Komlósi Ákos Tóthné Dudás Margit Vastagh Zoltán. Pedaijógiai. szituaciók a tanárképzésben ~ _...-

Átírás

1 Komlósi Ákos Tóthné Dudás Margit Vastagh Zoltán Pedaijógiai szituaciók a tanárképzésben ~ _...-

2 3~ ~6.+-- Pedagógiai szituációk a tanárképzésben

3 Pedagógiai közlemények Az egyetemek és tanárképző főiskolák neveléstudományi tanszékeinek kiadványai I ",", -,' Komlósi Ákos-Tóthné Dudás Margit- Vastagh Zoltán.Pedagógiai szituációk a tanárképzésben Tankönyvkiadó, Budapest, 1987

4 A szerkesztőbizottság Nagy Sándor elnöke: Tartalomjegyzék. A szerkesztőbizottság tagjai: Ágoston György, Biszterszky Elemér; Cserné Adermann Gizella, Horváth Rezsőné, Papp János, Petrikás Árpád, Salamon Zoltán, Szarka József, Vastagh Zoltán, Vendégh Sándor 1'\ la :{;\I j. -'. Szerkesztette: Vastagh Bírálók: Zoltán Papp János Salamon Zoltán Bevezető 7 Kommunikációs képességek fejlesztése pedagógiai helyzetekben (Vastagh Zoltán) 11 A pályakezdő tanárok jellemző konfliktusa Néhány tanulság szociálpszichológiai elemzésekből 13 A szétsugárzó pedagógiai szituáció, Az interperszonális kommunikáció A pedagógiai szituációra vonatkozó tapasztalatok 24 A fejlesztés kiindulópontja Pedagógiai szituációkban alakítható kommunikációs képességek Szimulációs helyzetek 39 A pedagógusképzésre vonatkozó főbb tanulságok Irodalom ISSN ISBN Hallgatói szemiélet- és magatartásmód elemzése nevelési konfliktushelyzetekben (Komló si Ákos) A nevelési konfliktushelyzet és az elemzés szempontjai Az egyes konfliktusokban tanúsít ott hallgatói megítélés és magatartás A nevelési konfliktushelyzetekben tanúsított bánásmód alakulása tanárjelöltek körében A szülők és a pedagógusjelöltek bánásmódkülönbségei Néhány különbség a pedagógusjelöltek között, Melléklet Irodalom Komlósi Ákos, Tóthné Dudás Margit, Vastagh Zoltán, 1987

5 6 Pedagógusjelöltek kapcsolatteremtő és -alakító képességének formálása (Tóthné Dudás Margit). A pedagógus kapcsolatteremtő képessége a kommunikációelméleti kutatások fényében. A képmagnetofon felhasználásának tapasztalatai a pedagógusképzésben. A kutatómunka célkitűzései... A gyakorlat tematikája. A videofelvételek típusai. Improvizációs játékgyakorlatok. Ismeretlen szöveg felolvasása... Bemutatkozás. Szabadon választott téma előadása Előadás meghatározott témakörből...., Ismerkedés, beszélgetés, foglalkozás gyerekekkel. A videofelvételeken megvalósított kommunikációs helyzetek pedagógiai elemzése. A videofelvételek elemzésének és értékeiésé~~k' ~'Óds'z~~~i' : : : : : Eredmények, további feladatok... Irodalom ". Rezümék (angol, német, orosz) Bevezető A kötet szerzői a kutató-fejlesztő munka tanszéki rnűhelyébe vezetik az érdeklődőket, feltehetően elsősorban a felsőoktatás, a tanárképzés területén dolgozókat és a velük 'együttműködő kutató pedagógusokat, hallgatókat. Milyen kérdésekre keressük a választ? Ősrégi kérdéseket boncoigatunk, ugyanakkor csak a legközelebbi múltban találunk megközelítésükhöz jól használható eszközöket. Röviden így fogalmazhatjuk az alapkérdést : miért olyan nehéz a fiatal tanárnak "otthonosan mozognia" a kollégák, a szülők és a gyermekek világában? A nevelő-oktató munka terepén, az iskola személyi környezetében szociológiai, pszichológiai és más törvényszerűségek hatnak. A különböző tudományágak - elsősorban a felsoroltak problémánkra irányuló ágazatai - csak az utóbbi évtizedekben bontakoztak ki és váltak hozzáférhetővé számunkra is. Ez még akkor is így van, ha figyelembe vesszük jó néhány társtudományi fel fedezés régebbi létezését. Talán leginkább a rendszergondolkodásra volt szükség ahhoz, hogy hatékonyabban épüljenek össze a tapasztalatok. Közismerten nagy lépés volt például Ph. H. Coombs "Az oktatás világválsága" círnű könyve, amely rádöbbentett mindenkit az oktatási rendszer belső és külső összefüggéseire. Hasonlóképp új perspektívákat jelzett a kutatásban a kommunikációelmélet, a szervezetelmélet, más oldalról a szociálpszichológia megújuló, szintetizálódó, rendszerszemléletű fejlődése. Mindezekben támpontokat, újabb metodikákat, közelítésrnódokat találhat az iskolával foglalkozó kutató. A mi tanszéki műhelyünkben elsősorban nevelésszociológiai (-pszichológiai), empirikus jellegű kutatások folynak, de mindenkor azokra a kérdésekre keressük a választ, amelyeket a rnűködő nevelőszervezet é~ a benne tevékenykedő pedagógus vár tőlünk. 7

6 Milyen előzmények alapozták ezt a kiadványt? A hatvanas évek elején Kelemen László pedagógiai és pszichológiai megközelítése és metodikai igényessége vezette az akkori tanszéki kollektívát arra a meggyőződésre, hogy interdiszciplináris úton kell haladnunk, lehe.~ő~~g min~en el~i feltevésünket próbára téve a valóságos viszonyok kozott, az iskolai gyakorlatban. Azóta is nyomon követhető -, bár,ezt az?r~zágos,kutatások át- és újjászervezései sajnos alig-alig segirették -.nehany szamunkra izgalmas témakör folyamatos művelése. Ilyen,,~z Iskola és közvetlen környezete" círnű téma is, amelyben kiemelt figyelmet fordítunk az interperszonális viszonyok feltárására. A hetvenes évek elején bonyolítottunk le egy nevelési kísérletet amelyben az inte~perszo,nális hatásmechanizmus egy általunk felépítet; (megterv~zett) modoza~~t szembesítettük az. iskolák belső lehetőségeivel. Akozvetien tanulóí (szervezeti) viszonyok megismeréséhez Mérei Feren,c több szempontú szociometriája adta az alapot, Az összefüggések keresese hamarosan elvezet a rendszerszemléletű iskolakutatáshoz. Ebben ~ munkaf~zis.ban A. Lewin lengyel kutató rendszerközelítését igyekezt~nk. ~daptallll egy középnagyságú község iskolakörzetében. A sze~er~~n~1 Iskola azóta - megtanulva és alkotó módon fejlesztve a kutatási eljarasokat - a tanár- és továbbképzés egyik megyei bázisa., A~ elmúlt"évtized végén már rendszeresen felhasználtuk a szederkényi es mas - elsosor~an a szentlőrinci - kísérieti iskola kutató pedagógusain~k tapaszralaran. Szembesítve a legjobb pedagógusok eljárásait a ké _ zesben ~egt~nu.~ha~ó (és az átlagos képességűeknek megtanítható) mó~szertaní felkeszultseggel, arra az elhatározásra jutottunk, hogy intenzíve~b~~"~e~essük a h~tékon:.abb képzés útjait. A 6. számú országos kutatasi főirány akkori vezet Ol támogatták elképzeléseinket, és megbízást ka~tu?k a ta?á.rképzés egy újabb alternatívájának kidolgozására. A kut,at,a~fontos :s I~galmas volt számunkra. Elkészítettük a távlati cél közehtese~e~ elso v~ltozatát~ Mire ez elkészült, a főirányt átszervezték, az ~ny~gl tamogatas megszunt. A lehetőségek ugyan leszűkítették a kutatási savot, Ie kellett mondanunk a munkálatok tervezett kiszélesítéséről de me~m~radt,a~ a felelősséget érző kutatók, a mindig megnyerhető hallgatok es nehany közreműködö iskola is. Az ország más pedagógusképző intézményeiben is (legintenzívebben a~ E~T~.böIcsészkarának pedagógiai tanszékén és a Budapesti Tanítókepzo Főiskola neveléstudományi tanszékén, valamint az Országos Ok8 tatástechnikai Központban) intenzív kutatások indultak a pedagógusjelöltek jobb felkészítése érdekében. Leginkább a mikrotanítás (Falus Iván), a képességfejlesztő videós gyakorlatok (Poór Ferenc) és az önfejlesztő kiscsoportokra alapozott tréning vált ismertté (U. Kornoly Judit és munkatársai). Saját hagyományaink szerint mi leginkább ak. Lewin kutatásaira visszanyúló úgynevezett "T" -csoport fonalán haladtunk, s így - amint az a továbbiak ból is kitűnik - az önfejlesztő jellegű kezdeményezésekhez álltunk legközelebb. Természetesen minden más el képzelésből és az eredményes gyakorlat ból is igyekeztünk tanulni. Az utóbbi időszakban intenzívvé váló képzéskutatásainkat úgy kivánjuk fejleszteni, hogy hozzájáruljunk egy új típusú nevelésmetodika kialakításához. Ebben az iskolákban és pedagógus képző intézményekben felhalmozódó tapasztalatokat is hasznosíthatjuk, de termékenynek ígérkezik a kétféle szinten jelentkező tanulságok egymásra vonatkoztatása is. Érdeklődésünk elsősorban arra irányul, mi teszi hatékonnyá a fiatal nevelőt. Milyen szemlélet és eszközrendszer a leginkább megfelelő. Mi jellemzi hallgatóink magatartását konfliktushelyzetben? A pedagógusmunka alapvető jellemzője, hogy szakadatlan konf1iktusok közepette zajlik. Komlósi Ákos tanulmánya arról a vizsgálat ról számol be, amelyben tipikus konf1iktushelyzetekkel szembesítették a tanárjelölteket. Ilyen jellegű vizsgálatot előzőleg laikusok (szülők) körében is végeztek. Mód nyílik tehát a különbségek kimutatására. Néhány jellemző megállapítás: hallgatói nk (a vizsgálatban részt vett szülők csoport jához hasonlóan) a normák megítélésében bizonytalanok. Ennek következtében nehezen képesek másokat (tanítványaikat, gyermekeiket) biztonsággal orientálni, befolyásolni. A kont1iktusmegoldások elemzése alapján inkább a szituatív magatartás mutatható ki. A hallgatók konf1iktustűrése megfelelő. A fiúk általában direktebb, "korlátozóbb módon" járnak el. A tanulmányból kiolvasható, milyen irányú eltérés mutatkozik a keresett, pontosabban a leginkább kívánatos "indirekt-interaktív tipushoz" viszonyítva. Ezúton jól felhasználható javaslatokat kapunk arra vonatkozóan, hogyan is segíthetnénk a megkérdezettek Iejlődését. Kiemelkedett néhány tulajdonság, (képességegység) jelentősége, mint a kooperativitás, a konfliktustűrés, az empátia. Az önértékelési gyakorlatok után a hallgatókban is megerősödött az önmegítélés és önfejleszrés igénye. 9

7 Milyen másodéves hallgatóink kapcsolatleremtő és -alak író képessége? Dudás Margit tanulmánya egy - több féléven keresztül fejlesztett - hallgatói csoport dokumentumaira épül. Alkalmas arra, hogy bevezesse az olvasót az ilyen típusú munkába, amelyre jellemző a nondirektív közelítés, a videós rögzítés és visszajelzés, valamint a folyamatos szembenézés a tipikus pedagógiai helyzetekkel, konfliktusokkal. A kísérlet tapasztalatai ból tükröződik, hogy hallgatóink rendkívül fogékonyak, az új típusú együttműködés közelebb hozza őket az oktatóhoz. Elemi erővel hat rájuk mindaz, amit a képernyő visszajelez. Tükröződik a magatartás merevsége, az élettelen szövegmondás, a másra figyelés nehézsége és a nem verbális jelzések értelmezésének gondja. Mindezt nem az oktató, hanem a közösen kibontott tapasztalat mutatja meg. Itt mindenki részese a folyamatnak, nem lehet "kilépni a szituációból". A képességfejlesztő szituációk között azok voltak a leghasznosabbak, amelyeken hallgatóink általános iskolás gyermekekkel foglalkezhattak. Ilyenkor tapasztalhatták a gyermekek sajátos viszonyulását, átérezték felelős helyzetüket. Keresték önmaguk igazi kifejeződését, meglepődtek a gyermeki reakciókon. Érdekes az a részlet, amelyben arról beszélnek, miért féltek a csendtől. (Mi minden történik ilyenkor? Ez is lehet eszköze a figyelemfelkeltésnek. sőt az aktivizálásnak is.) A kapcsolatteremtő és -alakító képesség lényegét és a vizsgálat során feltáruló helyzeteket a kötet áttanulmányozásával az olvasó maga is beavatott ként fedezheti fel. Remélhetően ebből - és más tapasztalataink megismeréséből - az olvasó nak saját élményei is felelevenednek, vitatkozni támad kedve, és maga is gazdagodva tér vissza saját kutatómunkájához, oktatói tevékenységéhez.: De talán akadnak olyanok is, akik maguk is új vizsgálatokba kezdenek, vagy eddigi eredményeiket velünk is megismertetik majd. Örömmel várjuk a visszajelzéseket és más kutatóhelyek közlernényeit. 10 A szerkeszui Vastagh Zoltán Kommunikációs képességek fejlesztése pedagógiai helyzetekben A pályakezdő tanárok jellemző konf1iktusa A jelenség, amely kutatói érdeklődésünket felkeltette, közismert. A tanár képzés évei után - akár jeles diplomával a zsebében - a fiatal tanár nehezen képes tudását a tanórák konkrét szituációiban adekvátan alkalmazni. Még inkább így van ez a tanórán kívüli nevelési helyzetekben. Volt tanítványok leveleiben gyakran olvashatunk erről a megtorpanásról. A következőket panaszolják: "Nehezen értik a gyermekek azokat a fogalmakat, amelyeket meg kell tanítani." "Nem köti le őket a magyarázat, nem figyelnek, mással foglalkoznak." Lehet és kell is válaszolnunk ezekre a levelekre, mégis nyilvánvaló, hogy az egyoldalú kommunikáció okainak feltárása és a megfelelő közelítés lehetőségeinek keresése a megelőző, felkészítő évek feladata lett volna. A panaszok, kezdeti konfliktusok másik jellegzetes típusa is kiolvasható az őszinte levelekből : "Csak a jó tanulók figyelnek rám... " "Nehéz kapcsolatokat teremteni... " "A kollégák nem értenek meg, elavult módszerekkel dolgoznak, egyesek talán irigykednek rám... " Ezekre a kérdésekre is tudunk válaszolni, bár nehezebben, mint az előzőekre. Az emberi kapcsolatok megértése, önmagunk elhelyezése, majd pedig nevelő-oktató törekvéseink érvényesítése a bonyolult társadalmi, intézményi körülmények között, többnyire igen nehéz feladatnak bizonyul. Olyannyira nehéznek, hogy erre igazán felkészíteni a tanárképzés évei alatt nem is lehet. A jelenleginél jobban felkészíteni azonban lehetne, sőt régóta kellene is. A probléma gyökere messze visszanyúlik a pedagógusjelöltek élettörténetébe. Talán a középiskolai orientációs időszakban tehetnénk a legtöbbet az önismeret és a pályaismeret megfelelő szintű beépítésével azért, hogy a szuggesztív, másokra is hatni képes diákokat megnyerjük a tanári hivatás vállalására. Ugyancsak itt volna.érdemes fejlesztő-önképző gyakorlatokat szervezni mindazoknak, akik peda- II

8 csoport viták a csoportviszonyokat tették láthatóbbá. A hallgatók Személyiségének formálása és a csoportviszonyok befolyásolása között] kölcsönhatás pontosabb leírása és elemzése további kutatási feladat. A pedagógiai gyakorlat munkamenetében a hallgatói csoportok számára szokatlan volt a hagyományosnál egyenrangúbb, személyesebb oktató-hallgató viszony. A tematika megvalósítása érdekében is szükség volt arra, hogyagyakorlatvezető toleránsabb, visszahúzódó bb legyen, közvetett irányítóként dolgozzon együtt a hallgatókkal. A csoportok többsége hamar hozzászokott ahhoz, hogy itt nem alárendeltek, hanem sokkal inkább partnerek. A hallgatók véleményeiből kitűnik, hogya féléves munka során szerzett ismeretek, a pedagógiai-kommunikációs szituációk kipróbálásából, elemzéséből és értékeléséből származó élmények és tapasztalatok nemcsak a hallgatók műveltségét, ismereteit gyarapították, hanem sokuk pályához való viszonyában, beá/lítódásában is történtek változások, a szerzett élmények a hivatástudat alakulásához is hozzájárultak. A hallgatók által regisztrálható eredményekből erre következtethetünk, a változás bizonyítása további kutatómunkát igényel. Az általunk kipróbált gyakorlat rendeltetésére, eredményességére hatással van, hogy a képzés korszerűsítési elképzeléseinek van-e előzménye és folytatása. Igazolódott, hogy a pszichológiai előzményeket (empátia, önismeret, csoportviszonyok áttekintése) erősíteni kell, és a tapasztalatok sok támpontot adhatnak a pedagógiai képességek további fejleszteséhez, a mikrotanítási gyakorlatok, majd a tanítási gyakorlatok megvalósításához. \ A tanulmányban - bár részletesen Írtunk a pedagógiai gyakorlatról - nem tudtuk eléggé érzékeltetni, hogy a hallgatók kal közösen végzett, közvetlen emberi kapcsolatokon alapuló kísérletező-kutató munkában nagyon sok öröm és szépség volt. Irodalom 1. Buda Béla (1967): A közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete és ennek pedagógiai perspektívái. Pedagógiai Szemle, 10. sz Buda Béla (1974): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Szakkönytár sorozat, 25. köt. Budapest.. 3. Büky Béla (1979): A beszéd tanítás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest. 4. Czakó Gábor (1980): Ha én tanár lennék... In.: Tanárok és diákok. Szerk.: Horváth Péter, Kockás Sándor. Táncsics Könyvkiadó, Budapest. 5. Falus Iván (1979): A pedagógus tevékenység elemzésének és alakításának módszerei. In.: Személyiségformálás és hivatásra nevelés a pedagógusképzésben. Debrecen, Fuller, F. F., Manning B. A., (1973): Self-Confrontation Reviewed: A Conceptualization for Video Playback in Teacher Education. Review of Educational Research 34. No Galicza János (1981): Tekintély és alkotás a pedagógusmunkában. Tankönyvkiadó, Budapest. 8. G. Donáth Blanka, (1977): A tanár-diák kapcsolatról. Tankönyvkiadó, Budapest. 9. G. Donáth Blanka (1981): Személyiségformáló kiscsoportmunka az iskolában. Akadémiai Kiadó, Budapest. 10. Gerbner, G., (1977): A kulturális mutatók. In.: Kommunikáció 1. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (Szerk.: Horányi Özséb) Budapest. ll. Jacobson, R., (1969): Hang - jel- vers. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 12. Kelemen László (1981): Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest. 13. Kériné Soós Júlia (1969): Tanárok élete és munkája. Szociológiai Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 14. Kézdy Balázs (1979): A személyiség alkalmasságának vizsgálata és

9 fejlesztésének lehetőségei a pedagógusképzésben. (Mentálhygiéniai szempontok és javaslatok) Kézirat. 15. Kósáné Ormai Vera (1981): A pedagógus és a nehezen nevelhető (szociálisan inadaptált) gyermek. Akadémiai Kiadó, Budapest. 16. Kuzmina, N. V., (1967): Ocserko pszichológii truda ucsityelja Izd. Leningradszkovo Univ. 17. Makarenko Művei V. kötet (1955): Akadémiai Kiadó, Tankönyvkiadó, Budapest. 18. Mohás Lívia (1979): Metakommunikációs hatás - szernélyiségfejlesztés. Köznevelés, 2. sz Poór Ferenc (szerk.): (1980,1981,1982): Képmagnetofon alkalmazása a pedagógusképzésben és továbbképzésben I-ll-lll. OOK Veszprém. 20. Szeléndy Gábor (J 979): Apályaválasztás és a hivatástudat vizsgálata tanítóképzős hallgatók körében. Pedagógiai Szemle, 6. sz Ungárné Komoly Judit (1978): A taruto személyiségének pedagógiai-pszichológiai vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest. 22. Zifreund, U., (1971): Improvisationsübungen im Rahmen des Microteaching als Beispiel für kompenzatorische Lernorganisation. In.: Programmiertes Lernen, Unterrichtstechnologie und Unterrichtsforschung. 23. Vastagh Zoltán (1985): Kommunikációs szituációk a tanár képzés folyamatában. In.: Kommunikációs szituációk pedagógiai elemzése (szerk.: Vastagh Zoltán) Pécs, JPTE TK Pedagogical Situations in Teacher's Training The authors of the volume attempt to give answer to the question of how novice teachers' relationship with pupils, colleagues and parents can be facilitated and made more effectual. The communicational structure of pedagogical situations is approached in an interdisciplinary way and strategies ev ol ved by research and developmental activity are demonstrated. Having focused on the psychological and the social psychological background to the problem, the first study then analyzes the staff's findings, It is followed by describing situational games which purport to develop prospecfive teacher's training is also included. How sophomore students can solve educational conflicts and what behaviour they exhibit in conflict situations is the concern of the second study. Findings are compared wi th those obtained in a previous survey which involved parents. The third contribution assesses the findings of a longitudinai experiment in the course of which the author taught sophomore groups using an experimental curriculum and video. Successive situations developed undergraduates' ability to establish and form contacts. The main merit of the volume is that it adequately characterizes the pedagogical-cornrnunicational situation as crucial to the educational process. It also suggests that the developmental situation-sets should be made part of the training

10 Padagogische Situationen in der Lehrerbildung Die Autoren dieses Bandes suchen die Antwort auf die Frage, wie die Eingliederung der frischgebackenen Lehrer in die Welt der Kinder, Kollegen und Eltern erleichtert and erfolgreicher gemacht werd en könn te. Die Kommunikationsstruktur der padagogischen Situation wird aus interdisziplinarer Sieht erschlossen und es werd en auch die wahrend der Forschungstatigkeit entwickelten Förderungsverfahren vorgestellt. Die erste Studie umrei/3t den psychologischen, sozialpsychologischen 'Hintergrund und analysiert die bisherigen Ergebnisse dieses LehrstuhlkolJektivs. Darauf folgt die Vorstellung der Situationsspiele, die Fahigkeiten der angehenden Lehrer zielgerichtet fördern un deren Schul/3folgerungen auf die Lehrerbildung. Die zweite Studie untersucht die erziehende Konfliktlösungsfahigkeit der Lehrerstudenten des 2. Studienjahres, sowie ihr Verhalten in den Konf1iktsituationen. Die Angaben der Erhebung werd en mit denen der zuvor mit Eltern durchgeführten Erhebung verglichen. Die dritte Studie beschreibt die Ergebnisse eines longitudinalen Experiments, in dem der Verfasser eine Gruppe des 2. Studienjahres der Lehrerstudenten nach einer experimentellen Thematik mit Anwendung von Video- Technik geführt hat. Die Situationsreihen des Experiments hatten den Zweck, die Kentakt- und Gestaltungsfahigkeit der Studenten zu entwickeln. Wichtigste Lehre dieses Bandes ist, da/3 die adaquate Erschlieziung der padagogisch-kommunikativen Situation 'eine der Grundlagen der Erziehungspraxis ist. Im weiteren wird der Vorschlag gemacht, die konkreten, fördernden Situationsreihen in das Bildungssystem einzubauen. 118 I1e.n;arOrHQeCKHe caryanaa B nponecce rro,n:rotobkh rre.n;arorhqeckhx xanpon ABTOpbI C60pHlfKa OTbICKHBalOT otbet Ha BO~POC, KaK nosro-n, MOJIO.n:bIM npeno.n:abatejislm ner-re H 3cpcpeKTHBHee npacnocoőarscs K llikojibhoh cpene,.n:etslm, KOJIJIeraM H po.n:htejislm ztereá. I10CJIe roro KaK asropu packpblbalot KOMMyHHKaTHBHylO crpyxrypy nenarornsecxax chtyau;heh B CBeTe Me:>Knpe.n:MeTHbIX HCCJIe.n:OBaHHH, OHH npanortar nphembi, pa3pa6otahhbie HMH B npouecce HayqHO-HCCJIe.n:OBaTeJlbCKOH.n:eSlTeJlbHOCTH. B nepsoü CTaTbe npe.n:ctabjlehbi nchxojiorhqeckhh H COU;HaJlnCHXOJlOrHqe- CKHH cpoh o6cy:>k.n:aemoh np06jiembi H peayrn.rarsr HCCJle.n:OBaTeJlb- CKOH pa60tbi KOJlJleKTHBa Kacpe.n:pbI.. 3aTeM npe.n:ctabjlehbi arpsr B HC~CCTBeHHO BocnpOH3Bo.n:eHHbIX chtyau;hslx (garnes), HMelOIu;He CBoeH uensro pa3bhth HaBbIKH CTy.n:eHTOB, H BbIBO.n:bI, crrenannsre abtopamh B CBSl3Hc rrpoueccoxr no.n:rotobkh ne.n:arorhqeckhx xaztpob. Bo BTOpOH CTaTbe nytem ahkethpobahhsl H3yqeHa c O.n:HOH CTOpOHbI cnoco6hoctb cryzrearos sroporo xypca peunrn, neziarorasecxae KOHcpJlHKTbI, a c ztpyroá - HX noserrenne B KOHcpJrnKTHbIX caryanasx..n;ahhbie BbIllIeynoMSlHyTbIx HCCJIe.n:oBaHHH cpaaaana- IOTCSl c.n:ahhbimh upensaparem.nor-, ahkethpobahhsl pozrarenea. B rperseü crarse onacansr peayns rarr.r JlOHrHTy.n:HHaJIbHOro axcnepaxreara, B xozre KOTOporo abtop CTaTbH BeJI 3aHSlTHSlB rpynnax cty.n:ehtob arcporo xypca no 3KcnepHMeHTaJIbHOH rrporpaxoae, HCnOJIb3ySl BH~eoTexHHKy. EbIJIH C03.n:aHbI cepaa 3KcnepHMeHTaJIb- HbIX chtyau;hh c nensro pa3bhtb y CTy.n:eHTOB cnoco6hocth BCTyrnrn, B Me:>KnepCOHaJlbHbIe KOHTaKTbI. I1oyqHTeJlhHOCTb zranaoro C60pHHKa 3aKJllOqaeTCSl B TOM, qto aztexsaraoe npezrcraaneane KOMMyHHKaTHBHo-ne.n:arOrHqeCKOH CH- TyaU;HH SlBJISleTCSl OCHOBOH ne.n:arorhqeckoh npakthkh. ABTOpbI C60pHHKa rrpezinararor BKJlIQqHTb KOHKpeTHbIe cepaa chtyau;hh B cncresry no.n:rotobkh ne.n:arorhqeckhx~lm"b /. r,;wr ~1J't! ~- I ~ 1"A.:f1/1 i fii::.. 119

11 A sorozat eddig megjelent kötetei: Falus Iván: A mikrotanítás elméleti és gyakorlati kérdései Cserné Adermann Gizella: "Önmagát beteljesítő jóslat" a pedagógiában Ágoston György: Az osztrák iskolaügy alakulása Bábosik István: Jellemformálás és jellernfejlődés _l. Tankönyvkiadó Vállalat. A kiadásért felelős: Petró András igazgató Dabasi Nyomda, Budapest-Dabas. Felelős vezető: Bálint Csaba igazgató. Raktári szám: /5. TA I/D Felelős szerkesztő: Révészi Valéria. Műszaki igazgatóhelyettes: Lojd Lajos. Grafikai szerkesztő: Nagyisiók Mária. Műszaki szerkesztő: Kátai Éva. A kézirat nyomdába érkezett : augusztus. Megjelent: 1987.június. Példányszám: Terjedelem: 7,5 (A/5) ív + melléklet. Készült fényszedéssei, Íves ofszetnyomással, az MSZ és az MSZ szabvány szerint

12 34,-Ft 1.1c 53032/5 -- A szerzők a kutat6-fejlesztő munka tanszéki mghelyébe vezetik az érdeklődőket. Választ keresnek arra a kérdésre, miért olyan nehéz a fiatal tanárnak "otthonra találnia" a kollégák, a szülők és a gyermekek világában. A szoclálpszlchol6gla és a kommunlkácl6elmélet eredményeit felhasználva, sokoldalúan tárják fel a tipikus nevelési helyzeteket és konfliktusokat. A szakmai-emberi beilleszkedés eredményességét elsősorban azzal kivánják biztositani, hogy intenziv képességfejlesztő szltuácl6sorokat Iktatnak be a képzési folyamatba. Bemutatják a pedag6glal-kommunlkáclós szituácl6 adekvát feltárásának módjait és az erre épülő képességfejlesztési tréningeket. A kötet hasznos olvasmánya pedag6gusjelöltekkel foglalkoz6 elméleti és gyakorlati szakemberek számára.