Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, november 13.

Átírás

1 Némethné dr. Tóth Orsolya PhD. főiskolai docens Nyugat magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Művészeti Nevelési és Sporttudományi Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár,

2 A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a beszéd és gondolkodás alapját adja. (Vekerdy Tamás)

3 A mozgásfejlődés A motorium és a kognitív funkciók Mozgásvizsgálatok az óvodákban Ovi-szita, Állapot és mozgásvizsgáló teszt Saját kutatási eredmények A mozgás élettani hatásai A mozgás hatása a személyiség fejlődésére A mozgás hatása az értelmi fejlődésre Mindennapos testnevelés

4 az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás egyéni fejlődése, valamint a kondícionális és a koordinációs képességek kialakulása és fejlődése növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások (Farmosi, 2011)

5

6 Születéstől a fejlődés több területen 1. terület n. terület 2. terület Funkcionális mozgásformák Mozgásfejlődés Sportági mozgásformák Sportágak Idegrendszer hierarchikus fejlődése Mozgásfejlődés hiányosságai Mozgásterápia Elvárható szintű személyiségfejlődés! Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

7 mozgásfejlődés és fejlesztés 1 Funkcionális mozgásformák Sportági mozgásformák Sportági mozgások 0 6 év 7 10 év 10 év fölött Tanulási problémák, zavarok Mozgásterápia Viselkedési problémák Szorongás Agresszió Beilleszkedési zavarok Mozgásfejlődés hiányosságai 2 Részképesség zavarok Hyperaktivitás Kognitiv funkciók zavarai Percepció Figyelem Emlékezés Gondolkodás Motorium zavarai Izomtónus Nagy mozgások Finom motorika Cselekvéstervezés irányításának zavarai Komplex tanulási zavarok Dyslexia Dyscalculia Dysgraphia Hypermotilitás Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

8 Idegrendszer hierarchikus fejlődése Mozgásfejlődés hiányosságai Tartalma Mozgás terápia Térirányok Térérzékelés Egyensúlyérzék Jellemzői Keresztező mozgások Nagy mozgások Finommozgások Testséma fejlesztés Kéz, lábdominencia Egyénre szabott Fejlődés ütemének megfelelő Folyamatosan korrigált Napi rendszerességű Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

9 Sportágak 12 év fölött Mozgáskultúra, sportági mozgásfejlesztés év Mozgáskultúra, sportági felkészítés Sportági mozgásformák 7 10 év Mozgásterápia, mozgáskultúra megalapozása, sportági előkészítés 5 7 év Diagnózis, mozgásterápia Funkcionális mozgásformák 0-5 év Prevenciós jellegű fejlesztés Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

10 A mozgásfejlődés szakaszai 0-5 éves korig. (mozgásfejlődési kor) I. szakasz 0 10 hetes korig: A fizikai tehetetlenségtől a fej vízszintes tartásáig terjedő időszak. II. szakasz hetes korig: A hason folyamatosan tartott fejtől a biztos ülésen át a láb reflexszerű emelgetéséig. III. szakasz hetes korig: A közlekedési próbálkozások a jellemzőek, mindenhová elmászik, ülve elfordul, kapaszkodva oldalazva jár. IV. szakasz 1 évtől a 2 és fél 3 éves korig: A négykézláb járástól, térdel, áll, leereszkedik, mászik lépcsőn, ritmusra mozog, páros lábon ugrál, jár szalad biztosan, lassítani, iránytváltoztatni nem tud. V. szakasz 3 éves kortól 5 éves korig: A váltott lábú lépcsőzéstől a fejlődő egyensúlyérzékelésen át a fejlett mozgásszabályozásig. Dr. Miriam Stoppard: MIT TUD A GYEREK? Játékos képességvizsgálatok Park Könyvkiadó, Budapest, Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

11 mászás járás futás ugrás dobás elkapás húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, egyensúlyozás járás és futásgyakorlatok Pl. -gyorsindulás Pl. ugrásgyakorlatok -távolba ugrás Pl. dobásgyakorlatok -labdaérzék fejl. egyensúly, támasz függés, forgásgyakorlatok Pl. -gurulás előre-hátra küzdőgyakorlatok Pl. -küzdőgyakorlatok -gazd. futás -ritmusfutás -irányváltozt. -magasba ugrás -ugródeszka használat. -dobásformák -labdavez. kézzel, lábbal -statikus, dinamikus egyensúlyérzék (fej, kézállás, stb.) -szekrényugrás, -kötélmászás, stb. Különböző sportágak Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

12 az értelmi-fogalmi műveletek eredete a cselekvésekben rejlik- szenzomotoros szakasz a motorosan végzett műveletekből indul ki a műveleti absztrakt gondolkodás motoros (mozgásos) kapcsolatok fogalmi gondolkodás mozgáskészségek percepció fogalmi gondolkodás a magasabb rendű pszichikus funkciók (észlelés, emlékezet, figyelem..) az alacsonyabb, kéreg alatti (agytörzsi, középagyi) idegrendszeri szabályozásnak a függvényei.

13 A motoros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlődésében, a percepció előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak, ebből következően a tanulási zavarok kompenzálása érdekében első lépésként a motoros és a percepciós készségeket kell fejleszteni. Az ún. alacsonyabb szintek erősítésével vagy szükség szerinti újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabb rendű, bonyolultabb funkciókat. / Porkolábné Balogh Katalin 1988 /

14 első szint: közvetlen gerincvelői szabályozás első motoros szinkronizációs szint második szint: vesztibuláris rendszer - agyi összehangolása nyúlt velővel, híddal, kisaggyal területek harmadik szint: extrapiramidális rendszer - a nagyagykéregből érkező információkat hordozó jelek átrendezése, automatizálása (mozgástervezés, szenzomotoros tanulás,feltételes reflexek tanulása, automatikus adaptív válaszok előhívása) negyedik szint: kisagyi motoros szinkronizáció poszturális izmok működtetése, finom motorika ötödik szint: a nagyagykéreg piramispálya rendszere felelős a tudatos, figyelmes, tervezett mozgások kivitelezéséért

15 az információfeldolgozás módja az emlékezeti folyamatok szerveződése (szeriális gondolkodásmód) a figyelem, mint alapfeltétel az arousal- szint és a teljesítmény azonos működési mechanizmusa Piaget kognitív fejlődéselmélete

16 PREFER - DIFER - Nagy József Komplex prevenciós óvodai program Porkolábné Balogh Katalin és mtsai Állapot és mozgásvizsgáló teszt Katalin Ovi-szita Huszár Tamásné és mtsai Lakatos

17 Mozgásvizsgálatok 10 szökdelés helyben, zárt lábbal 10 szökdelés előre-hátra zárt lábbal 10 terpesz zár ugrás, taps 10 db négyütemű gyakorlat labdaelkapás 3-szor labdapattogtatás 10-szer

18 Területei: a nagymozgások megfigyelése a finommozgás fejlettsége észlelési folyamtok gondolkodásmód megfigyelése feladattudat, feladattartás szociális érés tanulmányozása

19 mozgásérettség motoros profil az iskolaérettség motoros kritériumai

20 Kutatásom tárgyát képezik az általános iskolás korba lépő / iskolaérett? / gyermekek meghatározott pszicho-motoros képességeinek állapot-vizsgálata, ill. ezen képességek egymás közötti kapcsolatainak feltárása.

21 lehetséges összefüggések feltárása a tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók és bizonyos motoros képességek között az iskolaérettség motoros kritériumainak meghatározása, ezzel összefüggésben továbbfejlesztendő elméleti alapvetésként az iskolaérettségi vizsgálatoknak szerves részévé tenni a gyermekek mozgásos képességeinek vizsgálatát szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint az iskolaérettségi vizsgálatok alapvetően a kognitív képességeket mérik.

22 1. Feltételezésünk szerint azok a gyerekek, akik a motoros képességek terén jobb eredményeket produkálnak, a tanuláshoz szükséges képességek /emlékezet, figyelem/ felmérése során is a jobbak között szerepelnek.

23 2. Feltételezzük, hogy az iskolaérett és az iskolaéretlen gyermekek mozgásos teljesítményei /elsősorban a koordinációs képességek/ között szignifikáns különbség van az iskolaérett gyermekek javára.

24 3. Feltételezzük, hogy az iskolaérett gyermek fejlődése gyorsabb, hamarabb elkezdődik, már középső csoportos korukban is érettebbek társaiknál bizonyos próbákban nyújtott teljesítményekben.

25 Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, november 13.

26

30

31

33 Válasz az első hipotézisre: +:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01 csoportosító változók / függő változók figyelemidő figyelemhiba vizuális emlékezet verbális emlékezet finomkoordináció átlagok jobbak átlagok jobbak átlagok jobbak statikus egyensúly átlagok jobbak dinamikus egyensúly átlagok jobbak átlagok jobbak mintamásolás 2.473* szem-kéz koord. átlagok jobbak átlagok jobbak * 1. sz. táblázat: összehasonlítás a mozgásos próbákban elért teljesítmények alapján

34 Válasz a második hipotézisre: +:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01 nem érett n = 86 érett n = 214 a változás finom koordináció 39,65 sec 35,93 sec szignifikáns * statikus egyensúly 30,72 sec 36,67 sec - dinamikus egyensúly 17,40 sec 14,37 sec szignifikáns * figyelem idő 42,94 sec 43,65 sec - figyelem hiba 0,872 db 0,449 db erősen szignifikáns ** vizuális emlékezet 5,314 db 5,556 db tendencia + verbális emlékezet 5,895 db 6,509 db tendencia + mintamásolás 1,349 pont 1,322 pont - szem-kéz koordináció 3,581 pont 3,757 pont - 2. sz. táblázat: az iskolaérett és a nem iskolaérett csoport összehasonlítása mért faktoronként, összesítve

35 Válasz a negyedik hipotézisre: nem iskolaérettek iskolaérettek finom koordináció finom koordináció átlagok sec ,42 39,65 a változás tendencia jellegű átlagok sec ,54 35,93 a változás erősen szignifikáns statikus egyensúlyozás statikus egyensúlyozás 36,67 átlagok sec ,59 30,72 nincs jelentős változás átlagok sec ,44 a változás erősen szignifikáns :p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01

36 Válasz a negyedik hipotézisre: nem iskolaérettek iskolaérettek dinamikus egyensúlyozás dinamikus egyensúlyozás átlagok sec ,45 16,25 nincs jelentős változás átlagok sec ,1 14,37 a változás erősen szignifikáns figyelemidő figyelemidő átlagok sec ,53 42,94 a változás erősen szignifikáns átlagok sec ,57 43,65 a változás erősen szignifikáns :p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01

37 nem iskolaérettek Válasz a negyedik hipotézisre: iskolaérettek +:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01 figyelemhiba figyelemhiba átlagok db ,674 0,867 a változás tendencia jellegű átlagok db 4 2, ,449 0 a változás erősen szignifikáns vizuális emlékezet vizuális emlékezet átlagok db 5,5 5 4,5 4,821 5,314 a változás erősen szignifikáns átlagok db 6 5,5 5 4,5 4 4,631 5,556 a változás erősen szignifikáns verbális emlékezet verbális emlékezet átlagok db 6 5,5 5 5,429 nincs jelentős változás 5, átlagok db ,051 6,509 a változás erősen szignifikáns

38 Válasz a negyedik hipotézisre: mért változók/ csoportok nem iskolaérettek iskolaérettek finomkoordináció tendencia jellegű változás erősen szignifikáns változás statikus egyensúlyozás - erősen szignifikáns változás dinamikus egyensúlyozás - erősen szignifikáns változás figyelemidő erősen szignifikáns változás erősen szignifikáns változás figyelemhiba tendencia jellegű változás erősen szignifikáns változás vizuális emlékezet erősen szignifikáns változás erősen szignifikáns változás verbális emlékezet - erősen szignifikáns változás 3. sz. táblázat: a fejlődés mértéke, összefoglaló táblázat

39 Az iskolaérett gyermekekre jellemző, hogy a mozgásos próbákban jobban teljesítők bizonyos pszichikus alapfunkciók működési színvonalában előrébb tartanak társaiknál. Az iskolaérett gyermekek mozgásos teljesítményei elsősorban koordinációs képességeik jelentős mértékben jobbak a nem iskolaérett csoportnál. Az iskolaérett gyermekek fejlődése intenzívebb, gyorsabb ütemű nem iskolaérett társaikénál.

40 az óvodákban az alsó tagozatban az óvónő ill. a tanítóképzésben

41 a szív terjedelmének megnagyobbodása sportszív - edzésbradycardia maximális O2 felvétel megnövekedése (maximális oxigénpulzus megnövekedése) a kapillarizáció javulása myoglobin mennyisége nő mitochondriumok száma nő az izmok glikogéntartalma nő az ATP és a kretinfoszfát mennyisége nő edzésbradypnoe

42 kedvező változások a tüdőben, szívben, keringési rendszerben javul a vérkeringés, javul a vér O2 szállító kapacitása, a szív és az erek falának karbantartása, terhelés hatására hamarabb kiderülnek az esetleges problémák javul a szív munkájának hatásfoka: nagyobb terhelés képes elviselni a szív pulzusértékek különbsége

43 kedvező változások a tüdőben, szívben, keringési rendszerben javul a vitális kapacitás (maximális belégzést követő maximális kilégzés mértéke); az oxigénkapacitás mértéke az életkor előre haladtával csökken (40-es életévekre 18-20%-kal is)

44 eszköz az ideális testsúly elérésében az anyagcsere folyamatok sebessége (10 évente 2 %-os lassulás) zsírégetés csontok Ca tartalma a csontrendszer ereje összefügg a fizikai aktivitással kálcium dús étkezés és rendszeres testmozogás hajlékonyság, ízületi mozgékonyság az optimális mozgáshatár

45 min perces aerob, ritmikus, egyenletes testmozgás hatására testi lelki harmonizáló folyamatok indulnak meg. A tudatállapot módosulásával az érzelmi tudat aktivitása fokozódik. Az agyalapi mirigy béta endorfin hormont termel, az immunfolyamatok aktiválódnak, a stressz hormon szintet csökkentő sejtek működése is fokozódik. endorfin

46 gr. Klebersberg Kúnó kultuszminiszter A testneveléssel és edzéssel kapcsolatos állásfoglalását a Nemzetgyűlés február 24- i ülésén a következőképpen fogalmazta meg: "Egy nép egészségi állapotát jelentősen meghatározza a nép fizikuma (.). A test megerősítése, edzése elengedhetetlenül fontos, mert a betegségeknek ezáltal képes ellenállni (.). Az értelmi és erkölcsi nevelés a test nevelése nélkül alapjait veszítheti (.). A mai pedagógia rendszer csak ideges, korán elfáradt embereket ad az országnak, akik aztán a maguk nyugtalanságával vagy tehetetlenségével csak bajt okoznak."

47 Szent-Györgyi Albert Szegeden az november 22-én megrendezett Országos Testnevelési Kongresszuson többek között a következőket mondta: "Úgy értesültem még mindig vannak iskolák, ahol napi öt óra tanítás folyik és ahol hetenként két tornaóra van, ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniuk. Hát tudnak az urak három napra előre enni, vagy aludni? Ez, ami itt folyik az ellenkezik nemcsak a fiziológia és orvostudomány, de ellenkezik az emberi józan ész legelemibb követelményeivel is."

48 kognitív képességek fejlődnek (problémamegoldó gondolkodás, döntés stb.) együttműködő készség kooperáció (sorváltóversenyek, csapatjátékok, kooperatív játékok.) kompromisszumkészség, lemondás, önfeláldozás (akaratosság, önzés visszaszorítása). kölcsönös felelősség és függés (csapatjáték).

49 önállóságra, öntevékenységre (segítségadás, hibajavítás) kreativitás, leleményesség, rugalmasság (ellenfél, helyzetek). tolerancia, türelem-megértés, másság elfogadása. önelfogadás helyes önértékelés kialakítása (mérhető teljesítmények!) reális énkép kialakítása. önfegyelem, kitartás (segít a sikerélmény)

50 áldott állapot újszülött károsító hatások tipikus hibák alkohol, drog, dohányzás, veszélyes munka, din. erőhatások, préselések sok evés, kevés mozgás tápszer elválasztás az anyától, inkubátor rossz használata ajánlott fizikai aktivitás, helyes táplálkozás, relaxáció szeretet, törődés szomatikus jellemzők pszichés jellemzők szociális j. hát és derékfájás, visszér nem kívánt terhesség, rossz családi légkör partnerkapcsolati lakásproblémák és különböző reflexek, fejletlen, irányítatlan mozgások anya testi közelsége, szívdobogás az anyát és a gyereket körülvevő szeretet

51 csecsemőkor korai gyermekkor jellemzők: tipikus hibák: a mozgásos és a kommunikációs programok gyors fejlődése melegház szindróma, túletetés, túlöltöztetés a mozgásos és a kommunikációs programok finomodása melegház szindróma, Michelin baba ajánlott: támogatás mozgástér, mozgásszabadság szomatikus jellemzők: pszichés jellemzők: szociális jellemzők: kefalokaudális fejlődés, szimmetrikus mozgások, izomtónus, fiziológiás mozgásfejlődés ego anya és a környezet is természetes mozgások, testséma a figyelem labilis, egoizmus, funkciójátékok szülők, környezet (dadus, bébiszitter)

52 kisgyermekkor kisiskoláskor jellemzők: tipikus hibák: mozgékonyság, kíváncsiság agyonféltés, teljesítménykényszer a mozgástanulás aranykora testkultúrális csapda teljesítménykényszer, TV számítógép - video ajánlott: szomatikus jellemzők: mozgás és társasági igény kielégítése természetes mozgások mozgáskincs - gyarapítás jó teljesítőképességű állapot pszichés jellemzők: szociális jellemzők: tudatos figyelem (álomvilág) ego társas együttlét (óvoda) érzékelés. észlelés, emlékezet tekintélytisztelet, baráti kapcsolatok

53 jellemzők hibák serdülőkor a leglátványosabb változások kora, a testilelki érés eltérő gúnyolódás, dac, harag, sértődés ifjúkor megnyugvás, stabilitás. kiegyensúlyozottság, felelősség tanulása felnőttkori elvárások ajánlott türelem, megértés kvázi felnőttként kezelni nem ajánlott szomatikus jellemzők pszichés j. szociális j. kioktatás, lelki terror, legorombítás nyúlás, nemi hormonok, érés, túlmozgás, robotmozgás labilitás, elszakadás vágya saját korosztály felé fordulás, kortárscsoportok (a sport abbahagyása) érett felnőttként kezelni testarányok már nem változnak kiegyensúlyozottság, világmegváltó tervek stabilizálódó kapcsolatok, életstratégia

54 Törvényi háttér 1., 5. és 9. osztálytól felmenő rendszerben szeptember 1.-től Korábbi próbálkozások (a évi Sporttörvény) A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének lobbi tevékenysége

55 27. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

56

57 Farmosi István (2011): Mozgásfejlődés, Dialóg Campus, Budapest-Pécs Frenkl Róbert(1977): Sportélettan, Sport Kiadó, Budapest Huszár Tamásné (2001): A nagycsoportos óvodások szűrővizsgálata az es évben, Vas Megyei Pedagógiai Intézet Király Tibor Szakály Zsolt (2009): A mozgásfejlődés aktuális problémái, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy-pedagógiai Konferencia, Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja Kovács T. Attila (2004): A rekreáció elmélete és módszertana, Fitness KFT, Budapest Lakatos Katalin (2000): Az állapot és mozgásvizsgáló teszt, Xfer Grafikai Műhely, Budapest Nádori László (2005): Edzés, versenyzés címszavakban, Dialóg Campus Budapest - Pécs Némethné Tóth Orsolya (2006): Tanulási képességek összehasonlító vizsgálata óvodáskorú gyermeknél az iskolaérettség függvényében PhD Doktori Disszertáció, Piaget, Jean: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1970, 66-76p. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Komplex prevenciós óvodai program, Volán Human Oktatási es Szolgáltató RT., Bp. (1999)