Igazságügyi könyvszakértői vélemény

Átírás

1 Ügyszám: 18.B. 703/2007/281. Kirendelő bíróság: Fővárosi Bíróság Igazságügyi könyvszakértői vélemény a Balázs László és 11 társa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntette és más bűncselekmények miatt indított bűnügyben Készítette: Bartha Gyula igazságügyi könyvszakértő Készült: 3 példányban + 1 CD-n 1. A megbízás 2 A Fővárosi Bíróság a címben jelzett, 18.B. 703/2007. szám alatt folyó bűnperben január 28-án kiadott határozatában a Be (4) bekezdésén alapulóan könyvszakértő kirendeléséről döntött. Szakértőként Bartha Gyula igazságügyi könyvszakértőt (igazolvány száma: 5487) rendelte ki. 2. Előzmények A vádirat szerint a Baumag cégcsoport március 1-jétől Balázs László irányításával épült ki. A cégcsoport élén a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai (Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) álltak, és az közös vezetéssel működött, A szövetkezet értékpapírokat (szövetkezeti üzletrészeket) hozott létre és bocsátott ki, azokat befektetőknek értékesítette, hozamfizetés, a papírok visszavásárlásának ígéretével. Az így szerzett pénzt a cégcsoport gazdálkodó tevékenységébe fektették be. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet holdingot hozott létre, és végezte a cégcsoport társaságainak tulajdonosi irányítását. Ezt a szerepet év végéig a Baumag Holding Vagyonkezelő Rt látta el, amely a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, és jogutóda, a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt állt. A szövetkezetekről szóló törvény január 1-jétől megváltozott. Ezért a további vagyonbevonást a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezeten (Jelenleg AGENDA-H Vagyonkezelő Szövetkezet) keresztül végezték. Emiatt a holding vezetője a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet lett. Ezzel párhuzamosan, több tranzakción keresztül, a Baumag Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Rt-hez került át a cégcsoport vagyona feletti ellenőrzés decemberétől a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet folyamatos tranzakciókkal megszerezte a cégcsoportban szereplő cégek feletti közvetlen irányítást. A Baumag cégcsoport a befektetőktől bevont vagyont több területen hasznosította, így az építőanyagkereskedelemben, az építőiparban és a vendéglátóiparban. A Királybróker Rt. tőkepiaci tevékenységet végzett, a Király Lízing Kft. pedig termelőeszközök lízingbe adásával foglalkozott. A működés első időszakában a cégcsoport az építőanyag-kereskedelemre alapozta működését, ennek irányítását a Kamaraerdei Tüzép Kft látta el, Később egyre inkább az építőipari tevékenységre és az ingatlanforgalmazásra, ingatlanfejlesztésre helyeződött át a hangsúly, ezért a kisebb építőanyag-ipari cégeket beolvasztották az építőipar területén működő cégekbe. A szükséges tőke bevonására szövetkezeti tagsági jogviszonyt létesítettek a befektetőkkel (főként magánszemélyekkel), akik a belépéskor szövetkezeti üzletrészt is jegyeztek. A befektetők kötelesek voltak a szövetkezetbe tagként belépni, csak így vásárolhattak üzletrészt. Ahhoz, hogy a befektetők üzletrészt tudjanak vásárolni, a szövetkezet milliárdos összegű üzletrészt képzett. Az üzletrészek visszavásárlásából származó befektetői árfolyam-nyereség utáni SZJA-t a szövetkezet vonta le és fizette be az állami költségvetésnek. 3

2 A visszafizetendő befektetéseket a szövetkezet könyvelésében a saját tőke részeként jelenítették meg, majd a visszavásárolt üzletrészek állományát is folyamatosan üzletrésztőkeként mutatták ki évtől, a szövetkezeti törvény változása miatt a befektetőktől bevont vagyont a Baumag Holding Rt-n keresztül juttatták el a cégcsoport más társaságaihoz, azok tőkeemelése révén. A vádirat szerint a cégcsoport működéséből fakadó vagyonszükségletet, valamint a hitelezői igények kielégítését a cégcsoport leányvállalatainak értékpapírjaira vagy szövetkezeti üzletrészekre alapozott adásvételi ügyletekkel biztosították. Ezen értékpapírok és szövetkezeti üzletrészek a cégcsoporton belül fizetőeszközként működtek, noha a fiktív tőkeemelések és a fiktív üzletrésztőke-képzés miatt a vagyonelemek mögött nem állt a névértéküknek megfelelő vagyon január 1-jétől megváltozott a szövetkezetekről szóló törvény, nem lehetett saját üzletrészt forgalmazni. Emiatt megváltoztatták a vagyon bevonására irányuló konstrukciót, a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet 50,5 Mrd Ft üzletrészt kapott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezettől, ezt a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet tőketartalékba helyezte, abból üzletrésztőkét képzett, amelyet a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezetnek juttatott. Ezután az üzletrészeket a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet forgalmazta, a befolyt pénzt továbbra is a Baumag Holding Rt-n keresztül a cégcsoport működésébe vonták be. A befolyt pénzből néhány beruházást elkezdtek, megpróbáltak befektetési tevékenységgel is foglalkozni, de nem sok sikerrel. Mivel a cégcsoport az időszak folyamán nem működött nyereségesen, az üzletrészek forgalmazásából adódó adósság egyre növekedett októberében a kilépők számának növekedésével a tőkeáramlás iránya megfordult, a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet a hitelezők felé vállalt kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. Először elnöki utasítással a hitelezői igények teljesítését 30 %-ra korlátozták, majd október 9-én a kifizetéseket beszüntették, Hitelezői kérelemre elrendelték a szövetkezet felszámolását, felszámolóként a Mátraholding Rt-t rendekék ki. A vádirat szerint a Baumag cégcsoport működtetését a kisbefektetők finanszírozták, akik a befektetéseik elvesztése révén jelentős vagyoni hátrányt szenvedtek, ezáltal a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet fizetésképtelensége nagyobb társadalmi csoportot érintő, súlyos következményekkel járt. 3. A szakértő feladatai A kirendelő végzés a szakértő feladatául a következőket határozta meg: 1. A korábbi szakvélemény a kirendelő végzés alapján elsőként feltérképezte a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez (később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, majd Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) kapcsolódó gazdasági társaságokat. A szakértő a szakvéleménye elkészítésekor támaszkodhat ezekre a megállapításokra. A szakértőnek ebben a kérdéskörben vizsgálatokat nem kell végezni, figyelemmel arra, hogy az egyes társaságok tulajdonviszonyainak vizsgálatakor nem szükséges különleges szakértelem, ez nem szakkérdés, hanem jogkérdés. A szakértőnek ebben a körben mindössze azt kell jelezni, amennyiben a korábbi véleményben foglaltakkal ellentétes tényeket észlel. 2. A szakértőnek vizsgálnia kell a cégcsoportba tartozó cégek vagyonát. Ezzel kapcsolatban különösen azt kell megállapítani, hogy: 4 - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet - illetve jogutódai március 3. napja és október 9. napja között milyen vagyonnal rendelkezett mérleg szerint, és milyen vagyonnal rendelkezett a valóságban. Amennyiben a két érték eltérő, akkor tisztázni kell az eltérés okát. Fel kell tárni, hogy a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyona miből származott. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez kapcsolódó cégek milyen vagyonnal rendelkeztek, ez a vagyon miből származott. A vizsgált cégek mennyiben végeztek önálló tevékenységet, vagyonuk milyen arányban származott ebből a tevékenységből, és milyen arányban a Baumag Általános Befektetési Szövetkezettől származó forrásokból. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, és a cégcsoport tagjai közötti szerződések, illetve vagyonjuttatások közgazdaságilag mennyiben indokolhatóak. Összességében a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet szempontjából mi a tulajdonszerzések és a tranzakciók mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonából milyen hányad került a cégcsoport tagjaihoz, milyen hányad közvetlenül, vagy közvetetten a cégcsoporton keresztül egyéb cégekhez, és milyen hányad magánszemélyekhez. Utóbbi két esetben milyen szerződések állnak a vagyonjuttatások mögött, a szerződések teljesültek-e, közgazdasági szempontból indokoltak voltak-e, a szerződéseknek a Baumag Általános Befektetési 5

3 Szövetkezet szempontjából mi a mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél külön, illetve a cégcsoport egészénél történt-e vagyonvesztés. Ha történt, akkor ennek mi az oka, 3. A korábbi szakértői vélemény alapján vizsgálni kell a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet üzletrésztőke-, illetve üzletrészképzési gyakorlatát. A szakértőnek nem kelt kitérnie az üzletrészképzés gyakorlatának helyességére ez jogkérdés. Fel kell tárni, hogy az üzletrésztőke miből származott, ebből hogyan történt az üzletrészképzés, az üzletrésztőkének mi lett a sorsa, hogyan alakult az üzletrészek névértéke, Külön vizsgálni kell a befektetőknek eladott, majd visszavásárolt üzletrészek sorsát, illetve a befizetett pénz sorsát, szintén az üzletrésztőke-képzés szempontjából. 4. A szakértőnek vizsgálnia kell az - akkori nevén Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Vagyonkezelési Szövetkezet december hónap 22. napjától fennálló szerződéses kapcsolatait. A létrejött szindikátusi szerződés alapján hogyan alakult a két szövetkezet vagyona? A törzsbetét és üzletrészcserék mögött volt-e tényleges vagyonmozgás? A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet fizetési kötelezettségeinek minden esetben eleget tett-e? Amennyiben eleget tett, a kötelezettségeinek milyen eredetű eszközökkel tett eleget? Milyen vagyon volt a törzsbetétek és üzletrészek között, voltak-e a vádirat megfogalmazását alkalmazva fiktív üzletrészek? 5. Az - akkori nevén - Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet fizetésképtelensége miért következett be? Nem jogi, hanem közgazdasági értelemben bekövetkezett-e a fizetésképtelenség? A Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet meglévő vagyona fedezi-e a kötelezettségeit? A kötelezettségek milyen természetűek, milyen arányban irányulnak a kötelezettségek a befektetők (tagok), és milyen arányban egyéb jogosultak felé? Meghatározható-e az az időpont, amikor a fizetésképtelenség bekövetkezte egyértelműen látszott a szövetkezet vezetése számára? 6. Állítsuk fel a következő modellt: a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet befektetőktől (tagoktól) kötvény-, majd üzletrészeladásokból vagyont szerez, azt a cégcsoport cégeihez juttatja, azok befektetéseket eszközölnek, az ebből származó jövedelemből pedig a Szövetkezet visszafizeti a hozammal növelve a befektetők (tagok) által átadott pénzeszközöket. A bíróság a szakértőtől választ vár arra, hogy - a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a cégcsoport tagjaival a fenti modell szerint működött-e? - mennyiben volt teljes a modellnek megfelelés, a cégcsoport tagjai az évek során milyen vagyont juttattak vissza a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez? - ameddig a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a befektetők (tagok) felé kifizetéseket teljesített, a kifizetésekhez szükséges pénzeszközök miből származtak, a cégcsoportból eredő vagyonból, vagy a többi befektető (tag) befektetéseiből? - a modell mennyire volt fenntartható? A Baumag Általános Befektető Szövetkezet (és jogutódai) tartalékképzéssel, vagy egyéb eszközzel mennyire volt felkészülve esetleges tömeges pénzkivételre? Egy önkényesen kiragadott időpontban például december hónap 31. napján az akkor Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a befektetők hány százalékát volt képes nyomban kifizetni? A szakértőnek hangsúlyozottan nem kell minősítenie a jelölt eszközszerzési gyakorlatot, így abban sem kell állást foglalnia, hogy az betétgyűjtésnek minősül-e vagy sem, A szakértőnek a vádirat V. pontjában szereplő gazdálkodó szervezetek számviteli rendjét kell vizsgálnia. A szakértőnek választ kell adnia arra, hogy fedezhetőek-e fel számviteli hiányosságok, hibák - a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél és jogutódainál, - a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnél, - a Baumag Holding Részvénytársaságnál. A szakértőnek meg kell állapítani, hogy megsértették-e a számvitelröl szóló jogszabályokat akkor, amikor 6 - az AAA+2040 Kft. esetében az Exclusiv Bau Kft-vel szemben fennálló követelést nem írták le, Ha sérültek a szabályok, akkor ezt mennyiben reparálta a november hónap 28-i átalakulás vagyonértékelésekor történt leírás.

4 7 A hiba mennyire befolyásolta a társaság vagyoni helyzetének az áttekintését? - az AAA+2040 Kft. esetében évben mérleget nem nyújtottak be, - a Sztupa Kft, esetében, amikor december hónap 31. napján a tőketartalék szolgáltatására előírt kötelezettséget helyesbítés címén törölték, - a Kastélyhotel Sasvár Kft. esetében nem készítettek főkönyvi kivonatot, illetve amikor a főkönyvi kartonon a jegyzett tőkére vonatkozó adatokat nem szerepeltették. 7. A szakértő tegyen meg továbbá minden, a büntetőeljárás szempontjából releváns, szakkérdést igénylő egyéb észrevételt, Ezzel kapcsolatban meg kell tennie minden olyan észrevételt, amelyben az ügyben készült korábbi szakértői véleményekben foglaltakkal ellentétes megállapításokat tart indokoltnak. A T. Ügyészség a következő kérdések megválaszolását indítványozta: és között a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai, valamint a cégcsoport között ún. cash-flow rendszerben lebonyolított pénzmozgások egyenlege milyen irányban és mekkora összeget mutat? és között a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnek és jogutódainak milyen összegű árfolyamnyereségadó fizetési kötelezettsége keletkezett, és a könyv szerinti adatok alapján az adó levonására és befizetésére mennyiben került sor? 3. A Sztupa Kft. átalakulási vagyonmérleg-tervezete alapján az eredmény és a lekötött tartalék forrásaként milyen vagyonelem szerepelt, s ezzel összefüggésben milyen ténybeli alap állapítható meg a vagyonmérleg tervezethez képest az eredményt és a lekötött tartalékot is figyelembe véve a saját tőke forintos átértékelésének? Az I. rendű vádlott, Balázs László a következő kérdések megválaszolását indítványozta (az első néhány kérdést közgazdasági szakértőnek címezte, azonban ilyen szakértői kompetencia január 1. óta nincs): 8 1. Általánosságban megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a tőkeemelés önmagában vagyonvesztést eredményez? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy az általam irányított társaságok által végrehajtott cégalapítások és a későbbiekben ezen cégekben végrehajtott tőkeemelések révén a tőkét emelő cég, a tőkeemelés következtében, azzal okozati összefüggésben különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett? Megválaszolandó kérdés, hogy tőkeemelés által szenvedhet-e egyáltalán vagyoni hátrányt vagyonvesztést a tőkét emelő cég azzal, hogy a tőkeemelés során befektetett tökéjéért cserébe részesedéshez jut? A közgazdasági szakértő szakmai véleménye szerint a tőkeemelés során eltérhetnek-e egymástól a cseretárgyak értékei: a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részesedés értéke? Konkrétan mely ügyletekkel, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékben történt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 2. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint azzal is különösen jelentős, meg nem térült vagyon hátrányt vagyonvesztést szenvedett a tőkét emelő cég, hogy a tőkeemelés alanya a kapott alap, illetve törzstőkét átmenetileg szövetkezeti üzletrészekbe fektette, majd később azokat értékesítette? Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely ügyletekkel történt, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékű volt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 3. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt vagyonvesztést okozott az általam irányított szövetkezetnek az, hogy a szövetkezet más gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényeket, illetve állampapírokat vásárolt? Konkrétan mely ügyletekkel történt, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékű volt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 4. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt vagyonvesztés a szövetkezet vezetőjeként elkövetett kezdési kötelességszegésem következményeként keletkezett, Konkrétan miben valósult meg az a kezdési kötelességszegés, amely a fenti különösen jelentős vagyoni hátrányokat okozhatta? 9

5 5. Mely gazdálkodói, kezelői magatartásomban ismerhető fel a különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt okozó szándékos kezdési kötelességszegés? Konkrétan mely esetekben, mely kezdési kötelességeimet szegtem meg, hogy azáltal különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett a szövetkezet. Mely tények bizonyítják a kezdési kötelességszegést, és mely tények bizonyítják a szándékosságot. Indítványozom, hogy a fenti kérdések megválaszolása során a szakértő tanulmányozza gondosan a szövetkezet alapszabályát,. illetve közgyűlési határozatait, amelyek pontosan és részletesen tartalmazzák a szövetkezet elnökének kezelési kötelességeit. 6. Indítványozom továbbá annak részletes elemzését, hogy mi módon okozhattam bármilyen vagyon hátrányt a Baumag Szövetkezetnek december 18. és május 20. között, amikor semmilyen tisztséget nem viseltem a szövetkezetben? 7. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezeti részjegy jegyzés és befizetés önmagában vagyonvesztést eredményez? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hagy az általam irányított szövetkezet által más szövetkezetben végrehajtott részjegy jegyzés révén, annak következtében, azzal okozati összefüggésben a részjegyet jegyző cég különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett? Megválaszolandó kérdés, hogy részjegy jegyzés által szenvedhet-e egyáltalán vagyoni hátrányt - vagyonvesztést - a részjegyet jegyző cég azzal, hogy a részjegy jegyzés során befizetett pénzéért cserébe szövetkezeti részjegyben megtestesülő részesedéshez jut? A közgazdasági szakértő szakmai véleménye szerint a részjegy jegyzés során eltérhetnek-e egymástól a cseretárgyak értékei: a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részjegy értéke? Konkrétan mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékben történt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 8. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint az általa technikai műveletnek nevezett pénzügyi művelet önmagában vagyon hátrányt okoz az abban részt Vevő cég számára? 9. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a tőkeemelések révén a tőkét emelő cég amely a művelet eredményeként a tőkeemeléssel azonos értékű részesedéshez jut a vagyont a hitelezők elől elvonja, azaz a tőkeemeléssel vagyoni hátrányt okoz az általa irányított cégnek? 10. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban felhozott konkrét tőkeemelésekkel a tőkeemelést végrehajtó cégek vagyon hátrányt szenvedtek, illetve vagyon hátrányt okoztak a Baumag Szövetkezetnek? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint ha a vádiratban felhozott konkrét esetekben a tőkeemelés által juttatott pénz felhasználásával, közvetlenül a tőkeemelést követően, a tulajdonos cégtől értékpapírt, vagy más vagyoni eszközt vásárol, azzal a vevő cég a saját vagyonát csökkenti, egyben a tőkeemelés tényét semmissé teszi? 12. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban említett esetekben a számlavezető bank által kiadott bankigazolás tehát vitathatatlanul teljesített pénzátutalások ellenére nem valósult meg tényleges tőkeemelés? 13. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban felhozott konkrét esetekben a mindkét szerződő fél által a vevő által bankátutalással teljesített adásvételi szerződés eredményeként történt»eladás alkalmas az eladó cég kiürítésére? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint ha a vevő a vételárból nyomban, és több részletben értékpapírt vásárol, azzal megsemmisíti a vételár értékét. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a konkrét esetekben vásárolt értékpapírok értéket nem képviseltek? 14. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a fenti ügylettel elvonta a hitelezők igénye fedezetéül szolgáló vagyont, azaz megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezeti üzletrész nem minősül vagyonnak? 15. Indítványozom, hogy a könyvszakértő vizsgálja felül az általam közvetlenül átadott, valamint a Baumag Szövetkezet székhelyén őrzött, ám egy jogellenes hatósági karhatalmi intézkedés miatt Patyi István kezére került, majd Patyi Istvántól a felszámolóhoz került, kb. 60 négyzetméteres irattárat megtöltő mennyiségű bizonylatok és más iratok elégségesek voltak-e a szövetkezet felszámolásának sikeres megvalósításához?

6 Indítványozom, hogy a könyvszakértő készítsen szakvéleményt az általam átadott, a felszámolási eljárás határidejének kezdetét megelőző fordulónapra készült, tehát a Baumag Szövetkezet fa. tevékenységét lezáró mérlegének tartalmáról, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a mérleg az esetleges formai kifogások mellett megfelel-e a számviteli törvénynek a mérleg tartalmára vonatkozó előírásának, alkalmas-e a Baumag Szövetkezet fa. felszámolásának megakadályozására? 17. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a Baumag Szövetkezet a piacinál jelentősen magasabb hozamokat hirdetett tagjainak? A kérdés megválaszolása érdekében a szakértő készítsen részletes összehasonlító táblázatot és elemzést az adott időszak állampapír hozamai, a jegybanki alapkamat változásai és a Baumag Szövetkezet hozamkínálata, illetve ezeknek az idő függvényében történt változásai tekintetében. 18. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a Baumag Szövetkezet beszámoló mérlegeiben a Saját tőke kimutatása nem felel meg az évi I. törvény (azaz a szövetkezei törvény), a hatályos cégtörvény és a mindenkor hatályos számviteli törvény vonatkozó előírásainak? indítványozom, hogy a könyvszakértő a konkrét ügyről való véleményalkotást megelőzően véleményezze a Saját tőke elemeinek kimutatásának szabályozásában releváns három törvény vonatkozó előírásainak összhangját, esetleges kollíziójuk hatását a szövetkezetek saját tőke benne a jegyzett tőke és a tőketartalék kimutatásának szabályozására. Indítványozom. hogy a szakértő a jogszabályok végrehajtatósága elemzésének tükrében mondjon szakvéleményt a saját tőke kimutatás helyességéről Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki álláspontját arról, hogy a szövetkezet könyvelői a kezükbe került könyvelési bizonylatok alapján helyesen, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották-e végre könyvvezetési kötelezettségüket. Térjen ki a könyvszakértői vélemény arra, hogy a könyvelők, a nekik átadott bizonylatokat hogyan kellett helyesen lekönyvelniük? Helyesebb lett volna, ha esetleg tagi kölcsönként mutatják ki ezeket a gazdasági eseményeket? Esetleg a könyvelőknek az lett volna a kötelességük, hogy jogilag értékeljék a belépési nyilatkozatokat, illetve az üzletrész szerzési célt igazoló vagyoni hozzájárulása kötött szerződést, és azokat színlelt nyilatkozatoknak, illetve szerződésnek minősítsék, és annak megfelelően mind a részjegy címén befizetett összeget, mind az üzletrész szerzés céljából befizetett összeget betétszerződésként értékeljék, és akként könyveljék le, ahogyan azt a vádiratban olvashatjuk? 20. Indítványozom, hogy a szakértő mondjon véleményt a Baumag Szövetkezet választott könyvvizsgálóinak. a szövetkezet saját tőke kimutatásával kapcsolatos évenkénti vizsgálatára és megállapításaira illetve azok esetleges hiányára vonatkozóan. 21. Indítványozom, hogy a könyvszakértő a fenti vizsgálatok eredményeként is mondjon szakvéleményt arról, hogy a könyvelők a kezükbe került bizonylatok alapján helyesen mutatták-e ki a szövetkezet Saját tőkéjét. 22. Indítványozom, hogy a könyvszakértő értelmezze a vádirat számomra értelmetlen alábbi mondatát: az üzletrész-forgalmazásból adódó bevételi többlet cégcsoportba történő elvonásán alapuló folyamatos veszteséges működést is leplezték 23. Indítványozom, hogy a szakértő fejtse meg a bevételi többlet cégcsoportba történő elvonásán alapuló folyamatos veszteséges működés értelmét. Értelmezze azt, hogyan alapulhat folyamatos veszteséges működés és melyik szereplő részéről történő a bevételi többlet elvonásán? Továbbá a könyvszakértő véleménye szerint mit jelenthet a vádirat következő kijelentése: illetőleg forrásoldalon ennek fedezeteként a tőketartalék soron fiktív vagyonelemet mutattak ki. A könyvszakértő véleménye szerint hogyan kell értelmezni a forrásoldalon kimutatott fedezet fogalmát? 13 A könyvszakértő véleménye szerint hogyan lehetséges azaz lehetséges-e a mérleg forrásoldalán vagyonelemet, különösen fiktív vagyonelemet kimutatni? A könyvszakértő véleménye szerint hogyan lehetséges azaz lehetséges-e a mérleg forrásoldalán fiktív vagyonelem formájában kimutatni valamely folyamatos veszteséges működés fedezetét?

7 24. Indítványozom, hogy mind a kirendelt közgazdasági szakértő, mind a könyvszakértő fejtse ki véleményét abban a tekintetben, hogy egy szövetkezet esetében a működés stabil vagyoni hátterének tekinthető-e az a vagyon, amelyet a szövetkezet tagjai juttattak a szövetkezetüknek a szövetkezeti törvény 54.. szerint, majd a szövetkezet a törvény 55..-a alapján abból üzletrész tőkét képzett, majd a törvény 56. -a alapján a tagjainak vagyoni hozzájárulásuknak megfelelő mértékben szövetkezeti üzletrészt juttatott? 25. Könyvszakértő véleménye szerint a számviteli és könyvviteli szakmában laikus ügyvezető alapfokon eleget tesz-e a számviteli törvényben előírt könyvvezetési és könyvvizsgálati kötelezettségének azzal, ha az általa irányított cég könyvvezetésével, illetve könyvvizsgálatával megfelelő szakképzettséggel, és jogosultsággal rendelkező szakembert bíz meg, avagy az ügyvezető köteles megfelelő színvonalú számviteli és könyv viteli tudást megszerezni, a szükséges szakvizsgákat letenni a könyvvezetési kötelezettsége teljesítése érdekében? 26. A vádiratban a számvitel rendje tekintetében olvasható az a tényállítás, hogy a Baumag Szövetkezet kizárólagos irányítója voltam. A könyvszakértő véleménye szerint értelmezhető-e ez a kijelentés akként, hogy megfelelő könyvviteli szakképzettség hiányában is a cég első számú vezetője teljes körű és kizárólagos szakmai felelősséggel tartozik a cég könyvvezetési kötelezettségének szakszerű teljesítéséért, avagy a cég vezetője eleget tesz a könyvvezetési kötelezettségének azzal, hogy azt akár kizárólagos irányítóként alkalmas szakemberekre bízza? 27. A könyvszakértő véleménye szerint átmenetileg eltekintve az elévülés garanciális szabályaitól a Baumag Szövetkezet által vezetett nyilvántartások alkalmasak voltak-e a mérlegben kimutatott tételek valódiságának bizonyítására, azoknak leltárként történő alátámasztására? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezet a mérlegében szabálytalanul mutatott ki üzletrésztőkét, különös tekintettel a szövetkezet március 20. napján kelt, jelenleg is hatályos közgyűlési határozatára, amely az üzletrésztőke képzéséről rendelkezik? A kérdés tehát nem az üzletrésztőke képzés szabályosságára, hanem az üzletrésztők kimutatásának szabályosságára vonatkozik, azaz a kérdés abból a feltételből indul ki, hogy jogszerűen képzett, létező üzletrészekről van szó! 29. A könyvszakértő számviteli tekintetben hogyan értelmezi az ügyész alábbi kijelentését: A befektetők a szövetkezet részére kölcsönként, betétgyűjtés keretében teljesítettek vagyoni juttatásokat 30. A könyvszakértő véleménye szerint lehetséges-e vagyoni juttatást kölcsönként, illetve betétként teljesíteni, ha a vagyoni juttatásra vonatkozó szerződés félre nem érthetően a szövetkezeti tag végső céljaként a szövetkezeti üzletrész megszerzését bizonyítja? A könyvszakértő véleménye szerint van-e bármilyen értelme az idézett mondatnak? 31. A vádiratban szereplő egyik vád analógiájaként vizsgálva megállapítható, hogy a pénz és tőkepiacon, különösen a tőzsdén, napi gyakorisággal kötött hasonló olyan kölcsönügyletek, amelyben különböző értékpapírok egyidejű, ám különböző teljesítési határidőkkel kötött adásvételi ügyletei útján állítják elő a kölcsönszerű eredményt, az árfolyamnyereség formát öltött hozamot. A közgazdasági szakértő véleménye szerint a pénz és tőkepiacon kötött ilyen szerződések alapján átadott pénzösszeg valójában nem vételárnak, hanem kölcsönnek tekinthetők csak azért, mert a vevö az ügyletcsomag első lépésének eredményeként a pénzösszeget csak ideiglenesen adja át, vagy az a helyes értelmezés, hogy mindkét esetben vételár teljesítése történt, és a különbözet nem kamat, hanem árfolyamnyereség? Amennyiben a közgazdasági szakértő az általános pénz és tőkepiac ezen szokványos ügyletének eredményét szabályos árfolyamnyereségként értékeli, akkor véleménye szerint a szövetkezeti törvény értelmében a piacon forgalomképes a szövetkezeti üzletrészek felhasználásával előállított hasonló konstrukció közgazdasági tartalmát tekintve miben különbözik az általános gyakorlatban, de más, főként állampapírok felhasználásával alkalmazott konstrukcióktól? Lehetséges-e, hogy a szövetkezeti üzletrészek adásvételével előállított konstrukció csak azért szorul más megítélés alá, mert annak tárgya épp szövetkezeti üzletrész? A fenti ügylettel kapcsolatban indítványozom, hogy a könyvszakértő arra nézve fejtse ici véleményét, hogy általában véve, a szövetkezeti törvény 54. alapján teljesített vagyoni hozzájárulás értékét a számviteli törvény szerint saját tőkeként kell-e értékelni és kimutatni? Ha a saját tőke részeként kell, akkor azt a tőketartalék, vagy más saját tőke elemként kell-e kimutatni. A szakértői vélemény kialakításánál kérem figyelembe venni azt a tényt hogy a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulása bár nem minősül tagi kölcsönnek, ám - a részjegy befizetéssel azonos módon -

8 Így is csak erős fenntartással tekinthető végleges vagyonbevitelnek. A szövetkezeti tag ugyanis bármikor - indokolás és minden korlátozás nélkül - kiléphet a szövetkezetből, ami azt a törvényes következményt vonja maga után, hogy a szövetkezet köteles elszámolni a taggal, azaz köteles kifizetni részén a részjegy és a vagyoni hozzájárulása összegét. Ez a körülmény gyakorlatilag látra szóló jelleget ad mm a részjegy befizetés, mind a vagyoni hozzájárulás értékének. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor a szövetkezet közgyűlése a vagyoni hozzájárulásokból mint tulajdonosi tőkejuttatásokból - keletkező tőketartalékból üzletrésztőkét képez, hiszen ez esetben már forgalomképes értékpapír kerül a tag kezébe, és Így értelmetlenné vált a szigorú elszámolási kötelezettség. Amennyiben a könyvszakértő véleménye szerint a tag vagyoni hozzájárulása nem minősül tőketartaléknak, akkor ismertesse és indokolja szakmai álláspontját abban a tekintetben, hogy mi másnak minősül. Másrészt a könyvszakértő szerint a könyvvitelben miként kell rögzíteni és kimutatni a több szerződésből álló gazdasági eseményt: az ügylet valamennyi lépését, illetve annak konkrét bizonylatát egyenként, tételesen kell rögzíteni és kimutatni a főkönyvben, avagy az ügyész állításának megfelelően a könyvelő köteles előbb tartalmilag értékelni a gazdasági eseményeket, és nem a bizonylatok alapján tételesen, hanem az ügyletcsoport általa vélelmezett eredményét összevontan köteles rögzíteni és kimutatni a könyvvezetés során? Végül e tárgyban indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy miként értékeli szakértőként a Baumag Szövetkezet könyvelője által használt a SALDÓ kiadó gondozásában évben megjelent számviteli - útmutatónak a szövetkezeti saját tőke elemeinek könyvelésére vonatkozó szaktanácsait, amelyet a PM munkacsoportja - Nagy Gábor irányításával - készített. 33. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy az ügyletek során keletkezett bizonylatok ás a PM útmutatásának ismeretében mi a szakmai véleménye az ügyésznek a vádiratba foglalt alábbi kijelentéseiről: 16 A befektetők befizetéseit az évekre vonatkozó mérlegben forrásoldalon, a vállalt hozamokkal együtt kölcsönként kellett volna megjeleníteni. Az évekre a befektetők által bevont vagyont a jegyzett tőke soron, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az évekre a tőketartalék részeként jelenítették meg. Az utóbbi kijelentés elemzése során indítványozom figyelembe venni a szövetkezeti saját tőke azon belül különösen a jegyzett tőke fogalom cégjogi, illetve számviteli értelmezése, illetve a szövetkezeti törvény e tárgyban észlelhető sajátosságai körül kialakult, előbb már hivatkozott jogi helyzetet. 34. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy a korábban hatályos számviteli törvény 28 (1) bekezdésében, illetve az Új számviteli törvény 42. (1) bekezdésében a kötelezettség! fogalom-definíciójának tükrében a szakmai véleménye az ügyésznek a vádiratba foglalt alábbi kijelentéseiről: A szövetkezet az egyre növekvő mértékű üzletrész-forgalmazásból, gyarapodó adósságállományt halmozott fel a befektetők felé Lényeges tény, hogy a kérdés elméleti jellegű, ezért ez esetben kizárólag a október 9. napját megelőző időszakra vonatkozik. Lényeges lény, hogy azoknak a határidős adásvételi szerződéseknek, amelyekben a Baumag Szövetkezet a vevő, a kölcsönös és egyidejű teljesítési határideje egybe esett a szerződésben rögzített lejárati határidővel. Tehát a szerződések félre nem érthetően nem fizetési határidőt, hanem kölcsönös teljesítési határidőt rögzítettek. Ebből az következik, hogy mivel a fenti időpont előtt minden szerződés az abban feltüntetett határidőben pontosan teljesült logikailag és vitathatatlanul nem létezett már teljesített, de ki nem fizetett szolgáltatás, hiszen minden fizetési kötelezettséget a vele egybeeső időpontban bekövetkezett szállítói teljesítéssel egyidejűleg teljesített a szövetkezet 35. Indítványozom feltenni a közgazdasági szakértőnek és a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy értelmezze a vádirat alábbi mondatát: Ezt a továbbiakban Szintén úgy leplezték el, hogy a szövetkezet által az eszközök csökkenése mellett visszavásárolt, vagyonfedezettel nem bíró, fiktív üzletrészek értékét a jegyzett tőke, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az évtől a tőketartalék soron mutatták ki. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő és a könyvszakértő értelmezze»az eszközök csökkenése mellett visszavásárolt (...) üzletrészek kijelentést, a közgazdasági szakértő válaszolja meg azt a kérdést, hogy értékpapír vásárlása valóban okozza-e a vevő cég eszközeinek csökkenését A második kérdés az, hogy egy esetleges valós adósság elleplezésére alkalmas mód lehetne-e az, ha az adós az adósságot vagyonfedezettel nem bíró, fiktív értékpapírokat vásárol? 17

9 36. Indítványozom a könyvszakértőnek azt a szakmai kérdést feltenni, hagy a visszavásárolt, tehát már létező üzletrészek beszerzése és készletre vétele könyvviteli értelemben okoz-e bármilyen változást az adott szövetkezet mérlegnek forrás oldalán? A könyvszakértőhöz e tárgyban intézendő második kérdés az, hogy a Baumag Szövetkezet évi és a azt követő évek könyvvezetése során a szövetkezet a visszavásárolt üzletrészek értékét könyvelte-e illetőleg mutatta-e ki a mérleg forrás oldalán könyvszakértői módszerrel kimutathatóan? 37. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: (...) a mérlegekben a fiktív vagyonelemek forrásoldalon történő megjelenítésével (...) A szakértő egyrészt adjon választ arra a kérdésre, hogy egyáltalán technikailag lehetséges-e a mérleg forrás oldalán vagyonelemeket kimutatni? A könyvszakértőhöz e tárgyban intézendő második kérdés az, hogy a Baumag Szövetkezet évi és az azt követő évek könyvvezetése során igazolható-e az ügyész állításnak megfelelő vagyonelem kimutatása a szövetkezet mérlegeinek forrás oldalán. 38. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: a saját tőke mellett a mérleg-főösszeg értékére vonatkozóan is valótlan adatokat adtak meg. Azaz, megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy a szövetkezet mérlegeiben a fentiek alapján vizsgált saját tőkére vonatkozó kérdéseken túl valóban történt-e más, a mérleg-főösszegre vonatkozó valótlan adatközlés, és ha igen, akkor az konkrétan mely időszak mely adatára vonatkozik? Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek az a kérdést hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A befektetőktől felvett kölcsönök saját tőkeként, a forrásoldalon, a befektetések fedezeteként történő kimutatása alkalmas volt arra is, hogy ezáltal a befektetők által bevont vagyonból a szövetkezetet terhelő kötelezettségek valós nagyságát leplezzék. 40. Lényeges kérdés, hogy miféle kölcsönökről írhat az ügyész, amikor Baumag szövetkezet január 1. napját követően senkitől - sem a tagjaitól, sem másasoktól - nem vett fel soha semmilyen kölcsönt? 41. Kérdés hogy a Baumag szövetkezet könyvvezetése során rögzített-e, és a mérlegében mutatott-e ki a forrásoldalon különösen a saját tőke soron bármilyen kölcsönt? 42. Kérdés, hogy az ügyész mit érthet befektetők által bevont vagyon jelzés alattt? 43. Kérdés, hogy a Baumag Szövetkezet mérlegében kimutatott kötelezettségek mértéke megfelel e a számviteli törvényben rögzített alapelvek közül a valódiság elvének, könyvszakértői módszerrel kimutatható-e esetleg valóban elleplezett kötelezettség? 44. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László az évre, valamint az évre május 31- én a Pest Megyei Cégbíróságon, a évre, valamint a évre május 12 -én a Fővárosi Cégbíróságon letétbe helyezett beszámolókban beszámoló-készítési kötelezettségét megszegve, a szövetkezeti kötelezettségek és fiktív vagyonelemek saját tőke részeként történő kimutatásával az közötti üzleti éveket érintően a saját tőke és a mérleg-főösszeg értékének megállapítása szempontjából a valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő. Az előzőek alapján kérdés, hogy valóban előfordulnak-e a vádiratban hivatkozott mérlegekben említett dolgok, azaz történt-e kötelezettségszegés a szövetkezeti kötelezettségek és fiktív vagyonelemek saját tőke részeként történő kimutatásával a mérleg forrás oldalán? 19 A fenti idézetben könyvszakértői kompetencia tartalmán elsősorban a tagoktól vagyoni hozzájárulásként kapott szövetkezeti üzletrészek értékőnek tőketartalékként történő könyvviteli kimutatása, inásodlag9san a szövetkezet közgyűlése által képzett üzletrésztőke könyvviteli kimutatása tekinthető.

10 45. Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki szakvéleményét arról, hogy a könyvvitel számára rendelkezésre bocsátott okiratok alapján a könyvelők helyesen mutatták-e ki a szövetkezet tőketartalékát, illetve üzletrésztőkéjét? 46. Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki szakvéleményét arról, hogy az ügyvezető által a cég könyvvezetésével megbízott könyvelő szakmai kötelezettségébe tartozik-e a részére átadott bizonylatok tartalmának jogi minősítése, más szavakkal: a könyvelő feladatát képezi-e a bizonylatok tartalmával kapcsolatos jogkérdések eldöntése? 47. Végül indítványozom, hogy a számvitel rendjével kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében a könyvszakértő értékelje a szövetkezet adott időszakban illetékes választott könyvvizsgálóinak szakmai tevékenységét. Alkosson szakmai véleményt arról, hogy mi lehetett az oka annak, hogy az egyébként nyilvánvalóan jól felkészült könyvvizsgálók - köztük igazságügyi közgazdasági, könyv és adószakértővel - vajon hogyan nem fedezhették fel azokat a szakmai hiányosságokat, amelyeket az ügyész - az általa kirendelt könyvszakértő véleményét is felülbírálva oly éles szemmel észrevett? 48. A Baumag Szövetkezet nyilatkozata szerint az általa december 22. napján a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetbe a szövetkezeti törvény 54.. alapján vagyoni hozzájárulásként juttatott saját üzletrészei minden tekintetben törvényes, és valós piaci értéket képviselő szövetkezeti üzletrészek voltak. Az ügyletről készült valamennyi okirat ezt a tényt igazolja. A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyvelője a rendelkezésre álló könyvelési bizonylatok alapján könyvelte le a gazdasági eseményt. A szakértők által megválaszolandó kérdés az, hogy a rendelkezésre álló bizonylatok tartalmát köteles-e a könyvelő jogi értelemben minősíteni, köteles-e a könyvelési feladatát ezen jogi minősítésének alávetni, és ellenvéleménye esetén a saját jogi véleményének megfelelő gazdasági eseményt lekönyvelni, vagy az-e a helyes magatartása, ha a könyvelési bizonylatokat csupán a formai kellékei tekintetében minősíti, és amennyiben formai hiányosságokat nem észlel, azokat tényleges tartalmuk szerint rögzíti a cég könyvviteli nyilvántartásában? Indítványozom a szakértőnek feltenni azt a kérdést, hogy az egyes könyvelési bizonylatok jogi tartalmának esetleges hiányosságai érintik-e a számvitel rendjének kérdését? Például megtagadhatja-e a könyvelő az olyan egyébként elfogadott szállítói számla lekönyvelését, amelyről nem sokkal később kiderül, hogy a szállítóval a szavatossági felelősség tekintetében esetleg súlyos jogvita alakul ki? Konkrétan: amennyiben a Baumag Szövetkezet üzletrészének valós piaci értéke kérdésében esetleg szavatossági jellegű vita merült volna fel a felek között, a könyvelő erre az cl nem döntött vitára tekintettel felülbírálhatja-e az adott gazdasági esemény lekönyvelését? Dönthet-e a könyvelő önállóan úgy, hogy nem a bizonylat látható tartalma, hanem a saját eltérő véleménye alapján rögzíti a gazdasági eseményt a cég könyvviteli nyilvántartásában? 50. Amennyiben a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet közgyűlése azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a Baumag Szövetkezet üzletrészeit vagyoni hozzájárulásként, helyesen járt-e el a szövetkezet könyvelője, amikor a közgyűlés által befogadott üzletrészben teljesített, a Sztv. 54 szerinti vagyoni hozzájárulás értékét a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyvvitelében tőketartalékként vette nyilvántartásba, és tőketartalékként mutatta ki a szövetkezet éves mérlegeiben? 51. A számviteli szabályoknak megfelelően járt-e el a szövetkezet könyvelője, amikor a szövetkezet üzletrésztőke képzésről szóló közgyűlési határozatának megfelelően a szövetkezet könyvvitelében kivezette a nyilvántartásból a tőketartalék értékét, és nyilvántartásba vette és az év végi mérlegében jobb híján a mérleg tőketartalék sorában üzletrésztőkeként mutatta ki a közgyűlési határozatnak megfelelő értékű üzletrésztőkét? 52. Végül megfelel-e a hatályos számviteli törvénynek az, ha a Baumag Szövetkezet a közgyűlés határozatának megfelelően később is így a évi, és azt követő mérlegekben is következetesen üzletrésztőkeként mutatja ki azt a saját tőke elemet, amelyet a szövetkezet hatályos közgyűlési határozata korábban üzletrésztökének minősített? 53. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: Ennek során a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet által január 1. után visszavásárolt üzletrészeket is a saját tőke részeként jelenítették meg. 21

11 54. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: (...) így a beszámoló-készítési kötelezettsége megszegésével (...) Er. Balázs László a évre az AGENDA- H Vagyonkezelő Szövetkezet saját tőkéjének és mérleg-főösszege értékének megállapítása szempontjából a valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő. Kérdés, hogy a számviteli szabályok értelmében mi az a könyvszakértői módszerrel kimutatható lényeges hiba, amely a konkrét esetben a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet valós vagyoni helyzetének megismerését megakadályozza? 55. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentésében a fiktív tőkeemelés jelentését, közgazdasági tartalmát azzal, hogy a fiktív szó sem a polgári törvénykönyv, sem a gazdasági társaságokról Szóló törvény, sem a számviteli törvény, sem a büntető törvénykönyv nem definiálja, sőt egyáltalán nem is használja: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a év folyamán, a King Holding Kft. révén, több nagy értékű fiktív tőkeemelést hajtott végre a cégcsoporton belül, mely mellett a korábbi években is sor került más cégeken keresztül (p1.: Baumag Hotels Kft.) nagyobb fiktív tőkeemelésekre. Ismereteim és az értelmező szótárak szerint a fiktív szónak az a jelentése, hogy valami csupán valakinek a fantáziájában létezik. A vitatott fenti tőkeemeléseket azonban számos esemény, és az azokról készült okirati bizonyítékok igazolják, mint a tőkeemelésről hozott alapítói határozat, a tőkeemelés banki átutalás útján történt teljesítése, és az erről kiadott banki igazolás, valamint a tőkeemelésnek a szükséges dokumentumok alapján a cégjegyzékbe történt bejegyzése, illetve az érintett cégek könyveiben történt kimutatása, Ezek mindegyike a valóságban bizonyítottan megtörtént esemény, illetve létező okirat. Ebből következik, hogy a kifogásolt tőkeemelések nem csupán valakinek a képzeletében léteznek, hanem nagyon is valóságosak. Ezek után érdekes lesz a fiktív tőkeemelés fogalmának közgazdasági szakértői elemzését és fogalmi meghatározását megismerni. 56. Indítványozom, hogy a könyvszakértő tárja fel részletesen a fenti tőkeemelés könyvviteli részleteit, és mutassa azt be kellő részletességgel szakvéleményében Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: Az eredményes működés látszata érdekében a korábbi években végrehajtott fiktív tőkeemelések miatt, a cégcsoportban jelen lévő, látszólag nagy tőkeerővel rendelkező cégek feletti tulajdonosi ellenőrzéshez kimagaslóan nagy jegyzett tőkét felmutató cégre volt szükség, amely felett a Baumag Holding Rt. tulajdonosi jelenléte mellett a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet gyakorol közvetlen irányítást biztosító befolyást. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő különös hangsúllyal értelmezze, és magyarázza a fenti szöveg alábbi kijelentéseinek az értelmét: Lehetséges-e eredményes működés látszatát kelteni (...) kimagaslóan nagy jegyzett tőkét felmutató tulajdonos cég révén? A közgazdasági szakértő véleménye szerint mit kívánhatott kifejezni az ügyész ezzel a kijelentésével? 58. A közgazdasági szakértő véleménye szerint mit jelent a látszólag nagy tőkeerővel rendelkező cégek kifejezés a vádiratban? 59. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet folyamatos kiürítése folyamán ehhez tőkeerő nem állt már rendelkezésre, így azt csak fiktív tőkejuttatás révén lehetett megvalósítani. A Baumag Rt, színlelt feltőkésítését a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet I.r. Balázs László közreműködésével, a King Holding Kft-n keresztül végezte. Kérem, hogy a könyvszakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott a Baumag Szövetkezet és a King Holding Kft. mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő különös hangsúllyal értelmezze, és magyarázza a fenti szöveg alábbi kijelentéseinek az értelmét: Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint a szövetkezet folyamatos kiürítése? Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint a fiktív tőkejuttatás? Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint egy részvénytársaság színlelt feltőkésítése? 23

12 60. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdét, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László vádlott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet elnökeként, valamint a Baumag Holding Rt, vezérigazgatójaként a számlák közti pénzpörgetéssel, valamint a Baumag Rt. elnökeként közreműködött abban, hogy a Fővárosi Cégbíróság a Baumag Rt-t június 21. napjával, Cg cégjegyzékszámon, ,- Ft alaptőkével vegye cégnyilvántartásba. A könyvszakértő által megválaszolandó kérdés az, hogy a fenti a valóságban minden kétséget kizáróan megtörtént gazdasági eseménynek a vonatkozó bizonylatok alapján történt rögzítése a könyvvitelben, milyen módon sérti a számvitel rendjét? A fenti típusú gazdasági eseménynek a főkönyvben történő rögzítése a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve a számviteli alapelvek melyikét sérti? 61. Kérem, hogy a szakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott egyrészről a Baumag Szövetkezet és a Baumag Holding Rt, másrészről a King Holding Kft. mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. 62. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természeten az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet április 24-én ,-Ft alaptőke emelést hajtott végre a Baumag Rt-ben. A tőkeemelés napján I.r. Balázs László vádlott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet OTP Rt-nél vezetett számú számlájáról, tőkeemelés címén, ugyanazon ,- Ft-os, valamint ,- Ft-os tételt utalta át négy, illetve kettő alkalommal a Baumag Rt számlájára, ahonnan az átutalt összegeket ö maga utalta Vissza a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet számlájára üzletrész vásárlás címén, de ténylegesen ,- Ft-tal alacsonyabb összesített értékben, A tőkeemelés így valójában erre az értékre valósult meg azzal, hagy I.r. Balázs László az érintett összeget a fizetésképtelenség esetére a hitelezők elől elvonta. 24 A közgazdasági és a könyvszakértő által egyaránt megválaszolandó kérdés az, hogy a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve melyik számviteli alapelvet sérti az a gyakorlat, ha a tulajdonosok az elhatározott tőkeemelést úgy hajtják Végre több részletben, hogy közbeékelődik egy olyan gazdasági esemény, hogy tulajdonolt társaság az egyes részletfizetések felhasználásával értékpapírt vásárol a tulajdonosától? Kérem, hogy a szakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott a Baumag Szövetkezet, illetve a BAUMAG Rt mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. A könyvszakértő által megválaszolandó másik fontos kérdés az, hogy a társaság könyvelője a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve mely számviteli alapelvet sérti meg azzal, ha a keletkezett könyvelési bizonylatok alapján rögzíti fenti ügylet valamennyi eseményét? A vizsgált esetben megfelelt-e a bizonylati elv követelményének a társaság könyvviteli tevékenysége. Ha a válasz nem, akkor mi lett volna a szabályos eljárás? 63. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László vádlott a Baumag Rt elnökeként a pénzpörgetés lebonyolításával, valamint a változás bejegyzése iránti kérelem benyújtásával közreműködött abban, hogy a Fővárosi Bíróság a április 24. kelt végzésével ,- Ft összegben jegyezze be a cégnyilvántartásba a Baumag Rt alaptőkéjét. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő fejtse ki részletesen a véleményét abban a kérdésben, hogy a tulajdonosok által elhatározott tőkeemelés részletekben, oly módon történő teljesítése, hogy a tulajdonolt cég a tőkeemelés végrehajtása során már megkapott pénzt felhasználva átmenetileg, azaz nem befektetési, hanem értékesítési céllal a tulajdonos cég által képzett, forgalomképes értékpapírba fekteti, közgazdasági tartalmát tekintve alapot ad-e arra, hogy azzal magának a tőkeemelésnek az értéke legyen megkérdőjelezhető? A közgazdasági szakértő egyetért-e azzal az állásponttal, hogy a kapott tőkeemelés értékét lerontja az a tény, hogy a tőkeemelés értékének egy akár jelentős része egy másik jogügylet forgalomképes értékpapír adásvétel útján visszakerül a tulajdonos céghez? 64. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő az okirat tételes és alapos elemzését követően készítsen szakvéleményt arról, hogy a vonatkozó könyvelési bizonylatok alapján milyen tőkeemelés történt 2001-ben a King Holding Kft-ben? 25

13 4. A vizsgálat módszere, a vizsgált időszak A vizsgált időszak január 1- től december 31-ig tartott, hiszen az ezt követően keletkezett adatok, információk nem relevánsak a szakvélemény tekintetében. A vizsgálat során áttekintettem és tanulmányoztam az összes, a T. Bíróság által átadott dokumentumokat, különös tekintettel az eredeti iratokra. A rendelkezésre álló dokumentumokból kigyűjtöttem és rendszereztem a szükséges adatokat. Áttanulmányoztam az előzőleg készült szakvéleményeket, és egyeztettem azokat. Ezután válaszoltam a feltett kérdésekre. 5. Szakértői megállapítások Vizsgálatom eredménye alapján válaszolok a kirendelő végzésben feltett kérdésekre. 1. A korábbi szakvélemény a kirendelő végzés alapján elsőként feltérképezte a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez (később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, majd Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) kapcsolódó gazdasági társaságokat. A szakértő a szakvéleménye elkészítésekor támaszkodhat ezekre a megállapításokra. A szakértőnek ebben a kérdéskörben vizsgálatokat nem kell végezni, figyelemmel arra, hogy az egyes társaságok tulajdonviszonyainak vizsgálatakor nem szükséges különleges szakértelem, ez nem szakkérdés, hanem jogkérdés. A szakértőnek ebben a körben mindössze azt kell jelezni, amennyiben a korábbi véleményben foglaltakkal ellentétes tényeket észlel. A szakvélemény készítése során a korábbi szakvéleményben szerepelteket figyelembe vettem. Nem találtam azzal ellentétes tényeket. 2. A szakértőnek vizsgálnia kell a cégcsoportba tartozó cégek vagyonát. Ezzel kapcsolatban különösen azt kell megállapítani, hogy: 26 - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet - illetve jogutódai március 3. napja és október 9. napja között milyen vagyonnal rendelkezett mérleg szerint, és milyen vagyonnal rendelkezett a valóságban. Amennyiben a két érték eltérő, akkor tisztázni kell az eltérés okát. Fel kell tárni, hogy a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyona miből származott. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez kapcsolódó cégek milyen vagyonnal rendelkeztek, ez a vagyon miből származott. A vizsgált cégek mennyiben végeztek önálló tevékenységet, vagyonuk milyen arányban származott ebből a tevékenységből, és milyen arányban a Baumag Általános Befektetési Szövetkezettől származó forrásokból. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, és a cégcsoport tagjai közötti szerződések, illetve vagyonjuttatások közgazdaságilag mennyiben indokolhatóak. Összességében a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet szempontjából mi a tulajdonszerzések és a tranzakciók mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonából milyen hányad került a cégcsoport tagjaihoz, milyen hányad közvetlenül, vagy közvetetten a cégcsoporton keresztül egyéb cégekhez, és milyen hányad magánszemélyekhez. Utóbbi két esetben milyen szerződések állnak a vagyonjuttatások mögött, a szerződések teljesültek-e, közgazdasági szempontból indokoltak voltak-e, a szerződéseknek a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet szempontjából mi a mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél külön, illetve a cégcsoport egészénél történt-e vagyonvesztés. Ha történt, akkor ennek mi az oka. A vizsgált időszakban a Baumag cégcsoport működését elsősorban a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet által indított és irányított üzletrész eladásokból befolyó pénzekből finanszírozták úgy, hogy a beérkező pénzt szétosztották a cégek között kiadásaik fedezésére, illetve a befektetésekre. Alapvető hiba volt hosszú távon megtérülő befektetéseket rövidtávra rendelkezésre álló eszközökkel finanszírozni, és ez végül a rendszer összeomlásához vezetett. Ugyanakkor a cégek maguk is veszteségesek voltak, ez a tény fel is gyorsította a fizetőképtelenség bekövetkeztét. 27 A vagyonértékelés során megállapítottam az egyes szövetkezetek és cégek hivatalos nyilvántartás szerinti vagyonát. A mérleg főösszegéből levontam a forrásoldalon szereplő kötelezettségeket, az így kapott összeg mutatja a könyv szerinti vagyont ami jelen esetben pontosan a saját tőke értékének felel meg. Azonban ez a kép nem teljesen felel

14 meg a valóságnak. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet (később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, majd Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) alapvetően rossz elképzelés alapján a befektetők vagyonából üzletrészt képzett (holott ez valójában kötelezettség volt), ami aztán valamiféle fizetőeszközként működött a cégcsoporton belül, az egyes cégek könyvelésében hol részesedésként, hol az értékpapírok között kimutatva. Mivel ezek már csak a befektetőknek értékesített és visszavásárolt értékpapírok lehettek, tényleges értékük nem volt, így a cégek vagyonából ki kellett emelnem. Az eszközök között szereplő további vagyontárgyakkal kapcsolatban (pl. ingatlanok, műszaki gépek) nem kaptam semmilyen kimutatást, ami arra utalt volna, hogy értékük eltér a mérlegben feltüntetettektől, így az ott szereplő adatokat teljes egészében figyelembe vettem. A munka során rendelkezésemre álltak a korábbi vizsgálatok során összeállított mérlegek és eredmény-kimutatások, illetve a cégek cégbírósági adatai. Analitikák az értékpapírokkal és részesedésekkel kapcsolatban nem voltak, és az előzőekben leírtak alapján a mérlegek adatai sem teljesen megbízhatóak, így a következő feltevéssel éltem. Az értékpapírok és részesedések sorokon kimutatott értékeket 0-nak tekintettem, mivel azok a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet értéktelen üzletrészeit tartalmazták. De természetesen nem csak üzletrészből, hanem az egymás közötti részesedésből is szerepelhetett üzletrész vagy részvény ezeken a sorokon. Ennek kimutatására a cégadatok alapján - a korábbi szakértők által kigyűjtött és rendszerezett cégbírósági adatokat felhasználva - minden céghez kigyűjtöttem, mely években melyik cégekben milyen összegű részesedéssel bírtak, és ezt az összeget a vagyon részének tekintettem. Azoknál a cégeknél pedig, amelyeknek jelentős befektetéseik voltak a cégcsoporton belül, a részesedések értékét még a fenti eljárás alapján bekövetkező módosításokkal átértékeltem, és úgy adtam hozzá a vagyonhoz. Először a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonát vizsgáltam meg. Mérlegadatai 1995-től 2003-ig álltak rendelkezésre (2003-ban a felszámolási gyorsmérleg adatai voltak meg). 28 Értékpapírok, részesedések: A szövetkezet a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is (Befektetett és Forgóeszközök között) rendelkezett. Részesedései: 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-bari: 17 eft, Értékpapírjai a Befektetett eszközök között: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft. Értékpapírjai a Forgóeszközök között: 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 2000-ben: eft, ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatok között találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott vállalkozás értékelése szerint módosítottam. A fentiek helyett tehát az alábbi összegeket vettem a vagyonértékelésnél figyelembe: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: I eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: 2274eFt. Jegyzett tőke, Tőketartalék: A jegyzett tőke értékei: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1999-tól 2003-ig: 70 eft. A Tőketartalékban rendkívül magas összegek szerepeltek: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, ben: eft, 2003-ban: eft. A Tőketartalék növekedésével párhuzamosan a Részesedések, Értékpapírok nőttek jelentősen. Az említett vagyonrészekhez képest a többi elem elenyésző hányadot képviselt az Eszközökön belül. Mivel a Jegyzett tőkében a 70 eft feletti és a Tőketartalékban szereplő összegeket valójában a kötelezettségek között kellett volna feltüntetni, hiszen nem véglegesen átadott pénzeszközről van szó, így a szövetkezet vagyonának értékét az itt szereplő összegekkel csökkentettem. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A szövetkezet 1998-ig nyereségesen működött, majd l999-től veszteségesen, csak 2002-ben mutatott ki újra jelentős összegű nyereséget. Eredményei: 1995-ben: eft, 1996-bari: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Az Eredménytartalék összegei nem minden évben követték a Mérleg szerinti eredmény módosulásait ban eft helyett eft-ot, bari: eft helyett eft, 2003-bari eft helyett eft lett feltüntetve. Saját tőke: Értékében növekedés és csökkenés egyaránt megfigyelhető volt a Jegyzett tőke és Tőketartalék változásai illetve az Eredménytartalék nem indokolható összegei miatt. Az értékei: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, l998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: 29

15 eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, ban: eft Látszik, hogy a szövetkezet vagyona minden vizsgált évben negatív volt. Ez annak a következménye, hogy minden évben magasabb volt a kötelezettsége (a visszafizetendő befektetések), mint a rendelkezésére álló eszközök. Mellékelem a részletes levezetésről szóló táblázatot gazdálkodó szervezetenként, a következőkben pedig vállalkozónként összefoglalóan ismertetem az eredményeket. AAA+2040 Faipari Kereskedelmi és Kivitelező Kft. Mérlegadatok 1997-töl 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgáit időszak alatt nem rendelkezett értékpapírokkal, de a könyvelésben 2001-ben 500 eft értékben, 2002-ben pedig 933 eft értékben mutatott ki részesedést. A cégadatok között erre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: eft, mely a vizsgált időszak alatt nem változott. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég az 1997-es év kivételével veszteséges volt: 1997-ben még 28 eft nyereség lett kimutatva, utána azonban romlott a helyzet: 1998-ban a vesztesége eft, 1999-ben eft, 2000-ben eft, 2001-ben eft, 2002-ben pedig eft volt. 30 Az eredménytartalék, aminek elsősorban a korábbi évek nyereségét vagy veszteségét kellene mutatnia, nem követte a mérleg szerinti eredmény változását: 1997-ben 0 eft volt, 1998-ban -928 eft, 1999-ben eft, ben 97 eft, 2001-ben eft, 2002-ben pedig eft. Az utolsó két évben már tőketartalék is fel lett tüntetve eft értékben, ami azonban már a saját tőke negatív irányú csökkenésén nem tudott változtatni. Saját tőke: 1997-ben az értéke eft volt, kicsit magasabb mint a jegyzett tőke, de az elkövetkező években folyamatosan csökkent és negatív lett. Ez a rossz gazdálkodás eredménye, a befektetett tőke teljes elvesztését mutatja: 1998: eft, 1999: eft, 2000: eft, 2001: eft, 2002: eft ALBA KERÁMIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (előző cégnév: Kamaraerdei Tüzép Szaniter Áruház) Mérlegadatok 1997-töl 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszak alatt rendelkezett értékpapírokkal és részesedéssel is, de a cégadatok között erre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 1997-ben 3000 eft, 1998-ban nem szerepel jegyzett tőke a források között, ami nyilvánvaló képtelenség, tehát így a beszámoló nem a mutathat valósághű képet től 2001-ig újból fel van tüntetve a eftos jegyzett tőke, aminek az összege ban eft-ra nőtt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban minden évben veszteséges volt: 1997-ben -106 eft, ban eft, 1999-ben -310 eft, 2000-ben -l 450 eft, 2001-ben -160 eft, 2002-ben -l 008 eft, 2003-ban pedig -268 eft volt a veszteség. Az eredménytartalék a korábbi évek veszteségét

16 tükrözi, kivéve 2000-ben, mert a veszteségek fedezetére történt eft-os saját tőke növelés az eredménytartalékba lett könyvelve, a következő évben átkerült a lekötött tartalékba, majd 2002-től már nem szerepel a nyilvántartásban. 31 Az eredménytartalék értékei: 1997-ben 0 eft volt, 1998-ban -106 eft, 1999-ben eft, 2000-ben 79 eft, 2001-ben eft, 2002-ben eft, ban pedig eft. Saját tőke: 1997-ben az értéke eft volt, majd a következő években folyamatosan csökkent: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, A következő két évben ismét pozitív lett, de még nem érte a jegyzett tőke összegét, ami még mindig súlyos problémára, vagyonvesztésre utal: 2000: eft, 2001: eft, A jegyzett tőke megemelése már látszólag javított a helyzeten, a saját tőke értéke 2002-ben eft, 2002-ben eft volt. (még mindig a jegyzett tőke összege alatt) Azonban ez az emelés értékpapír mozgatásból származott, ugyanis egyéb értékpapírként ezekben az években eft és eft került kimutatásra, így a szakértői kalkulációban nem is lettek figyelembe véve BAUMAG Építö Mély- és Magasépítési Fővállalkozó Rt Mérlegadatok 2002-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszak alatt rendelkezett értékpapírokkal ( eft és eft értékben) és részesedéssel (3 114 eft értékben mindkét évben) is, de a cégadatok között erre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 2002-ben és 2003-ban is eft szerepelt a nyilvántartásban. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég 2002-ben még nyereséget termelt, a mérleg szerinti eredmény eft pozitívumot mutat, de 2003-ban már komoly veszteség jelentkezett eft értékben. Az eredménytartalék pozitív összege a korábbi évek nyereséges gazdálkodására utal: 2002-ben eft, 2003-ban eft volt. A töketartalékban 2002-ben eft került kimutatásra. Saját tőke: 2002-ben eft, 2003-ban eft, BAUMAG Kamaraerdei Tüzép Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mérlegadatok 1997-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszakban rendelkezett csekély összegű részesedéssel (2001-ben 501 eft, előző és követő években 1 illetve 2 eft) illetve értékpapírokkal (2003-ban: eft összegben), de a cégadatok között ezekre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 1997-től 2000-ig eft volt, 2001-ben eft, 2002-ben és 2003-ban eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban 1998 kivételével minden évben veszteséges volt: 1997-ben -105 eft, 1998-ban eft, 1999-ben eft, 2000-ben eft, 2001-ben eft, 2002-ben eft, 2003-ban pedig eft volt a veszteség. Az eredménytartalék a korábbi évek veszteségét tükrözi, kivéve 2000-ben, mert a veszteségek fedezetére történt eft-os saját tőke növelés az eredménytartalékba lett könyvelve. Az eredménytartalék értékei: 1997-ben 0 eft volt, 1998-ban -105 eft, 1999-ben eft, 2000-ben 86 eft, ben eft, 2002-ben eft, 2003-ban pedig eft, 2003-ban eft került kimutatásra a tőketartalékok között. Saját tőke: 1997-ben az értéke eft volt, majd 1998-ban a magas mérleg szerinti eredménynek köszönhetően

17 megnőtt eft-ra, majd folyamatosan csökkent a jegyzett tőke alá és negatív értéket vett fel: 1999-ben: 386 eft volt, majd 2000-ben eft, 2001-ben eft, 2002-ben eft, ban eft BAUMAG RENTAL Szolgáltató Kft. Mérlegadatok 1998-tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszakban rendelkezett csekély összegű részesedéssel (2001-ben 501 eft) illetve értékpapírokkal (2000-ben: eft, 2001-ben eft összegben), de a cégadatok között ezekre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 1998-tól 2000-ig eft volt, 2001-ben eft-ra nőtt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban 1998 kivételével (ekkor 878 eft nyeresége keletkezett) minden évben veszteséges volt: 1998-ban -238 eft, 1999-ben eft, ben pedig eft volt a veszteség. Az eredménytartalék értékei: 1998-ban 0 eft, 1999-ben 122 eft (ami nem egyezik az előző év mérleg szerinti eredményével), 2000-ben eft, 2001-ben pedig eft volt. Saját tőke: 1998-tól 2001-ig a saját tőke pozitív volt, de értéke mindvégig a jegyzett tőke alatt maradt, ami a veszteséges gazdálkodásból eredő vagyonvesztés következménye: 1998-ban eft, 1999-ben eft, ben eft, 2001-ben pedig eft saját tőkével rendelkezett a cég BAUMAG Rezsi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mérlegadatok 1998-tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszakban rendelkezett csekély összegű részesedéssel (2001-ben 500eFt), de a cégadatok között ezekre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Értékpapírokkal a cég mérlegében nem lettek kimutatva. Jegyzett tőke: mind a négy évben eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban 1999 kivételével (ekkor 643 eft nyeresége keletkezett) minden évben veszteséges volt: 1998-ban eft, 2000-ben eft, 2001-ben pedig eft volt a veszteség. Az eredménytartalék a korábbi évek veszteségét tükrözi, kivéve ben, mert a veszteségek fedezetére történt eft-os saját tőke növelés az eredménytartalékba lett könyvelve, csak a következő évben került a lekötött tartalékba. 34 Az eredménytartalék értékei: 1998-ban 0 eft, 1999-ben eft, 2000-ben 79 eft, 2001-ben eft volt. Saját tőke: A vizsgált időszak minden évében a jegyzett tőke alatt maradt, sőt három évben negatív értéket vett fel: 1998-bam eft volt, majd 1999-ben emelkedett 779 eft-ra, de 2000-től újra csökkent: eft-ra, 2002-ben eft-ra

18 BAUTHERM Asztalos Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi cégnevek: Kamaraerdei Tüzép Brikett Kft, BAUTHERM Ablakgyártó Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 1999-ben: 1 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: 246 eft, 2002-ben 256 eft, 2003-ban szintén: 256 eft, Értékpapírja 1999-ben volt eft értékben majd 2001-ben eft és 2003-ban eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: l997-től 2000-ig eft volt a jegyzett tőke értéke. ami ben tőkeemelés folytán eft-ra nőtt (2001-ben ebből eft a jegyzett de be nem fizetett soron szerepelt), ami aztán 2003-ban eft-ra emelkedett. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban 1998 és 2000 kivételével (1998-ban 136 eft, 2000-ben 21 eft nyereséget termelt) minden évben veszteséges volt: 1999-ben eft, 2001-ben eft, 2002-ben eft, 2003-ban eft volt a veszteség. Az eredménytartalék elsősorban a korábbi évek tevékenységének eredményét tükrözi bari 0 eft volt az eredménytartalékban, ben 134 eft, ami 2 eft-tal kevesebb mint az előző évi eredmény ben 28 eft került kimutatásra, ami kb 900 efttal tér el attól az értéktől, aminek itt a korábbi mérleg szerinti eredmények alapján lennie kellene. Ez a 900 eft-os eltérés a 2001-es évben egyértelműen megjelent külön soron mint tőketartalék, azaz kikerült az eredménytartalékból, ami így ismét a korábbi időszak eredményeit: eft-ot mutatott ben eredménytartalék eft, 2003-bari eft értékben szerepelt, és további saját tőke elemként ezekben az években megjelent lekötött tartalék eft és eft összegben. A tőketartalék azonban már nem tartalmazta a korábbi 900 eft-ot. Saját tőke: Az előző bekezdésben említett, saját tőke erősítését célzó tőketartalék és lekötött tartalék - képzések sem javítottak azon a helyzeten, hogy a saját tőke (1998-as és 2000-es évek kivételével) a jegyzett tőke alatt maradt a kedvezőtlen gazdálkodás következtében. Az értékek: 1998: eft, 1999: eft, 2000: eft, 2001: eft, 2002:9 893 eft, 2003: eft BS-BAU Építőipari Szolgáltató Kft. (korábbi cégnév: PALOTABAU 2040 Építési Kft) Mérlegadatok tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 2002-ben és 2003-ban egyaránt 10 eft. Értékpapírja 1998-ban és 1999-ben volt eft értékben, majd 2003-ban eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-tól 1999-ig eft volt a jegyzett tőke értéke, ami ben tőkeemelés folytán eft-ra nőtt (2000-töl 2002-ig ebből eft a jegyzett de be nem fizetett tőke soron szerepelt), ami 2003-ban eftra emelkedett. A törzstőke emelés 2000-ben az Ingatlanok mérlegsoron eft-os emelkedéssel párosult, ben és 2002-ben az Áruk és a Befejezetlen termelés és félkész termékek növekedtek (2001-ben: Áru: eft és Befejezetlen termelés: eft, 2002-ben: Befejezetlen termelés: eft volt). Ezek arra utalnak, hogy tényleges tőkeemelés következett be ban, amikor eft-ra emelkedett a törzstőke, hasonló nagyságrendű, eft-os emelkedés az Egyéb értékpapírok soron történt, aminek a tényleges értéke bizonytalan, ezért az előző bekezdést is figyelembe véve előfordulhatott a fiktív tőkeemelés. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban 2003 kivételével (amikor eft nyereséget mutatott ki) minden évben veszteséges volt: 1998-bari -10 eft, 1999-ben -78 eft, 2000-ben eft, 2002-ben -l 680 eft volt a veszteség. Saját tőke: A jegyzett tőke emelések ellenére és a veszteséges gazdálkodás következtében a saját tőke az összes

19 vizsgált évben a jegyzett tőke szintje alatt maradt. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: 8166 eft, 2003-ban: eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 1998-ban a Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: 126 eft a különbözet, ami. miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől Cserépbau Építési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mérlegadatok l998-tól 2000-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel csupán 2000-ben 1 eft értékben rendelkezett, és ugyanebben az évben került az Értékpapírok között feltüntetésre eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-ben eft volt a Jegyzett tőke értéke, ami 1999-ben tőkeemelés folytán eft-ra nőtt (1999-ben ebből eft a Jegyzett de be nem fizetett tőke soron szerepelt). A törzstőke emeléssel párhuzamosan 1999-ben a Beruházások és a Beruházásokra adott előlegek mérlegsor értékei növekedtek összesen eft-ra, 2000-ben eft került kimutatásra ugyanezeken a sorokon. 37 Ezek arra utalnak, hogy tényleges tőkeemelés következett be. Azonban szintén 2000-ben eft-os emelkedés az Egyéb értékpapírok soron is történt, aminek a tényleges értéke bizonytalan, ezért az előző bekezdést is figyelembe véve előfordulhatott a fiktív tőkeemelés. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban minden évben veszteséges volt: 1998-ban -788 eft, ben eft, 2000-ben -630 eft volt a veszteség. Saját tőke: A jegyzett tőke emelés ellenére és a veszteséges gazdálkodás következtében a Saját tőke az összes vizsgált évben a Jegyzett tőke szintje alatt maradt. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft Csevicevölgy Regionális Turizmus Ingatlanfejlesztési Kft. (korábbi cénév: BAUMAG Kontír Szolgáltató Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 2000-ben: 1 eft, 2001-ben: 501 eft, 2002-ben eft, 2003-ban eft. Értékpapírjai: 1998-ban: 62 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-tól 1999-ig eft volt a Jegyzett tőke értéke (l998-ban ebből eft a Jegyzett de be nem fizetett tőke soron szerepelt). A következő években folyamatosan emelkedett a Jegyzett tőke: 2000-ben eft, ben: eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke: eft), 2002-ben: eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke: eft), 2003-ban: eft. A törzstőke emeléssel együtt a Tárgyi eszközök értéke (ami magában foglalja az Ingatlanok, Műszaki és Egyéb gépek, a Beruházások és az azokra adott előlegek értékét) is emelkedett: 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft került feltüntetésre. Mindebből az következik, hogy ezekben az értékekben tényleges tőkeemelés következett be. 38

20 Azonban az Egyéb követelés sorokon is emelkedés történt: 2000-ben: 867 eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft szerepelt a mérlegben. Bár a vagyonértékelésben az összeget figyelembe vettem, hangsúlyozni szeretném, hogy nem állt rendelkezésre információ, milyen követelés(ek)et tartalmaz a mérlegsor, és van-e közöttük értékkel nem bíró (azaz behajthatatlan) tétel. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a tőkemelések előtti években minimális nyereséggel működött (1998-ban: 5 eft, 1999-ben: 99 eft), Utána viszont komoly veszteségei keletkeztek: 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft, Az Eredménytartalék egészen az utolsó vizsgált évig követte a Mérleg szerinti eredmény változását, 2003-ban azonban eft helyett csak -l 098 eftot tartalmazott, ami jelen esetben is a beszámoló valóságtartalmának megkérdőjelezését okozza ban tőketartalékként feltüntetésre került eft. Saját tőke: Bár a gazdálkodás csak minimálisan volt nyereséges, majd jelentősen veszteséges, a nagymértékű Jegyzett tőke - emelésnek köszönhetően a cég nem szenvedett el olyan mértékű Saját tőke - vesztést, mint az eddig tárgyalt szervezetek. (Sok esetben a Jegyzett tőke alatt volt a szintje, de nem lett negatív a vizsgált évek egyikében sem). Az értékek: l998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft, Dél-Buda In West Befektetési Szövetkezet (korábbi cénév: BAUMAG In West Befektetési Szövetkezet Mérlegadatok csupán 1995-re álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált évben részesedéssel nem, de értékpapírokkal rendelkezett a eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így ezt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. 39 Jegyzett tőke: 1995-ben a Jegyzett tőke értéke eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ős egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált évben nyereségesen gazdálkodott 65 eft összegben. Eredménytartaléka nem volt, ellenben a Tőketartalékban feltüntetésre került 179 eft. Saját tőke: Mivel az összes tőkeelem pozitív, így a Saját tőke a eft-os értékével a Jegyzett tőke értéke felett van DH-BAU Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 2001-től 2003-ig 500 eft. Értékpapírjai: 1998-ban: eft, 2000-ben: 725 eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, Így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: ig eft volt a Jegyzett tőke értéke, majd 2001-től eft. A törzstőke emeléssel együtt 2000-ben a Beruházások értéke emelkedett eft-ra ben a Beruházásokon már nem szerepelt összeg, de az Egyéb követelések értéke eft volt A eft-os jelentős összegének a eft-os Rövid lejáratú kötelezettség ben az áruk soron jelent meg eft. Mindezek hirtelen változások olyan mérlegsorokon, ahol előző és követő évben nem vagy csak jelentősen kisebb érték szerepelt és azt mutatják tényleges tőkeemelés történt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ér egyéb saját tőke elemek: A cég az 1999-es év kivételével, amikor 262 eft-os nyeresége keletkezett minden évben veszteséges volt: 1998-ban: -120 eft, 2000-ben: -498 eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban -853 ef t vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált években végig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Bár a gazdálkodás csak minimálisan volt nyereséges, majd jelentősen veszteséges, a nagymértékű Jegyzett tőke - emelésnek köszönhetően a cég nem szenvedett el olyan mértékű Saját tőke - vesztést, mint az eddig tárgyalt

21 szervezetet (Sok esetben a Jegyzett tőke alatt volt a szintjei de nem lett negatív a vizsgált évek egyikében sem.). Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: 3142 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft ELSŐ EURÓPAI BAUMAG Térségfejlesztési Kft Mérlegadatok csupán 2003-re álltak rendelkezésre. Értékpap írok, részesedések: A cég a vizsgált évben részesedéssel rendelkezett eft értékben, de értékpapírja nem volt. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így ezt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 2003-ban a Jegyzett tőke értéke eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált évben veszteségesen gazdálkodott -l 986 eft összegben, és az Eredménytartaléka is negatív volt: eft, ami azt mutatja, hogy eddigi működése veszteséges volt. Saját tőke: A Saját tőke eft-os értékével jelentősen a Jegyzett tőke értéke alatt van EOUIPMENT SERVICE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok csupán 2002-re álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált évben sem részesedéssel, sem értékpapírral nem rendelkezett. Jegyzett tőke: 2002-ben a Jegyzett tőke értéke eft volt, Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A Cég a vizsgált évben veszteségesen gazdálkodott eft összegben és az Eredménytartaléka is negatív volt: -76 eft, ami azt mutatja, hogy eddigi működése veszteséges volt. Saját tőke: A Saját tőke eft-os értékével jelentősen a Jegyzett tőke értéke alatt volt. eft): SZTUPA Szolgáltató Kft (Korábbi céznév: HANGSZER KIRÁLY Kereskedelmi Kft) Mérlegadatok 1999-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel rendelkezett, értékpapírja viszont nem volt, Részesedései: ben 347 eft, 2003-ban 247 eft, A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált években a Jegyzett tőke összege végig eft volt, melyből 1999-ben a Jegyzett de be nem fizetett tőke értéke 60 eft. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a 2003-as év kivételével, amikor eft-os nyereséget termelt, minden évben veszteséges volt: 1999-ben: eft, 2000-ben: -l 632 eft, 2001-ben: -408 eft, 2002-ben: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 2001-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, majd 2002-ben, amikor 11 másik cég beolvadt, jelentősen lecsökkent eft-ra, 2003-ban eft-ra. Ebben a két évben a Lekötött tartalék összege eft volt, az utolsó évben Értékesítési

22 tartalékként eft került feltüntetésre. Mint azt a kirendelő végzés 5-ös kérdésének válaszában kifejtettem, az átalakulás során valótlan adatok kerültek feltüntetésre, így a most felsorolt tőkeelemek valóságtartalma is erősen megkérdőjelezhető. Saját tőke: A veszteséges gazdálkodás miatt 1999 és 2002 között a Saját tőke negatív volt majd 2003-ban a jelentős nyereség hatására pozitív lett és jóval meghaladta a Jegyzett tőke összegét. Az értékek: 1999-ben: eft, ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft Hotel Lux Szállodát Szervező és Beruházást Bonyolító Kft Mérlegadatok 2000-től 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett, Részesedései: 2000-ben: eft, 2001-ben: 246 eft, 2002-ben: 246 eft. Értékpapírjai: 2000-ben: eft, 2001-ben eft, 2002-ben: eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A Jegyzett tőke összege mindhárom évben eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszak minden évében, de csökkenő mértékben, veszteséges volt: 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: -380 eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált években végig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, Saját tőke: A rendkívül magas Jegyzett tőke miatt a Saját tőke a veszteséges gazdálkodás ellenére sem lett negatív, de a jegyzett tőke összege alatt maradt, Az értékek: 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft BAUMAG Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1998-tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedése: 2001-ben: 500 eft, Értékpapírja: 1999-ben: eft, A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-ban a mérlegben nem szerepelt Jegyzett tőke, ami nyilvánvaló hiba, hiszen e nélkül cég nem is létezhet, nem alapítható. A cégadatok szerint eft volt a Jegyzett tőke, ami 1999-ben eft-ra nőtt, Tehát a mérlegben erre az évre feltüntetett eft is téves, hiszen az emelés csak 2000-től lett bejegyezve ben újabb emeléssel a Jegyzett tőke eft-ra nőtt. Mivel a tőkeemelésekkel párhuzamosan legfőképp az Immateriális javak és Tárgyi eszközök értékei emelkedtek, kijelenthető, hogy tényleges tőkeemelés történt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ás egyéb saját tőke elemek: A cég az 1999-es év kivételével, amikor 447 eft-os nyeresége keletkezett, minden évben veszteséges volt: 1998-ban: -15 eft, 2000-ben: -l 830 eft, 2001-ben: eft vesztesége keletkezett, Az Eredménytartalék a vizsgált években végig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Bár a gazdálkodás csak minimálisan volt nyereséges, majd jelentősen veszteséges volt, a nagymértékű Jegyzett tőke - emelésnek köszönhetően a cég nem szenvedett el olyan mértékű Saját tőke - vesztést, mint sok eddig tárgyalt szervezet. (A Saját tőke értéke végig a Jegyzett tőke összege alatt maradt, de negatív csak 1998-ban volt, amikor a téves könyvelés miatt csak a Mérleg szerinti eredmény szerepelt a Saját tőkében.). Az értékek: 1998-ban: - 15 eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft.

23 KÁLMÁNBAU Kereskedelmi és Szoláltató Kft Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedése: 2001-ben: 500 eft, Értékpapírjai: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2002-ben: eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe ban eft értékben kötvényekkel rendelkezett, ami hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, jellemzően nem a cégek egymás között használt fizetőeszköze, így a vizsgálat során a vagyon részének tekintettem. Jegyzett tőke: 1998-tól 2001-ig eft volt a Jegyzett tőke értéke, majd 2002-től eft ben és ben az Áruk és Befejezetlen termékek értéke kezdett el emelkedni, amit először a Rövid lejáratú kötelezettségek növekedése fedezett, majd a tőkeemeléssel a Jegyzett tőke lett a vagyon növekedésének forrása ban az Áruk helyett az Ingatlanok lettek nagy összegű vagyonelemek. Mindezek azt mutatják, tényleges tőkeemelés történt. 44 Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált években hullámzó eredményességgel működött ban veszteséges volt: -121 eft-tal, majd nyereséget termelt 1999-ben: 331 eft-ot, és ismét negatív eredménnyel zárt 2000-ben: -184 eft-tal. A következő két év újból nyereséges volt: 2001: eft, 2002: eft. Az utolsó vizsgált év azonban rendkívül nagy veszteséggel: eft-tal zárult. Az Eredménytartalék a vizsgált években végig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, Saját tőke: A túlnyomórészt eredményes gazdálkodásnak és a nagymértékű tőkeemelésnek köszönhetően a Saját tőke pozitív és jellemzően a Jegyzett tőke összege felett maradt. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, ban: eft Kamaraerdei Tüzép Budakalász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1997-töl 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal nem, de Részesedéssel 2001-ben rendelkezett 500 eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így azt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, Jegyzett de be nem fizetett tőke 1997-ben eft, 1998-ban eft került feltüntetésre. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég az l998-as év kivételével, amikor 36 eft-os nyeresége keletkezett, minden évben veszteséges volt: 1997-ben: -107 eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben a veszteség fedezetére történt eft-os pótbefizetés ide tett könyvelve, ami javította az értékét, eft helyett 65 eft szerepelt ezen a soron től a pótbefizetés átkerült a lekötött tartalékba, így újra negatív értéket: eft-ot vett fel, 2002-ben eft helyett eft került feltüntetésre. Ez a módosulás magyarázható a beolvadás előtti átértékeléssel (a 2002-es évnél jelezte az összeállítást készítő szakértő, hogy ez már vagyonmérleg, mely esetben a piaci értékelésre a cégnek lehetősége van). 45

24 Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, végig a Jegyzett tőke összege alatt. Az értékek: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft Kamaraerdei Tüzép Bútor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (előző cégnév: Bukabau 73 Építési Szolá1tató és Kereskedelmi Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel nem, de Értékpapírokkal rendelkezett 1998-ban: eft, ben: eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így azt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég az 1998-as év kivételével, amikor 36 eft-os nyeresége keletkezett, minden évben veszteséges volt: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, ben: eft, 2002-ben eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben a veszteség fedezetére történt eft-os pótbefizetés ide lett könyvelve, ami javította az értékét, eft helyett 33 eft szerepelt ezen a soron től a pótbefizetés átkerült a lekötött tartalékba, így újra negatív értéket: eft-ot vett fel, 2002-ben eft került feltüntetésre. Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, az első év (1998) kivételével a Jegyzett tőke összege alatt. 46 Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft Kamaraerdei Tüzép Élfa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok től 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal nem rendelkezett. Jegyzet tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, ben Jegyzett de be nem fizetett tőkeként eft szerepelt ban nem lett Jegyzett tőke kimutatva, annak ellenére, hogy az előző és a követő években is azonos összegben szerepelt, ami nyilvánvalóan téves, a valósághű képet nem tükröző Saját tőkét eredményez. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden évben veszteséges volt: ben: -105 eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: -l 529 eft vesztesége keletkezett, Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben a veszteség fedezetére történt eft-os pótbefizetés ide lett könyvelve, ami javította az értékét, eft helyett 44 eft szerepelt ezen a soron től a pótbefizetés átkerült a lekötött tartalékba, így újra negatív értéket: eft került feltüntetésre. Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, a Jegyzett tőke összege alatt. Az értékek: 1997-ben: eft, l998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft

25 Kamaraerdei Tüzép Építőanyag Áruház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1997-től 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal nem rendelkezett, Részesedése 2001-ben volt 500 eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így azt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, ben Jegyzett de be nem fizetett tökeként eft szerepelt ban nem lett Jegyzett tőke kimutatva, annak ellenére, hagy az előző és a követő években is azonos összegben szerepelt, ami nyilvánvalóan téves, a valósághű képet nem tükröző Saját tőkét eredményez. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ás egyéb saját tőke elemek: A cég az 1998-as év kivételével, amikor eft-os nyeresége keletkezett, minden évben veszteséges volt: 1997-ben: -105 eft, 1999-ben: eft, ben: eft, 2001-ben: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben a veszteség fedezetére történt eft-os pótbefizetés ide lett könyvelve, ami javította az értékét, eft helyett 85 eft szerepelt ezen a soron től a pótbefizetés átkerült a Lekötött tartalékba, így újra negatív érték: eft került feltüntetésre. Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, a Jegyzett tőke összege alatt. Az értékek: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: 985 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 1998-ban az Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: 455 eft a különbözet, ami miatt a könyv szerinti vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját töke összegétől Kamaraerdei Tüzép Érd Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1997-től 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján az Értékpapírokon belül csak kötvényekkel rendelkezett, amit a vagyon meghatározásakor számításba vettem. Részesedése 2000-ben volt 1 eft, ben 172 eft értékben. A cégadatok között 2000-ben nem találtam részesedést, 2001-ben 620 eft, 2002-ben 100 eft részesedéssel rendelkezett, amit a fenti összegek helyett építettem be a vagyonérték kalkulációba. Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, ben Jegyzett de be nem fizetett tőkeként eft, 1998-ban eft szerepelt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég három évben volt veszteséges és háromban nyereséges: 1997-ben: -107 eft veszteséget termelt, majd 3 nyereséges év következett: 1998-ban: 82 eft, ben: eft, 2000-ben: 372 eft nyeresége keletkezett. A következő két évben megint veszteségesen gazdálkodott: eft és 2002-ben: eft volt az eredménye. Az Eredménytartalék a vizsgált évek mindegyikében a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: A nyereséges és veszteséges gazdálkodás hatását tükrözve alakultak az értékei: 1997-ben és 1998-ban pozitív összeggel a Jegyzett tőke értéke alatt maradt: eft illetve eft, 1999-ben és 2000-ben már a törzstőke felett volt: eft és eft, de 2001-ben hirtelen vagyonvesztés következett be: 2001-ben: eft, 2002-ben eft volt a Saját tőke értéke. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 2000-ben az Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: 1 eft a különbözet, ami miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől.

26 Kamaraerdei Tüzép Építőanyag Fakereskedő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1997-től 2002-ig álltak rendelkezésre. 49 Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgák időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal és Részesedésekkel nem rendelkezett, Jegyzett tőke: A vizsgált évek mindegyikében eft volt az értéke, ben Jegyzett de be nem fizetett tökeként eft, l998ban eft szerepelt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég az 1998-as év kivételével, amikor eft-os nyeresége keletkezett, minden évben veszteséges volt: 1997-ben: -105 eft, 1999-ben: eft, ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: cft vesztesége keletkezett Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben a veszteség fedezetére történt eft-os pótbefizetés ide lett könyvelve, ami javította az értékét, eft helyett 30 eft szerepelt ezen a soron. 200l-től a pótbefizetés átkerült a Lekötött tartalékba, így újra negatív érték: eft majd eft került feltüntetésre. Saját tőke: Kis mértékű emelkedés, majd meredek csökkenés, nagymértékű vagyonvesztés figyelhető meg. Az értékek: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft BH-CENTER Kereskedelmi és Szgáltató Kft (előző cégnév: Kamaraerdei Tüzép Gatter Kereskedelmi és Szo1áltató Kft) Mérlegadatok 1997-től 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján rendelkezett Részesedéssel: 2000-ben eft, 2001-ben 247 eft, 2002-ben 256 eft értékben. Rendelkezett továbbá Értékpapírokkal is 2001-ben eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1997-től 2000-ig eft volt az értéke, 2001-ben és 2002-ben eft, Jegyzett de be nem fizetett tőke 1997-ben eft került feltüntetésre. A tőkeemelésekkel párhuzamosan a Beruházások értéke 50 emelkedett: 2001-ben: eft, 2002-ben: eft szerepelt ezen a soron. A tőkeemelésnek ezen része biztos megtörtént, a fennmaradó összegnél a ben kimutatott eft-os Értékpapír már utalhat fiktív emelésre, ezért az előző pontban már jeleztem, nem vettem figyelembe a számításoknál ban nem lett Jegyzett tőke kimutatva, annak ellenére, hogy az előző és a követő években is azonos összegben szerepelt, ami nyilvánvalóan téves, a valósághű képet nem tükröző Saját tőkét eredményez. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ás egyéb Saját tőke elemek: A cég minden vizsgált évben veszteséges volt: 1997-ben: -105 eft, l998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: -l 570 eft, ben eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, 2000-ben a veszteség fedezetére történt eft-os pótbefizetés ide lett könyvelve, ami javította az értékét, eft helyett 66 eft szerepelt ezen a soron től a pótbefizetés átkerült a Tőketartalékba, így újra

27 negatív értéket: eft-ot vett fel, ami 2002-ben tovább csökkent: eft-ra ben a Tőketartalék már üres volt, nem tartalmazta az előző évi eft-ot. Saját tőke: Értéke folyamatosan csökkent, negatív lett, majd a tőkeemeléssel egyidejűleg jelentősen emelkedett, de a Jegyzett tőke összege alatt maradt. Az értékek: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: -268 eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft l Kamaraerdei Tüzép Győr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok től 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal nem rendelkezett, 51 Részesedése 2001-ben volt 500 eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így azt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, ben Jegyzett de be nem fizetett tökeként eft szerepelt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden évben veszteséges volt: ben: -107 eft, 1999-ben: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: -211 eft, 2002-ben: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben eft helyett csak -l 628 eft szerepelt az Eredménytartalékban, később sem derült ki miért, és nem lett átvezetve Tőketartalékba vagy Lekötött tartalékba a különbözet. Hasonlóan 2002-ben sem a eft-ot, hanem eft-ot tartalmazza ez a sor, ami megkérdőjelezi az adatok megbízhatóságát, a beszámoló valóságtartalmát. Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, minden évben a Jegyzett tőke összege alatt. Az értékek: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft Kamaraerdei Tüzép Újpest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (előző cégnév: Kamaraerdei Tüzép Rákospalota Kereskedelmi és Szolgáltató Kft) Mérlegadatok 1997-től 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal nem rendelkezett, Részesedése 2001-ben volt 500 eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így azt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. 52 Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, ben Jegyzett de be nem fizetett tőkeként eft, 1998-ban eft szerepelt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ás egyéb saját tőke elemek: A cég minden évben veszteséges volt: ben: -107 eft, 1999-ben: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, 2000-ben eft helyett csak 19 eft szerepelt től a eft pótbefizetés átkerült a Tőketartalékba, így újra negatív értéket: eft-ot vett fel, ami 2002-ben tovább csökkent: eft-ra. Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, minden évben a Jegyzett tőke összege

28 alatt. Az értékek: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, ben: eft, 2002-ben: eft BAU Logistic Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (e1őző cégnév: Kamaraerdei Tüzép Szállítási Kft ) Mérlegadatok tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal nem rendelkezett, Részesedése volt 2001-ben 600 eft értékben. A cégadatok között azonban csak 100 eft részesedés szerepelt, a vagyonértékelésnél ezt vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált években változatlanul eft volt az értéke, ban Jegyzett de be nem fizetett tőkeként 50 eft szerepelt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden évben veszteséges volt: ban: -20 eft, 1999-ben: eft, ben: eft, 2001-ben: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, 2000-ben eft helyett eft szerepelt től a eft pótbefizetés átkerült. a Lekötött tartalékba, így újra negatív értéket: eft-ot vett fel, Saját tőke: Folyamatos csökkenés majd negatív összegek figyelhetők meg, majdnem minden évben a Jegyzett tőke összege alatt, 2000-ben a veszteség ellentételezését célzó pótbefizetés átmenetileg feljavította a Saját tőke értékét, ami azonban 2001-ben a veszteséges gazdálkodás miatt ismét negatív lett. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, ben: eft Kastélybau Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (következő cégnév: Fényes Major Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft) Mérlegadatok 1998-tói 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján rendelkezett Részesedéssel: 2002-ben 10 eft értékben. Rendelkezett továbbá Értékpapírokkal is: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben 720 eft, 2002-ben eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-ban eft volt az értéke, 1999-ben eft, ebből Jegyzett de be nem fizetett tőkeként 1999-ben eft került feltüntetésre ben és 2002-ben ismét tőkeemelés történt, eft-ra, majd eft-ra nőtt a Jegyzett tőke értéke. A tőkeemelésekkel párhuzamosan 1999-ben és 2000-ben az Immateriális javak összegében volt megfigyelhető növekedés ( eft illetve eft volt az összegük), majd 2001-ben a Tárgyi eszközökre helyeződött a hangsúly: eft került feltüntetésre, és a Készletek összege is megnőtt eft-ra ben a Tárgyi eszközök értéke tovább nőtt, már eft szerepelt ezen a soron, Készletek nem voltak, de Követelések igen eft értékben, Ebben az évben jelentős, eft-os Aktív időbeli elhatárolás is kimutatásra került. A Mérlegadatok alapján tehát a tőkeemelések a fent kiemelt összegek erejéig nagy valószínűséggel valóban megtörténtek. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden vizsgált évben veszteséges volt: 1998-ban: -120 eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben eft vesztesége keletkezett. 54

29 Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben a eft helyett eft szerepelt ezen a soron, a következő években ehhez a rossz összeghez adódó eredmények kerültek kimutatásra. Az eltérés okára a Mérleg vizsgálata és egyéb információk nem adtak magyarázatot, tehát ismételten a gazdálkodást rosszul bemutató beszámoló készült az említett évekre. Saját tőke: Értéke a törzstőke-emeléseknek köszönhetően folyamatosan emelkedett, de a veszteséges működés miatt mindvégig a Jegyzett tőke összege alatt maradt. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft Kastélyhotel Sasvár Szállodaipari és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1996-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel nem, de Értékpapírokkal rendelkezett mind a befektetett, mind a forgóeszközök között. A befektetett eszközök között szereplő (azaz 1 éven túl megtartandó) Értékpapírjai: 1999-töl 2001-ig: 255 eft, 2002-ben és 2003-ban 265 eft. A forgóeszközök között, a Saját részvények, üzletrészek és eladásra vásárolt részvények soron magasabb összegek szerepeltek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1996-tól 1997-ig eft volt, majd 1998-ban eft, 1999-töl eft (bár a cégadatok szerint a teljes összeg bejegyzésére csak 2000-ben került sor, 1999-ben csak eft volt hivatalosan a Jegyzett tőke). 55 A tőkeemelésekkel párhuzamosan 1998-tól a Tárgyi eszközök értéke megnőtt és kiemelten magas maradt a többi eszközhöz képest: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2003-ban: eft. A Mérlegadatok alapján tehát a tőkeemelések ezen összegek erejéig nagy valószínűséggel valóban megtörténtek. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden vizsgált évben veszteséges volt: 1996-ban: -723 eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben eft, 2003-ban: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált évek mindegyikében a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a törzstőke-emeléseknek köszönhetően 1998-tól mindvégig pozitív volt, de a veszteséges gazdálkodás miatt a Jegyzett tőke összege alatt maradt. Az értékek: 1996-ban: 277 eft, 1997-ben: eft, ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 1996-ban az Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: 4 eft a különbözet, ami miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől

30 Királybróker Értékpapír - forgalmazó Kft, majd 1997-től Rt Mérlegadatok 1995-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján rendelkezett Részesedéssel, és Értékpapírokkal is mind a befektetett, mind a forgóeszközök között. Részesedései: 1995-ben: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: 10 eft. A befektetett eszközök között szereplő (azaz 1 éven túl megtartandó) Értékpapírjai: l995- től 1996-ig: eft. A forgóeszközök között, a Saját részvények, üzletrészek és eladásra vásárolt részvények és Egyéb értékpapírok soron magasabb összegek szerepeltek: ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1995-től 1996-ig eft volt, 1997-től 1998-ig eft, 1999-töl 2000-ig eft, ben eft, 2002-től eft. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég 1998-ig nyereségesen, ezt követően veszteségesen működött: 1995-ben: eft, 1996-ban: 266 eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft nyereséget termelt, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben eft, 2003-ban: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 1996-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, eddig az évig az Előző évek veszteségei soron is szerepelt eft, l997-töl ez a sor üres, az Eredménytartalék pedig eft helyett eft-ot mutatott. Ehhez lett hozzáadva az 1997-es eredmény, így 1998-ban: eft volt az értéke, majd 1999-ben eft helyett eft lett kimutatva ig ehhez adódtak hozzá az előző évi eredmények ben a Jegyzett tőke eft-tal csökkent, az Eredménytartalék kb ezzel az összeggel nőtt, de nem pontosan, az eltérés 521 eft. Csak ebben az évben az Értékelési tartalék is tartalmazott összeget eft összegben ban az Eredménytartalék eft-os értéke megegyezik az előző évi tartalék és eredmény összegeivel. A felsoroltakból is látszik, milyen sok magyarázatra szoruló változás történt a Saját tőke elemeiben, a valós összkép bemutatása így nem volt biztosítható. Saját tőke: Értéke a törzstőke-emeléseknek köszönhetően mindvégig pozitív volt, de a veszteséges gazdálkodás miatt a Jegyzett tőke összege alatt maradt. Az értékek: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft ÖREG TÖLGYEK Szállodai és Éttermi Szolgáltató Kft előző cégnév: LUPABAU 75 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft) Mérlegadatok tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel nem, de Értékpapírokkal rendelkezett: 1998-bari: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2002-ben eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-tól 1999-ig eft volt az értéke, 2000-töl 2001-ig eft, 2002-töl 2003-ig eft. A tőkeemelésekkel párhuzamosan csak az értékpapírok összege emelkedett jelentősebben, az Eszközök más részeiben nem történt fontosabb változás. Továbbá a folyamatos veszteséges gazdálkodás is felemésztette a forrásokat (p1: 2003-ban a eft-os Jegyzett tőke mellett az Eredménytartalék eft veszteséget mutatott). Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég 1999 kivételével, amikor csekély, 375 eft-os nyereség keletkezett, minden vizsgált évben veszteséges volt: 1998-ban: -119 eft, 2000-ben: eft, ben: eft, 2002-ben eft, 2003-bari: -619 eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált években a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a törzstöke-emelések ellenére, a veszteséges működés miatt mindvégig a Jegyzett tőke összege alatt maradt, 2000-től folyamatosan csökkent. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-bari: eft.

31 MADÁRVÖLGY LAKÓPARK Ingatlanfeilesztési Kft Mérlegadatok csupán 2003-ra álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált évben sem részesedéssel, sem értékpapírral nem rendelkezett. Jegyzett tőke: 2003-ban a Jegyzett tőke értéke eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált évben nyereségesen gazdálkodott 1 eft összegben, de az Eredménytartaléka negatív volt: -30 eft, ami azt mutatja, hogy eddig az évig veszteségesen működött, Saját tőke: A Saját tőke eft-os értékével a Jegyzett tőke értéke alatt volt, Év Könyv szerinti vagyonérték Szakértő által kalkulált MAKOBER Kereskedelmi és Befektetési Kft Mérlegadatok 1997-től 2003-ig álltak rendelkezésre, de tételeket nem, csak csoportokat lehetett beazonosítani. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezett, amit egyéb információ hiányában Részesedésnek tekintettem: 1997-ben eft, 1998-tól 2003-ig: eft értékben. Rendelkezett továbbá Értékpapírokkal is: 1997-ben és 1998-ban: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: A vizsgált évek mindegyikében eft összegű volt, ben a Jegyzett de be nem fizetett töke soron eft szerepelt. 59 Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden vizsgált évben nyereséges volt: 1997-ben: 134 eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, ben 4424 eft, 2003-ban: 463 eft nyereséget termelt. Az Eredménytartalék minden évben az előző évek Mérleg szerinti eredményének összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a nyereséges gazdálkodásnak köszönhetően folyamatosan emelkedett: 1997-ben: eft, ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 1998-ban az Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: 100 eft a különbözet, ami miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől Aqualand Fürdőhely Építő és Üzemeltető Kft (előző cégnév: Strandbau PF Építési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján rendelkezett Részesedéssel 2002-ben: 10

32 eft értékben, és Értékpapírokkal: l998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: 9200 eft, 2002-ben eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-ban és 1999-ben eft, 2000-től 2001-ig eft, 2002-ben eft volt az összege. A törzstőke emelés leginkább a Tárgyi eszközök értékében okozott változásokat: 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben eft volt az értékük, amely összegek tekintetében a tőkeemelés valóságosnak tekinthető. 60 Mérleg szerinti eredmény. eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden vizsgált évben veszteséges volt: 1998-ban: -179 eft, 1999-ben: -79 eft 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált években a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a törzstőke-emelések ellenére, a veszteséges működés miatt mindvégig a Jegyzett tőke összege alatt maradt. Az értékek: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, ben: eft BAUTHERM Szentes Téglagyártó Kft (előző név: SZEMA Szentes Tégla-és Cserépgyártó Kft) Mérleg adatok től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései voltak: ben 1 eft, 2002-ben és ban: 11 eft értékben. Értékpapírokkal rendelkezett: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1997-től 1999-ig: eft, 2000-ben: eft (a Jegyzett de be nem fizetett tőke soron eft szerepelt), majd 2001-tőt: eft ben eft-tal emelkedett a tőke, ugyanakkor megjelent eft összegű Értékpapír az eszközök oldalon, ami olyan tőkeemelésre utal, hogy a kapott pénzért üzletrészt vásároltak. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég 2000-ig veszteséges, utána nyereséges volt: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft vesztesége keletkezett, 2001-ben: 8186 eft, 2002-ben eft, 2003-ban: eft nyereséget termelt. 61 Az Eredménytartalék 2000-ig az előző évek Mérleg szerinti eredményének összegeit tartalmazta, 2001-ben azonban e1tűnt, üres lett, és a következő években csak 2001-től tartalmazta az eredményeket. Mivel erre nem találtam magyarázatot, ezért a Saját tőke ettől az évtől nem a valós képet mutatja. Tőketartalék is fel lett tüntetve: 1997-töl 1999-ig: eft, 2000-ben: eft, 2001-töl: eft. Saját tőke: Értéke a Tőketartaléknak és a későbbi nyereséges gazdálkodásnak köszönhetően 1999 kivételével a Jegyzett tőke értéke felett maradt és 2000-től folyamatosan emelkedett: 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, ben: eft, 2003-ban: eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 2003-ban az Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: eft a különbözet, ami miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől. vagyonérték

33 St. HUBERTUS Panzió Vendéglőipari Kft (előző név: Vadászbau Kereskedelmi és Szolgáltató Kft) Mérlegadatok tál 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel nem, Értékpapírokkal is csak egy évben rendelkezett: 1999-ben eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így ezt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben eft, majd 2000-től: eft ben eft-tal emelkedett a tőke, vele párhuzamosan a Tárgyi eszköz emelkedett eft-tal és a Követelések eft-tal, így ezen összegek erejéig tényleges tőkeemelés valószínűsíthető. A következő évek emelése nem okozott hasonló mértékű változást, azt felemésztette a folyamatos veszteséges gazdálkodás. 62 Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég 1998 kivételével, amikor 157 eft nyereséget termelt, végig veszteséges volt: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált években a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a veszteséges gazdálkodás miatt 1998 kivételével a Jegyzett tőke értéke alatt maradt: 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Vagyonértékelés; BAUMING Ingatanfejlesztési Kft Mérlegadatok 1997-től 2002-ig álltak rendelkezésre, Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 1998-ban: 400 eft, 1999-ben: 300 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben és 2002-ben: eft. Értékpapírjai: 1999-ben eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, így a fenti összegek helyett az alábbi értékek lettek vagyonértékelésnél figyelembe véve: 1998-ban és 1999-ben: 300 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft. Jegyzett tőke: 1997-ben és 1998-ban: eft (Jegyzett de be nem fizetett tőkeként mindkét évben eft szerepelt), 1999-ben: eft (Jegyzett de be nem fizetett töke: eft), 2000-től 2002-ig: eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke 2000-ben: eft), Mivel az emeléssel párhuzamosan csak a Követelések és az Értékpapírok összegében következett be releváns változás, a fiktív tőkeemelés jelen cégnél is előfordulhatott. 63 Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszak első három évében veszteséges, majd a következő háromban nyereséges gazdálkodást folytatott: 1997 ben: -107 eft, 1998-ban: -96 eft, 1999-ben: eft vesztesége keletkezett, majd 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft nyereséget termelt. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta ben eft helyett eft lett feltüntetve minden ok nélkül, majd 2001-ben és 2002-ben úgy kerültek bele az adatok, mintha 2000-ben mégis eft-ot tartalmazott volna, ami a megbízható, valós összképet kérdőjelezi meg. Saját tőke: Értéke a törzstőke emelés hatására folyamatosan növekedett: ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft

34 BAUMAG HOTELS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1997-től 2003-ig álltak rendelkezésre, 2003-ban a részletezettség csökkent, mérleg-tételszinten nem, csak csoportszinten vannak meg az adatok. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: 10 eft. Értékpapírjai: 1998-ban: eft, ben eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam. A fenti összegek helyett tehát az alábbi értékek lettek a vagyonértékelésnél figyelembe véve: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: 10 eft. 64 Jegyzett tőke: 1997-ben: eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke: eft), 1998-ban: szintén eft, től: eft, ami 2001-től eft-ra nőtt. Mivel az emeléssel párhuzamosan csak a Részesedések és az Értékpapírok összegében következett be releváns változás, a fiktív tőkeemelés jelen cégnél is előfordulhatott. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban 2002-t kivéve, amikor eft nyereséget termelt, minden évben veszteséges volt: 1997 ben nem volt eredmény beállítva, l998- ban: -891 eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: -499 eft, 2003-ban: eft vesztesége keletkezett. Eredménytartalék a vizsgált években a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a törzstőke emelés hatására folyamatosan növekedett: ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft BAUMAG-INGATLAN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1997-től 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett, Részesedései: 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, Értékpapírjai: 2001-ben: eft, 2002-ben: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam. A fenti összegek helyett tehát az alábbi értékek lettek a vagyonértékelésnél figyelembe véve: ben: eft, 2002-ben: eft. 65 Jegyzett tőke: 1997-töl 1998-ig: eft, 1999-től 2000-ig: eft, ami 2001-töl eft-ra nőtt. Az emeléssel párhuzamosan biztos vagyonelemként 2001-ben csak az Ingatlanok jelentek meg eft-os összegben, ezen kívül a Részesedések nőttek eft és az Egyéb követelések eft összegben ben az Ingatlanok értéke nulla lett, ellenben az Egyéb értékpapírok nőttek eft-tal. Az Egyéb követelések összege is lecsökkent eft-ra, viszont a Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés megnőtt eft-tal. A Részesedésben nem következett be jelentős változás. Mindezek azt valószínűsítik, hogy a fiktív tőkeemelés jelen cégnél is előfordulhatott. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban 2001-et kivéve, amikor eft nyereséget termelt, minden évben veszteséges volt: 1997-ben -107 eft, 1998-ban: eft, ben: eft, 2000-ben: -675 eft vesztesége keletkezett ben nem lett Mérleg szerinti eredmény beállítva. Az Eredménytartalék 1999-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, de 2000-ben eft helyett 21 eft szerepelt töl a eft pótbefizetés átkerült a Tőketartalékba, így újra negatív értéket: eft-ot vett fel.

35 2002-ben: -765 eft került feltüntetésre eft helyett, aminek nem találtam okát, így a 2002-es év saját tőkéje nem mutat valós képet a vállalat működéséről. Saját tőke: Értéke a veszteségek miatt csökkent, csak a törzstőke emelések hatására történt növekedés. Értékei: ben: eft, 1998-ban: -29 eft, 1999-ben: -79 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft. Év: Könyv szerinti vagyonérték Szakértö által kalkulált KING HOLDING Kft (előző név: FERTŐDBAU Építési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 1998-ban: eft, (Ebben az évben nem álltak rendelkezésre tételes részletezettséggel az adatok, csak a Befektetett pénzügyi eszközök összesen mutatta ezt az értéket, de a későbbiekben ezen a csoporton belül csak a Részesedésben volt érték, így az elemzés során én is Részesedésnek tekintettem az itt szereplő összeget.) 2000-ben: eft, 2001-ben: eft. Értékpapírjai: 2000-ben: 1800 eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam. A fenti összegek helyett tehát az alábbi összeg lett a vagyonértékelésnél figyelembe véve: 2001-ben: eft. Jegyzett tőke: 1998-tót 2000-ig: eft, 2001-ben eft-ra nőtt. Az emeléssel párhuzamosan az előző évi eft-os Rövid lejáratú kötelezettség eft-ra csökkent, tehát a tőkeemelés nagyobb része ennek a rendezésére lett felhasználva. A Részesedések csökkentek eft-tal, ellenben az Egyéb követelések nőttek eft-tal. Mindezek azt valószínűsítik, hogy a tőkeemelés ténylegesen megtörtént. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban minden évben veszteséges volt: 1998-ban: -115 eft, ben: -494 eft, 2000-ben: -347 eft, 2001-ben eft, vesztesége keletkezett ben nem lett Mérleg szerinti eredmény beállítva. Az Eredménytartalék a vizsgált években a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Értéke a veszteségek miatt csökkent, csak a törzstőke emelés hatására történt növekedés. Értékei: l998- ban: eft, 1999-ben: eft, ben: eft, 2001-ben: eft, KIRÁLY LÍZING Gazdasági és Tanácsadó Kft Mérlegadatok 1995-től 2003-ig álltak rendelkezésre. 67 Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal nem, de Részesedéssel rendelkezett: 1998-ban és 1999-ben: 1 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, ban: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, de az adott cégnek a vizsgált évben negatív volt az értéke, így azt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1995-től 1996-ig: eft, 1997-ben: eft, 1998-től 1999-ig: eft, 2000-től eft, Az emeléssel párhuzamosan a Tárgyi eszközök és Készletek értékei nőttek, az előzőleg említett Részesedésértékek arányaiban nem jelentősek. Mindezek azt valószínűsítik, hogy a tőkeemelés ténylegesen megtörtént. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vállalatcsoport többi tagjától eltérően igen nyereségesen működött, csak a vizsgált időszak első két éve volt veszteséges. Az értékek: 1995-ben eft, 1996-ban: eft vesztesége volt, majd 1997-ben eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-

36 ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft nyeresége keletkezett. Az Eredménytartalék 1997-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, 1998-ban eft helyett eft szerepelt, amit az egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre való áttérés magyarázhat ig szintén a Mérleg szerinti eredmény összegével módosultak az értékek, majd 2003-ban eft helyett eft került beállításra, amire nem találtam magyarázatot a rendelkezésemre álló iratokban. Saját tőke: Értéke a tőkeemelések és a nyereséges gazdálkodás miatt 1997-től folyamatosan növekedett: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft BAUMAG Vállalatvezetési Tanácsadó Rt Mérlegadatok 2002-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Értékpapírokkal és Részesedéssel is rendelkezett. Részesedései: 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Értékpapírjai: 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam. A fenti összegek helyett tehát az alábbi összegek lettek a vagyonértékelésnél figyelembe véve: ben: eft, 2003-ban: eft. Jegyzett tőke: 2002-ben eft, 2003-ban eft volt az értéke. Mind a két vizsgált évben a Részesedések és az Értékpapírok képviseltek kiemelkedően magas értéket a többi Eszközhöz képest, összegük a Jegyzett tőke összegét is meghaladta, ami azt valószínűsíti, hogy a fiktív tőkeemelés jelen cégnél is előfordulhatott. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cégnek mindkét vizsgált éve veszteséges volt. Az értékek: 2002-ben eft, 2003-ban: eft. Az Eredménytartalék a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, Töketartalékban mindkét évben eft szerepelt. Saját tőke: Értéke a Tőketartalékban elhelyezett összegnek köszönhetően mindkét évben magasan a Jegyzett tőke felett volt, még a keletkezett veszteségek ellenére is: 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. olt az összege Kamaraerdei TÜZÉP HOLDING Kft (elöző cénév: Kamaraerdei TÜZÉP Kft) Mérlegadatok 1995-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 1997-ben: eft, l998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Értékpapírjai: 1995-ben: 20 eft, l996-ban: 20 eft, 1997-ben: 10 eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. 69 A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam, A fentiek helyett tehát az alábbi összegek lettek a vagyonértékelésnél figyelembe véve: 1996-ban: 974

37 eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft. Jegyzett tőke: 1995-től 1996-ig: eft, 1997-től 1998-ig: eft, 2000-től 2003-ig: eft ig: eft, 2000-től eft. Az emeléssel párhuzamosan a Követelések között történt kiugró emelkedés, de csak néhány évben ezen kívül nem volt olyan vagyonérték, ami a többitől jelentősen eltérően változott volna. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég alapvetően nyereségesen működött, csak két évben volt vesztesége: 2000-ben: eft, és 2002-ben: eft. A nyereségek: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: 987 eft, 2001-ben: eft, 2003-ban: eft. Az Eredménytartalék 1998-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, de 1998 és 2000 között olyan összegek szerepeltek benne, amikre nem találtam magyarázatot ben az előző évi eredménnyel módosult az Eredménytartalék, de 2003-ban megint teljesen más értéket vett fel, mint amit a Mérleg szerinti eredmény indokolt volna ban Értékelési tartalék is feltüntetésre került eft összegben. Saját tőke: Értékében növekedés és csökkenés egyaránt megfigyelhető a többszöri tőkeemelések és az Eredménytartalék nem indokolható összegei miatt. Az értékei: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 2000-ben a Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: eft a különbözet, ami miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől. Beruházások: A Tárgyi eszközök között található Beruházások soron eft található. Negatív összeg a vagyonelemek között nem szerepelhetne, nem találtam magyarázatot erre az elemre. (Ft): BAUMAG HOLDING Vayonkezelő Rt Mérlegadatok től ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is (Befektetett és Forgóeszközök között) rendelkezett. Részesedései: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Értékpapírjai a Befektetett eszközök között: 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, ben: eft. Értékpapírjai a Forgóeszközök között: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam. A fentiek helyett tehát az alábbi összegek lettek a vagyonértékelésnél figyelembe véve: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-bari: eft. Jegyzett tőke: 1995-től 1996-ig: eft, 1997-ben: eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke csak ebben az évben volt: eft), 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2000-től 2003-ig: eft ig: eft, 2000-töl eft. Mivel a cégadatok alapján a Jegyzett tőke 1997-től eft volt, a Saját tőkében feltüntetett ezt meghaladó résszel a vagyonértékelés során csökkentettem a cégértéket. 71

38 1997-től 1998-ig, amikor papírforma szerint a Jegyzett tőke jóval magasabb volt, mint az előző és követő években, a Részesedések és az Értékpapírok kiugróan magas arányt képviseltek ben és 2001-ben az Értékpapírok csökkenésével az Egyéb követelések növekedtek, majd 2002-től minden említett eszköz mérlegértéke csökkent. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég alapvetően nyereségesen működött, csak két évben volt vesztesége: 2000-ben: eft, és 2002-ben: eft. A nyereségek: 1995-ben: 569 eft, 1996-ban: eft, 1997-ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, 2001-ben: eft, 2003-ban: 663 eft. Az Eredménytartalék 1997-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, de 1998 és 2003 között olyan összegek szerepeltek benne, amikre nem találtam magyarázatot: 1998-ban: eft helyett eft, 1999-ben: eft helyett eft, 2000-ben: eft helyett eft, 2001-ben: eft helyett eft, 2002-ben: eft helyett eft, 2003-ban; eft helyett eft. Saját tőke: Értékében növekedés és csökkenés egyaránt megfigyelhető a tőkeemelések és csökkentések illetve az Eredménytartalék nem indokolható összegei miatt. Az értékei: 1995-ben: eft, 1996-ban: eft, ben: eft, 1998-ban: eft, 1999-ben: eft, ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, ban: eft BAUMAG Vagyonkezelő Szövetkezet (előző név: Agenda 2030 Szolgáltató Szövetkezet) Mérlegadatok 1999-töl 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A szövetkezet a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: ben: eft (nem állt rendelkezésre tételszintű részletezettség, de a következő évek alapján feltételezhető, hogy a Befektetett pénzügyi eszközök soron szereplő összeg Részesedést tartalmaz), 2001-ben: eft, ben: eft, 2003-ban: eft. Értékpapírjai: 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. A cégadatokban találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott cég értékelése szerint módosítottam. A fentiek helyett tehát az alábbi összegek lettek a vagyonértékelésnél figyelembe véve: 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. Jegyzett tőke, Tőketartalék: l999-től 2003-ig: 5 eft, viszont a Tőketartalékban rendkívül magas összegek szerepeltek: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, ban: eft. A Tőketartalék növekedésével párhuzamosan a Részesedések nőttek jelentősen, az utolsó vizsgált évben pedig az Értékpapírok. Az említett vagyonrészekhez képest a többi elem elenyésző hányadot képviselt az Eszközökön belül. Mivel a Tőketartalékban szereplő összegeket valójában a kötelezettségek között kellett volna feltüntetni, hiszen nem véglegesen átadott pénzeszközről van szó, így a szövetkezet vagyonának értékét az itt szereplő összegekkel csökkentettem. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég minden évben veszteségesen működött: 1999-ben: -36 eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék 2000-ig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta, de 2000-ben eft helyett eft került feltüntetésre, melynek okát a meglévő dokumentumokban nem találtam. A következő években az Eredménytartalék értéke újból az előző évek eredményének megfelelően módosult, 2001-től 2003-ig a Lekötött tartalékban eft-ot mutatott ki a cég. Saját tőke: 2002-ig növekedett, majd a lecsökkent Tőketartalék csökkenése és az Eredménytartalékban összegyűlt veszteségek miatt. Értékei: 1999-ben: eft, 2000-ben: eft, 2001-ben: eft, 2002-ben: eft, 2003-ban: eft. 73

39 A dokumentumok alapján pontosan nem lehet megállapítani, mely társaságok végeztek önálló tevékenységet, és hogy vagyonuk mely része származott az önálló tevékenységből. Az egyik tevékenység, amellyel több, a cégcsoportba tartozó társaság foglalkozott, az építőanyag gyártás és kereskedelem volt. Ezen belül az AAA+2040 Kft. faipari gyártással és kereskedelemmel foglalkozott, az Alba Kerámia Kft, szaniter áruval, a BAUMAG Kamaraerdei Tüzép Kft, nagy és kiskereskedelemmel foglalkozott, a BAUTHERM Asztalos Kft. faáru gyártását, a BAUTHERM Szentes Kft, tégla-és cserépgyártást, a BH Center Kft, faáru gyártást, a Kamaraerdei Tüzép Élfa Kft, bútorgyártást végzett. Építőanyag kiskereskedelem volt a Kamaraerdei Tüzép Budakalász Kft,. a Kamaraerdei Tüzép Építőanyag Áruház Kft, a Karnaraerdei Tüzép Érd Kft., Kamaraerdei Tüzép Fakereskedő Kft., a Kamaraerdei Tüzép Győr Kft., valamint a Kamaraerdei Tüzép Rákospalota Kft. fő tevékenysége. Ingatlanfejlesztéssel, építéssel foglalkozott a Strandbau Kft., a Baumag Építő Rt., a Baumag Rental Kft, a Baumag Ingatlan Kft., a Bauniing Ingatlanfejlesztési Kft., a BS_Bau Kft, a Cserépbau Kft., a Csevicevölgy Kft., a DH Bau Kft., az Első Európai Baumag Térségfejlesztési Kft., a Kastélybau Kft., a Hotel Lux Kft., a Kálmánbau Kft, a King Holding Kft., és a Madárvölgy Lakópark Kft. A szállodaiparban tevékenykedett a Kastélyhotel Sasvár Kft,, az Öreg Tölgyek Kft. és a St.Hubertus Panzió Kft. A Király Lízing Kft. pénzügyi lízinggel foglalkozott, a Királybróker Kft. pedig bróker volt. Az itt fel nem sorolt társaságok kiszolgáló tevékenységet végeztek, és egyáltalán nem dolgoztak a cégcsoporton kívül. Általában a társaságok alapítása, alaptőke növelése azért történik a gazdasági életben, mert a piac azt megkívánja, illetve a tulajdonosok szükségesnek látják a tulajdonukban lévő társaság feltőkésítését. A Baumag cégcsoportban is részben ezt a célt szolgálták a cégalapítások, tőkeemelések. Azonban a tőkeemelések egy része - különösen azok, amelyeket úgy oldottak meg, hogy egy napon belül több, egymás utáni részletben utaltak át, és üzletrész jegyzés formájában rögtön vissza is kaptak - nélkülözte a gazdasági racionalitást. 74 A pénzt megjáratták (amelynek oka az volt, hogy nem volt a cégcsoporton belül annyi pénz, hogy a tranzakciót az adott időpontban végrehajthatták volna) és visszakerült oda, ahonnan indult. Az egyetlen változás az volt, hogy a résztvevők jelentős bankköltséget kényszerültek fizetni. A feltőkésített cégek mérlegében - nem a valóságnak megfelelően - megjelent a magasabb tőke, de vagyon nem társult hozzá. Emiatt beszámolóik nem a valóságot tükrözték. Mind a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél, mind a cégcsoport egészénél jelentős volt a vagyonvesztés. Ami kiemelendő, hogy valójában nem a saját vagyonukat vesztették el, hanem a befektetőkét. A mellékelt összesítő táblázat gazdálkodó szervezetenként tartalmazza, hogy melyik évben mennyi volt a fent leírtak alapján a vagyona. Ahhoz, hogy a cégcsoport vagyonát összességében értékeljük, a két szövetkezetet ki kell emelni, hiszen ott csak a befektetőkkel kapcsolatos pénzforgalom volt található. Nélkülük összesen eft volt a csoport vagyona. Mivel ugyanakkor eft-ot meghaladta a befektetői követelés, több, mint eft volt a ki nem elégíthető kötelezettség, ennyit elvesztettek a kapott befektetésekből. A T: Bíróság 6. kérdésére adott válaszomban fejtem ki tételesen, hogy a cégcsoport még akkor is közel eft vagyonvesztést szenvedett, ha a valóságot sok esetben nem tükröző éves beszámolókban található eredményeket számoljuk össze. 1. A korábbi szakértői vélemény alapján vizsgálni kell a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet üzletrésztőke-, illetve üzletrészképzési gyakorlatát. A szakértőnek nem kell kitérnie az üzletrészképzés gyakorlatának helyességére - ez jogkérdés. Fel kell tárni, hogy az üzletrésztöke miből származott, ebből hogyan történt az üzletrészképzés, az üzletrésztőkének mi lett a sorsa, hogyan alakult az üzletrészek névértéke. Külön vizsgálni kell a befektetőknek eladott, majd visszavásárolt üzletrészek sorsát, illetve a befizetett pénz sorsát, szintén az üzletrésztőke-képzés szempontjából. Előzetesen röviden ismertetnem kell a szövetkezeti üzletrészképzés jogszabályi alapjait. A 2001 előtt alapított szövetkezetek az évi I. törvény (a szövetkezetekről) alapján kellett végezzék a tevékenységüket. Ebben az időszakban a szövetkezet az alaptőkén felüli tőkéjéből (tőke-és eredménytartalék) közgyűlési döntéssel üzletrésztőkét képezhetett, amelyből tagjainak üzletrészt juttathatott. Ugyanígy növelhette is az üzletrésztőkéjét, amelynek összegét az üzletrész-tulajdonosok között a már meglévő üzletrészek arányában kellett felosztani, és - ha az alapszabály azt megengedte - üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttathattak üzletrészt.

40 75 Az üzletrész-tulajdonosoknak kérésükre értékpapírt kellett kiállítani az üzletrész tőkéjükről. Amennyiben az üzletrésztőkét veszteség fedezetére használták, a közgyűlés az üzletrészek névértékét arányosan csökkenthette. A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető volt, és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosított. A szövetkezeti üzletrész nem lehetett kamatozó, azaz tilos volt utána kamatot fizetni. Ha az üzletrész tulajdonosa kívülálló személyre kívánta átruházni az üzletrésztőkéjét, a szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illette meg. Az alapszabály rendelkezett az elővásárlási Jog gyakorlásának módjáról. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultjai előírt időn belül nem nyilatkoztak, azt jelentette, hogy nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal. A szövetkezet köteles volt nyilvántartást vezetni az üzletrészek tulajdonosairól és üzletrészeik névértékéről. Az átruházást és az öröklést haladéktalanul be kellett jelenteni a szövetkezetnek, és azt a nyilvántartáson át kellett vezetni, Csak az gyakorolhatta az üzletrészhez fűződő jogokat, aki az üzletrész tulajdonosaként a nyilvántartásban szerepelt. Az új, a szövetkezetekről szóló évi CXLI. törvény, amely 200l.január 1- jén lépett hatályba, már nem teszi lehetővé üzletrésztőke képzését. Sem a régi, sem az új szövetkezeti törvény nem tesz lehetővé üzletrésztőke képzést olyan befizetésekből, amelyek utólagosak és nem ilyen célúak. A számviteli törvény (2000. dvi C. törvény) 36. (1) bekezdése szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti üzletrészek összegét tőketartalékként kell kimutatni. Ebből az következik, hogy csak olyan üzletrészt lehet kimutatni, amelyek mögött tényleges befizetés van. Az új szövetkezeti törvény rendelkezései szerint a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket, továbbá az eredménytartalék javára korábban elszámolt pótbefizetés összegét január 1-jével - a nyitó tételek könyvelését követően - a lekötött tartalékba át kellett vezetni. Amennyiben a szövetkezetnél a fel nem osztható szövetkezeti vagyon a jegyzett tőkében szerepelt, a törvény hatálybalépését követő 180 napon belül gondoskodni kellett annak a jegyzett tőke leszállításával a lekötött tartalékba helyezéséről. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet március l-jén jött létre (ekkori dátumú az alapszabálya), és a Cégbíróság október 24-én jegyezte be. Kezdetben a szövetkezet a Kamaraerdei Tüzép Kft. által kibocsátott vásárlói klub kötvényt visszavásárolta a kötvénytulajdonosoktól. 76 Ezután a kötvények tulajdonosai azonos dátummal tagi kölcsönt nyújtottak a szövetkezetnek, és a tagi kölcsön kamata azonos volt a kötvényen meghatározott időarányos kamatígérvénnyel márciusi dátummal 214 személlyel 275 darab tagi kölcsön szerződést kötöttek Ft értékben. A kötvénytulajdonosok nem voltak a szövetkezet tagjai, így nem nyújthattak (volna) tagi kölcsönt, A másik probléma, hogy a kötvények évi kibocsátásakor nem tartották be az erre vonatkozó szabályokat, legalábbis erre vonatkozóan semmilyen irattal nem találkoztam. A következő módszert március 22. ás május 15. között alkalmazták. Eszerint a befektetni kívánó magánszemély lejegyzett egy részjegyet 1000 Ft értékben, ás ettől kezdve őt szövetkezeti tagnak tekintették, holott a törvény szerint csak az alapszabályban meghatározott testületi szerv határozatával lehetett valaki a szövetkezet tagja. Ugyanekkor az új tag egyéb vagyoni hozzájárulást teljesített, amelyet a szövetkezet tőketartalékként könyvelt. A tőketartalékból a szövetkezet üzletrészt képzett (csak közgyűlési döntés alapján tehette volna meg). A befektető részére igazolást adtak az így keletkezett üzletrészéről, ás kiállítottak egy adóigazolást ennek 30 % -áról, mivel az akkor érvényes személyi jövedelemadó törvény 38/A. (1) szerint az adóból levonható volt a szövetkezet tagja által december 31-ig a Saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 % -a, amennyiben a tag az adóévben a szövetkezeti üzletrészt nem idegenítette cl. Ezután a befektető opciós visszavásárlási szerződést kötött a Baumag Holding Rt-vel 85 % -on. Ez a befizetés a szövetkezet Saját tőkéjét növelte, hiszen az előzőekben már rögzített módszer szerint azt tőketartalékként könyvelték. Az akkor ervényes számviteli törvény szerint a saját tőke a gazdálkodó vagyonának Saját forrása, amelyet az alapítók, tulajdonosok bocsátanak a gazdálkodó rendelkezésére. Akkor mutat a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi ás jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet az éves beszámoló, ha a saját tőke véglegesen ás teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. Esetünkben a befektetők nem véglegesen és teljes összegben adták át pénzüket a szövetkezetnek, hanem csak egy bizonyos időszakra (a visszavásárlásig) adták át pénzüket azért, hogy bozainboz jussanak a vételár és a visszavásárlási ár közötti különbségből, illetve az adóhivataltól várt adó-visszatérítésből. A módszer bemutatása során látható volt, hogy a befektetett összeg 85 %-át a Baumag Holding Rt-n keresztül vissza kellett fizetni a befektetőnek, így csak a Saját tőkeként feltüntetett tőketartalék 15 %-a volt tényleges saját vagyonnal fedezve. Ez a módszer lehetőséget nyújtott arra, hogy a szövetkezet vagyonát a ténylegesnél sokkal magasabbnak tüntessék fel. Mivel az üzletrészeket a Baumag Holding Rt, vásárolta vissza, az értéktelen (mert nem volt mögöttük vagyoni hozzájárulás) üzletrészek nála halmozódtak.

41 77 Az akkor érvényes szövetkezeti törvény szerint a szövetkezet üzletrésztőkét tőketartalékból és eredménytartalékból képezhetett. Mivel az előzőek szerint csak a befizetett összeg 15 %-át lehetett volna tőketartalékba tenni, az ezt meghaladó befizetésekből üzletrésztőkét sem lehetett volna képezni. Ez a megoldás a számviteli törvény előírásainak sem felelt meg, hiszen saját tőkeként csak a véglegesen átadott pénzeszközöket lehet nyilvántartani, itt pedig nyilvánvalóan nem erről van szó május 15. és december 31. között a befektetők tagi kölcsönt nyújtottak a Baumag Általános Befektető Szövetkezetnek, amelyet az kamattal növelt értéken fizetett Vissza nekik. Ekkor üzletrésztöke képzés nem volt, Felmerül azonban, hogy a befektető nem volt tagja a szövetkezetnek, ezért nem is nyújthatott neki tagi kölcsönt. A kifizetéseket csak úgy tudta a szövetkezet megoldani, ha újabb befektetőket keresett. A vállalt kamatszint magasabb volt, mint a banki betéti kamat, és - mivel gazdaságilag nem tudtak jelentős eredményt elérni - a kamatot az új befizetések fedezték, itt tehát még az új befizetések egy részét is elvonták a lejárt befektetések visszafizetésére, tehát még kevésbé tudták a kapott pénzt hosszabb távra befektetni január 1-jétől december 31-ig a konstrukció lényegében megegyezett az március 22. és május 15. között alkalmazottai. A különbség az volt, hogy a befektetőnek nem volt adókedvezménye, és az opciós szerződés szerint az üzletrészét az állampapírok mindenkori hozamával növelt áron adta el. A vagyoni hozzájárulásként befizetett összegből képzett szövetkezeti üzletrésztőke mögött egyáltalán nem maradt forrás. A befizetést 100 %-ban átadták a Baumag Holding Rt-nek, aki egyrészt kifizette azokat a befektetőket, akik éltek opciós eladási jogukkal, másrészt gazdasági tevékenysége során felhasználta (főként a csoportba tartozó társaságok tőkeemelésére fordította) január 1-jétöl a megváltozott szövetkezeti törvény miatt nem folytathatták a fenti gyakorlatot. E7ért a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet a december 22-én kelt szindikátusi szerződéssel darab, korábban visszavásárolt, és a szabályok szerint bevonandó, de be nem vont saját üzletrészét átadta a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnek eft értékben. A tranzakciót a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet december 27-én könyvelte le. Természetesen ezen részjegyek mögött ebben a pillanatban semmilyen vagyon nem állt, gyakorlatilag nem értek semmit. Ugyanezen a napon a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet további eft-nyi szövetkezeti üzletrészt vett át a Baumag Holding Rt-től. Ennek névértéke eft volt. Ezzel a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet összesen darab szövetkezeti üzletrésszel rendelkezett, amelynek a névértéken felüli értéke még Ft-ot tett ki. 78 Ezek az üzletrészek valójában semmilyen értéket nem képviseltek, semmilyen vagyon nem állt mögöttük. A befektetők jegyeztek 1000 Ft értékű részjegyet, és ugyanakkor tetszésük szerinti mennyiséget vásároltak az üzletrészekből. A befektetők által vásárolt üzletrészek, mint értékpapírok, gyakorlatilag csak ígérvények voltak. Ugyanis a szövetkezet azt ígérte, hogy az így befektetett összeget jelentős kamattal visszafizeti. Abban a pillanatban, amikor ezt az ígéretét a szövetkezet nem tudta, vagy nem akarta betartani, értékük nulla lett. Véleményem szerint csak úgy lehetett ezt a folyamatot hosszú ideig fenntartani, hogy több befektető jelentkezett, mint amennyit ki kellett elégíteni között a Baumag Szövetkezet összesen Ft-ot bocsátott részjegy jegyzés fejében a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet rendelkezésére. A Budapesti Igazságügyi Műszaki, Könyv-és Árszakértői Intézet által készített szakvélemény szerint összesen Ft értékű üzletrész került vissza a kibocsátóhoz. Ezen túl Ft értékű üzletrész a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyveiben maradt. A befektetőktől kapott összegeket a szövetkezet többnyire részesedések vásárlására és tőkeemelésre használta fel, a pénz egy része később visszafolyt szövetkezeti üzletrész vásárlás fejében. Például július 3-án a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet eft-ot kapott a Baumag Szövetkezettől. Ebből eft-ot Baumag Holding Rt. részvény vételára, eft-ot Baumag Vezetési Tanácsadó Rt. részvény vételára fejében még aznap visszautalt a Baumag Szövetkezetnek. Egyetértek a Budapesti Igazságügyi Műszaki, Könyv-és Árszakértői Intézet által készített szakvéleményben foglalt számítással, amely szerint a cégcsoport a működése folyamán jelentős veszteséget halmozott fel, amely számításaim szerint összesen legalább 3,4 milliárd forint volt. 2. A szakértőnek vizsgálnia kell az akkori nevén Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Vagyonkezelési Szövetkezet december hónap 22. napjától fennálló szerződéses kapcsolatait. A létrejött szindikátusi szerződés alapján hogyan alakult a két szövetkezet vagyona? A törzsbetét és üzletrészcserék mögött volt-e tényleges vagyonmozgás? A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet fizetési kötelezettségeinek minden esetben

42 eleget tett-e? Amennyiben eleget tett, a kötelezettségeinek milyen eredetű eszközökkel tett eleget? Milyen vagyon volt a törzsbetétek és üzletrészek között, voltak-e - a vádirat megfogalmazását alkalmazva - fiktív üzletrészek? 79 Az előző pontban már említettem a december 22-én létrejött szindikátusi szerződés létét, és tartalmának a lényegét. Ebben rögzítették, hogy a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet fő tevékenysége az általa kibocsátott üzletrészek adásvétele, forgalmazása, értékesítése tagjai részére. Megállapították, hogy január 1-jétől a szövetkezeti törvény változása miatt új szövetkezeti üzletrészek kibocsátása nem lehetséges, illetve a szövetkezet köteles bevonni a saját tulajdonába került üzletrészeket, ezért nem folytathatják a korábbi formában a tevékenységet. Az üzletrész-forgalom fenntartása érdekében kötötték a szindikátusi szerződést. Ennek keretében a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet (BIFSz) a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet (BVSz) tagjaként egyéb vagyoni hozzájárulás címén átadott a BVSz-nek ,992 darab, Ft értékű BIFSz üzletrészt. A BVSz vállalta, hogy az átadott üzletrészek értékét számviteli nyilvántartásában tőketartalékként jeleníti meg, és az így képzett tőketartalékából még december 31. előtt üzletrészt képez,, amelyből Ft értékű üzletrészt juttat a BIFSz részére. Ezen üzletrészeket aztán a BIFSz szabadon kívánta értékesíteni. Abban is megállapodtak, hogy a december 31-én a tagok tulajdonában (azaz a befektetőknél) lévő üzletrészeket a BVSz megvásárolja, és ehhez a fedezetet a BIFSz biztosítja folyamatos részjegy-jegyzéssel. Abban állapodtak meg, hogy a BVSz addig köteles az üzletrészek vásárlását folytatni, amíg a vásárlás fedezetét a BIFSz részjegyzéssel biztosítja. A forgalmazás megszűntével a felek három hónapon belül kötelezték magukat az elszámolásra, és arra, hogy az egymásban bírt részesedéseket és tagságukat üzletrészek kölcsönös cseréjével megszűntetni. A szindikátusi szerződést a BIFSz nevében Balázs László, a BVSz nevében Patonay Istvánné írta alá. Ezután, december 27-én közgyűlést tartott a BVSz. Itt egyhangúlag elfogadták a szindikátusi szerződésben foglaltakat, azzal kiegészítve, hogy a Baumag Holding Rt-től is átvettek db üzletrészt, Ft értéken. Jóváhagyták, hogy a tranzakció miatt a BVSz tőketartaléka Ft-tal növekedett, (2/2000.határozat). Ebből a tőketartalékból ugyanekkora összegben üzletrésztőkét képeztek, és már mint a saját üzletrészüket juttatták vissza a BIFSz-hez, illetve a Baumag Holding Rt-hez (3/2000.határozat) október 9-éig a szindikátusi szerződés szerint folytatták a tevékenységüket, amikor a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet (a BIFSz jogutódja, rövid nevén Baumag Szövetkezet) már nem tudott eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy biztosítsa a fedezetet a BVSz számára. Ezután - a szindikátusi szerződés szerint december 22-én a két szövetkezet elszámolt egymással. 80 A Baumag Szövetkezet BVSz részjegyeinek összege Ft volt, és darab BVSz üzletrésszel rendelkezett, amelyet Ft-os értéken tartott nyilván. Ezzel szemben a BVSz darab, Ft-os értéken nyilvántartott Baumag Szövetkezet üzletrésszel rendelkezett. Az elszámolás szerint a BVSz a részjegyeiért darab, nyilvántartási értéken Ft értékű Baumag Szövetkezet üzletrésszel fizetett, azaz a felek ilyen értékű papírokat cseréltek vissza egymás között. Szintén kicseréltek Ft nyi1vántartási értékű Banmag Szövetkezet és BVSz üzletrészt. Az elszámolást követően a BVSz tulajdonában maradt darab, Ft nyilvántartási értékű Baumag Szövetkezet üzletrész és a Baumag Szövetkezet tulajdonában maradt darab, Ft nyilvántartási értékű BVSz üzletrész a későbbi várható ügyletek miatt tartalékként. A szindikátusi szerződés egyáltalán nem változtatta a két szövetkezet vagyonát, hiszen csak annyi történt, hogy a BVSz megkapta az üzletrészeket, azokból ugyanakkora értékben saját üzletrészt képzett és az így képzett üzletrészt visszaküldte. Az ügyletre egyébként sem a vagyon átcsoportosítása miatt volt szükség, hanem így kívánták elérni, hogy az üzletrészek forgalmazását a megváltozott törvény ellenére tovább folytassák. A leírt tranzakciók semmilyen vagyonmozgással nem jártak, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az előzőekben leírtak szerint az üzletrészek mögött jelentős valóságos vagyon nem is volt. A BVSz október 9-éig eleget tett a fizetési kötelezettségeinek, de ekkortól már nem tudott azoknak eleget tenni. Ennek oka elsődlegesen az volt, hogy kevesebb friss pénz áramlott a rendszerbe, mint amennyi lejárt kötelezettségük volt. Ebből is az látszik, hogy a rendszer működtetéséhez szükség volt a folyamatos üzletrész értékesítésre. Az előzőekben (a 2. kérdésre adott válaszomban) már azt is kifejtettem, hogy a befektetők nem véglegesen és teljes összegben adták át pénzüket a szövetkezetnek, gyakorlatilag csak egy bizonyos időszakra fektettek be. Az üzletrész pedig csak a szövetkezetnek véglegesen átadott vagyonból lett volna képezhető. Ráadásul az ügyfelek nem csak az általuk kifizetett összeget akarták visszakapni, hanem a piacinál kissé magasabb kamatot is reméltek. A számviteli törvény rendelkezése szerint a csak időlegesen, nem véglegesen megkapott, visszafizetendő összeget kötelezettségként kellett volna nyilvántartani. Mivel ehelyett a befektetőktől megkapott összegeket a saját tőke részeként mutatták ki, megtévesztették a befektetőket. A befektetést sokkal kevésbé kockázatosnak tartották úgy, hogy 60 milliárd forint vagyona van annak a szövetkezetnek, ahová a pénzüket betették, mintha 60 milliárd forint kötelezettsége lett volna, sokkal kisebb vagyonnal.

43 81 Összefoglalva, meg kell állapítsam, hogy az üzletrészek mögött egyáltalán nem volt véglegesen a szövetkezetnek átengedett vagyon. A 2. kérdésre adott válaszomban állapítottam meg, hogy ténylegesen mennyi vagyona volt a szövetkezeteknek és a csoportnak összesen. 3. Az - akkori nevén - Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet fizetésképtelensége miért következett be? Nem jogi, hanem közgazdasági értelemben bekövetkezett-e a fizetésképtelenség? A Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet meglévő vagyona fedezi-e a kötelezettségeit? A kötelezettségek milyen természetűek, milyen arányban irányulnak a kötelezettségek a befektetők (tagok), és milyen arányban egyéb jogosultak felé? Meghatározható-e az az időpont, amikor a fizetésképtelenség bekövetkezte egyértelműen látszott a szövetkezet vezetése számára? A fizetésképtelenség oka az volt, hogy a Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet (BSFSz) által alkalmazott tevékenységi konstrukció hosszú távon alkalmatlan volt a jövedelemtermelésre. A befektetőktől meghatározott időszakra pénzt kaptak, amelyet az időszak lejártával kamatostól kellett visszafizetni. Ezt csak úgy lehetett volna hosszú távon jövedelmezően folytatni, ha a kapott pénzt a rendelkezésre álló időszak alatt ők is befektetik, méghozzá jelentősen magasabb kamatra (vagy hozammal), mint amit nekik kell fizetni. A szövetkezet hosszú távú elképzeléseket dédelgetett, de azok a rendelkezésre álló évek alatt is csak kis részben jutottak el a megvalósításig. Gyakorlatilag csak nagyon kis mértékű befektetési tevékenységet folytattak, elsősorban olyan projektekkel foglalkoztak, amelyek megtérülése hosszú éveket vett volna igénybe, és ezeket sem tudták teljes lendülettel előkészíteni, mert az állandó pénzszűke megakadályozta őket ebben. A tőkepiacon széles körben ismert tény, hogy rövid távon rendelkezésre álló pénzből nem lehet bosszú idő alatt megtérülő befektetéseket finanszírozni. Esetünkben pedig éppen ilyen terveket akartak végrehajtani. Modellként fel kell állítanom a következő egyenlőtlenséget: Visszafizetendő befektetések + Visszafizetendő kamatok + Működési költségek =< Befektetett pénzek + Befektetések hozamai Időszakonként minimálisan meg kellett volna egyezni az egyenlet két oldalának, és amennyivel nagyobb a jobb oldal, mint a bal oldal, csak azt lehet hosszú távra befektetni. Esetünkben látszik, hogy a cégcsoport vagyona az időszak folyamán nem nőtt, hanem jelentősen csökkent. Hozamok gyakorlatilag szinte nem voltak a rendszerben. 82 Így az adott időszakban befektetett pénzekből kellett fedezni a visszafizetendő befektetéseket, azok kamatait és a jelentős működési költségeket. Ez volt a fizetésképtelenség közgazdasági értelemben vett oka. A 2. kérdésre adott válaszomban kimutattam, hogy mennyi volt a Baumag Stratégiai Befektetési Szövetkezet vagyona december 31én. Akkor ez a vagyon egyáltalán nem fedezte a kötelezettségeket. A szövetkezet mérlegfőösszege akkor eft volt, a saját üzletrész pedig eft, A saját üzletrész mögött semmilyen vagyon nem volt, a tényleges vagyon a 2. pontban leírtak szerint eft volt. A saját üzletrészt a nemzetközi számviteli előírások szerint nem lehet vagyonként kimutatni. A magyar számviteli törvény engedi annak kimutatását, de értékével lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalék terhére. A saját üzletrészek nem szavaznak, illetve nem lehetnek egy évnél tovább a gazdálkodó birtokában. A szövetkezet kötelezettségei nagyrészt a befektetőkkel kapcsolatosan álltak fenn, ezen kívül összesen eft kötelezettsége volt mások (főként a cégcsoport más tagjai) felé. Nagyon nehéz meghatározni egy konkrét időpontot, amikor a szövetkezet vezetésének már mindenképpen látnia kellett a fizetésképtelenség bekövetkeztét. Az előzőekből már kiderült, hogy a vezetőségnek már a konstrukció megválasztásakor tudnia kellett, hogy az nem tartható sokáig. Csak addig maradhattak fizetőképesek, ameddig a befektetőktől több pénz érkezett be, mint amennyi kötelezettségük volt. Már a éves beszámolóból látszik, hogy megbomlott az egyensúly a szövetkezetnél. Ha a befektetőkkel kapcsolatos kötelezettségeket kihagyjuk a számításból, akkor is eft rövid lejáratú kötelezettsége volt a szövetkezetnek (ebből eft rövid lejáratú hitel), és ezzel szemben 773 eft immateriális jószág, eft tárgyi eszköz, 111 eft készlet, 186 eft vevői követelés, ,148 eft kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés, eft egyéb követelés és eft pénzeszköz állt. A rendelkezésemre álló iratokból nem tudtam megállapítani, hogy mit takarnak az egyéb követelések, de látszik az, ha a kapcsolt vállalkozások nem tudják, vagy nem akarják megfizetni a velük szembeni kötelezettséget, a szövetkezet nehéz pénzügyi helyzetbe került volna december 3 l-én ugyanezzel a számítási módszerrel láthatjuk, hogy eft volt az összes kötelezettség, ezen belül a rövid lejáratú hitel

44 eft volt. Ezzel szemben 681 eft immateriális jószág, eft tárgyi eszköz, eft hosszú lejáratra adott kölcsön, 151 eft készlet, 107 eft vevői követelés, eft kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés, eft egyéb követelés (megint nem tudni, mi az), és eft pénzeszköz állt a rendelkezésükre. 83 Még ebben az időpontban sem egyértelmű a fizetésképtelenség, de még inkább megbillent az egyensúly. Az előző évhez képest sokkal kisebbek a számok, de az egyéb követelés nagyon megugrott. A legközelebbi számsor, amely a rendelkezésemre állt, október 9-re vonatkozik. Ekkor már fizikailag is bekövetkezett a fizetésképtelenség, de véleményem szerint legkésőbb június 30 -án látniuk kellett, hogy a fizetésképtelenség be fog következni. A befektetések összege hónapról hónapra csökkent, a visszafizetendő összeg folyamatosan emelkedett. Tudniuk kellett, hogy ez így nem mehet tovább. 4. Állítsuk fel a következő modellt: a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet befektetőktől (tagoktól) kötvény-, majd üzletrész-eladásokból vagyont szerez, azt a cégcsoport cégeihez juttatja, azok befektetéseket eszközölnek, sz ebből származó jövedelemből pedig a Szövetkezet visszafizeti a hozammal növelve a befektetők (tagok) által átadott pénzeszközöket A bíróság a szakértőtől választ vár arra, hogy - a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet - a cégcsoport tagjaival - a fenti modell szerint működött-e? - mennyiben volt teljes a modellnek megfelelés, a cégcsoport tagjai az évek során milyen vagyont juttattak vissza a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez? - ameddig a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a befektetők (tagok) felé kifizetéseket teljesített, a kifizetésekhez szükséges pénzeszközök miből származtak, a cégcsoportból eredő vagyonból, vagy a többi befektető (tag) befektetéseiből? - a modell mennyire volt fenntartható? A Baumag Általános Befektető Szövetkezet (és jogutódai) tartalékképzéssel, vagy egyéb eszközzel mennyire volt felkészülve esetleges tömeges pénzkivételre? Egy önkényesen kiragadott időpontban-például december hónap 31. napján-az akkor Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a befektetők hány százalékát volt képes nyomban kifizetni? A szakértőnek hangsúlyozottan nem kell minősítenie a jelölt eszközszerzési gyakorlatot, így abban sem kell állást foglalnia, hogy az betétgyűjtésnek minősül-e vagy sem. A szakértőnek a vádirat V. pontjában szereplő gazdálkodó szervezetek számviteli rendjét kell vizsgálnia. A szakértőnek választ kell adnia arra, hogy fedezhetőek-e fel számviteli hiányosságok, hibák - a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél és jogutódainál, 84 - a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnél, - a Baumag Holding Részvénytársaságnál. A szakértőnek meg kell állapítani, hogy megsértették-e a számvitelről szóló jogszabályokat akkor, amikor - az AAA+2040 Kft. esetében az Exclusiv Bau Kft-vel szemben fennálló követelést nem írták le. Ha sérültek a szabályok, akkor ezt mennyiben reparálta a november hónap 28-i átalakulás vagyonértékelésekor történt leírás. A hiba mennyire befolyásolta a társaság vagyoni helyzetének az áttekintését? - az AAA+2040 Kft, esetében évben mérleget nem nyújtottak be, - a Sztupa Kft. esetében, amikor 2002, december hónap 31. napján a tőketartalék szolgáltatására előírt kötelezettséget helyesbftés címén törölték, - a Kastélyhotel Sasvár Kft. esetében nem készítettek főkönyvi kivonatot, illetve amikor a főkönyvi kartonon a jegyzett tőkére vonatkozó adatokat nem szerepeltették. A csoport nem működhetett a kérdésben leírt modell szerint, hiszen az feltételezi, hogy a társaság tagjai a kapott tőkét nyereséggel forgatták. Az előttem dolgozó szakértők kimutatták, hogy a vizsgált időszakban a csoport összesítésben mintegy 3,9 milliárd forint veszteséget szenvedett el. Az én számításaim szerint a veszteség meghaladta a 16 milliárd forintot. Nem volt miből visszafizetni a BSFSz-nek a kapott tőkét. Az alábbi táblázat mutatja a cégcsoport tagjait, mikor voltak veszteségesek, és mennyi volt az összesített eredményük. AAA+2040 Kft között eft Alba Kerámia Kft között eft Aqualand (Standbau) Kft között eft

45 BAU Logistic Kft között eft BAUMAG Epítő Rt ban eft BAUMAG Holding Rt ben és 2002-ben eft BAUMAG Hoteis Kft és 2003-ban eft BAUMAG Informatika Kft. 1998, 2000, 2001-ben eft BAUMAG Kamaraerdei Tüzép Kft. 1997, ig - 426,118 eft BAUMAG Rentál Kft. 1998, 1999, 2001-ben eft BAUMAG Rezsi Kft, 1998, 2000, 2001-ben eft BAUMAG Ing.fejl. Szövetkezet ig, 2003-ban eft BAUMAG Vagyonkezelő Szöv, között eft BAUMAG Vállalatvez. Tan. Rt ban eft BAUMAG Ingatlan Kft, között eft BAUMING Ingatlanfeji. Kft között eft BAUTHERM Asztalos Kft és ig 245,260 eft SZEMA Szentes Tégla Kft között eft BH-Center Kft, között eft BS-BAU Kft, között eft Cserépbau Kft, között eft Csevicevölgy Kft között eft Dél-Buda m-west Szövetkezet 65 eft DH-Bau Kft és ig eft Első Európai BAUMAG Kft l9.679 eft Equipment Service Kft között eft Kastélybau Kft között eft Hotel Lux Kft között eft Kálmánbau Kft. 1998, 2000 és 2003-ban - 42,167 eft Kamaraerdei Tüzép Budakalász Kft és ig - 32,347 eft Kamaraerdei Tüzép Bútor Kft között eft Kamaraerdei Tüzép ELFA Kft, között eft Kamaraerdei Tüzép Ép.a.Áruház Kft és ig eft Kamaraerdei Tüzép Érd Kft, 1997 és ben eft Kamaraerdei Tüzép Fakereskedő 1997 és ig eft Kamaraerdei Tüzép Győr Kft között - 21,940 eft Kamaraerdei Tüzép Holding Kft ben és 2002-ben eft Kamaraerdei Tüzép Ujpest Kft között - 63,l24 eft Kastélyhotel Sasvár Kft, között - 5l9.101 eft King Holding Kft között - 179,900 eft Király Lízing Kft, 1995-l996-ban eft Királybróker Kft között eft Madrvölgy Lakópark Kft. 1 eft Öreg Tölgyek Kft, 1998-ban, ig eft MAKOBER Kft, eft St. Hubertus Panzió Kft, között eft SZTUPA Kft között eft 85 Összesen: eft A teljes időszakot nézve összesen 8 gazdálkodó volt nyereséges, többen jelentéktelen összeggel, és 39-en veszteségesek voltak, többségük folyamatosan, hosszú éveken keresztül. 86 Ebből is látszik, hogy a csoport nem a kérdésben leírtak szerint működött, többségük csak nyelte a pénzt, és semmilyen nyereséget nem termelt. A kérdésre adott választ folytatva, még csak részben sem a felvázolt modell szerint működött a cégcsoport, hiszen gyakorlatilag kizárólag az új befektetők pénzéből elégítették ki a régieket. A modell ideig-óráig (amíg az általam bemutatott modell szerint az újonnan beérkezett pénz meghaladta a szükséges kifizetéseket) tudott csak működni. A vizsgált időszak végén a piac lecsökkent, a régi befektetők egy része újból és újból befektette a pénzét, újak pedig nem jöttek annyian, amennyire a fizetőképesség fenntartásához szükséges lett volna. Hosszú távon ez a működési mód nem volt fenntartható. A vizsgált szövetkezet és a cégcsoport többi tagja

46 egyáltalán nem volt felkészülve egy olyan szituációra, amikor a befektetők tömegesen kiveszik a pénzüket. Ez látszott is abból, hogy októberében, amikor a tömeges pénzkivét beindult, az igényeknek csak kis részét tudták kielégíteni, hiszen a szükséges pénz egy részét már elköltötték, másik része hosszú távú projektek előkészítésében volt lekötve. A kérdésben szereplő időpontban, december 31-én a BSFSz eft pénzeszközzel rendelkezett, eft követelése volt a kapcsolt vállalkozásokkal szemben, és eft egyéb követeléssel rendelkezett. Ugyanebben az időpontban a tőketartaléka eft volt (ez az összeg volt a befektetők által a BSFSz-nél elhelyezett összeg), valamint a szövetkezetnek eft egyéb kötelezettsége is volt. Amikor a befektetők hirtelen nagy összegű készpénzt akarnak kivenni, általában egy vállalkozásnak a pénzeszközei, a tulajdonában lévő értékpapírok, és második lépcsőben a sürgősen behajtott követelések állnak a rendelkezésére. Ilyen esetben a befektetett eszközök eladása már nem célravezető, hiszen ilyen rövid idő alatt ingatlanokat, gépeket, járműveket nem lehet eladni. A 2. kérdésre adott válaszomból látszik, hogy ebben az időpontban a kapcsolt vállalkozások sem rendelkeztek jelentős összegű készpénzzel. Ezért tehát a velük szembeni követeléseknek csak egy kis részét, eft-ot tudott volna tőlük behajtani (ez volt a kapcsolt vállalkozások összesített készpénzállománya a vizsgált időpontban). Ha feltételezzük, hogy az egyéb követeléseit azonnal be tudta volna hajtani (ami nyilvánvalóan igen optimista feltételezés), és az egyéb kötelezettségei közül ebben az időszakban nem kell fizetnie semmit (ez is optimista feltételezés), összesen eft-ot tudott volna a kifizetési célra visszafizetni. Ha ezt összevetjük a tőketartalékként nyilvántartott kötelezettségeivel, a befektetőkkel szembeni kötelezettségeinek 3,53 %-át tudta volna kifizetni december 31-én. A társaságok számviteli gyakorlatáról csak korlátozott mértékben tudok megállapításokat tenni, mert a rendelkezésemre álló iratanyag rendkívül hiányos volt. 87 Például a BAUMAG Szövetkezet cégbírósági beszámolói csak évekre állnak rendelkezésre, ugyanarra az évre több, különböző főkönyvi kivonat is van, amelyek adatai egymásnak ellentmondanak. A BAUMAG Holding Rt és évi nyitó tételei nem egyeztek meg az előző évi záró adatokkal, és még sorolhatnám tovább. Ezért e tárgyban csak a bizonyítható számviteli hibákat írom le. Megvizsgáltam a BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai számviteli rendszerét, és azt a törvényellenes gyakorlatot kell kiemelnem, amelyet a korábbiakban már részleteztem, azaz, hogy a befektetők által ideiglenesen adott pénzt tőketartalékként tartották nyilván, holott oda csak véglegesen átadott pénzt lehetett volna tenni. A BAUMAG Vagyonkezelő Szövetkezetnél ugyanazt a hibát követték el, mint a BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezetnél, azaz a rajta csak keresztülfutott üzletrésztőkét tőketartalékként tartották nyilván, holott amögött semmilyen vagyon nem volt. A BAUMAG Holdíng Rt és évi nyitó tételei nem egyeztek meg az előző évi záró értékkel. A számviteli törvény (a régi és az új törvény ebben megegyezik) 15. (5) szerint: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a következetesség elve). Ez a számviteli alapelv azt jelenti, hogy csak nagyon indokolt esetben (pl, átértékelésnél) térhetnek el egymástól az előző évi záró és a tárgyévi nyitó adatok, de ilyen esetben ezt a megoldást a kiegészítő mellékletben részletesen indokolni kell. A társaság a megoldást nem indokolta. Az évi különbség MFt kötelezettség elengedését, a évi különbség a jegyzett tőke változásából adódik: december 31-én eft, január l-jén eft lett feltüntetve jegyzett tőkeként. Ha a cégbírósági nyilvántartást megnézzük, ez utóbbi adat az igaz, 1997 óta eft volt a részvénytársaság alaptőkéje. Nem tudom megmondani, mi a tévedések oka, de ezek a nagy összegű hibák a későbbi összes beszámolóban szereplő adatokat is hiteltelenné teszik, az éves beszámolók nem mutattak megbízható és valós képet a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ezzel gyakorlatilag az összes számviteli alapelvet megsértették, és ebből adódóan a számviteli törvényt sok más helyen is megsértették. Az AAA+2040 Kft, december 31-én az Exelusiv Bau-val szemben fennálló Ft értékű követelésének behajtását kétesnek minősítette, és annak teljes összegéig értékvesztést számolt el. Ez nem azt jelenti, hogy a továbbiakban a követelés nem létezik, hanem azt, hogy a követelés tulajdonosa úgy gondolja, hogy nincs esélye annak, hogy a követelés befolyjon. Amikor a Kft. beolvadt a Sztupa Kft-be, a követelést november 28-án már kivezette a könyveiből, anélkül, hogy arról határoztak volna. 88 Ezzel az eljárásukkal megsértették a számviteli törvény 15. -ába foglalt teljeskörűség elvét, ugyancsak nem tartották be az ugyanitt található következetesség elvét sem. Ezzel jelentősen megnehezítették a társaság vagyoni helyzetének áttekintését. Szintén az AAA+2040 Kft és között nem nyújtott be éves beszámolót. Ezzel megakadályozta a kívülállók (befektetők, hitelezők, stb.) betekintését a társaság nyilvános adataiba. Ezzel megsértették a számviteli

47 törvény 8. (5) bekezdését, amely szerint a gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva annak biztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló [ideértve a 10. (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint elkészített összevont (konszolidált) éves beszámolót is], valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen. A Sztupa Kft-be a június 28-án kelt egyesülési szerződés tervezet szerint a cégcsoport 11 másik társasága beolvadt, A kapcsolódó vagyonmérleg tervezetekből látszik, hogy az egyesülő társaságok jegyzett tőkéje eft, összesített saját tőkéje eft volt. Negatív saját tőke esetén az átalakulás meghiúsult volna (a cégbíróság nem hagyta volna azt jóvá), ezért, mivel az átalakulás után létrejövő társaság saját tőkéjét eft-ban határozták meg, eft új tőkére lett volna szükség. Ezt az átalakulás utáni nyitó vagyonmérleg-tervezetben szerepeltették is (eredménytartalék eft, lekötött tartalék eft), azonban annak juttatását nem tartalmazza az egyesülési szerződés. Semmilyen utalást nem találtam arra, hogy ezek az összegek honnan származnak, ki fogja azokat befizetni. Emiatt az átalakulási hirdetmény a hibás adatokkal jelent meg a július 18-i Cégközlönyben. Ezzel a megoldással félrevezették a Cégbíróságot, és mindenkit, akit az átalakulás érdekelt (hitelezők, befektetők, kistulajdonosok). Ez a megoldás ellenkezik a számviteli törvény 15. (3) bekezdésében foglalt valódiság elvével (a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak) és az ebből adódó más szakaszainak. A végleges vagyonmérlegben már eft befizetendő tőke szerepel. Ezt az összeget december 31-én helyesbítés megjegyzéssel törölték. Emiatt a Sztupa Kft december 31-i mérlegében az már nem is szerepelt. Egyébként az átalakuláskor a többi társaság mérlegéből több, hosszabb ideje rendezetlen tételt is eltűntettek, amely szintén ellenkezik a valódiság elvével. 89 A Kastélyhotel Sasvár Kft ban, 2000-ben, 2001-ben és 2003-ban főkönyvi kartonján nem mutatta ki a jegyzett tőkéjét. Ezen időszakban többször is változott a társaság jegyzett tőkéje június 16-ig 1 MFt volt a jegyzett tőkéje, ekkor 971 MFt-ra emelkedett (900 MFt készpénz, 70 MFt apport) március 5-én az alaptőkét MFtra emelték. Ugyancsak megemelték a törzstőkét november 2-án MFt-ra, január 11-én MFt-ra és október 27-én MFt-ra. Az évi mérleg is tévesen tartalmazza a jegyzett tőkét, amely december 31-én MFt volt, de a mérlegben MFt szerepel. Ez a megoldás is ellenkezik a számviteli törvény 15. (3) bekezdésében foglalt valódiság elvével (a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak) és az ebből, adódó más szakaszainak. 5. A szakértő tegyen meg továbbá minden, a büntetőeljárás szempontjából releváns, szakkérdést igénylő egyéb észrevételt. Ezzel kapcsolatban meg kell tennie minden olyan észrevételt, amelyben az ügyben készült korábbi szakértői véleményekben foglaltakkal ellentétes megállapításokat tart indokoltnak. Nem találtam olyan releváns kérdést, amelyet már az előttem működött szakértő kollégák ne tártak volna fel. Olyan jelentős témával sem találkoztam, amelyben lényegesen eltért volna a véleményünk. A T. Ügyészség kérdéseire adott válaszok: és között a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai, valamint a cégcsoport között ún. cash-flow rendszerben lebonyolított pénzmozgások egyenlege milyen irányban és mekkora összeget mutat? Sajnos, az iratok között csak nagyon kevés olyan dokumentum állt rendelkezésre, amelyek a bankszámlákon történt mozgásokat tartalmazták. Ezek is elsősorban 2003-ra és az azt követő évekre vonatkoztak. Emiatt nem tudok pontos összegeket mondani. Ami rendelkezésemre állt, abból kimutatásokat készítettem, és jelentésemhez mellékelem. 90 Ebből kiderült, hogy a BAUMAG Szövetkezet 2003-ban Ft-ot utalt át a BAUMAG Vezetési Tanácsadó Rt. OTP számlájára, amely összeget a kedvezményezett részben visszaküldött a szövetkezetnek üzletrészvásárlásra és kölcsön visszafizetésre ( Ft), részben törzstökére használta fel a cégcsoport más

48 cégeinél (Csevicevölgy Kft Ft tőkeemelés, Első Európai Baumag Kft Ft törzstőke befizetés és Ft tagi kölcsön, Bautherm Szentes Kft Ft üzletrész vételár és Ft pótbefizetés, BS-BAU Kft Ft törzstőke emelés, BAUMAG Kamaraerdei TÜZÉP Kft Ft pótbefizetés, Meusburger Holding Lim Ft, azaz USD kölcsön, Sztupa Kft Ft üzletrész). A Királylízing Rt. általam ismert számláit feldolgozva 2000-ben Ft- ot kapott, és két nappal később Ft-ot fizetett a szövetkezetnek ben Ft érkezett a szövetkezet számlájáról, és Ft ment ki a szövetkezetnek ben, 2002-ben és 2003-ban nem volt kapcsolatban a szövetkezettel, A BAUMAG Ingatlan Kft ben nem volt bankon keresztül kapcsolatban a szövetkezettel ben összesen Ft-ot fizetett a szövetkezetnek üzletrész vételárra és tagi kölcsön visszafizetésre ban Ftot fizetett a BAUMAG Holding Rt. részvényeinek vételárára a szövetkezetnek. A vizsgált számláján a szövetkezettől egyáltalán nem kapott pénzt. A fent említetteken kívül nem állt rendelkezésemre egyéb banki irat, így a kérdésre csak kis részben tudtam válaszolni és között a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnek és jogutódainak milyen összegű árfolyamnyereségadó fizetési kötelezettsége keletkezett, és a könyv szerinti adatok alapján az adó levonására és befizetésére mennyiben került sor? A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény január 1- jén lépett életbe. Eszerint az árfolyamnyereség adóköteles, és 1996-ban 10 % 1997-től a vizsgált időszak végéig 20 % adót kellett a magánszemélynek fizetnie. Az adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie, a magánszemélynek pedig elszámolást kell készítenie, amellyel ő a befizetést igazolni tudja (1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről). 91 Az adótörvények értékpapírnak minősítenek minden olyan okiratot, adatot, amelyeket a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulást, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betétet, a kft üzletrészt, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegyet, célrészjegyet és más vagyoni hozzájárulást a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedést. Árfolyamnyereség akkor keletkezik, ha először egy értékpapírt megvásárolnak, majd magasabb értéken értékesítik. Az így keletkező jövedelmet tekintik az adótörvények árfolyamnyereségnek. Ebből le lehet vonni az értékpapír adásvételével kapcsolatos igazolt költségeket, és a megmaradt összeg az adó alapja. Az így kiszámított adót a szövetkezeti üzletrészt forgalmazónak a visszavásárláskor ki kellett számítania, a magánszemélytől le kellett vonnia, és azt be kellett fizetnie. Nem tudtam megállapítani, hogy valójában az adót a magánszemélyektől levonták-e és befizették-e, mert az általam átvizsgált anyagban erre vonatkozóan adatokat nem találtam. Bár a megkapott anyag 66. kötetében vannak a személyi jövedelemadóra vonatkozó iratok, azok nem a kérdésben szereplő árfolyamnyereségre, hanem a befizetők által igénybe vett személyi jövedelemadó kedvezményre vonatkoznak. Az APEH álláspontja 1999-ben végzett adóellenőrzése során az volt, hogy a magánszemélyek ezeket az adókedvezményeket jogtalanul vették igénybe. 3. A Sztupa Kft. átalakulási vagyonmérleg-tervezete alapján az eredmény és a lekötött tartalék forrásaként milyen vagyonelem szerepelt, s ezzel összefüggésben milyen ténybeli alap állapítható meg a vagyonmérleg-tervezethez képest az eredményt és a lekötött tartalékot is figyelembe véve a saját tőke forintos átértékelésének? Erre a kérdésre a T. Bíróság 6. kérdésére adott válaszomkor részben már feleltem. Mivel ez a kérdés sakkal komplexebb választ kíván, részletezem a teljes átalakulást ben a Sztupa Kft-be kívántak olvasztani másik 11 társaságot. Ezek az AAA+2040 Faipari Kereskedelmi és Kivitelező Kft., a Bau Logistic Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Hotel Lux Szállodát Szervező és Beruházást Bonyolító Kft., a Karnaraerdei Tüzép Budakalász Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Kamaraerdei Tüzép Bútor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft,, a Kamaraerdei Tüzép Élfa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Kamaraerdei Tüzép Győr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Kamaraerdei Tüzép Újpest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, a Kamaraerdei Tüzép Fakereskedő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, a Kamaraerdei Tüzép Érd Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., és a Kamaraerdei Tüzép Építőanyag Áruház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. voltak. A beolvadási szerződés tervezete

49 2002. június 28-án kelt. Az ehhez tartozó vagyonmérleg tervezetek és vagyonleltár tervezetek a társaságok december 31-i mérlegadatai szerint készültek. Erre a törvények szerint lehetőségük volt (átalakuláskor a mérlegidőponttól számított 6 hónapig használhatóak a mérlegben szereplő adatok). A társaságok jegyzett tőkéje és saját tőkéje december 31-én a következő volt: Társaság Jegyzett tőke Saját tőke eft eft AAA+2040 Kft, Bau Logistic Kft, Hotel Lux Kft Kamaraerdei Tüzép Budakalász Kft Kamaraerdei Tüzép Bútor Kft Kamaraerdei Tüzép Elfa Kft Kamaraerdei Tüzép Győr Kft Kamaraerdei Tüzép Ujpest Kft Kamaraerdei Tüzép Fakereskedő Kft Kamaraerdei Tüzép Erd Kft Kamaraerdei Tüzép Ep.Ip. Aruház Kft Összesen Ebből is látható, hogy az egyesült társaság összes saját tőkéje negatív. Ezzel szemben a vagyonmérleg tervezetben az újonnan létrejövő társaság saját tőkéjét eft-ban határozták meg. Ennek eléréséhez eft tőkére lett volna szükség. Semmilyen utalást nem találtam arra, hogy ez a tőke hogyan kerül be a társaságba az átalakulás során, Emiatt a július 18-i Cégközlöny is a valótlan összeget tartalmazta. 93 Így valójában, a törvényi tiltás ellenére negatív saját tőkével hozták létre az átalakult társaságot. A Sztupa Kft november 28-án kelt átalakulás utáni végleges nyitó mérlegében a eft eredménytartalékkal szemben eft lekötött tartalék szerepelt, így lett a társaság saját tőkéje eft. A könyvelésben előírtak a tulajdonosok felé eft befizetési kötelezettséget november 29-én, majd ezt az összeget december 31-én (az éves beszámoló elkészítése előtt) a kötelezettséget Könyv. tétel helyesb. megjegyzéssel törölték. Véleményem szerint a vagyonmérleg tervezetben és a végleges vagyonmérlegben a fenti korrekciók következtében a Cégbíróság úgy jegyezte be a társaságot, hogy annak jelentős negatív saját tőkéje volt, és így nem lehetett volna átalakulni. A Sztupa Kft, éves beszámolójában eft lekötött tartalék szerepelt. Ezt az összeget a beolvadó társaságok hozták magukkal, és pótbefizetést tartalmaztak. Balázs László I. rendű vádlott kérdéseire adott válaszok: 1. Általánosságban megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a tőkeemelés önmagában vagyonvesztést eredményez? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy az általam irányított társaságok által végrehajtott cégalapítások és a későbbiekben ezen cégekben végrehajtott tőkeemelések révén a tőkét emelő cég, a tőkeemelés következtében, azzal okozati összefüggésben különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett? Megválaszolandó kérdés, hogy tőkeemelés által szenvedhet-e egyáltalán vagyoni hátrányt vagyonvesztést a tőkét emelő cég azzal, hogy a tőkeemelés során befektetett tőkéjéért cserébe részesedéshez jut? A közgazdasági szakértő szakmai véleménye szerint a tőkeemelés során eltérhetnek-e egymástól a cseretárgyak értékei: a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részesedés értéke? Konkrétan mely ügyletekkel, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékben történt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? Ennél a kérdésnél kell egy megjegyzést tennem. A vádirat 123 oldalas. A kérdés feltevője ebből idézget szabadon úgy, hogy az idézet helyét nem jelöli meg, ezért különösen nehéz beazonosítani az idézeteket. Többségük összefüggéseiből önkényesen kiragadott mondat, vagy részmondat. Emiatt különösen sok időt kellett fordítanom a beazonosításra, az összefüggések feltárására, és a válaszra.

50 94 A 9/2006. sz. IRM rendelet megszüntette a közgazdasági szakértő fogalmát, ezért a közgazdasági szakértőnek feltett kérdésekre is én válaszolok. Én a vádiratban nem találtam meg a kérdésben szereplő állításokat. Lehet, hogy a kérdés feltevője a vádirat 20. oldalának tetején lévő következő mondatra gondolt: A BAUMAG Holding Rt, leányvállalataiban történő tőkeemelés sok esetben azonban nem járt együtt tényleges vagyonbevonással; a jegyzett töke fiktív emelése, mely különböző módszerekkel, így színlelt jogcímekre alapozott számlák közti pénzpörgetésekkel, vagy utalásokkal valósult meg, azt a célt szolgálta, hogy a feltőkésítés látszatával jól működő cégek képét mutassák. Egyébként közgazdászként azt kell, hogy mondjam, hogy nem csak az okozhat vagyoni hátrányt, ha valakitől valamit elveszek, hanem az is, hogy nem adom oda, amit ígértem. A vádirat több oldalon keresztül ( oldal) sorolja azon példákat, amikor a tőkeemelés úgy ment végbe, hagy ugyanazt a pénzösszeget, ugyanazon a napon többször megforgatták a cégek között. Például április 24-én ugyanaz a 200 millió forint forgott négyszer a BAUMAG Szövetkezet és a BAUMAG Vezetési Tanácsadó Rt, között. A szövetkezet tőkeemelés címén átutalt 200 millió forintot az Rt-nek, amelyet az üzletrész vásárlás címén azonnal visszautalt, és ezt négy esetben megismételték, és a végén még a kezdetben átutalt pénz is visszakerült a szövetkezethez. Így tehát az Rt. egy fillért sem kapott a felemelt tőkéből, a vagyona semmit nem nőtt, csak a jegyzett tőkéje emelkedett meg. Közben az eszközállománya egyáltalán nem emelkedett, hiszen a cserébe kapott értékpapírok mögött semmilyen vagyon nem állt. Ha állt volna a szövetkezeti üzletrészek mögött vagyon, akkor október 9. után a befektetőket ezzel ki lehetett volna elégíteni. A kérdés második felét nem értem. A vádiratban nem találtam annak nyomát, hogy azt állították volna, hogy a tőkét emelő szenvedett vagyoni hátrányt. Egyébként tőkeemelésnél akkor térhetnek el egymástól a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részesedés, ha a felek nincsenek tisztában az értékviszonyokkal. Például többször előfordult, hogy az apportként bevitt eszközök nem értek annyit, mint amekkora értéket a bevivő garantált. A kérdéscsoport utolsó kérdésére nem tudok válaszolni, mert az meghaladja a kompetenciámat. Egyébként az ügyészség ezzel kapcsolatos véleményét a vádirat tartalmazza, konkrét esetek felsorolásával Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint azzal is különösen jelentős, meg nem térült vagyon hátrányt - vagyonvesztést - szenvedett a tőkét emelő cég, hogy a tőkeemelés alanya a kapott alap-, illetve törzstőkét átmenetileg szövetkezeti üzletrészekbe fektette, majd később azokat értékesítette? Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely ügyletekkel történt, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékű volt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? Erre a kérdésre már az előző kérdésre adott válasznál leírtam a véleményemet. Az egészből az az alapvető kérdés, hogy ideiglenesen kapott tőkéből nem lehet saját tőkét sem létrehozni, sem emelni. Itt pedig arról van szó, hogy a befektetők pénzét - amelyet ők ideiglenesen bocsátottak a szövetkezet rendelkezésére, abban a tudatban, hogy azt megforgatják, és a keletkezett haszonnal visszaadják - használták fel cégalapításra, és alaptöke emelésekre. Vizsgálatom során más jelentős forrást nem találtam, amelyet a cégcsoport ilyen célokra használhatott volna fel. 3. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt - vagyonvesztést okozott az általam irányított szövetkezetnek az, hogy a szövetkezet más gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényeket, illetve állampapírokat vásárolt? Konkrétan mely ügyletekkel történt, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékű volt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? Önmagában az, hogy a szövetkezet más gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényeket, illetve állampapírt vásárolt, nem okoz vagyonvesztést. 4. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt - vagyonvesztés - a szövetkezet vezetőjeként elkövetett kezdési kötelességszegésem következményeként keletkezett. Konkrétan miben valósult meg az a kezdési kötelességszegés, amely a fenti különösen jelentős vagyoni hátrányokat okozhatta? A kérdésre nem tudok válaszolni, mert az nem szakkérdés. Ez jogi kérdés, és az nem az én kompetenciám. 96

51 5. Mely gazdálkodói, kezelői magatartásomban ismerhető fel a különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt okozó szándékos kezelési kötelességszegés? Konkrétan mely esetekben, mely kezdési kötelességeimet szegtem meg, hogy azáltal különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett a szövetkezet. Mely tények bizonyítják a kezelési kötelességszegést, és mely tények bizonyítják a szándékosságot. Indítványozom, hogy a fenti kérdések megválaszolása során a szakértő tanulmányozza gondosan a szövetkezet alapszabályát, illetve közgyűlési határozatait, amelyek pontosan és részletesen tartalmazzák a szövetkezet elnökének kezdési kötelességeit. Erre a kérdésre sem tudok válaszolni, az előző kérdésre adott indokok miatt. 6. Indítványozom továbbá annak részletes elemzését, hogy mi módon okozhattam bármilyen vagyon hátrányt a Baumag Szövetkezetnek december 18. és május 20. között, amikor semmilyen tisztséget nem viseltem a szövetkezetben? Balázs László a következő társaságoknak volt tisztségviselője december 18. és május 20. között: ALBA KERÁMIA Kft november július 19. Kamaraerdei TÜZEP Szállítási Kft január augusztus 10. BAUMAG Holding Rt, december 20.-tól BAUMAG Informatika Kft március július 8. BAUMAG Kamaraerdei TÜZEP Kft, november július 20. BAUMAG Rezsi Kft január július 20. BAUMAG Ingatlan Kft november július 1 BAUMING Ingatlanfejlesztési Kft november december 1. BAUTHERM Asztalos Kft január június 29. BH-Center Kft november július 19. Csevicevölgy Kft január szeptember 1. Dél-Buda m-west Szövetkezet szeptember 29-töl DH-Bau Kft március január 2. Kastélybau Kft, március június 30. Kálmánbau Kft március szeptember 28. Kamaraerdei TÜZEP Budakalász Kft, november Július 10. Kamaraerdei TÜZEP Elfa Kft november június 29. Kamaraerdei TUZEP Epítőanyag Aruház Kft november július 20. Kamaraerdei TÜZÉP Érd Kft november október 2. Kamaraerdei TÜZÉP Fakereskedő Kft november július 20. Kamaraerdei TÜZEP Győr Kft november július 20. Kamaraerdei TÜZÉP Holding Kft június augusztus 4. Kamaraerdei TÜZÉP Rákospalota Kft november Július 20. Öreg Tölgyek Kft március május 22. St. Hubertus Panzió Kft március július 8. Larix 2049 Erdőbirtokossági Társulat november 15-től A felsorolt 26 társaság közül 25 a cégcsoport tagjaként működött. Véleményem szerint a fent említett időszakban is hatással volt a társaságcsoport tevékenységére, a felsorolt vállalkozásokon keresztül Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezeti részjegy jegyzés és befizetés önmagában vagyonvesztést eredményez? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy az általam irányított szövetkezet által más szövetkezetben végrehajtott részjegy jegyzés révén, annak következtében, azzal okozati összefüggésben a részjegyet jegyző cég különösen Jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett? Megválaszolandó kérdés, hogy részjegy jegyzés által szenvedhet-e egyáltalán vagyoni hátrányt - vagyonvesztést - a részjegyet jegyző cég azzal, hogy a részjegy jegyzés során - befizetett pénzéért cserébe - szövetkezeti részjegyben megtestesülő részesedéshez jut? A közgazdasági szakértő szakmai véleménye szerint a részjegy jegyzés során eltérhetnek-e egymástól a cseretárgyak értékei: a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részjegy értéke? Konkrétan mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékben történt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? Általában a szövetkezeti részjegy jegyzés és befizetés természetesen nem eredményez vagyonvesztést. Egyébként az idézett állítást nem találtam meg a vádiratban. Itt is érvényes az, hogy a kérdésben úgy idéz, hogy nem jelöli meg pontosan, hogy honnan származik az idézet. Ezért nem tudom pontosan megválaszolni a kérdést.

52 A T. Bíróság 3. kérdésére adott válaszomban levezettem, hogyan történt decemberében a BSFSz és a BVSz közötti konzorciális megállapodás, és kimutattam, hogy itt a részjegyeket valójában csak átfuttatták a BVSz-en, hogy megkerüljék a megváltozó törvényeket. Valójában vagyonnövekedés nem következett be. Ezzel a kívülállókat - elsősorban a befektetőket és a hitelezőket - megtévesztették. 98 Azt is kimutattam már az előzőekben, hogy eltérhetnek egymástól a cseretárgyak értékei. Például ha egy gyűrűt aranyból készült gyűrűként vásárolok meg, és utólag rájövök, hogy nem arany, hanem réz az alapanyaga, bizony eltértek egymástól az adott és a kapott értékek. Azt is már leírtam, hogy a szövetkezeti részjegynek önmagában nincsen semmilyen értéke, hiszen nem jogosít semmire, sem szavazni nem lehet vele, sem biztosan eladni nem lehet. Ennyiben eltér más értékpapíroktól, amelyeknek van háttere: a részvények mögött ott van egy vállalkozás (szavazásra és osztalékra ad jogot), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mögött pedig egy kötelezettségvállalás. A BAUMAG ügyben a szövetkezeti részjegyeket arra használták, hogy a befektetők kapjanak egy dokumentumot, és azt higgyék, hogy ez biztosítékot jelent számukra. Amikor a szövetkezet már nem tudta ezeket az üzletrészeket visszavásárolni, azzal érvelt a befektetők felé, hogy ő erre nem is köteles. Ez így is van, de akkor ennek az is a következménye, hogy az üzletrészek valójában értéktelenek voltak: visszavásárlásuk attól függött, hogy azt a szövetkezet meg kívánta-e tenni. 8. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint az általa technikai műveletnek nevezett pénzügyi művelet önmagában vagyon hátrányt okoz az abban részt vevő cég számára? Én nem találkoztam a vádiratban ilyen állítással. A 37. oldalon a következő mondatot találtam: A leírt pénzügyi folyamatok azonban és között csak a cégcsoport bankszámlái között végrehajtott technikai műveletek voltak. Ebben a részben nem esik szó vagyoni hátrányról, hanem azt fejtegeti a vádirat, hogy különböző tőkeemelések révén, amelyeket a cégcsoportban hajtottak végre, a hitelezők elől elvonták a vagyont. 9. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a tőkeemelések révén a tőkét emelő cég - amely a művelet eredményeként a tőkeemeléssel azonos értékű részesedéshez jut - a vagyont a hitelezők elől elvonja, azaz a tőkeemeléssel vagyoni hátrányt okoz az általa irányított cégnek? A kérdés az előző pontban feltett kérdés folytatása. A vád képviselője ebben az esetben hitelezőnek azokat a befektetőket nevezi, akiknek a pénzét a szövetkezet üzletrészvásárlás ellenében befogadta, majd ezt a pénzt tovább csoportosította a cégcsoport olyan cégeinek, amelyektől a befektető nem követelheti vissza a pénzét, mivel azokkal nincs kapcsolatban. Így vonta el a pénzt a hitelezők elől a vádirat szerint. 10. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban felhozott konkrét tőkeemelésekkel a tőkeemelést végrehajtó cégek vagyoni hátrányt szenvedtek, illetve vagyon hátrányt okoztak a Baumag Szövetkezetnek? A kérdés az előző kérdések folytatása, és az ott adott válasszal már ezt a kérdést is megválaszoltam. A vagyoni hátrányt nem a tőkeemelést végrehajtó cégek, hanem a befektetők szenvedték Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint ha - a vádiratban felhozott konkrét esetekben - a tőkeemelés által juttatott pénz felhasználásával, közvetlenül a tőkeemelést követően, a tulajdonos cégtől értékpapírt, vagy más vagyoni eszközt vásárol, azzal a vevő cég a saját vagyonát csökkenti, egyben a tőkeemelés tényét semmissé teszi? A tőkeemelés a tulajdonosok részéről vagyon juttatása a tulajdonukat képező gazdálkodónak, hogy az a rendelkezésre bocsátott pénzt vagy egyéb vagyontárgyat a saját gazdálkodási céljaira használja fel azt. A vádiratban szereplő esetekben nem ez történt. A vagyonjuttatást követően a tulajdonos azonnal visszakapta az adott pénzt, és helyette olyan értékpapírt (szövetkezeti üzletrészt) adott a gazdálkodónak, amellyel az nem tudott semmit sem kezdeni. A szövetkezeti üzletrésznek nem volt piaca, csak a cégcsoport cégei használták abból a célból, hogy a különböző pénzügyi tranzakciókat legalizálják vele. Végül is kialakult, hogy minél több üzletrésszel rendelkezett a cégcsoport valamely társasága, annál több pénzt vontak el tőle előzőleg. A befektetők, hitelezők úgy tudták, hogy a cégek jegyzett tőkéjét a tulajdonosok feltétlenül és véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátották. Ehelyett a pénzt azonnal visszakérték, és a társaságokat olyan értékpapírokkal látták el, amelyek eladhatatlanok voltak, és csak akkor

53 mozogtak, ha azt a döntéshozók szükségesnek látták, Emiatt az üzletrészeket vásárló cégek likviditása, és a felhasználható vagyona jelentősen csökkent, és a tőkeemelés lényegi eleme nem volt ezekben az esetekben megtalálható. 12. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban említett esetekben a számlavezető bank által kiadott bankigazolás - tehát vitathatatlanul teljesített pénzátutalások - ellenére nem valósult meg tényleges tőkeemelés? l00 Már az előző kérdésre adott válaszomban leírtam, hogy a tőkeemelés célja, hogy a tulajdonosok a cégnek véglegesen és visszavonhatatlanul vagyont adjanak azért, hogy azt a társaság a saját gazdálkodási céljaira használhassa fel. A tulajdonosok esetünkben a vagyont nem véglegesen juttatták, azt vissza kellett adni olyan értékpapír ellenében, amelynek nem volt piaca, és így értéke sem. A társaság nem használhatta fel a kapott pénzt a saját gazdálkodási céljaira, kényszerült belőle szövetkezeti üzletrészt vásárolni. A likviditása nem nőtt, nem javult a gazdálkodása, de a hitelezők és a befektetők úgy hitték, az átadott vagyon a rendelkezésére áll. Meg kell jegyeznem, hogy részben ilyen jellegű tranzakciók képezték az alapját az Amerikában kirobbant ún. Enron ügynek is. Az amerikai gazdaságban a vezetők kizárólag az általuk irányított cég értéke alapján kapták a juttatásaikat. Emiatt az Enron vezetői mindent, meg nem engedett eszközöket is felhasználtak annak érdekében, hogy a cég értékét a tulajdonosok (részvényesek), a befektetők és a hitelezők minél magasabbnak gondolják. Végül a keletkezett léggömb kipukkadt, a hitelezők és a befektetők hoppon maradtak, és kitört a botrány. 13. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban felhozott konkrét esetekben - a mindkét szerződő fél által a vevő által bankátutalással - teljesített adásvételi szerződés eredményeként történt eladás alkalmas az eladó cég kiürítésére? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint ha a vevő a vételárból nyomban, és több részletben értékpapírt vásárol, azzal megsemmisíti a vételár értékét. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a konkrét esetekben vásárolt értékpapírok értéket nem képviseltek? A kérdés az előző kérdés folytatása. Ezzel kapcsolatban mindent leírtam ott, amit le tudtam írni. A kérdés második felére még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a vásárolt értékpapíroknak nem volt piacuk, és emiatt nem volt azokat kinek eladni, tehát értéket nem képviseltek. 14. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a fenti ügylettel elvonta a hitelezők igénye fedezetéül szolgáló vagyont, azaz megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezeti üzletrész nem minősül vagyonnak? 101 Az előzőekben már leírtam, hogy akkor, amikor a befektetőktől ideiglenesen kapott vagyont úgy használták fel, hogy abból tőkét juttattak a cégcsoport olyan cégeinek, amelyekkel a befektetők nem voltak kapcsolatban, azzal a befektetők pénzét nem forgatták meg, elvették azt a lehetőséget, hogy a pénzükkel az ígért kamatot megtermeljék. A második lépésben a juttatott tőkét visszavették a tőkeemelésben részt vevő társaságtól szövetkezeti üzletrész ellenében. Korábban már kimutattam, hogy a szövetkezeti üzletrészeknek nem volt piaca, és nem is képviselt értéket. Ezután már a tőkeemelésben részt vett cégek is rosszul jártak: valójában nem kapták meg a nekik ígért tőkeemelést. 15. Indítványozom, hogy a könyvszakértő vizsgálja felül az általam közvetlenül átadott, valamint a Baumag Szövetkezet székhelyén őrzött, ám egy jogellenes hatósági - karhatalmi - intézkedés miatt Patyi István kezére került, majd Patyi Istvántól a felszámolóhoz került, kb. 60 négyzetméteres irattárat megtöltő mennyiségű bizonylatok és más iratok elégségesek voltak-e a szövetkezet felszámolásának sikeres megvalósításához? Ezeket a bizonylatokat nem láttam, de a kérdésben leírt iratmennyiség elrettentett. Nem tudok válaszolni a kérdésre, és azt sem tudom megmondani, hogy az ügy lényegét érinti-e annak megválaszolása. 16. Indítványozom, hogy a könyvszakértő készítsen szakvéleményt az általam átadott, a felszámolási eljárás határidejének kezdetét megelőző fordulónapra készült, tehát a Baurnag Szövetkezet fa tevékenységét lezáró mérlegének tartalmáról, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a mérleg - az esetleges formai kifogások mellett - megfelel-e a számviteli törvénynek a mérleg tartalmára vonatkozó előírásának, alkalmas-e a Baumag Szövetkezet fa felszámolásának megakadályozására?

54 Az átadott anyagok között az említett iratok nem szerepeltek, ezért nem tudok a kérdésre válaszolni. 17. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a Baumag Szövetkezet a piacinál jelentősen magasabb hozamokat hirdetett tagjainak? A kérdés megválaszolása érdekében a szakértő készítsen részletes összehasonlító táblázatot és elemzést az adott időszak állampapír hozamai, a jegybanki alapkamat változásai és a Baumag Szövetkezet hozamkínálata, illetve ezeknek az idő függvényében történt változásai tekintetében, 102 A kimutatást már az előttem dolgozott szakértő elkészítette, amellyel egyetértek, és nem tartom szükségesnek annak megismétlését. Egyébként úgy gondolom, hogy többféle piaci hozam van, és az a vállalt kockázattal arányos. Mivel sokan voltak olyanok, akik a BAUMAG által hirdetett feltételekkel befektették a pénzüket, nem mondhatjuk, hogy a hozamok alacsonyabbak, sem azt, hogy magasabbak voltak más piaci hozamoknál. A probléma nem ez, hanem az, hogy a befektetők a befektetéskor nem voltak tisztában a valóságos kockázattal, tehát azzal, hogy amennyiben a jövőben kevesebben lesznek hajlandók a pénzüket a BAUMAG-nál befektetni, mint amennyi fizetési kötelezettsége a szövetkezetnek van, nem fogják visszakapni a pénzüket, hiszen nincsenek a cégcsoportnál valóságos befektetések, amelyekből a vállalt hozam származhatna. 18. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a Baumag Szövetkezet beszámoló mérlegeiben a saját tőke kimutatása nem felel meg az évi I. törvény (azaz a szövetkezeti törvény), a hatályos cégtörvény és a mindenkor hatályos számviteli törvény vonatkozó előírásainak? Indítványozom, hogy a könyvszakértő a konkrét ügyről való véleményalkotást megelőzően véleményezze a saját tőke elemeinek kimutatásának szabályozásában releváns három törvény vonatkozó előírásainak összhangját, esetleges kollíziójuk hatását a szövetkezetek saját tőke - benne a jegyzett töke és a tőketartalék - kimutatásának szabályozására. Indítványozom, hogy a szakértő a jogszabályok végrehajtatósága elemzésének tükrében mondjon szakvéleményt a saját tőke kimutatás helyességéről. A T. Bíróság kérdésére már elemeztem ezt a kérdést. Most két mondatban összefoglalom: A saját tőke olyan vagyon, amelyet a tulajdonos véglegesen és feltétel nélkül bocsát a szövetkezet rendelkezésére. A BAUMAG gyakorlatában saját tökeként tartottak nyilván olyan befektetőktől ideiglenesen kapott pénzt, amelyet viszonylag rövid időn belül kamatostól vissza kellett fizetni Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki álláspontját arról, hogy a szövetkezet könyvelői a kezükbe került könyvelési bizonylatok alapján helyesen, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották-e végre könyvvezetési kötelezettségüket. Térjen ki a könyvszakértői vélemény arra, hogy a könyvelők, a nekik átadott bizonylatokat hogyan kellett helyesen lekönyvelniük? Helyesebb lett volna, ha esetleg tagi kölcsönként mutatják ki ezeket a gazdasági eseményeket? Esetleg a könyvelőknek az lett volna a kötelességük, hogy jogilag értékeljék a belépési nyilatkozatokat, illetve az üzletrész szerzési célt igazoló vagyoni hozzájárulása kötött szerződést, és azokat színlelt nyilatkozatoknak, illetve szerződésnek minősítsék, és annak megfelelően mind a részjegy címén befizetett összeget, mind az üzletrész szerzés céljából befizetett összeget betétszerződésként értékeljék, és akként könyveljék le, ahogyan azt a vádiratban olvashatjuk? Azt gondolom, hogy a befektetőktől kapott milliárdok könyvelésének mikéntje nem csak a könyvelő feladata. A kapott pénzt ideiglenesen bocsátották a szövetkezet rendelkezésére, ezért ezt a gazdasági eseményt kötelezettségként kellett volna könyvelni. Azonban nem gondolom, hogy ez könyvelői feladat lett volna, hiszen a befektetés módszerét az iratok tanúsága szerint egy egész stáb közösen találta ki, jogi, és gazdasági szakemberek közösen. 20. Indítványozom, hogy a szakértő mondjon véleményt a Baumag Szövetkezet választott könyvvizsgálóinak a szövetkezet saját tőke kimutatásával kapcsolatos évenkénti vizsgálatára és megállapításaira - illetve azok esetleges hiányára - vonatkozóan. A szövetkezet könyvvizsgálója a évi éves beszámolóról kiadott korlátozó záradékában rámutatott a problémákra. Neki ennyi a feladata. 21. Indítványozom, hogy a könyvszakértő a fenti vizsgálatok eredményeként is mondjon szakvéleményt arról, hogy a könyvelők a kezükbe került bizonylatok alapján helyesen mutatták-e ki a szövetkezet saját tőkéjét. Erről nem tudok többet Írni, mint amit a 19, és 20. kérdésekre válaszoltam.

55 Indítványozom, hogy a könyvszakértő értelmezze a vádirat számomra értelmetlen alábbi mondatát: az üzletrész-forgalmazásból adódó bevételi többlet cégcsoportba történő elvonásán alapuló folyamatos veszteséges működést is leplezték Azt kell, írnom erre a kérdésre, hogy én nem találtam meg ezt a kitételt a vádiratban, amely már az idézet szerint sem egész mondat, hanem annak csak egy kiragadott része, Egyébként sem szeretném az adott kitételt elemezni, hiszen azt a T. Ügyészség a védelem kérdésére amúgy is meg fogja tenni. 23. Indítványozom, hogy a szakértő fejtse meg a bevételi többlet cégcsoportba történő elvonásán alapuló folyamatos veszteséges működés értelmét. Értelmezze azt, hogyan alapulhat folyamatos veszteséges működés és melyik szereplő részéről történő a bevételi többlet elvonásán? Továbbá a könyvszakértő véleménye szerint mit jelenthet a vádirat következő kijelentése: illetőleg forrásoldalon ennek fedezeteként a töketartalék soron fiktív vagyonelemet mutattak ki. A könyvszakértő véleménye szerint hogyan kell értelmezni a forrásoldalon kimutatott fedezet fogalmát? A könyvszakértő véleménye szerint hogyan lehetséges - azaz lehetséges-e - a mérleg forrásoldalán vagyonelemet, különösen fiktív vagyonelemet kimutatni? A könyvszakértő véleménye szerint hogyan lehetséges - azaz lehetséges-e - a mérleg forrásoldalán fiktív vagyonelem formájában kimutatni valamely folyamatos veszteséges működés fedezetét? Erre is csak azt tudom válaszolni, amit az előző kérdésnél írtam. A kérdés megválaszolása nem szakértői feladat. 24. Indítványozom, hogy mind a kirendelt közgazdasági szakértő, mind a könyvszakértő fejtse ki véleményét abban a tekintetben, hogy egy szövetkezet esetében a müködés stabil vagyoni hátterének tekinthető-e az a vagyon, amelyet a szövetkezet tagjai juttattak a szövetkezetüknek a szövetkezeti törvény 54.. szerint, majd a szövetkezet a törvény 55. -a alapján abból üzletrész tőkét képzett, majd a törvény 56. -a alapján a tagjainak - vagyoni hozzájárulásuknak megfelelő mértékben - szövetkezeti üzletrészt juttatott? 105 A kérdésben leírt módon juttatott vagyon a szövetkezet részére folyamatosan rendelkezésre áll. Esetünkben azonban nem ez történt: a befektetők (szándékosan nem írok tulajdonost, mert amikor a pénzt átadták a szövetkezetnek, nem tulajdonosok akartak lenni, hanem hozamot reméltek a befektetett pénzük után) ideiglenesen bocsátották a pénzüket a szövetkezet rendelkezésére, és azt várták vissza a megfelelő hozammal együtt. 25. Könyvszakértő véleménye szerint a számviteli és könyvviteli szakmában laikus ügyvezető alapfokon eleget tesz-e a számviteli törvényben előírt könyvvezetési és könyvvizsgálati kötelezettségének azzal, ha az általa irányított cég könyvvezetésével, illetve könyvvizsgálatával megfelelő szakképzettséggel, és jogosultsággal rendelkező szakembert bíz meg, avagy az ügyvezető köteles megfelelő színvonalú számviteli és könyvviteli tudást megszerezni, a szükséges szakvizsgákat letenni a könyvvezetési kötelezettsége teljesítése érdekében? A törvény szerint természetesen nem az ügyvezetőnek kell könyvelnie, de ő a felelős azért, hogy az adminisztráció a törvényekben előírt módon történjen. 26. A vádiratban a számvitel rendje tekintetében olvasható az a tényállítás, hogy a Baumag Szövetkezet kizárólagos irányítója voltam. A könyvszakértő véleménye szerint értelmezhető-e ez a kijelentés akként, hogy megfelelő könyvviteli szakképzettség hiányában is a cég első számú vezetője teljes körű és kizárólagos szakmai felelősséggel tartozik a cég könyvvezetési kötelezettségének szakszerű teljesítéséért, avagy a cég vezetője eleget tesz a könyvvezetési kötelezettségének azzal, hogy azt - akár kizárólagos irányítóként - alkalmas szakemberekre bízza? A kifejezés értelmezése meghaladja a kompetenciámat. Ennek ellenére a véleményemet kifejtem. Kizárólagos irányító alatt azt értem, hogy csak tőle kapnak a beosztottak utasításokat, a vállalkozás ügyeiben ő egy személyben dönt. Ettől még a döntések előkészítésébe bevonhat más szakembereket is, de a döntés, és a döntéseiért a felelősség egyetlen személyé.

56 27. A könyvszakértő véleménye szerint átmenetileg eltekintve az elévülés garanciális szabályaitól a Baumag Szövetkezet által vezetett nyilvántartások alkalmasak voltak-e a mérlegben kimutatott tételek valódiságának bizonyítására, azoknak leltárként történő alátámasztására? 106 A szövetkezet nyilvántartásai közül csak nagyon kevéssel találkoztam az általam átvizsgált dokumentumok között. Ezeket megtekintve, elsődlegesen nem találtam hibás tételeket. Felhívom azonban a figyelmet, hogy a probléma nem elsősorban a könyvelést alátámasztó dokumentációban, hanem - szakzsargonnal élve - a kontírozással van, azaz azzal, hogy melyik tételt hová könyvelik. Ezen belül is a saját tőke és a kötelezettségek nem mutattak megbízható és valós képet. Ennek okát az előzőekben már többször is leírtam. 28. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezet a mérlegében szabálytalanul mutatott ki üzletrésztökét, különös tekintettel a szövetkezet március 20. napján kelt, jelenleg is hatályos közgyűlési határozatára, amely az üzletrésztőke képzéséről rendelkezik? A kérdés tehát nem az üzletrésztőke képzés szabályosságára, hanem az üzletrésztőke kimutatásának szabályosságára vonatkozik, azaz a kérdés abból a feltételből indul ki, hogy jogszerűen képzett, létező üzletrészekről van szó! Véleményem szerint olyan vagyonelemekből képeztek üzletrésztökét (saját tőkét), amelyet csak ideiglenesen bocsátottak a szövetkezet rendelkezésére. Az előzőekben már részleteztem, hogy a számviteli törvény mely részeivel volt ez a gyakorlat ellentétes. A kérdező által hivatkozott közgyűlési határozat sem vette figyelembe a számviteli törvény ezen rendelkezéseit, ezért az is szabálytalan volt. Szerintem nem lehet szabálytalanul képzett üzletrészt szabályosan kimutatni, hiszen az a kimutatás bármennyire is teljes, pontos, nem a valóságot mutatja ki. 29. A könyvszakértő számviteli tekintetben hogyan értelmezi az ügyész alábbi kijelentését: A befektetők a szövetkezet részére kölcsönként, betétgyűjtés keretében teljesítettek vagyoni juttatásokat Előzőleg már kimutattam, hogy a befektetők, azaz az üzletrészek vásárlói abban voltak érdekeltek, és az egész szerződéskötési tevékenység is arra irányult, hogy belátható időn belül visszakapják a kamattal növelt pénzüket. Azaz nem véglegesen bocsátották azt a szövetkezet rendelkezésére, hanem csak ideiglenesen. Ezt a tevékenységet minősítette a T. Ügyészség betétgyűjtésnek. A tevékenység fő jellemzői a következők voltak: ideiglenes, nem végleges pénzátadás; az üzletrész előzetesen meghatározott, megnövelt áron való visszavásárlása, azaz előre meghatározott árfolyamnyereség; és a befektetők beleszólásának teljes hiánya a szövetkezet életébe A könyvszakértő véleménye szerint lehetséges-e vagyoni juttatást kölcsönként, illetve betétként teljesíteni, ha a vagyoni juttatásra vonatkozó szerződés félre nem érthetően a szövetkezeti tag végső céljaként a szövetkezeti üzletrész megszerzését bizonyítja? A könyvszakértő véleménye szerint van-e bármilyen értelme az idézett mondatnak? A kérdés az előző kérdés folytatása. Nem lehetséges vagyoni juttatást kölcsönként teljesíteni. Az előző kérdésre adott válaszomban leírtam, hogy a befektetők szándéka nem is erre irányult, és a BAUMAG hirdetések sem hangsúlyozták azt, hogy add oda véglegesen a pénzedet, és vagy fizetek rá osztalékot, ha van nyereségem, vagy nem. Ugyanis, ha ők véglegesen fektettek volna be, akkor ebben lettek volna érdekeltek. Ezzel szemben a BAUMAG kamatokat hirdetett, holott, ha a vagyoni juttatás lett volna a céljuk, nem ezt, hanem az osztalék mértékét, illetve az esetlegesen elérhető árfolyamnyereséget hangsúlyozták volna. Megelőzve a következő kérdést, nem tartom árfolyamnyereségnek azt, amikor előre megállapodok valakivel abban, hogy milyen árfolyamon vásárolja vissza az üzletrészemet. Az üzletrészeknek nem volt piaca, ott emiatt nem is alakulhatott ki árfolyama, azokat mesterségesen állapították meg, hogy a befektetők kamatigényének eleget tegyenek. Az üzletrészekben rejlő kockázat lényegesen magasabb volt, mintha betették volna a pénzüket kamatra. Sajnos, a befektetők ezzel nem voltak tisztában, csak azt mérlegelték, hogy számukra elfogadható-e a felkínált kamat. Nem ismerték meg a kockázatokat, és így azok ismerete nélkül kellett dönteniük. 108

57 31. A vádiratban szereplő egyik vád analógiájaként vizsgálva megállapítható, hegy a pénz és tőkepiacon, különösen a tőzsdén, napi gyakorisággal kötött hasonló olyan kölcsönügyletek, amelyben különböző értékpapírok egyidejű, ám különböző teljesítési határidőkkel kötött adásvételi ügyletei útján állítják elő a kölcsönszerű eredményt, az árfolyamnyereség formát öltött hozamot. A közgazdasági szakértő véleménye szerint a pénz és tőkepiacon kötött ilyen szerződések alapján átadott pénzösszeg valójában nem vételárnak, hanem kölcsönnek tekinthetők csak azért, mert a vevő az ügyletcsomag első lépésének eredményeként a pénzösszeget csak ideiglenesen adja át, vagy az a helyes értelmezés, hogy mindkét esetben vételár teljesítése történt, és a különbözet nem kamat, hanem árfolyamnyereség? Amennyiben a közgazdasági szakértő az. általános pénz és tőkepiac ezen szokványos ügyletének eredményét szabályos árfolyamnyereségként értékeli, akkor véleménye szerint - a szövetkezeti törvény értelmében a piacon forgalomképes - a szövetkezeti üzletrészek felhasználásával előállított hasonló konstrukció közgazdasági tartalmát tekintve miben különbözik az általános gyakorlatban, de más, főként állampapírok felhasználásával alkalmazott konstrukcióktól? Lehetséges-e, hogy a szövetkezeti üzletrészek adásvételével előállított konstrukció csak azért szorul más megítélés alá, mert annak tárgya épp szövetkezeti üzletrész? Már több helyen leírtam, hogy a szövetkezeti üzletrészeknek nem alakult ki piaca, így piaci ára sem volt. A kérdező által leírt analógia ott sántít, hogy az értékpapírok esetében az árakat a piac, a piaci várakozások alakítják (amelyek természetesen sokszor eltérnek az értékpapír mögött álló vállalkozás valóságos értékétől). A mi esetünkben a szövetkezeti üzletrészek árait mesterségesen alakították. A vizsgált időszakban nem tapasztaltam olyat, hogy amikor sokan akartak üzletrészt vásárolni, annak lement volna az ára, és fordított esettel sem találkoztam, azaz ha kevés üzletrész forgott volna a piacon, azok ára felment volna. Az árakat mesterségesen alakították, hirdetéseikben előre meghirdették. A kérdezőnek igaza van abban, hogy valójában a kapott többlet árfolyamnyereség volt, ám mivel azt az üzletrész eladója határozta meg előre, és alkura nem volt lehetőség, a kamat tulajdonságaival rendelkezett A fenti ügylettel kapcsolatban indítványozom, hogy a könyvszakértő arra nézve fejtse ki véleményét, hogy általában véve, a szövetkezeti törvény 54 alapján teljesített vagyoni hozzájárulás értékét a számviteli törvény szerint saját tökeként kell-e értékelni és kimutatni? Ha a saját tőke részeként kell, akkor azt a tőketartalék, vagy más saját tőke elemként kell-e kimutatni. A szakértői vélemény kialakításánál kérem figyelembe venni azt a tényt, hogy a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulása bár nem minősül tagi kölcsönnek; ám - a részjegy befizetéssel azonos módon így is csak erős fenntartással tekinthető végleges vagyonbevitelnek. A szövetkezeti tag ugyanis bármikor - indokolás és minden korlátozás nélkül - kiléphet a szövetkezetből, ami azzal a törvényes következményt vonja maga után, hogy a szövetkezet köteles elszámolni a taggal, azaz köteles kifizetni részére a részjegy és a vagyoni hozzájárulása összegét. Ez a körülmény gyakorlatilag látra szóló jelleget ad mind a részjegy befizetés, mind a vagyoni hozzájárulás értékének. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor a szövetkezet közgyűlése a vagyoni hozzájárulásokból mint tulajdonosi tőkejuttatásokból keletkező tőketartalékból üzletrésztökét képez, hiszen ez esetben már forgalomképes értékpapír kerül a tag kezébe, és így értelmetlenné vált a szigorú elszámolási kötelezettség. Amennyiben a könyvszakértő véleménye szerint a tag vagyoni hozzájárulása nem minősül tőketartaléknak, akkor ismertesse és indokolja szakmai álláspontját abban a tekintetben, hogy mi másnak minősül. Másrészt a könyvszakértő szerint a könyvvitelben miként kell rögzíteni és kimutatni a több szerződésből álló gazdasági eseményt: az ügylet valamennyi lépését, illetve annak konkrét bizonylatát egyenként, tételesen kell rögzíteni és kimutatni a főkönyvben, avagy az ügyész állításának megfelelően a könyvelő köteles előbb tartalmilag értékelni a gazdasági eseményeket, és nem a bizonylatok alapján tételesen, hanem az ügyletcsoport általa vélelmezett eredményét összevontan köteles rögzíteni és kimutatni a könyvvezetés során? Végül e tárgyban indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy miként értékeli szakértőként a Baumag Szövetkezet könyvelője által használt, a SALDÓ kiadó gondozásában évben megjelent számviteli útmutatónak a szövetkezeti saját tőke elemeinek könyvelésére vonatkozó szaktanácsait, amelyet a PM munkacsoportja - Nagy Gábor irányításával - készített. 110 Általában véve a vagyoni hozzájárulás mértéke saját tőke. Többször leírtam már, hogy itt nem feltétel nélküli és végleges vagyonátadásról volt szó, amelyre véleményem szerint nem vonatkoznak a kérdésben leírt szabályok. Igaz az a kérdésben leírt gondolat, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezetből bármikor korlátozás nélkül kiléphet, és ekkor vele el kell számolni. Csakhogy amennyiben a szövetkezet nem tud - például likviditási probléma miatt - időben elszámolni a taggal, neki várnia kell, hiszen tagként jogai és kötelezettségei vannak. Egyébként pedig a mi esetünk a fent leírt esettől annyiban tér el - és ez a lényegi eltérés - hogy a befektető már az üzletrész megvásárlásakor tudta, hogy mikor, és mekkora nyereséggel akarja a pénzét visszakapni. Mindkét fél - a befektető és a szövetkezet egyaránt - már az első percben tudta, hogy mikor fogja visszavásárolni az üzletrészt, arra fel tudott - volna - készülni, és ez az, ami a két esetet megkülönbözteti egymástól.

58 Emiatt, már leírtam, a befektetett pénzeket kötelezettségként kellett volna nyilvántartani. Ez lett volna a hiteles, és a hitelezőknek és a befektetőknek ez mutatott volna valós képet. A kérdésben hivatkozott szakkönyv a PM által kiadott félhivatalos útmutató volt. Aktualitása a évi C. törvény (az új számviteli törvény) január 1-jei életbe lépéséig volt. Ezt követően a benne foglaltak idejüket múlták, és már nem voltak alkalmazhatók. A könyv egy általános szakkönyv, amely - jellegénél fogva - nem tudott minden esetet figyelembe venni. Használata nagyon hasznos volt, de csak segédeszközként volt használható, nem pedig kizárólagos jogforrásként. 33. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy az ügyletek során keletkezett bizonylatok és a PM útmutatásának ismeretében mi a szakmai véleménye az ügyésznek a vádiratba foglalt alábbi kijelentéseiről: A befektetők befizetéseit az évekre vonatkozó mérlegben forrásoldalon, a vállalt hozamokkal együtt kölcsönként kellett volna megjeleníteni. Az évekre a befektetők által bevont vagyont a jegyzett tőke soron, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az évekre a tőketartalék részeként jelenítették meg. Az utóbbi kijelentés elemzése során indítványozom figyelembe venni a szövetkezeti saját tőke - azon belül különösen a jegyzett tőke - fogalom cégjogi, illetve számviteli értelmezése, illetve a szövetkezeti törvény e tárgyban észlelhető sajátosságai körül kialakult, előbb már hivatkozott jogi helyzetet. 111 Bár az Ügyészség kérdésben idézett kijelentései számviteli szakmai szempontból nem teljesen precízek (ez véleményem szerint nem is várható el tőlük), a bennük foglaltakkal egyet kell értenem. Már többször leírtam, hogy a kötelezettségek között kellett volna megjelentetni a befektetett összegeket (a vállalt kamatokkal együtt), ehelyett saját tőkeként (tőketartalékként) jelentették meg ezeket az éves beszámolóikban. Az előző kérdésekre adott válaszokban ezt tovább elemeztem, illetve újabb szempontokat is leírtam, ezért itt további elemzést nem kell végeznem. 34. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy a korábban hatályos számviteli törvény 28. (1) bekezdésében, illetve az új számviteli törvény 42. (1) bekezdésében a kötelezettség fogalomdefiníciójának tükrében - mi a szakmai véleménye az ügyésznek a vádiratba foglalt alábbi kijelentéseiről: A szövetkezet az egyre növekvő mértékű üzletrész-forgalmazásból, gyarapodó adósságállományt halmozott fel a befektetők felé. Lényeges tény, hogy a kérdés elméleti jellegű, ezért ez esetben kizárólag a október 9. napját megelőző időszakra vonatkozik. Lényeges tény, hogy azoknak a határidős adásvételi szerződéseknek, amelyekben a Baumag Szövetkezet a vevő, a kölcsönös és egyidejű teljesítési határideje egybe esett a szerződésben rögzített lejárati határidővel. Tehát a szerződések - félre nem érthetően - nem fizetési határidőt, hanem kölcsönös teljesítési határidőt rögzítettek. Ebből az következik, hogy - mivel a fenti időpont előtt minden szerződés az abban feltüntetett határidőben pontosan teljesült - logikailag és vitathatatlanul nem létezett már teljesített, de ki nem fizetett szolgáltatás, hiszen minden fizetési kötelezettséget a vele egybeeső időpontban bekövetkezett szállítói teljesítéssel egyidejűleg teljesített a szövetkezet. Az évi XVIII. törvény (régi számviteli törvény) a következőképpen határozza meg a kötelezettségeket: 28. (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak. A évi C. törvény (új számviteli törvény) a kötelezettségeket a következőképpen határozza meg: (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. A két meghatározás lényegileg azonos, bár egy-két kisebb kérdésben eltér egymástól. Azonban mindkét megfogalmazás tartalmazza azt, hogy eredhet szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, és egyéb szerződésből, elismertnek kell lennie mindkét fél részéről, pénzértékben kifejezettnek kell lennie, és kapcsolódhat szállításhoz, szolgáltatáshoz és pénznyújtáshoz. Esetünkben éppen ilyen gazdasági eseményekről van szó, A kérdés további része meghaladja a kompetenciámat, hiszen elsősorban jogi kérdésről van szó.

59 35. Indítványozom feltenni a közgazdasági szakértőnek és a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy értelmezze a vádirat alábbi mondatát: Ezt a továbbiakban szintén úgy leplezték el, hogy a szövetkezet által az eszközök csökkenése mellett visszavásárolt, vagyonfedezettel nem bíró, fiktív üzletrészek értékét a jegyzett tőke, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az évtől a tőketartalék soron mutatták ki. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő és a könyvszakértő értelmezze az eszközök csökkenése mellett visszavásárolt (...) üzletrészek kijelentést, a közgazdasági szakértő válaszolja meg azt a kérdést, hogy értékpapír vásárlása valóban okozza-e a vevő cég eszközeinek csökkenését. A második kérdés az, hogy egy esetleges valós adósság elleplezésére alkalmas mód lehetne-e az, ha az adós az adósságot vagyonfedezettel nem bíró, fiktív értékpapírokat vásárol? A fenti kifejezések értelmezése nem könyvszakértői, sem közgazdasági feladat, hiszen ezek jogkérdések Indítványozom a könyvszakértőnek azt a szakmai kérdést feltenni, hogy a visszavásárolt, tehát már létező üzletrészek beszerzése és készletre vétele könyvviteli értelemben okoz-e bármilyen változást az adott szövetkezet mérlegnek forrás oldalán? A könyvszakértőhöz e tárgyban intézendő második kérdés az, hogy a Baumag Szövetkezet évi és az azt követő évek könyvvezetése során a szövetkezet a visszavásárolt üzletrészek értékét könyvelte-e, illetőleg mutatta-e ki a mérleg forrás oldalán könyvszakértői módszerrel kimutathatóan? A visszavásárolt üzletrész, saját üzletrész fogalma létezik a szövetkezeti világon kívül is. Erre lehetőség van, de csak korlátozott ideig. Addig nem szavaz az üzletrész, és ha nem adják el egy éven belül, be kell vonni, és a jegyzett tőkét lecsökkenteni. Az új szövetkezetekről szóló évi CXLI. törvény erről a következőképpen rendelkezik: 89. (3) Azok a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának a (2) bekezdés szerint történő módosítására nem kerül sor, a törvény hatálybalépésekor irányadó rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésétől számított ötödik naptári év végéig alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet szövetkezeti üzletrészt a törvény hatálybalépése után nem bocsáthat ki, a már kibocsátott és tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Ezek szerint tehát 2001-től nem nyilvántartani, hanem megsemmisíteni kellett volna a tulajdonába került üzletrészeket. 37. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: (...) a mérlegekben a fiktív vagyonelemek forrásoldalon történő megjelenítésével (... ) A szakértő egyrészt adjon választ arra a kérdésre, hogy egyáltalán technikailag lehetséges-e a mérleg forrás oldalán vagyonelemeket kimutatni? A könyvszakértőhöz e tárgyban intézendő második kérdés az, hogy a Baumag Szövetkezet évi és az azt követő évek könyvvezetése során igazolható-e az ügyész állításának megfelelő vagyonelem kimutatása a szövetkezet mérlegeinek forrás oldalán. 114 A mérleg eszköz oldalán az eszközök szerepelnek, a forrás oldalon pedig ezeknek az eszközöknek a forrásai. Egy cég vagyona azt az eszközértéket jelenti, amelyet saját forrásból finanszírozott. Azaz, ha az összes eszközből kivonjuk a kötelezettségeket, megkapjuk a vállalkozás vagyonát, természetesen mindezt piaci értéken. Könyv szerinti értéken nézve a vállalkozás vagyonát a saját tőke képviseli. Ha a saját tőkében oda nem tartozó elemek is vannak (mint esetünkben a befektetők által rendelkezésre bocsátott összegek), akkor a saját tőke nem fogja tükrözni a vállalkozás tényleges vagyonát. 38. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést. hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: a saját töke mellett a mérleg-főösszeg értékére vonatkozóan is valótlan adatokat adtak meg. Azaz, megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy a szövetkezet mérlegeiben a fentiek alapján vizsgált saját tőkére vonatkozó kérdéseken túl valóban történt-e más, a mérleg-főösszegre vonatkozó valótlan adatközlés, és ha igen, akkor az konkrétan mely időszak mely adatára vonatkozik?

60 Ha - helyesen - a saját tőke helyett a szövetkezet a befektetéseket a kötelezettségek között tartotta volna nyilván, az nem módosította volna a mérleg főösszegét. Az értékpapírok között nyilvántartott saját üzletrészeket viszont be kellett volna vonni, és ez a művelet ezek értékével csökkentette volna a mérleg főösszegét is. A konkrétumokat ezzel kapcsolatosan a T. Bíróság második kérdésére adott válaszom részletezi. 39. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A befektetőktől felvett kölcsönök saját tőkeként, a forrásoldalon, a befektetések fedezeteként történő kimutatása alkalmas volt arra is, hogy ezáltal a befektetők által bevont vagyonból a szövetkezetet terhelő kötelezettségek valós nagyságát leplezzék. A befektetők által befizetett összeg nem saját tőke, hanem valójában kötelezettség volt, ezt már többször is leírtam. A szerződés megkötésének pillanatában pontosan tudták, hogy mikor, kinek, és mennyit kell majd visszafizetni, 115 Ha ezeket az összegeket a kötelezettségek között mutatták volna ki, lényegesen alacsonyabb lett volna a saját vagyon, és magasabbak a kötelezettségek. Ez pedig a befektetők számára egy mérlegelendő információ lett volna. Mivel nem így könyveltek, a befektetők ezzel az információval nem rendelkeztek. 40. Lényeges kérdés, hogy miféle kölcsönökről írhat az ügyész, amikor a Baumag Szövetkezet január 1. napját követően senkitől sem a tagjaitól, sem másoktól nem vett fel soha semmilyen kölcsönt? Ez a kérdés túllépi a kompetenciámat, nem tudok rá válaszolni. 41. Kérdés, hogy a Baumag Szövetkezet könyvvezetése során rögzített-e, és a mérlegében mutatott-e ki a forrásoldalon - különösen a saját tőke soron - bármilyen kölcsönt? Nem mutattak ki semmilyen kölcsönt. 42. Kérdés, hogy az ügyész mit érthet a befektetők által bevont vagyon kifejezés alatt? Ez a kérdés az ügyésznek szólt, nem nekem. 43. Kérdés, hogy a Baumag Szövetkezet mérlegében kimutatott kötelezettségek értéke megfelel-e a számviteli törvényben rögzített alapelvek közül a valódiság elvének? Könyvszakértői módszerrel kimutatható-e esetleg valóban elleplezett kötelezettség? A évi C. törvény (számviteli törvény) l5. (3) bekezdése a következőképpen határozza meg a valódiság elvét: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A beszámolókban kimutatott kötelezettségek önmagukban megfelelnek a valódiság elvének, a teljes beszámoló azonban már nem, A probléma ott volt, hogy voltak olyan tételek, amelyeket kötelezettségként kellett volna kimutatni, és ehelyett saját tökeként mutattak ki Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László az évre, valamint az évre május 3l-én a Pest Megyei Cégbíróságon, a évre, valamint a évre május 12-én a Fővárosi Cégbíróságon letétbe helyezett beszámolókban beszámoló-készítési kötelezettségét megszegve, a szövetkezeti kötelezettségek és fiktív vagyonelemek saját tőke részeként történő kimutatásával az közötti üzleti éveket érintően a saját tőke és a mérleg-főösszeg értékének megállapítása szempontjából a valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő. Az előzőek alapján kérdés, hogy valóban előfordulnak-e a vádiratban hivatkozott mérlegekben említett dolgok, azaz történt-e kötelezettségszegés a szövetkezeti kötelezettségek és fiktív vagyonelemek saját tőke részeként történő kimutatásával a mérleg forrás oldalán? A fenti idézetben könyvszakértői kompetencia tartalmának elsősorban a tagoktól vagyoni hozzájárulásként kapott

61 szövetkezeti üzletrészek értékének tőketartalékként történő könyvviteli kimutatása, másodlagosan a szövetkezet közgyűlése által képzett üzletrésztöke könyvviteli kimutatása tekinthető. A kérdésre adott válasz a T. Bíróság 2. kérdésére adott válaszban már szerepel. Az éves beszámolók jelentős hibákat tartalmaznak, emiatt nem mutatnak megbízható és valós képet a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. 45. Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki szakvéleményét arról, hogy a könyvvitel számára rendelkezésre bocsátott okiratok alapján a könyvelők helyesen mutatták-e ki a szövetkezet tőketartalékát, illetve üzletrésztőkéjét? Az általam áttekintett iratok között nem szerepeltek olyan iratok, amelyekből megbizonyosodtam volna arról, hogy a könyvelők valójában milyen iratanyagból, milyen dokumentumokból könyveltek. Ezért a kérdésre nem tudok válaszolni. Egyébként szerintem a szövetkezet fő tevékenységét képező befektetések helyes könyvelése stratégiai feladat, ezért nem hiszem, hogy egy könyvelő önmagában dönthette volna el a könyvelés módszerét Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki szakvéleményét arról, hogy az ügyvezető által a cég könyvvezetésével megbízott könyvelő szakmai kötelezettségébe tartozik-e a részére átadott bizonylatok tartalmának jogi minősítése, más szavakkal: a könyvelő feladatát képezi-e a bizonylatok tartalmával kapcsolatos jogkérdések eldöntése? Eddig erről írtam. Nem a könyvelő feladata a jogi kérdések eldöntése. 47. Végül indítványozom, hogy a számvitel rendjével kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében a könyvszakértő értékelje a szövetkezet adott időszakban illetékes választott könyvvizsgálóinak szakmai tevékenységét. Alkosson szakmai véleményt arról. hogy nii lehetett az oka annak, hogy az egyébként nyilvánvalóan jól felkészült könyvvizsgálók - köztük igazságügyi közgazdasági, könyv és adószakértővel - Vajon hogyan nem fedezhették fel azokat a szakmai hiányosságokat, amelyeket az ügyész - az általa kirendelt könyvszakértő véleményét is felülbírálva - oly éles szemmel észrevett? A könyvvizsgáló is észrevette a hiányosságokat. Ennek bizonyítéka, hogy a szövetkezet évi beszámolóját korlátozó záradékkal látta el. 48. A Baumag Szövetkezet nyilatkozata szerint az általa december 22. napján a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetbe a szövetkezeti törvény 54. alapján vagyoni hozzájárulásként juttatott Saját üzletrészei minden tekintetben törvényes, és valós piaci értéket képviselő szövetkezeti üzletrészek voltak. Az ügyletről készült valamennyi okirat ezt a tényt igazolja. A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyvelője a rendelkezésre álló könyvelési bizonylatok alapján könyvelte le a gazdasági eseményt. A szakértők által megválaszolandó kérdés az, hogy a rendelkezésre álló bizonylatok tartalmát köteles-e a könyvelő jogi értelemben minősíteni, köteles-e a könyvelési feladatát ezen jogi minősítésének alávetni, és ellenvéleménye esetén a saját jogi véleményének megfelelő gazdasági eseményt lekönyvelni, vagy az-e a helyes magatartása, ha a könyvelési bizonylatokat csupán a formai kellékei tekintetében minősíti, és amennyiben formai hiányosságokat nem észlel, azokat tényleges tartalmuk szerint rögzíti a cég könyvviteli nyilvántartásában? 118 A könyvelő általában a szövetkezet vezetőségének valamilyen szintű beosztottjaként dolgozik. Emiatt abban a tekintetben nem önálló, hogy önállóan bármit megtehetne. Amennyiben a munkája során bármilyen szabálytalanságot tapasztal, azt azonnal jelentenie kell a szövetkezet vezetőjének, vagy közvetlen vezetőjének. Ezzel kapcsolatosan kötelező erejű döntést csak az elnök hozhat. A könyvelő az ő utasítását köteles végrehajtani. Emiatt nem a könyvelő, hanem az elnök a felelős a teljes adminisztrációért. 49. Indítványozom a szakértőnek feltenni azt a kérdést. hogy az egyes könyvelési bizonylatok jogi tartalmának esetleges hiányosságai érintik-e a számvitel rendjének kérdését? Például megtagadhatja-e a könyvelő az olyan egyébként elfogadott szállítói számla lekönyvelését, amelyről nem sokkal később kiderül, hogy a szállítóval a szavatossági felelősség tekintetében esetleg súlyos jogvita alakul ki? Konkrétan: amennyiben a Baumag Szövetkezet üzletrészének valós piaci értéke kérdésében esetleg szavatossági jellegű vita merült volna fel a felek között, a könyvelő erre az cl nem döntött vitára tekintettel felülbírálhatja-e az adott gazdasági esemény lekönyvelését?

62 Dönthet-e a könyvelő önállóan úgy, hogy nem a bizonylat látható tartalma, hanem a saját eltérő véleménye alapján rögzíti a gazdasági eseményt a cég könyvviteli nyilvántartásában? E kérdésre ugyanazt a választ kell adnom, mint az előző kérdésre. A könyvelő a könyvelési anyaggal kapcsolatos észrevételeit a szolgálati vezetőjének jelezheti, aki a saját főnökének továbbíthatja azt. Ha senki nem vállalja a felelősséget a döntésért, végső soron a döntés az elnököt terheli, és ő a felelős azért. 50. Amennyiben a Baurnag Vagyonkezelő Szövetkezet közgyűlése azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a Baumag Szövetkezet üzletrészeit vagyoni hozzájárulásként, helyesen járt-e cl a szövetkezet könyvelője, amikor a közgyűlés által befogadott üzletrészben teljesített, a Sztv, 54. szerinti vagyoni hozzájárulás értékét a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyvvitelében tőketartalékként vette nyilvántartásba, és tőketartalékként mutatta ki a szövetkezet éves mérlegeiben? A BVSz-nél kicsit más a tényállás, mint a Baumag Szövetkezetnél. A nála nyilvántartott üzletrészként nyilvántartott vagyoni hozzájárulás mögött egyáltalán nem volt vagyon. Ezt viszont a könyvelő nem is biztos, hogy tudta. Hibás volt a nem létező vagyon saját tőkeként való nyilvántartása, de ezért nem lehet a könyvelőt hibáztatni. Itt is érvényes az előző néhány kérdésre adott válaszomból a könyvelőre vonatkozó rész A számviteli szabályoknak megfelelően járt-e el a szövetkezet könyvelője, amikor a szövetkezet üzletrésztőke képzésről szóló közgyűlési határozatának megfelelően a szövetkezet könyv vitelében kivezette a nyilvántartásból a tőketartalék értékét, és nyilvántartásba vette és az év végi mérlegében - jobb híján a mérleg tőketartalék sorában üzletrésztőkeként mutatta ki a közgyűlési határozatnak megfelelő értékű üzletrésztőkét? Itt ugyanazt a választ tudom adni, mint az előző kérdésre, A probléma az, hogy valójában semmilyen gazdasági esemény nem történt a szövetkezeti üzletrészek BVSz-en keresztülvezetésekor. 52. Végül megfelel-e a hatályos számviteli törvénynek az, ha a Baumag Szövetkezet a közgyűlés határozatának megfelelően később is - így a évi, és azt követő mérlegekben is - következetesen üzletrésztőkeként mutatja ki azt a saját tőke elemet, amelyet a szövetkezet hatályos közgyűlési határozata korábban üzletrésztőkének minősített? Azonos választ tudok adni erre a kérdésre is, mint az előző két kérdésre. 53. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését:.ennek során a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet által január 1. után visszavásárolt üzletrészeket is a saját tőke részeként jelenítették meg. A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet ugyanazon Szervezet különböző időszakban használt megnevezései, tehát nem két különböző szervezetről van szó. Erre utal a kérdező részéről az egyik név áthúzása is. Az összes üzletrészt a források között a saját tőke részeként mutatták ki, és ezen belül a visszavásárolt üzletrészeket az eszközök között eladásra vásárolt saját üzletrészként mutatták ki. Emiatt a vádirat kijelentésével egyetértek Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését:,(...) így a beszámoló-készítési kötelezettsége megszegésével (...) I.r. Balázs László a évre az AGENDA- H Vagyonkezelő Szövetkezet saját tőkéjének és mérleg-főösszege értékének megállapítása szempontjából a valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő. Kérdés, hogy a számviteli szabályok értelmében mi az a könyvszakértői módszerrel kimutatható lényeges hiba, amely a konkrét esetben a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet valós vagyoni helyzetének megismerését megakadályozza? Sajnos, az idézetet a 123 oldalas vádiratban nem sikerült megtalálnom, ezért a kérdésre nem tudok válaszolni.

63 Lehetséges, hogy az idézet arra utal, hogy az AGENDA-H Szövetkezet a hivatkozott időszakban nem készített éves beszámolókat. Erre utal a beszámoló-készítési kötelezettsége megszegésével kitétel Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentésében a fiktív tőkeemelés jelentését, közgazdasági tartalmát azzal, hogy a fiktív szó sem a polgári törvénykönyv, sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem a számviteli törvény, sem a büntető törvénykönyv nem definiálja, sőt egyáltalán nem is használja: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a év folyamán, a King Holding Kft. révén, több nagy értékű fiktív tőkeemelést hajtott végre a cégcsoporton belül, mely mellett a korábbi években is sor került más cégeken keresztül (pl.: Baumag Hotels Kft) nagyobb fiktív tőkeemelésekre. Ismereteim - és az értelmező szótárak szerint - a fiktív szónak az a jelentése, hogy valami csupán valakinek a fantáziájában létezik. A vitatott fenti tőkeemeléseket azonban számos esemény, és az azokról készült okirati bizonyítékok igazolják, mint a tőkeemelésről hozott alapítói határozat, a tőkeemelés banki átutalás útján történt teljesítése, és az erről kiadott banki igazolás, valamint a tőkeemelésnek a szükséges dokumentumok alapján a cégjegyzékbe történt bejegyzése, illetve az érintett cégek könyveiben történt kimutatása.c Ezek mindegyike a valóságban bizonyítottan megtörtént esemény, illetve létező okirat. Ebből következik, hogy a kifogások tőkeemelések nem csupán valakinek a képzeletében léteznek, hanem nagyon is valóságosak. Ezek után érdekes lesz a fiktív tőkeemelés fogalmának közgazdasági szakértői elemzését és fogalmi meghatározását megismerni. A fiktív szó jelentése: kitalált, képzeletbeli. Nem gondolom, hogy szakértői feladat lenne egy szó megmagyarázása. Annyit tudok mondani, hogy például az adóhatóság rendszeresen használja a fogalmat. Ott a fiktív számla azt jelenti, hogy olyan számla, amely mögött valóságos gazdasági művelet nincsen. 56. Indítványozom, hogy a könyvszakértő tárja fel részletesen a fenti tőkeemelés könyvviteli részleteit, és mutassa azt be kellő részletességgel szakvéleményében. Ahhoz. hogy a King Holding Kft. tőkeemeléseit bemutassam, egy kissé távolabbról kell induljak február 28-án a Baumag Holding Vagyonkezelő Rt eft-tal, eft-ra emelte a King Holding Kft. törzstőkéjét. Így a tulajdonosok a következők lettek: Baumag Holding Vagyonkezelő Rt, eft és BAUMING Kft. 100 eft december 6-án A Baumag Holding Vagyonkezelő Rt. részesedését a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet vette meg, a BAUMING Kft. részesedését pedig a Kamaraerdei Tüzép Érd Kft. A február 28-i törzstőke emelés úgy ment végbe, hogy a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet több részletben átutalta a Baumag Holding Vagyonkezelő Rt, bankszámlájára, aki azonnal továbbutalta a részleteket a King Holding Kft. számlájára. A King Holding Kft, a megkapott pénzből még ugyanazon a napon eft-ot üzletrész-vásárlás ellenértékeképpen visszautalt a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet számlájára. Így valójában csak eft vagyont kapott az eft tőkeemeléshez. A King Holding Kft február 28-a után több tőkeemelést hajtott végre a cégcsoporton belül. Ezek részletes kimutatása a következő: Szintén a cégcsoporton belül a King Holding megvásárolt. Ezek részletes kimutatása a következő: Időpont Társaság Tőkeemelés összege április 4. Királybróker Rt Ft május 15. Királybróker Rt, Ft július 22. Kastélybau Kft Ft szeptember 13. Kálmánbau Kft Ft

64 2002. október 7. Kastélybau Kft, Ft november 27. Csevicevölgy Kft Ft november 27. Öreg Tölgyek Kft Ft Összesen: Ft Szintén a cégcsoporton belül a King Holding Kft, több üzletrészi is megvásárolt. Ezek részlezes kimutatása a következő: Időpont Társaság Üzletrész Eladó július 22. Alba Kerámia Kft Ft Baumag Holding Rt július 22. Csevicevölgy Kft, Ft Baumag V. Sz július 22. Kastélybau Kft, Ft Baumag Holding Rt augusztus l. Aqualand Kft, Ft Baumag Hotels Kft augusztus 8. Öreg Tölgyek Kft Ft Baumag Hotels Kft, szept. 13. Kálmánbau Kft Ft Baumag Építő Rt. Összesen: Ft A King Holding Kft december 27-én beolvadt a Baumag Vezetési Tanácsadó Rt-be. Természetesen ezek nem a könyvviteli részletek, hiszen a fenti társaságok könyvelését egyáltalán nem volt módomban áttekinteni, így a fenti változások könyveléséről nem is tudok véleményt mondani Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: Az eredményes működés látszata érdekében a korábbi években végrehajtott fiktív tőkeemelések miatt, a cégcsoportban jelen lévő, látszólag nagy tőkeerővel rendelkező cégek feletti tulajdonosi ellenőrzéshez kimagaslóan nagy jegyzett tőkét felmutató cégre volt szükség, amely felett - a Baumag Holding Rt. tulajdonosi jelenléte mellett - a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet gyakorol közvetlen irányítást biztosító befolyást. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő különös hangsúllyal értelmezze, és magyarázza a fenti szöveg alábbi kijelentéseinek az értelmét: Lehetséges-e eredményes működés látszatát kelteni (..) kimagaslóan nagy jegyzett tökét felmutató tulajdonos cég révén? A közgazdasági szakértő véleménye szerint mit kívánhatott kifejezni az ügyész ezzel a kijelentésével? Már többedszer kell kifejtenem, hogy az ügyészség által készített vádirat egyes mondatainak elemzése nem szakértői feladat. Ezzel együtt - amint már azt az előzőekben is kifejtettem - arról lehet szó, hogy a leendő befektetők szívesebben viszik a pénzüket egy stabil, nagy tőkeerővel rendelkező gazdálkodóhoz, mint egy ismeretlen, szegény céghez. Az pedig a tulajdonosok evidens törekvése volt, hogy csak olyan társaságot akartak létrehozni, amely felett ők gyakorolják az irányítási jogokat. 58, A közgazdasági szakértő véleménye szerint mit jelent a látszólag nagy tőkeerővel rendelkező cégek kifejezés a vádiratban? Az ügyészség által készített vádirat egyes mondatainak, mondatrészeinek elemzése nem szakértői feladat. A kifejezésből én azt érzékelem, hogy kifelé ezek a cégek nagy tőkeerőt mutattak, valójában viszont nem volt mögöttük a szükséges vagyon. 124

65 59. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet folyamatos kiürítése folyamán ehhez tőkeerő nem állt már rendelkezésre, így azt csak fiktív tőkejuttatás révén lehetett megvalósítani. A Baumag Rt, színlelt feltőkésítését a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet I.r.. Balázs László közreműködésével a King Holding Kft-n keresztül végezte. Kérem, hogy a könyvszakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott a Baumag Szövetkezet és a King Holding Kft. mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő különös hangsúllyal értelmezze, és magyarázza a fenti szöveg alábbi kijelentéseinek az értelmét: Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint a szövetkezet folyamatos kiürítése? Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint a fiktív tőkejuttatás? Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint egy részvénytársaság színlelt feltőkésítése? Az 56. kérdésre adott válaszomban leírtam a King Holding Kft-vel kapcsolatos adatokat és összefüggéseket. Ezen túlmenően az ügyészség által készített vádirat egyes mondatainak, mondatrészeinek elemzése nem szakértői feladat Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László vádlott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet elnökeként, valamint a Baumag Holding Rt, vezérigazgatójaként a számlák közti pénzpörgetéssel, valamint a Baumag Rt. elnökeként közreműködött abban, hogy a Fővárosi Cégbíróság a Baumag Rt-t június 21. napjával, Cg cégjegyzékszámon, ,-Ft alaptőkével vegye cégnyilvántartásba. A könyvszakértő által megválaszolandó kérdés az, hogy a fenti - a valóságban minden kétséget kizáróan megtörtént gazdasági eseménynek a vonatkozó bizonylatok alapján történt rögzítése a könyvvitelben, milyen módon sérti a számvitel rendjét? A fenti típusú gazdasági eseménynek a főkönyvben történő rögzítése a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve a számviteli alapelvek melyikét sérti? Már az előzőekben leírtam, hogy az alaptőke mögött nem volt meg a vagyon. Kétséget kizáró tény, hogy a Cégbíróság a Baumag Vezetési Tanácsadó Rt-t december 27-én a Baumag Informatika Kft., a Baumag Rental Kft, a Baumag Rezsi Kft., a King Holding Kft., és a BH Center Kft. összeolvadásával, Ft alaptőkével létrehozta. A június 21-i dátum annyiban nem pontos, hogy az összeolvadást ekkor kezdték el, de a Cégbíróság csak decemberben jegyezte be azt. Az átalakulást a Cégbíróság joggal jegyezte be, mert valószínűleg megtették a szükséges, törvényben előírt lépéseket, és az átalakulást könyvvizsgáló ellenőrizte. Az esemény könyvelését nem lehet különválasztani annak érdemétől, Természetesen egy ilyen esetben úgy kell könyvelni, ahogy a Cégbíróság a társaságot bejegyezte. Ez nem jelenti azt, hogy a valóság és a bejegyzett adatok között nincsen eltérés. 61. Kérem, hogy a szakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott egyrészről a Baumag Szövetkezet és a Baumag Holding Rt, másrészről a King Holding Kft. mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. Az 56. kérdésre adott válaszomban feltártam a tőkeemelés összegének átutalása és az üzletrész vásárlás részleteit. 126 Megint hangsúlyoznom kell, mint már eddig többször tettem, hogy az üzletrészek mögött nem állt semmilyen valóságos vagyon, és így a King Holding Kft. a semmit nem érő üzletrészek ellenértékeként visszaküldte a tőkeemelés összegének nagyobb részét. Ha a napon belüli időpontokat is figyelembe vesszük, látszik, hogy az odavissza utalások több részletben, mintegy 200 millió forintonként történtek. Látszik, hogy a szövetkezet ugyanazt a pénzt küldte többször egymás után körútra. 62. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természeten az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet április 24-én ,-Ft alaptőke emelést hajtott végre a Baumag Rt-ben. A tőkeemelés napján I.r. Balázs László vádlott a Baumag ingatlanfejlesztési Szövetkezet OTP Rt-nél vezetett számú számlájáról, tőkeemelés címén, ugyanazon ,-Ft-os, valamint l Ft-os tételt utalta át négy, illetve kettő alkalommal a Baumag Rt számlájára,

66 ahonnan az átutalt összegeket ő maga utalta vissza a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet számlájára üzletrész vásárlás címén, de ténylegesen ,-Ft-tal alacsonyabb összesített értékben. A tőkeemelés így valójában erre az értékre valósult meg azzal, hogy I. r. Balázs László az érintett összeget a fizetésképtelenség esetére a hitelezők elől elvonta. A közgazdasági és a könyvszakértő által egyaránt megválaszolandó kérdés az, hogy a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve melyik számviteli alapelvet sérti az a gyakorlat, ha a tulajdonosok az elhatározott tőkeemelést úgy hajtják végre több részletben, hogy közbeékelődik egy olyan gazdasági esemény, hogy tulajdonolt társaság az egyes részletfizetések felhasználásával értékpapírt vásárol a tulajdonosától? Kérem, hogy a szakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott a Baumag Szövetkezet, illetve a BAUMAG Rt, mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. 127 A könyvszakértő által megválaszolandó másik fontos kérdés az, hogy a társaság könyvelője a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve mely számviteli alapelvet sérti meg azzal, ha a keletkezett könyvelési bizonylatok alapján rögzíti fenti ügylet valamennyi eseményét? A vizsgált esetben megfelelt-e a bizonylati elv követelményének a társaság könyvviteli tevékenysége. Ha a válasz nem, akkor mi lett volna a szabályos eljárás? Itt ugyanazt kell hangsúlyoznom, mint az előző kérdésre adott válaszomban. Figyelembe kell vennünk, hogy a szövetkezeti üzletrészek mögött valójában nem volt vagyon, azoknak nem alakult ki piaca, így a szövetkezet alakította ki esetről esetre annak árfolyamát, egyoldalú diktátumot alkalmazva. Az eset számviteli vonatkozását nézve, megint többedszer kell leírnom, hogy a könyvelő beosztottként dolgozik, így meg van kötve a keze. Nincsen lehetősége egy tétel lekönyvelését megtagadni, mert azzal az állását veszélyezteti. Egyébként nem tudom megítélni, hogy a kiemelt esetben megfelelt-e a könyvelés az előírásoknak, hiszen a szövetkezet könyvelési adatait nem is láttam. 63. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László vádlott a Baumag Rt elnökeként a pénzpörgetés lebonyolításával, valamint a változás bejegyzése iránti kérelem benyújtásával közreműködött abban, hogy a Fővárosi Bíróság a április 24. kelt végzésével l ,- Ft összegben jegyezze be a cégnyilvántartásba a Baumag Rt alaptőkéjét. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő fejtse ki részletesen a véleményét abban a kérdésben, hogy a tulajdonosok által elhatározott tőkeemelés részletekben, oly módon történő teljesítése, hogy a tulajdonolt cég a tőkeemelés végrehajtása során már megkapott pénzt felhasználva átmenetileg, azaz nem befektetési, hanem értékesítési céllal a tulajdonos cég által képzett, forgalomképes értékpapírba fekteti, közgazdasági tartalmát tekintve alapot ad-e arra, hogy azzal magának a tőkeemelésnek az értéke legyen megkérdőjelezhető? A közgazdasági szakértő egyetért-e azzal az állásponttal, hogy a kapott tőkeemelés értékét lerontja az a tény, hogy a tőkeemelés értékének egy akár jelentős része egy másik jogügylet forgalomképes értékpapír adásvétel útján visszakerül a tulajdonos céghez? 128 A véleményem azonos az előző két esetben már leírttal. A kérdésben foglaltakkal ellentétben a szövetkezeti üzletrész nem volt forgalomképes. Ezt mutatja az is, hogy amikor a szövetkezet már nem volt képes azok visszavásárlására a befektetőktől, az üzletrészek a befektetőknél maradtak, minden igyekezetük ellenére nem tudták eladni azokat. Ennek pedig az volt az oka, hogy a szövetkezeti üzletrészek mögött semmilyen vagyon nem volt. 64. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő az okirat tételes és alapos elemzését követően készítsen szakvéleményt arról, hogy a vonatkozó könyvelési bizonylatok alapján milyen tőkeemelés történt 2001-ben a King Holding Kft-ben? A cégbíróság által bejegyzett tőkeemelés Ft volt, és ezt senki nem is vonta kétségbe. A probléma csak az, hogy a King Holding Kft. valójában csak Ft-ot kapott, a többi pénzt értéktelen szövetkezeti üzletrészekbe kellett fektetnie. Ebben a tekintetben nem is volt más választása, hiszen ha a kapott pénz nagyobbik részét nem utalja vissza, meg sem tudta volna kapni a tőkeemelés teljes összegét, hiszen a Baumag Holding Rt. nem rendelkezett ennyi pénzzel az adott időpontban. A tőkeemelést csak úgy tudta kifizetni, hogy a szövetkezettől kapta a

67 pénzt, amit azonnal tovább is utalt a King Holding Kft-nek, és végül annak nagy részét a szövetkezet üzletrészek ellenértékeként vissza is kapta. Csobánka, december 16. Bartha Gyula igazságügyi könyv- és adószakértő