Megismerni és elfogadni az egyéni különbségeket, egy európai kötelezettség

Átírás

1 TUDNI EGYÜTT ÉLNI Megismerni és elfogadni az egyéni különbségeket, egy európai kötelezettség KÓD: CP ES-COMENIUS-C

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. A PROJEKT FEJLŐDÉSE 1. A projekt leírása a) Kezdetek b) A tagok bemutatása c) A projekt megtervezése d) A projekt szakaszai e) Módszertan 2. A valós helyzet elemzése a) Bevezető b) A kiválasztott elemek c) Eredmények a diákok körében d) Eredmények a tanárok körében e) Eredmények a családok körében f) Következtetések 3. Mellékletek a tanulmányhoz a) Kérdőív a diákok számára b) Kérdőív a tanárok számára c) Kérdőív a családok számára d) Kérdőív az iskolához kapcsolódó társadalmi intézmények részére 4. Kísérlet III. IV. NEVELÉSI MODELL 1. Bevezető A program elméleti alapjai a) Az együttélés egy szociális struktúrában b) Az erőszak megelőzésének ökológiai modellje c) Az erőszak megelőzésének alapvető feltételei d) A szociális-nevelési környezet javítása (1) Az iskolai légkör javítása (2) A nevelési gyakorlat (3) A konfliktusok párbeszéden alapuló, békés megoldása 3. A program összetevőinek meghatározása a) A program célkitűzései b) A program tartalma (1) Kompetencia területek (2) Tematikai egységek (3) Didaktikai egységek NEVELÉSI FÜZETEK 1. Munkafüzet a diákok számára a) Bevezető b) I. blokk: Személyes fejlődés. Az önkép (önbecsülés) (1) 1. Didaktikai egység: Az én felépítése, önkép. Az öntudat (2) 2. Didaktikai egység: Az én felépítése, önszabályozás. Az önuralom (3) 3. Didaktikai egység: Az én felépítése. Az önbecsülés 1

3 (4) 4. Didaktikai egység: Mások megismerése. Az empátia (5) 5. Didaktikai egység: Az együttéléshez szükséges szociális készségek c) II. blokk: Csoportos fejlődés. A konfliktus (1) 6. Didaktikai egység: A konfliktusmegelőzés. Az empátia (2) 7. Didaktikai egység: A konfliktus és elemei (3) 8. Didaktikai egység: Egyenlők közötti kapcsolatok. A közvetítés d) III. blokk: Szociális fejlődés. Az emberi jogok (1) 9. Didaktikai egység: Milyen jogaink vannak? (2) 10. Didaktikai egység: Ismerjük meg a Gyermekjogi Egyezményt! 2. Képzési füzet a tanárok számára a) A konfliktusok pszichológiai aspektusai (1) Együttélés és probléma-megelőzés (2) Együttélés és probléma-felismerés (3) Együttélés és megelőzés (4) Konflikstusmegoldás az iskolában (tanár-diák konfliktusok) b) I. blokk: Személyes fejlődés (1) 1. Didaktikai egység: A JOHARI ablak (2) 2. Didaktikai egység: Kommunikációs készségek (3) 3. Didaktikai egység: Empátiás készségek (4) 4. Didaktikai egység: Értékrendszer c) II. blokk: Csoportos és szociális fejlődés (1) 5. Didaktikai egység: Konfliktus-megoldási stratégiák (2) 6. Didaktikai egység: Emberi jogok d) III. blokk: Szakmai fejlődés (1) 7. Didaktikai egység: Kooperatív tanulás (2) 8. Didaktikai egység: A nevelői tevékenység a gyakorlatban asszertivitás 3. Segítő füzet a családnak a) Bevezető b) I. blokk: Személyes fejlődés (1) 1. Didaktikai egység: Szociális készségek (2) 2. Didaktikai egység: Értékrendszer c) II. blokk: Családi nevelés (1) 3. Didaktikai egység: Nevelési stílusok tekintély (2) 4. Didaktikai egység: A konfliktusok békés megoldása d) III. blokk: Szociális fejlődés (1) 5. Didaktikai egység: Kapcsolat az iskolával (2) 6. Didaktikai egység: Emberi jogok 4. Cselekvési füzet az iskoláknak a) Az iskolák szociális-nevelési környezete: az együttélés javításának alapvető eleme b) Az iskolai légkör c) A nevelési gyakorlatok d) A konfliktusok e) A közvetítés az iskolában f) Melléklet: Jó gyakorlatok a nevelésben (1) Iskola, a Béke Tere Hálózat (2) Az iskolai erőszak csökkentése 2

4 (3) Tanulmányi kirándulás V. BIBLIOGRÁFIA 1. Bibliográfiai források 2. Kapcsolódó weboldalak 3

5 I. BEVEZETÉS A nevelés egyik elsődleges célja minden országban a diákok békés együttélésre és együttélésben való nevelése, csak úgy, mint azokra az értékekre való nevelés, melyek lehetővé teszik az ifjúság számára, hogy felelősségteljesen integrálódhassanak a XXI. század európai társadalmába, hogy sikeresen feleljenek a társadalmi változások kihívásaira. Az iskolák és az oktatás világában érintett egyéb résztvevők többsége aggodalmukat fejezik ki az iskolai együttélés témájával kapcsolatban. Gyakran tapasztalható az alapvető együttélési értékek csorbulása a társadalomban, csak úgy, mint az iskolai környezetben, ahol bizonyos esetekben, olyan erőszakos vagy a meg nem értésből fakadó attitűdöket élünk meg a diákok között, mely a közöttük fennálló különbségeknek tudható be. Másrészről, az emberek Európai Unión belüli mobilitása miatt tekintet nélkül arra, hogy honnan származnak, az Unión belülről vagy kívülről, az egyéni és társadalmi különbségek miatt az iskolákban különböző országokból, kisebbségekből származó, eltérő szokásokkal rendelkező, és különböző képességi szintű fiatalok élnek együtt. Ez a helyzet gazdagítja diákjaink integrációra való nevelését, ugyanakkor feltételezi azt, hogy megfelelő nevelési eszközökkel rendelkezzünk ahhoz, hogy ezeknek a szociokulturális, etnikai, személyes, stb. értékeknek a keveréke javára váljon az összes diáknak és olyan interakciókat hozzon létre köztük, melyek a tiszteleten, a tolerancián és a kölcsönös megértésen alapulnak. Szükséges tehát részletesen elemezni az iskolai együttélés szokásaiban mutatkozó növekvő hiányosságok lehetséges okait az egyén fejlődésének szempontjából egy kritikus időszakban és olyan cselekvési stratégiákat keresni az iskolákban, melyek egyrészt megelőzik, másrészt kijavítják ezeket a viselkedési formákat. Ez volt a célja projektünknek. Az együttélés problémái, a nem kívánatos viselkedések növekedése az iskolákban és az ifjúság értékeinek változása egy elterjedt téma egész Európában. Különböző európai iskolák valóságának megismerése hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb rálátásunk legyen, és jobban megértsük e problematika okait és, többek között, lehetővé tette számunkra, hogy kidolgozzunk olyan eszközöket, melyek célja a nehézségek megelőzése és az együttélés javítása a középiskolákban (21-18 éves korosztály). Ez a projekt tehát az iskolai konfliktusok, és az együttélési problémák megelőzésének szükségességére koncentrál. Megpróbál hozzájárulni az iskolai közösség tagjai közötti kommunikáció elősegítéséhez, és egy olyan békés együttélést próbál biztosítani, melyben értékelik és becsülik az egyéni különbségeket. Szeretnénk megköszönni az Európai Bizottságnak, és a Socrates Irodának a lehetőséget, hogy megvalósíthattuk ezt a programot, melyben benne volt minden álmunk és érdekünk. Reméljük, hogy hasznos azon iskolák számára, melyek használják, vagy megnézik. 4

6 II. A PROJEKT FEJLŐDÉSE 1. A projekt leírás a) Kezdetek Ebben az európai projektben Franciaország, Csehország, Magyarország, Ausztria és Spanyolország különböző intézményei fogtak össze, hogy kifejlesszenek és bevezessenek egy, a kötelező középfokú oktatás számára összeállított nevelési programot, mely az iskolai együttélés ökológiai modelljéből indul ki, s egy megelőző és proaktív vonalon alapul, az okokra összpontosít egy globális és szisztematikus perspektívából (a családtól az iskoláig, társadalmi-közösségi tevékenységek segítségével). A Nevelési Program lehetőséget kínál az iskolai együttélés minőségének javítására, mely során az iskolát úgy értelmezi, mint egy társadalmi építményt, melyet az alapvető kompetenciák megszerzése, és a valódi demokratikus állampolgárság tanulása során elsajátított implicit értékek tartanak fenn. A Program figyelembe veszi az összes alapvető feltételt, hogy megelőzze az erőszakot teszi ezt az iskola szocio-kritikus megközelítéséből, miszerint az iskolák társadalmi-nevelési környezete javításra szorul. Ennek megvalósításához a program különböző füzetekkel rendelkezik: a diákok, a tanárok, az iskola és a család számára. Ezekben a füzetekben különböző iskolai intervenciós eszközöket találunk, melyek a konfliktus és az erőszak megelőzése köré épülnek olyan stratégiákkal, mint az alkudozás, a közvetítés és a segítségnyújtás. b) A tagok bemutatása A csoport összeállítása heterogén, ami segíti a kölcsönös gazdagodást, mivel különböző tapasztalatok, eltérő és egymást kiegészítő nézőpontok merültek fel, biztosítva a földrajzi szóródást, és a változatosságot mind a méret, a népesség, politika, anyagi források, mind iskolarendszerek, stb. tekintetében. Ugyanakkor a csoportnak tekintélyes tagjai vannak, ami a kutatási témákat, vagy a hasonló modellek alkalmazását illeti. A csoport tagjai konkrétan a következők: Almeríai Tanárközpont [pedagógiai intézet] (Spanyolország) Centro del Profesorado (CEP) de Almería. A projekt koordinátora volt. Az almeríai tartomány aktív tanárai számára továbbképzési és szakképzési kurzusok szervezésével és vezetésével foglalkozik. Az Andalúziai Junta Nevelési és Tudományos Tanácsán belül a tanárok folyamatos képzéséért felelős szervezet. A központnak nincsenek saját diákjai, mivel célszemélyeik a különböző szinteken oktató tanárok, de hatáskörébe tartoznak a körzet óvodái, általános és középiskolái. Nagy tapasztalattal rendelkezik a 5

7 továbbképzési kurzusok szervezésében és a tanárok számára létrejövő programok vezetésében. cepal1.ced@juntadeandalucia.es Weboldal: Almeríai Egyetem (Spanyolország) Universidad de Almería. A Társadalom- és Neveléstudományi Kar Fejlődés- és Neveléspszichológia Tanszék Pszichológiai Intervenció a Nevelési Folyamatban és Tanácsadás kutatási csoporton keresztül vett részt a projektben. Feladatai közé tartozik az óvodai, általános és középiskolai tanárok alapképzése, továbbá a kutatás a megfelelő csoportokkal. A fejlődés-pszichológiai és a pedagógia tanszékek különös figyelmet fordítanak a nevelési folyamatokra az élet minden szakaszában, mind oktatási témaként, mind kutatásként. Az Almeríai Egyetemnek jelenleg mintegy hallgatója van, nagy részük a tartományból származik. Az intézménynek nagy tapasztalata van a tanári alapképzésben és a kutatások tervezésében és végrehajtásában. dpadilla@ual.es Weboldal: Nyíregyházi Főiskola (Magyarország) Ez egy felsőfokú képzési intézmény, mely tanárok, mezőgazdászok, pilóták, közgazdászok és kommunikációs szakemberek folyamatos és állandó képzésével foglalkozik. Mintegy diákja van, akik az ország egész területéről illetve határon túli magyar nyelvű területekről érkeznek. Az iskolának nagy tapasztalata van más országokkal együttműködésben létrejövő európai programok tervezésében és kivitelezésében. jeneyi@nyf.hu Weboldal: 6

8 Georges Clemençeau Gimnázium (Párizs, Franciaország) Lycée Georges Clemençeau de París Ez egy olyan iskola, mely a középfokú oktatás második szakaszától az érettségiig foglalkozik diákokkal, és ahol felsőfokú üzleti, ügyintézői, könyvelői technikusi végzettséget szerezhetnek. Párizs peremén helyezkedik el Seine Saint Denis-ben, az iskolában nagy számban vannak jelen bevándorlók, ezért a közösség nagyon heterogén. Szoros együttműködésben van a körzet más iskoláival, melyeknek mind nagy tapasztalatuk van különböző kultúrájú és származású fiatalok együttélési konfliktusainak megismerésében, és hétköznapi megelőzési és iskolavezetési módszerek alkalmazásában. bruno.quatremare@libertysuf.fr Tartományi Pedagógiai Akadémia (Bécs, Ausztria) Pädagogische Akadémie des Bundes in Wien Ez egy a tanárok alapképzésével és továbbképzésével foglalkozó képzési központ. Felelős a tanári képzéshez szükséges tananyagok kidolgozásáért és fejlesztéséért, továbbá az aktív tanárok továbbképzési és szakképzési kurzusainak tervezéséért, kivitelezéséért és értékeléséért. Nagy tapasztalata van a tanárok számára szervezett kurzusok és programok szervezésében. eva.unterweger@chello.at Weboldal: Ostravai Egyetem (Csehország) Ostravská Univerzita Az egyetem széles körű felsőfokú képzést kínál. Nagy tradíciója van a tanító- és tanárképzésnek az óvodák, általános és középiskolák számára (Pedagógia Kar, Bölcsészettudományi Kar) illetve egyéb társadalmi segítők képzésének is (Pszichológia és Szociális Munka Tanszék a Bölcsészettudományi Karon). Nem csak a tanításra koncentrál, hanem a kutatásra is. Számos képzést szervez és valósít 7

9 meg középiskolai tanárok számára. Az Ostravai Egyetem a második évben csatlakozott a projekthez az osztrák tag helyett. info@osu.cz Weboldal: A bécsi Pädagogische Akadémie des Bundes elhagyta a projektet annak harmadik szakaszában, és az Ostravai Egyetem lépett helyére. c) A projekt megtervezése A projekt a demokratikus állampolgárság eszméje elmélyítésének szükségességéből született, annak európai dimenzióit hangsúlyozva, az iskolákat úgy értelmeztük, mint a társadalom szerves intézményei és, mint annak átalakítói, ami miatt egy kölcsönös interakció áll fenn. Így a projekt egy válasz is az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának október 16-i javaslataira a demokratikus állampolgárságra való nevelésre, melyben ezt elsődleges célnak tekinti. A projekt 2003 és 2006 között három éven keresztül valósult meg. A projekt előre kitűzött alapvető céljai a következők: Kidolgozni egy nevelési programot, majd bevezetni azt a középiskolák tantervébe, azzal a céllal, hogy elősegítse az értékre való nevelést és, hogy olyan megfelelő szokásokat alakítson ki, mely segít megelőzni az együttélési problémákat és serkenti a részvételt és a kommunikációt a diákok és az iskolai közösség különböző egyéb szereplői között. Elősegíteni a tanárok érzékenyebbé tételét a témára és lehetővé tenni képzésüket, azzal a céllal, hogy olyan pedagógiai stratégiákat sajátítsanak el, melyek segítségével megfelelő pedagógiai választ adhatnak a diákok különbözőségeire és arra a gazdagságra, amit ez hordoz. Információval ellátni a nevelő közösség minden csoportját, azzal a céllal, hogy növekedjen az egymás közötti kommunikáció minősége és mennyisége. E célok elérésének érdekében a következő tevékenységeket kellett megvalósítani: Munkacsoportok létrehozása az egyes résztvevő tagoknál. Tagonként öt együttműködő iskola tanárainak bevonása az adatgyűjtéshez és a projekt során megvalósuló programok kipróbálásához. Az együttműködő iskolák valós, aktuális helyzetének részletes elemzése kérdőívek és statisztikai adatok segítségével. Adatgyűjtés az együttműködő iskolákban és az adatok elemzése. Egy, az iskolai együttélést javító és erőszak-megelőző program megtervezése, kidolgozása, kipróbálása és terjesztése. 8

10 Iskolai együttműködési hálózatok létrehozása a különböző országok együttműködő intézményei között, hogy továbbra is kooperáljanak a kidolgozott programok kipróbálásában újabb európai programokon keresztül. A Project során elért eredmények és produktumok: Az együttélési problémák okainak megismerése A tanárok képzése az erőszak megelőzésére és az együttélés javítására Egy európai együttműködési hálózat létrehozása az iskolák között az együttélés javítását segítő és az európai állampolgárságot éltető nevelési program alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok megosztására Egy nevelési program publikálása tananyagokkal és hasznos intervenciós eszközökkel az európai tanárok számára. A különböző produktumok és anyagok terjesztése számos médiumon keresztül, mint például a weboldal: Ezen és más tevékenységek megvalósítása a tagok együttműködése útján valósultak meg egy terv szerint, időre és szakaszokra osztva. d) A projekt szakaszai A 2003-ban kezdődött és 2006 végén befejeződött projekt különböző szakaszokra tagolódott: Első év o 1. szakasz: Kapcsolatfelvétel és a folyamat megkezdése o 2. szakasz: Adatgyűjtés és figyelemfelkeltés o 3. szakasz: Kutatás és a begyűjtött adatok tanulmányozása Második év o 4. szakasz: A nevelési program kidolgozása és a kipróbálás megkezdése az együttműködő iskolákban Harmadik év o 5. szakasz: A kipróbálás vége és a program végső fejlesztése o 6. szakasz: Értékelés, az eredmények és a produktumok terjesztése, iskolai hálózatok létrehozása. A következőkben bemutatjuk az egyes szakaszok legfontosabb tevékenységeit: 1. szakasz Ez a kapcsolatfelvétel szakasza, melynek során körvonalazzuk a projektet, ezért nagyon fontos a folyamat megkezdéséhez és, hogy meghatározzuk a projekt ritmusát és programját. Az alapvető elvégzett részek a következők: Munkacsoportok létrehozása. A tagok minden egyes intézménye létrehoz egy szakemberekből és szakértőkből álló munkacsoportot, akik részt vesznek a projektben. Továbbá létrejön egy vezető csoport a tagokból, akik irányítják és koordinálják a többiek munkáját az almeríai Tanárközpont, mint koordinátor irányításával. 9

11 Az együttműködő iskolák kiválasztása. Azon iskolák megkeresése, ahol majd helyzetelemzést lehet végezni, és ahol kipróbálásra kerül a kifejlesztett tananyag. Ehhez támasztottunk néhány kritériumot: a diákok kora (12-16 év) és az iskola heterogenitása, úgy, hogy legyenek köztük városi és vidéke, nagy és kis, iskolák, illetve olyanok, melyek potenciálisan sok konfliktus forrásai, ill. melyekben nem tapasztalható erőszakosság, stb. Az iskolák, melyekkel elsőként felvettük a kapcsolatot igen fogékonyak voltak a téma iránt. Kapcsolatfelvétel együttműködő szervekkel azzal a céllal, hogy különböző szerveket és társadalmi szereplőket vonjunk be a projektbe. A projekt folyamatos értékelése: belső és külső értékelés. Létrehoztunk egy folyamatos értékelési és minőségbiztosítási tervet, olyan eszközökön keresztül, melyek lehetővé teszik a megbizonyosodást a haladásról és annak folyamatos javulásáról. Információs brosúra kidolgozása. A projekt terjesztéséhez készítettünk egy brosúrát a projekt tagjainak nyelvein. Bibliográfia és internetes vonatkozások összegyűjtése. Weboldal létrehozása. Létrejött a projekt többnyelvű weboldala, ahol megtalálható a programmal kapcsolatos minden információ, minden létrehozott dokumentum és munka, mely rendelkezésére áll, bármely érdeklődő számára. Az oldal tartalmaz egy privát együttműködési munkaterületet egy BSCW (Basic Support for Cooperative Work) közvetítővel. Fontos kiemelni, hogy ez egy olyan európai projekt, mely az információs és kommunikációs technológiák legmodernebb eszközeit használta a csapat munkájának megkönnyítése érdekében. Koordinációs találkozó: 2003 decemberében Bécsben valósult meg az irányító csoport és a többi tag találkozója. 2. szakasz Információs napok az együttműködő iskolák tanárai számára. Kapcsolat az összes együttműködő iskolával, azzal a céllal, hogy felhívjuk a tanárok figyelmét az együttélés javításának és az erőszak megelőzésének fontosságára. Kérdőívek kidolgozása a diákok, a tanárok, a családok és a társadalmi szereplők részére. A cél az iskolai együttélés valós helyzetének felmérése. A kérdőívek az iskolai közösség projektben érintett szektorai számára készült: diákok, tanárok, családok és társadalmi szereplők. Adatgyűjtés. A kérdőíveket az iskolákban töltötték ki és számítógéppel lettek feldolgozva későbbi elemzésükhöz és tanulmányozásukhoz. Koordinációs találkozó: 2004-ben Almeríában. 3. szakasz Statisztikai analízis az SPSS programmal: a begyűjtött adatok statisztikai elemzése számítógépes alkalmazás segítségével. Tanulmányok és beszámolók készítése. A statisztikai elemzésből kapott eredmények alapján elkészült azok mélyreható elemzése, a diagnózis felállítása és javaslatok születtek az egyes iskolákban megvalósítandó intézkedésekre. Koordinációs találkozó: 2004 decemberében Párizsban. 4. szakasz 10

12 A nevelési program megtervezése. A projekt megpróbál egy, az ökológiai, szisztematikus és globális modellen alapuló programot tervezni a tagok egyetértésével, alkalmazva az együttműködő iskolák aktuális helyzetéről szóló tanulmányt. Segítségnyújtás az iskoláknak: program és kipróbálás. Látogatások az iskolákba, a program és kipróbálásának megbeszélése. Képzések a tanárok részére Eszközök kidolgozása a kísérlet követésére A program kipróbálása és a folyamat követése az együttműködő iskolákban. A kísérlet a nevelési program alkalmazhatóságát hivatott felmérni, a program végső kidolgozása érdekében. Az egész folyamat szisztematikus módon zajlott az összes tagnál. Koordinációs találkozó június Almería. 5. szakasz A kísérleti rész értékelése és elemzése. Az adatok összegyűjtése a kísérlet követéséhez készített eszközökből, és ezek tanulmányozása a nevelési program javításához. A végső program áttekintése és véglegesítése. Az elkészült tanulmányok és kutatások alapján a végső nevelési program kidolgozása, bár természetesen jövőbeni alkalmazása során is fejleszthető lesz. Koordinációs találkozó november Nyíregyháza. 6. szakasz Végső, részletes beszámoló az önértékelésről és a projekt követéséről. A végleges program publikálása. Az összefoglaló publikálása. Ez egy olyan dokumentum, melyben végigkövethető a teljes folyamat minden egyes részlete, az elkészült tanulmányok és megvalósult kutatások, a projekt produktumai, stb. A projekt és a nevelési program terjesztése. A program alkalmazása képzési tevékenységeken keresztül. Iskolai kooperációs hálózatok létrehozása az együttműködő intézmények között, a teljes nevelési program alkalmazásához a résztvevő európai iskolákban. Az együttműködések a Comenius 1.1-es program keretében indultak el. Minden hálózatban a különböző tagországok egyes együttműködő iskolái vesznek részt, garantálva ezzel az európai dimenziót. Egy képzési program bevezetése az iskolai hálózatokban résztvevők számára. Cselekvési javaslatok az együttműködő intézményekkel. Egy európai Arion program megszervezése a projekt terjesztésére. Koordinációs találkozó: november Ostrava. Jövőbeni tervek és folyamatosság. A tagok és az együttműködő iskolák között egy olyan kooperációs hálózat jött létre, mely biztosítja a projekt folyamatosságát, a fő vonalak fejlesztésével. e) Módszertan 11

13 Az alkalmazott módszertan leíró ugyanakkor tartalmaz kutatást és cselekvést is: információgyűjtés és elemzés, egy nevelési projekt kidolgozása, kipróbálása, a szisztematikus program értékelése és terjesztése, ciklikusan megvalósult szakaszok egy spirális modellt követve. Másrészről az információs és kommunikációs technológiák volt a munkánk alapvető eszközei, mivel a világhálón kívül, ami minden pillanatban biztosította a projekt terjesztését, létrejött egy portál a közös on-line munkához, mely lehetővé tette a dokumentumok és ötletek cseréjét, belső fórummal, csevegőszobával, levelezéssel, stb. állt rendelkezésre. A feladatok megosztása a tagok között és a kooperatív munka egy alapvető része volt munkamódszerünknek. Nem fér kétség ahhoz, hogy a koordináló partner volt a projekt kezdeményezője, de a többiek szoros együttműködés és munkája nélkül sosem tudtuk volna megvalósítani a projektet. Egy másik fontos aspektus a folyamatos belső értékelés volt. Minden alkalommal, amikor véget ért egy szakasz vagy egy tevékenység, értékeltük a folyamatot és a kapott eredményeket. Kihasználtuk a koordinációs találkozókat arra, hogy áttekintsük a célokat, a tartalmakat, a felmerült nehézségeket, az elért eredményeket, hogy a megfelelő mederbe terelhessük és javíthassuk a munkát. A tanárokkal folytatott beszélgetések, az információs és képzési napok kérdései is lehetőséget kínáltak arra, hogy szélesítsük látókörünket a projekttel kapcsolatban. A külső szereplők e fajta értékelése lehetővé tette, hogy elgondolkozzunk a projekt menetén. A projekt terjesztése kezdettől fogva egy fontos téma volt a tagok számára. A weboldalon kívül voltak előadások az iskolai együttélésről különböző kurzusokon, továbbképzéseken és kongresszusokon, cikkek születtek különböző folyóiratok számára, terjedt a rádión és sajtón keresztül Megőrizve ezt a vonalat továbbra is terjesztjük az elkészült produktumokat, mert ez egy lehetőség az iskolai, családi, sőt a társadalmi konfliktusok megelőzésére. Az együttműködés és a megértés segítségével sikerült felülkerekedni az olyan nehézségeken is, mint a kommunikáció nyelve, vagy a döntéshozatali problémák a követendő elméleti modellekről - a különböző prekoncepciók, az országok iskolarendszeri különbségei, és szervezeti felépítési és működés különbségei miatt. Az előnyök legyőzték a nehézségeket, a folyamat mindannyiunkat gazdagabbá tett, és most minannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük a jobban bízva a megelőzésben, mint a gyógyításban. 12

14 2. A valós helyzet elemzése a) Bevezető E munka elején szükséges kifejezésre juttatni az állampolgárok alapvető jogát, kortól függetlenül, az erőszakmentes családi és társadalmi együttéléshez és tanuláshoz. A gyerekkorban megtapasztalt erőszak súlyosabb, mint a felnőttkorban, mert ez a közvetlen élményen túl, egy negatív és előreláthatatlan következményekkel bíró nyomot hagy a személyiségben. Létezik egy általánossá vált egyezmény arról, hogy a családi és az iskolai környezetnek biztonságot kell nyújtania a demokratikus és toleráns értékekre való neveléshez, valamint az ismeretek elsajátításához. A nevelők és szülők részéről a testi fenyítés és bármilyen típusú erőszak, mely minden esetben jogosulatlan, a demokratikus országokban és különösen Spanyolországban kifogásolt cselekvés, de ki kell irtani az egyenlők közötti erőszakos és csúfolódó viselkedéseket is. Az európai országok többségénél prioritást élvező téma az iskolai együttélés valós helyzetének felmérése, majd az iskolai, tantermi intervenció a viselkedési normák és minták javára. A valós helyzeteket vizsgáló tanulmányok elsődleges céljai között találjuk a tudatosítás folyamatát és a figyelemfelhívást az iskolai erőszakra konkrét adatokkal, kinyilvánítva az iskolai problémák gyakoriságát, továbbá azt a tanácsot, hogy az iskolák fékezzék meg ezeket, legyenek bármely helyzetben. Az is nagyon fontos, hogy a nevelői közösséget valós és objektív adatokkal lássák el, hogy különböző programokkal és stratégiákkal teljes mértékben kiirthassák az egyenlők közötti erőszakot, és mindent, ami ezzel jár. Az előzőekben leírtakba illeszkedik ennek az európai projektnek a munkája, melynek első eredményeit az alábbiakban részletezzük. b) A kiválasztott elemek A DIÁKOKNÁL KIVÁLASZTOTT KÉRDÉSEK 1. Milyen a kapcsolatod az osztálytársaiddal? 2. Milyen a kapcsolatod a tanáraiddal? 3. Véleményed szerint, mennyire vesznek részt a szülők az intézmény életében? 4. Az iskoládban van szembenállás tanár és diák között? 5. Az iskoládban nincsenek világos együttélési normák? 6. Az iskoládban előfordul káromkodás az órán? 7. Az iskoládban diákok sértegetik egymást? 8. Az iskoládban a diákok verekszenek egymással? 9. Az iskoládban a diákok nincsenek megfelelően motiválva és unatkoznak? 10. Az iskoládban előfordul drogok birtoklása és fogyasztása? 11. Hányszor érzed magad megsértve, kinevetve, kigúnyolva a társaid által? 13

15 12. Szoktál-e szóban megsérteni, kinevetni, kigúnyolni másokat? 13. Érezted már magad üldözöttnek, kicikizve vagy megfélemlítve mások által hosszú ideig? 14. Üldöztél, kicikiztél vagy megfélemlítettél-e másokat? A TANÁROKNÁL KIVÁLASZTOTT KÉRDÉSEK 1. Hogyan jön ki a diákokkal? 2. Milyen a kapcsolata a diákok szüleivel? 3. Véleménye szerint, mennyire van különbség az ön és más tanár által megkövetelt magatartási szabályok között? 4. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: szembenállás tanár és diák között. 5. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: nincsenek világos együttélési normák. 6. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: káromkodás az órán. 7. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: a diákok sértegetik egymást. 8. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: a diákok verekszenek egymással. 9. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: a diákok nincsenek megfelelően motiválva és unatkoznak. 10. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: drogok birtoklása és fogyasztása. 11. A következőben felsorolt problémák véleménye szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolájában: erőszakra használható tárgyak jelenléte és használata. A CSALÁDOKNÁL KIVÁLASZTOTT KÉRDÉSEK 1. Milyen a kapcsolatuk általában a tanárokkal? 2. Milyen a kapcsolatuk a gyermekük osztályfőnökével ebbe a tanévben? 3. Részt vesznek az iskola társadalmi életében? 4. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában: nincsenek világos együttélési normák. 5. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában: a diákok sértegetik egymást. 6. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran 14

16 fordulnak elő az iskolában: a diákok verekszenek egymással. 7. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában: káromkodás az órán. 8. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában: szembenállás tanár és diák között. 9. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában a diákok azt érzik, hogy a tanárok nem értik meg őket. 10. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában: drogok birtoklása és fogyasztása. 11. A következőben felsorolt problémák véleményük szerint mennyire gyakran fordulnak elő az iskolában: a diákok nincsenek megfelelően motiválva és unatkoznak. c) Eredmények a diákok körében Iskolai együttélés Azoknál a kérdéseknél, melyek a tanátokkal és a társakkal való kapcsolatot értékelik, azt találjuk, hogy a gyerekek nagy része (több, mint 70%-a), - a legmagasabb arányban Spanyolországban, ahol konkrétan 90,3% - úgy találja, hogy nagyon jó a kapcsolata a vele egyenlőkkel. A kapcsolat a tanárokkal általánosságban nagyon jó 50-60% körüli. Csehországban a diákok kapcsolata 36,5%-ban jó, és Spanyolországban a legmagasabb az aránya a jó kapcsolatnak 70%. (Lásd 1. és 2. grafikon.) Amikor arról kérdeztük a gyerekeket, hogy szüleik részt vesznek-e az iskolai életben, azt találtuk, hogy az osztrák diákok 40%-a szerint sokat vesznek részt, ugyanakkor Spanyol- és Franciaország eredményei a legalacsonyabbak e tekintetben (9 és 15%). (3. grafikon) A szembeszegülés tanárok és diákok között egyik országban sem jelentős, kivéve Csehországot, ahol a diákok 70%-a szerint kevés vagy átlagos. (1. táblázat) A kérdést, mely az iskolai együttélési normákról szól, nem értékeljük, mert a kérdés negatív formában lett feltéve, ami zavart okoz. Mindenesetre ide illesztjük az erre vonatkozó grafikont. (4. grafikon) A diákok azonos arányban beszélnek csúnyán órán Spanyolországban, Franciaországban és Ausztriában, az arány Magyarországon a legalacsonyabb, ahol 3% mondja azt, hogy sokat, és 15,3% azt, hogy átlagos. (Csatolva. 2. táblázat). Annak a kérdéskörnek az eredménye, hogy a diákok sokat veszekszenek, nagyobb arányt mutatnak Franciaországban (36%), ezt követi Ausztria (29%) és Csehország (23%), Spanyolországban 17% gondolja úgy, hogy sokat veszekszenek, és az arány Magyarországon a legalacsonyabb, ahol csak 3% gondolja úgy, hogy sok az egymás közti veszekedés. (5A. grafikon). 15

17 5A. grafikon. Az iskoládban sokat veszekszenek a gyerekek? 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztria sokat 17,00% 3,00% 36,20% 29,60% 23,20% átlagos 31,80% 17,90% 39,10% 47,90% 38,60% keveset 40,00% 50,40% 19,00% 17,30% 32,00% egyáltalán nem 11,20% 28,70% 5,70% 5,20% 6,20% sokat átlagos keveset egyáltalán nem Arra a kérdésre, hogy a gyerekek bántalmazzák-e egymást, Franciaországban, Ausztriában és Spanyolországban a legmagasabb az arány (40% körüli), míg Csehországban és Magyarországon az iskolák diákjai kevesebbet bántalmazzák egymást. (5B. grafikon) 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 5B. grafikon. Az iskoládban bántalmazzák egymást a diákok? sokat 35,10% 17,50% 43,10% 44,30% 11,20% átlagos 30,30% 40,90% 32,80% 34,20% 26,90% keveset 26,80% 37,90% 14,90% 15,30% 38,80% egyáltalán nem 7,80% 3,70% 9,20% 6,20% 23,20% sokat átlagos keveset egyáltalán nem Ausztria Spanyolország Magyarország Franciaország Csehország Spanyolország Magyarország Franciaország Csehország A motiváció hiánya és az unalom kevéssé van jelen Magyarországon, mint a többi országban. Spanyol-, Cseh- és Franciaországban a nagyon motiválatlanok aránya hasonló, 33% körül. (3. táblázat) A drogok iskolai jelenlétét illetőleg Spanyolországban és Csehországban a legmagasabbak azok válasza, akik szerint nagyon gyakori ezek előfordulása, és 25% 16

18 szerint gyakori vagy átlagos, ezzel szemben Magyarországon ez az arány csak 2%. (6. grafikon) Támadók és megtámadottak Egy kicsit még elidőzünk az iskolákban tanulmányozott egyenlők közötti erőszakos helyzeteknél. Ehhez elemezzük az erre vonatkozó kérdéseket: részese volt-e fizikai vagy szóbeli (verbális) agressziónak, szenvedett-e el bántalmazást, megszégyenítést, megfélemlítést valamely társa részéről. Nos, azok száma, akik azt mondják, soha nem bántalmaztak senkit és őket sem bántalmazták soha hasonló az összes országban. A 3-as táblázatban megfigyelhetjük az eredményeket összehasonlítva a két szerepet, azaz a támadóét és az áldozatét a soha és a néha válaszok tükrében. A csatolmányokban megtekinthető a többi opcióra adott válasz. Az eredmények azt mutatják, hogy Franciaországban van a legkevesebb bántalmazás, mert a diákok 70,5%-át sohasem érte inzultus, és 65% soha nem bántalmazza társait. Spanyolország, Ausztria és Csehország eredményei az inzultust elszenvedés tekintetében hasonló. Mindazonáltal azt nézve, hogy milyen arányban bántják társaikat az eredmények magasabbak Ausztriában, Csehországban és Magyarországon, mint Spanyol- vagy Franciaországban. (4. táblázat) 4. Táblázat ORSZÁG Támadások áldozata Támadó soha néha soha néha Spanyolország 48,9% 36,6% 47,3% 39,5% Magyarország 29,5% 60,8% 28,7% 58,2% Franciaország 70,5% 25,4% 64,9% 32,2% Ausztria 49,0% 37,2% 38,7% 50,8% Csehország 54,0% 38,5% 45,5% 47,0% Korábbi munkákban, mint az El informe del defensor del pueblo (A nép védelmezőjének beszámolója), amit 2000-ben adtak ki, és amelyet egy háromszáz különböző, állami és magán, iskolába járó 3000 középiskolás diák által kitöltött kérdőívből összegyűlt adat alapján készítettek, megbizonyosodtunk arról, hogy a verbális támadások a társak részéről, mely az egyenlők között a leggyakoribb visszaélés, a megkérdezett 3000 diák egy harmadát érinti. Az említett beszámolóban a miénkhez hasonló azok aránya, akiket ért szóbeli bántalmazás, mint akik maguk is bántalmaztak másokat. Konkrétan mintegy 900-an 17

19 voltak néha bántalmazás áldozatai és további 800 volt néha gúnyolódás áldozata, ami a megkérdezett lakosság legalább 30%-át jelenti. (5. táblázat) 5. táblázat Áldozat Alanya Arány Bántalmaznak ,8% Csúnyán beszélnek rólam ,2% Gúnyolnak ,1% Támadó Alanya Arány Bántalmazok ,9% Csúnyán beszélek valakiről ,3% Figyelmen kívül hagyok valakit ,1% Gúnyolódok ,9% Az agressziónak a bántalmazásnál egy perverzebb formája, melyet el lehet szenvedni vagy lehet okozni az üldözés és a megfélemlítés. Az ezekre vonatkozó - soha nem üldöztek vagy félemlítettek meg és soha nem üldöztem vagy félemlítettem meg - arányok magasabbak, mint az előbb látott szóbeli támadásnál. A 25-35% érzi úgy, hogy néha üldözik vagy megfélemlítik, míg, azok aránya, akik üldöznek vagy megfélemlítenek 20% körüli. (6. táblázat) 6. táblázat ORSZÁG Megfélemlítettek Megfélemlítők soha néha soha néha Spanyolország 69,2% 25,9% 72,7% 19,8% Magyarország 67,5% 25,7% 71,4% 23,7% Franciaország 85,5% 14,0% 86,7% 11,0% Ausztria 57,6% 35,5% 74,9% 20,8% Csehország 73,2% 23,6% 83,7% 14,1% Egy másik beszámoló, az Informe Cisneros VI. Violencia y Acoso Escolar en alumnos de primaria, ESO y Bachiller (2005) (VII. Cisneros beszámoló: Iskolai erőszak és üldöztetés általános és középiskolásoknál) azt a következtetést vonja le, hogy a diákok 39%-a van kitéve valamilyen típusú erőszaknak az iskolai környezetben, és különböző mértékben érzik áldozatnak magukat. A technikai helyzet Iskolai üldöztetés 18

20 és pszichológiai üldöztetés az iskolában a megkérdezett diákok 24%-át érinti. Az említett munkában a megkérdezett gyerekek 58%-a vallja magát nem üldözőnek szemben 42%-kal, aki annak vallja magát. d) Eredmények a tanárok körében Három országból, Ausztriából, Spanyolországból és Magyarországról vannak érvényes tanárokra vonatkozó adataink. A kérdések közül azokat választottuk ki, melyekre a legtöbben válaszoltak. Egyes kérések a diákokkal és a tanártársakkal való kapcsolatokra vonatkoznak, míg mások közvetlenül az iskolai együttélésre. Nos, a tanárok nagy többsége (körülbelül 90%-a) jó kapcsolatban van diákjaival, bár ez az arány Ausztriában csak 70%. Ezek a jó kapcsolatra utaló arányok alacsonyabbak, ha a diákok családjaival való kapcsolatra kérdezünk rá, különösen Ausztriában, ahol a kapcsolatok csak az esetek 5,9%-ában jók, és 58,8%-ban átlagosak. (Lásd csatolt 7a. és 7b. grafikonok.) Ami a tanárok normái közötti különbségeket illeti, azt találtuk, hogy a tanárok háromnegyede szerint van néhány. Ugyanakkor Ausztriában a megkérdezett tanárok szerint sok szembeszegülés van a tanárok és a diákok között (8. grafikon). 8. grafikon - Szembeszegülések a tanárok és a diákok közt. 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Spanyolország Magyarország Ausztria sok 6,90% 7,70% 35,30% átlagos 21,60% 16,90% 58,80% kevés 56,90% 60,00% 5,90% semmi 14,70% 15,40% sok átlagos kevés semmi A spanyol tanárok nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a diákjaik sokat vagy átlagosan bántalmazzák egymást ill. veszekednek, az arányok alacsonyabbak Ausztriában és Magyarországon. Szintén a spanyolok többsége gondolja úgy, hogy diákjaik motiválatlanok és unatkoznak. Mindazonáltal sokkal alacsonyabb azok aránya, 19