A HELY ÉS A KÖRNYEZET JELENTŐSÉGE VÁROSI ISKOLÁSGYERMEKEK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGÁBAN ÉS BETEGSÉGKÉPÉBEN. Doktori tézisek. Dr.
|
|
- Marcell Orbán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HELY ÉS A KÖRNYEZET JELENTŐSÉGE VÁROSI ISKOLÁSGYERMEKEK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGÁBAN ÉS BETEGSÉGKÉPÉBEN Doktori tézisek Dr. Pluhár Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Bizottság elnöke: Bizottság tagjai: Dr. habil Pikó Bettina, az orvostudományok doktora Dr. Hoyer Mária Dr. habil Benkő Zsuzsanna Prof. Dr. Simon Tamás Dr. Tóth László Dr. habil Csizmady Adrienne Budapest
2 Bevezetés A hely, ahol élünk, akár tudatosan, akár pedig tudattalanul is fontos tényező az életünkben. Itt van otthonunk, ide köt életünk. A minket körülvevő környezet befolyásolja az egészségünket, egészségi állapotunkat, mint ahogy mi is formáljuk környezetünket. A WHO 1991 es Sundsvalli Nyilatkozata szerint a környezetnek számos aspektusa létezik, így a fizikális, a szociális, a spirituális és a gazdasági. Az egészséget támogató környezetet pedig olyan környezetnek határozza, melyben az emberek alkalmassá válnak képességeik fejlesztésére és önbizalmuk növelésére. A környezet és az egyén között szoros kapcsolat alakulhat ki. Mivel a gyerekkor eseményei meghatározóak az egyén életében, így nagyon fontos az, hogy a gyerekeket milyen környezet veszi körül. A gyerekek ott érzik jól magukat, ahhoz a helyhez kötődnek, ahol boldogok. A helyhez való kötődésben jelentős szerep jut a szociális környezetnek (szomszédok, környéken lakó barátok), társaskapcsolatoknak. A környezetnek léteznek káros hatásai. Ezeket két csoportba lehet osztani. Az első csoportba a jól mérhető, külső környezeti tényezők által okozott káros hatások kerülnek. Mint például az ivóvíz nitrát mennyisége, vagy a napsugárzás. A második csoportba a külső környezetnek azok a hatásai kerülnek, melyek nehezen észrevehetőek, nehezen mérhetőek. Ezek az egyén pszichoszociális egészségére hatnak. A környezet befolyásolja az egyes rizikómagatartások kialakulását. Vannak olyan területek, ahol a társadalmi hátrányok halmozódnak. Elhanyagolt lakókörnyezet, bűnözés, alkohol és drogfogyasztás, antiszociális viselkedés, és az életkilátások jelentős beszűkülése jellemzi ezeket a deprivált 2
3 területeket. Az ún. törött ablakok szindróma ezeket az elhanyagolt helyeket jelöli, amelyek minden szempontból veszélyeztetettek. A szociális helyzet és az egészségi állapot többszörösen kedvezőtlenül befolyásolja egymást. A rossz szociális környezet nem csak elősegíti a dohányzás kialakulását, hanem a leszokás esélyeit is csökkenti. Azon a környéken, ahol nagyobb a munkanélküliség, magas a bűnözés, az alkoholfogyasztás is gyakoribb. Akik hátrányos szociális helyzettel és alacsony társadalmi státussal jellemezhető városrészben élnek, gyakran szegregálódnak és elszigetelődnek a magasabb társadalmi osztályoktól. A szociális szempontból veszélyes környéken élők nemcsak földrajzilag és financiálisan, hanem pszichoszociálisan is elkülönülnek a többi társadalmi rétegtől. Egyfajta stigmát viselnek azért, mert ők rossz környéken laknak. Az alacsonyabb iskolai végzettségű, státuszú, rossz/kedvezőtlen, leértékelődött társadalmi környezetben élők, kevesebb és rosszabb minőségű ellátást kapnak, illetve a ritka és drága egészségügyi szolgáltatásokból, a krónikus állapotok gondozásából, a rehabilitációból kevésbé részesülnek, illetve kevésbé jutnak hozzá a prevenciós szolgáltatásokhoz, megelőzéssel kapcsolatos információkhoz. Lényeges az egyes mentális betegségek, így depresszió környezetfüggősége. A veszélyes, szociálisan elmaradott, szegregált környezetben élő serdülők hajlamosabbak depresszióra, szorongásra és magatartászavarra. A pszichoszomatikus tünetek sem egyformán oszlanak meg a különböző területek között. Gyakoribbak városokban, gazdaságilag fejlettebb területen, mit a nagyvárosi léttel járó fokozott stressz okozhat. Azok a fiatalok, akik lakótelepeken vagy bérlakásokban élnek, több pszichoszomatikus tünetről számolnak be. 3
4 A kutatás szempontjából nagyon fontos a gyerekek betegségképének az ismerete. Fontos az, hogy a gyermekek a már megjelent betegséget minden esetben próbálják magyarázni, és legtöbb esetben a nem megfelelő időjárásnak (környezeti hatásnak, mint hideg, esős időjárás) tulajdonítják a betegség kialakulásának az okát. Ezt hazai kutatások is megerősítették, melyek során alsó tagozatos tanulókat kérdeztek arról, hogy mitől lesznek betegek. A válaszokban a fertőző ágensként a környezeti tényezők domináltak. Továbbá a tanulók egész korán harmadik és negyedik osztályban értelmezni tudják a környezetszennyezés és a különböző betegségek közötti összefüggéseket. Ismert továbbá, hogy a gyermekek betegségképét nagyban befolyásolja az őket körülvevő felnőttek betegségképe, amitől azonban néhány dologban különbözik. Az első legfontosabb, hogy a gyermekek a betegség kialakulásának okaként mint, ahogy azt fent is láthattuk a külső környezetet, vagy saját magukat nevezik meg. Tehát például megfáztam, mert hideg volt vagy azért fáztam meg, mert nem vettem fel a sapkát. A felnőttekkel ellentétben betegséget nem magyaráznak természetfeletti okokkal vagy szociális eredettel. Más a gyermekek időérzete, a káros dolgok hatásai nagyon távoliak a számukra. Célkitűzés Mint láttuk, a gyermekek betegségképének két fontos jellemzője van, amelyek közül az egyik a környezet, ahol élnek. Ebbe beletartozik mind a szociális, mind pedig a földrajzi környezet. A második pedig, hogy a gyermekek a betegségeiket általában külső környezeti tényezőkkel magyarázzák. Ennek alapján arra az elhatározásra jutottam, hogy a különböző területeken élő gyermekek környezeti 4
5 veszélyforrásokról, és a környezet által okozott betegségekről való elképzelését próbálom feltérképezni. Ez gyakorlati szempontból azért is lehet hasznos, mert a környezeti veszélyforrások helyes értelmezése a későbbiekben prevenciós hatású lehet, hiszen betegségek elkerüléséhez vezethet. Ezért egymástól nem túl nagy távolságra, de különböző régiókban elhelyezkedő településeket, városokat választottam annak vizsgálatára, hogy a gyermekek kockázatészlelésében meglévő esetleges különbséget vizsgáljam, valamint az esetleges eltérések kapcsolatát a szociális és földrajzi környezettel feltérképezzem. Módszerek A felmérés 2006 őszén történt az ország hat általános iskolájában 4. és 5. osztályosok körében (9 11 évesek, n=448; megkérdezett tanulók 44,6% a fiú, 55,4% a pedig lány volt). Az iskolák kiválasztása a lakókörnyezet alapján történt. Budapesten a XI. kerületben lévő 12 évfolyamos iskola tanulói egyrészt a kerület lakótelepein, családi házas övezetében, valamint a közeli IX. kerület főleg bérházas részeiben élnek. A főváros IV. kerületben található, szintén 12 évfolyamos iskola egy lakótelep közepén található, tanulói nagyrészt a környező lakótelepeken élnek. A Szegedről kiválasztott általános iskola Szeged külterületén a körtöltésen kívül, kertvárosi környezetben helyezkedik el. Az iskolát látogató tanulók többnyire kerttel rendelkező családi házakban élnek. A szolnoki iskola a város szívében, a belvárosban található. A Közép Magyarországi Régió keleti, elsősorban agrárjellegű részében található Nagykáta kiválasztott mintaiskolájának tanulói pedig vidékies, kertes házas övezetben élnek. Elek városában (Békés megye) található általános iskola pedig 5
6 kisvárosi jellege miatt került kiválasztásra, ahol még kevésbé érzékelhetők az urbanizációs hatások. A kutatáshoz write and draw (írd le és rajzold le) technikát használtam, melynek lényege, hogy a vizsgálatban résztvevő alanyok egy kérdésre írásos és rajzos választ is adhatnak. Ezzel motiválhatjuk őket a feladat elvégzésére, hiszen a gyermekek rajzos asszociációk segítségével könnyebben ki tudják magukat fejezni, mivel a rajzolás a gyermekek univerzális nyelve; egy olyan tevékenységi forma, amit mindenféle kényszer nélkül, örömmel végeznek. A módszer további előnye, hogy az adott korosztályra jellemző kognitív fejlődésbeli különbségek könnyebben kiküszöbölhetők. Emellett lehetőséget adunk arra, hogy rajzoljanak, ami segít a gyermekeknek az elbeszélés megszerkesztésében, így jobban ki tudják magukat fejezni. A kutatás tervezésénél fontosak voltak a kutatásban részvevő korosztály rajzait jellemző tulajdonságok. A vizsgálatban résztvevő gyerekek rajzaira elsősorban rajzi realista szakasz jellemző. Ekkor a rajz már nem árulja el a gyerekek belső titkait, gondolatait. Leginkább a valóságot próbálják ábrázolni. Szeretnek egy egy kiragadott mozzanatot, hangulatot ábrázolni. Egy egy cselekmény erősödő átélése viszont szétfeszítheti az eddig meglévő sémákat. 11 éves korban ami szintén releváns a vizsgálatban a rajzok korábbi sematizmusa eltűnőben van, a meglévő sémák egyre jobban differenciálódnak. Az ábrázolásban a lényeget emelik ki, egy egy mozdulatot, hangulatot. Ha emlékezetből rajzolnak, nem képzeletből teszik azt, hanem ténylegesen felidézik a rajzolni kívánt dolgot. A képhez ekkor már gyakran társítanak szavakat, hogy a kívánt hatást elérjék. Éppen ezek miatt az életkori jellemzők miatt alkalmasak a rajzolásos rajzoltatásos technikák (esetleg szavakkal kísérve) a gyerekeknek a fogalmakról, vagy a világ jelenségeiről 6
7 például: környezet, egészség, otthon, fizikai aktivitás testedzés kialakult tudásának, reprezentációinak a feltérképezésére. A write and draw eljárás mint a rajzos technikák általában arra épül, hogy a gyermekek rajzai utalhatnak az intellektuális, érzelmi, mentális fejlődésükre és jóllétükre. A rajzok visszatükrözik a belső világukat, élményeiket, tapasztalataikat. Egyéb vizuális eljárások, mint a fotózás, ábraszínezés, vaktérkép kitöltés, montázs is alkalmasak a gyermekek világról kialakult tudásának a feltérképezésére. A döntően kvalitatív adatfeldolgozás mellett a kapott eredményeket kvantitatív módszerekkel is megvizsgáltam. Az írásos és a rajzos válaszokat kritériumok szerint csoportokba soroltam. Például a közlekedés kategóriába olyan fogalmak tartoztak, mint buszközlekedés, kipufogó gáz vagy gázolaj. A levegőszennyezés kategóriába kerültek például a következő kifejezések: gyárkémény, ipari tevékenység. A válaszok kategóriába sorolását a validitás érdekében ketten, egymástól függetlenül végeztük. A kapott adatok elemzését SPSS statisztikai programmal végeztem. Az elemzéshez Kruskal Wallis tesztet használtam, mely három vagy több átlag összehasonlítására szolgáló nemparaméteres eljárás. A nullhipotézis a következő volt: nincs eltérés a csoportok között. E statisztikai próba segítségével szignifikáns különbségeket kerestem nem, életkor és lakóhely szerint. Az adatgyűjtés önkitöltéses feladatlapokkal történt, melyek a szocio demográfiai adatokra (nem, életkor, szociális helyzet, családnagyság, lakókörnyezet típusa) vonatkozó kérdéseken kívül a következő kérdéseket tartalmazták: Szerinted mi okoz betegségeket a környezetedben? Tudod e, hogy melyek azok a betegségek, amelyek a környezetedből erednek? 7
8 Szerinted mi történik azzal, aki sokáig nem megy ki a szabadba? Mi jut eszedbe először a környezetről? Hogyan képzelsz el egy olyan környezetet, ahol mindenki boldog? Milyen mozgást végzel kint a szabadban, a környezetben? A kérdőív végén pedig megkértük a tanulókat, hogy rajzoljanak térképet, rajta azokat a helyeket feltüntetve, amelyek számukra fontosak, és ezt írásban indokolják meg. Eredmények Először azt vizsgáltam, hogy a gyerekek mely külső környezeti tényezőket értelmeznek veszélyforrásként. A megkérdezett tanulók legnagyobb arányban a pollenszennyezés (31,5%), az autóforgalom (29%), a hulladékképződés (27,2%) és egyéb levegőszennyező tevékenységek (25,2%) szerepét nevezték meg egyértelműen olyan környezeti tényezőként, melyek hatással lehetnek az egészségi állapotra. Markáns, kb. 15% os részarányt képviselnek azok a válaszadók, akik különböző fertőzésforrásokat, a dohányzást, a különféle vegyszereket, az alkohol és drogfogyasztást, valamint az egyéb ipari tevékenységeket nevezték meg egészségre ártalmas környezeti tényezőként. A kisebb arányban (kevesebb, mint 10%) megjelenő válaszok között szerepelnek a romlott élelmiszerek okozta fertőzések, egyéb természeti hatások (pl. hideg, vulkánkitörés), a növényzet kiirtása és a vízszennyeződések hatása, bár ezek kevésbé meghatározó jelleggel jelentkeznek. Említésre került a médiában gyakran szerepelt madárinfluenza is (3,6%). 8
9 A válaszok kategorizálása és összesítése után nyilvánvaló vált, hogy a tanulók a környezetszennyezés és a különböző emberi tevékenységek közötti kapcsolatot felismerik, azonban olyan hatások, mint például az életmódból következő dohányzás, szintén környezeti tényezőként jelennek meg a válaszok között. Ezt támasztják alá azok a válaszok és rajzok is, melyek a füstszennyezést nem egyértelműen ipari tevékenységként vagy motorizációs hatásként értelmezik. Sőt a kvantitatív vizsgálatok szerint a Nagykátán élő gyerek a dohányzást is egészségre káros környezeti tényezőnek tekintik (p<0,01). Érdekes, továbbá hogy az Eleken élő gyerekek, ahol a fő bevételi forrás még napjainkban is a mezőgazdaság, az alkoholfogyasztást a gyerekek egészségre kárós környezeti tényezők közé sorolják (p<0,01). A fővárosban lakótelepen élő gyerekek rajzos válaszaiban szignifikánsan többször említették egészségre káros tényezőként a közlekedést, mint az ország más területén élő társaik (p<0,01). A Nagykátán élő gyerekek pedig írásos válaszaikban említik többször a közlekedést és az ipari tevékenységet, mint egészségre káros környezeti tényezőt (p<0,01). A Tudod e, hogy melyek azok a betegségek, melyek a környezetedből erednek? kérdés segítségével szerettem volna megismerni a gyerekek ismeretét a környezet okozta betegségekről. A válaszokat Kruskal Wallis teszttel is megvizsgáltuk. A kérdésre adott írásos és rajzos válaszokat nemek szerint megvizsgálva szignifikáns eltérést nem találtunk. Viszont települések szerint találtunk a válaszokban szignifikáns eltéréseket. Az eleki tanulók írásos válaszaikban szignifikánsan többször említik meg az ételmérgezést (permetezett, romlott étel által okozott betegséget), a 9
10 nagykátai gyerekek pedig a tüdőrákot említik többször, mint az ország más területén élő társaik (p<0,01). A tanulók leggyakrabban az allergiás megbetegedéseket említenek. Ezután következnek a fertőző betegségek. Ezek között találhatók olyanok, amit beteg embertől, vagy állattól kaphatnak el. Az egyéb betegségek között pedig olyan környezeti tényezők által okozott állapotok szerepelnek, mint a környezetszennyezés okozta betegségeket, a mérgező növények által okozott tünetek, illetve megjelennek a természeti környezet által okozott betegségek. A kapott válaszokat a következő csoportokba oszthatjuk: Allergia Fertőző megbetegedések Állatról emberre terjedő megbetegedések Emberről emberre terjedő megbetegedések Egyéb megbetegedések A harmadik kérdés arra kereste a választ, hogy a gyerekek mit gondolnak arról, hogy mi történik azzal, aki önszántából nem megy ki a szabadba. Ellentétben az előbbi két kérdéssel a gyerekek elképzelése a bezártságról területenként különbözik, és az életkorral is változást mutat. A válaszok százalékos elemzése alapján a negatív lelki elváltozásokat a nagykátai gyermekek jelölték meg legnagyobb arányban, a válaszolók 31,3% a. Az elhízás, mint a bezártság következménye szintén a nagykátai (42,2%), valamint a szegedi (38,6%) tanulók válaszai között gyakori. A rossz közérzet említése a szolnoki (28,9%) és a nagykátai (28,1%) tanulók közt fordul elő nagy gyakorisággal, míg a csökkent aktivitást az eleki tanulók (19%) említik kiemelkedően sokan. A rajzban adott válaszok esetében a Kruskal Wallis próba szignifikáns különbséget mutatott az iskolák szerinti összehasonlításban a beteg ember ábrázolása, a 10
11 lustálkodás és a megváltozott külső terén (p<0,01), valamint a nem mozog válasz esetében (p<0,05). A beteg ember ábrázolása az eleki (52,9%) és a nagykátai (48,5%) tanulók közt volt a leggyakoribb, míg a lustálkodást a szegedi tanulók jelenítették meg leggyakrabban rajzaikban (21,1%). Jelen esetben a lustálkodás rajzos megjelenítése alatt a szórakozással kapcsolatos (televíziózás, videózás, számítógépes játékok) rajzokat soroltuk. Megváltozott külső t a budapesti (IV. kerület) és az eleki gyermekek rajzoltak nagy gyakorisággal, míg a nem mozog válasz a budapesti (XI. kerület) iskola jellemzője volt (18,2%). A válaszokat összevetettük a válaszadók korának függvényében is (Kruskal Wallis próba). Mind az írásos, mind a rajzos válaszokban egy egy helyen találtunk szignifikáns eltérést. A fiatalabb gyerekek írásos válaszaiban (p<0,01) a mozgáshiány, az idősebbek rajzos válaszaiban pedig a lustálkodás (p<0,01) így tévézés és videózás jelenik meg többször. Kilencéves gyermekek a százalékos elemzés alapján gyakrabban írták a csökkent aktivitást, mozgáshiányt a bezártság következményeként, rajzos válaszaikban viszont ritkábban jelenik meg a lustálkodás ábrázolása, mint idősebb társaiknál. A jobb áttekintés céljából az írásos válaszokból két nagy csoportot képeztünk. Az első csoportba a testi tünetek kerültek, amelyeket további négy alcsoportra osztottunk (általános tünetek, megbetegedés, elhízás, halál). A második csoportot a lelki tünetek alkotják, melyeket további két alcsoportra lehet osztani (negatív lelki elváltozás, konkrét betegség említése). A dolgozat végén vizsgáltam a környezet hatását a rendszeres fizikai aktivitás kialakulására. A sport és a mozgás különböző formái úgy is, mint szabadidős aktivitás, és úgy is, mint a szabadban végezhető tevékenység, igen magas 11
12 arányban jelentek meg a tanulók Mi jut eszedbe a környezetről? kérdésre adott írásos és rajzos válaszaikban. A fizikai aktivitásként értelmezett sportolás egyértelműen játszótérhez és/vagy sportpályához kapcsolódó fogalomként tűnik fel rajzaikon. Ugyanakkor a vidéki iskolákban ezek az eredmények kevésbé markánsan jelennek meg, s általánosan a testmozgás szabadban végezhető cselekvésként jelenik meg a válaszokban és a rajzokban. A Milyen mozgást végzel kint a szabadban, a környezetben? kérdés során a gyerekek túlnyomó többsége legalább 2 3 olyan mozgásformát nevezett meg, melyet rendszeresen folytat. A válaszadó gyerekek kevesebb, mint egy százaléka jelentette ki, hogy semmilyen sporttevékenységet nem végez. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a gyerekek leginkább biciklizés, futás, focizás okán végeznek rendszeres mozgást a szabadban, de sokuk jegyezte meg a hétvégi kirándulásokat, túrákat, sétákat. A lakótelepen élő gyerekek leginkább a játszótéren végezhető tevékenységekre utaltak (pl. mászókázás, csúszdázás, görkorcsolyázás, tollaslabda stb.). Azt is megvizsgáltam, hogy az egyes települések, a különböző lakóhely típusok, hogyan segítik elő egyes mozgásformák kialakulását. Először a városokat méretük szerint csoportosítottuk. Az első csoportba a fővárosi iskolák kerültek. A második a megyeszékhelyen találhatók (Szolnok, Szeged), a harmadikba pedig a kisvárosok (Elek, Nagykáta). Eredményeim szerint a megyeszékhelyeken több tanuló nevezte meg az úszást, mint a kisvárosokban, illetve a fővárosban. A futás mind a fővárosban, mind a kis településeken gyakoribb, mint a megyeszékhelyeken. Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy mind a három csoportban a labdarúgás, mint rendszeres szabadban végzett fizikai aktivitás, közel azonos arányban szerepel. 12
13 Következtetések Kutatási eredmények birtokában megállapítható, hogy a vizsgált általános iskolás korosztály sokrétű ismerettel rendelkezik a környezeti hatások egészségi állapotra gyakorolt hatásáról. Ismereteikben a tanulás során elsajátított ismeretek, a személyes tapasztalat, és az egyéb külső hatások együttesen határozzák meg az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők szerepét. A tanulók írásban kifejtett és rajzban megjelenített véleménye alapján a környezetszennyezés jelenti a legnagyobb veszélyforrást az egészségi állapotra, amelyet külső környezeti tényezőként értelmeznek. Ki kell emelni azt is, hogy bizonyos életmódbeli tényezőket szintén környezeti hatásként észlelnek (például dohányfüst, alkoholfogyasztás), azaz betegségképükben mindezek egységesen jelennek meg. Megerősíthető az a korábbi megállapítás is, mely szerint az ismeretek terjesztésében nagy szerepe van a gyermekeket körülvevő mikrokörnyezetnek. Ennek értelmében a legjelentősebb ismeretforrás a család, és ezt követi az iskola, valamint a média. A média hatását mutatja, hogy a gyerekek egy része hallott, ismeri a madárinfluenzát, melynek okaként a háziszárnyasokat nevezik meg. Szintén jelentős médiabeli ismereteket tükröz a ciánszennyezés említése, bár itt jelentős egészségföldrajzi összefüggés figyelhető meg. Az ismeretek átadásában ugyanis a városon belül az iskola elhelyezkedésének is fontos szerepe van, hiszen mind Szeged mind Szolnok a Tisza partján fekszik, de csak a szolnoki ténylegesen a Tisza parton fekvő iskola tanulói nevezik meg a Tisza ciánszennyezését, mint lehetséges betegségforrást. Környezetszennyezésként jelenik meg a pollenszennyezés is. Különösen sokan nevezik meg a parlagfüvet. Ennek oka lehet az is, hogy a média kiemelt hangsúlyt fektet az allergiával 13
14 kapcsolatos információk terjesztésére, és felhívja a figyelmet a parlagfű rendszeres irtására. Az ország különböző területein élő gyerekek ismeretei a környezet által okozott megbetegedésekről szinte majdnem megegyeznek. Csupán két városban, Eleken és Nagykátán található szignifikáns eltérés, mely eltérések adódhatnak a két város speciális helyzetéből. Ellentét figyelhető meg a között, hogy a gyermekek mit tartanak egészségre veszélyes környezeti ágensnek, és melyek azok a betegségek, amiket környezeti tényezők okoznak. A betegséget okozó környezeti tényezők között kiemelt helyet foglal el a környezetszennyezés (autóforgalom, ipari létesítmények által okozott szennyezés), a környezet terhelése. Kevés válaszban jelenik meg a természeti környezet ártalmas része, úgy mint hideg, napsugárzás vagy zaj. A környezet által okozott betegségek között viszont ennek az ellenkezőjét találjuk. A megfázásos tünetek, melyeket egyébként a hideggel hoznak a gyermekek kapcsolatba, vezető helyen szerepelnek, míg a környezetszennyezés okozta betegségek elvétve vannak jelen. Ennek oka egyrészt, az hogy a gyerekek betegségképében nem pusztán egy felnőttek által közvetített kép tükröződik vissza. Másrészt a gyerekek a környezetben fellelhető veszélyforrások megnevezésénél az elvárásokat követik. A veszélyforrást mint elvont dolgot, a hallottak és a tanultak alapján értelmezik. Míg a betegségek megnevezésénél saját tapasztalataikra, saját betegség élményikre támaszkodnak. A különböző lakóterületen élő gyerekek vélekedése a bezártságról és annak hatásairól jelentős eltéréseket mutat. Legnagyobb mértékben a kisvárosi lakókörnyezetben élő tanulók válaszai térnek el. A bezártságot írásos válaszaikban szignifikánsan összekapcsolják az aktivitás hiányával, rajzban pedig a beteg ember illetve a látható testi tünetek ábrázolásával. A bezártságról való vélekedés változást mutat a 14
15 kor függvényében is. A 9 éves gyerekek inkább gondolják azt, hogy a bezártság egy fajta aktivitás csökkenéssel jár, míg az idősebb 11 éves gyerekek a bezártságot inkább a lustálkodással, például tévézéssel, videózással kötik össze. Valószínűleg nem lehet véletlen, hogy az első két kérdés esetében ( Melyek azok a betegségek, amelyeket a környezet okoz, és melyek a környezeti veszélyforrások? ) az eleki és a nagykátai gyerekek másképp értékelik, mint az ország más területein élő társaik. Valamint a bezártságról is jelentősen eltér a véleményük a többi tanulóétól, rajzaikban pedig beteg ember ábrázolása jelenik meg. Ennek oka a következők lehetnek: 1. A pedagógus a kérdőívek kitöltésénél jelentősen segített, és a kapott eredmények az ő véleményét tükrözik. Ezt a lehetőséget azzal próbáltuk kizárni, hogy a kérdőívek kitöltésénél jelen voltunk, valamint a tanárokat megfelelő instrukciókkal láttuk el. 2. A második lehetőség, hogy ezek a területek olyan speciális veszélyforrásokat rejtenek, amire a környezet (szülők, tanárok) felhívják a figyelmet és rögzítik a gyerekekben. Ez összefügghet a kisvárosi, Elek esetében a falusias életvitellel. Ebben a két városban alapvetően más az élet, mint a fővárosban vagy a megyeszékhelyeken. Az itt élő emberek többet vannak a szabadban, általában gyalog vagy biciklivel közlekednek, gyümölcsfák vannak az utcákon. Így a bezártság is egy új értelmet nyerhet, szorosabban kapcsolódhat betegségképhez, mint a más területen élő tanulók esetében. A dolgozat vizsgálta a környezet hatását a rendszeres fizikai aktivitás alakulására. Megerősíthető, hogy a környezet és a szabadban végezhető fizikai aktivitás ebben az életkorban jelentősen összefonódik, a gyerekek olyan környezetben szeretnek lenni, ahol lehetőség van mozgásra, 15
16 játékra. Megjelennek a játszóterek, mint a fizikai aktivitás jellemző terei. Valamint megállapítható, hogy gyerekek sportágválasztása jelentősen alkalmazkodik a környezet, lakóhely adta lehetőségekhez. A dolgozat alapjául szolgáló közlemények: Piko BF, Keresztes N, Pluhar ZsF. (2006) Aggressive behavior and psychosocial health among children Personality and Individual Differences, 40: Pluhár Zs., Uzzoli A., Pikó B. (2006): Az egészségföldrajz szerepe a pszichoszociális egészség alakulásában Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7. 4:( ) Pluhár Zs., Uzzoli A., Pikó B. (2006): Gyermekek és a környezet I.: A környezet okozat ártalmak megjelenése 9 11 éves gyermekek kockázatészlelésében Magyar Epidemiológia 3: Pluhár Zs., Keresztes N., Uzzoli A., Pikó B. (2007): A rendszeres fizikai aktivitás reprezentációja 9 11 éves gyermekek környezetről alkotott képében Magyar Sporttudományi Szemle 1: Pluhár Zs., Uzzoli A., Pikó B. (2007): Gyermekek és a környezet II.: A környezet okozat betegségek megjelenése 9 11 éves gyermekek betegségképében Magyar Epidemiológia 4:29 36 Pluhár Zs., Kovács Sz., Pikó B., Uzzoli A. (2008): Mit gondolsz, mi történik azzal, aki keveset van a szabadban? 9 11 éves tanulók véleménye a bezártságról LAM 18. évfolyam 1:64 69 Zs. F. Pluhar, B. F. Piko, Sz. Kovacs, A. Uzzoli (2008): Air pollution is bad for my health : Hungarian children s knowledge of the role of environment in health and disease. Health and Place (15 )
17 Pluhar ZsF, Piko BF, Uzzoli A, Page RM, Dull A. (under review) Representations of the relationship between physical activity, health and perceived living environment in Hungarian urban children s images. Landscape and Urban Planning. Pluhar F. Zs., Czigány L., Dúll A., Pikó B., Uzzoli A (megjelenés alatt) Kisiskolások ugyanazon kérdésre adott rajzos válaszainak összehasonlítása hazai tapasztalatok a write and draw technikával Alkalmazott Pszichológia Egyéb publikációk: Pikó B, Pluhár Zs. (2002) Tudatos e a fiatalok egészségmagatartása? Egészségnevelés, 43: Pluhar Zs, Keresztes N, Pikó B. (2003) Ép testben ép lélek Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 2: Keresztes N, Pluhár Zs, Pikó B. (2003) A fizikai aktivitás gyakorisága és sportolási szokások általános iskolások körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 4: Pluhár Zs, Pikó B. (2003) A sport előfordulása és esetleges protektív hatása fiatalok körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 1: Pluhar Zs, Keresztes N, Pikó B. (2004) A rendszeres fizikai aktivitás és a pszichoszomatikus tünetek kapcsolata általános iskolások körében. Sportorvosi Szemle, 4: Keresztes N, Pluhár Zs, Pikó B, Vass I. (2004) Pszichikai közérzet és egészségmagatartás. Egészségpszichológiai összehesonlító vizsgálat szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében Erdélyi Pszichológiai Szemle, 5(3): Pikó B, Pluhár Zs, Keresztes N. (2004) Külső kényszer vagy belső hajtóerő? Serdülők fizikai aktivitásának motivációs 17
18 tényezői. Alkalmazott Pszichológia, 3: Keresztes N, Pluhár Zs, Pikó B. (2005) Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(1): Keresztes N, Pluhár Zs, Vass I, Pikó B. (2005) Sportolási szokások, motivációs tényezők éves szegedi és székelyudvarhelyi általános iskolások körében. Egészségfejlesztés, 46(1 2): Keresztes N, Pluhár Zs, Pikó B. (2006) Fiatalok életmódja és egészsége a lakóhely tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 6: Keresztes N, Piko BF, Pluhar ZsF, Page RM. (2008) Social influences in sports activity among adolescents. The Journal of Royal Society for Promotion of Health, 128(1): Könyvfejezetek, jegyzetek: Barabás K, Pluhár Zs. (2006) Bevezetés az orvostudományba. Egyetemi jegyzet. SZTE Nyomda, Szeged. Piko BF, Pluhar ZsF, Keresztes N. (2007) Psychology of motivation of early adolescents sports activity. In: Liam A. Chiang (eds.): Motivation of exercise and physical activity. Nova Science Publisher, New York, ISBN: Uzzoli A, Pluhár ZsF, Pikó B. (2008) A lakókörnyezet hatása az egészségmagatartás alakulásában. In: Orosz Zoltán, Fazekas István (szerk.): Települési környezet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, ISBN
Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
A lakókörnyezet szerepe az egészségmagatartás alakulásában 4
Dr. Uzzoli Annamária 1 Dr. Pluhár F. Zsuzsanna 2 Dr. Pikó F. Bettina 3 A lakókörnyezet szerepe az egészségmagatartás alakulásában 4 1. Bevezetés A fejlett országokban az egészségi állapotot komplex módon
Pályaorientáció (2011-) Önismeret, csapatépítés, konfliktuskezelés (2013 - ) Tárgyalási stratégiák (2011-)
SZEMÉLYES ADATOK Név: Dr. Tari- (leánykori név: ) Email: noisyka1980@gmail.com; tari@jgypk.u-szeged.hu Munkahely: SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Beosztás: egyetemi adjunktus Intézeti
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%
E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége
A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
Ezek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
Dr. Pluhár Zsuzsanna
A HELY ÉS A KÖRNYEZET JELENTŐSÉGE VÁROSI ISKOLÁSGYERMEKEK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGÁBAN ÉS BETEGSÉGKÉPÉBEN Doktori értekezés Dr. Pluhár Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
Alkoholfogyasztás és fiatalok
Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok
Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő
Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi
A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje.
A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje. Az angol csoportok egységesen a Traveller sorozat könyveit használják, így a vizsgarendszerben egységes követelményrendszert alakítottunk ki. A nyelvvizsgák
FIATALOK SZABADIDŐS FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA. Doktori értekezés. Tari-Keresztes Noémi
FIATALOK SZABADIDŐS FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA Doktori értekezés Tari-Keresztes Noémi Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Magatartástudományi Program
MAGYARORSZÁG CIGÁNY LAKOSSÁGÁNAK FOGAZATI ÁLLAPOTA
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi MAGYARORSZÁG
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
Asztmatérképet rajzolnak
Asztmatérképet rajzolnak Megkérdeznek háromezer szegedi diákot az allergiáról A szegedi gyermekklinika is részt vesz abban a több éve zajló nemzetközi vizsgálatsorozatban, amelynek célja az allergiás betegségekkel
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP
Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü
Német nyelv évfolyam
Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem
EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
Új módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,
Kitöltők neme 19% 81%
A 2016-os évben 8, elsősorban családi rendezvényen jelentünk meg. Ezek a rendezvények a Balatoni Hacacáré, Gyereksziget, Kidexpo, Womanity, Pöttyöslabda családi délelőtt, Truck Race, Télapó expressz és
Kraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
A Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata. Rázsó Zsófia Novák Attila szds.
A Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata Rázsó Zsófia Novák Attila szds. MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály A Magyar Katonai Katasztrófaorvostani Társaság XVIII. Tudományos
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 A hatodik osztályban 12 tanulóból 11 írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 3 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
Publikációs jegyzék. 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged.
Publikációs jegyzék Könyvek 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged. Könyvrészletek 1. Piko B. F., Piczil M. (2007): The role of psychosocial
Az országos átlaghoz viszonyítva: szignifikánsan nem különbözik eredményünk 6. és 8. évfolyamon sem.
Mérések-értékelések tapasztalatai Az első évfolyamon az osztálytanítók elvégezték a DIFER mérést 2015. október 22-ig megtörtént a KIR rendszerben való lejelentése. A felmérés során az iskolában szerzett
Fizikailag aktív kortársak prototípusészlelése szegedi egyetemisták körében
Fizikailag aktív kortársak prototípusészlelése szegedi egyetemisták körében Keresztes Noémi 1, Pikó Bettina 1, John de Wit 2, Horváth Gábor 3, Szilágyi Nóra 4 1 Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi
Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében
Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében Kutatásvezető: Lannert Judit Háttértanulmányok szerzői: Ciboly Ádám, Gyenge Zsuzsanna, Kaderják Anita, Németh Szilvia, Szécsi
Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.
Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Ötévfolyamos nyelvi képzés 9.ny évfolyam : Beginner ( kezdő) szinten Tematikai egység, Témakör I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, SZÁRMAZÁS, CSALÁD
Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia
Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN
SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN Témavezető: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Szente Anita 2017. Az érzelmi szenvedés tudattalan konfliktusok
A társas háló és a társas támogatás szerepe a sportban: általános tantervű és sporttagozatos középiskolások összehasonlítása
Pikó Bettina Pinczés Tamás Az MTA doktora, Magatartáskutató, egyetemi docens, SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Testnevelő tanár, PhD hallgató, Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája és Szegedi
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
Pedagógusok az egészségért konferencia október 3.
Pedagógusok az egészségért konferencia 2014. október 3. Belső (M)órarend A Budapest XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola Egészségfejlesztési programja bemutatja: Dátán Attila Tartalom Előzmények,
Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében
Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék A kutatásról TÁMOP-4.2.2.C-11/1 pályázat
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 20. I. A telephely épületének állapota
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi
Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév
Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN
KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC
KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium
Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
A vizsgálat kvalitatív részének eredményei
A vizsgálat kvalitatív részének eredményei A kutatás kvalitatív módszereiről 3 megye, kilenc település Módszer: Interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések Célcsoport: 5. év 8. osztályos tanulók, szüleik
1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
Miben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.
EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP
A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam
Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek
Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola Általános gondolatok a kiégésről A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok
OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET
OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési
Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.
Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
A NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁRJÁBAN)
A NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2013. JANUÁRJÁBAN) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde igazgatóhelyettes Az adatokat összesítette: Horváth Erika és Szabados Mátyás Budapest, 2013.
AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI
AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében (EFOP-3.1.2-16) Tankerületi Központok tájékoztatója, 2018
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése 2017. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
Kerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
A évi országos kompetenciamérés eredményei a gimnáziumban
A 2013. évi országos kompetenciamérés eredményei a gimnáziumban matematikából és szövegértésből matematikából és szövegértésből A csoport bemutatása 2011 2012 2013 Mérésben részt vevő tanulók száma 100
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.
Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
Munkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
Kik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
IX. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2018.
IX. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2018. 2014-2017. évi eredmények A FIZIKAI AKTIVITÁSI szintek felmérése SZŐTS GÁBOR Magyar Sporttudományi Társaság Bevezetés FIZIKAI AKTIVITÁSI SZINT FELMÉRÉSÉNEK
Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint
Táplálkozástudományi kutatások PhD konferencia Budapest, 2012. január 28. Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint Böröndi-Fülöp Nikoletta KE-GTK Marketing és Kereskedelem Tanszék Bevezetés
A évi OKM jelentés értelmezése, az iskola pedagógiai munkájának elemzése
A 2015. évi OKM jelentés értelmezése, az iskola pedagógiai munkájának elemzése Szövegértés 8. évfolyam Az országos átlagtól nem különbözik szignifikánsan. A megyeszékhelyi általános iskolák átlagától sem
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
TEVÉKENYSÉGNAPLÓ. Tanuló neve: Iskola neve: Osztály megnevezése:
TEVÉKENYSÉGNAPLÓ A TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 az Európai Unió támogatásával megvalósuló Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés projekt keretében megvalósuló mozgásszenzoros kutatáshoz Tanuló neve: Iskola
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2015-2016. tanév Ányos Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nagyesztergár A kompetenciamérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos
Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.
Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)
Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog