DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER KÉZIKÖNYV

Átírás

1 DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER KÉZIKÖNYV 2011 A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP /2/KMR azonosítószámú TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést, pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en, valamint a TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR azonosítószámú KKT - Készség, Kompetencia, Tudás. A Budapesti Gazdasági Főiskola komplex szolgáltatásfejlesztése a munkaerőpiac kompetenciafejlesztési igényeinek integrálásával című európai uniós támogatású projektek keretében történt. Budapesti Gazdasági Főiskola Bp. Buzogány u

2 Tartalom Előszó...7 A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) bemutatása...8 Az intézményi szabályozások Intézményvezetők körében végzett interjús vizsgálat Legfontosabb eredmények Végzettekkel kapcsolatos megállapítások Hallgatói motivációs vizsgálatokkal kapcsolatos megállapítások Munkaerő-piaci vizsgálattal kapcsolatos vélemények Általános észrevételek A Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatai Tájékoztatás, megkeresés Lehetséges felhívási, megkeresési módok Az adatok kezelése Felkészülés az eredmények feldolgozására Az adatok elemzése Az elsőéves hallgatók lekérdezése A lekérdezés részletei A kérdőív felépítése Átmenet a felsőoktatásba: első benyomás a főiskoláról A felvételizők merítési bázisa Az intézmény- és szakválasztás más intézményekkel összehasonlítva Az intézményválasztás körülményei és szempontjai Bejutás az intézménybe Elégedettség a szolgáltatásokkal és infrastruktúrával, intézményi segítség a beilleszkedésben.. 33 Továbbtanulással kapcsolatos elképzelések Munkaerő-piaci elképzelések a tanulmányok kezdetekor Hallgatói elvárások Hatékony marketing felületek A felmérés során felmerülő veszélyek Hallgatói motivációs vizsgálat Kérdésblokkok Tanulmányokkal kapcsolatos kérdések

3 Munkával, munkavállalással kapcsolatos helyzet, motivációk feltérképezése Képzéssel kapcsolatos elégedettség Intézménnyel kapcsolatos elégedettség Szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség Általános elégedettség a Budapesti Gazdasági Főiskolával Demográfiai adatok A központi kérdőív felépítése, tematikus blokkok A hallgatók összetétele és jellemzői Képzéssel kapcsolatos jellemzők, motivációk Az iskolával kapcsolatos attitűdök Szak- és intézményválasztás Tervek további tanulmányokkal kapcsolatban, továbbtanulási hajlandóság a BGF-en Elégedettség az intézménnyel Ügyintézés módja, igények Hallgatók információs és kommunikációs technikai (IKT) eszközökkel való ellátottsága, IKT eszközök használati szokásai Módszertan Mesterszakos hallgatók motivációs vizsgálata Végzett hallgatók vizsgálata Kérdés blokkok Tanulmányokkal kapcsolatos kérdések Munkával, munkavállalással kapcsolatos helyzet, motivációk feltérképezése Képzéssel kapcsolatos elégedettség Intézménnyel kapcsolatos elégedettség Általános elégedettség a Budapesti Gazdasági Főiskolával Kapcsolattartás a Budapesti Gazdasági Főiskolával Demográfiai adatok A központi kérdőív felépítése, tematikus blokkok A végzettek összetétele és jellemzői Munkaerő-piaci tapasztalatok Kapcsolattartás az intézménnyel Az intézményi kérdőív felépítése További képzés és intézményválasztás Munkaerő-piaci tapasztalat

4 A szakmai gyakorlat értékelése Az intézmény megítélése Módszertan Felmérés során felmerülő veszélyek Mesterszakon végzett hallgatók vizsgálata Az elmúlt három évben végzettek telefonos lekérdezése A kérdőív felépítése és tematikus blokkjai Öregdiák szervezettel történő kapcsolattartás Továbbképzésekkel kapcsolatos vélemények Munkavállalás, karrier Nyelvi készség fejlesztése Munkaadók körében végzett felmérés A kérdőív felépítése Az alapszakos és mesterszakos diplomával rendelkező jelentkezők megítélése A felsőoktatási intézmény presztízse, mint szempont a munkaerő felvételnél, a BGF presztízse 72 Ismeretek a BGF-en folyó képzésről, képzési formákról Elégedettség BGF-en végzett munkavállalókkal Munkaerő-piaci szereplők bevonása az oktatásba és együttműködés az oktatási intézményekkel Módszertan Szakmai gyakorlatot befejezők kérdőíves vizsgálata Módszertan Adattisztítás Kérdőív felépítése, tematikus blokkok Demográfiai adatok Szakmai gyakorlat helye Szakmai gyakorlat alatti munkavégzés Megszerzett tudás hasznosíthatósága Szakmai gyakorlat megítélése Szakmai gyakorlati hely kiválasztása Szakmai gyakorlat és szakdolgozat kapcsolata Felsőfokú szakképzéshez kapcsolódó vizsgálatok Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók motivációs felmérése Módszertan

5 Adatkezelés, tisztítás Kérdőív felépítése, tematikus blokkok Képzéssel kapcsolatos információk Jelentkezési motiváció Munkaerő-piaci szerepvállalás Továbbtanulással kapcsolatos jövőkép Képzés és infrastruktúrával kapcsolatos vélemények Demográfiai adatok Felsőfokú szakképzésen végzettek felmérése Módszertan Adattisztítás A kérdőív felépítése tematikus blokkok Tanulmányok feltérképezése Munkaerő-piaci helyzet változása Oktatással és infrastruktúrával kapcsolatos vélemények Követelményi rendszer és záró dolgozat megítélése Demográfiai adatok Adatbázis kezelés Adatok továbbítása a központi adattár felé Összegzés Irodalomjegyzék: melléklet: Elsőéves hallgatók motivációs vizsgálat, kérdőív Elsőéves hallgatók motivációs vizsgálat, felkérő levél Elsőéves hallgatók motivációs vizsgálat, ismétlő levél melléklet: Hallgatói motivációs vizsgálat kérdőív Hallgató motivációs felmérés felkérő levél Hallgatói motivációs vizsgálat ismétlő levél melléklet Mesterszakos hallgatók motivációs vizsgálata Mesterszakos hallgatói motivációs vizsgálat felkérő levél Mesterszakos hallgatói motivációs vizsgálat ismétlő levél

6 4. melléklet Végzett hallgatók kérdőív DPR online kérdőív Végzett hallgatói felmérés, felkérő levél (postai verzió) Végzett hallgatói felmérés, felkérő levél (online verzió) Végzett hallgatói felmérés, ismétlő levél melléklet Mesterszakos végzett hallgatók vizsgálata kérdőív Mesterszakos végzett hallgatói felmérés, felkérő levél (postai verzió) Mesterszakos végzett hallgatói felmérés, felkérő levél (online verzió) Mesterszakos végzett hallgatói felmérés, ismétlő levél melléklet Telefonos felméréshez kapcsolódó kérdőív melléklet Munkaadói felmérés, kérdőív Munkaadói felmérés, felkérő levél melléklet Szakmai gyakorlatot befejezők kérdőíve Szakmai gyakorlatot befejezők vizsgálata felkérő levél Szakmai gyakorlatot befejezők vizsgálata ismétlő levél melléklet Felsőfokú szakképzésen hallgatók motivációs vizsgálata - kérdőív Felsőfokú szakképzésen hallgatók motivációs vizsgálata felkérő levél Felsőfokú szakképzésen hallgatók motivációs vizsgálata ismétlől evél melléklet Felsőfokú szakképzést befejezett hallgatók vizsgálata - kérdőív Felsőfokú szakképzést befejezett hallgatók vizsgálata felkérő levél Felsőfokú szakképzést befejezett hallgatók vizsgálata ismétlő levél melléklet Szakirányú továbbképzésen részt vevő hallgatók motivációs vizsgálata melléklet Szakirányú továbbképzésen részt vevő hallgatók motivációs vizsgálata

7 A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése: A gazdaság- és társadalomtudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén magyar és idegen nyelven az alapképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felnőttképzésben, a felsőfokú szakképzésben az országban és nemzetközileg is egyaránt vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási intézmény legyen. Ennek egyik eszköze a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása, mely révén az oktatás színvonalában, a hallgatók elégedettségében, valamint munkaerő-piaci esélyeikben az elkövetkezendő években várhatóan jelentős mértékű pozitív elmozdulás tapasztalható majd. Előszó A Budapesti Gazdasági Főiskola a TETT A Te jövőd a Te kezedbe Téve! elnevezésű projekt keretében valósítja meg a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását és az ahhoz kapcsolódó kutatások elvégzését. A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával jön létre, a Hallgatói és Intézményi Szolgáltatásfejlesztés a Felsőoktatásban című pályázati kiírás keretében. A jelenlegi felsőoktatási környezetben Magyarországon számos nehézséggel kell az intézményeknek megküzdenie. Az utóbbi években sok új felsőoktatási intézmény alakult, vagy indított új képzéseket, és ez a gazdaságtudományi képzési területet érintette a legnagyobb mértékben. Ennek következtében a hallgatókért verseny alakult ki az intézmények között, amit tovább fokoz a negatív demográfiai tendenciák egyre erősödő hatása. További nehézséget jelent, hogy a felsőoktatási intézmények képzéseibe a munkaerő-piaci elvárások csak késve, lassan épülnek be. Annak érdekében, hogy az intézmény megőrizze jelenlegi pozícióját, illetve erősítse azt, folyamatos fejlesztésekre van szüksége. E fejlesztések körébe nem csupán az infrastrukturális, informatikai területeket szükséges bevonni, hanem az oktatásfejlesztés és a hallgatói szolgáltatásokra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A projekt célja e fejlesztendő területek feltérképezése, a megfelelő stratégiák kidolgozása a hallgatói vélemények megismerése révén, azok figyelembevételével. 7

8 Az oktatás-fejlesztés egyik legfontosabb lehetősége, hogy a végzett és nagy valószínűséggel a munkaerőpiacon már jelen lévő hallgatók véleményét megismerje az intézmény, és ezáltal pozitív és negatív visszacsatolásokat, ellenőrzést kapjon munkájáról. Ezt a képet egészíti ki a munkaadók megkérdezése, ami további lényeges információt képes a vezetés részére biztosítani annak érdekében, hogy fejlesztéseiket megalapozzák. A kapott eredmények egyben azt is lehetővé teszik, hogy a kialakuló kutatások és együttműködések alapján az intézmény a felsőoktatási piac kihívásaira, illetve a munkaerőpiac változásaira is kellő gyorsassággal tudjon reagálni. A hallgatói szolgáltatások fejlesztése az oktatásfejlesztés területéhez hasonló jelentőséggel bír. Ennek oka, hogy a felsőoktatást egyre inkább jellemzi a hallgatók megszerzésért folytatott verseny. Ebben a helyzetben a képzés és oktatás színvonala mellett kitüntetett szerepet kap a hallgatói szolgáltatások rendszere és minősége is, melynek folyamatos javítása és az igényekhez igazítása már-már kötelező egy felsőoktatási intézetben. A Budapesti Gazdasági Főiskola célja olyan hallgatói motivációs vizsgálatok elvégzésére és diplomás pályakövetésre alkalmas rendszer kialakítása, amely által a felvételizők és a leendő hallgatók képesek tájékozódni arról, hogy milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon; amely az intézményi stratégiaalkotáshoz kapcsolódóan releváns információkkal szolgál az intézményben végzettek elhelyezkedési és karrierlehetőségeiről; amely alapján az intézmény megfelel a jogszabályokban előírt pályakövetési feladatoknak; amely által pontos képpel rendelkezhet az intézményben végzettek karrierjének alakulásáról, a munkaerőpiac hallgatókkal kapcsolatos elvárásairól. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) bemutatása A felsőoktatás fejlesztése érdekében Magyarországon 2009-ben központi irányítással került kialakításra a Diplomás Pályakövetési Rendszer. A program a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében európai uniós forrásból valósult meg. A központi programmal párhuzamosan az intézmények is lehetőséget kaptak saját diplomás pályakövető rendszerük 8

9 kiépítésére. A projektek keretében nem csak a végzett hallgatók megkeresése zajlik, hanem egy komplex fejlesztési program kerül kialakításra, amely magában foglalja a vezetői információs rendszerek kialakítását, alumni szolgáltatások fejlesztését, valamint egyéb oktatásfejlesztési tevékenységek végrehajtását. A központi projekt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. szakmai vezetésével történt. Ennek keretében országos felméréseket végeztek és végeznek, illetve ajánlásokat és módszertani, szakmai segítséget nyújtanak az intézmények számára. A központi projekthez kapcsolódóan kötelező kérdésblokkokat is le kell kérdezniük az intézményeknek az egyes kutatásokban (országos kérdésblokk, képzésterületi kérdésblokk és intézményi kérdésblokk). Az országos vizsgálatok fő célja, hogy a felsőoktatás-irányítás számára adatokat és információt szolgáltasson, amelyek a későbbi döntésekhez nyújtanak segítséget, támogatást. A központi program eredményeiről és szakmai anyagairól a és a honlapokon, valamint számos szakmai rendezvényen (konferenciák, szakmai kerekasztalok) tájékozódhatnak az érdeklődők. A fentiek mellett pedig a témával kapcsolatosan több szakmai kiadvány is megjelent (Diplomás pályakövetés kézikönyv, Diplomás pályakövetés 1. és 2. kiadványok). A Budapesti Gazdasági Főiskola által megvalósuló Diplomás Pályakövetési Rendszer lehetőséget biztosít az oktatás- és szolgáltatásfejlesztés irányainak meghatározására. A központi adatokkal történő összehasonlítás révén az intézmény képes pozícionálni magát a felsőoktatás rendszerében. A program lényeges eleme az együttműködés kialakítása, illetve fejlesztése a munkaerő-piaci szereplőkkel. Mindez a hallgatók elhelyezkedési esélyeinek növelését célozza meg. A végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatainak az oktatásba való adaptálása, a munkaadókkal szakmai együttműködések kialakítása, valamint a szakmai gyakorlat lehetőségének biztosítása révén az intézmény képessé válik arra, hogy a felsőoktatási piaci versenyben eredményesen legyen képes helytállni. A diplomás pályakövetési vizsgálatok és a további kapcsolódó felmérések kérdőívei kialakításakor több hasonló kérdéskör került kialakításra (honnan érkeznek a BGF-re a diákok, milyen rövid és hosszú távú továbbképzési jövőképpel rendelkeznek, munkavállalással kapcsolatos elvárások, szakmai gyakorlat megítélése, intézményi infrastruktúra és szolgáltatások elégedettségének feltérképezése). Ezek a blokkok lehetővé 9

10 teszik, hogy az intézménnyel különböző módon kapcsolatban álló kérdezettek véleményét megismerje az intézmény. A kutatások folytatása során rendelkezésre állnak idősoros adatok is, ami a változások nyomon követésében és a minőségirányítási rendszer visszacsatolásában tud segítséget nyújtani. Ez jelenti a vizsgálatok komplexitását is egyben, mert egyszerre több dimenzióban képes az intézmény tájékozódni az adatok alapján. (1. dimenzió: a vizsgálatok elemzése külön-külön; 2. dimenzió: a vizsgálatok kérdésblokkjai alapján kapott eredmények, tendenciák összehasonlítása, 3. dimenzió: az idősoros vizsgálatok eredményeinek áttekintése, a változások folyamatainak feltárása). Ezeket a vizsgálati lehetőségeket egészíti ki, (illetve előzheti meg) a fentebb említett országos eredmények tapasztalatainak és tendenciáinak beépítése az intézményi elemzések közé. A kérdésblokkok és a komplexitás megőrzésének érdekében a kérdőívek átalakításakor, aktualizálásakor figyelmet kell fordítani arra is, hogy minden kérdőívbe (a lehetőségekhez mérten) kerüljenek be az új kérdések, kérdésblokkok. Ennek figyelembevétele azért is fontos, mert az évek során a felsőoktatási környezet folyamatos változásának következtében alakulnak ki új igények, illetve korábbi problémák már nem lesznek aktuálisak. Ezért minden kutatás elején a kérdőívek aktualizálását és felülvizsgálatát nemcsak egy kutatáshoz kapcsolódóan kell elvégezni, hanem egységesen minden kérdőívre kiterjedően. Ez a folyamat a hallgatói motivációs vizsgálatok és a végzettek esetében kiegészül azzal, hogy a központi kérdésblokkok változtatásait is követni kell, hogy az intézmény adatszolgáltatásaiban ne legyenek problémák. A fentiek egyben az intézmény összehangolt, hatékony marketing stratégiájának kialakítását is szolgálják, hiszen mind az oktatás, a szolgáltatások színvonala, mind az intézményben végzett hallgatók munkaerő-piaci esélyeinek javítása a BGF versenyképességét növelik, mely eredmények megfelelő kommunikáció révén tekintélyes vonzerőt képviselnek a felsőoktatási tanulmányaikat megkezdeni szándékozó hallgatók számára. Az intézményi szabályozások A Diplomás Pályakövetési Rendszer felelőse a mindenkori általános rektorhelyettes. Feladata, hogy a projekt a vállaltak szerint megvalósuljon és a kívánt célokat elérje, illetve a támogatási periódus lejárta után is a rendszer működőképességét biztosítsa. Munkáját belső 10

11 szakemberek és külső szakértők segítik. Az intézményen belül minden karon és a Felnőttképzési központban is DPR-rel foglalkozó munkatársak kerültek kijelölésre, akik a projekt alatt felügyelik annak haladását, illetve a területükhöz tartozó szempontokat képviselik a megvalósulás folyamatában. E mellett a vizsgálatok koordinációjáért és a szervezési feladatok ellátásért külön munkatárs került kinevezésre, aki egyben összehangolja a karok és szervezetek véleményét, igényeit is. Az adatkezeléssel kapcsolatos szabályokat a BGF SZMSZ - SZMR a tartalmazza az alábbiak szerint: A Főiskola azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek a Főiskola rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá melyek a jogszabályokban és a Főiskola szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A beérkező és tárolt adatokkal kapcsolatosan az intézmény Adatkezelési Szabályzata is tartalmaz utasításokat, ami megtalálható a főiskola honlapján ( A Felsőoktatási intézményekben történő adatkezelésről a évi CXXXIX. törvény 34. és 35. bekezdései adnak részletesebb képet. A Diplomás Pályakövetési Rendszerhez kapcsolódó törvényi előírást a bekezdésében olvashatjuk: A felsőoktatási intézmények önkéntes adatszolgáltatás alapján ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. Intézményvezetők körében végzett interjús vizsgálat A Diplomás Pályakövetési Rendszer céljainak fontos kritériuma, hogy ne csak egy megvalósult projekt legyen az intézményben, hanem a kapott eredményeket a vezetés használja fel döntéseinek meghozatalában. Ennek elérésében fontos, hogy a vizsgálatokról kellő tájékoztatást kapjanak az érintettek, illetve észrevételeik beépítésre kerüljenek a kérdőívekbe, elemzési szempontokba. Ezért a projekt vezetése által meghatározott interjús 11

12 vizsgálat készült a BGF felső vezetőinek körében, melyben a kutatás különböző területeivel kapcsolatos elvárások, vélemények kerültek feltérképezésre. Az intézményvezetők körében végzett interjús vizsgálatban 8 személy került lekérdezésre (rektor, rektorhelyettesek, dékánok, a Felnőttképzési Központ igazgatója és a Minőségügyi Iroda vezetője). A megkeresések alkalmával a különböző kutatásokkal kapcsolatosan kérdeztük az alanyokat, illetve, hogy általánosságban mit várnak el a diplomás pályakövetési rendszertől. Legfontosabb eredmények: Az interjúalanyok az alábbi kérdéseket fogalmazták meg, melyekre válaszokat várnak a DPR felmérések során: Végzettekkel kapcsolatos megállapítások: A gyakorlati oktatást megfelelőnek tartották-e a hallgatók? Elhelyezkedéssel kapcsolatos információk: mennyi idő alatt sikerült elhelyezkedni, milyen munkakörben, milyen cégnél? Az első munkahely és a szakmai gyakorlat helye megegyezik-e? Milyen kritika fogalmazódik meg a végzettek körében az intézménnyel kapcsolatosan? Milyen rövid távú képzési igények jelentkeznek a végzettek körében? (Akár konkrét képzés megnevezéssel.) Hogyan érzik a végzettek: az intézményben megszerzett tudás mennyire elégséges az előrejutásukhoz? Tudják-e hasznosítani azt a mindennapokban? Milyen igények jelentkeznek a végzettek körében, mely területeken kell javítani az oktatás módszertanát, a szakmai ismereteket, az oktatási szolgáltatásokat? Előnyt jelent-e, hogy a BGF-en szereztek végzettséget (pl.: presztízs, képzési színvonal)? A jelenlegi szakirányok megfelelőek-e, ha nem, milyen jellegűeket szükséges bevezetni? 12

13 Hallgatói motivációs vizsgálatokkal kapcsolatos megállapítások: Mennyire elégedettek a hallgatók az adminisztrációval, hogyan értékelik azt a hallgatók? Az oktatókkal kapcsolatban milyen vélemények mutatkoznak? A képzés terén az elmélet és gyakorlat aránya megfelelő-e a hallgatók számára? Számonkéréskor igény lenne-e több szóbeli beszámolóra? Tapasztalhatóak-e esetleges hiányok a képzéssel, oktatókkal kapcsolatban (pl.: késés, meg nem tartott órák)? Milyen az órák minőségének, érthetőségének a megítélése? Milyen tanulási szokásokra, módszerekre lennének nyitottak a hallgatók (pl.: internet, infokommunikációs eszközök)? Mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal kapcsolatosan (pl.: teljes körű információt kapnak-e, igényelnek-e személyes kommunikációt)?. Munkaerő-piaci vizsgálattal kapcsolatos vélemények: A munkaerőpiac szereplőit mennyire kell bevonni az oktatásba (pl. tartsanak-e gyakorlati órákat meghívott gyakorlati szakemberek)? Milyen kapcsolat kialakítása szükséges, hogy rövid- és középtávon a munkaadók megrendelővé tudjanak válni? A munkaadók milyen szempontok alapján veszik fel a végzetteket (kiemelt figyelemmel a BGF-en végzett hallgatókra)? Melyek a legfontosabb szelekciós szempontok? Melyik fontosabb: a hozott tudás vagy a gyakorlati tapasztalat? A munkaadó akarja-e tovább képezni a frissen végzett hallgatókat, és ha igen, milyen formában (szakmai továbbképzéseken, vagy csak belső tréningeken)? A BGF-en végzett hallgatók mennyire tudják a hozott tudást hasznosítani, a gyakorlatban használni? 13

14 Milyen minőségűnek ítélik meg a BGF-en diplomát szerzettek nyelvtudását, kommunikációs készségét; illetve tapasztalhatóak-e ezekkel kapcsolatban problémák? Mennyire tudnak csapatmunkában részt venni, együttműködni az itt végzettek; kell-e erre nagyobb figyelmet fordítani? A munkaadók tisztában vannak-e az alapképzés és a mesterképzés közötti különbségekkel? Milyen továbbképzési igény jelentkezik a munkaadók részéről, és az milyen formában valósulhatna meg (pl. egy-két éves továbbképzés, 1-3 hónapos felkészítés)? Milyen partnerkapcsolat alakítható ki a munkaadókkal, nekik vannak-e javaslataik erre vonatkozóan? Általános észrevételek Általánosságban olyan megállapításokat tettek a kérdezettek, melyek a projekt főbb céljaival megegyeznek: A felmérések eredményei járuljanak hozzá a szolgáltatás és képzés fejlesztéséhez. A felmérések és a megkeresések hatására jöjjön létre egy adatbázis, amely lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra a végzett hallgatókkal. Hosszabb távon ez az adatbázis az esetleges szakmai kapcsolatok kialakításának az alapjául szolgálhat. Az intézmény marketinglehetőségeit bővítse, a presztízs erősítését segítse. A kapott eredményeket az intézményfejlesztési tervbe is be lehessen építeni. Lehetővé kell tenni, hogy az eredményekről tájékoztatást kapjanak a résztvevők. A menedzsment minél pontosabb kiszolgálása annak érdekében, hogy tisztán lássák az intézmény megítélését, esetleges hiányosságait. 14

15 Az interjúalanyok véleménye alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer célkitűzéseihez rendkívül hasonló kérdésekre keresik a válaszokat, amelyek elsősorban a szolgáltatásokkal és a tudás hasznosíthatóságával kapcsolatosak. Természetesen az intézmény számára kiemelten fontos, hogy a munkaerőpiac visszajelzést küldjön, esetlegesen megrendelővé tudjon válni, ami a főiskola helyzetét tovább erősítheti a vetélytársakkal szemben. A kutatásokhoz kapcsolódóan kialakított kérdőívekbe nem minden észrevételt és véleményt lehet beépíteni, mivel a kutatás keretei korlátozott lehetőségeket nyújtanak (a túl hosszú kérdőív nyilvánvalóan nem szerencsés; illetve a személyes lekérdezés keretében kérdezendő témakörök korlátozzák a lehetséges terjedelmet). Ugyanakkor ezek a kimaradó észrevételek is lényegesek, ezért a későbbiekben célszerű olyan területek kapcsán is válaszokat keresni, melyek most nem kerültek be a kutatási tervbe, kérdőívekbe. Az első kutatási szakasz lezárása után a vezetőknek célszerű a kapott eredményeket megvizsgálni a tekintetben, hogy elvárásaik teljesültek-e, megfelelő eredményeket kaptak-e. Bizonyos eredmények ismerete után esetlegesen más területet lehet a kutatási tervek közé beépíteni. Szintén fontos a vélemények megvitatása, mert az segíti a Diplomás Pályakövetési Rendszer elfogadottságát, megítélését, ezáltal sikerességét. A Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatai A kutatásokból nyerhető információk azért is jelentősek, mert a Budapesti Gazdasági Főiskolán eddig még nem zajlott hasonló, komplex felmérés. Ezen felül az országos központi felmérésekből kapható eredmények lehetővé teszik, hogy az intézmény ne csak a belső helyzetét tudja feltérképezni, hanem külső kitekintést is nyerjen. Ezekből az eredményekből melyek az összes intézményre, illetve képzésterületenkénti bontásban is elérhetőek a többi intézményhez képest is lehetőség lesz összehasonlításra, illetve a versenytársak megismerése tovább segítheti a főiskola fejlesztését, erősítését. A központi projekt keretében több kutatás és vizsgálat is megvalósul. Egyrészt a kötelező adatszolgáltatás révén valamennyi intézményről azonos jellegű információk állnak rendelkezésre, melyek így összehasonlíthatóak; feldolgozásuk, előzetesen meghatározott 15

16 szempontok alapján történő értékelésük központilag történik. Az adatfeldolgozást végző szervezet biztosítja a kapcsolatot egyéb központi adattárakkal (FIR, OKM VIR), valamint gondoskodik az eredmények visszajelzéséről az intézmények részére. A Diplomás Pályakövetési Rendszer komplexitását a fentebb említett kitekintési lehetőség mellett adja az is, hogy rövid időn belül véleményt formálhatnak az intézménnyel kapcsolatban állók (hallgatók, végzettek és munkaadók), ami képes elősegíteni a fejlesztéseket. A vizsgálatok több résztevékenységből tevődnek össze, melyek az alábbiak: Minden év őszén az első éves hallgatók körében végzett lekérdezés (évente). Minden év tavaszán a teljes aktív hallgató kör motivációs vizsgálata (évente). Minden év tavaszán az előző évben végzettek vizsgálata (évente). Minden év tavaszán 3 és 5 évvel a végzés éve után követéses vizsgálat (évente). Végzősök reprezentatív mintáján háromévenkénti telefonos lekérdezés. Munkaadók körében végzett felmérés (kétévente). Az intézmény a felméréseket további vizsgálatokkal egészíti ki, melyek a felsőfokú szakképzésben résztvevők és ott végzettek, valamint a szakmai gyakorlatot befejezők körére terjednek ki. Az említett tevékenységek időbeni megvalósulását a lentebbi táblázat tartalmazza. Ebből is látható, hogy az intézmény kevesebb, mint egy éven belül információkkal fog rendelkezni a célcsoportok megkérdezése által. A vizsgálatok kialakításakor szempont volt, hogy a kérdésblokkok minden vizsgálatban szerepeljenek, így a kapott vélemények alapján a főbb tendenciák összehasonlíthatóak lesznek. 16

17 Elsőéves hallgatói motivációs vizsgálat Hallgatói motivációs vizsgálat Egy éve végzett hallgatók követéses vizsgálata Három éve végzett hallgatók követéses vizsgálata Munkaadók körében végzett felmérés Végzettek telefonos felmérése Szakmai gyakorlatot befejezők felmérése Felsőfokú szakképzésen hallgatók motivációs vizsgálata Felsőfokú szakképzést befejezett hallgatók vizsgálata I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. A diplomás pályakövetés és a hozzá kapcsolódó egyéb vizsgálatok folyamatos évenkénti, illetve 2 vagy 3 évenkénti ismétlése által az intézmény idősoros elemzéseket is el tud végezni, amelyek az eredmények által hozott döntéseket tudják igazolni, illetve olyan 17

18 tendenciákat mutatnak meg a BGF számára, melyek a közép- és hosszú távú fejlesztések kialakítását is segíteni tudják. A projekthez kapcsolódó vizsgálatok összességében egy olyan átfogó képet alkotnak a BGFen végzettek, a jelenlegi hallgatók és a munkaadók véleményéről, amelyek az intézmény szolgáltatás- és képzésfejlesztésében is hasznosíthatóak. A következő táblázat a kutatások éven belüli ütemtervét mutatja (az utolsó oszlopban a gyakoriságát tüntettük fel). A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzendő kérdőíves kutatások ütemterve Kérdőíves vizsgálat megnevezése Kutatás dátuma Vizsgált hallgatói kör Vizsgálat gyakorisága Elsőéves október minden első évet minden évben alapképzéses hallgatók motivációs vizsgálata megkezdett alapképzéses hallgató Alapképzésben március-április minden 1 és 3 éve (majd minden évben végzett hallgatók vizsgálata 5 éve) végzett alapszakos hallgató Mesterképzésben március-április minden év 1 és 3 éve minden évben végzett hallgatók vizsgálat (majd 5 éve) végzett mesterszakos hallgató Alapszakos hallgatói március-április minden alapszakos minden évben motivációs vizsgálat hallgató Mesterszakos március-április minden mesterszakos minden évben hallgatói motivációs vizsgálat hallgató Telefonos felmérés december 300 fő 3 éve végzett 3 évente (2010-től) alapképzéses hallgató Szakmai gyakorlatot befejezők vizsgálata minden évben kétszer Felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók motivációs vizsgálata őszi félévre vonatkozóan (február) tavaszi félévre vonatkozóan (szeptember) szakmai gyakorlatot előző félévben befejező összes hallgató május minden FSZ hallgató minden évben 18

19 Felsőfokú szakképzésen végzett hallgatók vizsgálata Szakirányú továbbképzésben résztvevők vizsgálata Szakirányú továbbképzésben végzettek vizsgálata Munkaadói felmérés május május május szeptemberoktóber minden adott évet megelőző 2 évben végzett FSZ hallgató minden szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató minden szakirányú továbbképzésben adott évet megelőző 3 évben végzett hallgató 250 vállalkozás, intézmény 2 évente (2011-től) minden évben 3 évente (2011-től) 2 évente (2010-től) Tájékoztatás, megkeresés A megfelelő eredmények és a kutatások sikerességét nagyban befolyásolja, hogy minél több hallgató és végzett kapjon tájékoztatást, illetve töltse ki a kérdőívet. Ez a szempont kiemelten fontos a végzett hallgatók esetében, mert velük nincs folyamatos kapcsolata az intézménynek. A vizsgálatok sikerességének és a megfelelő eredmények elérésének több összetevője is van. Fontos, hogy megfelelő tájékoztatás előzze meg a kutatásokat, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet/kérdőíveket. A jó eredmények érdekében az adatokat megfelelően kell kezelni, és feldolgozni. A következtetések levonásához a központi eredmények megismerése és az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. országos felméréseinek, következtetéseinek figyelembevétele is rendkívül lényeges. A hallgatók figyelmének felkeltését és megszólítását a kutatásban való részvételre több csatornán keresztül szükséges kommunikálni. A széles körű felhívás kiemelten fontos, mert az alacsony válaszadási arány a vizsgálat eredményességét és megbízhatóságát csökkenti. Ahhoz, hogy a vizsgálatokban minél nagyobb számban vegyenek részt a hallgatók és a végzettek, a tájékoztatás és felhívás mellett további figyelemfelkeltő tevékenység végrehajtása is ajánlott. A tapasztalatok alapján erre alkalmas valamilyen ajándéktárgy, vagy nyereményjáték, ami érdekeltté teszi a kutatás célcsoportjait, hogy kitöltsék a kérdőíveket. 19

20 Lehetséges felhívási, megkeresési módok: A hallgatók címeire olyan felkérő, tájékoztató levelet kell kiküldeni, amely tájékoztatást nyújt a kutatásról. Röviden le kell írni a vizsgálat célját/céljait, és kiemelni annak fontosságát. Ennek előfeltétele, hogy a karok rendelkezzenek a hallgatók elérhetőségeivel, amit beiratkozáskor, vagy a hallgatói tanulmányrendszerbe való regisztráláskor lehet begyűjteni. A hallgatókat a tanulmányi rendszeren keresztül is értesíteni lehet, és a fentebb említett tájékoztató, felkérő levelet azon keresztül eljuttatni hozzájuk. Az oktatóknak előadásaikon, óráikon fel kell hívnia a hallgatóik figyelmét a kutatásra. A vizsgálat elindulása előtt és alatt az intézmény honlapján folyamatosan tájékoztatni kell az érintetteket a kutatásról. Ez lehet egy rövid cikk, esetleg egyéb figyelemfelkeltő lehetőség (pl.: felugró ablak). Az intézmények elektronikus faliújságjain is ki lehet helyezni tájékoztatást, figyelemfelkeltést a kutatással kapcsolatosan. Figyelemfelkeltő plakátok elhelyezése az intézmény épületeiben, tantermek ajtóin, a menza, a kollégium és a sportközpont területén, illetve egyéb frekventált intézményi helyeken. A Hallgatói Önkormányzatok és a Karrier Irodák folyamatos tájékoztatást, felhívást folytathatnak (pl.: kihelyezett stand, nyereményjáték). Ha a kutatás ideje alatt nagyobb főiskolai rendezvény kerül megrendezésre (pl. gólyabál, avató ünnepség), akkor azokon is lehet a vizsgálatokra történő felhívást kommunikálni. Az adatok kezelése A felméréshez kapcsolódó on-line lekérdezési felület kialakításakor ügyelni kell arra, hogy egy hallgató egy regisztrációval (vagy egyéb módon) töltse ki a kérdőívet, azaz a többszöri kitöltés lehetőségét ki kell zárni. 20