Pszichoszociális nyezők k szerepe a gyermekkori affektív zavarok kialakulásában

Átírás

1 Pszichoszociális rizikótényez nyezők k szerepe a gyermekkori affektív zavarok kialakulásában Dr. Mayer László 1

2 Gyermekkori affektív v zavarok kockázati tényezt nyezői Genetikai Egyéb b biológiai Pszichoszociális Környezeti 2

3 Pszichoszociális kockázati tényezők Szocioökon konómiai Szociodemográfiai Stresszteli életesemények 3

4 Szocioökon konómiai tényezők Szülő foglalkozása Válás s vagy egyéb b szeparáci ció Lakás s mérete, m komfortfokozata Család d anyagi helyzete Közös s háztarth ztartásban élők k száma Lakóhelyv helyváltozás Biztonságos gos-e e a lakókörnyezet 4

5 Szociodemográfiai jellemzők Életkor/nem Etnikai különbsk nbségek Települést stípus 5

6 Stresszteli életesemények Szülő betegsége ge Haláleset leset a családban Szülő munkahelyvesztése se Vita/veszekedés s a családban A gyermek bántalmazb ntalmazása, csúfol folása A gyermek kizárása az iskolából Nevelőotthoni elhelyezés Rendőrs rségi ügy 6

7 A kockázati tényezt nyezők k hatásai Kölcsönhatások, átfedések Gyermekkori, serdülőkori és s felnőtt tt- kori hangulatzavarokra A hangulatzavar kialakulására perzisztálására ra visszatérésére re 7

8 Kontinuum-hipot hipotézis Korai kezdetű disztímia 2-3 év Gyermekkori MDD vagy Serdülőkori MDD Bipoláris I. zavar 5 éven belül minor depresszió 8

9 Pszichoszociális stresszorok a korai kezdetű disztímia hátterében Több betegség, g, haláleset leset a családban (drogabúzus,, személyis lyiségzavar) Fizikai- és s szexuális abúzus gyermekkorban Több krónikus stressz, megterhelés Napi vita, veszekedés s a családban 9

10 Pszichoszociális stresszorok a bipoláris zavar hátterh tterében Felnőttkori mánim niás s epizód d előtt 28-85% 85%- ban szerepel stresszteli életesemény Szignifikáns ns összefüggés s a fiatalabb életkorral és s a férfi f nemmel Korai betegségkezdet gkezdet Bipoláris betegség g esetében a férfif rfi-nő arány 1 : 1 Felnőtt páciensek p 20-40% 40%-a a számolt be gyermekkori betegségkezdetr gkezdetről 10

11 Bipoláris zavar kialakulásában jelentős tényezők k (Akiskal( Akiskal) Családi affektív v terheltség MDD korai betegségkezdettel gkezdettel Irritabilitás,, labilis hangulat Disztími miás, ciklotími miás, hipertími miás temperamentum Temperamentum diszreguláci ciója Széls lsőséges temperamentum által generált életesemények MDD-vel komorbid ADHD, CD, alkohol- vagy drogabúzus (gyermek vagy serdülőkorban) 11

12 HEREDITY DEVELOPMENT GENDER TEMPERAMENT(S) STRESSORS AFFECTIVE EPISODE(S) 12

13 Pszichoszociális rizikótényez nyezők k a gyermekés s serdülőkori depresszió hátterében Részletes elemzés 13

14 Szocioökon konómiai tényezők vizsgálata (Gilman( Gilman) Gyermekkori alacsony SES kétszeresk tszeresére emeli az MDD lifetime rizikóját Az MDD szociális egyenlőtlens tlenségei a korai életszakaszból l származnak Gyermekkori szociális hátrh trány az MDD rizikóját t növeli n gyermek- és s felnőttkorban, rosszabb prognózist jelez és növeli a rekurrencia kockázat zatát. t. Szülők k válása v SES-től függetlenül növeli az MDD lifetime rizikóját 14

15 Szociális oki teória Környezeti tényezt nyezők, stressz +alacsony SES MDD kezdete 15

16 Szociális szelekciós s teória Környezeti, alkati faktorok MDD kezdete SES csökken vagy nem tud emelkedni 16

17 Szocioökon konómiai tényezők MDD gyermekkorban fiú:l :lány arány 1:1, vagy enyhe fiú túlsúlyly MDD serdülőkorban fiú:l :lány arány 1:2 Átv tváltás éves korban 17

18 Stresszteli életesemények Gyermek-,fiatal,fiatal-,felnőttkori Hirtelen kialakuló, elhúzódó Egyértelm rtelműen en vagy részben r negatív, pozitív Gyerekre és/vagy környezetk rnyezetére re jellemző Gyerek-sz szülő,, gyerek-kort kortárs, rs, szülő-sz szülő kapcsolatra jellemző Viselkedésf sfüggő független Genetikailag befolyásolt 18

19 Életesemények (Rice,2003) Haláleset leset Súlyos betegség Válás, különélésk Szülő gyakori távolléte Gyakori veszekedés Szülő rendőrs rségi ügye Szülő munkahelyvesztése se Közeli barát elkölt ltözése Szülő kevesebb érdeklődést mutat Szülő kevesebb szeretet fejez ki Szülő többet zsört rtölődik Rossz iskolai teljesítm tmény Rossz vizsgateljesítm tmény Közeli barát elvesztése se ( saját t hibából ) 19

20 Stresszteli életesemények Család d (diszfunkci( diszfunkció) Veszteségek (halál, l, betegség, g, válás) v Kapcsolat (szülők, kortársak) rsak) Kommunikáci ció Bántalmazás, csúfol folás 20

21 Stresszteli életesemények kutatási szempontjai Felnőtt tt- vagy gyermekkori depresszió hátterében (Jaffee( Jaffee,, 2002) Gyermekkori MDD hátterh tterében, kontroll csoporthoz viszonyítva (Williamson( Williamson, 1995,1998; Sandberg,, 2001) Gyermekkori depressziós s tünetek t hátterében (Ge( Ge,, 1994; Sund,, 2003) Gyermekkori MDD nemi, életkori megoszlása sa hátterh tterében (Ge,1994; Rudolph,, 1999) Életesemények és s genetika kapcsolata (Kendler,, 2000; Silberg,, 1999; Rice, 2003) Oki szerep tisztázása sa 21

22 Korai életesemények a felnőttkori depresszió hátterében Gyermekkori szexuális és s fizikális abúzus kapcsolódik a nők n k felnőttkori depressziójához (Brown( G.) Válás s kora gyermekkorban prediktora a felnőttkori depressziónak, szülő halála la nem (Rogers( B.,Tennant C.) Gyermekkori életesemények növelik n a felnőttkori depresszió kockázat zatát (Infrasca) Gyermekkori abúzus egész életen át növeli a depresszió rizikóját t (Gilman( ) 22

23 Gyermekkori negatív v tapasztalatok és az öngyilkosság (Adverse Childhood Experiences Study,, 2001) Gyermekkori bántalmazb ntalmazás Családi diszfunkció Depresszió Kóros szerhasználat Öngyilkosság megnövekedett kockázata (2-5X) 23

24 Kutatási eredmények Depressziós s gyerekek és s serdülők esetében szignifikáns ns összefüggést találtak ltak az átélt életesemények száma és s a depresszió között klinikai és populáci ciós s mintában is 24

25 Serdülőkori depressziós s tünetek t és s az életesemények összefüggése (Ge,, Xiaojia,1994 ) 4 éves longitudinális lis vizsgálat N=191 fiú,, 185 lányl 25 stresszteli életesemény, interjúmódszerrel Átlag életeseményszám: : 3,0 A depresszív v szimptóma ma súlyosss lyossága összefügg az átélt életesemények számával mindkét t nemnél, de a kapcsolat csak a lányoknl nyoknál l szignifikáns. ns. 25

26 Depressziós s tünetek t előfordul fordulása nemenként, nt, életkoronként nt (Ge( Ge.,X, Dev.. Psychol.1994) 26

27 Életesemények előfordul fordulása nemenként, nt, életkoronként nt (Ge( Ge.,X, Dev. Psychol ) 27

28 Vizsgált életesemények Szülő,, testvér r súlyos s betegsége ge Szülő,, testvér pszichés s betegsége ge Hozzátartoz tartozó halála la Válás Rendszeres vita, veszekedés Testvér r szület letése Költözés Szülők munkahelyvesztése se Jelentős s anyagi problémák Bántalmazás Csúfol folás Kizárás s az iskolából Intézeti elhelyezés Rendőrs rségi ügy Természeti katasztrófa Otthon elvesztése se 28

29 Életeseményátlag életkoronként nt és nemenként nt 3 2,5 2 életeseményátlag 1,5 1 0,5 fiú lány életkor 29

30 GYD-átlag az átélt életesemények száma szerint nemenként nt GYDátlag fiú lány életeseményszám 30

31 Depressziós s tünetek t előfordul fordulási gyakorisága ga nemenként, nt, az átélt életesemények száma szerint (Silberg,, 1999) 31

32 Populáci ciós s mintán n szignifikánsan nsan magasabb depressziós s pontszámok azoknál, akik: Nem élnek mindkét t biológiai szülőjükkel 2-nél l többszt bbször r költk ltöztek 3-nál l több t testvérük k van 2-nél l kevesebb barátjuk van Adoptáltak Szülőjük k munkanélk lkülili Alacsony SES / Sund,, 2003/ 32

33 A gyermek/serdülőkori kori depresszió kockázati tényezőjének nek tekinthető: Vita, veszekedés s szülőkkel és s szülők között, szakítás s a partnerrel, lógás l s az iskolából (Viselkedésf sfüggő életesemények) 2-33 vagy több t életesemény Közeli hozzátartoz tartozó halála la vagy súlyos s betegsége ge Válás, költk ltözés Biztonságos anyai kapcsolat hiánya, családi diszfunkció,, csalódások sok 33

34 Stressz-életkor letkor-nem-depresszív válasz (Karen D. Rudolph 1999) Viselkedésf sfüggő stressz serdülőkorban Interperszonális stressz lányoknl nyoknál Viselkedésf sfüggő interperszonális stressz serdülőkor korú lányoknál Viselkedésf sfüggő szülő-gyerek stressz serdülőkor korú lányoknál Kortárs rs stressz serdülőkorban 34

35 Életesemények-stressz-életkor-nem (Karen D. Rudolph 1999) 35

36 Életesemények-stressz-életkor-nem (Karen D. Rudolph 1999) 36

37 Életesemények-stressz-életkor-nem (Karen D. Rudolph 1999) 37

38 A depresszió kialakulásának folyamata serdülőkor korú lányoknál l (Cyranowski( Cyranowski,, J.M.2000) 38

39 Cholesky modell (Rice( Rice,, 2003) 39

40 Rendszeres vita/veszekedés kialakulásában szerepet játszj tszó,, genetikailag is befolyásolt tényezt nyezők Szülők k temperamentuma Gyerek temperamentuma Szülő hangulati betegsége ge,, alkohol-, szerhasználata Barátok viselkedése Iskolai környezet k hatása 40

41 A szülő pszichiátriai betegségének hatásai Genetikai közvetk zvetítés Negatív v családi légkl gkör Kevés s pozitív érzelem a gyerek felé Negatív v kognitív v sémák s átad tadása Szülő munkahelyvesztése se Alacsony SES Gyermek bántalmazb ntalmazása 41

42 A korai kezdetű depresszióéletesemény kapcsolat főf limitáci ciói Az adatok önbecslő skálákb kból l származnak Felnőtt tünetlistt netlistát t adaptálnak Alacsony elemszám, m, elsősorban sorban serdülő probandok Nehezen bizonyíthat tható az életesemények MDD-specificit specificitásasa Nehéz z ok-okozati okozati összefüggést megállap llapítani 42

43 Kutatási célkitc lkitűzések Specificitás igazolása Ok-okozati összefüggés s igazolása Specifikus életesemények, életesemény-patternek vizsgálata (nemenként, nt, életkoronként) nt) Nagyobb elemszám Alacsony életkorúak vizsgálata 43

44 Az életesemények vizsgálat latának gyakorlati felhasználása sa Kellemetlen gyermekkori élmények felismerése se (elsődleges prevenció) Az élmények halmozódásának megelőzése (elsődleges prevenció) A depresszió korai felismerése se A depresszió kiújul julásának megelőzése A kezelés s időben törtt rténő megkezdése(negat se(negatív v kognitív v sémák) s 44

45 Köszönöm m a figyelmet! 45