A PÁTROHAI CSILLAGSZEM ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A PÁTROHAI CSILLAGSZEM ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÁTROHA 2019

2 Ajánlás: Óvodánknevelőközösségeajánljaezta programota Szülőknek,a leendő Szülőknek,azIskolának a szorosabbegyüttműködésérdekében az ÖnkormányzatKépviselőtestületénekésmindazoknak,akikfontosnaktartják, hogycsaládiaslégkörbenazegyéniképességekfigyelembevételével gyermekeinkbenkialakuljona tanulásirántigény,a kommunikációs-és együttműködésiképesség,ésfelkészüljeneka kudarcokéssikerekelviselésére.

3 Az emberbenazérzelmekhamarabbfejlődnek,mintazértelem,tehátelőbb szeretünk,mintgondolkodunk.amilyenekazokazemberek,akiket szeretekésbecsülök,amireőktanítanak,azleszekén,aztfogomhinni (BrunszvikTeréz)

4 1. Az óvodánk jellemző adatai Óvodánk neve: Csillagszem Óvoda Székhelye: Telefonszáma: Telephelye: Telefonszáma: Pátroha, Iskola út 7. szám / Pátroha, Petőfi út 77. szám 45/ Az óvodánk fenntartójának neve: Községi Önkormányzat Pátroha Címe: Pátroha, Kossuth út 82. szám Telefonszáma: 45/ Az óvodai csoportok száma: 5 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Bedő Pálné

5 1.1 Óvodánk bemutatása Óvodánk a Rétközben elhelyezkedő községben, két épületben öt csoporttal működik. Községünkhöz tartozik a Bajorhegy tanya, ahonnan az óvodás gyermekeket iskolabusz hozza és viszi. A háromcsoportos épület az Iskola utcában, a kétcsoportos pedig a Petőfi utcában található. Mindkét óvodának tágas, nagy udvara van, ahol a gyerekek mozgásigényüket kielégíthetik. A háromcsoportos óvoda szomszédságában található az általános iskola. A csoportok kialakításánál a gyerekek életkorát vesszük figyelembe minden tanév elején, mely alapján meghatározzuk, hogy osztott, vagy részben osztott csoportként fog üzemelni. Óvodásaink több mint fele hátrányos szociális környezetből érkezik, és kb. 40% cigány etnikai származású. Mivel a család által közvetített értékek messzemenően befolyásolják a személyiségfejlődést, elemeznünk kell az óvodába járó gyerekek családi hátterét. A szülők általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez az iskolázatlanság nem párosul az óvodai nevelés iránti közömbösséggel. A szülők többsége értékeli az óvoda családi nevelést kiegészítő tevékenységét. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Óvodánk nevelőtestülete elkészítette saját nevelési programját, amelyben megfogalmazta az alapító szándékát, küldetését. Programunk elkészítésekor figyelembe vettük: a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről, évi LV. törvényt a évi CXC. törvény módosításáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet.

6 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1 Gyermekkép A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, Ebből következően: - gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, - az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére törekszünk, - biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi neveléskiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedéseink a gyermekink személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Óvodánkban miközben teljesülnek az óvó- védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő funkciók, megteremtődnek gyermekeinkben az iskolás korba átlépés pszichikus feltételei Óvodai nevelésünk alapelvei, célkitűzéseink Fontos feladatunknak tartjuk a gyermekek gondozását, óvását, az egészséges életmód feltételeinek biztosítását, valamint óvodásaink egyéni készségeinek és képességeinek megfelelő, tevékenységbe ágyazott értelmi fejlesztését, melynek eredményeképpen elősegítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A hátrányok csökkentését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. A gyermekek szociokulturális hátterét és az iskola által támasztott igényeket figyelembe véve továbbra is előtérbe helyezzük a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Intézményünk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A csoportszoba berendezésével, kellékeivel lehetőséget adunk gyermekeinknek a párhuzamosan végezhető tevékenységek közötti szabad választásra.

7 Alapelveink közé tartozik a szeretetteljes, érzelemgazdag, családias, nyugodt légkör megteremtése, mely a gyermekeknek biztonságérzetet nyújt és elősegíti a gyermekek kommunikációs- és együttműködési képességének tevékenységek által való fejlesztését, ahol a gyermek szabadon megnyilatkozhat, kérdezhet, hibázhat, próbálkozhat és tévedhet is. Továbbá fontosnak tartjuk gyermekeink környezettudatos magatartásának kialakítását. Nevelésünk biztosítja óvodásaink számára a szabad játékot, e tevékenységen keresztül lehetővé tesszük és segítjük gyermekeink személyiségfejlődését, az egyéni képességeik kibontakoztatását. Biztosítani kívánjuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megőrzését, társadalmi integrálását szeptembertől, alapító okiratunkban, az intézmény tevékenységei közé került a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Óvodánk biztosítja az integráltan foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. E feladat nagy kihívás a nevelőtestület számára. Óvónőinknek minden befogadó csoportban rendelkezniük kell bizonyos alapismeretekkel a fogyatékosság számos körülményeiről, illetve maximálisan együtt kell működniük a gyermek fejlesztését segítő szakemberekkel. Sok szülő igényli a valláserkölcsön alapuló nevelést is Intézményünk nevelési értékei Intézményünk 2002-ben vette fel a Csillagszem Óvoda nevet, nevelésfilozófiánkból fakadóan, melyet Móra Ferenc következőképpen fogalmazott meg:

8 Szeresda gyermeket!hiszolyhálásszegény, egyszerrekönny,mosolyragyogcsillagszemén, Ahhoz, hogy ilyen csillogó gyermek szemek nézzenek ránk fontos, hogy nevelőközösségünk olyan személyekből álljon, akik nyitottak, felkészültségüket folyamatosan fejlesztik, és szem előtt tartják a nevelés hatékonyságát növelő módszertani, törvényi változásokat.

9 3. Óvodánk nevelési feladatai - Derűs, élménygazdag óvodai légkörben, sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, a évesek körében. - Egyéni képességekhez és életkori sajátosságokhoz igazodó pedagógiai munka az iskolai életmódra való felkészítés érdekében. - Speciális célunk a család által közvetített értékek megismerése, a családi nevelés segítése és a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése az eredményes iskolakezdés érdekében Óvodai nevelésünk általános feladatai - Óvodás gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. - Tágas, világos élettér megteremtése, amelyben családias légkörben történik a nevelés. - A gyermekek gondozottságának biztosítása és az egyéni képességektől függő testápolással, öltözködéssel, táplálkozással kapcsolatos szokások kialakítása. - Fontosnak tartjuk a gyermekek mozgásigényének kielégítését a szabadban és az óvoda épületén belül egyaránt. - Törekszünk a csoportos és egyéni, a spontán és tervezett élmények nevelési- és tanulási folyamatban történő tudatos feldolgozására, mely a társadalmi gyakorlatra és az eredményes iskolakezdésre való felkészítést szolgálja. - Szükségesnek tartjuk a spontán szerzett tapasztalatok ismeretek rendszerezését, bővítését, az értelmi képességek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és az alkotóvágy fejlesztése érdekében. - Törekszünk minél előbb felismerni a problémás gyermekeket, és egyéni fejlődésünk érdekében szakember segítségét kérjük. Az általuk javasolt fejlesztési területeket beépítjük munkánkba. 9

10 - Fontosnak tekintjük olyan felnőtt-felnőtt, gyermek-felnőtt, gyermekgyermek kapcsolatok kialakítását, amelyek érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozottságot nyújtanak és segítik a szociális tulajdonságok és magatartásformák kibontakozását. - Feladatunk a társas, a közösségi és egyéni élet során mások érdekeinek autonómiájának, másságának figyelembe vételével a konszenzusra való törekvés képességének megalapozása. - Elengedhetetlennek tartjuk az anyanyelvi nevelést a kommunikációs és együttműködési képesség kialakítása érdekében, valamint olyan magatartásminták közvetítését, amelyek lehetővé teszik önmaguk vállalását, gyengéikkel és értékeikkel együtt, valamint a sikerek és kudarcok optimális elviselését. - Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy beszédkultúránk példamutató, szakmai és nyelvi szempontból igényes legyen. Nyelvhasználatunk óvodásaink fejlettségéhez, életkorához igazodjon. Céljaink elérése érdekében artikuláltan, megfelelő beszédtempóban, választékosan kommunikálunk Egészségnevelés és egészséges életmódra nevelés az óvodánkban Célunk A gyermekek egészséges életvitel iránti igényének alakítása, valamint a testi fejlődésüknek elősegítése, az egyéni képességek, életkori sajátosságok, valamint a családból hozott szokások figyelembe vételével. Feladataink - A gyermekek egészséges fejlődése érdekében egészségük védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Óvodásaink gondozása, testápolással, tisztálkodással, étkezéssel - kiemelt figyelmet fordítva a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésére, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzésére -, a fogmosással, öltözködéssel, pihenéssel, betegség megelőzéssel, és az egészség megőrzéssel kapcsolatos igényeik kielégítése és szokásainak kialakítása. - Gyermekeink testi képességeinek fejlesztését szolgáló mindennapi edzési lehetőségek megteremtése és gyakorlása. 10

11 - A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - Óvodásaink fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozásával. - Szükség estén megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az otthon megkezdett helyes életritmus kialakítása az óvodában folytatódik, vagy a család szociokulturális hátrányából adódóan itt kezdődik el. A rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra és befolyásolják az egészséges testi és szellemi fejlődést. Valljuk, hogy minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, a kellemes közérzet. Az oldott légkörben végzett önkiszolgáló feladatok lehetővé teszik a tevékenységek begyakorlását. Fontosnak tartjuk, hogy a végzendő feladatok és ismeretek nehézségi foka igazodjék az egyéni képességekhez és életkori sajátosságokhoz. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem, edzés és pihenés- alvás. Az egészségmegőrzés érdekében heti egy alkalommal sószobai foglakozáson vesznek részt, valamint a kiegészítő zöldség és gyümölcsfogyasztással is hangsúlyozzuk a helyes táplálkozás fontosságát, mint az egészségmegtartás fontos eszközét. Gondozás A testi-lelki szellemi egészség egyik alapfeltétele gyermekeink testi komfort érzetének kielégítése. A testápolással, öltözködéssel, táplálkozással kapcsolatos feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok végzése közben lehetőséget kívánunk adni a tevékenységek többszöri gyakorlására, mely alakítja óvodásaink énképét, segíti önállóvá válását. Ehhez a folyamathoz elengedhetetlen a gyermeki tevékenység értékelése, ezért a napi életritmus megtervezésénél elegendő időt kell biztosítanunk, hogy mindez nyugodt, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így érhetjük el, hogy a hátrányos helyzetű családból érkező óvodásainknak is igényévé váljon a testi komfort-érzet kielégítése, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés, kultúrált étkezés és a környezet esztétikuma iránti igény. 11

12 Testi nevelés A testi nevelés magába foglalja gyermekeink levegőzésével, edzésével, természetes mozgásigényének kielégítésével kapcsolatos feladatokat. Fontosnak tartjuk, hogy valamennyi évszakban minél több időt töltsenek gyermekeink a szabad levegőn. A helyi adottságokat figyelembe véve törekedjünk arra, hogy minél több tevékenység játék, étkezés, mozgás és a kezdeményezések a szabadban történjen. Gyermekeink gondozásával, testi nevelésével, mozgásfejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása elősegíti óvodásaink egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a higiénés szabályok betartására a környezet tisztán tartása, portalanítása, fertőtlenítése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása melyek a gyermekek immunrendszerét erősítik. A prevenció érdekében a szakemberek bevonásával a szülők és óvodásaink számára előadásokat, egészség és sportdélutánokat szervezünk. Szeretnénk megvalósítani óvodásaink éves rendszerességgel történő védőnői orvosi fogorvosi szűrését, melyek feltárhatják a további kezelést igénylő problémákat. E vizsgálatok során mi óvónők helyettesíthetnénk a szülőt és teremthetnénk meg azt a bizalmi légkört, mely az orvos beteg kapcsolat kialakításához nélkülözhetetlen. Gyermekeink egészségének megóvása magába foglalja a baleset-megelőzést is, ezért nagy gondot kell fordítanunk az óvodában található eszközök, használati tárgyak ellenőrzésére, karbantartására és a hibaforrások megszüntetésére. Kiemelten kívánunk foglalkozni óvodásaink önmaguk és társaik testi épségének megóvására nevelésével. Az egészségvédelem mellett fontosnak tartjuk a levegő, és a napfény együttes hatásával biztosított testi edzettséget. Ennek elérése érdekében minél több időt kell a szabadban töltenünk, az időjárásnak megfelelő öltözékben. Nyáron óvodánk adottsága lehetővé teszi, hogy gyermekeink az udvaron mezítláb járhassanak, mely a lábstatikai rendellenességek megelőzését, illetve javítását teszi lehetővé. A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésünkben, hiszen kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, elősegíti a harmonikus testi lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. 12

13 Szem előtt kívánjuk tartani az egyéni képességekhez és az életkori sajátosságokhoz igazított terhelési szintek megválasztását, mely kedvezően befolyásolja a testi képességek fejlődését. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a hozzájuk kapcsolódó szabályok rögzítésével érhetjük el, hogy gyermekeink egyre nagyobb biztonsággal használják a szereket, eszközöket. Ügyelnünk kell arra, hogy a mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok szem előtt tartásával segítsük a helyes higiénés szokások kialakítását. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy gyermekeink jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben lehetőség szerint szabadban mozogjanak. Nevelőközösségünk fontosnak tartja, hogy a szülőket is megismertessük az örömmel végzett mozgással, erre jó lehetőséget adnak a családdal együtt szervezett farsangi és gyermeknapi versenyek. Pihenés alvás Az egészségesen fejlődő gyermeki szervezetnek szüksége van a pihenésre. Legfontosabb a pihenéshez szükséges jó levegő és nyugodt légkör biztosítása, valamint gyermekeink egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vétele. A nyugodt alvás biztosítása érdekében fontosnak tartjuk a pizsamában történő pihenést. 13

14 A fejlődés várható jellemzői korcsoportonként Gondozási területek Testápolás Öltözködés 3 4 évesek 4 5 évesek évesek - kis segítséggel szappannal mossanak kezet, arcot, - ruhájuk ujját húzzák fel, kezüket a kézmosóba rázzák le, - kis segítséggel saját törölközőjükbe szárazra töröljék kezüket, arcukat, - WC használat után próbálkozzanak a WC papír használatával és a WC-t húzzák le, - próbálkozzanak a zsebkendő használatával, - fogukat evés után mossák meg, - kis segítséggel fésülködjenek. - ruhájukat kis segítséggel gombolják, - kis segítséggel vetkőzzenek és öltözködjenek, - cipőjüket önállóan húzzák fel, próbálkozzanak a sálak, sapkák egyszerű bekötésével, - időnkénti felszólításra ruhájukat tegyék a jelükhöz - - önállóan tisztálkodjanak, - időnkénti felszólítással mossanak kezet, ha szükséges, - önállóan használják zsebkendőjüket (tüsszentéskor is) - egyre kevesebb segítséggel vetkőzzenek és öltözködjenek, - cipőjüket fűzzék be és kössék bokrára, - ruháikat összehajtva tegyék a helyére, - ágyneműjüket és pizsamájukat kis segítséggel hajtsák össze. - figyelmeztetés nélkül mossanak kezet, - váljék igényükké hajviseletük rendben tartása - önállóan, megfelelő sorrendben vetkőzzenek és öltözzenek, - váljék igényükké ágyneműjük és pizsamájuk összehajtása 14

15 Gondozási területek Táplálkozás Önkiszolgálás 3 4 évesek 4 5 évesek évesek - étkezéskor az edényeket és evőeszközöket helyesen fogva, önállóan vigyék az asztalukhoz, - a kanalat, villát, szalvétát megfelelően használva, önállóan egyenek, - a nem kívánt ételt hagyják tányérjukon - felnőtt segítéségével gyakorolják az egyes használati tárgyak alkalmazását, - étkezéskor az edényeket, evőeszközöket önállóan helyezzék el az asztalon, - kis segítséggel a csoportszoba átrendezésében vegyenek részt - próbálkozzanak a kancsóból való töltéssel, - csukott szájjal rágva, tisztán étkezzenek, - szalvétájukat felszólítás nélkül használják, - ügyeljenek az asztal és környéke rendjére - az év eleji átmeneti időszakban az önmaguk szükségletét kielégítő eszközöket biztonsággal használják - étkezés közben kultúráltan viselkedjenek, - váljék igényükké az asztal esztétikus megterítése és rendje, - próbálkozzanak a kés használatával - az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként lássák el, - segítsenek az ágyak berakásában és a csoportszoba átrendezésében, - vegyék észre mindazokat a feladatokat, melyekben segítséget nyújthatnak 15

16 3.3 Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés biztosítása óvodánkban Célunk Egy olyan érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése és biztosítása, melyben a gyermekek szociális fejlődése és érzelmi nevelése harmonikusan megvalósulhat, kialakulhatnak saját értékes normái, a hazaszeretethez és a szülőföldhöz való kötödés, melyek által fejlődik nemzeti identitástudatuk. Feladataink - Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése és biztosítása. - A gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlesztése, az együttélés és a szociálisan elfogadható önérvényesítés alapvető normáinak megalapozása, a társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadásával és tiszteletben tartásával. - Az énkép, az önismeret, az önértékelés fejlesztése. - Az érzelmi átélés képességének alakítása, a szociális, esztétikai és erkölcsi érzelmek fejlesztése. - Gyermekeink számára olyan életszerű helyzetek teremtése, ahol valósághű körülmények között olyan tapasztalatokat szereznek, melyben a saját normáikat tudják kialakítani. - A gyermekek nyitottságára építve, segítség nyújtás ahhoz, hogy óvodásaink megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja. Az emberi személyiség bonyolult szociális és pszichológiai rendszerben fejlődik, melynek legfontosabb időszaka a gyermekkor, leglényegesebb közvetítője a család és legmeghatározóbb személye az édesanya. Hosszú ideig az anyával való kapcsolat a legfontosabb a gyermek életében. Az anyai öl melege, a szeretett személy hangja, simogatása jelenti számára a biztonságot, szükségletei kielégítését. Éppen ezért a 3-4, vagy akár 5 évesen óvodába kerülő gyermek ezt a légkört keresi az új környezetben is. Mivel az óvodás korú gyermek alapvető szükséglete az érzelmi biztonság és az őt körülvevő világ megismerésében is az érzelmei vezérlik, ezért fontos feladatunk: 16

17 Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése és biztosítása - Fontosnak tartjuk, hogy a beiratkozáskor intézményünkbe látogató gyermeket megismertessük az óvónénijével, a csoportszoba és az udvar berendezéseivel. - Beszoktatáskor megengedjük, hogy az édesanyja, nagyobb óvodás testvér addig maradjon az új óvodással, ameddig igényli. - Igyekszünk megismerni és biztosítani a gyermek azon otthon kialakult szokásait, amelyek az új és számára idegen környezetben az otthon biztonságát nyújthatják. (pl. kedvenc játékkal, textíliával való alvás) - Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportszoba esztétikus berendezésével, a gyermekek színvilágához igazodó textíliákkal segítsük a barátságos légkör megteremtését. - Alapvető követelménynek tekintjük a gyermekben jelentkező érzelmi függőség kielégítését és egy olyan szeretetteljes kapcsolat kialakítását, amelyben a gyermek érzi, hogy őt olyannak szeretik, amilyen. - A sajátos nevelési igényű gyermekeknél, fontos annak a megéreztetése, hogy ők is lehetnek valamiben kiemelkedően jók. Ilyen érzelmi támaszt nyújtó óvodai légkörben a modellhatásunk és a szoktatás által kívánjuk elérni, hogy óvodásaink mind az egymással, mind a felnőttekkel való kapcsolataikban az értelmes együttműködésre alkalmassá váljanak. Ezzel óvodánk felvállalja a 3-8 éves gyermek szocializációs folyamatának tudatos irányítását. A gyermekek erkölcsi, szociális fejlődése érdekében ránk váró feladatok - A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése. A személyiség fejlődésnek egyik fokmérője a társas kölcsönhatások milyensége. A gyermek állandó visszajelzést vár tőlünk a saját viselkedésére vonatkozóan. Minden kapcsolat alapja a kapcsolat megteremtése. Feladatunk, hogy személyes példánkkal tudatos szoktatással kialakítsuk a gyermekben a kapcsolat felvétele iránti igényt és az ehhez tartozó viselkedési szabályokat. - Az együttélés és a szociálisak elfogadható önérvényesítés alapvető normáinak megalapozása. 17

18 Közös szabálytanítással, következetességünkkel, a pozitív példa megerősítésével kívánjuk elérni a konfliktusok megfelelő kezelését. A konfliktusok megoldásához erőszakmentes mintát adunk. A társas kapcsolatokhoz szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak gyakorlás során fejlődnek. A magunk viselkedésével egyrészt mintául szolgálunk, másrészt pedig tudatosan megtervezzük azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a gyermekek társas kapcsolatai alakulnak, mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség. Különös figyelmet kívánunk fordítani a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, sajátos törődést igénylő gyermekek elfogadó szeretetére, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus...) Valamint fontosnak tartjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése érdekében a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel történő együttműködést. Ahhoz, hogy a gyermekek a különböző élethelyzetekben megfelelően tudjanak eligazodni, meg szeretnénk nekik tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak. Az illemszabályok tanítása során gondolnunk kell: a köszönés módjára, a bemutatkozással, megszólítással, tudakozással, étkezéssel, vendégvárással, ajándékozással, jó megjelenéssel kapcsolatos illemszabályokra. Beszélnünk kell a gyermekek életében előforduló, de óvodán kívüli viselkedési normákról is. Fontos, hogy értelmes és az óvodásaink számára elfogadható szabályokat fogalmazzunk meg, s e normákat intézményünk minden felnőttje magáénak vallja. Óvakodjunk a szabályok merev alkalmazásától, ha gyermekeink körülménye megkívánja, legyünk készek a szokások megváltoztatására. Alapvető, hogy óvodásaink a nap folyamán gyakorolják az egymásra figyelést, az egymáshoz való alkalmazkodást, az egymásért való lemondást és egymás segítését. A közös feladatvégzés és személyes példánk által fejleszthető az erőfeszítésre való képesség, az önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat megalapozása, a minél jobb megoldás iránti igény, és az ezután jelentkező megelégedettség, mint érzés iránti vágy alakítása. Az énkép- önismeret, önértékelés fejlesztése Fontosnak tartjuk, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó légkörben úgy szervezzük meg óvodásaink tevékenységét, hogy legyen módunk 18

19 gyermekeink megnyilvánulásaira, teljesítményeire konkrét módon reagálni, és ezzel autonómiájuk kibontakoztatását segíteni. Ezen megjegyzések alapján a gyermek képes felmérni a csoportban betöltött helyét, érzi mi az, ami neki nagyon jól megy, mely helyzetek megoldására képes önállóan és így szociálisan elfogadható módon érvényesíteni magát. Valljuk, hogy az óvónő modellhatása, az óvónő és gyermek, illetve a dajka és gyermek közötti szeretetteljes kapcsolat az alapja a viselkedésminták átvételének, a nemzeti, kulturális értékek, erkölcsi normák, szabályok elfogadásának és a konfliktusok megoldásának is. Az ilyen érzelmi biztonságot nyújtó légkörben fejlődnek a gyermekek érzelmei is. Óvodás korú gyermekeink érzelmi fejlődése területén ránk váró feladatok - Az érzelmi átélés képességének alakítása A hozzánk való pozitív kötődés, a különös dolgokra való együttes rácsodálkozás, a közösen végzett megfigyelés adja az alapot óvodásaink empatikus képességének fejlődéséhez. Tanuljunk meg gyermekeink érdekében minden újra rácsodálkozni, s a már jól ismert meseszereplő helyzetébe úgy élni bele magunkat, mintha először hallanánk róla. Egy hétköznapi esemény, vagy ünnepi pillanat egyaránt lehetőséget nyújt az érzelmi átélésre. A mi feladatunk, hogy soha ne maradjunk közömbösek. - Az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása A társas érintkezésben a nem verbális kommunikáció épp olyan közlésértékkel bír, mint a verbális. Gondolatainkat, érzelmeinket a tekintetünkkel, mimikánkkal, gesztusainkkal éppúgy kifejezhetjük, mint szavainkkal. Ezért vigyázzunk arra, hogy a kétféle rendszer harmonizáljon egymással. Agyermekekpontosanérzékelik,hogya verbális közlésta nem verbálisközlésmegerősíti-e,vagy ellenkódolástváltkia gyermekből.az elsőesetben hitelesséválunk,igaznakérzia gyermekazt,amit mondtunk.a másikesetbenelbizonytalanodik,nem tudjaeldönteni,melyikközlésünkazigaz. 19

20 Ez nemcsak az együttélést nehezíti meg, hanem megzavarja a gyermek eligazodását az érzések világában. Tudatosan irányítsuk a gyermekek figyelmét a testbeszédre. Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy gyermekeink megfejthessék a különböző érzelmekkel összefüggő testtartásokat, mimikákat. A közösen átélt élmények erős szálakkal kötik össze az óvónőt és a gyermeket és személyes példánkkal segíthetjük a gyermeket érzelmei kifejezésében. A mesélés, bábozás, dramatizálás kiapadhatatlan forrása az érzések átélésének, eljátszásának. Mindezen feladatok megvalósítása közben fejlődnek ki óvodásainkban: - A szociális érzelmek A szociális sajátosságokat figyelembe véve tervezzük meg feladatainkat az önbizalmuk erősítése, valamint a kudarcok elkerülése céljából. A közös élmények, tevékenységek gyermekek közötti kapcsolatokat hoznak létre: barátságokat, rokonszenven alapuló néhány fős csoportokat. Ezekben a kisebb közösségekben való élet segíti a gyermeket abban, figyelembe vegye a másikat, érezzen együtt társával, ismerje fel és el, ha bánatot, fájdalmat okozott pajtásának. Így érezheti át, hogy adni és segíteni legalább olyan jó, mint kapni és segítettnek lenni. Fontos feladatunknak tartjuk olyan szokásrendszer és napirend kialakítását, amelyben jut elegendő idő és hely a kisebb csoportokban akár elvonultan való tevékenységre is, valamint őszinte, természetes magatartásunkkal példát mutatunk és türelmesen, következetesen jelezzük elvárásainkat. - Az esztétikai érzelmek Gyermekeink az otthoni környezetükből nagyon eltérő ízlést alapozó tapasztalattal kerülnek óvodába. A mi feladatunk a tudatos esztétikai nevelés során olyan élményekhez juttatni a gyermekeket, melyekkel a környező világ az érzékszerveik által felfoghatóvá válik, ebben felismerik az esztétikumot, képessé válnak ennek befogadására és alkotó módon való létrehozására. Nyitottságunkkal, igényességünkkel modellként állunk és így segítjük a gyermekek esztétikai élmények iránti vágyának megalapozását. Ezzel alakítjuk óvodásainkban a szép iránti fogékonyságot, a művészi élmény befogadására való igényt és képességet. - Az esztétikai érzelmek fejlesztésének területei Verselés, mesélés: 20

21 Melynek során a gyermek arcán tükröződő érzelem ad visszajelzést számunkra az irodalmi mű hatásáról. Így nyújthat esztétikai élményt a vers dallamossága, játékos rímei vagy hangutánzó szavai, a mesében rejlő titokzatosság, a csodálatos tájak és szereplők leírása vagy a bonyodalom megoldása. Éneklés, énekes játék, zenélés: Mely nemcsak színesíti a hétköznapokat, hanem lehetőséget ad nem hétköznapi érzelmek kiélésére. Kodállyal együtt valljuk, hogy a zene fogékonnyá tesz a szép befogadására és serkent a szép létrehozására, általa esztétikai élmény részesei lehetünk akár előadóként, akár hallgatóként. Rajzolás, mintázás, kézimunka: Mely lehetőséget ad arra, hogy óvodásaink kifejezzék érzéseiket, illetve a gyermekek világához közel álló műalkotásokon keresztül bevezessük őket mások érzelemvilágának megértésébe. Gerő Zsuzsa az ezzel kapcsolatos nevelői teendőket a következőkben fogalmazta meg: Azóvodapedagógusigenfontosfeladataa kreatív tevékenységekorientálása:olyanélményeket,benyomásokatadjona gyerekeknek,amelyekalkotótevékenységformájábanvezetődnekle. Ez azalkotótevékenységpedigolyanlégkörbenfolyjon,aholmindenki szabadonmegnyilatkozhat,kérdezhet,hibázhat,variálhatéstévedhet is. Ha nem ragaszkodunk mereven a valósághű ábrázoláshoz, színhasználathoz és arányossághoz, hanem engedjük, hogy fantáziájuk szabadon szárnyaljon, akkor válnak a vizuális szép iránt fogékony és ezért tenni vágyó felnőttekké. A külső világ tevékeny megismerése: Melynek során óvodásaink észreveszik, megfigyelik, átélik az őket körülvevő világ természeti szépségeit, hagyományok ápolásával, jeles napok feldolgozásával elősegítik a szülőföldhöz való kötődést. - Az erkölcsi érzelmek 21

22 Fontosnak tartjuk, hogy ebben az értékválságos korban óvodánk felvállalja az erkölcsi értékek közvetítését. A szociális erkölcsi normák: Kialakítása, elfogadása a gyermek társas kapcsolataival és a mi példaadásunkkal van szoros összefüggésben. A hétköznapi élethelyzetek, a mesék és elbeszélések egyaránt jó lehetőséget biztosítanak a jó és rossz megkülönböztetésére, felismerésére. Ha a gyermek személyes megtapasztalása, érzelmi átélése párosul a mi helyes értelmezésünkkel és személyes példánkkal, akkor kialakul gyermekeinkben az őszinteségre, igazmondásra, felelősségvállalásra és a gyengébben védelmére, segítésére való törekvés. A Biblián alapuló erkölcsi normák: Gyermekeinkkel való megismertetését a szülők közel 40 %-a igényli. Ezen óvodások számára az uzsonna utáni időben tart gyermekórát egy hitoktatói végzettséggel rendelkező óvónő és egy kívülálló hitoktató. A gyermekórákon az életkori sajátosságokat figyelembe véve és azokra építve hallanak óvodásaink bibliai történeteket. A hitoktatás lényege, hogy gyermekeink ebben a fogékony korban meghallják az örömhírt: az Úr Isten szereti őket, annak ellenére, amilyenek. S Isten által válik képessé a barát és ellenség szeretetére. A hitoktatók vágyát jól tükrözi Harold Garner mondása: Előszörmegtanuloma tanítómatszeretni,azután a tanítómbibliáját,azutána tanítómistenét. Gyermekeink számára életszerű helyzetek teremtése - Biztosítjuk gyermekeink számára a természetes helyzetben történő tapasztalatszerzést, melynek tartalmát gyermekink érdeklődéséhez igazítjuk. - A gyermeki tevékenységeken alapuló, felfedező, problémaközpontú ismeretszerzést a komplex, integrált és projektrendszerű keretek között tervezzük és szervezzük. Segítség nyújtás a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek kialakításához, megismeréséhez. 22

23 - A nemzeti identitástudat erősítése érdekében megismertetjük gyermekeinkkel nemzeti jelképeinket: Magyarország címerét, nemzeti zászlóját, valamint a Szent Koronát. - Nemzeti ünnepeink megértése, méltó megünneplése érdekében, régi fogalmakkal (ágyú, huszár, kard, stb...) ismertetjük meg gyermekeinket, történeteket mesélünk, verseket, énekeket ismerünk meg, zászlót, kokárdát készítünk. - A karácsony és a húsvét ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományok felelevenítésével, dramatikus eljátszásával örvendeztetik meg nagycsoportosaink óvodánk más óvodai csoportjait, valamint a Cédrus Idősek Klubjában jelenlévő embereket. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Személyes példánkkal és az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével szeretnénk elérni, hogy óvodáskor végére gyermekeink biztonsággal eligazodjanak a társas kapcsolatokban fontos szerepet játszó alapvető illemszabályok alkalmazásában. Önmaguk túlbecsülése, illetve leértékelés nélkül találják meg helyüket a közösségben és szociálisan elfogadható módon érvényesítsék elgondolásaikat. Vegyék észre és értékeljék a környező világ esztétikumát, merjék bátran kifejezni érzelmeiket. Fokozatosan épüljön be értékrendjükre a társkapcsolatokat meghatározó: megértés, őszinteség, segítés. Váljék igényükké az esztétikum alkotó módon való létrehozása. Egyre inkább tudjanak különbséget tenni az erkölcsi jó és rossz között, mások érdekeinek szem előtt tartásával. Kialakulnak saját értékes normáik, megismerkednek hagyományokkal, népszokásokkal, nemzeti értékekkel, erősödik a nemzeti hova tartozásuk érzése. 23

24 3.4 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása óvodánkban Célunk Gyermekeink érdeklődésére, kíváncsiságára építve az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből tapasztalatok gyűjtése és e tapasztalatok változatos tevékenységek által való feldolgozása. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése, amelyek elválaszthatatlanok, és az óvodai élet egészét áthatják. Feladataink - Az óvodai nevelés módszereinek segítségével a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése által, a spontán szerzett tapasztalataik, ismereteik rendszerezése, bővítése során, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás közben bővüljenek megismerő (kognitív és verbális) képességeik. - Gyermekeink megismerési vágyának, kíváncsiságának, egyéni érdeklődésének kielégítése. - Játékos tevékenységek által az értelmi képességek fejlesztése. - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, a helyes mintaadással és szabály közvetítéssel. - Az anyanyelvismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszedés kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - Gyermekeink érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve kívánjuk biztosítani a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. - További feladatunknak tartjuk óvodásaink spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését, bővítését, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését. 24

25 Gyermekeink megismerési vágyának, kíváncsiságának, egyéni érdeklődésének kielégítése - Figyelemmel kísérjük gyermekeink otthonról hozott élményeit, figyelembe vesszük érdeklődési körüket és ezekre alapozva tervezzük meg a sétákat, kirándulásokat, beszélgetéseket. - Egy-egy érdeklődési körrel mélyebben is foglalkozhatunk és így adhatunk lehetőséget a témával kapcsolatos képeskönyvek, folyóiratok, videofilmek nézegetésére és az ezzel kapcsolatos képek gyűjtésére. (növény és állatvilággal, illetve természeti jelenségekkel kapcsolatos témák) Játékos tevékenységek által az értelmi képességek fejlesztése - Mivel a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere, ezért az óvodai élet szinte minden pillanata alkalmas a tanulásra. - Az életkori sajátosságokból adódóan a minél több érzékszervet igénybe vevő tapasztalást és játékos cselekedtetést tartjuk fontosnak gyermekeink fejlődése szempontjából. - Egy-egy témát minél alaposabban és több oldalról kívánunk megközelíteni, ezt segíthetjük a játék során gyermeki megismerést mélyítő kérdésekkel, mely által fejleszthetjük óvodásaink érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét és gondolkodását. - Elengedhetetlennek tartjuk, hogy óvodásainkat a képességeiknek megfelelő feladatok elé állítsuk, melyek sikerélményhez juttatják őket, erősítik az önbizalmukat és bátorságot adnak a nehezebb problémák megoldásához. Éppen ezért fontos, hogy minél jobban megismerjük gyermekeinket, hiszen csak ezen ismeretek birtokában fejleszthetjük egyénileg őket. - A gondolkodási műveletek fejlesztése érdekében óvodásainkat spontán, illetve manipulált problémahelyzetek elé állítjuk és ezek megoldását az eszközökkel végzett tevékenységekkel segítjük. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a helyes óvónői mintaadással - Miközben személyes példánkkal gazdagítjuk óvodásaink szókincsét, és alakítjuk az egymásra való odafigyeléssel kapcsolatos viselkedés kultúrát sikerélményhez juttatjuk gyermekeinket, ügyesítjük beszédszerveiket, fejlesztjük beszédhanghallásukat. 25

26 - Ahhoz, hogy gyermekeink összefüggően, értelmesen és örömmel beszéljenek, fontosnak tartjuk a különböző beszédhelyzetek biztosítása által a szóbeli szövegalkotás fejlesztését is Bűnmegelőzési program Óvodánkban A program elnevezése az OVI-ZSARU nevet kapta, hisz óvodás korú nagycsoportos gyermekek részére készült, biztonságra nevelő program. Ők hamarosan iskolába mennek, hosszabb-rövidebb időt már egyedül illetve felnőtt felügyelete nélkül is eltölthetnek otthon vagy az utcán és adott esetben önálló döntésekre kényszerülhetnek. Ebben a korban már el tudják a jó és a rossz cselekedetet különíteni, és tudatában vannak a rossz esetleges következményével. Bár még nem kerülnek kapcsolatba a bűnözéssel elkövetőként, azonban sajnos áldozatokká válhatnak, hisz fokozottan ki vannak téve kisebb-nagyobb baleseteknek. Életkori sajátosságuk a játékosság és kíváncsiság, de még nincs elég tapasztalatuk, így sokszor nem ismerik fel a veszélyt sem, és nem is tudnak megfelelően viselkedni. Saját érdekükben életkori sajátosságaiknak megfelelő módon kell őket felkészíteni, tájékoztatni a biztonságos és helyes viselkedésformákat illetően. Meg kell ismertetni velük az önállóság lényegét, a felelősségtudatot, s azt, hogy hogyan tudják megóvni magukat a rájuk leselkedő veszélyektől, hisz legtöbbször nem áll majd mellettük olyan felnőtt, akitől megkérdezhetik, mit kell tenniük egy kialakult helyzetben. Az óvodai foglalkozásokon és az otthoni feladatokon keresztül szerepet vállal benne az egyenruhás rendőr, az óvodás, az óvónő, a szülő, akár a nagyobb testvér, nagyszülő is. Célunk: Gyermekeink elsősorban nagycsoportosok biztonság érzetének segítése, erősítése. A pozitív viselkedésminták közvetítése. Az áldozattá válás megelőzése, annak elősegítése, hogy szükség esetén tudjanak és merjenek segítséget kérni a rendőrtől. Feladataink: - Az egyéni ismeretek feltérképezése az áldozattá válással kapcsolatosan, az életkori sajátosságnak megfelelő szintű információk átadása. - A mese eszközeivel új gyermeki nézőpontok megismertetése. - A témakörök feldolgozása során az áldozattá válással összefüggésbe hozható fogalmak tisztázása, az ok-okozati összefüggések feltárása, melyek a későbbi viselkedésüket befolyásolhatják. 26

27 Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: - A fejlettségi szintnek megfelelő ismeret átadása. - Türelmes, sok esetben hosszabb rögzülési folyamat beiktatása. - Pozitív diszkrimináció, a munkák értékelésénél. A program során óvodai közegben találkozhatnak gyermekeink az első foglalkozás keretében egyenruhás rendőrnővel, aki bemutatja felszerelését, kötetlen formában beszélget velük, megismerteti nagycsoportosainkat Rendőr Robival, Rosszcsont Ricsivel és Rosszcsont Rozival, megajándékozza őket szituációs helyzeteket tartalmazó kifestővel, melynek tematikája alapján fog folyni mindkét nagycsoportban a program. A további foglalkozásokat a programban résztvevő óvónő tartja a rendőrnővel történt módszertani konzultációt követően. A tevékenységek gyermekeink életkori sajátosságait figyelembe véve mesékre, történetekre, szerepjátszásra épülve a témák feldolgozását segítő kesztyűbábok megszemélyesítésével történik. A program témakörei: 1. Ismerkedés szabályai (ki az idegen számunkra, mit mondhatunk el idegen embernek magamról és a családomról). 2. Szabályok, utasítások betartásának fontossága (kinek az utasításait tartsuk be, kinek fogadjunk szót s miért). 3. Idegen személlyel történő találkozás, kapcsolat, ajándékelfogadás szabályai (Utcán, játszótéren, idegen lakásban). 4. Egyedüli otthon tartózkodás szabályai (telefonálás, idegen beengedése a lakásba). 5. Veszélyes eszközök is lehetnek, nem játékszer (háztartási eszközök, szúró-vágó eszközök használata, testi épség megóvása). 6. Közlekedés szabályai (gyalog, kerékpárral, utasként gépkocsiban). A témakörök feldolgozása nem csak az óvodában történik. Mind a hat játékos foglalkozás után egy-egy feladatlapot, vagy színezőt visznek haza a gyerekek, melyet otthon a szülővel közösen oldanak, meg, színeznek ki, melynek során a szülő is tájékozódhat gyermeke ismereteiről. 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1 Személyi feltételek 27

28 Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll, melynek kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és azt segítő alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése érdekében szakember közreműködését vesszük igénybe. Ha migráns gyermek érkezne óvodánkba akkor feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvodai csoportokban csoportonként két óvónő és egy szakképzett dajka dolgozik. A törzsállományban lévő óvónők felsőfokú óvónőképző végzettségűek. Az óvónők közül egy közoktatás vezetői, kettő tanítói, egy pedig hitoktatói oklevéllel is rendelkezik. A nevelőközösség döntő többségének munkáját az új iránti fogékonyság a többre, jobbra való törekvés jellemzi. Ezért is tartjuk szükségesnek továbbképzéseken való részvételt, illetve a folyamatos önképzést, melynek eredménye képen minden óvónőnk megszerezte a 120 kredit pontot. Évek óta odafigyelünk arra, hogy jó óvónői párok alakuljanak ki, hisz a nevelésnél nagyon fontos az óvónők által közvetített értékek összhangja. A dajkákkal is közvetlen egymás munkáját segítő kapcsolatban vagyunk. Célunk olyan felnőtt-felnőtt, gyerek-felnőtt, gyerek-gyerek kapcsolat kialakítása, amely biztonságot, kiegyensúlyozottságot nyújt és segíti a helyes szociális tulajdonságok és magatartásformák szokássá válását. A csoportokban az óvónők napi váltásban dolgoznak és tevékenység területenként megosztva folyik a nevelőmunka. A szülők és fenntartó igényeit figyelembe véve 7 órától 17 óráig tartunk nyitva, és ez idő alatt óvónők foglalkoznak gyermekeinkkel. Az SNI gyermekek ellátását szükség esetén a fogyatékosság típusától függően külső, szakirányú pedagógus segíti. 4.2 Az óvodánk tárgyi feltételei Óvodánk épületei a község közepén két különböző mellékutcában helyezkednek el, légvonalban egymástól nem messze. Három csoport az Iskola utcai, a két csoport a Petőfi utcai épületben található. A természetes megvilágítást a megfelelő számú és méretű ablakok biztosítják. 28

29 A csoportszobák berendezése évről évre esztétikusabbá válik a vessző- és naturfa bútorokkal. A textíliák is egyre inkább tükrözik az igényességet, vidámságot. A gyermekek eszközei is színesek, tarkák., és a gyermekek kézmagasságában helyezkedek el. A gyermekek mozgásigényét a kialakított tornaszobák jól szolgálják. Az átalakítás és bővítés következtében megszépült és bővült a mosdó és a mellékhelyiség mely az intimitásnak megfelel. Mindkét épület udvarán megfelelő a napos és árnyékos területek aránya. Az udvaron elhelyezett fajátékok változatos mozgáslehetőséget kínálnak Az óvodai élet megszervezése Az óvodánkban folyó nevelés megtervezése során alakítjuk ki gyermekeink óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, amely által nyugodt, kiegyensúlyozott és biztonságot adó légkört teremthetünk óvodásainknak. A napirend megtervezésekor gondolnunk kell arra, hogy biztosítsuk a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére, valamint elegendő időt biztosítsunk a szabadlevegőn való tartózkodásra, a szokásrendszerek kialakítására és a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozására. A törvényi változások feladatai értelmében még inkább igyekeztünk a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazított napirendet létrehozni, melyben a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Óvodásaink számára növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozásokat tervezünk, szervezünk, melyek fejlesztik együttműködő képességüket, feladattudatukat. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A nevelésünk időkereteinek megtervezésekor az évszakok változásait, a gyermekek fejlődésében bekövetkezett változásokat, valamint a tornaszoba vizesblokk várakozásmentes kihasználtságát is figyelembe kell vennünk. Javaslatunk a csoport-napirend elkészítéséhez: Tevékenység ek Játék, szabadon Kiscsoport Iskola út Középső csoport Nagycsoport Petőfi út Kis-középső Nagycsoport csoport 29

30 választott tevékenység Frissítő mozgás Tízórai Testápolás Játék, szabadon választott tevékenység az udvaron Előkészület az ebédhez, ebéd Fogmosás, levegőzés Pihenés, alvás Frissítő mozgás, testápolás Uzsonna Játék Hetirendünk a napirendhez hasonlóan a rendszerességet és nyugalmat kell, hogy biztosítsa. A beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél alkalmazkodóbb keretet állítsunk össze. Hetirendünk elkészítésénél szem előtt kell tartanunk, hogy olyan keretek között folyjon a személyiségfejlesztés intézményünkben, mely által gyermekeink alkalmassá válnak az eredményes iskolakezdésre. Figyelni kívánunk arra, hogy elegendő időt adjunk a gyermeki kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására vagy közös megvitatására. A gyermeki tevékenységek szervezeti formáit óvónőink szabadon választhatják meg az anyagtól és technikától függően, előtérbe kívánjuk helyezni a szervezett mikrocsoportos kötetlen foglalkoztatási formát. Javaslatunk a csoportok hetirendjének elkészítéséhez: Heti megjelenítés Szervezeti forma Fejlesztés tartalma Osztott Részben osztott Osztott Részben osztott 30

31 Verselés, mesélés 2-3x 2-3x kezdeményezés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 1x 1x kezdeményezés szervezett, kötetlen Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 1x 1x kezdeményezés szervezett, mikro-csoportos, kötetlen Külső világ tevékeny megismerése Mozgás 1x 1x Környezet 1x 1x szervezett, kötött szervezett, kötött, differenciált feladatadással kezdeményezés szervezett, mikro-csoportos, kötetlen Matematika 1x 1x szervezett, mikro-csoportos, kötetlen Differenciált fejlesztés Heti 2x kezdeményezés szervezett, mikro-csoportos, kötetlen 31

32 4.4. Csoportszervezés Az óvodai csoport szerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük: - az óvoda hagyományait, adottságait - a szülők igényeit - a gyermek fejlettségi (testi, lelki, szociális) mutatóit - az integrációt elősegítő csoportalakítás lehetőségeit - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztásának figyelemmel kísérését (szegregálás elkerülése) - minden 3 éves gyermek felvételének biztosítását a gyermekek fejlődése érdekében. Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés). A csoportokat lehetőség szerint mindkét óvodapedagógus és dajka végigviszi az iskolába lépésig. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja Óvodánk csoportszerkezete Óvodánk hagyományait, adottságait, lehetőségeit, hozzáállásunkat és a szülők igényeit figyelembe véve az azonos életkor szerint szerveződő csoportszerkezetet tartjuk optimálisnak. Az osztott életkorú csoportokban hosszabb ideig megélhető a barátság, jobban elmélyülhet az óvónő-gyermek kapcsolat, mert nem cserélődnek a gyerekek évente. Mivel a szelekciós elv csak az életkor, ezért az ilyen csoportokban több az azonos játékeszköz iránti igény, az azonos játéktéma, melyekben jobban érvényesül a csoporthatás. A gyermekek hatnak egymás tetteire és cselekvéseire, megkövetelik a szabályok megtartását, modellként szolgálnak egymás számára. Óvodánkban részben osztott csoportok is működhetnek, a helyi adottságok miatt (gyermeklétszám, életkor). E csoportban fokozott empatikus képességet kell tanúsítanunk, hisz egyszerre kell beleélni magunkat a 3-4-5, valamint az éves gyermek érzelemvilágába. Szocializációs szempontból e csoportszerkezet előnye, hogy a nagyobbak számára több lehetőség nyílik a kisebbek segítésére és a nagyok modellhatása érvényesülhet. (De sajnos ez néha visszafelé is érvényesül.) 32