(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: A01K 67/033 (06.01) A01N 63/02 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 072 PCT/NL 04/0009 (72) Feltalálók: BOLCKMANS, Karel, Jozef, Florent, B-2323 Hoogstraten (Wortel) (BE); HOUTEN, Yvonne, Maria van, NL-2671 PG Naaldwijk (NL) (73) Jogosult: Koppert B. V., 261 BE Berkel en Roodenrijs (NL) (74) Képviselõ: dr. Svingor Ádám, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda KFt., Budapest (4) Atkakészítmény, annak alkalmazása, a Phytoseidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atka tartására szolgáló eljárás, a Phytoseidae atka tenyésztésére szolgáló tenyésztõrendszer, és terményen a kártevõk ellen biológiai védekezésre szolgáló eljárások (7) Kivonat A találmány tárgyát a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj populációját és a Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atka tartására vagy a Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atka haszonnövényben történõ szabadon eresztésére alkalmazható nem természetes gazdapopulációt tartalmazó újszerû atkakészítmény képezi. A találmány további szempontjai szerint, a találmány tárgyát a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tartására, az atkakészítmény alkalmazására szolgáló eljárás, és az atkakészítményt egy adott haszonnövényben biológiai védekezésre alkalmazó eljárás képezi. HU T2 A leírás terjedelme 12 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány elsõ szempontja szerint a találmány tárgyát újszerû atkakészítmény képezi. A találmány egy második szempontja szerint a találmány tárgyát a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tartására szolgáló újszerû eljárás képezi. A találmány egy harmadik szempontja szerint, a találmány tárgyát nem természetes gazdaállatként a Carpoglyphidae családból választott Astigmatidae atkafaj újszerû alkalmazása képezi a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tenyésztése céljából. A találmány egy negyedik és ötödik szempontja szerint, a találmány tárgya a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tenyésztésére szolgáló tenyésztõrendszer, és e tenyésztõrendszer alkalmazása terménykártevõk elleni védekezésre. A találmány egy még további szempontja szerint a találmány tárgya eljárás kártevõk elleni biológiai védekezésre a találmány szerinti atkakészítményt alkalmazó termény esetében. A Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atkákat széles körben alkalmazzák az üvegházi terményeken élõsködõ takácsatkák és tripszek elleni biológiai védekezésre. Üvegházi termények esetében a legfontosabb tripszfaj a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) és a dohánytripsz (Thrips tabaci). E tripszfajok ellen Amblyseius cucumeris, Amblyseius barker [Hansen és Geyti (198); Ramakers és van Lieburg (1982); Ramakers (1989); Sampson (1998); és Jacobson (199)] és Iphiseius degenerans [Ramakers és Voet (1996)] ragadozó atkákkal védekezni lehet. E fajok préda hiányában is képesek megmaradni, meghonosodni és fennmaradni folyamatos pollenellátmányt biztosító terményeken, mint például termesztett paprikán (Capsicum annuum L). Olyan terményeken, ahol nincs szabadon elérhetõ pollen, mint például uborkák és a legtöbb dísznövény, e fajok csak akkor alkalmazhatók, ha van mesterségesen biztosított táplálék. Ez a termény pollennel való leporzásával végezhetõ el. Másfelõl az Amblyseius cucumeris esetében szabályozott felszabadító rendszer [lásd Sampson, (1998) által vagy GB számú nagy britanniai szabadalmi iratban ismertetettek] is alkalmazható. E szabályozott felszabadító rendszer áll a korpából, élesztõbõl és búzacsírából álló táplálékkeveréket tartalmazó kompartmentummal ellátott zacskóból, Tyrophagus putrescentiae korhadékatka-populációból és az Amblyseius cucumeris ragadozó atka populációjából. A Tyrophagus putrescentiae korhadékatka aktív populációt képez a táplálékkeveréken és a ragadozó atka populációja számára nem természetes gazdaként szolgál. A terményre kampóval felakasztott zacskókból 4-6 hétig folyamatosan jutnak ki ragadozó atkák. Mivel az Amblyseius cucumeris atkák száma a táplálék jelenlétének hatására csak kismértékben emelkedik, a kártevõ elleni elégséges mértékû védekezéshez nagy mennyiségû ragadozó atkának kell kijutni. Miután az Amblyseius cucumeris nagy mennyiségben gazdaságosan tenyészthetõ a fentiekben leírt táplálékkeveréken elégséges mennyiségekben elõállítható Tyrophagus putrescentiae korhadékatkán, ezért ennek gazdaságos kivitelezése megoldott. Bár a tripszek elleni védekezésre léteznek sokkal hatékonyabb, nagyobb predációs arányú és a táplálék mennyiségére jobban reagáló ragadozó atkák, mint például a Typhlodromalus limonicus és Iphiseius degenerans, az igen nagy mennyiségekben könnyen tartható Amblyseius cucumeris még mindig a legelterjedtebben alkalmazott faj. Az Iphiseius degeneranst tömegesen szokták ricinusnövényen (Ricinus communis L, Euphorbiaceae) tartani. A növény által folyamatosan termelt pollen lehetõvé teszi, hogy nagy atkapopulációk fejlõdhessenek ki. Az üvegházi növénytermesztéshez szükséges hatalmas felületek és magas beruházási költség miatt az Iphiseius degenerans bekerülési költsége az Amblyseius cucumeriséhez képest igen magas. E magas bekerülési költség miatt a termesztõk csak igen alacsony számban, jellemzõen hektáranként ragadozó atka mennyiségben, engedik ki az állatokat. Ennélfogva, az Iphiseius degenerans alkalmazása a paprikákra (Capsicum annuum L.) korlátozódik, amelyek elegendõ mennyiségû pollent biztosítanak ahhoz, hogy azokon a ragadozó atkák a kártevõk elleni védekezésre elégséges méretû populációvá tudjanak fejlõdni. Akár hónapokba is beletelhet, mire az Iphiseius degenerans populációja eléggé erõs lesz ahhoz, hogy a kártevõ tripszek populációjára jelentõs hatást gyakoroljon. Üvegházi és szabadföldi terményeken, a ragadozó atkákkal világszerte sikeresen szabályozták a kétfoltos takácsatkát (Tetranychus urticae). A legfontosabb faj a biológiai védekezés céljára kereskedelmi forgalomban legrégebb óta beszerezhetõ Phytoseiulus persimilis [Hussey és Scopes (198)] és a Neoseiulus californicus [Wei-Lan és Laing (1973)]. Mindkét ragadozó atkát tömegesen tenyésztik üvegházakban babnövényen (Phaseolus vulgaris) tartott, természetes gazdaállatukon, a Tetranychus urticae¹n. A tudományos irodalomban számos, molytetûn élõsködõ ragadozó atkát ismertettek [Teich (1966); Swirski és munkatársai (1967); Nomikou és munkatársai (01)]. Sajnos a mai napig sincs a kereskedelmi forgalomban elérhetõ ragadozó atka a molytetvek elleni biológiai védekezés céljából. Bár a ragadozó atkákról köztudott, hogy molytetveket zsákmányolnak, a technika még feltehetõen nem ismerte fel ezen atkák molytetvek elleni biológiai védekezésre szolgáló ágensként való alkalmazhatóságát. Az erõsítõ biológiai védekezés során biológiai ágenseket engednek szabadon a terményben egy adott kártevõ elleni védekezés céljából. Ennél fontosabb, hogy a molytetvek ellen esetleg potenciálisan hatékony ragadozó atkákra a technikában még nincs olyan elérhetõ, nagyszámú ragadozó atka szabadon eresztésének lehetõvé tételéhez szükséges, gazdaságos tömegtenyésztõ rendszer, amely a legfontosabb probléma az atkák erõsítõ biológiai védekezõ ágensként való hasznosíthatóságát tekintve. 2

3 Ehelyett a molytetvek ellen parazita darazsak például az üvegházi molytetû ellen Encarsia formosa és Eretmocerus eremicus darazsak, illetve a dohánymolytetû (Bemisia tabaci) ellen az Eretmocerus mundus parazita darázs szabadon eresztésével védekeznek. Emellett számos ragadozót például a Macrolophus caliginosus ragadozó poloskát és a Delphastus catalinae katicabogarat tartanak tömegtenyészetben és eresztenek ki. E parazitoidok és ragadozók mindegyikének tömeges tenyésztésébe beletartozik a növények és molytetvek tenyésztése, amelyhez figyelemre méltó beruházásokra van szükség. Molytetvek és más, terményeket károsító kártevõk ellen, tenyészközegben, nem természetes gazdaatkán, gazdaságosan, nagy mennyiségben tenyészthetõ ragadozó atkákkal végzett biológiai védekezés igen elõnyös lehet, mivel egy ilyen tenyésztõrendszerben korlátozott méretû felületet alkalmaznak. Továbbá, egy ilyen rendszerben a ragadozó atkák tenyésztése szabályozott környezetû kamrákban történhet. Mint ilyen, nincs szükség hozzá üvegházakra és terményekre irányuló nagy beruházásokra. A legutóbbi kutatások jelezték, az Amblyseius swirskii ragadozó atka használhatóságát a tripszek (Thrips tabaci és Frankliniella occidentalis) és molytetvek (Trialeurodes vaporariorum és Bemisia tabaci) elleni biológiai védekezés hatékony ágenseként való alkalmazásban [Nomikou, Janssen, Schraag és Sabelis (01); Messelink és Steenpaal (03); Messelink (04); Messelink és Steenpaal (04); Bolckmans és Moerman (04); Messelink és Pijnakker (04)]. Az Amblyseius swirskii a kártevõk és a növényi pollen jelenlétére igen erõs számbeli választ mutatott. Ez azt jelenti, hogy a jó biológiai védekezés eléréséhez az Amblyseius cucumeris fajhoz képest sokkal kevesebb számú atkát kell szabadon ereszteni. Édespaprika-növényen végzett kísérletben, a levelenként 1 Amblyseius swirskii szabadon eresztése ugyanolyan szintû védekezést eredményezett a nyugati virágtripsz ellen, mint a levelenként szabadon eresztett Amblyseius cucumeris [Bolckmans és Moerman (04)]. A technika állásában ismertették, hogy az Amblyseius swirskii a saját fajának vagy más ragadozó atkák például Agistemus exsertus vagy Euseius scutalis protonimfáit is elfogyaszthatják [lásd Rasmy és munkatársai, Cannibalism and Interspecific Predation of the Phytoseiid mite Ambliseius swiirski. Journal of Pesticide Science, 77, 23 2 (04)]. A GB A számú nagy-britanniai szabadalmi irat élõ ízeltlábúak, például a Phytoseiulus persimilis, terjesztésére szolgáló eljárást és módozatokat ismertet. Ramakers [Mass production and introduction of Amblyseius mckenziei and A. cucumeris, IOBCWPRS Bulletin 6, 3 6 (1983)] ismerteti a jelenleg Neoseiulus cucumerisként besorolt Amblyseius cucumeris és a jelenleg Neoseiulus mckenziei néven számon tartott Amblyseius mckenziei tömeges tenyésztését pótgazdaállatként alkalmazott Acarus farrison. Chmielewski [Wyniki badan morfologicznych, biologicznych I ekologicznych nad roztoczkiem suszowym Carpoglyphus lactis, Prace Nauk. Inst. Ochrony Roslin 13, 87 6 (1971); Morfologia, biologia I ekologia Carpoglyphus lactis (L, 178) (Glycyphagidae, Acarina), Prace Nauk. Inst. Ochrony Roslin 13, (1971)] a Carpogtyphus lactis morfológiájáról és biológiájáról adott leírást. Noumikou és munkatársai [Phytoseiid predators suppress populations of Bemisia tabaci on cucumber plants with alternative food. Experimental and Applied Acarology 27, 7 68 (02)] teszteket végeztek annak vizsgálatára, hogy egyetlen, hímsteril uborkanövényen az Euseius scutalis és Typhlodromips swirskii (más néven Amblyseius swirskii) hatékony¹e a Bernisia tabaci populációk ellen. A technikában az Amblyseius swirskii fajnak csak a pollenen [(Messelink és Pijnakker (04)], és a Corcyra cephalonica vagy Ephestia kuehniella Lepidoptera fajok petéinek alkalmazásával végzett tenyésztése ismert [Romeih (04)]. A pollenen való tenyésztéshez nagy üvegházi területekre van szükség az elégséges mennyiségû pollent biztosító növények, mint például ricinus (Ricinus communis), termesztéséhez, vagy arra, hogy alkalmas növénybõl, például a gyékénybõl (Typha spp.), szabadföldi pollengyûjtésre kerüljön sor. A szabadföldi pollengyûjtés igen munkaigényes és csak korlátozott mennyiségek gyûjthetõk. A méhek által gyûjtött pollen a ragadozó atkák tenyésztésére nem alkalmas. A Lepidoptera fajok petéin történõ tenyésztés esetében, a peték elõállításához nagy beruházásra van szükség, és így az igen költséges. Mivel az Amblyseius swirskii tenyésztéséhez elérhetõ tápanyagokat kivonták a forgalomból, e ragadozó atka a piac számára nagy mennyiségben nem elérhetõ. Ennélfogva az Amblyseius swirskii gazdaságos tömeges tenyésztését lehetõvé tevõ, alternatív táplálékforrások elõnyösek lennének, mivel erõsítõ biológiai védekezési ágensként e ragadozó atka különféle növénykártevõk elleni alkalmazásra alkalmassá válna. Azt tapasztaltuk, hogy az Amblyseius swirskii eltartható legalább egy Astigmatidae atkafajt tartalmazó, nem természetes gazdapopuláción. Így, a találmány elsõ szempontja szerint, a találmány tárgyát az alábbiakat tartalmazó atkakészítmény képezi: a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atka tenyészpopulációja; legalább egy Astigmatidae atkafajt tartalmazó, nem természetes gazdapopuláció; hordozó a populáció egyedei számára; ahol az Astigmatidae atkafaj a Carpoglyphidae családból kerül kiválasztásra, például a Carpoglyphus nemzetségbõl, például, Carpoglyphus lactis. Amblyseius swirskii Athias-Henriot, 1962, [Chant és McMurtry (04), [= Typhlodromips swirskii (Athias- Henriot, 1962)], [de Moraes és munkatársai (04)] természetes gazdanövényeirõl izolálhatók a Swirski, és munkatársai, (1967) és Athias-Henriot (1962) által leírtak szerint. Az Astigmatidae atkák természetes élõhelyükrõl izolálhatók a Hughes (1977) által leírtak szerint, illetve 3

4 fenntarthatók és tenyészthetõk a Parkinson (1992), illetve a Solomon és Cunnington (1963) által megadottakat követve. Nem természetes gazdafajnak számít az olyan faj, amely a Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atkafajoktól eltérõ természetes élõhelyet népesít be, ám ennek ellenére a nem természetes gazda egy vagy több fejlõdési stádiuma alkalmas zsákmányként szolgál a Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atka legalább egy fejlõdési stádiumának. Legfontosabb, hogy a Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atka a nem természetes gazda táplálékán való tartás esetén is képes fejlõdni és szaporodni, úgyhogy a tenyészpopulációban lévõ egyedek száma megnõhet. Az Amblyseius swirskii természetes élõhelye olyan növényeken található, ahol a táplálékként szolgáló kártevõ szervezetek (rovarok és atkák) vannak. A Carpoglyphidae családba tartozó atkák rendszerint valamilyen raktározott élelmiszertermék például gabonák és gabonatermékek (például liszt, korpa), szárított gyümölcs vagy más házi környezet kártevõinek számítanak. Így a találmány szerinti készítmény a természetben elõ nem forduló atkatársulást biztosít, mivel a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atka más élõhelyet népesít be, mint a Carpoglyphidae családból választott Astigmatidae atkák. A találmány szerinti készítmény nem csak az Amblyseius swirskii tömeges tenyésztésére alkalmas. A készítmény az Amblyseius swirskii mozgó ragadozó fejlõdési stádiumait vagy e mozgékony fejlõdési stádiumokká fejlõdõ stádiumokat is tartalmaz, és biológiai növényvédõ ágensként alkalmazható. A készítmény a populáció egyedei számára alkalmas hordozót tartalmaz. A hordozó lehet bármilyen szilárd anyag, amely az egyedek számára alkalmas hordozófelületet biztosít. Elõnyös, ha a hordozó porózus közeget biztosít, amely lehetõvé teszi az atkapopuláció metabolizmusa során képzõdõ gázok cseréjét és az általuk termelt hõ leadását. Ilyen alkalmas hordozók például a növényanyagok, mint például búzakorpa, hajdinapelyva, rizspelyva, fûrészpor, kukoricacsutkadara stb. Elõnyös továbbá az is, ha a nem természetes gazdapopulációhoz alkalmas tápanyag is hozzá van adva a készítményhez. Esetleg a hordozó maga is tartalmazhat alkalmas tápanyagot. Alkalmas tápanyag hasonlíthat a Parkinson (1992); Solomon és Cunnington (1963); Chmielewski (1971a); Chmielewski (1971b) által vagy a GB számú nagy-britanniai szabadalmi iratban leírt tápanyaghoz. A nem természetes gazda tartalmaz legalább egy, a Carpoglyphidae családból, például a Carpoglyphus nemzetségbõl választott atkafajt, például Carpoglyphus lactist. A nem természetes gazda elfogadását illetõen különbségek figyelhetõk meg a Amblyseius swirskii különbözõ törzsei között. Továbbá szelektív tenyésztéssel ki lehet tenyészteni egy adott, nem természetes gazdára adaptálódott specifikus törzset A leírás szerinti értelemben a tenyésztés kifejezésbe beletartozik az ivari úton történõ tenyésztés és egy adott populáció növelése. Egy adott tenyészpopuláció tartalmazhat ivarilag érett egyedeket mindkét nembõl, és vagy mindkét nem, más fejlõdési stádiumú egyedeit, például petéket és/vagy nimfákat, amelyek szexuálisan érett, kifejlett egyedekké érhetnek. Esetleg a tenyészpopuláció tartalmazhat egy vagy több megtermékenyített nõstényt. A tenyészpopuláció lényege az, hogy ivari szaporodása révén képes legyen az egyedei számát növelni. Elõnyös, ha a nem természetes gazdapopuláció egy a fentiek szerint meghatározott tenyészpopuláció, amely képes fenntartani és bizonyos mértékig növelni az azt alkotó egyedek számát. Amennyiben a nem természetes gazda tenyészpopulációként lett biztosítva, elõnyös, ha a nem természetes gazda tápanyagát is biztosítjuk. A tápanyag lehet a Solomon és Cunnington (1963); a Parkinson (1992); Ramakers és van Lieburg (1982) által vagy a GB számú nagy-britanniai szabadalmi iratban leírt tápanyaghoz hasonló tápanyag. A nem természetes gazdát a Carpoglyphydae családból, például a Carpoglyphus nemzetségbõl választjuk ki, és a legelõnyösebb nem természetes gazda a szárítottgyümölcs-atka (Dried Fruit Mite, Carpoglyphus lactis (Linne, 178) (Acari: Carpoglyphidae). A Carpoglyphus lactis egy kozmopolita faj, amely különféle raktározott szerves anyagon képes fejlõdni. Legtöbbször a szárított gyümölcsön, például szárított fügén, szilván, mazsolán stb., és a méhkaptárokban lévõ törmeléken található [Hughes (1977); Chmielewski (1971a); Chmielewski (1971b). A Tyrophagus putrescentiae fajjal ellentétben, a Carpoglyphus lactis a terményeket nem károsítja. Ennélfogva ezen elõnyösen kiválasztott, nem természetes gazda esetében elõnyös, ha a találmány szerinti készítményt növényvédelemre alkalmazzuk oly módon, hogy a nem természetes gazda populációját alkotó egyedek érintkezésbe léphetnek a haszonnövénnyel, például ha a készítményt a terményre vagy annak közelébe juttatjuk ki, vagy lassú/szabályozott/hosszan tartó szabadon eresztést biztosító zacskókban alkalmazzuk. A Carpoglyphus lactis egy további elõnye az, hogy kozmopolita fajként van számon tartva, és emiatt az azt tartalmazó termékek nemzetközi kereskedelmét kevesebb szabályozómegkötés érinti, mint amilyenek az idegen fajok esetében számos országban fennáll. Ismert az is, hogy a Carpoglyphus lactis különösen alkalmas nem természetes gazda az Amblyseius swirskii számára, mivel az Amblyseius swirskii képes e gazda több stádiumán, sõt bizonyos körülmények között minden stádiumán táplálkozni. A találmány elõnyös megvalósítási módjában a Carpoglyphus lactis a nem természetes gazda. A készítményben a Phytoseiidae ragadozó atkafaj számának és a nem természetes gazda egyedszámának aránya lehet körülbelül 00:1 és 1: közötti, például körülbelül 0:1 és 1: közötti, például 1:1 és 1: közötti, elõnyösen körülbelül 1:4, 1: vagy 1:7. 4

5 A relatív számok a készítmény specifikus, tervezett alkalmazásától és/vagy a Phytoseiidae atka populációjának a nem természetes gazdán való fejlõdésének helyzetétõl függhetnek. Általános készítmények, ahol a nem természetes gazda egyedeinek száma meghaladja a Phytoseiidae atka egyedeinek számát, elõnyösek a Phytoseiidae atkafaj tenyésztéséhez, így biztosítva van a Phytoseiidae atka számára megfelelõ zsákmány. Azonban, ahogyan a nem természetes gazdán való élõsködés során nõ a Phytoseiidae atka populációja, nõ a Phytoseiidae atkafajok egyedeinek relatív száma. Viszonylag nagyobb számú Phytoseiidae ragadozó atkát tartalmazó készítmény elõállítható viszonylag alacsony számú ragadozó atkát tartalmazó készítménybõl és a nem természetes gazdán való élõsködéssel lehetõvé teszi a Phytoseiidae ragadozó atka tenyészpopulációjának fejlõdését. Esetleg viszonylag alacsony számú Phytoseiidae ragadozó atkát tartalmazó készítmény elõállítható viszonylag magas számú ragadozó atkát tartalmazó készítmény és viszonylag alacsony számú ragadozó atkát tartalmazó készítmény, ideértve a kizárólag nem természetes gazdát tartalmazó készítményt is, összekeverésével, igény szerint, a nem természetes gazda számára alkalmas hordozóval és/vagy tápanyaggal kombinálva. A találmány egy további szempontja szerint a találmány tárgyát a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tartására szolgáló eljárás képezi. Az eljárásban biztosítjuk a találmány szerinti készítményt, és lehetõvé tesszük, hogy a Phytoseiidae ragadozó atka a nem természetes gazdapopuláció egyedein élõsködjön. A Phytoseiidae ragadozó atka optimális fejlõdéséhez a készítményt például 18 3 C, elõnyösebben C, legelõnyösebben 22 2 C hõmérsékleten tartjuk fenn. Az alkalmas relatív páratartalom 7 9%, elõnyösebben 80 90% tartományba esik. E hõmérsékleti és relatív páratartalomra vonatkozó tartományok általában alkalmasak a nem természetes gazdafaj fenntartására is. Elõnyös, ha a készítmény a porózus közeg biztosítására alkalmas, és a nem természetes gazdafaj számára tápanyagot szolgáltató hordozót tartalmaz, és ha a nem természetes gazdafaj háromdimenziós tenyészetként van fenntartva a hordozón. Ilyen háromdimenziós tenyészetben a nem természetes gazdafajok egyedei mind három dimenzióban szabadon mozoghatnak. Ily módon a gazdafaj a hordozó nagyobb részét fertõzheti meg és jobban hasznosíthatja a tápanyagot. Az Amblyseius swirskii mozgékony stádiumainak a nem természetes gazda egyedeihez viszonyított méretét tekintve, a nem természetes gazdán való táplálkozás során az Amblyseius swirskii általában szintén meg fogja fertõzni a hordozó teljes térfogatát. Elõnyös, ha a háromdimenziós tenyészet elõállítása úgy történik, hogy a hordozót háromdimenziós rétegben biztosítjuk, azaz olyan rétegben, amely három dimenziójú és a három dimenzió közül kettõ nagyobb, mint a harmadik dimenzió. Például vízszintes réteg, amelynek hossza és szélessége a méter nagyságrendbe esik, egy bizonyos vastagság pedig centiméter nagyságrendû. Elõnyös a háromdimenziós réteg, mivel lehetõvé teszi a metabolizmus során képzõdött hõ és gázok megfelelõ cseréjét, és a kétdimenziós réteghez képest nagyobb elõállítási térfogatot biztosít. A találmány egy további szempontja szerint, a találmány tárgyát nem természetes gazdaállatként a Carpoglyphidae családból választott Astigmatidae atkafaj alkalmazása képezi a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atka tenyésztése céljából. Az Astigmatidae atka elõnyösen a Carpoglyphidae családból kerül kiválasztásra, például a Carpoglyphus nemzetségbõl, például Carpoglyphus lactis. A fentiekben tárgyaltak miatt, az Astigmatidae atka legelõnyösebben Carpoglyphus lactis. A találmány egy további szempontja szerint, a találmány tárgyát az Amblyseius swirskii ragadozó atka tartására szolgáló eljárás képezi. A tenyésztõrendszer a találmány szerinti készítmény tartására szolgáló tartályt tartalmaz. A tartály bármilyen, mindkét populáció egyedeinek fogvatartására alkalmas típusú lehet. A tenyésztõrendszer tartalmazhat a rendszer belsõ és külsõ része közötti gáz- (metabolitikus gázok) és hõcserét elõsegítõ eszközt, például szellõzõnyílásokat. Ilyen szellõzõnyílásoknak meg kell gátolniuk a populáció egyedeinek kiszökését a tartályból. Ezt a szellõzõnyílások, például hálóval történõ, lefedésével lehet befolyásolni. A tenyésztõrendszer alkalmas lehet a Phytoseiidae családba tartozó atkafaj tömegtenyésztésére. Esetleg a tenyésztõrendszer alkalmazható a Phytoseiidae családba tartozó atka szabadon eresztésére valamilyen terményre. Ez esetben elõnyös, ha a tartály oly módon van kialakítva, hogy alkalmas legyen a Phytoseiidae családba tartozó atka mozgó stádiumainak egy bizonyos pillanatban való szabadon eresztésére. Ez befolyásolható a tartályban lévõ zárható és kinyitható nyílás biztosításával. Esetleg vagy amellett, viszonylag kis kieresztõnyílásokat lehet biztosítani a tartályban, így egy adott idõszakban a tartályt a Phytoseiidae atka mozgó stádiumainak csak bizonyos száma hagyhatja el. Ily módon, a tenyésztõrendszer a Sampson (1998) által és a GB számú nagy-britanniai szabadalmi iratban leírt lassú szabadon eresztésû vagy elhúzódó szabadon eresztésû rendszerhez hasonlóan üzemelhet. Egy ilyen, a Phytoseiidae ragadozó atka terményben történõ szabadon eresztésére szolgáló tenyésztõrendszerben a tartály elõnyösen úgy van méretezve, hogy az a terményre felfüggeszthetõ vagy a termény tövére helyezhetõ legyen. A terményre való felfüggesztéshez a tartály ellátható a felfüggesztéshez szükséges módozattal, például zsineggel vagy kampóval. A találmány egy további szempontja szerint a találmány tárgya a találmány szerinti tenyésztõrendszer alkalmazása növénykártevõk elleni védekezésre valamilyen terményben.

6 A kártevõ az alábbiak bármelyike lehet: molytetvek, például Trialeurodes vaporariorum vagy Bemisia tabaci; tripszek, például Thrips tabaci vagy Frankliniella spp., például Frankliniella occidentalis, takácsatkák például Tetranychus urticae, tarsonemida atkák (szélesatkák) például Polyphagotarsonemus latus. A Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkáról kimutatták, hogy megfelelõen hatékony e kártevõk ellen. A termény lehet, minden korlátozás nélkül, az alábbiak bármelyike: (üvegházi) zöldségfélék, például paprikák (Capsicum annuum), padlizsánok (Solarium melogena), tökfélék (Cucurbitaceae) például uborkák (Cucumis sativa), dinnyék (Cucumis melo), görögdinnyék (Citrullus lanatus); lágy gyümölcsök [például eprek (Fragaria x ananassa)], málnák (Rubus ideaus), (üvegházi) dísznövények (például rózsák, gerberák, krizantémok) vagy gyümölcsfák (például Citrus spp.). A találmány tárgya továbbá kártevõk elleni biológiai védekezési eljárás egy adott terményben, amely során a terménynek biztosítjuk a találmány szerinti készítményt. A kártevõk a találmány szerinti alkalmazásban leírtakhoz hasonlóak lehetnek. A találmány szerinti eljárásban a készítmény oly módon biztosítható, hogy a készítmény egy adott mennyiségét számos termény közvetlen közelébe, például a termények tövéhez juttatjuk ki. A készítmény kijuttatható a terményre egyszerûen úgy, hogy a készítményt a terményen vagy a termény tövénél szétszórjuk az erõsítõ biológiai védekezésre alkalmazott atkakészítmények alkalmazásánál szokásos gyakorlat szerint. A készítmény egyes termény számára biztosítható, szórással kijuttatandó mennyisége 1 ml közötti tartományba esik, például 1 ml, elõnyösen 2 ml. Esetleg a készítmény a találmány szerinti egy adott terményben a Phytoseiidae ragadozó atka kiengedésére alkalmas tenyésztõrendszerben is biztosítható sok terménynek. A tenyésztõrendszer elhelyezhetõ sok termény közelében, például azokon vagy azok tövénél. Nem szükséges, hogy a találmány szerinti, kártevõk elleni biológiai védekezési eljárásban a készítmény minden terménynek biztosítva legyen, mivel a kereskedelmi terményeken normális esetben sûrûn termesztik. A Phytoseiidae ragadozó atkák átjuthatnak az egyik terményrõl a másikra. Megfelelõ növényvédelem céljából, a találmány szerinti készítménnyel ellátandó termények száma függ az adott körülményektõl és a szakember azt könnyen meg tudja határozni szabadföldi tapasztalatai alapján. Általában meghatározóbb a Phytoseiidae ragadozó atkák a hektáranként szabadon eresztendõ száma. A szám lehet hektáranként 00 3 millió, jellemzõen millió vagy A találmány egy elõnyös megvalósítási módjában, a találmány szerinti biológiai védekezési eljárásban a termény kiválasztása a készítmény alkalmazásával kapcsolatban leírtaknak megfelelõen történik A találmányt az alábbiakban részletesen leírjuk az alábbi példák segítségével, amelyek a találmány különbözõ szempontjainak a találmányt semmiben sem korlátozó megvalósítási módjait mutatják be. 1. példa A Carpoglyphus lactis atka (Astigmatidae) tömeges tenyésztése Carpoglyphus lactis atkát sütõélesztõt tartalmazó tápközegen tömegtenyészetben tartottunk [Chmielewski (1971a); Chmielewski (1971b)]. A tenyészetet szellõztetett tartályokban (például megfelelõ, az atkák kiszökésének meggátlására 47 mikronos gézzel fedett szellõzõnyílásokkal ellátott vödrökben) tartottuk 22 C és 2 C közötti hõmérsékleten, 8 90% relatív páratartalom mellett. A tömegtenyésztés sikerességét befolyásolhatja az, ha az állatoknak legalább hetente egyszer friss tápközeget adunk. A mennyiség a tápközegben lévõ atkák számától függ, de jellemzõen a tenyészet eredeti térfogatát alkotó tápközeg 0 0%¹át adjuk hozzá. A tenyészréteg vastagsága lehet 1 cm, viszont ne legyen annyira vastag, hogy ne tudja biztosítani a metabolizmus során keletkezõ gázok, például szén-dioxid, és az oxigén, illetve hõ optimális cseréjét. Amikor e tápközegben Carpoglyphus lactis tenyésztésére került sor, az atkák és a tápközeg biomasszájának tömegszázaléka % és % közötti értéket ér el. A populáció, jellemzõen, hetente 2-4-szeresére nõ. 2. példa Az Amblyseius swirskii tömeges tenyésztése Carpoglyphus lactison Amblyseius swirskii atkát tartottunk szellõztetéssel ellátott tartályokban (például megfelelõ, az atkák elszökésének meggátlására 47 mikronos gézzel fedett, a metabolizmus során képzõdõ gázok és hõ optimális cseréjét biztosító szellõzõnyílásokkal ellátott vödrökben) tartottunk hordozóként 2 cm vastag rétegben elhelyezett hajdinapelyván. A metabolizmus során keletkezõ gázok, például szén-dioxid, és az oxigén, illetve hõ optimális cseréjének biztosítása végett a hordozónak nem szabad túl vastagnak lennie. Az atkák és a tápközeg biomasszájának tömegszázalékát tekintve 1% és % közötti értékû Carpoglyphus lactis tenyészpopulációt adtunk a tartályba legalább hetente egyszer. A hozzáadandó Carpoglyphus lactis mennyiségét a tartóedényben jelen levõ Phytoseiidae ragadozó atkák és Carpoglyphus lactis számának alapján számítottuk ki. Optimális esetben, a friss Carpoglyphus lactis hozzáadása után, a ragadozó-zsákmány aránynak 1:7 és 1:12 közöttinek kell lennie. A tenyészetet 22 C és 2 C közötti hõmérsékleten, 8 90%¹os relatív páratartalom biztosításával tartottuk úgy, hogy tartóedénybenaco 2 maximális szintje maximum 70 ppm volt. Ilyen körülmények között az Amblyseius swirskii tenyészpopulációja képes hetente megkétszerezõdni vagy megháromszorozódni. Jellemzõ elérhetõ sûrûség: 0 00 ragadozó atka/g tenyésztáp. 6

7 3. példa Amblyseius swirskii peterakási tesztje a Carpoglyphus lactis juvenilis és adult fejlõdési stádiumain E kísérlet célja annak vizsgálata volt, hogy vajon az Amblyseius swirskii mutat¹e valamilyen preferenciát a Carpoglyphus lactis juvenilis stádiumai (peték, lárvák és nimfák) iránt vagy képes táplálkozni e nem természetes gazda kifejlett stádiumain is. E kérdés megválaszolásához, különféle tenyésztõrendszereket hoztunk létre az Amblyseius swirskii tartásához (egy részük juvenilis stádiumú Carpoglyphus lactisokon, mások pedig kifejlett Carpoglyphus lactisokon táplálkoztak). Összehasonlítottuk a táplálékforrásként kifejlett Carpoglyphus lactis stádiumokat hasznosító Amblyseius swirskii nõstények által naponta rakott peték átlagos számát a juvenilis Carpoglyphus lactis stádiumokon táplálkozó nõstényekével. Anyag és eljárások A vizsgálat kezdetekor, a kifejlett Amblyseius swirskii egyedek egy pár héttel korábban indított Amblyseius swirskii tömegtenyészetbõl származtak. Harminc fiatal kifejlett nõstényt és 12 hímet vettünk ki ebbõl a tömegtenyészetbõl és hat, frissen elõkészített tartóedénybe helyeztük ( nõstény és 2 hím Amblyseius swirskii került minden egyes tartályba). Ezek közül háromba táplálékforrásként elegendõ mennyiségû, juvenilis stádiumú Carpoglyphus lactist helyeztünk, míg a maradék három tenyészetet kifejlett Carpoglyphus lactis egyedekkel tápláltuk. A hat teszttenyészet elõkészítése után, a tartóedényeket klimatizált helységbe tettük (2 C¹ra szabályozott hõmérséklet, 7%¹os páratartalom). E körülmények között eltelt két-három nap múlva az állatokat kivettük. Hat új, az elõzõekhez hasonló tartóedényt készítettünk elõ ugyanazon, korábban használt nõstény és 2 hím számára. A korábbi lépéshez hasonlóan, az egyes teszttenyészetekhez bõséges mennyiségû, kifejlett Carpoglyphus lactist adtunk táplálékforrásként. A hímek és nõstények áthelyezése után meghatároztuk a peték számát azokban a tartóedényekben, ahonnan az állatokat kivettük. A régi tenyésztõrendszereket 2¹3 napig õriztük a klimatizált kamrában egy második, néhány lehetséges rejtett utód kimutatására irányuló számlálás céljából, majd ezután a tartályokat megsemmisítettük. A régi tenyésztõrendszerekhez hasonlóan, az újakat is fenntartottuk ugyanazon eljárás megismétlése céljából. Minden tartóedényben naponta ellenõriztük a fennmaradt Carpoglyphus lactis mennyiségét. Amennyiben szükségesnek tûnt, elégséges mennyiségû Carpoglyphus lactist tettünk a tartóedényekbe. Miden két vagy három napon, mind az új tenyészetben (elsõ számlálás) és mind pedig a régiben (második számlálás) megszámoltuk az utódok számát. Az egyes tartóedényekben talált nõstények száma és az utódok összes száma alapján jutottunk a nõstények által naponta átlagosan rakott peték számához. Eredmények Táplálékforrásként alkalmazott, kifejlett Carpoglyphus lactis stádiumok Összehasonlítva a teljes vizsgálat során az egy nõstényre jutó lerakott peték számának fejlõdését (egy értékelés 2¹3 naponta), az átlag 1,27 2,07 pete/nõstény/nap tartományba esett. A teljes idõszakot tekintve, az általános átlag 1,80 pete/nõstény/nap volt. A 16 napos idõszak alatt a lerakott peték egy nõstényre esõ összes száma körülbelül 29. A lerakott peték egy nõstényre esõ átlagos száma az egymástól független elsõ tartóedényben 1,84, a másodikban 1,72, a harmadikban pedig 1,8 volt. A vizsgálati adatokat az alábbi 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat Táplálékforrás: kifejlett Carpoglyphus lactis egyedek. Amblyseius swirskii nõstények által naponta rakott peték átlagos száma a 3, egymástól független, tenyésztõrendszerben és a teljes vizsgálat alatt Vizsg. Nap Nõstények Összes utód Pete/nap/nõstény Pete/nap/nõstény átlag 1 /11 1 1,0 1,84 1/ , 17/ ,70 19/ , 22/11 2,00 24/ ,70 26/ , 2 /11 1,00 1,72 1/ ,07 17/11 2,00 19/ , 22/ ,07 7

8 1. táblázat (folytatás) Vizsg. Nap Nõstények Összes utód Pete/nap/nõstény Pete/nap/nõstény átlag 24/ , 26/11 1 1,0 3 / , 1,8 1/ ,27 17/ , 19/ ,80 22/11 2 1,67 24/ ,38 26/11 1,2 / nap ,27 1,80 1/11 3 nap ,98 17/ nap 1 2,00 19/ nap ,07 22/11 12 nap ,91 24/ nap ,7 26/ nap ,64 Táplálékforrásként alkalmazott, juvenilis Carpoglyphus lactis stádiumok Összehasonlítva a teljes vizsgálat során az egy nõstényre jutó lerakott peték számának fejlõdését (egy értékelés 2¹3 naponta), az átlag 1,43 2,07 pete/nõstény/nap tartományba esett. A teljes idõszakot tekintve az átlag 1,84 pete/nõstény/nap volt. A 18 napos idõszak alatt a lerakott peték egy nõstényre esõ összes száma körülbelül 33. A lerakott peték egy nõstényre esõ átlagos száma a 3 egymástól független tartóedény közül az elsõ tartóedényben 1,72, a másodikban 1,89, a harmadikban pedig 1,81 pete/nõstény/nap volt. Az eredményeket az alábbi 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat Táplálékforrás: juvenilis Carpoglyphus lactis stádiumok. Amblyseius swirskii nõstények által naponta rakott peték átlagos száma a 3, egymástól független, tenyésztõrendszerben és a teljes vizsgálat alatt Vizsg. Nap Nõstények Összes utód Pete/nap/nõstény Pete/nap/nõstény átlag 1 / ,80 1,72 12/ , 1/ ,07 17/ ,70 19/ , 22/ , 24/11 4 1,2 26/ ,00 2 / ,2 1,89 12/ ,00 1/ ,72 17/ ,08 19/ ,17 22/ ,00 8

9 2. táblázat (folytatás) Vizsg. Nap Nõstények Összes utód Pete/nap/nõstény Pete/nap/nõstény átlag 24/ ,08 26/ ,83 3 /11 2,00 1,81 12/ , 1/ ,73 17/ , 19/ ,70 22/ ,00 24/ ,63 26/11 4 1,2 / nap ,66 1,84 12/ nap ,06 1/11 7 nap ,83 17/ nap ,97 19/11 11 nap 1 9 1,97 22/ nap ,07 24/ nap ,71 26/ nap 14 1,43 Az eredmények bemutatták, hogy az Amblyseius swirskii a Carpoglyphus lactis juvenilis és kifejlett stádiumain egyaránt képes szaporodni. 4. példa (nem az igénypontok szerint) Az Amblyseius swirskii peterakása Tyrophagus putrescentiae korhadékatkán. A 3. példában leírtakban leírt általános vizsgálati eljárással azonos módon, meghatároztuk az Tyrophagus putrescentiae táplálékforráson élõ Amblyseius swirskii nõstények által naponta átlagosan lerakott peték számát (pete/nõstény/nap). Azonban ebben a kísérletben nem végeztünk megkülönböztetõ vizsgálatot a nem természetes gazda juvenilis és kifejlett állapotaira nézve, hanem a Tyrophagus putrescentiae populáció egyedeit válogatás nélkül adagoltuk. 3 4 Eredmények Összehasonlítva a teljes vizsgálat során az egy nõstényre jutó lerakott peték számának fejlõdését (egy értékelés 2¹3 naponta), az átlag 0,84 1, pete/nõstény/nap tartományba esett. A teljes idõszakot tekintve, a végsõ átlag 1,23 pete/nõstény/nap volt. A 17 napos idõszak alatt a lerakott peték egy nõstényre esõ összes száma körülbelül. A lerakott peték egy nõstényre esõ átlagos száma a 3 egymástól független tartóedény közül az elsõ tartóedényben 1,17, a másodikban 1,28, a harmadikban pedig 1,23 pete/nõstény/nap volt. Az eredményeket az alábbi 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat A nõstények által naponta rakott peték átlagos száma a 3, egymástól független, tenyésztõrendszerben és a teljes vizsgálat alatt Vizsg. Nap Nõstények Összes utód Pete/nap/nõstény Pete/nap/nõstény átlag 1 1/11 6 4,0 1,17 17/11 9 9,0 19/11 1 1,0 22/ , 24/11 1 1,0 9

10 2. táblázat (folytatás) Vizsg. Nap Nõstények Összes utód Pete/nap/nõstény Pete/nap/nõstény átlag 26/ , 29/ ,07 2 1/11 1,33 1,28 17/11 8 0,80 19/ , 22/11 2 1,67 24/ , 26/ , 29/ ,87 3 1/11 1 1,00 1,23 17/ , 19/ , 22/ ,3 24/ , 26/ , 29/11 9 0, 1/ nap ,91 1,23 17/11 4 nap ,93 19/ nap 1 4 1,0 22/11 8 nap , 24/ nap 1 4 1,0 26/ nap , 29/ nap ,84 Az eredmények szerint az Amblyseius swirskii képes szaporodni a Tyrophagus putrescentiae korhadékatkán. Hivatkozások Athias-Henriot, C. (1962) Amblyseius swirskii, un nouveau phytoseiide voisin d A. andersoni (Acariens anactinot-riches). Annales de I Ecole Nationale d Agriculture d Alger, Algeria, 3, 1 7. Beglyarov et al., 1990, Flour mite for mass breeding of phytoseiids, Zashchita-Rastenii, no., pp 2. Bennison, J. A. and Jacobson, R., 1991, Integrated control of Frankliniella occidentalis (Pergande) in UK cucumber crops evaluation of a controlled release system of introducing Amblyseius cucumeris, Med. Fac. Landbouww. Rijksuniv. Gent, 6/2a, pp Bolckmans, K. & Moerman, M. 04, Nieuwe roofmijt verandert bestrijding in paprika. Groenten & Fruit 41: 24 2 Castagnoli, M., 1989, Biologia e prospettive di allevamento massale di Amblyseius cucumeris (Oud.) (Acarina: Pyroglyphidae) com preda. Castagnoli, M. and Simoni, S., 1999, Effect of longterm feeding history on functional and numerical response of Neoseiulus californicus (Acari: Phytoseiidae), Experimental & Applied Acarology, 23, pp Castagnoli M., Simoni S., Biliotti N., 1999, Mass-rearing of Amblyseius californicus on two alternative food source In: J. Bruin, L. P. S. van dergeestand M. W. Sabelis (eds), Ecology and Evolution of the Acari, KluwerAcad, Publ., Dordrecht, The Nederlands, pp Chant, D. A., and J. A., McMurtry, 04, A review of the subfamily Amblyseiinae Muma (Acari: Phytoseiidae): Part III. The tribe Amblyseiini wainstein, subtribe Amblyseiina N. subtribe. Internat. J. Acarol., vol., Nr. 3, p Chmielewski, W., 1971(a), Wyniki badan morfologicznych, biologicznych i ekologicznych nad roztoczkiem suszowym, Carpoglyphus lactis (L) [The results of investigations on the morphology, biology and ecology of the dried-fruit mite, Carpoglyphus lactis (L.)], Prace- Naukowe-Instytutu-Ochrony-Roslin. 1971, publ. 1972, 13:1, De Moraes, G. J., McMurtry, J. A., Denmark, H. A. & Campos, C. B., 04. A revised catalog of the mite family Phytoseiidae. Magnolia Press Auckland New Zealand 494 pp. Chmielewski, W., 1971(b), Morfologia, biologia i ekologia Carpoglyphus lactis (L, 178) (Glycyphagidae, Aca-

11 rina) [The morphology, biology and ecology of Carpoglyphus lactis (L, 178) (Glycyphagidae, Acarina)], Prace-Naukowe-Instytutu-Ochrony-Roslin. 1971, publ. 1972, 13:2, Hansen, L. S. and Geyti. J., 198, Possibilities and limitation of the use of Amblyseius McKenziei Sch. & Pr. for biological control of thrips (Thrips tabaci Lind.) On glasshouse corps of cucumber, Department of Zoology, Danish Research Centre for Plant Protection, Lyngby, Denmark, pp Hughes, A. M., 1977, The mites of stored food and houses. Ministry of Agriculture, Fisheries and Food, Technical Bulletin No. 9:0 pp Hussey, N. W. and N. E. A. Scopes, 198, Biological Pest Control: the Glasshouse Experience. Poole, UK.: Blandford Press (Ithaca, N. Y..: Cornell University Press) Jacobson, R. J., 199, Integrated pest management in cucumbers prevention of establishment of Frankliniella occidentalis (Pergande), Med. Fac. Landbouww. Univ. Gent, /3a, pp Karg et al., 1987, Advantages of oligophagous predatory mites for biological control, Institute of Plant Protection Klenmachnow, pp Karg et al., 1989, Fortschritte bei der Anwendung von Raubmilben zur biologischen Schadlingsbekampfung in Gewachshausern, Gartenbau, 36, pp Karg, W., 1989, Die okologische Differenzierung der Faubmilbarten der Uberfamilie Phytoseiidea KARG (Acarina, Parasitiformes), Zool. Jb. Syst. 116, pp Messelink, G. & Steenpaal, S. 03, Nieuwe roofmijten tegen trips in komkommer. Groenten & Fruit 43:34 3. Messelink, G. 04, Nieuwe roofmijt wint met overmacht in komkommer. Groenten & Fruit 3: Messelink, G. & Pijnakker, J. 04, Roofmijten bestrijden wittevlieg. Vakblad voor de Bloemisterij 43:62. Messelink, G. & Steenpaal, S. 04, Roofmijt nu ook kaswittevlieg de baas. Groenten & Fruit 4: McMurtry, J. A. and CroftB. A., 1997, Life-styles of phytoseiid mites and their role in biological control, Annual Reviewof Entomology, Vol. 42: Nomikou, M., Janssen, A., Schraag, R. and Sabelis, M. W., 01, Phytoseiid predators as biological control agents for Bemisia tabaci. Exp. Appl. Acarol. 2: Parkinson, C. L., 1992, Culturing free-living Astigmatidae mites. Arachnida: Proceedings of a one day symposium on spiders and their allies held on Saturday 21st November 1987 at the Zoological Society of London, eds. Cooper J. E., Pearce-Kelly. P, Williams, D. L., p Ramakers, P. M. J, and Van Lieburg, M. J., 1982, Start of commercial production and introduction of Amblyseius mckenzei Sch. & Pr. (Acarina: Phytoseiidae) for the control of Thrips tabaci Lind. (Thysanoptera: Thripidae) in glasshouses, Med. Fac. Landbouww. Rijksuniv. Gent, 47/2, pp Ramakers, P. M. J., 1989, Large scale introductions of Phytoseiid predators to control thrips on cucumber, Med. Fac. Landbouww. Rijksuniv. Gent, 4/3a, pp Ramakers, P. M. J, and Voet, S. J. P., 1996, Introduction of Amblyseius degenerans forth rips control in sweet peppers with potted castor beans as banker plants. IOBC/WPRS working group on integrated control in glasshouses 19(1): Rasmy et al., 1987, A new diet for reproduction of two predaceous mites Amblyseius gossipi and Agistemus exsertus (Acari: Phytoseiidae, Stigmaeidae), Entomophaga 32(3), pp Romeih, A. H. M., El¹Saidy, E. M. A. and El Arnaouty, S. A., 04, Suitability Of Two Lepidopteran Eggs As Alternative Preys For Rearing Some Predatory Mites. The first Arab Conference of Applied Biological Pest Control, Cairo, Egypt, 7 April 04. Swirski, E., Amitai, S. and Dorzia, N. 1967, Laboratory studies on the feeding, development and oviposition of the predaceous mite Amblyseius rubini Swirksi and Amitai an Amblyseius swirskii Athias-Henriot (Acarina: Phytoseiidae) on various kiinds of food substances. Israel J. Agric. Res. 17: Sampson, C., 1998, The commercial development of an Amblyseius cucumeris controlled release method for the control of Frankliniella occidentalis in protected crops, The 1998 Brighton conference Pests & Diseases, B-4, pp Solomon, M. E. and Cunnington, A. M., 1963, Rearing acaroid mites, Agricultural Research Council, Pest Infestation Laboratory, Slough, England, pp Teich, Y. 1966, Mites of the family of Phytoseiidae as predators of the tobacco whitefly, Bemisia tabaci Gennadius. Israel J. Agric. Res. 16: Wei-Lan Ma and J. E. Laing, 1973, Biology of Amblyseius (Neoseiulus) californicus, Entomophaga, 47. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Atkakészítmény, amely az alábbiakat tartalmazza: a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tenyészpopulációja; legalább egy Astigmatidae atkafajt tartalmazó, nem természetes gazdapopuláció; hordozó a populációk egyedei számára; ahol az Astigmatidae atka a Carpoglyphidae családból kerül kiválasztásra, például a Carpoglyphus nemzetségbõl, például Carpoglyphus lactis. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely a nem természetes gazda populációja számára alkalmas tápanyagot tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, ahol a nem természetes gazda populációja tenyészpopuláció. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerint készítmény, ahol a Phytoseiidae ragadozó atkafaj száma a nem természetes gazda egyedszámához viszonyítva körülbelül 0:1 és 1: közötti, például körülbelül 1:1 és 1: közötti, például körülbelül 1:4, 1: vagy 1:7. 11

12 Eljárás a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tenyésztésére, amely tartalmazza: az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény biztosítását, annak lehetõvé tételét, hogy a Phytoseiidae ragadozó atkafaj egyedei a nem természetes gazdapopuláció egyedein ragadozó életmódot folytassanak. 6. Az. igénypont szerinti eljárás, ahol a készítményt 18 3 C hõmérsékleten és/vagy 9% relatív páratartalom mellett tartjuk fenn. 7. Az 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a készítmény hordozót és alkalmas tápanyagot tartalmaz, és a nem természetes gazda populációját háromdimenziós tenyészetként tartjuk fenn a hordozón. 8. Astigmatidae atkafaj alkalmazása nem természetes gazdaként a Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tenyésztésére, ahol az Astigmatidae atka a Carpoglyphidae családból kiválasztott, például a Carpoglyphus nemzetségbõl, például Carpoglyphus lactis. 9. A Phytoseiidae családba tartozó Amblyseius swirskii ragadozó atkafaj tenyésztésére szolgáló tenyésztõrendszer, amely rendszer az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti készítményt befogadó tartályt tartalmaz.. A 9. igénypont szerinti tenyésztõrendszer, ahol a tartály kijáratot tartalmaz a Phytoseiidae atka legalább egy mozgó fejlõdési stádiuma számára. 11. A. igénypont szerinti tenyésztõrendszer, ahol a kijárat alkalmas legalább egy mozgó fejlõdési stádium hosszan tartó kieresztésére. 12. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény alkalmazása növénykártevõk ellen kereskedelmi terményben. 13. A 12. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a készítmény a igénypontok bármelyike szerinti tenyésztõrendszerben biztosított. 14. A igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a kártevõ az alábbiak közül választott: molytetvek, például Trialeurodes vaporariorum vagy Bemisia tabaci; tripszek, például Thrips tabaci vagy Frankliniella spp., például Frankliniella occidentalis, takácsatkák, például Tetranychus urticae, tarsonemida atkák (szélesatkák), például Polyphagotarsonemus latus. 1. A igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a terményt az alábbiak közül választjuk: (üvegházi) zöldségfélék, például paprikák (Capsicum annuum), padlizsánok (Solarium melogena), tökfélék (Cucurbitaceae) például uborkák (Cucumis sativa), dinnyék (Cucumis melo), görögdinnyék (Citrullus lanatus); lágy gyümölcsök [például eprek (Fragaria x ananassa)], málnák (Rubus ideaus), (üvegházi) dísznövények (például rózsák, gerberák, krizantémok) vagy gyümölcsfák (például Citrus spp.). 16. Biológiai növényvédelmi eljárás egy adott terményben, amely tartalmazza az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény biztosítását a terménynek. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, ahol a kártevõ az alábbiak közül választott: molytetvek, például Trialeurodes vaporariorum vagy Bemisia tabaci; tripszek, például Thrips tabaci vagy Frankliniella spp., például Frankliniella occidentalis, takácsatkák, például Tetranychus urticae, tarsonemida atkák (szélesatkák), például Polyphagotarsonemus latus. 18. A 16¹17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a készítményt úgy biztosítjuk, hogy a készítmény egy adott mennyiségét számos terménynövény, elõnyösen minden terménynövény közvetlen közelébe, például a terménynövény tövéhez juttatjuk ki. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, ahol az adott mennyiség 1 ml, elõnyösen 2 ml.. A igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a készítményt a igénypontok bármelyike szerinti tenyésztõrendszerben, a tenyésztõrendszer számos termény közelébe, elõnyösen minden termény közelébe történõ helyezésével biztosítjuk. 21. A 16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a termény az alábbiak közül választott: (üvegházi) zöldségfélék, például paprikák (Capsicum annuum), padlizsánok (Solarium melogena), tökfélék (Cucurbitaceae), például uborkák (Cucumis sativa), dinnyék (Cucumis melo), görögdinnyék (Citrullus lanatus); lágy gyümölcsök [például eprek (Fragaria x ananassa)], málnák (Rubus ideaus), (üvegházi) dísznövények (például rózsák, gerberák, krizantémok) vagy gyümölcsfák (például Citrus spp.). Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest