Az erős belső ösztönzőkkel (szokásokkal, meggyőződésekkel, példaképekkel stb.) rendelkező egyén képes akadályoztatás esetén is törekvéseit fenntartani, v. az ilyen ember rendelkezik az ún. "erős akarat" ismérveivel Bábosik I., Mezei Gy. (1994). Neveléstan.

12 Az akaraterő növelése a rendszeres feladatvégzéssel történő szokásformálás a határozott egyéni életcélok kialakításához nyújtott segítség a különböző normák, nézetek, eszmék meggyőződéssé szilárdítása

13 A betegség feldolgozásának szakaszai

14 A végzetes diagnózis előtt Tudatlanság: a diagnózis eltitkolása a beteg elől, a hozzátartozók felvilágosítása. Kommunikációs zárlat az orvos és a beteg, valamint a beteg és a hozzátartozók között. Bizonytalanság: a beteg apró jelek alapján kételkedni kezd környezetének őszinteségében. Ambivalencia: a betegséggel kapcsoaltos információk kutatása és ezzel egyidejűleg félelem a gyanú beigazolódásától.

15 Diagnózis utáni pszichológiai stádiumok Elutasítás: a gyógyíthatatlanság tényével szembesülve a valóság elhárítása. Nyílt formája: annak hangoztatása, hogy tévedésről van szó. Burkolt formája: fokozott aktivitásba való menekülés. Düh: agresszív, elutasító, kritizáló magatartás. Hátterében nem csupán a sors igazságtalansága miatti lázadás, hanem a figyelem felkeltésének, a fokozott kapcsolati igénynek a vágya is áll. Alkudozás: felajánlások a környezetnek és Istennek. Az életút áttekintése. Hátterében bűntudat, halálfélelem, a gyógyulás vágya áll.

16 Depresszió: a betegség gyötrelmei, az elveszített vagy korlátozott lehetőségek miatti szomorúság, a közelgő haláltól való félelem. Belenyugvás: visszahúzódás a mindennapi eseményektől, a gyakori látogatások és a túlzott gondozás elhárítása; a haldokló saját személyes hitének megfelelő elvárásokkal tekint halála elé, halálos ágyi víziók jelentkezhetnek.

17 Gyógyító, segítő beszélgetés

18 Gyakorlat Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egyes emberekkel jó beszélgetni, jól esik a velük való együttlét, míg másokkal kevésbé. Tételezzük fel, hogy valami személyes probléma kínoz bennünket, és jó lenne tanácsot, segítséget kérni valakitől. Lelki szemeink előtt elvonulnak ismerőseink. Bizonyára lesznek közöttük olyanok, akikkel szívesen beszélgetnénk, feltárnánk problémánkat, és lesznek olyanok, akik nem nyernék el bizalmunkat. Mitől függ ez? Tringer László (1992). A gyógyító beszélgetés. Medicina Könyvkiadó Zrt., 69. o.

19 A segítő kapcsolatok elmélete A segítő nem valami módszerrel, metodikával gyógyít, hanem a személyiségével. Eszköze a nyelv. Az emberek akkor jönnek rá saját maguk előtt rejtett tudattartalmakra, ha azokat a terapeuta vissza tudja tükrözni. Ezáltal önismeretük növekszik, és a probléma megoldásához szükséges erőforrások ki tudnak bontakozni.

20 Az eredményes visszatükrözés feltételei 1. Empátiás visszatükrözés (reflexió) 2. Feltétel nélküli elfogadás 3. Hiteles, kongruens (őszinte és spontán, elfogadja önmagát, közlései és érzései összhangban vannak)

21 Aktív és passzív hallgatás

22 Passzív hallgatás Csend A másik meghallgatása, Miközben nem verbális jelzésekkel tudtára adjuk a másiknak, hogy figyelünk rá. Elfogadó légkör bátorít Empátiás dörmögés Rövid megnyilatkozások, melyek jelzik, hogy lépést tartunk a beszélővel Nem verbális jelzések (bólogatás, előrehajlás, mosoly, hümmögés) Verbálisak (Aha, értem, óóó, persze stb.) Ajtónyitogatók Rövid mondatok, amelyek további biztatást kommunikálnak a beszélő felé. Pl. Ez érdekes, erről még szívesen hallanék., Ez alatt mit értesz?

23 Aktív hallgatás / Értő figyelem Nem csak a figyelemről biztosítja a beszélőt, hanem az igazi megértést célozza. A felszíni problémától eljuthatunk a probléma gyökeréhez. Példa párbeszéd Tanárnő, el lehetne halasztani a kiselőadásomat? Nem tudtam rendesen felkészülni. Nem volt elég időd, hogy elolvasd a könyvet? Nem az, hogy nem volt időm, csak nem írtam ki belőle mindent. Vázlatot akartál készíteni, de nem tudtál Hát A vázlat kész van, meg nagyjából tudom is, hogy mit szeretnék elmondani, de nem tudom jól elmondani. Amikor az osztály előtt beszélek, az más, olyankor valahogy semmi sem jut az eszembe. Feszélyez, hogy a többiek előtt kell beszélned. Hát igen, olyankor valahogy értelmetlennek tűnik, amit a jegyzeteimből mondok. Összefüggéstelennek érzed a vázlatodat. Igen, lehet, hogy kicsit részletesebben kellene leírnom, amit el akarok mondani.

24 Reflektív figyelem A reflektív figyelem lényege, hogy megpróbáljuk megfejteni, kitalálni, hogy mit is ért a személy azon, amit mond, milyen JELENTÉST akar közölni. A megfejtésünket állítás formájában fogalmazzuk meg. Példák: Úgy érti, hogy Úgy tűnik, hogy Úgy érzi, hogy Az Ön számára úgy tűnik, hogy Tehát Ön Czeglédi Edit egyik diasorozatának részlete, melyet a 2009-es Egészségpszichológia tárgy során használt.

25 A reflektív figyelem technikái Több szintje lehetséges: Megismétlés. Némi átfogalmazás szinonimák alkalmazásával. Lényeges átfogalmazás: a hallgató kikövetkezteti a jelentést, és ezt új szavakkal visszatükrözi. Ez kiegészíti és kibővíti a ténylegesen elhangzottakat. Reflexió/visszatükrözés: átfogalmazás az érzelmi dimenzió kiemelésével. Ezt tartják a legmélyebb formának. Általában az egyszerűbb technikát (1-2) alkalmazzuk az elején, amikor még kevéssé egyértelmű a jelentés. A mélyebb visszatükrözést a megértés növekedésével érdemes megkockáztatni. A mélyebb visszatükrözéssel csak óvatosan, mert könnyen átcsaphat értelmezésbe! Czeglédi Edit egyik diasorozatának részlete, melyet a 2009-es Egészségpszichológia tárgy során használt.

26 Rollnick és mtsai., 2008, o. Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Tanácsadó Kliens Beszéljen kérem az alkoholfogyasztásáról! Hát, majdnem minden nap iszom, de igazán nem sokat. Tehát keveset fogyaszt. [visszatükrözés] Hát ebben nem vagyok biztos. Sokat birok, többet, mint a legtöbben. Nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszthat el, és ez nincs komoly hatással Önre. [visszatükrözés] Igen ez így van. Elég sokat tudok inni. És néha meg is teszi [visszatükrözés] Így van. Megiszom 5 vagy 6 sört a munkából hazamenet. [Ebben a helyzetben hajlamosak lennénk figyelmeztetni a túlzott mennyiségre, de a tanácsadó következetes a tanácsadás stílusát illetően] Mit gondol arról, hogy ennyit iszik? [nyitott kérdés] Nem gyakran gondolkodom rajta. Néha azért gondolkodik, de nem túl gyakran. [visszatükrözés] Hát azért néha gondolkodom, tudja, ahogy egyre öregebb leszek, vissza kellene fogni. Mit vett észre magán? [nyitott kérdés] Ezek a gyomorfájások, amik úgy jönnek. Azt hiszem elég tompa vagyok már reggelenként. De ne értsen félre, nincs semmi bajom az ivással. Az ivás nem igazán okoz problémát Önnek. [visszatükrözés] Hát, ezt azért nem mondanám Czeglédi Edit egyik diasorozatának részlete, melyet a 2009-es Egészségpszichológia tárgy során használt.

27 Empátia

28 Mi az empátia? Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével, a másik emberrel való közvetlen kapcsolat során, bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek a nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megértés és megérzés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát. Buda Béla: Az empátia a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó. Budapest, 1985, 67. o.

29 Az empátia definíció kibontása A nem verbális és metakommunikatív közlések felfogásának, tudatosításának (és visszajelzésének) képessége. Pontosan érzékeljük a másik belső állapotát, miközben végig tudatában vagyunk annak, hogy ez nem saját belső állapotunk. Nem ugyanazt érezzük, mint a másik, csak mintha éreznénk. Empátia tanulása = figyelmi tréning A figyelem főleg a kliensre irányul

30 Példa 1. Kliens: Nos, már akkor is, ha csak a főnök ajtaja előtt állok, vagy ha fel kell őt hívnom igen -, hát a legszívesebben eltűnnék onnét, vagy szeretnék száz méterrel a föld alá süllyedni, - én mondom önnek, ez rettenetes, és tudom, hogy ő semmi rosszat sem tesz nekem

31 Példa 1. Exploratív kérdések Igazából miért fél a főnökétől? Más tekintélyes személytől is ennyire retteg? Maga is úgy érzi, hogy ez a félelem túlzott, miért nem szedi össze magát! Empátiás válaszok Szóval rettenetesen fél a főnökétől, s ez annál érthetetlenebb, mivel ő semmi rosszat nem tesz önnek. Elviselhetetlen, hogy főnökének még a hangjától is retteg, s nem érti miért, hiszen ő nem árt önnek.

32 Példa 2. K: Szörnyű, pocsék idő van ma. T: Nem szereti az ilyen hideg, zimankós időt. K: Utálom. Egész nap a hatása alatt vagyok. T: Úgy tűnik, közérzete nagymértékben függ az időjárástól. K: Persze, labilis vagyok, mint az időjárás.

33 Felhasznált irodalom

34 Felhasznált irodalom