A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei

Átírás

1 Hatékonyság Ügyfélközpontúság Modernizáció A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei dr. Mosóczi Lá vezérigazgató-helyettes A személy- és áruszállítást végző vállalkozások versenyképességének javítása konferencia 1

2 Hatékonyság Ügyfélközpontúság Modernizáció A MÁV Nemzeti Vasúttársaság versenyképességét meghatározó elemek, stratégiai kérdései A továbblépés lehetőségei Kiindulási pontok Versenyképesség Feladatok 2

3 Vonalkategóri riák A kat.: vkm A kat.: vkm B kat.: vkm C kat.: vkm A + B + C = 8770 vkm 3

4 A Nemzeti Vasútt ttársaság az állami felelőss sségvállalás s előseg segítője a közlekedk zlekedés s terület letén Stratégiai fontosságú, 100%-ban állami tulajdonú vállalat A mobilitás, mint közszolgáltatás biztosítója Közszolgálati tevékenységből származó állami veszteség-kiegyenlítésre jogosult vállalat A vasúti infrastruktúra üzemeltetője Az országos vasúti infrastruktúra üzemeltetésének feltétele a működtető társaság kizárólagos állami tulajdonlása (Vtv. módosítás alatt) A MÁV stratégiáját a közlekedéspolitikai célokkal összhangban határozza meg 4

5 Behatárolt piaci mozgást stér A jövőt meghatározó piaci keretrendszer: 1. Az Európai Unió által meghatározott mozgástér a kijelölt nagyforgalmú nemzetközi folyosókra koncentrálva homogén és átjárható infrastruktúra kialakítása és diszkriminációmentes szolgáltatásnyújtás biztosítása meghatározott célú források és fejlesztési célok összehangolt fejlesztéspolitikán alapuló stratégia 2. A magasabb szolgáltatási színvonalra és hatékonyabb működésére ösztönző piaci erők: árban versenyképes elismert vállalat sokrétű minőségi szolgáltatásainak igénybevétele összpontosított fejlesztési folyamatok, koordináció kormányzati támogatás 5

6 Behatárolt pénzp nzügyi mozgást stér NFM Tulajdonosi jogok gyakorlója, ágazat szabályozója Közszolgáltatások megrendelője Előírt szolgáltatási szint Kötelező díjszabás Behatárolt költségtérítés Korlátolt hitelfelvételi lehetőségek MNV Zrt. Kincstári vagyon használatba adója VISSZAPÓTLÁSI KÖTELEZETTSÉG SZOLGÁLTATÁSI MÉRET, MINŐSÉG TARIFA KEDVEZMÉNYEK KÖLTSÉGTÉRÍTÉS NGM Közszolgáltatások finanszírozója NKH Piacfelügyelet Piacszabályozás Üzemi szabályozás PHD VPE Kft. NIF Zrt. Infrastruktúra fejlesztése Vasúti kapacitás elosztás 6

7 2009. évi teljesítm tmények gazdasági gi környezetk MÁV CSOPORT KIEMELT MUTATÓK MAKROGAZDASÁGI ADATOK (2009) -2,4% -4,1% -4,6% EU GDP -4,1% Hazai GDP -6,7% Hazai infláció 4,2% Hazai ipari termelés -10,8% KÖZLEKEDÉSI TRENDEK Áruszállítás visszaesése, -20% átkm Helyközi közösségi személyszállítás visszaesése, -6% utkm A vasúti piac liberalizálása (nemzetközi személyszállítás liberalizálása január 1-től) Forrás: Eurostat, MNB, KSH 7

8 A közössk sségi közlekedk zlekedés s valós s helye a társadalombant Externáliák figyelembe nem vétele miatt gazdaságtalanságnak kikiáltott szükséges rossz Versenyképtelenség, alulfinanszírozottság A vonatkozó társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat orvosló versenyképes közlekedési mód Fejlesztés és finanszírozás 8

9 Versenyképess pesség növelésének eszközei zei a vasúti közlekedk zlekedésben A XXI. század mobilitási igényeit kielégítő kínálat; Közlekedési módok optimális munkamegosztása; Új utasok révén többletbevételek szerzése; Autózás egy utasra eső benzinköltségével versenyképes díjszabás; Versenyképes eljutási idő; Utazási környezet minőségének javítása; A megbízhatóság növelése; Tengelyterhelés és átjárhatósági feltételek biztosítása. 9

10 Közlekedési ágazati eszköz- és s feltételrendszer telrendszer Létre kell hozni a közösségi közlekedés hazai struktúráját Egyes alágazatok munkamegosztásban betöltött szerepének megfogalmazása; A közúti/vasúti közösségi közlekedés látszólagos versenyét fel kell számolni; Integrált közlekedési rendszert szükséges létrehozni. Alágazatok közötti tarifaközösség kialakítása Az üzemeltetési hatékonyságot eredményező egészséges közlekedési feladatmegosztás elősegítése; Elektronikus jegyrendszer platform kialakítása, jegyek átjárhatóságának biztosítása egy elszámolóház létrehozásával; A jogos bevétel beszedésének hatékonyságának növelése; A közösségi közlekedésbe vetett utazói bizalom emelése. Egységes vasúti közúti állami szerepvállalás Az állami szerepvállalás és Az infrastruktúra-használati díjrendszer egységesítése a közúti és vasúti közlekedésben. 10

11 Az állami szerepvállal llalás és a pályahasznp lyahasználati lati díjbevd jbevételek kapcsolata FC FC- MC+ SMC MC díjbevétel állami támogatás A pályahp lyahálózat működtetm dtetők k (pályavas lyavasút) költsk ltségeinek % pályahasználati lati díjjal d való fedezettsége 11

12 Vasúti alágazati eszköz- és s feltételrendszer telrendszer /1 Határozott tulajdonosi álláspont az elvárt szolgáltatási szintről Differenciált szolgáltatások és minőségi színvonalak meghatározása; Szolgáltatási tényezők prioritássorrendjének meghatározása; Mindezek megrendelése és finanszírozása a pályahálózat-működtetési szerződésen és a közszolgáltatási szerződésen keresztül. Menetrend alapú infrastruktúra-fejlesztési politika és stratégia Új alapokra helyezett fejlesztéspolitika kereteinek hosszú távú kialakítása; Az ebből levezetett hosszú távú fejlesztési stratégia elfogadása. Az EU-s források maradéktalan lehívásához szükséges feltételek biztosítása (pl. önrész) 12

13 Vasúti alágazati eszköz- és s feltételrendszer telrendszer /2 Az EU fejlesztésekkel elkészült létesítmények kötelező karbantartási követelményének betartása Az ehhez szükséges technológiák alkalmazása; A finanszírozási szükséglet pályahálózat működtetési szerződésben való elismerése. Az üzletfejlesztési törekvések támogatása A szervezeti és finanszírozási átalakítások folytatása; Adósságkonszoliodáció végrehajtása; Kiegészülve a fejlődési pályára állítással, az elért eredmények megőrzésével. A magántőke-befogadás képességének megteremtése kiszámítható és üzletileg megalapozott tőkemegtérülést eredményező projektek kivitelezése alternatív források bevonásán keresztül. 13

14 KÜLDETÉS JÖVŐKÉP TEVÉKENYSÉGEK KÉPESSÉGEK, ÉRTÉKEK A MÁV M V vállalatcsoport v jövőképej pe Társadalmi közlekedési igények, valamint a szállítási igények költséghatékony kielégítése Hozzájárulás Magyarország versenyképességének növeléséhez A hazai közlekedési szektor meghatározó szereplője Versenyképes, ügyfélközpontú, a piaci lehetőségeket kihasználó közszolgáltató Megbízható, kiszámítható, legnagyobb foglalkoztató Hosszú távú megrendelés és kiegyensúlyozott finanszírozás alapján működő, önálló cégcsoport Koncentrálás az értéklánc alaptevékenységeire (személyszállítás, áruszállítás, pályavasút) A támogató tevékenységek folyamat-racionalizálása Az irányítási tevékenység szűkítése, elkülönítése Pályavasúti vállalat létrehozása Hivatástudat, szakmai elkötelezettség Évszázados vasútszakmai tapasztalat Vállalat-átalakítási menedzsment tapasztalat 14

15 A versenyképess pesség g alakulását t meghatároz rozó fejlesztéspolitika spolitika A célállapotban: A fejlesztések összehangolt módon kerülnek tervezésre (alágazatok közötti, operátorok és infrastruktúra működtető közötti, fejlesztések közötti összhang biztosítása); A projektek prioritását az elérni kívánt szolgáltatási szint és az ebből levezetett valós menetrendi igények határozzák meg; A versenyképesség növelése az intermodalitás elvrendszerének keretei között zajlik a szinergiák és az egymásra épülés alapján; A jelenlegi forráslehetőségek miatti kényszerhelyzetben a fejlesztések finanszírozásában egyes területeken jelentősebb teret tudnak és képesek nyerni az alternatív formák (vállalkozói finanszírozás, koncesszió, keretszerződések, fejlesztési hitel és kötvény). Az infrastruktúra-használati díjrendszer egységes alapon működik a közlekedési alágazatoknál, az állami szerepvállalás azonos elvek szerinti realizálódik. 15

16 Modellválaszt lasztás 1. Meglévő kereslethez igazodás, szolgáltatás visszafogása (lengyel-szlovák modell), 2. Bő mobilitási kínálat, autóbusszal történő összehangolás (cseh modell), 3. Óriási mobilitási kínálat, vasútra épülő közösségi közlekedés (svájci modell). Ország Szlovákia Csehország Svájc Modell Negatív spirál, látszat hatékonyság, kereslethez igazodás Stabil, integrált busz-vonat rendszer, irány a növekedés-fejlődésre Sikeres közösségi közlekedés (vonat, busz, hajó, felvonó ) Előny Látszat gazdaságosság a személyszállításnál, kiváló kihasználtsági és egyéb fajlagos adatok Utasvesztés megállítása, javuló működési hatékonyság Magas részarány a közlekedési munkamegosztásból, attraktív rendszer, amelyet használnak is, bár meg tudnák fizetni az autót is Hátrány Folyamatos utasvesztés, emelkedő költségek a teljes vasúti szektorban Kedvezőtlen fajlagos mutatók a személyszállításban (pl. ülőhely-kihasználtság) Sok évtizedes elkötelezett és költséges építkezés eredménye; rideg mérnöki konstrukció, kompromisszumok nélkül Eredménytényezők - Változó költség - Menetdíjbevétel - Fajlagos állandó költség (vonatonként) - Teljes vasúti szektor támogatásigénye 16

17 Alágazati szerepek a modellben A minőségi vasút alkotja a gerinchálózatot, hiszen: A vasút drága: igazán a létezése, nem a használata költséges használni kell; Az autóbuszra épülő közlekedési rendszer az egyéni közlekedéssel korlátozottan versenyképes; A vasúti forgalom legnagyobb része a gerinchálózaton zajlik; Fővonalaink többsége része az európai korridorvonalaknak; Az EU komolyan támogatja a korridorfejlesztést. A rendszerben az autóbusz-közlekedés a fejlett országokban jól bevált módon új alternatívát nyer, aminek két pillére: A fővárosba irányuló kínálat ésszerűsítése (gyűjtő-terítő funkció a kötöttpályás közlekedés kiegészítéseként); Az interregionális és regionális kínálat bővítése (domináns pozíció a buszközlekedésé). 17

18 Személysz lyszállítási szolgáltat ltatási láncl A versenyképes közlekedési lánc leglényegibb eleme a háztól-házig való eljutás ideje, ami három módon csökkenthető: Gyakoribb járatkövetés (szolgáltatásfejlesztés) szoftver Jól szervezett csatlakozási rendszer (szolgáltatásfejlesztés) szoftver Rövidebb menetidő (infrastruktúra- és járműfejlesztés) hardver Bázis a szolgáltatás tervezéséhez: Kínálati menetrend, gyakori eljutási lehetőségek. A magas állandóköltség miatt vasúton az ütemes menetrend gazdaságos és versenyképes. Ütemes menetrend közúton is célszerű, főleg a vasútra ráhordó forgalomban. Az integrált közúti-vasúti menetrend, azaz a mobilitási kínálat rendszere határozza meg a fejlesztéseket. Határköltség alapon a csúcsidei kapacitásokat völgyidőszakban is mozgathatjuk a mobilitás, a versenyképesség érdekében. Peremidőszakok közlekedési gyakorisága határköltség-határbevétel alapon meghatározott. 18

19 Áruszállítási szolgáltat ltatási láncl Az áruszállítás helye a menetrend alapú infrastruktúra-fejlesztésben: 80/20-as elv: az áruforgalom döntő többsége a nemzetközi korridorszakaszokon összpontosul (azaz a tehervonatok 80%-a a hálózat 20%-ára összpontosul); Egyedi helyi igények. Vizsgálati körbe kell vonni az áruszállítás távlati igényeit is. EU fejlesztések Egyedi fejlesztések Menetvonalkatalógus Bázis a szolgáltatás tervezéséhez: A vasúti áruszállítás növelése emeli a Hálózat Hozzáférési Díj (HHD) bevételeket, csökkenti az állami költségtérítési igényt. A közutak terheléscsökkenése megtakarítást eredményez az állam számára a fenntartási-felújítási költségekben. Kedvezőek az addicionális társadalmi hatások is (pl. környezetvédelem, baleseti ráta csökkenése, stb.). Ennek lehetőségét elsősorban a tranzit forgalomban kell kihasználni (pl. ROLA), de lehetséges lenne az export-import területén is. Politikai lépések a vasút fenntartható fejlődéséért. Az Eurovignette direktíva témakörébe illeszkedő lehetőségek erősítése (valós verseny). 19

20 Első lépések a fejlesztéspolitik spolitikában megfogalmazottak alapján 1. Központi megrendelés és ellenőrzés az alágazatok esetében 2. Összehangolt közúti és vasúti közlekedéspolitika 3. Integrált országos ütemes menetrend megrendelése és teljesítése 4. Menetrend alapú gördülőállomány és infrastruktúra-fejlesztés 5. Koncentrált szolgáltatás, fókuszált elvárások és megfelelések 6. Kínálati rendszernek megfelelő hatékonyabb, termelékenyebb járműfelhasználás 7. Korszerűbb értékesítés (csatornák hardver, tarifa szoftver) 8. Állomási szolgáltatások fejlesztése, épületek állapotának javítása 9. Integrált technológiai és üzleti tervező rendszerek az eredmények kiszámítható biztosítása érdekében 20

21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket 21