Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Átírás

1 Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ KISARI BÓBITA ÓVODA OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Fodorné Nánásy Szilvia óvodavezető 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1. 1 Az Intézmény rövid bemutatása 2. PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI 2.1. Az óvoda személyi feltétele 2.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltétele, eszközrendszere 3. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP 3.1. Küldetésünk 3.2. Gyermekkép 3.3. Pedagógus kép 3.4. Szülőkép 4. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 6. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATRENDSZERE 6.1. Egészséges életmód alakítása 6.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés és közösségi nevelés 6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 7. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, ÉS MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN 7.1. Játék és tanulás értelmezése 7.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás 7.3. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 8.1. Verselés-mesélés 2

3 8.2. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 8.3. Rajzolás, mintázás és kézimunka 8.4. A külsővilág tevékenymegismerése Környezeti ismeretek megismerése Matematika tartalmú tapasztalatszerzés 8.5. Mozgás 9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK Különleges bánásmódot igénylő gyernekek nevelése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése 9.2. Nemzetiségi óvodai nevelés ellátás 9.3. Migráns gyermekek interkulturális nevelése 10. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 11. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 12. DOKUMENTÁCIÓ 13. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DOKUMENTÁLÁSA 14. AZ ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI 15. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 16. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 17. ÓVODÁNK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE 18. FÜGGELÉK 19.LEGITMÁCIÓS ZÁRADÉK 3

4 AZ ÓVODA ADATAI NEVE: Címe: KISARI BÓBITA ÓVODA 4921 Kisar Petőfi utca 2.sz Az óvoda fenntartója: Kisar Tivadar Önkormányzatok Óvodai Társulása Alapító okirat száma: Telefon sz: 0670/ Óvodai férő helyek száma: 50fő óvodai csoportok száma: 2 Alapító okirat száma: 2/2013 4

5 ÓVODÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A helyi óvodai pedagógiai program elkészítésénél a következő jogszabályokat vettük figyelembe: Alapító okirat évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 5

6 1.BEVEZETŐ. Óvodai Pedagógiai Programunk értékrendje összhangban van az Országos Óvodai Nevelés Alapprogramban leírtakkal. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Pedagógiai programunk lényeges elve, hogy a gyerekek kezdeményezéseire építve mi óvodapedagógusok tovább fűzzük, tovább fejlesszük a gyerekek gondolatait. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók, tovább fűzhetők a különböző fejlesztési feladatok, tevékenységi formák Az Intézmény rövid bemutatása Ha bensejében derűs az ember, akkor a világ is kifényesedik körülötte. Az óvodáknak, pedig minden időben ragyogniuk kell! (Kassák) Kisar község ahol élünk az ország északkeleti csücskében a Tisza folyó és az öreg Túr között helyezkedik el. Térségünk benne Kisar is halmozottan hátrányos helyzetű település. Az óvodai nevelést igénybe vevő családok megélhetési lehetőségei nagyon eltérőek. lakosság elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, bár a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a tevékenység sem biztosít nyugodt megélhetést számukra. A munkanélküliség miatt a családok egyre nehezebben tudnak gondoskodni a gyerekeikről. Folyamatosan nő a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Az életszínvonal folyamatos romlása állandó létbizonytalanságot teremt a családok jelentős részében. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő részképesség-lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű gyerek. A családok többségének azonban van egy közös jellemzője, a szatmári vidékhez, falvakhoz, hagyományokhoz való valamilyen szintű kötődés. Az óvodapedagógusokról ez szintén elmondható, ezért természetesen óvodánkban is jelen van a múltat idéző, az óvodai környezetbe illeszkedő használati tárgyak, díszítő elemek, természetes anyagból készült eszközök. 6 A

7 Óvodánk 65 éves múltra tekint vissza. Már 195O-ben is volt úgynevezett nyári óvoda ban új óvodaépületben, konyhával kibővített egy vegyes csoporttal működött.1982-től társadalmi összefogással, teljesen új három csoportos óvoda épült től a gyermeklétszám csökkenése miatt már cask két csoporttal működünk. A felszabadult csoportszobát tornaszobának használjuk. Minden csoportszobához tartozik öltöző, és mosdó (ebben van a WC is). Az étkezés, pihenés, egésznapi tevékenység a csoport szobában történik. Az óvoda 5O férőhelyes, ahová a kisari gyermekeken kívül a szomszédos Tivadar, Nagyar községekből átjárnak a gyermekek január 01-től az önkormányzat teljesen felújította az óvoda épületét, udvart. Jelenleg 50 gyermeket vár óvodánk, két jól felszerelt csoportszobája, barátságos udvara van. Az intézmény korszerű, küllemében, felszereltségében büszkessége a falu lakosságának. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését.nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyerekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg. Pedagógiai programunk lényeges elve, hogy a gyerekek kezdeményezéseire építve mi óvodapedagógusok tovább fűzzük, tovább fejlesszük a gyerekek gondolatait. Óvodánk arculatát meghatározza: a hagyományőrzés, a népi kultúra ápolása, jeles napok köré szervezett tevékenységek. Fontosnak tartjuk, hogy a modern világgal ötvöződve gyermekeink is megismerjék népünk kulturális gyökerét, azok szépségét és értékét, előtérbe helyezve lakóhelyünk hagyományait. Az alkalmazottak és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot, vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetik, kreatív, jókedvű szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával. 7

8 2. PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI 2.1. Óvodánk személyi feltételei Óvodánk két csoportjával foglalkozó két óvodapedagógus felsőfokú, egy óvodapedagógus középfokú végzettséggel rendelkezik. Képzettségük megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezető felkészült a pedagógiai munka irányításának ellenőrzésének feladataira. Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, jó szaktudással folyamatos önképzéssel igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Jó gyakorlatok bemutatására nyitott a testület. Óvodapedagógusok: Óvodapedagógusok száma: 3 fő - Ebből óvodavezető 1 fő - Ebből szakvizsgázott 1 fő Nevelő-oktató munkát segítők: Szakképzett dajka néni 2 fő Technikai dolgozók: Élelmezésvezető 1fő Szakácsnő 1 fő Konyhai kisegítő 2 fő karbantartó 1 fő Nevelőtestületünk határozata értelmében olyan továbbképzéseket részesítünk előnyben, melyek szervesen illeszkednek óvodai nevelőmunkánkhoz. Ezeket a továbbképzési program tartalmazza bővebben. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással. Igyekszünk olyan továbbképzéseken részt venni, amelyek szinkronban vannak a Pedagógiai Programunk célkitűzéseivel, követelmény- és feladatrendszerével. 8

9 Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A pedagógiai önállóságot biztosítja, hogy az óvoda élén szakmailag független intézményvezető áll. Az azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák segítségével. Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus heti 2 és fejlesztő pedagógus heti 1 alkalommal, 1 órában foglalkozik az erre rászoruló gyermekekkel. Fontos: - Segítse az intézményben folyó sajátos nevelési feladatok végzését, az SNI gyermekek nevelését. - Szerezzenek olyan korszerű ismereteket, amelyek hatékonyabbá teszik a HHH gyerekekkel való fejlesztő foglalkozásokat. - A tehetséggondozás sikeressége érdekében új módszereket ismerjenek meg az óvodapedagógus Az óvoda tárgyi, dologi feltétele, eszközrendszere Az óvoda épülete 600 m2 alapterületű. Két csoportszoba, 1 tornaszoba, 2 irodahelység, 3 db raktár, 1 főzőkonyha, és a hozzátartozó előkészítő helységek. Az óvoda férőhelye alapító okirat szerint: 50 fő Az óvoda épülete, udvara, berendezései biztosítják a gyermekek egészségének megőrzését és fejlődését. Óvodánk rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Igyekszünk az eszközöket úgy elhelyezni, hogy azok a gyermekek számára hozzáférhetőek, biztonságosak legyenek. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. Minden csoportszobához külön öltöző, mosdó tartozik. A játék, étkezés a csoportszobában zajlik, az alvást külön helységben oldjuk meg. Minden csoport alkalmazza a nevelő-oktató munkában TV, videó, diavetítő, rádió, CD lejátszó, magnó, DVD lejátszó, számítógép. Az óvoda épületét, udvarát berendezését úgy alakítottuk ki, hogy azok szolgálják a gyermekek kényelmét, megfeleljenek testméretüknek, lehetővé téve mozgás- és játékigényük kielégítését. 9

10 Az udvarunk tágas, árnyékos. A füvesített udvarban életkori sajátosságainak megfelelő esztétikus és biztonságos udvari játékok vannak. Külön fejlesztő szobában dolgozik a logopédus, fejlesztő pedagógus. A gyógytestnevelő a tornaszobában foglalkozhat a gyerekekkel. Az óvodához tartozó konyhában 250 főnek főznek, (óvodás, iskolás gyermekek, pedagógusok, idősek, vendégétkezők,).a konyha felszereltsége megfelel a HCCP előírásainak. 3. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP 3.1 Küldetésünk A gyermekek személyiségének fejlesztése, testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése. Ennek alapfeltétele: A gyermekek minél több irányú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete. Programunk a gyermekek és felnőttek együttes, egymásra ható kapcsolatát tükrözi, melyben a felnőttek érvényesítik a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit; a gyermekek a felnőttekkel közösen tevékenykedve haladnak a világ megismerése felé. A felnőttek részéről ez tudatosan felépített és körültekintően kialakított folyamat, mely ismereteik állandó bővítését, a világ történéseinek nyomon követését feltételezi. Programunk figyelemre méltó eleme a család és óvoda szoros együttműködése, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők pedig bíznak az óvónők szakértelmében Gyermekkép A gyermekek egyedi személyiségek, akik fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Óvodai nevelésünk eredményeként szeretnénk ha: Testben, lélekben egészséges, előítélet nélküli, boldog, kiegyensúlyozott gyermek legyen, aki harmóniában él környezetével és önmagával. Képes a szeretetre, tudja, hogy segíteni jó, vállalja a cselekedeteit, érzelmileg kötődik közvetlen környezetéhez, szülőföldjéhez. 10

11 Kezdeményező, óvja, védi környezetét, könnyen kommunikál, önálló véleménye van, eligazodik a világ dolgaiban. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, a dajka néniket, bizalommal fordulnak hozzájuk. Ápolják a hagyományokat, becsülik a munkát, és szívesen végeznek munka jellegű tevékenységeket. 3.3.Pedagóguskép Szakmailag pedagógiából, pszichológiából jól felkészült óvodapedagógus. Képes jó kapcsolatot kialakítani az óvoda partnereivel. Törekszik a feltételek gazdagítására, az élmény gazdag légkörre, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére. Igénye van az önképzésre, szakmai ismeretének bővítésére. Munkatársaival igyekszik alkotó, biztonságos, családias kapcsolatot teremteni, olyan légkört kialakítani ahol mindenki jól érzi magát Szülőkép Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermekek nevelése érdekében. Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját. Segítőkész, jó szándékú, azonosulni tud a HOP szellemiségével, a kötetlen szervezeti keretekkel, tanulási formákkal, aki gyermekközpontú személyiségével segíti programunk megvalósítását. Legyenek képesek a másság elfogadására, gyermeküket is ennek szellemében neveljék. 4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI Óvodánkban törekedtünk arra, hogy minden óvónőre és dajkára egyaránt érvényes, munkájukat meghatározó pedagógiai alapelvek mellett megjelenjenek azok a sajátosságok, melyek intézményünk, óvodai csoportunk arculatát leginkább meghatározzák, a tartalmi munkát. Az óvodai nevelésben alapelv: A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák 11

12 kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az óvoda gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket, a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása, az iskolába lépő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének előkészítése. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik: értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával. 5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA A (2,5) 3-7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával: A sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása, A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása, A különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása, A migráns családok gyermekeinek integrált nevelése, emberi jogainak védelme. A nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, az integráció lehetőségének biztosítása. Az óvodás gyermekeket sikerorientált, nyugodt, családias környezetben alakítani, figyelembe véve egyéni képességüket, egyéni fejlődési ütemüket, gyermeki szabadságukat, és jogaikat tiszteletben tartva. 12

13 Olyan gyermekeket nevelni, akik értékelik, ismerik hagyományainkat és környezetük szépségét, óvják is ezeket. 6. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Egészséges életmód alakítása A gyermekek óvodába lépéskor különböző fejlettségű fokon állnak, és eltérő ütemben fejlődnek.fejlődésükben fontos szerepet játszanak a mikro szociális környezeti tényező, a család, amelyik segítheti, lassíthatja, illetve gátolja az egészséges életmód szokásainak kialakítását.az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről Ezért elengedhetetlen a családdal való együttműködés.az óvoda feladata, hogy az e területen meglevő értékeket közvetítse a család felé. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve alakítjuk a testápolás, a táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét.meghatározónak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stresszmentes, kiegyensúlyozott, biztonságos, nyugodt, a gyermek számára is kiszámítható légkört. Célunk: az egészséges életmód iránti igény megalapozása kiemelt jelentőséggel a gyermek testi fejlődésének elősegítése pozitív kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel Ezen belül: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 13

14 Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrző szokásainak kialakítása A napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítsük Biztosítsuk a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges biztonságos környezetet, érzelmi biztonságot, nyugodt napirendet. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Módszerek, eszközök, rendezvények, amelyek az egészségnevelési programunkat segítik: - nevelőtestületi értekezletek, - képzések egészségfejlesztés témakörben, - szülői fórumok, előadások egészségfejlesztő, egészségügyi szakemberek bevonásával, - rendezvények a szülőkkel, partnerekkel, - környezetvédelmi tevékenységek a szülőkkel, partnerekkel, - kirándulások, - egészségvédelmi programok, - mérések, Egészséges táplálkozás A gyermekek étrendjének minőségi és mennyiségi összeállítását megbeszéljük az élelmezésvezetővel. Vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, nemcsak főtt formában, hanem nyersen is megkapják a gyerekek. A nyers zöldségekből, gyümölcsökből a gyermekekkel közösen készítünk gyümölcssalátákat, zöldségsalátát. A szülőket minden héten tájékoztatjuk a heti menüről a faliújságon olvasható. Figyelemmel kísérhetik, hogy milyen tápanyagok, vitaminok jutnak be a gyermek szervezetébe, és milyenekre van még szüksége. Intézményünk egy 300 adagos főzőkonyhát üzemeltet. Az igénybevevők kőre kiterjed: - ellátottal: óvodás és iskolás gyerekek - szociális étkezők - alkalmazottak - vendégétkezők 14

15 A főzőkonyha - mint közétkeztető - feladata az ellátottak élettani energia- és tápanyagigényeinek megfelelő összetételű és jellegű táplálék biztosítása Az ételek a napirendben rögzített időpontra elkészülnek, s étkezés megkezdésére alkalmasan vannak tálalva. (nem forró és nem hideg) Nagy hangsúlyt fektetünk az ajánlásban szereplő sómennyiség betartására, igyekszünk friss, illetve szárított fűszernövényekkel, sómentes ételízesítőkkel fűszerezni az ételeket. Az élelmezési alapanyagokat napi szinten, friss formában rendeljük a beszállítóktól Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében egészségfejlesztő programokat szervezünk, amelyek játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl: salátakészítés, tízórai összeállítás). A nevelési év során legalább 1 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenység: Egészség-hét. Mindennapos testnevelés, testmozgás A rendszeres mozgás biztosításával (mindennapos testnevelés, játék) megalapozzuk a gyerekek mozgáskultúráját, fejlesszük motoros képességeiket. A mozgásos versengések során a gyermekek átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését is. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik is kiszélesednek. Fontos figyelembe venni: A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Az óvodapedagógus feladata a dajkával, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehetőség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Lehetőleg felváltva biztosítjuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. Célunk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban. A mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek 15

16 természetes mozgását és testi képességeit, (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés). A mozgásfejlesztés lehetőségei: - a testnevelés tevékenységen belül, - mindennapi testnevelésben - a szabadjátékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgás közben, - differenciált mozgástevékenység során. Az óvoda és a pedagógus feladatai az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében: A napi tevékenység részeként a perces frissítő mozgás (szabadban). Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a szervezett mozgásban Kihasználunk nap folyamán minden lehetőséget a mozgásra! Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás (pozitív megerősítés) A mozgásos játékeszközök biztonságos használatának életkori szinten történő megismertetése Szülők bevonása a mozgásos tevékenységekbe (sportnap, nyíltnapok) A testmozgás az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon Az egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéséhez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított. Óvodánk udvarra erre a célra is megfelelő, játszó udvar, füvestér, a biztonsági szabványoknak megfelelő játékok.évszakonként rövid kirándulásokat, sétákat szervezünk változatos helyszínnel, megismertetjük a természetjárás szépségét a gyermekekkel. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is. Évente egy alkalommal a szülőkkel közössen kirándulunk a vadasparkba. A gyermek életrendjében a levegőztetésnek, mint elsőrendű edzési lehetőségnek minden évszakban szerepel Az időjárásnak megfelelő, réteges és praktikus öltözködés kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. A szülői értekezleteken erre a szülők figyelmét felhívjuk és kérjük együttműködésüket. 16

17 PIHENÉS ALVÁS A testi és szellemi regenerálódás egyik legfőbb eszköze az alvás. A éves gyermekek alvásigénye átlagosan óra/nap. Ebből óvodánkban napi 2 órát alszanak, pihennek a gyermekek ig. A gyermekek egyszerre fekszenek le, megközelítőleg egyszerre kelnek fel. A korábban ébredő gyermekek is megvárják az alvásidő végét. Gyakorlati tapasztalataink azt igazolják, hogy megfelelő óvónői odafigyeléssel, figyelmességgel megoldható, hogy a gyermek a pihenési időt ne érezze kényszernek, nyugodtan viselkedjenek akkor is, ha nem alszik. Az óvónő feladata a csendes pihenő alatt a nyugodt pihenés feltételeinek biztosítása. Külön figyelmet kell, hogy fordítson a nehezen elcsendesedőkre, a nehezen alvókra, nagyon fontos, hogy minden gyermekhez megfelelően közeledjen. A nyugodt alvás feltételeinek biztosítása érdekében az ágyakat naponta ugyanolyan sorrendben helyezzük el. Mindennap a terem ugyanazon részén alszik a gyermek, s a szomszédjai sem változnak./ biztonságérzet növelése / alváshoz biztosítjuk a friss, oxigén dús levegőt, intenzív szellőzéssel. A takarót és a párnát a szülők hozzák otthonról, mosásáról, vasalásáról is ők gondoskodnak. Testi, lelki, mentális egészség fejlesztése Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezetőszerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Ezért az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések és mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek. 17

18 Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma. 18

19 Az óvónő a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, Az óvoda és a pedagógus feladatai a baleset-megelőzés érdekében: A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A személyi és környezeti higiéné fejlesztés A mentálhigiénia célja: biztosítani a gyermek legoptimálisabb intellektuális és érzelmi fejlődését, segíteni a kiegyensúlyozott személyiség kialakulását, a lelki egyensúly megtartását. A gyermek lelki egészségének megőrzése, megóvása, egész napos feladat. Nevelőmunkánknak egyszerre közösséginek és egyénre-szabottnak kell lennie. Az óvoda és óvónő feladatai: A gondozási feladatok végzése, mint minden más tevékenység, érzelmi vezéreltség, ezért az óvónő elsődleges feladata, hogy megfelelő jó kontaktust alakítson ki a gyermekekkel. Ne sürgesse, hanem segítse abban, hogy ezeket a teendőket egyre önállóbban végezze. Vegye észre a gyermek negatív érzelmeit kísérő jelzéseket és nyújtson segítséget azok megoldásában. Főleg az első időszakban az óvónő testközelsége meghatározó jelentőségű legyen. Vegye figyelembe a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét és fejlődési ütemét. 19

20 Ügyeljen arra, hogy mindig elegendő idő álljon a feladatok elvégzésére és begyakorlására, a szokásrendszer kiépítésére. A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésére szoktatása A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás A ruhák összehajtásának, az öltözőpolcon való rendben tartásának megismertetése elvárása Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szüleinek értesítse A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően, dokumentáltan Elegendő mennyiségű WC- papír használatára ösztönzés A fiúktól WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő WC használatnak elvárása A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése A fejlődés várható eredménye óvódáskor végére: A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan végezzék. Ismerjék a tisztálkodás jelentőségét, tisztálkodási eszközöket megfelelően használják. Önállóan öltözzenek, ruhaneműjüket tartsák rendben. Alakuljon ki bennük a kulturális étkezés igénye, helyesen használják az evőeszközöket. / kanalat, kést, villát / Ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára, felszólítás nélkül is szüntessék meg a kisebb rendellenességeket Befejeződjön a szokások belsővé válásának elsajátítása. WC használatakor a fiúk felhajtják a WC deszkát és állva végzik kisdolgukat. WC-zést követően a kislányok és kisfiúk is használják a WC papírt. A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi. WC-zés és egyéb szennyező tevékenység végzése után kezet mos, a kezét szárazra törli. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják..a kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek) 20

21 Igénylik az asztal esztétikus rendjét, kulturáltan étkezik. Önállóan öltöznek, ruháikat ki begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása minden dolgozó kiemelt feladata. A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk. A környezet tisztán tartása, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítése, termek szellőztetése, ivóvíz higiéniája, a helyes fűtés és világítás biztosítása, az udvar, a csoportszoba, a játékok tisztántartása. Megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. Csapok elzárása. Folyékony szappan használata. Levegő minősége a csoportszobában Érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi beállítódása, a személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodához, az óvónőhöz fűződő pozitív érzelmi kapcsolat segítségével könnyebben sajátítják el a közösségi élet szabályait. Meghatározó jelentőségű az óvónő személyisége, mert utánzással sajátítják el a magatartási normákat, meghatározott értékeket. A társas érintkezésnél a pozitív érzelmeken alapuló modellt erősítjük, követendő példaként állítjuk a közösség elé.óvodáskorban a személyiség fejlődésében kiemelt jelentőségű az én tudat fejlődése. Az ünnepek kiemelkednek a mindennapi életből, a hagyományok a közös élmény fokozza a gyermekek közösséghez tartozását. A különböző jellegű ünnepeket sajátosságaiknak megfelelően szervezzük azzal a céllal, hogy minden gyerek számára külön, de egyben az egész közösségnek is élményt, örömet jelentsen. A hagyomány az egész közösség életének jellemzője. A közös élmények mély nyomot hagynak a gyermek főleg, akkor, ha aktívan élték át. Célja: Érzelemdús, szeretetteljes légkörben az együttműködő szociális magatartás kialakítása, erkölcsi akarati tulajdonságok formálása. Negatív szociokulturális tényezők ellensúlyozása, különbözősség elfogadása, szülőföldhöz való kötödése. 21

22 Feladatai: Az érzelmi biztonság megteremtése a gyermeki személyiség fejlődéséhez szükséges pozitív ingerekkel. Közös élményekre épülő tevékenységek során a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, szociális magatartás alakítása. Különleges bánásmód a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekeknél, negatív szociokulturális tényezők ellensúlyozása. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; Egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Érzelmi biztonság megteremtése a gyermeki személyiség fejlődéséhez szükséges pozitív ingerekkel. A beszoktatás pillanatától kezdve az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megérzéssel és türelemmel forduljon a gyermekek felé, mert az óvodában töltött első napok meghatározóak lehetnek érzelmi kötődésük szempontjából. Az óvónő igyekezzék közel kerülni minden egyes gyermekhez, és az érzelmek segítségével formálni személyiségüket. Magatartását érzelmi támaszt nyújtó beállítódását jellemezze, ugyanakkor legyen határozott és következetes. Vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét, törekvéseit, a megoldandó feladatok állandó szem előtt tartásával. A csoportszoba otthonosságával is segítjük az érzelmi biztonság megteremtését.alakítsuk ki minél több kuckót, bensőséges zugot, ahol a gyermekek nyugodtan játszhatnak.engedjük, hogy önállóan választhassák kedvenc tevékenységeik közül, és azt az általuk meghatározott ideig végezhessék.teremtsük meg annak feltételét, hogy az egyes feladatokat, tevékenységeket sürgetés nélkül végezhessék. Napirendünkben a várakozási időt igyekezzünk a minimálisra csökkenteni. Közös élményekre épülő tevékenységek során a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, szociális magatartásuk alakítása/ együttműködés, önzetlenség, figyelmesség / Akaratának ezen belül önfegyelmezésének, kitartásának, szabálytudatának fejlesztése. A közös tevékenységek a gyermekek fejlődésének serkentői, amit az élmény gazdag mindennapok megteremtésével kívánunk elősegíteni. A közös tevékenységek alapvető feltétele, hogy a gyermek jól érezze magát a közösségben, érzelmileg kötődjön társaihoz, az óvónőhöz, óvoda dolgozóihoz. 22

23 A közösségi magatartás szokásainak kialakulását olyan feladatok megoldásával segítjük, ahol a gyermekek kipróbálhatják önmagukat, fejlődhet a társhoz, a felnőttekhez, és a környezethez való viszonyuk. A feladatok mindig távlati célként is jelenjenek meg. Az óvónő-gyermek viszonyát bensőséges, egymást elfogadó, segítő, magatartás jellemezze. Az óvónő feladata, hogy pozitív értékeket, normákat közvetítsen, magatartása mindig példaként álljon a gyermekcsoport előtt. Következetes magatartásával segítse elő, hogy a gyermekek fokozatosan ismerjék fel a szokás lényegét, és ehhez belátás útján alkalmazkodjanak. Büntetés csak a játékból való kivonással történhet. Használjon mindenki olyan élethelyzetet, tevékenységet, ahol a gyermekek gyakorolhatják a közösségi magatartás szabályait: Alakuljon a felnőttekhez, a környezethez való pozitív viszonyuk, az irántuk érzett tisztelet, megbecsülés. Tapasztalják meg, hogy a tárgyi környezet, a munka eredményének védelme közös érték. Az érzelmi kötődés révén legyenek bizalommal óvónőjükhöz. A gyermekek egymáshoz való viszonyában is nyilvánuljon meg: A társ elfogadása, megbecsülése, a különbözősség tolerálása Egymás és kisebbek segítése Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje ezt. A kapcsolatok és különböző tevékenységek során erősödjön meg én tudatuk, differenciálódjon én képük. A tevékenységek során alakuljon a feladathoz való pozitív viszonyuk: Érjük el, hogy a számukra érdekes feladatokat is szívesen végezzék Erősödjön feladattudatuk, kitartásuk, képesek legyenek a kudarcok elviselésére Különleges bánásmód a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekeknél,negatív szociokulturális tényezők ellensúlyozása. A családok életkörülményeinek romlásával növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen hátrányt szenvednek fejlődésük során. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Az óvónő szerepe ebben igen nagy jelentőségű. Mélyrehatóan kell ismernie a 23

24 gyermeket, azok szociokulturális hátterét, hogy fejleszteni tudjon. Különleges bánásmódot igénylő gyermek számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Lehetőség szerint minden gyermeknek legyen sikerélménye, tűnjön ki valamilyen tevékenységi formában, ezáltal serkentse tevékenységre. Igyekezzen megtalálni a kontaktust a csendesebb, nehezebb kommunikáló gyermekekkel is, észrevétlenül egy gyermek se tűnjön el a csoportban. Különleges gondot fordítunk a magatartással küzdő gyermekekre. A családdal közösen igyekszünk megtalálni az eltérő viselkedés okát. Az óvónő érzelmileg is fogadja el ezeket a gyermekeket, és fokozatosan kapcsolja be a közösség számára is hasznos tevékenységekbe. Türelmes, segítő szándékú magatartásával járuljon hozzá a problémák korrigálásához. Amennyiben ez nem sikerül, szakember segítségét vegye igénybe. A különleges bánásmódot fokozatosan alkalmazzuk a tehetséges gyermekeknél. Segítsük őket, hogy a megfelelő területen meglévő kiemelkedő képességűket kibontakoztathassák. Egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megszervezésével, szakemberek alkalmazásával, fejlesztő eszközök beszerzésével, az egyéni képességeket fejlesztő módszerek alkalmazásával valósítjuk meg. Az óvónő feladatai: A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása Az egyéni bánásmód elvét az óvónő az óvodai élet valamennyi területén érvényesítse. Törekedjék arra, hogy a gyermekek átvegyék elfogadó, segítő, megértő beállítódását Tegye lehetővé a barátságok kialakulását, a közösségi nevelés szempontjából értékes tulajdonságok kialakulását. Teremtsen olyan érzelmi biztonságot, amelyben a gyerekek jól érzik magukat, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodai nevelés minden területén az óvónők következetesen működjenek együtt, és azonos pedagógiai elveket valósítsanak meg. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvodavezető együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: 24

25 Ragaszkodnak óvodájukhoz, ismerjék szűkebb - tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát, Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre. Szívesen tevékenykednek együtt társaikkal, elfogadják és betartják a tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. A felnőtteket és munkájukat tiszteli. Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. Alakulóban van a feladattudata Érkezéskor, távozáskor köszön A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik 6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása-beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van, minden mozzanatának szerves része.a beszédkapcsolatok kialakulását segíti a nevelő és gyermek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek szívesen megszólalnak, elmesélik élményeiket. Ha mindig odafigyelünk rájuk, ösztönözzük őket, érdeklődéssel hallgatjuk őket, akkor fokozzuk beszédkedvüket. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet. Óvodapedagógus feladata: Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztése Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. 25

26 A céltudatos kommunikációs nevelés megvalósításához elengedhetetlenül fontos a gyermekek beszédkészségének ismerete. Folyamatosan figyeljük hogyan alakul a kommunikáció a csoportban.az egymásra figyelés, egymás meghallgatása, ezek gyakoroltatása a gyerekekkel. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Alkalmazott nyelvi játékok: Nyelvgyakorlatok. Gombócevés, méznyalogatás Ajak-és nyelvtorna: síró baba, szomorú-vidám, zizi felszedése nyelvheggyel Légzésgyakorlatok: harmonikázás, haragos cica, léggömbfújás, búvárjáték, szappanbuborék fújás, tárgyak elfújása, huhogás ablaküvegre, rétes nyújtás Hangutánzó játékok Rímek keresése szavakra, szinonimák gyűjtése, ellentéte szópárok, kakukk tojás, szólások, közmondások befejezése, mondd másképpen, mese kiegészítés, varázsló játék (mit tennél ha.) kérdezzünk okosan, elvont, régies kifejezések értelmének keresése, szituációs játék, riporter játék ( kérdés-felelet ). Beszélgetés: mi történik a képen?gyűjtőfogalmak. Kiemelten figyelünk arra, hogy az ingerszegény környezetből érkező, hátrányos helyzetű gyermekek szegényes szókincsének gazdagítása érdekében, konkrét ismeretek nyújtására van szükség. További feladatunk beszédkultúrájuk fejlesztése. Fejlődés várható eredménye: Anyanyelv ismerete, megbecsülése, szeretete. Természetes beszéd és kommunikációs kedv. Élmények tapasztalatok szerzése az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Értelmi nevelésünk céljai: Tevékenység, élményszerzés közben fejlődjenek értelmi képességeik. Természetes kíváncsiságukat, megismerési vágyukat többféle helyzetben, szituációban élhessék ki, ismerjék meg a felfedezés, próbálkozás örömét. Fejlődjön önállóságuk, figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük, feladattudatuk. 26

27 Legyenek bátrak, nyitottak, toleránsak, tudni vágyók. Legyenek készek az új élmények befogadására. Legyen önértékelésük, pozitív énképük. Szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről. Tevékenység és élményszerzés közben tegyenek szert tapasztalatokra, és elemi szinten sajátítsák el az információkeresés célszerű formáit.. Feladataink A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás - alkotóképesség fejlesztése. Megerősítő, támogató magatartásunkkal, érdekes szituációk megteremtésével tartsuk ébren kíváncsiságukat, megismerési vágyukat; Csoportos foglakozások szervezésével teremtsünk olyan lehetőségeket, melyekben önállóan tevékenykedhetnek, tervezetten szerezhetnek tapasztalatokat. Segítsük elő a gyermekek kreativitásának kibontakozását; Viselkedésünkkel, beállítódásunkkal, példánkkal nyújtsunk modellt Tudatában legyünk a lehetséges konfliktushelyzeteknek, mert így fel lehet készülni az egyes esetekre, esetleg meg is előzhetjük őket, a már kialakultakat értően kezelhetjük Ismerjük el a problémák eredeti megoldását; Használjuk fel nevelőmunkánkban a családból hozott kulturális értékeket és hagyományokat. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszédük jól érthető, mondataikban jelenjenek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek. Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek kifejezve érzelmeiket, gondolataikat. Beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak. Mutassanak érdeklődést az új, és ismeretlen kifejezések iránt. A könyveket szívesen nézegessék, meséljenek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg. Korának megfelelően kialakul a pontos érzékelése, észlelése. megfigyelése, emlékezete, képzelete, figyelme, akarata, gondolkodása alkotóképessége. 27

28 Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a probléma megoldásra törekvés és a kreativitás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. A közölt információt megérti. A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja. Bátran kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő. Egyszerű történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. 7. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ÉS MUNKA A játék és tanulás értelmezése Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Célja: A gyermeki személyiség tükrözésének legfőbb területe a játék, melynek célja a gyermek életkori sajátosságaiból adódó játék igényének maximális biztosítása. Tevékeny, gazdag óvodai élet megteremtésével a gondtalan, szabad játék kibontakozása. 28

29 Családias légkör, az otthonosság megteremtésével a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését fejlesztjük, erősítjük. A gyermek belső érzelmének, külső hatásoknak, a vágyaiknak a játékban való felszabadításával olyan tevékenység kialakítása, melyek révén személyiségük, képességük fejlődik A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a napirend jól biztosítja.óvodapedagógusként gyermekeinkkel közösen együttjátszunk, és lehetőséget biztosítunk a játék szabadságának és nyugalmának biztosításában. Csoportszobai játéktevékenységek: gyakorló vagy funkciós játékok építő játékok szerep (utánzásos) játék dramatikus játék Ezekhez a játéktevékenységekhez a csoportszobában megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítunk. A szerep illetve az utánzó játékokban a gyerek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit jeleníti meg. Szabadban történő játéktevékenységek: mozgásos játékok népi játékok A játékszerek választásakor a csoport összetétele, a gyermekek életkori megoszlása iránymutató. A kiscsoportos gyermekeknél a mozgásigény, a manipulációs vágy kielégítése a legfontosabb, A gyakorlójáték eszközigénye, mindenből nagyobb mennyiségre van szükség. (öltöztethető, rakosgató, húzogató játékok. ) A nagyobb gyerekeknek a szerepjáték alapvető eszközeit vásárlással biztosítjuk, a kiegészítő kellékeket közösen elkészítjük. A gyermekek a szerepjáték során hiányzó eszközöket rendkívüli találékonysággal, fantáziával más eszközökkel, anyagokkal helyettesítik, a hibásakat megjavítják, gyűjtögetünk olyan anyagokat, amelyek a gyermekek megtudnak munkálni. Elérhető helyen tároljuk (kosár, doboz). A konstruáló, építőjátékban a gyermekek különböző játékszereket, tárgyakat hoznak létre, építenek, szerelnek, szerkesztenek. 29