BUDAPESTI DUNAHIDAK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE

Átírás

1 AZ ERZSÉBET HÍD TÖRT RTÉNETE 1

2 BUDAPESTI DUNAHIDAK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉSZAKI VASÚTI HÍD 1896 MARGIT HÍD 1876 ÁRPÁD HÍD 1950 ERZSÉBET HÍD 1903 SZABADSÁG HÍD 1896 LÁNCHÍD 1849 PETŐFI HÍD 1937 DÉLI ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍD 1877 LÁGYMÁNYOSI HÍD

3 A kezdetek A rómaiak idején átkelő, rév Pontonhíd ( sz.) Repülő híd 17. sz. 3

4 1843 Pontonhíd és a Lánchíd épülő első pillérje 1849 A Lánchidat átadják a forgalomnak 1870 X. törvénycikk egy, vagy két új Duna-híd építése; a Lánchíd megváltása XXI. törvénycikk harmadik Duna-híd építhető, ha a hídpénz eléri a 650,000 Forintot 1890 A hídpénz elérte a meghatározott összeget 1876 Elkészül a Margit híd (A Margitszigeti bejáró 1900-ban). 4

5 1893 XIV törvénycikk elrendelte két új Duna-híd építését Nemzetközi tervpályázatot írnak ki a két új hídra január 31-i beadási határidővel 5

6 Az Eskü-téri hídra 53 pályázat érkezik (36 egynyílású). A győztes pályázat Kübler, Ludwig Eisenlohr és Carl Weige munkája, Magyarország nem volt, de lesz jeligével 6

7 5,000 Koronás megvételt nyert Ferenc Pfeuffer terve (jelige: ) Egynyílású rácsos-függőhíd 7

8 Ugyancsak 5,000 Koronás megvételt nyert a Jószerencsét! jeligéjű pályamű, melynek Cathy Szaléz és Fia, Schikedanz Albert és Seefehlner Gyula voltak a szerzői. Három nyílású rácsos híd 8

9 Jelige: Nürnberg-München Société des Constructions de Lavallois Perret Arte et labore Egy pályamű St. Louis-ból 9

10 Millennium, jeligéjű, ismeretlen szerzőjű pályamű Egynyílású ívhíd 10

11 1896 A Ferencz József híd megnyitása 11

12 Budapest belvárosa az átépítés előtt 12

13 Képek a Belváros átépítéséről 13

14 A terveket a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium Duna-híd Osztálya készítette el ben 14

15 15

16 1897. A legkedvezőbb ajánlatot a három meghívott kivitelező közül a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG) adta. A részletes statikai számításokat és a 441 részlettervet ugyancsak a MÁVAG készítette el. A hídfő terve a horgyonykamrával Vázlat az alapgödör ducolásáról A merevítőtartó és a láncok lehorgonyzása 16

17 A kapuzat terve A láncok és a kapuzat kapcsolata 17

18 Néhány részlet a kapuzat díszítéséről és a címer elhelyezéséről A megmaradt angyalfej 18

19 Részlettervek Lámpatartók Kapuzati díszek Korlát 19

20 Kereszttaró Részletek Merevítőtartó 20

21 1898. április A munkák megkezdődtek az alapozás építésével október A budai hídfő építésekor 196 m 3 /óra vízhozamú melegvízforrás tör fel A pesti hídfő építésekor találták meg a római erőd maradványait 21

22 A láncok gyártása 1899 A lánc gyártási technológiája márciusában, a Magyar Királyi Vas- és Acélgyárban (Diósgyőr) megkezdődött a 4,094 lánc gyártása 22

23 1899. október 18 Lehorgonyzó láncok szerelése a jobbparton december 10 A kapuzat összeállítása a gyárban december 21 A pesti parti Nyílás szerelése június 28, július 3 23 A merevítőtartó és a pilon kapcsolatának szerelése

24 1900. szeptember 31 A pilon és a lehorgonyzó láncok szerelése a pesti oldalon december 16 ugyanaz a budai oldalon május 11 A szerelőállvány jármainak cölöpözése június 2 A szerelőállvány építése 24

25 A kész állványzat a láncok szereléséhez 11,200 m 3 fa és 611 tonna acél 25

26 1901. szeptember 28 A merevítőtartó szerelése július 1 - A láncok szerelése februar 7 A merevítőtartó szegecselése március 1 A középső, zárókeret szerelése 26

27 1902. áprilisában azt észlelték, hogy a budai hídfő lassan (1 mm/hét) csúszik a Duna medre felé! Megoldás: Előépítmény A két, különálló hídfő összekötése ugynevezett szobortalapzat 27

28 Az úgynevezett szobortalapzat 28

29 1903. szeptember 23 és október 5 között megtörtént a próbaterhelés 127,400 db 18x18x18 cm méretű és 2,319 t össz-tömegű kiskockakővel (a kövek fel és lehordása 4-4 napot vett igénybe) A hídközépen a maximális lehajlás 28 cm volt 29

30 A híd névadója Erzsébet királyné ( ) 30

31 1903. október 10 Ünnepélyes megnyitó 31

32 Néhány fénykép a kész hídról 32

33 Az Erzsébet híd a képzőművészetben 33

34 Korabeli képeslapok 34

35 A világ legnyagyobb nyílású (290 m) és a legszebb lánchídja Kherndl Antal műegyetemi tanár Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium Czekelius Aurél miniszteri tanácsos Szántó Albert osztálytanácsos Gottlieb Ferenc osztálytanácsos Nagy Virgil műszaki tanácsos Gállik István királyi főmérnök Beke József Royal királyi főmérnök MÁVAG: Seefehlner Gyula királyi tanácsos Strauch Emil főmérnök Kostkievitz Ferenc főmérnök Kurzer Ármin főmérnök Seltsam János főmérnök Jurkiny Jenő mérnök Stark Hugó mérnök Weuchherz Mór mérnök Magyar Királyi Vas- és Acélgyár Fleischmann Győző főfelügyelő Sándor Árkai császári és királyi műlakatos cég Gross és Fischer Rt. Zsigmondi Béla Rt. 35

36 A híd főbb adatai Támaszköz: 44.3 m+290 m+44.3 m Kocsipálya szélesség: 11 m Szélesség a korlátok között: 18 m Kocsipálya felülete: 4,180 m 2 A híd korlátok közötti felülete: 6,840 m 2 A felszerkezet acélmennyisége: 11,170 t Kapuzat magassága: 41 m + 9 m csúcsdísz Kapuzat súlya: 2,080 t Kapcsolatok: 1,200,000 db szegecs Láncok: 4,094 db lánc-szem, 4,400 t Merevítőtartó: 3,600 t Saruk: 590 t Szerkezeti rendszer: Lánc függőhíd, rácsos szerkezetű merevítőtartóval Kapuzat: ingaoszlop Alapozás: Hídfők: Síkalap, Pillérek: keszonozással készült mélyalapozás Méretezési teher: 2 db 2 tengelyű, 4 t-ás keréknyomású jármű egymás mellet kg/m2 megoszló teher Költség: 12,400,000 Korona 36

37 1945. január 18 37

38 1944. november március január janiár 15 38

39 A lezuhant pályaszerkezet maga alá gyűrte a déli merevítőtartót, a déli lánc nagy részét, míg az északi lánc a pályaszerkezeten feküdt szakadás nélkül a budai horgonykamrától az állva maradt pesti kapuzaton keresztül a pesti lehorgonyzásig 39

40 Az ingaoszlop jellegű pesti kapuzatot a meder- és horgonyláncok tartották egyensúlyban 40

41 Képek a felrobbantott hídról 41

42 Fénykép..és festmény 42

43 Festmények a felrobbantott hídról 43

44 1945 november elkészül a Petőfi pontonhíd A lánckiemelés terve és grafika a munkákról 44

45 1951 A budai kapuzat kiemelése állványról kb. 850 t 45

46 A Dunába zuhant láncok kiemelése úszódaruk segítségével

47 A budapesti Duna-hidak újjáépítése Északi vasúti híd 1955 Árpád híd 1950 Margit híd Elisabeth Bridge? Lánchíd 1949 Szabadság híd 1946 Petőfi híd 1952 Déli összekötő vasúti híd

48 1951 november 28-án megalakult az úgynevezett Nagybizottság, mely felügyelte és ellenőrizte a munkákat az előkészítéstől a híd átadásáig Az első döntés 1951-ben született: A híd újjáépítése eredeti formában Indokok: - A híd elegendő szélességű a forgalom lebonyolítására, mivel épül a METRÓ -Nagymennyiségű felhasználható láncanyagot lehet kinyerni a roncsokból 48

49 1953 Másik változat a híd eredeti formájában való újjáépítésre Szerelési javaslat (1953) 49

50 1957 Különféle változatok A híd szélessége hosszútávra nem elegendő Nem elég a felhasználható láncanyag 50

51 A tervezés az UVATERV-ben folyt Sávoly Pál irányításával : külföldön dolgozik 1918: Egyetemi diploma Amszterdami pályaudvar 1925: hazatér és tervezőirodát nyit : Acél és feszítettbeton szerkezetek, hidak tervezése, külföldi tervezés : Aktív közreműködés a felrobbantott hidak újjáépítésében : Az államosításkor irodájával beolvad az UVAZTERV-be, irodavezető : Az új Erzsébet híd tervezője : Autópálya műtárgyak, szakfőmérnök 51

52 1958. augusztus ALAPVETŐ VÁLTOZÁS AZ EREDETI KONCEPCIÓBAN Megkérdőjeleződött a híd eredeti formájában való újjáépítése Okok A régi híd szélessége nem felel meg modern közlekedés igényeinek, 2x2 forgalmi sáv + villamos átvezetése szükséges A felhasználható láncok mennyisége jóval kevesebb a feltételezettnél Sávoly megkérdőjelezi A LÁNCHÍ LÉTJOGOSULTSÁGÁT Szerinte a legszimpatikusabb megoldás a kábelhíd A város vezetése elfogadta az érveket, Sávoly vezetésével különféle változatok készültek a híd szerkezeti rendszerére A fő követelmény a gazdaságosság és a városképbe illeszkedés volt 52

53 Néhány látványterv a különféle változatokról Lánc híd Kábel híd Egynyílású gerendahíd Ívhíd 53

54 1959 október Kormánydöntés kábel-függőhíd építéséről a régi alépítmények Felhasználásával, 2x2 forgalmi sávval, középen villamossal 1961 Megindul a részlettervezés Sávoly Pál irányításával. Megkezdik az állva maradt pesti kapuzat bontását (GANZ-MÁVAG) 54

55 1961 Festmények a pesti kapuzat bontásáról 55

56 Képek a részletes tervezést megelőző tanulmányokról A budai lehajtók modellje A híd modellje Vázlatok a pilon kialakításáról 56

57 Általános elrendezés Kábel Kapuzatok Merevítőtartó Saruk Összesen 1,070 t 870 t 4,360 t 600 t 6,900 t Főbb adatok Összes költség: 381,000,000 Ft Betonalap 26,000 m 3 Betonacél 1,900 t Feljárok betonmennyisége 11,500 m 3 Feljárók betonacélmennyisége 1,000 t 57

58 Kapuzat Néhány részletterv Keresztmetszet Tervezők és közreműködők Út- Vasúttervező Vállalat Hídiroda, Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapesti Műszaki Egyetem etc. Kivitelezők GANZ-MÁVAG Hídgyár, Hídépítő Vállalat, Magyar Kábelművek, Aszfaltútépítő Vállalat, etc. Beruházó METRO Vállalat. 58

59 1961 Megkezdődik az alépítmények építése 59

60 1961 Elkezdődik az acélszerkezet gyártása 60

61 1962 szeptember beemelik a kapuzat első elemét Pilon szerelés A pilonok 1962 telén 61

62 1963 szerelőszőnyeg készítése a kábelek behúzásához 62

63 1963 június megkezdik a kábelek behúzását A medernyílásban 61, a parti nyílásokban 66 db, 55 mm átmérőjű kábelt húztak be a híd mindkét oldalán 63

64 1964. március az első merevítőtartó elem befüggesztése Szerelés alatt Az utolsó elemet július 15-én emelték be Kész a szerkezet! 64

65 Hordógurítási ünnepség Sávoly Pál a kész pályalemezen 65

66 A merevítőtartó elemek végleges kapcsolatainak készítése 66

67 1964. november Próbaterhelés A próbaterhelést 126 járművel (villamosok, autóbuszok, teherautók, locsolóautók), mintegy 2000 t-val hajtották végre 67

68 1964. november 21 Ünnepélyes megnyitó 68

69 A híd modellje A megnyitást követő nap tömegek a hídon 69

70 A művészeket megihlette az új híd is 70

71 71

72 A híd további élet -e 1990 A vasbeton gyalogjárdákat acélszerkezetre cserélték 1975 A híd első újrafestése 1972 megszűnik a villamosközlekedés a hídon 1973 elbontják a vágányokat 72

73 A híd élete napjainkig a második átfestés 2001 a budai feljárók felújítása 2002 parlamenti választások - installáció 2004 pályaszint alatti szerkezetek mázolása 73

74 Köszönöm a figyelmüket 74

75 Az előadás során bemutatott képek forrásai: - Budapesti Történeti Múzeum Képtár - Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum - Közlekedési Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum - Kiskörösi Közúti Szakgyűjtemény - UVATERV Tervtár - UVATERV Fotótár -FKF zrt. gyűjtemény -Hídépítő zrt. gyűjtemény -MScKft. gyűjtemény - Dr. Gáll Imre gyűjteménye - Dr. Domanovszky Sándor gyűjteménye - Kozma Károly gyűjteménye - Dr. Sigrai Tibor gyűjteménye - Földi András gyűjteménye 75