DAN-TON Művészeti Közhasznú Egyesület

Átírás

1 A DAN-TON Művészeti Közhasznú Egyesület 5000 Szolnok, Szolnok ispán krt. 3. VIII/10. Telefon/Fax: 56/ Nyilvántartási szám: Szolnoki Bíróság 1736 (Pk /2001) Akkreditációs lajstromszám: évre szóló FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAMJA

2 A DAN-TON Művészeti Közhasznú Egyesület, mint munkáltató, a 327/2012. (XI. 16.) Korm. Rendelet, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 9. (1) bekezdésének megfelelően a munkáltató a rehabilitációs foglalkoztatási feladatainak ellátására vonatkozó tervét foglalkozási rehabilitációs szakmai programban (a továbbiakban: szakmai program) rögzíti. BEVEZETÉS A DAN-TON Művészeti Közhasznú Egyesület az élő zenéért fő célkitűzéssel jött létre 2001-ben (fő tevékenységi körünk M.n.s. egyéb, közösségi, társadalmi tevékenység TEÁOR: 9499), az alapítástól kezdődően szinte az összes foglalkoztatott megváltozott munkaképességű. A szakmai program tartalmazza: A rehabilitációs foglalkoztatás célját, feladatait, formáit, 1. a rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalmát, módját, 2. a segítő szolgáltatások igénybevételének módját és rendjét, 3. a munkahelyi körülmények javítására irányuló terveket, 4. a foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatokat, 5. a megváltott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket, 6. az éves értékelés szempontjait, 7. a személyes rehabilitációs tervek készítésére vonatkozó eljárás bemutatását és 8. a segítő személy igénybevételének bemutatását, a segítő személy tekintetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapjául szolgáló okirat másolatát, vagy ha a segítő személyt nem a munkáltató foglalkoztatja, a segítő személy biztosítását szolgáló megállapodás másolatát; ha a munkáltató nem biztosít segítő személyt, ennek indoklását.

3 A jelen szakmai program értelmezése és alkalmazása során megváltozott munka- képességűnek kell tekinteni az egyesület által foglalkoztatott alábbi személyeket: A rendelet 1. -a 6. pontja értelmében megváltozott munkaképességű az a munkavállaló, aki: 6.1. aki rehabilitálható 6.2. az Mmtv. 3. (2) bekezdés b) pont ba), -bc) alpontja alá tartozik ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja szerint a ba) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. (2) bek. d) pontja értelmében a bb) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31 50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória), bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. (2) e) értelmében a bc) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek egészségi állapota 1-30% között van és orvos szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória), ÖSSZEGEZVE a 6.2. pontba tartoznak a komplex minősítési rendelet alapján B2, C2 és D kate-góriába sorolt személyek az Mmtv. 38. szerint az Mmtv a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik a 6.1. és 6.2. alpontban meghatározott személyi körbe; Mmtv. 38. (1) A alkalmazásában a) a 33. szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében december 31-éig megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 42. és 42/B. -a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

4 l. Fejezet A 2016.évi FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM a 2016.január 12. napján aláírt FRC-C/1157-1/2015 számú szerződés és a 2015.évi Szakmai program és akcióterv értékelésének figyelembevételével 1. A rehabilitációs foglalkoztatás célja, feladatai, formái: a) Az Egyesületnél a rehabilitációs foglalkoztatás célja: a1) a hátrányos helyzetű, egészségkárosodással, különböző fogyatékossággal élő emberek támogatása. Elsősorban megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint súlyosan fogyatékos munkavállalók alkalmazása akként, hogy a foglalkoztatás a munkaképesség-változás mértékét figyelembe vevő munkaköri feladatok ellátásával, értéket teremtő, az Egyesület tényleges - piac által is elismert szolgáltató tevékenységének elősegítésére irányuljon, a2) a rehabilitációs foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű dolgozók számára ne csak munkahelyet, pénzkereseti lehetőséget, hanem közösséget, napi rendszeres értelmes elfoglaltságot, emberi kapcsolatokat is jelentsen, a3) hogy az elsődleges munkaerőpiacról - tartós betegségük, egészségkárosodásuk, vagy fogyatékosságuk miatt - kiszoruló emberek számára megfelelő munka-, képzési-, szakmai fejlődési lehetőséget biztosítson. b) A rehabilitációs foglalkoztatás feladatai: A megváltozott munkaképességű dolgozók között vannak alap - középfokú és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők. A foglalkoztatásban résztvevő célcsoport a halmozott hátrányok (kor, származás), miatt testileg és lelkileg is nehezebben alkalmazkodik a munkakörülményekhez. Foglalkoztatásuk nagyobb rugalmasságot és körültekintést igényel, ezért az Egyesület, mint a számú tanúsítvány alapján akkreditált foglalkoztató, az alábbi feladatokat teljesíti: b1) a 327/2012.(XI.16.) kormányrendelet 7. fejezetének megfelelően elkészíti a személyes rehabilitációs terveket, b2) biztosítja a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét, b3) rehabilitációs mentort, rehabilitációs tanácsadót illetve a rendelet 11. fejezetében részletezett feltételek fennállása esetén-, lehetőségeihez mérten segítő személyt foglalkoztat,

5 b4) a megváltozott munkaképességű dolgozóknak biztosítja a képzettségüknek, képesítésüknek, végzettségüknek megfelelő munkakörök betöltését, b5) teljesíti a 2011.évi CXCV. törvény 50. (1) a),c) pontjainak követelményeit. b6) az egyesület vállalja a 327/2012.(XI.16.) kormányrendelet 15. paragrafusában előírt kötelezettségek teljesítését. c) A rehabilitációs foglalkoztatás formái: Az Egyesületnél évben - 10 tartós foglalkoztatása - kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése, és - 8 fő tranzit foglalkoztatása - a rehabilitálható munkavállaló védett körülmények között, munkaviszony keretében termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett történő felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra zajlik. Tranzit foglalkoztatás esetén, annak hatékony megvalósítása és eredményességének elősegítése érdekében az Egyesület, mint munkáltató akciótervet készít a tranzitálás lépcsőinek, valamint a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókkal és az államigazgatás illetékes szerveivel való együttműködés módjának bemutatásával. Az akcióterv a Szakmai Program függelékét képezi. c1) A foglalkoztatás területei; (1) Művészeti tevékenységek: - magyar nóta, dal és operett műfajban előadó művészi és zenekari feladatokat látnak el, - az élő zenével összefüggően gyermekek és fiatalok iskolán kívüli zenei oktatását, nevelését segítik, - oktatási intézményekben bemutatók keretében a régi népi hangszereket, ezek készítését, használatát népszerűsítik, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek kézműves és zenei foglalkozásokat tartanak, - részt vesznek a nyertes pályázatok művészeti részének szakmai megvalósításában. (2) Az egyesület működésével, működtetésével összefüggő tevékenységek: - számviteli, ügyviteli tevékenységek látnak el, - belső szabályzatok készítését, hivatalos szervek felé jelentési kötelezettségek teljesítését végzik,

6 - közreműködnek a forrásteremtéssel kapcsolatos pályázatok figyelésében, elkészítésében és a programok szakmai megvalósításában, - a zenészek számára műsorokat fellépések szerveznek, és a programokkal kapcsolatos informatikai, adminisztratív hátteret biztosítják. c2) A rehabilitációs foglalkoztatás helyszínei: - az Egyesület 5000 Szolnok, Szolnok ispán krt. 3. 8/ 10 alatt lévő irodája, - tevékenységi körünkből adódóan a külső munkavégzés (fellépési helyek) helyszínei, - dolgozóink rendszeresen akadálymentesített irodánkban dolgoznak, néha feladataikat távmunkával, otthonról végzik. (Ilyenek jellemzően szélsőséges időjárási viszonyok hőségriadó, narancs vagy magasabb viharjelzés, ónos eső, erős havazás miatti nehezített közlekedés esetén az adminisztráció egy része, a műsorszervezési feladatok, internetes felületeken való munka, zenészeknek az új műsorszámok betanulása, gyakorlása. Egyedi esetekben betegszabadságot, táppénzes ellátást még nem igénylő átmeneti egészségügyi problémák.) c3) A rehabilitációs foglalkoztatással érintett személyi kör: Az Egyesület decemberében 18 főt foglalkoztatott, évre elnyert létszám szintén 18 fő. A foglalkoztatás területei: Munkakör megnevezése Létszám/fő Megjegyzés tanácsadó 1 súlyosan mozgásfogyatékos kulturális menedzser 1 mmk rehabilitációs mentor és tanácsadó 1 mmk kulturális szervező 1 mmk egyéb művészeti és kulturális foglalkozású 1 mmk egyéb ügyintéző 1 mmk iratkezelő 1 mmk zenész 7 mmk bábkészítő 1 mmk egyéb ügyvitel alkalmazott 2 mmk dekoratőr 1 mmk A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása teljes illetve részmunka időben történik. A napi munkaidő az orvosi szakvélemények figyelembe vételével, személyes adottságoknak és a munkáltatói igényeknek megfelelően 4, 6, 7 illetve 8 óra.

7 2. A rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalma, módja: A rehabilitációs foglalkoztatás tartalmilag a foglalkoztatottak munkaerő-piaci reintegrációját segítő tevékenység, amelynek két alapvető dokumentuma van: - a személyes rehabilitációs terv és annak értékelései, - az Egyesület Esélyegyenlőségi Terve. Személyes rehabilitációs terv elkészítése A rehabilitációs tanácsadó a rehabilitációs mentor bevonásával az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) személyre szóló rehabilitációs javaslata valamint Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságai által végzett komplex minősítés rehabilitációs ajánlása alapján - a rehabilitációs foglalkoztatás irányának meghatározása érdekében személyes rehabilitációs tervet készít a megváltozott munkaképességű személy munkába lépését,illetve próbaidő esetén a próbaidő leteltét követő 30 napon belül. Személyes rehabilitációs terv tartalmazza: a) a munkavállaló megnevezését, munkakörének megjelölését, b) a meglévő képzettségek, képesítések felsorolását, c) az egyén munkavégző képességének jellemzőit, d) az általa folytatható tevékenységeket, illetőleg betölthető munkaköröket, e) a megfelelő foglalkoztatási forma (bedolgozói jogviszony, távmunkavégzés, védett foglalkoztatás, integrált foglalkoztatás) megjelölését, f) a számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai előrehaladást biztosító pályatervet, g) az elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását, h) a megfelelő foglalkoztatás biztosítását gátló körülmények feltárása és megszüntetése érdekében tervezett intézkedéseket, i) a segítő folyamat elemeinek meghatározását és a segítségnyújtás formáit, j) az igénybe vehető segítő szolgáltatásokat, illetőleg támogatásokat, k) a munkavállaló együttműködésének formáit. Az Esélyegyenlőségi Terv tartalmazza: Az Egyesületnél munkaviszonyban álló hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a) a nők, b) a negyven évnél idősebb munkavállalók, c) a romák,

8 d) a fogyatékos személyek, valamint e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint az alapítványnak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen - képzési, - munkavédelmi, valamint - az Egyesületnél rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő programokat. 3. A segítő szolgáltatások köre, valamint azok igénybevételének módja és rendje: a) Foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén felajánlható szolgáltatások köre: a1) Munkaerő piaci szolgáltatások köre: - a munkaerő-piaci információ nyújtása, - a munkatanácsadás, - a pályatanácsadás, - a pszichológiai tanácsadás, - a munkaerő közvetítés. a2) Egyéb humán szolgáltatások A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a segítő által közösen meghatározott célok elérése érdekében felajánlható egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezést és önálló életvitelt segítő humánszolgáltatások, különösen: - a rehabilitációs tanácsadás, - életvezetési tanácsadás, - jogsegélyszolgálat, - családgondozás, - szociális ügyintézés, - kulturális és szabadidős programok. c) A szolgáltatások igénybevételének módja A 3. a1) pontban felsorolt szolgáltatásokat szükség esetén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve segítségének igénybevételével valósítjuk meg. A szolgáltatás előzetes egyeztetés alapján vehetik igénybe egyesületünk dolgozói.

9 A 3. a2) pontban felsorolt szolgáltatásokat az Egyesület tagjai akik közül az egyik szociális asszisztens és sorstársi tanácsadó, másik jogász végzettségű személy -, valamint az alkalmazásban lévő mentor - tanácsadó ingyenesen nyújtják az azt igénylőknek. 4. A munkahelyi körülmények javítására irányuló tervek: A munkahelyi körülmények a munka- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelnek. Elengedhetetlen és elodázhatatlan a létszám miatti bővítés, az új telephely keresése folyamatban van. A program végrehajtása során esedékes eszközbeszerzési feladatokat úgy fogjuk elvégezni, hogy a munkahely helységeinek és bútorzatának kialakítása megfeleljen a mozgásfogyatékos és egyéb egészségügyi probléma miatt megváltozott munkaképességű dolgozóinknak egyaránt. Törekszünk arra, hogy minél kényelmesebb munkaasztalokat és székeket szerezzünk be 5. A foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatok: a) A képzésekkel kapcsolatos feladatok: Az Egyesület a megváltozott munkaképességű illetve fogyatékos emberek foglalkoztathatósága javításának integrált megközelítését kívánja alkalmazni. Az alternatív (iskolarendszeren kívüli) képzési modell lényege, hogy a benne résztvevők - a maguk és/vagy szűkebb, vagy tágabb környezetük számára hasznos munkatevékenység végzése, foglalkoztatásuk közben szerzik meg azokat a készségeket és (szak) ismereteket, amelyekre sikeres elhelyezkedésükhöz, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésükhöz szükségük van. Az alternatív képzési modell sajátja, hogy a foglalkoztatással összekapcsolt képzést olyan pszichoszociális támogatás kíséri, amely csökkenti a képzésből való lemorzsolódásuk veszélyét, és javítja a képzésben való eredményes részvételük feltételeit. E három elem (a foglalkoztatás, a képzés és a pszichoszociális támogatás) együttes alkalmazása jelenti a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatósága javításának integrált megközelítését. A munkaerő-piacon elsősorban az állam által elismert szakképesítéssel rendelkező emberek keresettek, így ha munkatársaink hosszú távon meg akarnak felelni a munkaerőpiac igényeinek, akkor az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekhez szükséges képzésekben kell részt venniük. A piaci képzésekben való részvételt sem az Egyesület, sem dolgozóink anyagi helyzete

10 nem tette lehetővé. Üdvözöljük, hogy iskolarendszerben történő felnőttképzés esetén most már lehetőség van ingyen OKJ-s képzésre (több kolléga jelezte részvételi szándékát) évben módot és lehetőséget szeretnénk teremteni arra, hogy az induló pályázatok (EFOP?) segítségével tanulni képes, és hajlandó kollégáink a szakmai fejlődésüket elősegítő képzésekre eljuthassanak. A személyre szabott lehetőségek felméréséhez segítséget kérünk az Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve pályatanácsadás szolgáltatását. b) Piackutatás, tevékenységi kör bővítése: Az Egyesület ebben az évben fejleszteni kívánja a roma származású, megváltozott munkaképességű zenészek és előadó művészek nyílt munkaerő piacra történő kiközvetítését. A Magyar nóta és a Magyar operett hungarikummá válása várhatóan egyre több fellépési lehetőséget biztosít. Néhány szórakozóhelyen már elindult az élő zene, a cigányzenekarok újra felfedezése, most még csak alkalmi jelleggel, de reményeink szerint később néhány helyen állandó zenészek foglalkoztatásával. A tevékenységi kör bővítése újabb fogyatékos személyek alkalmazására nyújt lehetőséget. 6. A megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedések: Az Egyesületnél foglalkoztatott dolgozók száma várhatóan lassan, de folyamatosan növekszik a tartós és tranzit foglalkozás adta lehetőségek bevezetése kapcsán. Munkatársaink többsége tagja valamelyik fogyatékosügyi érdekképviseleti szervnek. Az Egyesület törekszik arra, hogy ezen szervezetekkel minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki. Az Egyesületünk az érdekképviseleti szervek javaslatait, észrevételeit minden esetben megfontolja, és ha lehetőség van rá, figyelembe is veszi azokat. 7. Az éves értékelésének szempontjai: Az Szakmai Program értékelésének elkészítéséről évente a rehabilitációs tanácsadó gondoskodik, az alábbiak szempontok alapján: - a rehabilitációs foglalkoztatás területein dolgozóink által végzett munka számszerűsíthető adatai, - a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak nyitó, záró valamint átlaglétszáma,

11 - az Egyesület, mint foglalkoztató által képzett megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma, a képzés ideje - a foglalkoztató azon képzései, amelyet külső szervezettel végez, (mérni kell a résztvevők számát, a képzés idejét) - a megváltozott munkaképességű munkavállalók közül hány dolgozó lépett előre szakmailag - a dolgozók közül mennyi a képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő munkahelyen dolgozók száma - a foglalkoztatottak körében mekkora a fluktuáció Az értékelési feladatokat: - évenként mért mutatószámok segítségével az adott évben együttesen, egymáshoz viszonyítva kell értékelni, rámutatva az összefüggésekre illetve - ha a mérés eredménye önmagában is értékelhető, külön is értékelni kell, - évek közötti összehasonlításban is értékelni kell, rámutatva a tendenciákra. 8. A személyes rehabilitációs tervek készítésére vonatkozó eljárás bemutatása: A foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározása érdekében készülő személyes rehabilitációs terv elkészítésénél figyelembe kell venni: - Ha még nem áll rendelkezésre a komplex minősítés: Országos Orvos szakértői Intézet (OOSZI) illetve az NRSZH ORSZI szakvéleményének a személyre szóló rehabilitációs javaslatát, - a foglalkozás egészségügyi szakorvos kiegészítő szakvéleményét, - az esetleges pszichológiai szakvéleményt, - a rehabilitációs központ vagy más intézmény által végzett képesség vizsgálat eredményét, - minden más az ügyben fontos dokumentumot. A személyes rehabilitációs tervet évente legalább egy alkalommal értékelni, és szükség esetén módosítani kell. A személyes rehabilitációs terv elkészítéséért és annak felülvizsgálatáért a rehabilitációs tanácsadó a felelős. A terv elkészítéséhez ki kell kérni a dolgozó közvetlen felettes vezetője véleményét, valamint ha ez szükséges a munkatársai véleményét is. A rehabilitációs tanácsadó a terv készítés teljes folyamatában szorosan együttműködik a munkavállalóval és kikéri annak véleményét és megszerzi egyetértését. A munkavállaló egyetértésének hiányában a rehabilitációs terv nem befejezett.

12 A terv végén az aláírások előtt rögzíteni kell, hogy a munkavállaló a tervben szereplő személyes adatai kezeléséhez hozzájárult. A rehabilitációs tervet a munkavállalónak is alá kell írnia egyetértése igazolásául. 9.). ha a munkáltató nem biztosít segítő személyt, ennek indoklása. Mivel a segítő személyek foglalkoztatásához nem kapunk támogatást, nonprofit szervezetként pedig jelenleg nem tudjuk kigazdálkodni a segítők alkalmazásának költségeit, ezért jelen pillanatban csak törekedni tudunk arra, hogy takarékoskodással, a működési és egyéb költségek lefaragásával az év folyamán lehetőséget teremtsünk segítő személy (ek) felvételére. Egyesületünkben a viszonylag kis létszám miatt erős az összetartás, a tagok és alkalmazottak szükség szerint segítik egymást, számíthatunk a kívülálló családtagokra önzetlen, önkéntes felajánlásaira is.

13 II. fejezet A évi FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM A évi Szakmai Program és akcióterv értékelése után, az abban foglaltak, az év közi pályázatok eredményei valamint az esetleges jogszabály változások figyelembe vételével, a évi program aktualizálásra kerül! Határidő: A rehabilitációs foglalkoztatás célja, feladatai, formái: a) Az Egyesületnél 2017-ben a rehabilitációs foglalkoztatás céljai: azonosak a Szakmai Program I. Fejezet 1/a. pontjában leírtakkal. b) A rehabilitációs foglalkoztatás feladatai: amennyiben jogszabályváltozás nem történik, ebben az évben is a Program I. Fejezet 1/b pontjában felsoroltak maradnak. c) A rehabilitációs foglalkoztatás formái: amennyiben jogszabályváltozás nem történik, azonosak az I. Fejezet azonos pontjában leírtakkal, azzal a megkötéssel, hogy a évre aláírt keretszerződés alapján a tartós és tranzit foglalkoztatottak száma aktualizálásra kerül. c1) A foglalkoztatás területei: azonosak az I. Fejezet azonos pontjában leírtakkal. c2) A rehabilitációs foglalkoztatás helyszínei: azonosak az I. Fejezet azonos pontjában leírtakkal. c3) A rehabilitációs foglalkoztatással érintett személyi kör: évre tervezett létszám: jelen állás szerint azonos a I. fejezet c3) pontjában leírtakkal, az Egyesület évi Művészeti szakmai programjának sikeres megvalósítása esetén NKA-nál bejegyzett Roma népi koncertzenekarunk bővítésére szükség lehet. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása teljes illetve részmunka időben történik. A napi munkaidő az orvosi szakvélemények figyelembe vételével, a személyes

14 adottságoknak, a munkáltatói igényeknek és a törvényi előírásoknak megfelelően kerülnek megállapításra. 2. A rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalma, módja: jogszabály változás hiányában, ebben az évben a Program I. Fejezet 2. pontjához képest változatlanok maradnak. 3. A segítő szolgáltatások köre, valamint azok igénybevételének módja és rendje: az I. Fejezet 3. pontjában részletezett szolgáltatásokat a továbbiakban is azonos tartalommal és módon vehetik igénybe munkavállalóink. 4. A munkahelyi körülmények javítására irányuló tervek: lehetőségeinkhez mérten a továbbiakban is törekszünk az ergonómiailag megfelelő munkakörnyezet kialakítására. 5. A foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatok: megegyeznek az I. Fejezet 5. pontjában leírtakkal azzal a kitétellel, hogy figyelembe vesszük a évi tapasztalatokat. 6. A megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedések: a továbbiakban is aktív kapcsolatot kívánunk fenntartani az érdekvédelmi szervezetekkel, jogászunk előre láthatólag a jövőben is tagunk marad. 7. Az éves értékelésének szempontjai: amennyiben a jogszabályok nem változnak, az 2017-es évben is az I. fejezet 7. pontjában leírtak alapulvételével történik.

15 8. A személyes rehabilitációs tervek készítésére vonatkozó eljárás bemutatása: amennyiben jogszabályváltozás nem történik, az I. fejezet 8. pontjában ismertetettek az irányadóak. 9.). ha a munkáltató nem biztosít segítő személyt, ennek indoklása. Az I. Fejezet 9. pontjának megfelelő, de továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy rászoruló dolgozóink számára megteremtsük a segítők alkalmazásának anyagi hátterét.

16 III. fejezet A évi FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM A évi Szakmai Program és akcióterv értékelése után, az abban foglaltak, az év közi pályázatok eredményei valamint az esetleges jogszabály változások figyelembe vételével, a évi program aktualizálásra kerül! Határidő: A rehabilitációs foglalkoztatás célja, feladatai, formái: a) Az Egyesületnél 2018-ban a rehabilitációs foglalkoztatás céljai: azonosak a Szakmai Program I. Fejezet 1/a. pontjában leírtakkal. b) A rehabilitációs foglalkoztatás feladatai: amennyiben jogszabályváltozás nem történik, ebben az évben is a Program I. Fejezet 1/b pontjában felsoroltak maradnak. c) A rehabilitációs foglalkoztatás formái: amennyiben jogszabályváltozás nem történik, azonosak az I. Fejezet azonos pontjában leírtakkal, azzal a megkötéssel, hogy a évre aláírt keretszerződés alapján a tartós és tranzit foglalkoztatottak száma aktualizálásra kerül. c1) A foglalkoztatás területei: azonosak az I. Fejezet azonos pontjában leírtakkal. c2) A rehabilitációs foglalkoztatás helyszínei: azonosak az I. Fejezet azonos pontjában leírtakkal. c3) A rehabilitációs foglalkoztatással érintett személyi kör: évre tervezett létszám: jelen állás szerint azonos a II. fejezet c3) pontjában leírtakkal. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása teljes illetve részmunka időben történik. A napi munkaidő az orvosi szakvélemények figyelembe vételével, a személyes adottságoknak, a munkáltatói igényeknek és a törvényi előírásoknak megfelelően kerülnek megállapításra.

17 Várható napi munkaidő 4, 5, 6, 7 illetve 8 óra. 2. A rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalma, módja: jogszabály változás hiányában, ebben az évben a Program I. Fejezet 2. pontjához képest változatlanok maradnak. 3. A segítő szolgáltatások köre, valamint azok igénybevételének módja és rendje: az I. Fejezet 3. pontjában részletezett szolgáltatásokat a továbbiakban is azonos tartalommal és módon vehetik igénybe munkavállalóink. 4. A munkahelyi körülmények javítására irányuló tervek: lehetőségeinkhez mérten a továbbiakban is törekszünk az ergonómiailag megfelelő munkakörnyezet kialakítására. 5. A foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatok: megegyeznek az I. Fejezet 5. pontjában leírtakkal azzal a kitétellel, hogy figyelembe vesszük a évi tapasztalatokat. 6. A megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedések: a továbbiakban is aktív kapcsolatot kívánunk fenntartani az érdekvédelmi szervezetekkel, jogászunk előre láthatólag a jövőben is tagunk marad. 7. Az éves értékelésének szempontjai: amennyiben a jogszabályok nem változnak, az 2018-ban is az I. fejezet 7. pontjában leírtak alapulvételével történik.

18 8. A személyes rehabilitációs tervek készítésére vonatkozó eljárás bemutatása: amennyiben jogszabályváltozás nem történik, az I. fejezet 8. pontjában ismertetettek az irányadóak. 9.). ha a munkáltató nem biztosít segítő személyt, ennek indoklása. Az I. Fejezet 9. pontjának megfelelő, de továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy rászoruló dolgozóink számára megteremtsük a segítők alkalmazásának anyagi hátterét. Szolnok, január mentor tanácsadó ügyvezető

19 FÜGGELÉK a évre készült foglalkoztatási Szakmai Programhoz AKCIÓTERV A DAN-TON Művészeti Közhasznú Egyesület a Komplex Felülvizsgálat keretében rehabilitálásra alkalmas (a felülvizsgálatig tartós foglalkoztatott), munkavállalókat nem alkarja elbocsájtani, ezért a 327/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet 9.. (3) bekezdése előírásainak megfelelően a tranzit foglalkoztatás hatékony megvalósítása és eredményességének elősegítése érdekében az alábbi akciótervet készítette. 1. A tranzitálás lépései: A Rendelet 10. (1) és (2) bekezdése szerint elkészül a munkavállaló személyes rehabilitációs terve, mely tartalmazza az alábbiakat: - a már meglevő releváns képzettségeit, képességeit, valamint az általa betöltött munkakör megnevezését, - a munkavállaló céljait, az ezek eléréséhez szükséges ismereteket és képességeket és azok fejlesztési lehetőségeit, - a nyílt munkaerő-piaci munkavállalást akadályozó tényezőket és azok megoldási lehetőségeit, - a munkavállaló egészségi állapota és képességei alapján elvégezhető tevékenységek, valamint meghatározásra kerülnek ennek alapján az általa betölthető munkakörök, - meghatározásra kerül, hogy mely segítő szolgáltatások igénybevétele szükséges a munkavállaló nyílt munkaerő piaci integrációjához. a) Első évben elsődleges cél a dolgozó kompetenciáinak felmérése, a közösségbe való beilleszkedés, és munka ellátásához szükséges ismeretek felfrissítésének/megszerzésének segítése. Ebben az időszakban a hangsúly készségek, képességek fejlesztésén van. Segítő szolgáltatások közül a elsősorban: - a rehabilitációs tanácsadás, -az életvezetési tanácsadás, amennyiben szükséges: - a szociális ügyintézés, - a családgondozás, - a pszichológiai tanácsadás a meghatározó. b) Második évben a - személyre szabott rehabilitációs terv 1 éves értékelése és esetleges módosítását követően - fő cél a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkatapasztalat szerzésének, képzésének, az önálló munkavégzés elsajátításának segítése a személyre szóló fejlesztési folyamatok folytatása mellett. Felkészítés után kihelyezés. A 327/2012.(XI.16.) Korm. rendelet 42. -a a tranzit foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkapróba lehetőségét is biztosítja. Ez a jogszabályi rendelkezés lehetőséget ad a megváltozott

20 munkaképességű munkavállalónak arra, hogy munkatapasztalatokat szerezzen az elsődleges munkaerőpiacon a későbbi elhelyezkedés érdekében. A munkapóba idején mód nyílik a munkavállaló képességeinek gyakorlatban történő megfigyelésére (feladattudat, figyelem, figyelem megosztás, érdeklődés, munkamód, munkatempó, monotónia tűrés), esetleges korlátainak megismerésére. Az első évben igénybevett segítő szolgáltatások folyamatos biztosítása mellett a nyílt munkaerő-piacra történő felkészítés folyamán az alábbi szolgáltatások válhatnak szükségessé (az egyéni igényeknek és szükségleteknek megfelelően): - a munkaerő-piaci információ nyújtása, - a munkatanácsadás, - a pályatanácsadás, A fent nevezett tanácsadások során bevonásra kerül az Egyesület rehabilitációs mentora és tanácsadója, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve illetve szükség esetén külső tanácsadók. A felkészítés során a szakemberek megismerik a munkavállaló esetében a munkavállalást akadályozó tényezőket, majd segítenek ezeknek a problémáknak megoldásában. c) Harmadik évben cél a tranzitfoglalkoztatásban résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerő-piacon való elhelyezése, képességeinek és készségeinek megfelelő munkakörben. A első két évben igénybevettek mellett a megvalósításához szükséges munkaerő-piaci szolgáltatás: -a munkaerő-közvetítés. Ennek igénybevétele szintén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének tanácsadóival szoros együttműködésben történik. Aikeres elhelyezkedést követi - az elhelyezéstől számított legalább 6 hónapig -, a beilleszkedés és a befogadás segítése a rehabilitációs mentori szolgáltatás folyamatos támogatásával (utókövetés). 327/2012.(XI.16.) Korm. rendelet 34. (1) alapján: A tranzit foglalkoztatás célja megvalósul, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónap folyamatos foglalkoztatás keretében munkát végez a nyílt munkaerő-piacon. Az érintett munkavállalók munkavállalásra történő felkészítésének és munkatapasztalat szerzésének teljes folyamatát a rehabilitációs tanácsadó és rehabilitációs mentor segíti, felügyeli és koordinálja. 2. Együttműködések: a) A tranzitfoglalkoztatás sikeres megvalósulása érdekében az Egyesület kapcsolatot tart a megyei Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szerveivel mivel a tranzit foglalkoztatás eredményességét az alábbiak nagymértékben befolyásolják: - szakhatóság ad állásfoglalást a megváltozott munkaképességű személyt megillető ellátásról, - az egészségi állapotról, illetve az egészségkárosodásról, valamint a keresőképességről, illetve a keresőképtelenségről és a fogyatékosságról, - komplex minősítést végez. b) Az egyesület a munkapróba és a későbbi munkába állítás lehetőségeinek felkutatására kapcsolatot keres a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatókkal.

21 Jelenleg ilyen kapcsolatai az Egyesületnek nincsenek, a munkáltatók településünkön nagyrészt elzárkóznak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásától. A tranzitálás eredményességével kapcsolatban szkeptikusak vagyunk, mivel a Komplex Felülvizsgálat után várhatóan bevonásra kerülő dolgozóink egyéb hátrányokkal (roma származás, év feletti életkor, mozgáskorlátozottság), is küzdenek. 3. Eljárási rend és felelősség a) A rehabilitációs tanácsadó a rehabilitációs mentor bevonásával - a komplex minősítés alapján, a rehabilitációs foglalkoztatás irányának meghatározása érdekében személyes rehabilitációs tervet, készít a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába lépését, illetve próbaidő esetén a próbaidő leteltét követő 30 napon belül. b) A rehabilitációs tanácsadó a személyes rehabilitációs tervet a 327/2012. (XI. 16.) kormányrendeletben meghatározott rehabilitációs terv keretei között, azzal összhangban készíti el. Erre figyelemmel a tranzit foglalkoztatásban résztvevő dolgozó felkészítése érdekében felveszi a kapcsolatot a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervvel és beszerzi a rehabilitációs tervet. c) A rehabilitációs tanácsadó gondoskodik az életviteli, a jogi tanácsadás, az egyéb humán szolgáltatások biztosításának megszervezéséről. A szolgáltatást végző szakemberek a megkeresés alapján biztosítják a szükséges szolgáltatásokat. d) Ha a tranzit foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló képzése szükséges, a rehabilitációs tanácsadó képzési illetve fejlesztési lehetőséget keres megfelelő akkreditációval rendelkező Felnőttképzési intézménynél. e) A tranzit foglalkoztatásban résztvevő munkavállalókat a fejlesztési, képzési és kihelyezési folyamatban a rehabilitációs mentor segíti. f) mivel az Egyesületnél a rehabilitációs tanácsadó és a rehabilitációs mentor személye azonos, a fent részletezett feladatok végrehajtását az egyesület ügyvezetője ellenőrzi. Jelen akcióterv a Rehabilitációs szakmai program és az akcióterv és év végi értékelését követően, az esetleges jogszabályváltozások figyelembevételével a Rehabilitációs szakmai programmal egy időben (2017. január 15. illetve január 15. napjáig) aktualizálásra kerül! Szolnok, január 12.