Egyéni képességek fejlesztése

Átírás

1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (TÁMOP 3.1.4/08/ ) Egyéni képességek fejlesztése az óvodai nevelésben

2 Mottó: Ha elölről kezdeném a gyermeknevelést, fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet; Példálózás helyett példát mutatnék; Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék; Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék; Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot; Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék; Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném; Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat; Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről; És többet a szeretet hatalmáról. (Diane Loomans) 1

3 Fejlődés és fejlesztés A fejlesztés nem azonos a változtatással, az erőltetett rátanítással, a korrepetálással, amelyek direkt ráhatással gyors teljesítmény-, vagy viselkedésváltozást eredményezhetnek. A környezeti feltételek illesztése az érési folyamathoz a fejlesztés lényege. Ezek hiányában a fejlődési folyamat: - lelassul, retardált fejlődési menet következik be; - egyes területeken lemarad a fejlődés; - egyes struktúrák között nem alakul ki kapcsolat; - egyes területeken a kapcsolat labilis marad, - egyes területeken a kapcsolat hibásan jön létre. A fejlődés soha nem jelent egy egységes, minden képességre egyformán kiterjedő, egyenes vonalú, töretlen fejlődésmenetet. A gyermek egész fejlődése a különböző fejlődési útvonalakból összetevődő háló, s ezek integrációja hoz létre egy új minőséget a fejlődésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű inger éri az idegrendszert, akkor a különböző képességek fejlődésében más-más időpontban ugrásszerű változások figyelhetők meg. Ezek az úgynevezett szenzitív (érzékeny) fázisok, vagy szakaszok, amelyekben a gyermek különösen érzékeny egyes külső hatásokra, a fejlesztésre. Ezeket az érzékeny periódusokat különös fogékonyság jellemzi egy-egy pszichikus funkció (pl. percepció, mozgás, beszéd, stb.) fejlesztése szempontjából. A fejlesztés különböző formái: - Prevenciónak tekinthető a szenzitív periódusban alkalmazott támasznyújtás, az éppen fejlődő pszichikus struktúrák kibontakoztatását és begyakorlását biztosító környezeti hatás. - Korrekció: a fejlődési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló beavatkozás. Az optimális fejlődéshez a környezeti ráhatás tudatos alkalmazása fejlesztés szükséges. 2

4 A tanulási nehézség előjelei kisgyermekkorban, óvodáskorban, felismerésük. /Prevenciós fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére/ Tanulási zavarral küzdők csoportjába azokat a gyermekeket soroljuk, akik ép értelmi képességekkel rendelkeznek, intelligenciahányadosuk normál övezetbe sorolható, esetenként kiemelkedő, érzékszervi fogyatékosságuk nincs, mindezek ellenére nehézséggel küzdenek. Jelei sok esetben már csecsemőkorban felfedezhetők. Nem fejlődik egyenletesen, rossz étvágyú, sovány, vagy túl mohó, túlsúlyos, lassú mozgású, lassú. Mozgásfejlődése rendellenességeket mutat, beszédfejlődése késik, vagy erősen hibás. Óvodáséveiben nehezen válik le az anyjától, beilleszkedési nehézségei vannak. Az idegrendszer nem megfelelő működésének jelei lehetnek: - a gyermekben túl erős a rombolási ösztön, agresszív; - nagyon visszahúzódó, gátolt, passzív. - nem tudja jól használni a kezét, mozgáskoordinációs zavarai vannak, mind a nagymozgások, mind a finommozgások területén. - nehezen tanulnak meg verseket, dalokat, - nem érdekli a mese. - nehezen fejezi ki magát szóban, - nehezen tájékozódik térben és síkban. - bizonytalan a kezessége. A hátrányok ledolgozásához speciális és személyre szabott támogatás szükséges. Ezért fontos az okok feltárása és a tünetek feltérképezése. Tünetcsoportok: A külső megjelenésen látható jelek: Gyakori a sovány testalkat, a rossz étvágy, a nagyfokú édesség igény, a durva szálú, fakó haj, a durva tapintású matt bőrszín. Mindkét típusra jellemző a rendezetlen külső. 3

5 A viselkedés és aktivitás területén mutatkozó zavarok: Nagyon gyakran már csecsemő- vagy óvodáskorban felismerhető a túlmozgékonyság. Alacsony toleranciaszinttel rendelkeznek, ezért gyakran kerülnek konfliktusba társaikkal és a felnőttekkel is. Agressziót váltanak ki környezetükből, felnőttből, gyermekből egyaránt. Figyelemzavarok: Figyelmük nehezen rögzíthető, minden külső inger azonnal elvonja, mindenre figyelnek, ezért semmire sem tudnak igazán odafigyelni. Az érzékelés és a motorikum területén mutatkozó zavarok: Nagymozgásaik összerendezetlenek, nem tudják igazán irányítani testüket. Téri orientáció problémái: Nem tudják saját helyzetüket megítélni a térben, ezért bizonytalanul mozognak, félnek vagy öntudatlanul állandóan próbálgatják magukat. Tévesztik az irányokat, lateralizációs problémáik lehetnek. A halláshoz kapcsolódó problémák: Lehet érzékszervi (siketség, nagyothallás) vagy megkésett beszédhallás és beszédértés, saját hangját nem észleli pontosan. A látáshoz kapcsolódó problémák: Bizonytalan látás, bizonytalan a forma felismerő képességük, nem tudják sorba rendezni a vizuális információkat. A nyelvi fejlettség zavarai: Erősen beszédhibásak, gyenge a beszéd-artikuláció, szegényes az aktív és passzív szókincsük, ami nehezíti a beszédértést. Nyelvi rendellenesség a beszédkényszer is, az ilyen gyermekek állandóan beszélnek a közlés igénye nélkül. Beszédük nem hordoz mondanivalót. Másodlagosan kialakuló tünetek A kudarcok leghamarabb a viselkedésben tükröződnek. Kialakulhat egy nagyfokú kudarcelvárás bennük. Mindehhez úgy fognak hozzá, hogy nekik úgysem sikerül. A viselkedési rendellenességek stratégiák a sikertelenség kezelésére, feldolgozására. 4

6 Viselkedési rendellenességek: - agresszió: elégtételt vesznek a rajtuk esett sérelmekért - visszahúzódó, gátolt viselkedés: mintegy falat építenek önmaguk és a világ közé, így védekeznek a kudarcok ellen - bohóckodás: egy tulajdonképpeni rejtőzködés. Jobb, ha nekem nevetnek, mintha rajtam nevetnek. Sajnos ebben a szülők is partnerek. Könnyebb tudomásul venni, hogy a gyermek egy kedves, néha idegesítő bohóc, mint szembenézni azzal, milyen szerencsétlen, akinek ráadásul segíteni sem tudnak - nyafogás: általában a lányok agressziója. Így próbálják elérni, hogy mentesüljenek kötelezettségeik alól vagy megszerezzenek számukra fontos dolgokat. - testi tünetekben is realizálódhat a gyermek túlterheltsége. Ilyen pszichoszomatikus tünet a gyakori hasfájás, fejfájás, hányás, hasmenés, indokolatlan lázas állapotok. Ezek a tünetek mindig visszavezethetőek valamilyen okra vagy okcsoportra: Társadalmi ok: világjelenség, hogy a gyermek kicsi korától elkezdve ki van téve az elektronikus fény- és hangingereknek. Odaültetik a tévé elé és hosszú órákon át tétlenségre ítélve bámészkodik. Készen kapja a látványt. A színes, mozgó képek a vesztibuláris rendszert ingerlik és ez mint minden vesztibuláris ingerlés örömszerzéssel jár. Az idegrendszer a kellemes élményeket újra és újra át akarja élni» függőség. Öröklődés: Genetikai okok: pl. dyslexiás gyerekek %-ánál mutatható ki családi előzmény Lelki okok: - haláleset a családban - testvérféltékenység - önértékelési probléma (negativista nevelés) - lakóhelyváltozás 5

7 Családi okok: rendezetlen családi háttér, ingerszegény környezet Érzékszervi okok: látás, hallás, kinesztetikus és taktilis érzékelés. Bizonytalan tapintási érzetek, bizonytalan és hiányos a testséma. Sérülések: - terhesség alatti - szülés körüli sérülések - kisgyermekkori sérülések: balesetek, agyrázkódás Idegrendszer részleges éretlensége: Az idegrendszer szerveződésébe becsúszott hibák az esetek 70 %-ában szerepelnek a tanulási nehézség okai között. A fejlesztőprogram fő területei: I. Nagy és finommozgás, lateralitás fejlesztése, mozgásfejlesztés II. Percepció fejlesztés (észlelés fejlesztés) (tér-idő észlelés, látás, hallás, tapintás fejlesztés, ízlelés, szaglás) III. Verbális fejlesztés IV. A gondolkodás fejlesztése V. Dominancia fejlesztése A 3 7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás. Ezért a fejlesztés alapja mindig a mozgás. (A mozgás érése, fejlesztése meghatározó.) 6

8 I. NAGY ÉS FINOMMOZGÁS, LATERALITÁS FEJLESZTÉSE, MOZGÁSFEJLESZTÉS 1. Nagymozgások fejlesztése: járás futás ugrás mászás kúszás fejlesztése célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya, térbeli helyzete változik. Az elemi mozgások az idegrendszer egyes területeinek állapotáról tájékoztatnak. 2. Koordinációs mozgások fejlesztése: egyensúly gyakorlatok, szem kéz koordináció fejlesztése, szem láb koordináció fejlesztése, a tér mozgásos explorálása. 3. Finommozgás, finommotorika fejlesztése: építőjátékokkal, gyurmázással, rajzolással, festéssel, papírhajtogatással. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek és az önmagunkról kialakított testséma is. 4. Testséma fejlesztés: a.) Testrészek ismerete b.) A test alapkoordinátáinak személyi zónáinak kialakítása, más néven lateralitás (oldaliság): A test függőleges és vízszintes zónáinak kialakítása mozgásos feladatok gyakoroltatásával, az oldaliság a test elülső és hátulsó részeinek megismerésére játékos mozgásos feladatokkal. c.) Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások Téri tájékozódás fejlesztése A biztosan kialakult testtudat a téri tájékozódás alapja. A téri tájékozódásban ugyanis a saját test a kiindulópont, a gyermeknek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a bal és jobb irányok megkülönböztetését. 7

9 II. ÉSZLELÉSFEJLESZTÉS Az észlelés pontosabb működését a 3 4 éveseknél elsősorban a mozgás és a testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. Az 5 6 éveseknél már célzottabb, direktebb fejlesztés is szükséges. 1. Vizuális (látás) fejlesztése: A szemmozgások tudatos kontrolljának erősítése pl. mozgó tárgyak követése: balról jobbra a fej mozdulatlan marad. Vizuális zártság - egész észlelésének alakítása: Mi hiányzik? rejtett figurák megtalálása. GESTALTLÁTÁS Vizuális időrendiség: képeken elmesélt történetek kirakása Vizuális ritmus: legkülönbözőbb vizuális minták folytatása, tárgyakból kirakott minták: gyöngyök, kockák, rudak, kártyák, sorminták 2. Alaklátás és formaállandósság fejlesztése: A lehető legtöbbféle alak forma méret motoros alakítása: a.) formaalakítás mozgással b.) adott vizuális minta kirakása: forma, szín kevesebbtől az összetettebb forma felé 3. A térpercepció téri viszonyok célzott fejlesztése: Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével 4. Hallási észlelés (auditív) fejlesztése: Pl. Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt vagy tüsszent. Figyeljünk a természet hangjaira! A keresztcsatornák fejlesztése: Vizuális tapintásos interszenzoros működések fejlesztése Tapintással felismert tárgyat kell keresni vizuális mintákban 8

10 Vizuális auditív interszenzoros működések fejlesztése Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét. Vizuális -kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában. III. VERBÁLIS FEJLESZTÉS A tárgyak megnevezése a lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben, pl. Testrészek megnevezése: köröm, lábfej, sarok, Ruházat: trikó, csizma, Cselekvések: sétál, gyalogol, Térbeli viszonyok: irányok: fönt, lent, alatt, át, keresztül, Alapformák: kör, négyzet, téglalap alakú Alapszínek: piros, kék, sárga... Méret, hasonlóság, különbözőség: nagy, kicsi, hatalmas,. Savanyú A beszédkészséget az élő emberi beszéd hallgatása fejleszti a legjobban. A mesehallgatás az egyik leghatékonyabb eszköz. IV. A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE: A mozgásterápia és más képességfejlesztő eljárások során azokkal párhuzamosan az értelmi képességek automatikusan fejlődnek. Keresse meg az ok okozati összefüggéseket. Ezen belül 9

11 1. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: Mit tennél, ha.? 2. Emlékezet fejlesztés: Mechanisztikus emlékezet fejlesztése: Papagáj játék: Egyre bővülő szósorok után mondása, értelmetlen szótagsorok után mondása Késleltetett emlékezet fejlesztése: Rövid szövegek, versek, mesék megtanulása Hosszabb távú emlékezet fejlesztése: Beszélgetés a közelmúlt eseményeiről. Vizuális emlékezet fejlesztése: Mi változott meg? Tárgyak megfigyelése, lerajzolása emlékezetből. Figyelem fejlesztése: Minden feladat fejleszti a figyelmet is. Pl. Mi változott meg? Kő, papír, olló V. DOMINANCIA FEJLESZTÉSE Kézdominancia: Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás elsajátítását. Lábdominancia: A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével. Szemdominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. 10