Kredit: 2. Heti óraszám: 2

Átírás

1 . Tantárgyi programok; Tantárgy neve: Filozófiatörténet i jegy A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek az (európai) filozófiatörténet alapvető korszakaival és legkimagaslóbb alakjaival, képet kapnak a főbb filozófiai vitákról és elképzelésekről, valamint arról, hogy ezek miképpen kapcsolódnak a szaktudományos, a vallási, logikai, etikai, esztétikai problémalátás szinkron tendenciáihoz. A tantárgy a pedagógia szakos képzésben az általános bölcsész ismeretek keretében teljesítendő kollégium Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény, Holnap, Bp. 00 Vagy: Dörömbözi János (szerk.): Filozófiai szöveggyűjtemény a középiskolák számára -., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 993 Tantárgyfelelős: Rózsa Erzsébet Kurzusoktató: Rózsa Erzsébet

2 A kulturális antropológia alapjai /3/4 i jegy A bevezető kurzus célja, hogy megismertessen a különböző kultúráról vallott felfogásokkal, bemutassa azokat a részterületeket, az egyéni életúttól kezdve a társadalom legfelsőbb szintű szerveződéséig, amelyekkel a hallgatók későbbi tanulmányaik során részletesen is foglalkozni fognak. Az átfogó témákat tárgyaló előadások azt szolgálják, hogy a hallgatók megismerkedhessenek a kulturális antropológia alapfogalmaival, kérdésfelvetéseivel, problémalátásával, módszereivel. A tantárgy a pedagógia szakos képzésben az általános bölcsész ismeretek keretében teljesítendő kollégium Birket-Smith, Kaj: A kultúra ösvényei. Bp. 969.; Bitterli, Urs: Vadak és civilizáltak. Bp. 98.; Boas, Franz: Népek, nyelvek kultúrák. Bp. 975.; Bodrogi Tibor: Társadalmak születése. Bp. 96; Malinowski, Bronislaw: Baloma. Bp. 97.; Merton, Robert: Társadalomelmélet és társadalomstruktúra. Bp. 980.; Service, E. R. - Sahlins. M. D. - Wolf, E. R.: Vadászok, törzsek, parasztok. Bp. 973.; Summer, William Graham: Népszokások. Bp. 978.; Szerdahelyi István (szerk.): A kultúra fogalmáról. Bp. 980.; Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Bp Tantárgyfelelős: Kotics József Kurzusoktató: Kotics József

3 Szakmai tájékozódás alapvonalai // 3 // i jegy Szakmai tájékozódás alapvonalai c. tantárgy a pedagógia szakosok képzésében kettős célt szolgál: alapozó jellegű tájékozottságot alakít ki a bölcsészettudományok információs, szaknyelvi és diszciplínák közötti eligazodás körében, ezzel tehát általános bölcsész alapozó tantárgyi funkciót tölt be, másrészről viszont ezeket a fontos szakmai kompetenciákat a neveléstudomány szemszögéből és megközelítésében látja el, ezzel tehát hozzájárul a diszciplináris alapozás képzési funkciójához. A tantárgy kurzusai: Pedagógiai információhordozók Bevezetés az oktatásgazdaságtanba Iskola és érték Kozma Tamás Sike Emese (szerk.): Pedagógiai informatika. Debrecen, 004, Kossuth Egyetemi Kiadó. Falus Iván (szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, 993, Keraban Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana. Osiris. 00. Polónyi I.- Illés P. (szerk.): Oktatás és gazdaság. Pallas Debrecina Szabó László Tamás: Minősítés és minőség az iskolában. Keraban, 994. Szabó László Tamás: Érték és iskola. In.: EDUCATIO Hermann Imre - Hermann Alice: Az első tíz év. Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktatók: Kozmáné Sike Emese, Polónyi István, Illés Péter, Buda Mariann

4 Szakmai tájékozódás alapvonalai Pedagógiai információhordozók Kurzus leírása: i jegy Bemutatni a különböző könyvtártípusok szolgáltatásait, a különféle dokumentumtípusok és tömegkommunikációs műfajok információs értékét, a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatának módját. Képessé tenni a hallgatót arra, hogy feladatát a probléma jellegének megfelelően könyvtártípushoz, tájékoztató segédletekhez, és dokumentumfajtákhoz kösse; segítség nélkül alkalmazza a tematikus anyaggyűjtés eszközeit, műveletsorát; a felhasznált forrásokról pontos irodalomjegyzéket készítsen; és eleget tegyen a szellemi munka etikai követelményeinek. Megismertetni a hallgatókkal a számítógépes hálózaton elérhető hazai és külföldi pedagógiai információforrásokat (könyvtári katalógusokat, adatbázisokat, keresőrendszereket és egyéb pedagógiai gyűjteményeket), megtanítani felépítésüket, begyakoroltatni bennük a releváns információ keresését. Kozma Tamás Sike Emese (szerk.): Pedagógiai informatika. Debrecen, 004, Kossuth Egyetemi Kiadó. Falus Iván (szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, 993, Keraban Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Kozmáné Sike Emese

5 Szakmai tájékozódás alapvonalai 3 Bevezetés az oktatás-gazdaságtanba Kurzus leírása: i jegy Ez a kollégium megismertet az oktatás és a gazdaság összefüggéseivel, az oktatás közgazdasági hátterével és az erre vonatkozó klasszikus és legfrissebb irodalommal. Aki a modult elvégzi, az tájékozott lesz az oktatás különböző szintjeinek szerveződésében, finanszírozásában és a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi összehasonlításokban, valamint hazai vitákban. A kurzus a hallgatót bevezeti az oktatás-demográfiába. Megismerkedünk a demográfia tárgyával és módszereivel, a népesedési folyamatokkal (születésszám, halálozás stb.), valamint az ún. népesedéspolitikával (hogyan szabályozzák a kormányzatok a népesedést?). Ezek alapján megismerkednek a tanulók ún. áthaladásával az iskolarendszeren; hogyan hat az oktatás rendszerére az egyre több tanuló és nagyobb tanulói létszám (arányszám); és hogy hogyan igyekeznek az oktatáspolitikát befolyásolni a demográfiai adatok ismeretében a tervezők. Végül összehasonlítjuk a népesség (különböző területek, államok stb. népességének) iskolázottsági adatait egymással, ami fontos eligazítást jelent az oktatás politikusainak és a fejlesztőknek is. Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana. Osiris. 00. Polónyi I., Illés P. (szerk.): Oktatás és gazdaság. Pallas Debrecina Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Oktató: Polónyi István, Illés Péter

6 Szakmai tájékozódás alapvonalai Iskola és érték Kurzus leírása: i jegy Az iskolai alaptevékenységek (tanítás és tanulás) relevanciája az egyén és a társadalom számára egyaránt az értékközvetítésben és a folyamatot kísérő értékelés formáiban tárul fel. A tantárgy célja a hallgatók szakmai érzékenységének fejlesztése, az értékek világának áttekintése és az értékelési aktusokban megnyilvánuló pedagógiai kultúra művelése. A tantárgy megmutatja az értékválogatás és a tanári értékelés személyiséget, tanulói énképet és önértékelést gazdagító lehetőségeit. Felmutatja a nem kellően kimunkált, nem kellően önreflektált tanári értékelés torzító, deformáló kockázatait. Szabó László Tamás: Minősítés és minőség az iskolában. Keraban, 994. Szabó László Tamás: Érték és iskola. In.: EDUCATIO Hermann Imre - Hermann Alice: Az első tíz év. Tantárgyfelelős: KozmaTamás Kurzusoktató: Buda Mariann

7 A pszichológia főbb területei 3 i jegy A tantárgy szemelvényeket ad a pszichológia klasszikus témáinak (megismerés, tanulás, motiváció, gondolkodás) elméleti, kísérleti, gyakorlati és módszertani kérdéseiből, továbbá kitér a pszichológia alapágainak (általános, fejlődés, személyiség és szociál) történeti és alkalmazás központú bemutatására, ismerteti az alapterületek ismereteinek felhasználását pl. az oktatás, a tanári vagy egyéb foglalkozási ágak területén. A tantárgy a pedagógia szakos képzésben a képzési ágban közös ismeretek keretében teljesítendő kollégium Oláh Attila, Bugán Antal (szerk.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 00. Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J.: Pszichológia. Osiris-Századvég, Budapest, 995. (több kiadás) Tantárgyfelelős: Czigler István Kurzusoktató: Czigler István

8 Bevezetés a pszichológiába 3 i jegy A Bevezetés a pszichológiába foglalkozik a pszichológia tudománnyá válásának történetével, az emberi természet biológiai, történeti-társadalmi meghatározottságát integráltan bemutató pszichológiai irányzatok elemzésével, a lélektan határtudományokhoz fűződő viszonyával, a pszichológia gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és a pszichológus szakmai, társadalmi feladatainak ismertetésével. A tantárgy a pedagógia szakos képzésben a képzési ágban közös ismeretek keretében teljesítendő kollégium A tantárgy tréning jellegű. Tantárgyfelelős: Bugán Antal Kurzusoktató: Bugán Antal

9 Andragógiai alapismeretek Kurzus leírása: i jegy Az andragógia, mint tudomány. Társ- és rokontudományai, multidiszciplináris jellege A lifelong learning, az életen át tartó tanulás oktatásfilozófiai, oktatáspolitikai hatása a tudás alapú társadalomra. A sajátélményű tanulás fogalma, képviselői, a tanítás-tanulás folyamatának alakulása, paradigmaváltás a pedagógia és andragógia viszonyában. A kompetencia alapú munkakör elemzés, moduláris képzés, stb. alapfogalmak. Az oktatás szerepe az emberi-erőforrásfejlesztésben, szinergesztikus gondolkodás, tanulószervezet, tanulótársadalom. A felnőttképzés hazai és nemzetközi dokumentumainak megismerése, a hazai intézményrendszer működése, finanszírozása, napjaink tendenciái. A tantárgy a pedagógia szakos képzésben a képzési ágban közös ismeretek keretében teljesítendő kollégium Alan Rogers: What is the difference? (A new critique of adult learning and teaching) NIACE, Oxford, 003 Felnőttoktatási lexikon. Budapest, 00 Magyar Pedagógiai Társaság, OKI, Szaktudás Kiadó Ház. Kálmán Anikó: Andragógiai interdiszciplináris kutatásmódszertan. OKKER, Budapest, 005 Kolb, D: ALSI-Learning Stlyle Inventory. Self-scoring Inventory and Interpretation Booklet.McBer and Company,Training resources Group Boston. 985 Zachár László: Felnőttképzés, munkaerőpiaci képzés tervezése. Humán szervező sorozat FEEFI, Pécs, 003 Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya (Bevezetés az andragógiába) OKKER Budapest, 00 Tantárgyfelelős: Kálmán Anikó Kurzusoktató: Kálmán Anikó

10 Kommunikáció elmélete és gyakorlata 3 i jegy A tantárgy a szükséges elmélet, illetve a kommunikációhoz kötődő fogalmak, a kommunikációs tényezők, működési folyamatának megismerését szolgálja. Alakítsa ki a tudományág fogalomrendszerét. Ismertesse meg a hallgatókat a modern kommunikációs elméletek legkiemelkedőbb, legjelentősebb eredményeivel, a társadalmi és a mindennapi kommunikáció alapvonalaival. Tudatosítsa a kommunikáció dinamikáját, folyamatát. A tantárgy a pedagógia szakos képzésben a képzési ágban közös ismeretek keretében teljesítendő kollégium Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest, 00. Cs. Jónás Erzsébet: Mindennapi kommunikáció. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 998. Rácz Endre Takács Etel: Kis magyar nyelvtan. Gondolat Kiadó, Budapest, 996. Tantárgyfelelős: Bálint Péter Kurzusoktató: Bálint Péter, Szabó Pál

11 Bevezetés az oktatás és az iskola világába 3 i jegy Alapozó tantárgy. Fő célja, a hallgatók szakmai érzékenységének fejlesztése az intézményes tanítás nevelés képzés emberi és dologi tényezőkből szerveződő közege iránt. Az iskolai alaptevékenységek (tanítás és tanulás) relevanciája az egyén számára főként az értékelés aktusában tárul föl, ezért célunk, hogy fejlesszük a hallgatóknak az értékelési aktusokban megnyilvánuló pedagógiai kultúráját. Módszertanilag az oktatási intézmények életvilágának bemutatásában az élményszerűségre törekszünk (irodalmi alkotások iskola és tanárképei). A hallgatók ismereteinek, tapasztalatainak gazdagítása az oktatási intézmények életvilágáról és a tanári mesterségről annak érdekében, hogy orientáljuk a tanulmányok továbbfolytatásával kapcsolatos elképzeléseiket és hozzájáruljunk az életpályával (tanárság) kapcsolatos döntéseik megalapozásához. Pedagógiai felfogásunk elvi alapjának tekintjük élmény és tudás összetartozását, ennek következtében az oktatási intézmények életvilágának bemutatásában is fő törekvésünk az élményszerűség biztosítása. Pedagógiai és hermeneutika. Pallas Debrecina 0. Debrecen, 00. Az alábbi szerzők művei/műrészletei: Czakó Gábor, Janikovszky Éva, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Marcello d Orta, Ottlik Géza, Varga Domokos stb. Filmek: Anghi Vera, Megáll az idő, Pókfoci, Sípoló macskakő stb. Tantárgyfelelős: Szabó László Tamás Kurzusoktató: Szabó László Tamás

12 Bevezetés az iskolán kívüli nevelés világába 3 Kurzus leírása: i jegy A tanegység korszerű szemléleti alapokat ad a család társadalomban, illetve az egyén szocializációjában betöltött szerepéről; érzékelteti egyrészt az egészségesen működő család nevelési pozitívumait, másrészt az esetlegesen szociálpedagógiai vonatkozású problémák gyökereit. A családot biológiai alapokon létrejövő, történelmileg, társadalmilag változó képződményként értelmezi, mely az elsődleges szocializáció optimális kereteit adja, vagy adhatja, elsősorban. A tanegység tárgyalja létrejöttének és funkcionálásának etológiai, pszichológiai, társadalmi feltételeit és jellegzetességeit. Foglalkozik a családszerkezettel, családkonstellációval, a családi életre való fölkészülés illetve a családi nevelés és válságkezelés alapvető és tipikus kérdéseivel. Komlósi Sándor (szerk.) 995: Családi életre nevelés. Budapest: Tankönyvkiadó Vajda Zsuzsa 994: Nevelés, pszichológia, kultúra. Budapest: Dinasztia Tantárgyfelelős: Papp János Kurzusoktató: Papp János

13 Bevezetés a művelődés és a tudomány világába /3 / i jegy A bevezetés a művelődés és a tudomány világába elnevezésű tantárgy betekintést kíván nyújtani a hallgatóknak a neveléstudomány sajátosságaiba a tudományos diskurzus általános kontextusában. Feltárja azokat az interdiszciplináris kapcsolódási pontokat, melyek mentén a neveléstudomány a tudomány világában kialakítja helyét. Feltárja a kultúra, művelődés és nevelés koncepcionális, illetve procedurális kapcsolódási pontjait, személy-társadalom-kultúra hármasának egymásra gyakorolt komplex hatásmechanizmusát. Kialakítja a pedagógiai terminológia helyes használatának alapjait, illetve a pedagógiai helyzet résztvevőinek és komplex jellemzőinek elemzéséhez szükséges metodikai ismeretek elemeit. A modul egésze lehetőséget nyújt továbbá a kulturális antropológia és a neveléstudomány nagy hatású gondolkodási irányzatainak megismerésére. A tantárgy féléves kurzusai: A neveléstudomány értelmezései Pedagógiai gondolkodók A pedagógia horizontja (Pallas Debrecina) A neveléstudomány értelmezései (Pallas Debrecina) Pedagógiai informatika (Pallas Debrecina) Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktatók: Brezsnyánszky László, Fenyő Imre, Holik Ildikó, Orosz Gábor

14 Bevezetés a művelődés és a tudomány világába A neveléstudomány értelmezései / i jegy Kurzus leírása: A kollégium a tudományelmélet és a tudományfejlődés általános keretei közé helyezve tárgyalja a neveléstudomány kialakulásának és változásának folyamatát, a tudományok rendszerében elfoglalt helyét, sajátosságait. Vizsgálja a neveléstudományi szakterületek belső tagozódását, és az iskolai folyamatok értelmezésében kiemelt szerepet játszó diszciplínák érvényességi körét, alapfogalmi rendszerét, sajátos terminológiáját. Vázolja a nevelés fogalmának változásait, a nevelésről gondolkodás és a pedagógiai cselekvés találkozásainak és ütközőpontjainak problematikáját. Brezsnyánszky László és Buda Mariann (szerk.): A neveléstudomány értelmezései. Szöveggyűjtemény. Debrecen Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, 00. (Pallas Debrecina) Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktatók: Brezsnyánszky László, Fenyő Imre, Holik Ildikó

15 Bevezetés a művelődés és a tudomány világába Pedagógiai gondolkodók Kurzus leírása: i jegy A nevelés gyakorlatának és elméletének történeti változásait (egymásra hatását) vizsgáljuk az európai-amerikai kultúrkörben; kiemelten szükséges tájékozódni a magyar nevelés legjellemzőbb történelmi tényeiről, sajátosságairól. Mindezt úgy tesszük, hogy a neveléstörténetet egy tágabb kultúr- és művelődéstörténetbe helyezzük. (Legfontosabb ismeretkörök: ősközösség; európai antikvitás és feudalizmus intézményes nevelés; Szókratész, Platón, Arisztotelész, Cicero, Agustinus; a reneszánsz, a reformáció és a katolikus megújulás a 6-9. században; Comenius, Apáczai; a felvilágosodás - Locke, Rousseau, a filantrópisták, Pestalozzi, Kant, Herbart és a herbartizmus; a magyar polgári közoktatási rendszer rendeleti-törvényi alapozása, kialakulásának sajátosságai; a 9. sz. második felének pedagógiai törekvései Európában és hazánkban - gyakorlat és elméletek; a 0. sz. európai közoktatás-politikai törekvései és hazánk nevelésügye gyakorlat és elmélet 956-tal bezárólag) Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris K. Bp Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Orosz Gábor

16 Magyar és egyetemes neveléstörténet //3/3 4 /// i jegy A magyar és egyetemes neveléstörténet kurzusainak keretében a hallgatók elsősorban, de nem kizárólagosan az európai kultúrkörben nyomon követhető nevelési értékekkel, eszményekkel, gondolkodásmóddal foglalkoznak. Az értékközvetítés, a nevelés-oktatás intézményrendszerének alakulását tanulmányozzák. A neveléstörténet fontosabb csomópontjaival történő megismerkedés a pedagógiai jelenségek folyamatokban, rendszerben történő szemléletét teszi lehetővé. Kiemelt szerepet kap a problématörténeti megközelítés. A neveléssel, oktatással kapcsolatos történeti tények, események, folyamatok végigkövetése segítséget nyújt a hallgatóknak abban, hogy a jelen pedagógiai történéseit megértsék, elemezni tudják. A tantárgy kurzusai: A nevelés kezdetei és európai klasszikusai. A polgári nevelés a nemzetállamokban. 0. sz-i reformok és hagyományok. A magyar nevelés történetének forrásai. Kéri Katalin: Mi a neveléstörténet? JPTE Tanárképző Intézet Pécs, 997. Mészáros I, Németh A, Pukánszky B 999 Bevezetés a pedagógia és iskolázás történetébe. Budapest: Osiris Horváth M szerk 988 A magyar nevelés története I. Budapest: Tankönyvkiadó Horváth M szerk 993 A magyar nevelés története II. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda A tantárgy felelőse: Brezsnyánszky László Kurzusoktatók: Brezsnyánszky László, Orosz Gábor, Szerepi Sándor, Fenyő Imre

17 Magyar és egyetemes neveléstörténet A nevelés kezdetei és európai klasszikusai i jegy A nevelés történetiségét feltárva tudatosítja: a nevelés az emberi létezéshez kapcsolódó szükségesség; kultúrákhoz kötötten a nevelés gyakorlata és elmélete történetiségében változik. Ezekből a formákból, a jelen teljesebb és pontosabb megismerésére, megértésére törekedve diakronikus feldolgozásban kiválogatja azt a történeti tudást, amellyel hazánk és Európa nevelése történetileg jellemezhető. Az ősközösség, az európai antikvitás után az európai keresztény középkor, majd az új-kort előkészítő 5 7. század történetét tárgyalja. Kiemelten vizsgálja a magyarságot, és az intézményes nevelést. Ebben az értelmezésben tanulmányozza a korszak gondolkodóinak nevelési műveit Elemzésre kerül: Platón, Arisztotelész, Cicero, Erasmus, Comenius, Locke és Apáczai pedagógiája. Mészáros I. Németh A. Pukánszky B: Bevezetés a pedagógia és iskolázás történetébe Osiris K. Bp 999. (tankönyv) Az európai ókori nevelés története Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból I. Pallas Debrecina 3. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 003 ; 004 (tankönyv) Az európai középkor, reneszánsz és a 6. század neveléstörténete Prohászka Lajos egyetem előadásaiból II. Pallas Debrecina 6, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 004 (tankönyv) A Debreceni Református Kollégium története főszerk.: Kocsis Elemér A Magyarország Református Egyházi Zsinat Irodájának Sajtóosztálya, Bp Platón: Állam IV VIII. k. In: Biblioteca classica sorozat, Platón összes művei II. Európa K Arisztotelész: Politika VII VIII. k. Gondolat K. Bp. Erasmus: Kézikönyv Krisztus katonájának Kairosz K. Bp Morus, T.: Utopia Bp. 00. Comenius: Didactica Magna Seneca K. Pécs, 99. Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról; Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról ; Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Orosz Gábor

18 Magyar és egyetemes neveléstörténet A polgári nevelés a nemzetállamokban i jegy A kiteljesedett felvilágosodás Európában: változások a tudás és a tudományos megismerés megítélésében; politika és államhatalom; erkölcs polgári (közösségi) érdek és önérdek. A polgári államhatalom összefüggései az új műveltségi eszménnyel, tartalmakkal, nevelési rendszerrel. Az egyházak és a felvilágosult polgári jellegű állam érdekütközései a nevelés elméletében és gyakorlatában. A területi különbségei Európában (francia, porosz orosz felvilágosodás). A neohumanizmus: a felvilágosodás első polgári kritikája. A filozófiáról leváló neveléstudomány. A Habsburg Birodalom felvilágosult abszolutizmusa. A polgári közoktatási rendszer kialakulása hazánkban. A birodalmi és a nemzeti érdekek ellentéte. Törvényeink és megvalósításának körülményei. A 9. századi egyház és a nevelés. Nevelési gondolkodók: Rousseau, Pestalozzi, Herbart, Eötvös, Kármán, Schneller. Mészáros I Németh A Pukánszky B: Bevezetés a pedagógia és iskolázás történetébe Osiris K. Bp 999. (tankönyv) A magyar nevelés története I II. szerk.: Horváth M I. k. Tk. Bp. 988.; II. k. Felsőoktatás Koordinációs Iroda, Bp (tankönyv) Rousseau, J. J.: Emil, vagy a nevelésről I IV. k. TK. Bp Pestalozzi, J.: Egy remete esti órája; Levél egy barátomhoz stanzi tartózkodásomról; Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit. In: Pestalozzi, J. válogatott pedagógiai művei I. II. TK. Bp.959 Herbart, J.: Pedagógiai előadások vázlata. Bevezetés; I. rész; II. rész 4. sz. A Kisded-nevelés kiadása, Bp. 93. Ratio Educationis: Az 777. és az 806. kiadás magyar fordítása. Bp. 98. Tóth Lajos: Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. TK. Bp Kármán Mór: Pedagógiai dolgozatok I II. Bp Durkheim, E.: Nevelés és szociológia. Tk. Bp Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Orosz Gábor, Fenyő Imre

19 Magyar és egyetemes neveléstörténet 3 A 0. sz.-i reformok és hagyományok i jegy A nevelés, az iskoláztatás elégtelenségei, válsága-tünetek az európai nevelésben. Megoldási próbálkozások: a neoherbartizmus, az egyházak nevelésben betöltött szerepének változása, a reformpedagógia elmélete és gyakorlata, a munkásmozgalmak és a nevelés. Az állam nevelést befolyásoló tevékenységének új-formái, a demokratikus és a diktatórikus állami irányítás. Nevelés a háborúra és nevelés a forradalmakban, a háborúkban. Az európai neveléssel együtt járó magyar nevelés gyakorlata és elmélete: követés és saját identitás, a nemzetben nevelés és a nemzetnevelés. Felkai László Zibolen Endre: A magyar nevelés története II. szerk.: Horváth M Felsőoktatás Koordinációs Iroda Bp (tankönyv) Key, E.: A gyermek százada. Tk. Bp Dewey, J.: Iskola és társadalom. Bp. 9. Parkhurst, H.: Dalton terv. Tk. Bp. 98. Kerschensteiner, G.: A munkaiskola fogalma. Tk. Bp. 97 Freinet, C.: A Modern Iskola technikája. Tk. Bp.98. Montessori, M.: A gyermek felfedezése.bp Petersen, P.: Kis Jena-plan. Bp Weszely Ödön: Új reformiskolák. In: Weszely Ö.: A modern pedagógia útjain, Franklin K. Bp. 98. Németh András: A reformpedagógia múlja és jelene. Nemzeti Tk, Bp Makarenko, A. Sz.: A nevelési folyamat megszervezésének módszertana. In.: Makarenko neveléselméleti művei I. Tk. Bp. Imre Sándor: Nemzetnevelés (Jegyzetek a magyar művelődéspolitikához) Kolozsvár/ Bp. 9. Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Orosz Gábor, Szerepi Sándor

20 Magyar és egyetemes neveléstörténet 3 A magyar nevelés történetének forrásai i jegy A 9 0. századi magyar neveléstörténetet négy problémakörét részleteiben, elemzően dolgozza fel:. a hazai reformpedagógia története, Nagy László munkássága; a pedagógia és a pszichológia kapcsolata. az általános iskola eszméje, megteremtésének, megvalósulásának története 3. a hazai pedagógusképzés esemény-története 4. a Debreceni Egyetem alapításának, működésének története; az egyetem pedagógiai professzorai. Nagy László: Válogatott pedagógiai művei Szerk.: Nagy Sándor, Tk. Bp. 97; Németh László: A reform; Debreceni káté. In: Németh L.: Sorskérdések Magvető,s Szépirodalm K. Bp. 989; Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Kaligram K. Pozsony, 000; Írások a Köznevelés as évfolyamaiból; Demokrácia és köznevelés Országos Köznevelési Tanács, Bp. 945; Prohászka Lajos: Demokrácia és humanizmus. Magyar Paedagogia, sz; Faragó László: A koaliciós neveléstudomány bukása. Magyar Pedagógia 950. sz; Az iskolák államosítása Bp. 948; Bóka László: Népiség és népnevelés. Bp. 949; A balatonfüredi pedagógus konferencia, 956. október -6. (b. jkv.) szerk. Szarka J. Zibolen E. Faragó L. PTI.; felelős kiadó: Zibolen E. Bp. 957; A V. nevelésügyi kongresszus tézisei. Magyar Pedagógiai Társaság, Bp. 970; Karácsony Sándor: Leckék a leckéről. Az Erő kiadása, Bp. 93 (reprint); Karácsony Sándor: Lélek és nevelés. Erdélyi kis-könyvtár 6. Kolozsvár 995; Kiss Árpád: Műveltség és iskola. Tk. Bp Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Orosz Gábor

21 ssd sdfsd Tantárgy neve: Neveléselmélet, nevelésfilozófia 4/3/3 3 // i jegy A tárgy a nevelés elméleti alapjainak, a nevelési szemlélet elsajátítását és az intézményi nevelés gyakorlati összefüggéseinek megértését kínálja. A hallgatók megismerik a nevelés tudományos igényű filozófiai irányzatait, a klasszikus, modern és a posztmodern neveléstanok jellemzőit, a nevelési helyzetek sajátosságait, a nevelési folyamat törvényszerűségeit, a nevelési tényezők, hatások és módszerek összefüggését. Kiemelten tanulmányozzák az iskolai nevelés fő feladatait és színtereit, a tradicionális és alternatív nevelés- és iskolafelfogások alapvető változatait. A tantárgyhoz tartozó féléves kurzusok: Klasszikus neveléstanok, iskolakoncepciók. Alternatív pedagógiák. Modern nevelésfilozófiák. Imre Sándor: Neveléstan. Stúdium,98. OPKM, Bp.995. Bábosik István: (szerk): A modern nevelés elmélete. Telosz, Bp Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Vince Kiadó, Bp Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 00. Brezsnyánszky László (szerk.): Iskola-alternatívák a huszadik században. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 00. Tárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktatók: Brezsnyánszky László, Fenyő Imre, Holik Ildikó

22 Neveléselmélet és nevelésfilozófia 4 Klasszikus neveléstanok, iskolakoncepciók i jegy A kollégium a klasszikus neveléstani paradigma tartalmi és módszertani jellegzetességeit, elvi alapvetéseit mutatja be. A nevelés hatásfolyamatának, a "kívülről kezdeményezett" fejlesztés rendszerében érvényesülő cél-, érték- és ember- és módszerfelfogás kérdései. A szellemtudományi, kultúrfilozófiai, egzisztencialista, vallásfilozófiai alapra helyezett neveléstanok. A klasszikus nevelésfelfogás iskolaképe, az iskola tér- és idődimenziójának értelmezési és változásának trendjei. Az iskolaelmélet fő irányzatainak (szellemtudományi, mélylélektani, történelmi materialista, strukturalista, funkcionalista) hozzájárulása az iskola lényegének, funkcióinak megértéséhez. A hallgatók a vizsgára bocsátás kritériumaként szakirodalmi alapú dolgozatot készítenek. Kluge, Norbert: Bevezetés a rendszeres pedagógiába. Keraban, Bp Bábosik István Neveléselmélet. Osiris, 004. Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet. OKKER, Bp Dietrich-Tenorth: A modern iskola kialakulása. Műszaki Könyvkiadó, Bp Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Brezsnyánszky László, Fenyő Imre

23 Neveléselmélet és nevelésfilozófia 3 Alternatív pedagógiák i jegy A kollégium a nevelésről való gondolkodás és az iskolai programokban megvalósuló aktuális alternatív programjait, filozófiáit ismerteti meg a hallgatókkal. A 0. században megjelenő és újraéledő reformpedagógiai iskolafelfogások, a hatvanas évek tekintély és intézményellenes, illetve a napjaink magukat alternatívnak tekintő programjait dolgozzák fel a szeminárium keretében. Egy alternatív törekvést tartalmazó összegző dolgozatot készítenek olvasmányok és tapasztalati beszámoló alapján. A dolgozatnak tartalmaznia kell a sajátos felfogás, program lényegének ismertetését és az alternatív jelleg ismérveit, bizonyítását. Iskolaalternatívák a huszadik századból. Összeállította: Brezsnyánszky László és Vincze Tamás. Pallas Debrecina 9. Debrecen, 00. Németh A./Skiera E.: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Pukánszky B./Zsolnai A.: Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös József Könyvkiadó, Bp Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Brezsnyánszky László, Holik Ildikó

24 Neveléselmélet és nevelésfilozófia 3 Modern nevelésfilozófiák i jegy A modern nevelésfilozófiák tanegység tanulmányozása során a hallgatók megismerkednek a modernitásnak nevezett korszak szellemi irányzatait, azokat az elméleti irányzatokat ismerik meg, melyek a neveléstudomány és a gyakorlati pedagógia alakulására hatással voltak. Nyomon követik azokat a folyamatokat, melyek tükrözik a modern gondolkodási iskolák hatását az iskolai gyakorlat és elmélet alakulására. Megismerik azokat a történelmi és társadalmi összefüggéseket, melyek a modernitás szellemi irányzatainak hátterét, gyökereit adják. A tanegység csomópontjait azok a problémák jelentik, melyek napjaink szellemi-filozófiai, társadalmi-etikai, illetve politikai diskurzusaiban különösen kiemelt hangsúlyt kapnak. Oelkers J.: Nevelésetika. (Vince, 998) Nagy József: A I. század és a nevelés. (Osiris, 000) Bábosik István: Neveléselmélet. (Osiris, 005) Tantárgyfelelős: Brezsnyánszky László Kurzusoktató: Fenyő Imre

25 Oktatáselmélet 3/3// 3 /// i jegy Az oktatáselmélet keretén belül a hallgatók megismerkednek a tanítás tanulásához szükséges elméleti alapokkal, lehetőséget kapnak arra, hogy ezek segítségével gyakorlati helyzetekben kialakítsák az oktatásra vonatkozó saját elméletüket. A feldolgozandó fontosabb kérdéskörök: oktatáselméleti irányzatok; az oktatás társadalmi meghatározottsága; a tanuló, a pedagógus; az oktatás célrendszere, tartalma, a tanterv; a tanulás, a tanítás; az oktatás folyamata, stratégiái, módszerei, eszközei, szervezési keretei és formái, módjai; tanulásszervezés; pedagógiai értékelés; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és csoportok. Az oktatómunka tervezése; a kezdő pedagógus sajátos problémái. A tárgy kurzusai: Oktatáselmélet. Iskolai hermenutika. Szabályozási háttér és intézményi működés.. Pedagógiai Informatika. Pallas Debrecina 5. Debrecen 004. Jelentés a magyar közoktatásról 004. OKI Didaktikai szöveggyűjtemény. Pallas Debrecina. Debrecen, 004. Buda Mariann 999. Minőség és szelekció. In: Educatio, 999/3 Szabó László Tamás 00. Értékek az iskolában. In: Educatio, 00/3 A tárgy felelőse: Szabó László Tamás Kurzusoktatók: Szabó László Tamás, Rózsavölgyi Gábor

26 Oktatáselmélet 3 Oktatáselmélet i jegy Az oktatáselmélet keretén belül a hallgatók megismerkednek a tanítás tanulásához szükséges elméleti alapokkal, lehetőséget kapnak arra, hogy ezek segítségével gyakorlati helyzetekben kialakítsák az oktatásra vonatkozó saját elméletüket. A feldolgozandó fontosabb kérdéskörök: oktatáselméleti irányzatok; az oktatás társadalmi meghatározottsága; a tanuló, a pedagógus; az oktatás célrendszere, tartalma, a tanterv; a tanulás, a tanítás; az oktatás folyamata, stratégiái, módszerei, eszközei, szervezési keretei és formái, módjai; tanulásszervezés; pedagógiai értékelés; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és csoportok. Az oktatómunka tervezése; a kezdő pedagógus sajátos problémái. Jelentés a magyar közoktatásról 004. OKI Didaktikai szöveggyűjtemény. Pallas Debrecina. Debrecen, 004. Tantárgyfelelős: Szabó László Tamás Kurzusoktató: Szabó László Tamás

27 Oktatáselmélet 3 Iskolai hermeneutika i jegy Az intézményes tanulás szociális közegének és az intézményes oktatás szervezeti kereteinek és folyamatainak tanulmányozása. Az iskolai élet jelenetei, szkénei mindig többértelműek. Ebben a kurzusban ennek a társadalmi jelentésekkel telített, nagy dinamikájú társas jelenségvilágnak az értelmezésére, átvilágítására vállalkozunk. Az iskolai életvilágok megközelítésének adekvát módja a hermeneutikai nézőpont érvényesítése, azaz a jelenségértelmek és a jelentésértelmek feltárása. Ennek alaptechnikája a képzési szintér különböző szereplőcsoportjai (iskolavezetés, tanárok, egyéb felnőtt szakszemélyzet, tanulók, segédszemélyzet) nézőpontjából értelmezni az iskolai eseményeket, történéseket: azaz nézőpontváltást és az adott tapasztalati anyag természetének megfelelő szaktudomány (neveléstudomány, szociálpszichológia, fenomenológia) értelmezési keretrét alkalmazni. Ennek során az elemzés körébe vonjuk az egykori tanulói emlékeket, az aktuális gyakorlóiskolai (bázisiskolai) tapasztalatok és a (szép)irodalom releváns iskolaleírásait. További cél az, hogy a hallgatókat bevezessük az észleltek kvalitatív elemzésére összpontosító humaniszitkus oktatáskutatás/iskolakutatás módszertanának alapjaiba. Szabó László Tamás 00. Didaktika szöveggyűjtemény. Pallas Debrecina. Kossuth Egyetemi Kiadó Buda Mariann 999. Minőség és szelekció. In: Educatio, 999/3 Szabó László Tamás 00. Értékek az iskolában. In: Educatio, 00/3 Tantárgyfelelős: Szabó László Tamás Kurzusoktató: Szabó László Tamás

28 Oktatáselmélet Szabályozási háttér és intézményi működés Kurzus leírása: i jegy Bevezető jellegű tanegység, amelyik arra irányul, hogy megismertessen az oktatási intézmények munkájának feltételrendszerét jelentő rendszerszintű és intézményszintű szabályozás problematikájával. Pedagógiai informatika. Pallas Debrecina 5. Debrecen, 004 Jelentés a magyar közoktatásról 004. OKI Tantárgyfelelős: Szabó László Tamás Kurzusoktató: Rozsavölgyi Gábor

29 Nevelés és oktatáslélektan 3 4/3/3 // i jegy A tantárgy a családi és intézményes szocializáció során felmerülő alapvető nevelési, oktatási kérdések, jellegzetes problémák és megoldási módok pszichológiai szempontú megközelítését taglalja. Pszichológiai alapműveltséget jelentő ismereteket nyújt, ezen túl előkészíti a pedagógia szakos szakirányú továbbhaladás előfeltételeinek teljesítését. Elméleti és gyakorlati orientációjú képzési formákra támaszkodva biztosítja a pedagógia szakos hallgatók leendő foglalkozásának ellátásához szükséges pszichológiai törvényszerűségek és jelenségek megismerésének módjait. Lehetővé teszi a gyakorlatok során az ilyen ismereteken nyugvó attitűdök és készségek fejlesztését. Ezáltal a hallgató jobban megérti, hogyan lehet hatékonyan részt venni az iskola szervezeti életében. Elsajátítja, hogyan tudja gondolatait és szándékait megfelelően mozgósítani, miként lehet a tanulócsoportok szervezését, képességfejlesztését az egyéni teljesítmény és attitűdrendszer fejlesztésével összehangolni. A tárgy kurzusai: Az emberi fejlődés. Bevezetés a pedagógiai pszichológiába. Az iskolai tanítás és tanulás pszichológiája Balogh László, Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I II. Kossuth Egyetemi Kiadó, 997, 998. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 98. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 000. A tárgy felelőse: Tóth László Kurzusoktatók: Buda Mariann, Tóth László, Balogh László

30 Nevelés és oktatáslélektan 4 Az emberi fejlődés Kurzus leírása: i jegy A kurzus áttekintést ad az ember pszichikus fejlődéséről, a filo- és ontogenezis általános kérdésköreiről (különös tekintettel az énfejlődésre). Továbbá áttekintést ad a tanulás általános kérdésköreiről, vizsgálja az (iskolai) tanulás feltételeit, akadályait, a tanulási nehézségek problémakörét. Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon. 00 Tantárgyfelelős: Tóth László Kurzusoktató: Buda Mariann

31 Nevelés és oktatáslélektan 3 Bevezetés a pedagógiai pszichológiába Kurzus leírása: i jegy A tantárgy a pszichológia egyik alkalmazott ágába, a pedagógiai pszichológiába nyúlt bepillantást. Főbb témakörei: a pedagógia és a pszichológia kapcsolata, a pedagógiai pszichológia tárgya és rendszere, a pedagógiai hatás általános jellegzetességei és törvényei, a pedagógiai hatás mint személyiség- és képességfejlesztés; a befolyásolás pszichológiai mechanizmusai, a pedagógus személyi hatása, a pedagógiai vezetés stílusa; az egyéni sajátosságok szerepe a tanulásban, tanuláselméletek és tanulási modellek, az iskolai tanulás motiválása és ellenőrzése, az iskolai csoportok sajátosságai; a tantermi kommunikáció, irányítás és fegyelmezés. Balogh László, Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I II. Kossuth Egyetemi Kiadó, 997, 998. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 98. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 000. Tantárgyfelelős: Tóth László Kurzusoktató: Tóth László

32 Nevelés és oktatáslélektan 3 Az iskolai tanítás-tanulás pszichológiája Kurzus leírása: i jegy Tematika: az iskolai tanulás motivációja, motiváló tanítási modell; klasszikus tanításitanulási módszerek; stratégiai oktatási módszerek: feladatrendszeres oktatás, csoportmunka; adaptivitás az oktatásban: személyiségbeli alapok, egyéni differenciálás; egyéni tanulási stratégiák és stílusok, tanulási nehézségek, segítő pedagógiai tevékenység. Balogh László Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 00. Balogh László Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből II. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 00. Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 003. N. Kollár Katalin Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 004. Balogh László: Pedagógiai pszichológia. Urbis Könyvkiadó, Budapest, 005. Tantárgyfelelős: Tóth László Kurzusoktató: Balogh László

33 Nevelésszociológia /3//3 4 /// i jegy A tantárgy a társadalom, a társadalomban lezajlott gazdasági, politikai változások és a nevelésügy kapcsolatát helyezi előtérbe. Ennek általános összefüggéseit tekinti át, majd a szocializáció és a nevelés életkori folyamatát követve mutatja be az egyén és a társadalmi csoportok betagozódásának és sajátos vonásainak életkori, generációs alakulását a nevelődés és a nevelés hatásrendszerében. Foglalkozik az informális és formális nevelés főbb szociológiai kérdéseivel. A tantárgy négy nagy egységre tagolódik. A társadalompedagógia alapjai bevezetést biztosít a nevelés társadalmi meghatározottságának vizsgálatához. A tárgy további kurzusai életkori metszeteit adják a szocializáció sajátosságainak: A gyermekkor pedagógiája. Az ifjúkor pedagógiája. A felnőttkor pedagógiája. Fekete Sándor 00:Deviancia és társadalom. Comenius Bt. Pécs Papp János 005: Ifjúkori devianciák ( szöveggyűjtemény). Pallas Debrecina 7. Komlósi Sándor (szerk.) 995: Családi életre nevelés. Budapest: Tankönyvkiadó Vajda Zsuzsa 994: Nevelés, pszichológia, kultúra. Budapest: Dinasztia A tárgy felelőse: Papp János Kurzusoktatók: Papp János, Kálmán Anikó, Veressné Gönczi Ibolya

34 Nevelésszociológia A társadalompedagógia alapjai i jegy Kurzus leírása: A társadalompedagógia fogalma, tárgya, kialakulása, változatai, viszonya a rokontudományokhoz. Az informális és nonformális nevelés folyamata és színterei (család, helyi társadalom, kortársi közösségek, média, munkahely, politika és vallási közösségek). A szociálpedagógia és célcsoportjai: a kemény illetve puha szociálpszichológia értelmezése. Kozma Tamás - Tomasz Gábor (szer.). 000 Szociálpedagógia Budapest: Osiris Kozma T 00 Bevezetés a nevelésszociológiában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (Az informális nevelés szociológiája p.) Tantárgyfelelős: Papp János Kurzusoktató: Papp János

35 Nevelésszociológia 3 A gyermekkor pedagógiája Kurzus leírása: i jegy A hallgatók megismerkednek a gyermekvédelemben használatos fogalmi rendszerekkel, a hazai gyermekvédelem történeti fejlődésével, és a nemzetközi gyakorlattal, valamint áttekintést kapnak a gyermekvédelmi rendszer jelenkori struktúrájáról. Feldolgozzák az 997/I. törvényt, valamint a hozzá kapcsolódó ifjúsági, családjogi büntetőjogi törvényeket, rendeleteket. Elemzik a gyermekvédelmi alap- és szakellátás szervezeti felépítését, a közoktatás gyermekvédelmi tevékenységét, a reszocializáció összetett pedagógiai kérdéseit. Herczog Mária (szerk): A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata Pont K. Bp V. Gönczi Ibolya: A gyermekvédelem pedagógiája Kossuth E K Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv KJK Bp /I. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Tantárgyfelelős: Papp János Kurzusoktató: Veressné Gönczi Ibolya

36 Nevelésszociológia Az ifjúkor pedagógiája Kurzus leírása: i jegy A kurzus nyomatékosan felhívja a figyelmet az ifjúsági korosztályt leginkább sújtó társadalmi ártalmakra, kialakítja azt a szemléletmódot, hogy a korai prevencióval a veszélyeztetettség csökkenthető, s így a deviáns karrier jelentős részben megelőzhető. A tárgy keretében a hallgató megismerkedik az ifjúsági szubkultúrákkal, a különböző deviancia- értelmezésekkel, - magyarázatokkal, s konkrétan a deviáns viselkedés egyes változataival (dohányzás, alkoholfogyasztás, öngyilkosság, bűnözés, kábítószerfogyasztás), ennek ifjúkori megjelenésével és a megelőzés globális feladataival a családban, az iskolában és részben a szakintézményekben. Fekete Sándor 00:Deviancia és társadalom. Comenius Bt. Pécs Papp János 005: Ifjúkori devianciák (szöveggyűjtemény). Pallas Debrecina 7. Tantárgyfelelős: Papp János Kurzusoktató: Papp János

37 Nevelésszociológia 3 A felnőttkor pedagógiája Kurzus leírása: i jegy Megismertetni a hallgatókat a felnőtt tanulás sajátosságaival (felnőtt tanuló jellemzői, tanulás elvei, motívumai és akadályai; tanulási ciklus; tanulási szükséglet, cél, igény); a felnőttoktatás módszertani hátterével, a tanulási helyzetek típusaival (előadások, csoportmunka, szerepjátékok, esettanulmányok felhasználása az oktatásban). A felnőttképzés fogalomrendszerének és történeti fejlődésének megismerése, napjaink tendenciái. Megismertetni az oktatáspolitika stratégiai célkitűzéseit és az egyén önirányított tanulási lehetőségeinek kibontakozását. A hallgatók átlátják a felnőttoktatási intézményrendszer alrendszereinek szerepét.. A folyamatos tanulás, fejlődés, változás. A folyamatos tanulás intézményi háttere, szervezeti modellek. A felnőtt tanuló jellemzői, tanulás elvei, motívumai és akadályai. A felnőtt tanulás alapelvei és gyakorlata. Tanulási szükséglet, igény, cél. Tanulási módok, tanulási ciklus. Tanulási stílus - stratégia - módszer. Benedek, András (szerk.) (995): Szakképzés Magyarországon, Munkaügyi Minisztérium, Budapest European Commission (000): Memorandum On Lifelong Learning, European Commission (00): Life Long Learning Action Plan, 40 factsheets, Factsheets to Stockholm European Council 3-4 March Tantárgyfelelős: Papp János Kurzusoktató: Kálmán Anikó

38 Összehasonlító neveléstudomány 3/3/4 3 // i jegy Ebben a fő tárgyban a nevelés- és oktatásügy gazdasági, társadalmi és politikai beágyazottságát tanulmányozzák a hallgatók. Megismerkednek a nevelés- és oktatásügy különböző értelmezéseivel, megjelenésének nemzetközi összefüggéseivel, azokkal a fejlődési modellekkel, amelyek a jelenlegi pedagógiai gyakorlatot és az oktatáspolitikai döntéseket alapvetően meghatározzák. A társadalmi, gazdasági és politikai világtrendeket kihívásoknak fogva föl, azt tanulmányozzák, hogy e kihívások eredményeképp hogyan alakulnak át az oktatásügy különféle szintjei (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás). A nemzetközi összefüggéseket keresve elsősorban az európai dimenzióra figyelnek. A tárgy kurzusai: Oktatási rendszer és a gazdaság Összehasonlító neveléstudomány Euroharmonizáció Kozma T 00 Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Polónyi István 00 Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kozma Tamás 998 Euroharmonizáció. Oktatáskutató Intézet A tantárgy felelőse: Kozma Tamás Kurzusoktatók: Polónyi István, Pusztai Gabriella, Kozma Tamás

39 Összehasonlító neveléstudomány 3 Oktatási rendszerek és gazdaság i jegy A tárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen az oktatás és a gazdaság összefüggéseivel, az oktatás közgazdasági hátterével és az erre vonatkozó klasszikus és legfrissebb irodalommal. Aki a modult elvégzi, az tájékozott lesz az oktatás különböző szintjeinek szerveződésében, finanszírozásában és a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi összehasonlításokban, valamint hazai vitákban. Ez a tanegység a hallgatót bevezeti az oktatás-demográfiába. Megismerkedünk a demográfia tárgyával és módszereivel, a népesedési folyamatokkal (születésszám, halálozás stb.), valamint az ún. népesedéspolitikával (hogyan szabályozzák a kormányzatok a népesedést?). Ezek alapján megismerkedünk a tanulók ún. áthaladásával az iskolarendszeren; hogyan hat az oktatás rendszerére az egyre több tanuló és nagyobb tanulói létszám (arányszám); és hogy hogyan igyekeznek az oktatáspolitikát befolyásolni a demográfiai adatok ismeretében a tervezők. Kozma Tamás (00): Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (megadott fejezetek és kapcsolódó irodalom) Halász Gábor (00): Az oktatás irányítása. Budapest: Mozaik Kiadó Kozma Tamás (986): Tudásgyár. Budapest: Közgazdasági Polónyi I. Illés P. (szerk. 00): Oktatás és gazdaság. Pallas Debrecina. Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Polónyi István

40 Összehasonlító neveléstudomány 3 Oktatási rendszerek és társadalom i jegy A tárgy célja a hallgató bevezetése az iskola- és oktatásszociológia fogalomvilágába, valamint képet adni az oktatás társadalmi problémáinak alakulásáról. A tanegység az iskola és a felsőoktatás tágabban: az intézményes oktatás társadalomtudományi szemléletébe vezet be. Bemutatja az iskolát mint munkahelyet a maga hivatalos (látható) és rejtett szervezetével; megismertet az iskolai konfliktusok formáival és lehetséges magyarázataival; ismereti a különböző igazgatás- és vezetéselméleteket.. Elemzi az iskola és társadalmi környezete kapcsolatait (az iskola viszonyát a szülőkhöz, a fönntartókhoz és az igazgatáshoz). Vizsgálja az iskolát mint egy-egy oktatási rendszer részét, és ismerteti a történeti utat a kisközösségek iskoláitól az állami oktatási rendszerekig. Az iskolakutatásokkal ismerkedve gyakorolhatjuk is az iskola átvilágítását, környezettanulmányait, a statisztikázást és a kérdőívezést. Kozma Tamás (00): Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (megadott fejezetek és kapcsolódó irodalom) Halász Gábor (00): Az oktatás irányítása. Budapest: Mozaik Kiadó Kozma Tamás (986): Tudásgyár. Budapest: Közgazdasági Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Pusztai Gabriella

41 Összehasonlító neveléstudomány 4 Euroharmonizáció i jegy A tárgy célja a hallgatók bevezetése az összehasonlító oktatáspolitika fogalomvilágába, valamint az oktatáspolitika nemzetközi problémáinak alakulásának megismertetése A tanegység az oktatáspolitika időszerű kérdéseivel foglalkozik nemzetközi összehasonlításban, bemutatja a jellegzetes európai iskolarendszereket és oktatáspolitikákat a közoktatás, a felsőoktatás és az iskolán kívüli képzések területén. Az oktatáspolitika ún. aktorai közül elemzi a tanári és az ifjúsági szervezeteket, valamint a munkaerő-piac szereplőit. Végül néhány jellegzetes országtanulmány zárja a tanegységet. Daele H, Szabó L T (00): Összehasonlító pedagógia. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó Kozma T. ed. (998): Euroharmonizáció. Budapest: Educatio Kiadó Szabó L. T. (998): Tanárképzés Európában. Budapest: Educatio Kiadó Zarándy Z. ed. (998): Európa az iskolában - az iskola Európában. Budapest: Közoktatási Intézet Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Kozma Tamás

42 Pedagógiai kutatásmódszertan 3/3/ 3 // i jegy A pedagógiai kutatásmódszertan keretében lehetőség nyílik a pedagógiai kutatások koncepcionális hátterének és alapvető stratégiáinak, a kvalitatív és a kvantitatív módszerek fő jellemzőinek a megismerésére. Feldolgozásra kerülnek az empirikus pedagógiai kutatás metodológiai kérdései és leggyakrabban alkalmazott eljárásai. A hagyományos és az elektronikus adatbázisokban történő tájékozódás technikái; a kutatómunkához szükséges saját adatbázis készítése és használata. A kutatómunka menete, a kutatás fő paradigmái (etnografikus, pozitivista, stb.), stratégiái (induktív, deduktív), feltáró (megfigyelés, kérdőív, interjú, attitűdskálák, szociometria, tudásmérés, pszichológiai tesztek, dokumentumelemzés, tartalomelemzés, esettanulmány, stb.) és feldolgozó (leíró és matematikai statisztikai) módszerei. Az eredmények bemutatásának publikálásának szabályai, a publikációk fajtái. Babbie E 995 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Falus I szerk 995 Bevezetés a pedagógiai kutatás módszertanába Budapest: Keraban A tantárgy felelőse: Kozma Tamás Kurzusoktatók: Pusztai Gabriella, Fenyő Imre

43 Pedagógiai kutatásmódszertan 3 A kurzus neve: Az elméleti elemzés módszerei i jegy Célja: hogy megismertesse a hallgatókkal azokat a gondolkodás rendszereket, melyek meghatározzák az elméleti kutatás dimenzióit és pályáit. A hallgatók betekintést nyernek az elméleti megközelítés tradicionális formáiba, megismerik azokat a kérdésfeltevési módszereket és elemzési eljárásokat, melyek az elméleti kutatómunka sajátos területét jellemzik. Elsajátítják, illetve tanulják alkalmazni azt a terminológiát mely az elméleti kutatás speciális vonásait meghatározza. Megismerik mind a rendszerező-analitikus mind az áttekintő-holisztikus megközelítési módok előnyeit. Ezzel lehetővé válik, hogy a hallgatók értő módon közelítsék meg a nevelés elmélet, nevelésfilozófiai szövegeket illetve elmélet tárgyú kérdéseket értelmesen elemezzenek. Russel, Bertra 997 A nyugati filozófia története Budapest Anznpacher 99 Bevezetés a filozófiába Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Fenyő Imre

44 Pedagógiai kutatásmódszertan 3 A kurzus neve: Az oktatáskutatás módszerei i jegy Bevezető kollégium, mely alapismereteket nyújt az oktatáskutatásban alkalmazott adatgyűjtési és adatelemzési technikákról. A legfőbb cél az, hogy a hallgató megértse, milyen típusú kérdésekre milyen típusú eljárás segítségével lehet válaszolni, s az elemzéshez milyen stratégiát követhet. Szabolcs Éva (00): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában Budapest: Műszaki Kiadó Falus Iván (993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest: Keraban Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Pusztai Gabriella

45 Pedagógiai kutatásmódszertan 3 Kutatásmódszertani gyakorlatok i jegy A heti óra szeminárium alapismereteket nyújt az oktatáskutatásban használt kvantitatív adatgyűjtési és adatelemzési technikákról, ezek alkalmazási módjairól. A szeminárium keretében a hallgatók elsajátítják az oktatásügyi kutatásokhoz szükséges források, az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás alapjait. Falus Iván: (000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Budapest, OKKER Tantárgyfelelős: Kozma Tamás Kurzusoktató: Pusztai Gabriella, Szabó Péter Csaba