Az ember állat kapcsolat perspektívái Antrozoológiai konferencia

Átírás

1 Absztraktkötet Az ember állat kapcsolat perspektívái Antrozoológiai konferencia Hajdúböszörmény 2022

2 Absztraktkötet Az ember-állat kapcsolat perspektívái Antrozoológiai konferencia Szerkesztette: Lovas Kiss Antal PhD Lektorálta: Gesztelyi Hermina PhD A konferencia szervezői: A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara, valamint a Debreceni Egyetem, Antrozoológiai kutatócsoportja. Kiadó: Debreceni Egyetem Bibliográfia Lovas Kiss A. (szerk.) (2022) Az ember-állat kapcsolat perspektívái Antrozoológia konferencia Program- és absztrakt kötet Debreceni Egyetem, Debrecen ISBN

3 Tartalom A konferencia programáttekintő... 4 A szekciók részletes programja szekció - Az állatasszisztált tevékenységek etológiai és pszichológiai vonatkozásai... 9 Topál József: Gyógyító állatok: Tények és tévhitek... 9 Petró Eszter: Egy terápiás kutya a kollégám: Érzelem felismerés, szinkronizáció és stressz az érem két oldala... 9 Langner Lívia: Állatasszisztált terápiával kapcsolatos attitűdök vizsgálata a személyiségvonások tükrében Sátori Ágnes: Állatasszisztált intervenciók az állatorvos szemével. Egészségügyi, állatvédelmi és viselkedéses szempontok Pongrácz Péter: Macska az ember világában vagy inkább az ember a macska világában? Csinády Adriána Pukánszky Alexandra: Az állatasszisztált terápiával kapcsolatos attitűdök és a mentalizációra való igény, valamint a társállatoknak tulajdonított kognitív képességek és érzelmek kapcsolata Inántsy-Pap Judit: A kutya-társ választásának pszichológiai lehetőségei egy projektív teszt kísérleti kialakításával szekció - Az állatasszisztáció pedagógiai, pszichológiai aspektusai Mező Katalin: Az állatasszisztációs foglalkozások felhasználási lehetőségei a tehetséggondozásban Molnár Marcell Iváncsik Réka Suba-Bokodi Éva: A handling hatása az állatasszisztált foglalkozások során a törpenyulak bizalmasságára Suba-Bokodi Éva Iváncsik Réka Molnár Marcell: Az ideális törpenyúl kiválasztása látássérültek számára, társállatként való tartásra Iváncsik Réka Molnárné Bajzik Melinda Suba-Bokodi Éva Molnár Marcell: A törpenyulakkal végzett fejlesztés hatása az elsőosztályos gyerekek évkezdési szorongására Sáriné Papp Erzsébet: A kutya mint társállat-munkatárs: Óvodai/Gyermekpszichiátriai gyakorlati tapasztalatok a sajátos nevelési igényű gyermekek terápiás kutyával támogatott fejlesztéséről Ferenczi Tímea: A kutya mint híd a természethez Tóth Eszter: Se nem boszorkány, se nem vadállat: társállatunk a macska Bánszky Noémi: A macska mint terápiás állat szekció - Ízeltlábúak új szerepkörben Mező Ferenc: Az állatoktól való félelem, szorongás feloldási lehetőségei Alexáné Babits Melinda Dorottya: Ízeltlábúak, mint társ-, és terápiás állatok Eichardt János: Viszony vagy iszony, avagy ízeltlábúak és a gimnazisták Juhász Orchidea: Az ízeltlábúak varázslatos világa ismeretterjesztés, érzékenyítés és a félelmek csökkentése egy élménypedagógiai program kontextusában szekció - Az ember állat kapcsolat szociokulturális sajátosságai

4 Nagy Zoltán: Medvék és emberek szibériai perspektívában Mészáros Csaba: Állat-transzformációk és kategóriaváltások. Egy állat több megjelenése vagy több állat rokonsága északkelet-szibériai szaha vadászok tapasztalatai alapján Lajkó Gergely: Betörés vagy betanítás? - A használati lókiképzés hagyományának átalakulása a XVIII XX. században Barna Orsolya: Az isztambuli kóbor kutya mint útitárs A társállatiság alternatívái török kulturális kontextusban Lovas Kiss Antal: A társállatként tartott kutyák a fogyasztói társadalomban Kubinyi Enikő Varga György: A társállat mint családtag Magyarországon Varga György: Kutyás térhasználat Budapesten: szabályozási kérdések és megoldások a XIX. századtól napjainkig Bartók Zoltán: Őrület, normalitás és okosság egy baranyai állatmenhelyen László Borbála: Kutyák a hollywoodi filmes konstrukciók küszöbén szekció - Az állat ember viszony eszmetörténeti vonatkozásai Torma Anita: A filozófusok és az állatok. Állatetika és kritikai állatfilozófia Kiss Kata Dóra: Amikor kutyává-válsz, nincs többé Én Állat-ember kapcsolat mint az antropocentrikus gondolkodás meghaladásának egy lehetősége Csonka Liberta: Az állati fordulat Kántor Barbara: Az ember-állat kapcsolat konfliktuspontjai: a nem velünk együtt élő állatok kulturális értelmezései Nemes László: Az élet értelméről: az állati narratívák etikája Szakács Péter: A zoomorf és antropomorf istencsaládok harca Vicente Ferreira da Silva brazil egzisztencialista filozófus mitológia-értelmezésében Vöő Gabriella: Az állattá válás többfajú eseményei Szőcs Géza költészetében szekció - Társállatok szerepe a rekreációban Müller Anetta: A kutyás rekreációs programok szerepe és megjelenése az egészségmegőrzésben29 Kós Katalin Herpainé Lakó Judit: Állatok szerepe, megjelenése a rekreációs tevékenységek során Laoues-Czimbalmos Nóra Szerdahelyi Zoltán: Mozgásfejlesztés kutyával a fogyatékossággal élő gyermekek körében Pálinkás Réka: A kutyák szerepe a szabadidős tevékenységekben és a fizikai aktivitás ösztönzésében Kórik Valéria: Kutyaasszisztált terápia mint óvodai befogadást megkönnyítő szabadidő eltöltési lehetőség Kozma Tímea: Kutyával történő túrázás egészségvédő hatása gazdi és kutyája számára is Baba Erika: Kutyás sportok megjelenése a rekreációban Kinczel Antonia: A kutyával rendelkező munkavállalók rekreációs tevékenységeinek vizsgálata

5 A konferencia programáttekintő Az online elérhetőségek megtalálhatók a Facebook eseményben is: A szekciók helyszínei és online elérhetősége Megnyitó, köszöntő előadó 1. szekció előadó Az állatasszisztált tevékenységek etológiai és pszichológiai vonatkozásai Szekcióvezető: Topál József DSc 2. szekció előadó Az állatasszisztáció pedagógiai, pszichológiai aspektusai Szekcióvezető: Mező Katalin PhD 3. szekció kiselőadó Ízeltlábúak, új szerepkörben Szekcióvezető: Mező Ferenc PhD 4. szekció kiselőadó Az ember állat kapcsolat szociokulturális sajátosságai Szekcióvezető: Farkas Judit PhD habil 5. szekció nyelvi labor I. Az állat ember viszony eszmetörténeti vonatkozásai Szekcióvezető: Nemes László PhD 6. szekció nyelvi labor I. Társállatok szerepe a rekreációban Szekcióvezető: Müller Anetta PhD Prof. 4

6 A szekciók részletes programja idő előadó /cím 1. szekció AZ ÁLLATASSZISZTÁLT TEVÉKENYSÉGEK ETOLÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Szekcióvezető: Topál József DSc TOPÁL József DSc MTA doktora (ELKH TTK Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) Gyógyító állatok: Tények és tévhitek PETRÓ Eszter PhD hallgató (ELKH TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) Egy terápiás kutya a kollégám: Érzelemfelismerés, szinkronizáció és stressz az érem két oldala LANGNER Lívia PhD hallgató (ELTE Biológia Doktori Iskola) Állatasszisztált terápiával kapcsolatos attitűdök vizsgálata a személyiségvonások tükrében SÁTORI Ágnes PhD (ÁTE) Állatasszisztált intervenciók az állatorvos szemével egészségügyi, állatvédelmi és viselkedéses szempontok Ebéd (kari ebédlő) PONGRÁCZ Péter PhD (ELTE Etológia Tanszék) Macska az ember világában vagy inkább az ember a macska világában? CSINÁDY Adriána PhD PUKÁNSZKY Alexandra MA (DE Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék) Az állatasszisztált terápiával kapcsolatos attitűdök és a mentalizációra való igény, valamint a társállatoknak tulajdonított kognitív képességek és érzelmek kapcsolata INÁNTSY-PAP Judit PhD (DE Pszichológiai Intézet) A kutya-társ választásának pszichológiai lehetőségei egy projektív teszt kísérleti kialakításával Szünet 2. szekció AZ ÁLLATASSZISZTÁCIÓ PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI ASPEKTUSAI Szekcióvezető: Mező Katalin PhD MEZŐ Katalin PhD (DE GYGYK Gyógypedagógiai Intézet) Az állatasszisztációs foglalkozások felhasználási lehetőségei a tehetséggondozásban MOLNÁR Marcell PhD IVÁNCSIK Réka PhD hallgató SUBA-BOKODI Éva PhD hallgató (MATE Kaposvári Campus Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola) A handling hatása az állatasszisztált foglalkozások során a törpenyulak bizalmasságára SUBA-BOKODI Éva PhD hallgató IVÁNCSIK Réka PhD hallgató MOLNÁR Marcell PhD (MATE Kaposvári Campus Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola) Az ideális törpenyúl kiválasztása látássérültek számára, társállatként való tartásra IVÁNCSIK Réka PhD hallgató MOLNÁRNÉ BAJZIK Melinda SUBA-BOKODI Éva PhD hallgató MOLNÁR Marcell PhD (MATE Kaposvári Campus Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola) A törpenyulakkal végzett fejlesztés hatása az elsőosztályos gyerekek évkezdési szorongására Szünet SÁRINÉ PAPP Erzsébet kutyafelvezető, óvodapedagógus 5

7 A kutya mint társállat-munkatárs: Óvodai/Gyermekpszichiátriai gyakorlati tapasztalatok a sajátos nevelési igényű gyermekek terápiás kutyával támogatott fejlesztéséről FERENCZI Tímea BSc (Do as I Alapítvány) A kutya mint híd a természethez TÓTH Eszter Habilitációs kutyakiképző (Do as I Alapítvány) Se nem boszorkány, se nem vadállat: társállatunk a macska BÁNSZKY Noémi gyógypedagógus A macska mint terápiás állat 3. szekció ÍZELTLÁBÚAK ÚJ SZEREPKÖRBEN Szekcióvezető: Mező Ferenc PhD MEZŐ Ferenc PhD (EKKE Pszichológia Intézet) Az állatoktól való félelem, szorongás feloldási lehetőségei ALEXÁNÉ BABITS Melinda Dorottya PhD hallgató (DE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék) Ízeltlábúak mint társ- és terápiás állatok EICHARDT János (Hamvas Béla Gimnázium) Viszony vagy iszony, avagy ízeltlábúak és a gimnazisták JUHÁSZ Orchidea PhD (ME KSZI) Az ízeltlábúak varázslatos világa ismeretterjesztés, érzékenyítés és a félelmek csökkentése egy élménypedagógiai program kontextusában Ebéd (kari ebédlő) 4. szekció AZ EMBER ÁLLAT KAPCSOLAT SZOCIOKULTURÁLIS SAJÁTOSSÁGAI Szekcióvezető: Farkas Judit PhD habil NAGY Zoltán PhD Prof. (PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék és BTK Néprajztudományi Intézet) Medvék és emberek szibériai perspektívában MÉSZÁROS Csaba PhD (MTA BTK Néprajztudományi Intézet) Állat-transzformációk és kategóriaváltások. Egy állat több megjelenése vagy több állat rokonsága északkelet-szibériai szaha vadászok tapasztalatai alapján LAJKÓ Gergely PhD hallgató (SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Néprajz) Betörés vagy betanítás? A használati lókiképzés hagyományának átalakulása a XVIII XX. században Szünet BARNA Orsolya PhD hallgató (ELTE Szociológiai Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program) Az isztambuli kóbor kutya mint útitárs A társállatiság alternatívái török kulturális kontextusban LOVAS KISS Antal PhD habil (DE GYGYK Társadalomtudományi Tanszék) A társállatként tartott kutyák a fogyasztói társadalomban KUBINYI Enikő PhD (ELTE Etológia Tanszék) VARGA György PhD-hallgató (ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék) A társállat mint családtag Magyarországon VARGA György PhD hallgató (ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék) Kutyás térhasználat Budapesten: szabályozási kérdések és megoldások a XIX. századtól napjainkig Szünet BARTÓK Zoltán PhD hallgató (PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola) 6

8 Őrület, normalitás és okosság egy baranyai állatmenhelyen LÁSZLÓ Borbála PhD hallgató (DE BTK Angol-Amerikai Intézet) Kutyák a hollywoodi filmes konstrukciók küszöbén 5. szekció AZ ÁLLAT EMBER VISZONY ESZMETÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI Szekcióvezető: Nemes László PhD TORMA Anita PhD (EKKE Filozófia Tanszék) A filozófusok és az állatok. Állatetika és kritikai állatfilozófia KISS Kata Dóra PhD hallgató (PTE Pszichológiai Doktori Iskola) Amikor kutyává-válsz, nincs többé Én Állat-ember kapcsolat, mint az antropocentrikus gondolkodás meghaladásának egy lehetősége CSONKA Liberta PhD hallgató (PTE Filozófia Doktori Iskola) Az állati fordulat KÁNTOR Barbara PhD hallgató (DE HUMANDI Modern Filozófia Doktori Program) Az ember-állat kapcsolat konfliktuspontjai: a nem velünk együtt élő állatok kulturális értelmezései Ebéd (kari ebédlő) NEMES László PhD (SE Magatartástudományi Intézet) Az élet értelméről: az állati narratívák etikája SZAKÁCS Péter PhD A zoomorf és antropomorf istencsaládok harca Vicente Ferreira da Silva brazil egzisztencialista filozófus mitológia-értelmezésében VÖŐ Gabriella PhD (PTE Anglisztika Intézet) Az állattá válás többfajú eseményei Szőcs Géza költészetében Szünet 6. szekció TÁRSÁLLATOK SZEREPE A REKREÁCIÓBAN Szekcióvezető: Müller Anetta PhD Prof MÜLLER Anetta PhD Prof. (DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Intézet) A kutyás rekreációs programok szerepe és megjelenése az egészségmegőrzésben KÓS Katalin HERPAINÉ LAKÓ Judit PhD (EKKE Sporttudományi Intézet) Állatok szerepe, megjelenése a rekreációs tevékenységek során LAOUES-CZIMBALMOS Nóra PhD SZERDAHELYI Zoltán (DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Intézet DE GYGYK Művészetnevelési, Sport és Egészségnevelési Tanszék) Mozgásfejlesztés kutyával fogyatékossággal élő gyermekek körében PÁLINKÁS Réka PhD hallgató (DE GTK) A kutyák szerepe a szabadidős tevékenységekben és a fizikai aktivitás ösztönzésében Szünet KÓRIK Valéria egyetemi hallgató (DE GYGYK) Kutya asszisztált terápia, mint óvodai befogadást megkönnyítő szabadidő eltöltési lehetőség KOZMA Tímea egyetemi hallgató (DE GTK) Kutyával történő túrázás egészségvédő hatása gazdi és kutyája számára is BABA Erika egyetemi hallgató (DE GTK) Kutyás sportok megjelenése a rekreációban KINCZEL Antonia BSc (DE GTK) A kutyával rendelkező munkavállalók rekreációs tevékenységeinek vizsgálata Konferencia összegzése és zárása (konferencia épület - előadó) 7

9 Beköszönő A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán néhány éve kezdődött el az állatasszisztált pedagógia alap- és szakképzési szintű oktatása. A kezdetektől kiemelt fontosságot tulajdonítunk az állattal asszisztált tevékenységek szociokulturális hátterének, mert az állatasszisztáció szerepe és népszerűsége alapvetően függ a kultúránkra jellemző állat ember viszonytól. Ugyanakkor az állatok bevonása a pedagógiai vagy segítő munkába, visszahat az állatokhoz fűződő kapcsolatok formálódására, a következő generációk állattartói magatartására. Képzéseink egyetemi jellegéből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kutatási tevékenységre is, szemléletmódunkat a széleskörű (holisztikus igényű) vizsgálatok jellemzik. Célunk, hogy az állatasszisztációt ne csak szűk provinciális megközelítésben szemléljük, hanem kutatásokat inspirálva és szakmai párbeszédet generálva szélesebb platformot teremtsünk az ember állat kapcsolat kérdéskörének. Kutatói ambícióink meghatározó eleme az interdiszciplináris kapcsolatok kiépítése, a megvalósítás érdekében pedig létrehoztuk az ország első antrozoológiai kutatócsoportját a Debreceni Egyetemen. Az antrozoológia a nyolcvanas évek óta világviszonylatban jól ismert de Magyarországon még alig alkalmazott tudományterület, amely az etnobiológia részterületeként interdiszciplináris módon fogja össze az emberek és állatok közötti interakciók kvalitatív és kvantitatív vizsgálatát. Magába foglalja az élőlények emberi percepcióját és a velük kapcsolatos tudást, valamint az állatok emberi társadalomban betöltött szerepét nemcsak haszonelvű, hanem kulturális, vallási, művészeti és filozófiai értelemben is vizsgálja. Az antrozoológiai szemlélet alkalmazása azért fontos, mert az állat ember kapcsolat számos tudomány számára releváns kutatási terep, azonban minden diszciplínának megvannak a saját prioritásai, elméletei, módszertana és terminológiái, így a megszülető publikációk többnyire nem mutatnak túl a saját kontextusukon. Az antrozoológiai megközelítés közös platformot teremt, amely lehetőséget kínál olyan új összefüggések feltárására, amelyek az egyes diszciplínák számára különkülön rejtve maradnának. A konferencia kínálta együtt gondolkodás azért is fontos, mert a szakmai párbeszéd közelebb vihet az egységes terminológiai háttér megteremtéséhez is. A konferencia célja, hogy elősegítse az egyes részterületek megismerését és jobb megértését, remélhetőleg közelebb kerülünk az ember állat kapcsolat változásának megértéséhez és detektálásához. Ezzel a konferenciával egy évente ismétlődő rendezvényt kívánunk elindítani, amely segít abban, hogy a különböző diszciplínák keretei között az állat ember kapcsolattal foglalkozó szakemberek bepillantást nyerjenek más területek vizsgálati irányaiba és kutatási eredményeibe, illetve ezáltal inspirálódjanak. Bízunk benne, hogy ez a rendezvény hozzájárulhat a tudományos műhelyek és iskolák közötti termékeny párbeszéd kialakulásához is. 8

10 Absztraktok 1. szekció Az állatasszisztált tevékenységek etológiai és pszichológiai vonatkozásai Szekcióvezető: Topál József DSc (MTA doktora) Topál József DSc (MTA doktora): Gyógyító állatok: Tények és tévhitek (ELKH TTK Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) Az Egyesült Államokból kiindulva az 1990-es évektől kezdve Európa-szerte egyre elterjedtebben alkalmaznak állatokat terápiás-fejlesztő foglalkozások egyfajta asszisztenseinként. A mozgásfejlesztésben fontos szerepet játszó lovak mellett az állatasszisztált foglalkozások keretében elsősorban kutyák kerülnek alkalmazásra. Nyilvánvaló evolúciós érvek szólnak amellett, hogy a kutya ideális faj a terápiás asszisztens szerepére, hiszen az efféle funkció betöltésére elsősorban azok a fajok alkalmasak, melyek szociális szerveződésükben és kommunikációs rendszerükben inkább hasonlítanak az emberhez, továbbá fennáll egyfajta interspecifikus illeszkedés a társas-kognitív készségeik és szociális igényeik vonatkozásában. E faj dominanciáját támasztja alá az a statisztikai adat is, miszerint manapság világszerte több százezer ún. terápiás kutya dolgozik költségkímélő és sok esetben nélkülözhetetlen segítséget nyújtva pl. a mozgás-, értelmi-, érzelmi-akarati képességek fejlesztésében vagy az idősellátásban, illetve pszichoterápiás célok megvalósításában. Előadásomban nemzetközi kontextusba helyezett áttekintést adok az állatasszisztált terápia magyarországi helyzetéről, majd röviden kitérek azokra a biológiai gyökerekre, amelyek a kutyát egyedülállóan alkalmassá teszik a terápiás helyzetekben való hatékony közreműködésre. Bár sokan jó okkal gondolják azt, hogy a kutya fejlesztő foglalkozásokba való bevonása alkalmas lehet arra, hogy a legkülönbözőbb terápiás célok elérésében hatékony segítséget nyújtson, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egyáltalán nem tekinthető mindenható módszernek. Az állatasszisztált terápia hatásmechanizmusának megértését segítő kísérletes vizsgálatok még manapság is meglehetősen gyerekcipőben járnak, márpedig hosszútávon ezen áll vagy bukik e népszerű módszer jövője. Végezetül említést teszek a kutyás terápia gyakran elfeledett árnyoldaláról, azaz arról a problémáról, hogy a terápiás munka sok szempontból olyan követelményeknek való megfelelést igényel a kutya részéről, amelyek éles ellentétben vannak e faj természetes késztetéseivel, és amelyre a kutya valójában nincs evolúciósan felkészítve. E probléma figyelmen kívül hagyása komoly állatjólléti problémák forrása lehet, így fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petró Eszter PhD hallgató: Egy terápiás kutya a kollégám: Érzelemfelismerés, szinkronizáció és stressz az érem két oldala (ELKH TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) petroeszti1989@gmail.com A kutyák terápiás célú alkalmazása nem új keletű dolog, azonban a terápiás munka professzionális szintre való emelése egy folyamatos együttműködést igényel a különböző tudományterületek részéről, mint az etológia, a pszichológia és a gyógypedagógia. A viselkedéstudománynak fontos szerepe van abban, hogy valóban megértsük, hogyan működnek a kutyák a terápiás foglalkozásokon, mely 9

11 célcsoportok esetében jelent valóban pozitív hatást és mindeközben milyen hatással van magára a kutyára. A kutyák evolúciós történetüknek köszönhetően az emberrel való interakciókban, szociális kompetenciájuk és kommunikációs készségeik tekintetében is egyedülállóak. Folyamatosan növekszik azoknak a publikációknak a száma, melyek különböző célcsoportokban, a gyerekektől az idős emberekig, az állat asszisztált terápia jótékony hatásáról számolnak be. A terápiás folyamat hatását tudományos eszközökkel nem egyszerű vizsgálni, hiszen rengeteg tényező befolyásolhatja. Jelen előadásban a (terápiás) kutyák érzelemfelismerő képességét, az emberekkel való érzelmi szinkronizációról való tudásunkat és a felek stressz-szintjében mérhető változásokat tekintem át, hiszen mindezek alappillérei a terápiás munkának. A csoportban élő élőlények számára előnnyel jár, ha képesek a társaik viselkedéséből következtetéseket levonni, akár belső állapotára következtetni. A kutya abban is egyedülálló, hogy feltehetően egy másik faj, az ember érzelmi állapotát is képes detektálni. Valószínűnek tűnik, hogy a kutya és ember közötti kötődési kapcsolat kialakulását egyfajta belső szinkronizáció kíséri. Nyálból mért stresszhormon (kortizol) mérésével kimutatták például, hogy az ember jelenléte hatékonyabban csökkenti a szituációs szorongást, mint egy fajtárs (másik kutya). A kutyával való interakció alapvetően befolyásolja az ember (és a kutya) emocionális állapotát. Vizsgálatok igazolják, hogy a kutyákkal való interakciók képesek az emberek érzelemfelismerő képességén is javítani. Azonban fontos megvizsgálnunk a terápiás foglalkozások kutyára gyakorolt hatását is. Mindezek ismerete és a további kutatások azért fontosak, hogy a terápiás kutyák munkáját még magasabb szintre emelhessük, figyelembe véve a kutyák jóléti szempontjait is. Langner Lívia PhD hallgató: Állatasszisztált terápiával kapcsolatos attitűdök vizsgálata a személyiségvonások tükrében (ELTE Biológia Doktori Iskola) langner.livia.kata@ttk.hu Az állat-asszisztált terápia (AAT) napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, tudományos alkalmazhatóságát egyre sokoldalúbban vizsgálják. Jelenleg az AAT számos szektorban eredményesen alkalmazható, többek között egészségügyi, pedagógiai vagy szociális területeken. Számos vélt vagy valós előnye ellenére, az AAT megítélése mind fejlesztési területenként, mind célcsoportonként meglehetősen változó. Az AAT-vel kapcsolatos attitűdöket empirikus kutatások keretében már vizsgálták. Elmondható, hogy a megítélések sokféleségének oka gyakorta e terápiás eljárás kevésbé letisztult módszertanában, a hiányos ismeretekben, illetve az esetleges akadályozó tényezőktől való idegenkedésben keresendő. Jelen előadás az AAT leggyakrabban alkalmazott változatával, a kutyás terápiával kapcsolatos attitűdöket kívánja felmérni a személyiségvonások tükrében. A vizsgálat során kérdőívek kerültek alkalmazásra, melyek az AAT-vel kapcsolatos attitűdöket (Attitude Towards AAT Test), a kutyákkal kapcsolatos attitűdöket (Coleman Dog Attitude Scale (C-DAS)) és az AAT-re vonatkozó tudást (AAT Knowledge Test) mérték fel. A személyiségvonások a Big Five Inventory-2 (BFI) kérdőívvel kerültek felmérésre. A különböző személyiségvonások, az AAT-re vonatkozó tudás, valamint az AAT-val és a kutyákkal kapcsolatos attitűdök közötti összefüggésekre derült fény. Az AAT-vel kapcsolatos tudás magasabb mértéke és a kutyákkal kapcsolatos pozitívabb megítélés az AAT-vel kapcsolatos pozitív attitűddel mutatott együttjárást. Az Extraverzió (E) összefüggést mutatott mind a kutyákra (ρ =,195, p (twotailed) <,0), mind az AAT-re (ρ =,252, p (two-tailed) <,01) vonatkozó pozitív attitűddel. Továbbá a Barátságosság (A) szintén együtt járást mutatott a kutyákra (ρ =,194, p (two-tailed) <,01) és az AATre (ρ =,186, p (two-tailed) <,01) vonatkozó pozitív attitűddel. Az AAT-re vonatkozó pozitív attitűd 10

12 összefüggést mutatott mind a Lelkiismeretesség (C) (ρ =,184, p (two-tailed) <,01), mind a Nyitottság a tapasztalatra (O) (ρ =,152, p (two-tailed) <,05) személyiségdimenziókkal. Ezzel egyidőben, a Neuroticitás (N) dominanciája és az AAT-re irányuló attitűdök között negatív összefüggésre derült fény (ρ =,174, p (two-tailed) <,05). Az eredmények a BFI skála egyes aldimenziói között további összefüggéseket állapítottak meg. Sátori Ágnes PhD: Állatasszisztált intervenciók az állatorvos szemével egészségügyi, állatvédelmi és viselkedéses szempontok (Állatorvostudományi Egyetem) satoriagi@gmail.com Napjainkban az állatasszisztált foglalkozások szinte teljesen elfogadottak mind a célintézmények, mind a résztvevők, mind az egészségügyi felelősök tekintetében. Az, hogy ezek a foglalkozások a lehető legnagyobb sikerrel és a lehető legkisebb kockázattal valósuljanak meg, aktív állatorvosi közreműködést is feltételez. A hazai gyakorlatban azonban az állatorvos leginkább csak a zoonózisok elkerülése miatt van jelen a terápiákban, miközben legalább ilyen fontos szerepet kellene kapnia a terápiás állatok hosszú távú fizikai és mentális egészségének megőrzése tekintetében is. Ma már tényként kezeljük, hogy a negatív stressz csökkenti a várható élethosszt és rossz hatással van a fizikai egészségre, de a terápiás kutyáknál mégsem rutin annak megítélése, hogy egyedi szinten, milyen hatással van rájuk a terápiás munka. Ugyancsak érdemes lenne azzal is komolyabban foglalkozni, hogy hogyan lehet egy ilyen nagy értékű terápiás állat egészségét támogatni, legyen szó akár diétáról, mozgásszervet támogató kiegészítőkről, vagy adott időközönként végezhető megelőző szűrővizsgálatokról. Az Állatorvostudományi Egyetemen minden évben indul olyan fakultáció, ahol ezekről a hallgatók tanulhatnak, így ők már jobban rálátnak az állatasszisztált intervenciók hátterére: megértik azok jelentőségét, ismerik az állatok és a felvezetők feladatait, megtanulják a zoonózisokkal kapcsolatos kötelező szűréseket, miközben átlátják az állatvédelemmel kapcsolatos kiemelt kérdéseket is legyen szó akár a vizsgáztatás rendszeréről, vagy az aktív terápiás munkáról. Az előadás célja annak bemutatása, hogy az állatorvos, akár egy terápiás szervezetbe aktívan integrálva, milyen sok területen segítheti a csoport munkáját. Miközben maximálisan szem előtt tartja a terápiás állatok érdekeit, tudásával növelheti a biztonságot, hatékonyságot, s ezáltal segítheti a hosszú távú sikeres munkát. Pongrácz Péter PhD: Macska az ember világában vagy inkább az ember a macska világában? (ELTE Etológia Tanszék) peter.celeste.pongracz@gmail.com A macska egyike a legrégebben háziasított fajoknak, a macska-ember együttélés csaknem tízezer éves múltra tekint vissza. Mégis, hajlamosak vagyunk a macska fontosságát lebecsülni, legyen szó akár a gazdasági-történelmi jelentőségéről, akár pedig a társállatként játszott szerepéről. A világ számos részén a macska már nemcsak megközelítette, hanem akár le is hagyta a kutyát a házikedvencek népszerűségi versenyében. Az utóbbi egy-másfél évtizedben pedig az etológia is felfedezte, hogy a macskák szocio-kognitív képességei, valamint az emberrel való interakcióik saját jogon is rendkívül érdekes kutatási lehetőségeket biztosítanak, melyek messze túlmutatnak a kutya hasonló képességeinek mellékszereplőként történő összehasonlító árnyalásán. 11

13 Dacára a szép számú publikációnak, melyekben a macskák esetében is sikerült fejlett társas kognitív tulajdonságokat bizonyítani az ember környezetében, a társállatként tartott egyedek körében, a tudomány bizonytalan azt tekintve, vajon mekkora hatása lehetett a háziasításnak a macska viselkedésére. Sokan egyenesen odáig mennek, hogy a macskát csak részben-domesztikált állatnak tartják. Erre közvetett igazolásként felhozható, hogy a macska világszerte jelentős feralizált, avagy visszavadult állományokkal rendelkezik, melyek természetvédelmi-ökológiai szempontokból komoly problémaforrást is jelenthetnek. Úgy tűnik, hogy a kutyához képest a macska sokkal könnyebben kivadul az ember életteréből, és teljesen önálló, az emberi forrásoktól független populációkat hoz létre, melyben klasszikus ragadozó életmódot folytat. Mi tehát az igazság? Vajon az elmúlt tízezer év alatt a macska mint állat alig-alig változott, csak kihasználta az ember társaságát a világ meghódítására, de lényegében teljesen hasonló életmódot folytat, mint ősei a vadonban? Vagy a macska képes volt úgy adaptálódni az emberhez, hogy mialatt kedvelhető, jól beilleszkedő társunkká vált, megtartotta eredeti képességét és hajlamát a vadászatra is? Ezek a háziasított fajokkal kapcsolatos kutatások legérdekesebb kérdései, melyekre rész-válaszaink vannak már, de teljes megértésük még a jövő feladata. Csinády Adriána PhD Pukánszky Alexandra MA: Az állatasszisztált terápiával kapcsolatos attitűdök és a mentalizációra való igény, valamint a társállatoknak tulajdonított kognitív képességek és érzelmek kapcsolata (DE Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék) csinady.adriana@arts.unideb.hu alexandra.pukanszky@gmail.com Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a társállatok az emberre pozitív hatást gyakorolnak, nem véletlen, hogy az állat asszisztált terápiák (AAT) egyre népszerűbbek. Az AAT-t sikeresen alkalmazzák pszichoterápiás környezetben, azonban nem sok ismeretünk van az AAT-vel kapcsolatos attitűdökről és a vele kapcsolatos különféle változókról. Jelen kutatás célja az AAT-hez való attitűdök mérése az emberek mentalizációs igényének, és az állatoknak tulajdonított kogníciók és érzelmek tükrében. A vizsgálat során kérdőíveket használtunk a mentalizációs igény mérésére (The Mentalization Demand Questionnaire Bernáth és Kovács, 2013), valamint az állatoknak tulajdonított különféle kogníciók és érzelmek azonosítására (Bief in Animal Mind (BAM) kérdőív Hills, 1995)., az AAT iránti attitűdök mérésére (az Attitude Towards AAT teszt Hightower, 2010), valamint a demográfiai adatok feltérképezésére (nem, életkor, állatkísérlet időtartama, házi kedvenc típusa stb.). Eredményeink rámutatnak, hogy a mentalizációs igény mértéke az embernél befolyásolja állatokhoz való kognitív és érzelmi készségek hozzárendelését és befolyásolja az AAT-val kapcsolatos attitűdöket is. Szerencsére egyre több kutatás folyik az AAT hatékonyságával kapcsolatban, lehetőséget teremtve jobb szakmai protokollok és irányelvek kidolgozására. Az attitűdöket befolyásoló tényezők ismerete, mint például a mentalizációra való igény és az antropomorfizáció mértéke hozzájárulhat az AAT-val kapcsolatos attitűdök árnyaltabb megértéséhez, hosszabb távon pedig segítheti az AAT minél szélesebb körű használatát. Inántsy-Pap Judit PhD: A kutya-társ választásának pszichológiai lehetőségei egy projektív teszt kísérleti kialakításával (DE Pszichológiai Intézet, Fejlődés- és Iskolapszichológiai Tanszék) inantsy-pap.judit@arts.unideb.hu 12

14 A társválasztás, a baráti kapcsolatok kialakítása az egyik legösszetettebb lélektani feladat a felnövekvő gyermekek életében. A gyermekkor sajátos gondjaival terhelt és ezzel együtt szuperérzékeny periódusában az önreflexió és az önmagukról, illetve a saját igényeikről való gondolkodás, továbbá az erről való kommunikáció sok esetben nehéznek bizonyul. Kiváltképpen jellemző probléma ez a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára. Kifejezetten kihívás tud lenni még a társkapcsolati problémákkal élő gyermekekkel foglalkozó pszichológusok számára is az egyes problematikus gyermekek egyedi és sajátos társas igényeinek megértése és megfejtése. Éppen ezért fontos célt szolgálnak azok a pszichológiai eszközök, amelyek segítik az egyének társsal kapcsolatos igényeiknek a feltárását. A projektív tesztek különösen fontosak az érzelmi élmények megértésében és azonosításában. Ellentétben a teljesítménytesztekkel e procedúrák esetében nincsenek előre meghatározott válaszok, melyeket hívna az eljárás. Általában stresszmentes és játékos légkörben adnak lehetőséget arra, hogy a személy saját vágyait, érzéseit, illetve akár tudattalanból eredő sajátos motivációit is belevetítse, kifejezze a válaszadásba. A kutya az ember által antropomorfizált állat, mely beépült a kultúránkba és gyakran társ asszociációban jelenik meg. A kutyaválasztás, ha az társválasztási célból történik, ilyen módon alkalmas közegül szolgálhat a társválasztási motivációk vizsgálatára. A vizsgálat során kutyaképekből felépített projektív eljárás kísérleti kialakítása történt, amely alkalmas lehet az egyén társ iránti attitűdjének feltérképezésére. A kialakított képsorozat az egyéni társigények feltérképezésén túl számos egyéb pszichológiai szempontú vizsgálati és elemzési lehetőséget rejt magában, intra- és interperszonális kontextusban is jól alkalmazható. A teszt használata során nemcsak önmagunknak, hanem másoknak is választhatunk társat kutyák személyében, és arra is lehetőség nyílik, hogy megtippeljük mások számunkra milyen társat (milyen kutyát) választanak. Az előadás bemutatja a teszt kialakításának lépéseit és működésének jellegzetességeit, nemcsak egyéni választási helyzetben, hanem interperszonális kontextusban is. Végezetül az előadás kitér arra, hogy ez az újonnan kialakított vizsgálati eljárás az állatasszisztált terápiás folyamatot megelőzően, esetleg annak részeként hogyan tudna segítő módon közreműködni. 13

15 2. szekció Az állatasszisztáció pedagógiai, pszichológiai aspektusai Szekcióvezető: Mező Katalin PhD Mező Katalin PhD: Az állatasszisztációs foglalkozások felhasználási lehetőségei a tehetséggondozásban (DE GYGYK Gyógypedagógiai Intézet) kata.mezo1@gmail.com A 21. századi tehetséggondozás (és különösen a hazai tehetséggondozás) elméleti hátterének egyik jelentős irányadója Howard Gardner multiple intelligences (többszörös intelligencia) elmélete. Az elmélet vezérfonala, hogy az emberi intelligencia nem egy egységes értelmi képesség, hanem egymástól független intelligenciák rendszere. Gardner a kutatásai alapján 10 különböző egymás mellett és egymástól függetlenül fejlődő intelligencia meglétét feltételezi: a nyelvi-verbális, a logikaimatematikai, a téri-vizuális, a zenei, a testi-kinesztetikus, az intraperszonális, az interperszonális, a naturalisztikus, a spirituális és az egzisztenciális intelligenciát. A tehetséggondozás terén ezen intelligenciák kiemelkedő, az átlagtól pozitív irányban eltérő fejlettségi foka nyújthatja a kiválóság, a zsenialitás alapját. A tehetséggondozás során általában nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek/tanulók azon képességterületeinek a fejlesztésére, amelyek fejlettségére vonatkozóan a standard intelligenciatesztek képességvizsgáló eljárások vagy bármilyen teljesítményvizsgálatok segítségével könnyen eredményességre, kimagasló teljesítményre utaló válaszokat kaphatnak. Azonban sokkal kevesebb figyelem fordul a nehezen mérhető területek mint a naturalisztikus, az intra- és interperszonális területek felé. Jelen előadás arra fókuszál, hogy felhívja a figyelmet az állatasszisztációs foglalkozások felhasználási lehetőségeire a kiemelkedő képességet mutató tanulók fejlesztése során, hiszen vannak olyan képességterületek (pl. a természeti-naturalisztikus, az intraperszonális, de a téri-vizuális és a testikinesztetikus területek is), melyek megismeréséhez kifejezetten az állatokkal való közös létezés, a szimbiotikus kapcsolat, a tudatos állatasszisztált élménypedagógia révén nyithatunk utat a tehetség kibontakozásának elősegítése érdekében. Molnár Marcell PhD Iváncsik Réka PhD hallgató Suba-Bokodi Éva PhD hallgató: A handling hatása az állatasszisztált foglalkozások során a törpenyulak bizalmasságára (MATE Kaposvári Campus - Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola) molnar.marcell@uni-mate.hu ivancsik.reka@uni-mate.hu suba-bokodi.eva@phd.uni-mate.hu A nyulak gyakori társállatok sok európai országban. Az általános iskolai nyúl-asszisztált beavatkozások alkalmasak a gyerekek szorongási szintjének csökkentésére, ami javítja a pedagógusok munkájának hatékonyságát. Jelen vizsgálatunkban törpenyulak viselkedését és az emberhez való viszonyát (bizalmasság) teszteltük a Család- és Gyermekvédelmi Szolgálat által szervezett nyári gyermektáborban Várpalotán 2021-ben. Két alkalommal összesen 20 nyulat teszteltünk, 120 gyermeket vontunk be a vizsgálatokba. Az összes nyúl több generáció óta speciálisan állatasszisztált munkára szelektált állományból, ugyanattól a baktól, és három különböző anyától származott. Egy részüket a születésük utáni szenzitív időszakban imprintáltuk (handling), ami az emberrel szembeni nagyobb bizalmassághoz vezet. Az állatasszisztált foglalkozások során a nyulakat több alkalommal is stressz érte, ennek hatását mértük. A beavatkozások során a gyerekek viselkedési felméréseket is készítettek a nyulakkal, amelyek 14

16 során kapcsolatba léptek az állatokkal, megérintették és megfogták őket. Három beavatkozás követte egymást, melyek hossza megfelelt egy tanórának (45 perc), 15 perces szünetekkel elválasztva egymástól. Eredmények: A nyulak bizalmassági szintje a gazdájukkal szemben szignifikánsan alacsonyabb volt a beavatkozások után a korábban mért pontszámokhoz képest (t=4,6599). df=19, p=0, , az eltérések átlaga 4,16. Az adatokból kitűnik, hogy a nyulak harmadik alkalommal szignifikánsan kevésbé toleránsak lettek az első alkalomhoz képest t=3,1349, df=19, p= 0,005454, a különbségek átlaga 3. Az imprintált nyulak mindkét esetben magasabb pontszámot értek el a viselkedésteszteken, mint a nem handlingelt egyedek. Mind az imprintált, mind az imprintálatlan egyedek esetében megfigyelhető volt, hogy az első két foglalkozás során nem csökkent számottevően a bizalmasságuk, ugyanakkor a harmadik foglalkozás már megterhelő volt számukra. Ennek alapján javasolható a pedagógiai munkában felhasznált nyulak számára a napi maximum kettő tanórai elfoglaltság, még abban az esetben is, ha közte lehetőségük adódik a pihenésre. A megfelelően felkészített nyulak jobban bírják az állatasszisztált foglalkozások során fellépő terhelést. Suba-Bokodi Éva PhD hallgató Iváncsik Réka PhD hallgató Molnár Marcell PhD: Az ideális törpenyúl kiválasztása látássérültek számára, társállatként való tartásra (MATE Kaposvári Campus - Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola) suba-bokodi.eva@phd.uni-mate.hu ivancsik.reka@uni-mate.hu molnar.marcell@uni-mate.hu A látássérültek számára a különböző állatfajok mindennapi ellátása, tartása nehézségekbe ütközhet, ugyanakkor az állatasszisztált aktivitás során a közérzet általános javulása, a stressz csökkenése és a társállat jelenléte nyújtotta megnyugtató hatás elérése számukra is fontos. Ennek betöltésére a nyulak kifejezetten alkalmasak. Míg a kutya sok igényt támaszt gazdájával szemben, amelynek kielégítése jelentős feladatot hárít a látók számára is, a törpenyúl gondozási szükségletei egy látássérült számára könnyebben kielégíthetők, mint a kutyáé. Ugyan a közlekedésben nem tudnak segíteni, illetve a faj veszélyhelyzetben való jelzésre sem alkalmazható (jelenlegi tudásunk alapján), de kedvelt kisállat, bizalmas, kézhez szoktatható, az alapvető szabályokra megtanítható. A látássérültek számára a nyulak kezelése során olyan tulajdonságok is felszínre jutnak, melyek egy látónak nem, vagy csak mérsékelten érzékelhetők. Vizsgálatunk során egy olyan teszt kidolgozása és alkalmazhatóságának ellenőrzése volt a célunk, mely segítséget nyújthat az olyan nyulak kiválasztásában, melyeket látássérült személy társállatként kíván tartani. Megállapítható, hogy a viselkedési vizsgálatok alatt a nyulak különböző szituációkban kapott pontjaik alapján a látók és a látássérültek egyformán értékelik az egyedeket. Megismételtünk egy olyan viselkedésen alapuló tesztsorozatot, módszert, melyet alkalmazva egyrészt a látássérültek számára megfelelő terápiás munkára használható nyulakat ki lehet válogatni, másrészt a későbbiekben alapul szolgálhat egy speciális terápiás célra kialakított vonal létrehozásában. A vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az összeállított kritériumrendszer alkalmas a nyulak kiválogatására. Kimutathatók voltak különbségek a vizsgálat során, de csak az egyes nyulak közötti különbség bizonyult jelentősnek. Tehát az egyes feladatokat közel egyforma eredményességgel tudták megoldani a látók és a látássérültek. Eltérés detektálható volt, mely azonban nem bizonyult szignifikánsnak (P>0,05). A hallgatók és a látássérültek eredményei között nem volt szignifikáns a különbség, bár a hallgatók átlagosan magasabb pontszámokat adtak. A kritériumrendszert a látók és a látássérültek is egyaránt jól tudják alkalmazni. 15

17 Iváncsik Réka PhD hallgató Molnárné Bajzik Melinda Suba-Bokodi Éva PhD hallgató Molnár Marcell PhD: A törpenyulakkal végzett fejlesztés hatása az elsőosztályos gyerekek évkezdési szorongására (MATE Kaposvári Campus - Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola) ivancsik.reka@uni-mate.hu suba-bokodi.eva@phd.uni-mate.hu molnar.marcell@uni-mate.hu A bemutatott kutatásban a nyúllal asszisztált intervenció hatékonyságát vizsgáltuk két, különböző hátterű általános iskola első osztályában. A vizsgálatba bevont osztályok közül az egyik többségi osztály volt tipikusan fejlődő tanulókkal, míg a másik osztályba atipikus fejlődésű (SNI - sajátos nevelési igényű) tanulók is kerültek (ún. integrációs osztály). Kutatásunk elején, az iskolai tanév első 6 hetében nem végeztünk nyúllal asszisztált beavatkozást abból a célból, hogy meg tudjuk határozni a tanév kezdete által okozott stressz (szorongás) szintjét. Ezt követően 6 hetes időszakokban váltották egymást a nyúllal asszisztált intervenciós és anélküli periódusok. Az állatasszisztált időszakokban a nyulak folyamatosan az osztályteremben voltak, a gondozásukat a gyermekek oldották meg (természetesen felnőtt segítséggel). Hetente egy alkalommal gyógypedagógus hallgatók tartottak fejlesztő foglalkozásokat, melyeknek a témakörei a nyulakkal, illetve állatvédelemmel, természetvédelemmel voltak kapcsolatosak. A tanulók szorongási szintjét három hetente mértük, mind az állatasszisztált, mind az állatasszisztált foglalkozások nélküli időszakban. A gyermekeket az erre a korosztályra standardizált State-Trait Anxiety Inventory for Children (STAI-C) kérdőív segítségével mértük fel. Eredményeink alapján a kutatásba bevont nyulak szorongáscsökkentő hatása mind az integráló, mind a többségi osztályban kimutatható volt. Ugyan már az első nyúl nélküli időszakban is csökkent az osztályok átlagos szorongásszintje, de a szorongásszintet jelző pontszámok szignifikánsan redukálódtak az állatasszisztált időszakban. Az eredmények között eltéréseket figyelhettünk meg a két gyermekcsoport eltérő összetétele miatt. Megállapítható, hogy a nyúllal asszisztált intervenció leginkább a nagyobb szorongást mutató gyermekek esetében volt eredményes, az állatasszisztált beavatkozás pozitív eredménye inkább az atipikus fejlődésű gyermekeket befogadó integrációs osztályban volt megfigyelhető. Tapasztalataink alapján a nyúllal asszisztált intervenció hasznosnak bizonyul a pedagógusok nevelő-oktató munkájának hatékonyságának növelésében. Sáriné Papp Erzsébet: A kutya mint társállat-munkatárs: Óvodai/Gyermekpszichiátriai gyakorlati tapasztalatok a sajátos nevelési igényű gyermekek terápiás kutyával támogatott fejlesztéséről (DE GYGYK) sarinepappe@gmail.com Az előadás a sokéves óvodapedagógusi, vezetői tapasztalataim, valamint a jelenlegi kutyásfelvezetői, kutyásterapeuta munkám kapcsolódási pontjait, illetve az e területen óvodai és gyermekpszichiátriai gyakorlatban szerzett ismereteim közreadását célozza meg. Előadásomban kifejezetten a sajátos nevelési igényű gyermekekre fókuszálok olyan szándékkal, hogy azok ismeretében a hasonló területen dolgozó szakemberek munkáját segíteni tudjam. Ugyanakkor szeretnék rávilágítani arra, hogy egy terápiás kutya nemcsak az állatasszisztált tevékenység eszköze, hanem munkatárs is a fejlesztésben résztvevő szakemberek számára. 16

18 Ferenczi Tímea BSc: A kutya mint híd a természethez (Do as I Alapítvány) ferenczi.timi@gmail.com Az Edward O. Wilson amerikai biológus nevéhez kötődő biofília hipotézis definíciója szerint az ember genetikailag vonzódik a természethez. Ez a kötődés elősegítette az emberi alkalmazkodást és a fejlődést, csakúgy, mint a szintén a rendszerhez tartozó, ám a tudományos irodalomban nagyrészt figyelmen kívül hagyott biofób (érzelmileg negatív) válasz. Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a természetes környezet jótékony hatással van a mentális állapotra. A kutya az emberrel való közös evolúciója folytán képessé vált minden más állatfajnál jobban érteni az emberi kommunikációt. A gyerekek pedig a kutyához kapcsolódva sokszor könnyebben fejezik ki önmagukat. A kapcsolódás szempontjából lényegtelen, hogy mozgásfejlesztő, szorongásoldó foglalkozásról vagy matematika óráról van-e szó. Ez az előadás a gyerekek természet-kapcsolatának hiányáról és a saját tapasztalatokon is alapuló visszacsatornázási lehetőségeinek bemutatásáról szól. Tehát az érdeklődési kör kutya-asszisztált visszafordítása a túlsúlyba került mesterséges, élettelen felől a természetes, élő irányába. Tóth Eszter: Se nem boszorkány, se nem vadállat: társállatunk a macska (Do as I Alapítvány) teszter78@gmail.com Az ember macska kapcsolatban az embernek a macskához való hozzáállása folyamatosan változott az évezredek során. Az ókori Egyiptomban szent állatként tisztelték, és közben tenyésztették őket, hogy áldozatként mutassák be isteneiknek. Népszerűségüket mutatta, hogy lány név lett belőlük, mint a Felicula, a Miw, vagy a Catta. A középkorban boszorkánynak gondolták a macskákat, és ki akarták irtani őket mint a pestis okozóit. Ma az egyik legnépszerűbb társállat, akit öntörvényűnek, képezhetetlennek, az embert szolgájának tekintő állatnak gondolunk. Ez alatt a pár ezer év alatt, a macskák kapcsolata is változott az emberrel. Etológiai tesztekkel sikerült kimutatni, hogy kötődnek az emberhez, olvassák nonverbális kommunikációikat. Kommunikálnak velünk, és utánozni is tudnak minket. Ma már szerepet kapnak állatasszisztált foglalkozásokon, agilityzni lehet velük, és fellépnek gazdáikkal a különböző tehetségkutató versenyeken. Sztereotípiák és valóság: ismerjük meg a macskák igazi arcát a különböző tesztek és saját gyakorlati munkám alapján! Bánszky Noémi: A macska mint terápiás állat nofraster@gmail.com A macska terápiás állatként is egyre népszerűbbé válik. Bizonyos országokban már vizsgarendszer is létezik számukra, itthon azonban gyerekcipőben jár ez a terület. Az előadás célja, hogy ismertesse a hallgatósággal a már létező vizsgákat, a terápiás macskák alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi helyzetet, valamint a saját gyógypedagógiai és tréneri munkámból fakadó tapasztalatokat. Az előadás során szó lesz arról, miért lehet hasznos a macskák terápiás állatként történő alkalmazása, miben más, mint a többi állat, és számos csoportról is beszámolok, amelyekben terápiás macskáim segítik a munkámat. 17

19 3. szekció Ízeltlábúak új szerepkörben Szekcióvezető: Mező Ferenc PhD Mező Ferenc PhD: Az állatoktól való félelem, szorongás feloldási lehetőségei (EKKE Pszichológia Intézet) Az állatoktól való félelem (illetve ennek zoofóbiában megvalósuló extrém formája) gyakori jelenség, ami az állatasszisztált terápiába bevonni tervezett személyeknél is előfordulhat. E specifikus félelem, szorongás hatására kedvezőtlen esetben a páciens vagy bele sem mer kezdeni az állatasszisztált terápiába, vagy menet közben léphet ki abból. A páciens állatokkal (elsősorban: a terápiás állattal) kapcsolatos attitűdjének felmérése ennél fogva az állatasszisztált terápia ajánlását megelőző, lényeges diagnosztikai lépés, aminek eredményeként a következő döntések egyike hozható: 1) az állatasszisztált terápiának nem akadálya a páciens állatoktól való félelme, ezért e terápia javasolható; 2) az állatasszisztált terápia integrált részét kell képeznie a terápiás állattal kapcsolatos félelem kezelésének; 3) az állatasszisztált terápia előtt szükség van az állatokkal (különösen a kiválasztott terápiás állatfajjal, vagy konkrét állattal) kapcsolatos félelmek kezelésére, s maga az állatasszisztált terápiára ezután kerülhet sor; 4) az állatasszisztált terápia elvetése (abban az esetben, ha a páciens állatokkal kapcsolatos extrém, fóbiás mértékű félelme a beavatkozásra rendelkezésre álló időbeli, környezeti, finanszírozási keretek miatt nem megvalósítható). Annak érekében, hogy az állatoktól való félelem ne legyen akadálya a potenciális páciensek állatasszisztált terápiába történő bevonásának, e félelmek feloldására tehát figyelmet szükséges fordítani. Az állatoktól való félelem viszonylag könnyen kezelhető, és megelőző jelleggel, illetve már kialakult averzió esetében (amennyiben a páciens nem mutat klinikai tüneteket) akár pedagógiai kompetenciakörben is megvalósítható. Lényegesebb klasszikus beavatkozási módszerek lehetnek például: elárasztás, szisztematikus inger deszenzitizáció, légzéskontroll, imagináció, paradox intenció. Újabb keletű lehetőség az OxIPO kreatív meseterápia, melynek lényege, hogy a pácienssel közösen alkotott történetekben lehetőség van egy témával (például: állattal) kapcsolatos negatív és pozitív viselkedésminták bemutatására, és az attitűdök módosítására, újratanulására. Alexáné Babits Melinda Dorottya PhD hallgató: Ízeltlábúak mint társ- és terápiás állatok (DE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék) melinda.babits@gmail.com Az elmúlt évtizedben az ízeltlábúak mint házi kedvencek iránti érdeklődés jelentős növekedésnek indult. Az emberek már nem csak állatkertekben vagy múzeumokban találkozhatnak egzotikus fajokkal; a specifikus börzék mellett már a vidéki állatkereskedésekben is könnyen beszerezhetőek például bogarak, botsáskák, tücskök vagy akár madárpókok is. Különleges megjelenésük, érdekes életmódjuk mellett sokakat vonz az ízeltlábúak tartása azért is, mert a legtöbb faj könnyen tartható, kis helyigényű és beszerzésük, gondozásuk kevés anyagi ráfordítással jár. Mindezek miatt nemcsak kiváló társállatok, hanem megfelelő terápiás állatok is lehetnek. Számos kutatás támasztja alá a társállattartás mentális- és testi egészségre kifejtett pozitív hatását. Ugyan a legtöbb tanulmány a macskák és kutyák gazdáikkal való kapcsolatát igyekszik feltérképezni, az utóbbi időkben az ízeltlábúak csoportja is kezd előtérbe kerülni mint potenciális segítő állatok köre. Jun és munkatársai például azt 18