ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Keresztes Ágnes/ Kovács Gabriella Melléklet: Rábapaty, Alpok Kavics Kft. Rábapaty II.- kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata - határozat - HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a ALPOK Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) által benyújtott Rábapaty II.-kavics védnevű kavicsbánya termelés bővítésének előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A kérelmező neve: Alpok Kavics Kft. KÜJ száma: Székhely címe: 9622 Szeleste, Berzsenyi út KSH száma: Telephely neve: Rábapaty II.-kavics Bányatelek területe: 92,77655 ha Rábapaty, 0122/1-2., 0123., 0124/2., 0124/4-7., 0124/9-13, 0124/15-16., 0125., 0129., 0130/6-24., 0147/1-2., 0149., 0150/2-15 hrsz.-ú ingatlanok Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja (technológiai fekü): Kitermelhető ásványvagyon: 158,4 mbf 145,1 mbf m 3 /év kavics A bányászati tevékenység tervezett területe: sarokpont Y [m] X [m] száma G:\Hatarozatok\2014\ doc

2 Kapcsolódó műveletek: Rakodás, szállítás, tárolás. Technológia: Letakarás Haszonanyag kitermelés (jövesztés) Rekultiváció 2.) A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: Az Alpok Kavics Kft. az 50 ezer m 3 -es éves termelési kapacitást m 3 -re tervezi növelni: a jelentős kapacitásbeli módosítás (növelés) miatt a kavicsbánya további működése céljából. Rábapaty II.-kavics védnevű bánya 92,77655 ha, a földhivatali ingatlan nyilvántartás változott, jelenleg Rábapaty 0122/1-2., 0123., 0124/2., 0124/4-7., 0124/9-13, 0124/15-16., 0125., 0129., 0130/6-24., 0147/1-2., 0149., 0150/2-15. hrsz. alatti ingatlanok. A bánya engedélyezetten jelenleg is itt üzemel, kapacitásbővítését a felmerült nyersanyag igény indokolta. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarás, jövesztés, rakodás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. 3.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 4.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 5.) A Hatóság jelen határozat jogerőre emelkedését követően hivatalból módosítja a /2013. számú határozattal módosított H /2001. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt. A szakhatóságok állásfoglalásai: III. 1./ Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 133-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számú megkeresése alapján Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) részére, a Rábapaty II.-kavics védnevű bánya termelésbővítés előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához, vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: - A bányató vízszintjének ellenőrzésére a tóba vízszintmérő mércét kell telepíteni a bővített tevékenység kezdését követő 2 hónapon belül. A mérce leolvasását havi gyakorisággal kell elvégezni. A mért vízszinteket tárgyévet követő január 31.-ig összefoglaló értékelő jelentés részeként kell benyújtani a Hatóság részére. - Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. - A tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tó vízszintjének esetleges csökkenése és átlagos vízszint fölé emelkedése, valamint az ezekből adódó esetleges károk és a környezet elvizenyősödése vagy állékonyságromlása, továbbá az üzemeltetési problémák kizárólag engedélyest terhelik. - A bányató hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó 2

3 bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 2./ Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VAF-TALVO/1454-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: augusztus 25-én érkezett megkeresésükre, a következő szakhatósági állásfoglalást adom az Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi u ) részére, a Rábapaty II. - kavicsbánya termelésbővítésének előzetes vizsgálatához, a "MÁRK '96." Mérnöki és Környezetvédelmi Szaktanácsadó, Szolgáltató Kft. (8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 10/B.) képviseletében dr. Márk Erika okleveles környezetvédelmi szakmérnök által 2014 augusztusában készített felülvizsgálati dokumentáció alapján: - A benyújtott tervdokumentációból megállapítottam, hogy a bányászattal érintett ingatlanok termőföldek (szántó művelési ág), melyeken a bányaművelés csak a humuszos termőréteg letermelését és deponálását követően kezdhető meg. A humuszmentést csak a bányakapitányság által jóváhagyott műszaki üzemi terv birtokában, annak figyelembevételével lehet elvégezni. A humuszdepóniák a bányatelek védőpillérébe még időlegesen sem építhetők be. A humuszos termőréteg letermelésére és tárolására vonatkozó A talaj termőréteg-védelmének követelményei földmunkák végzésekor" című MSZ 21476:1998 szabvány előírásait, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény ide vonatkozó részeit maradéktalanul be kell tartani. A mentett humuszt a bányatelek rekultivációjára fel lehet használni, elszállítás esetén az elszállított humusz mennyisége alapján járulékot kell fizetni. - Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a bányabővítéssel érintett Rábapaty 0122/1; 0130/16; 0130/17; 0130/20; 0130/21; 0130/22 és 0130/23 hrsz-ú ingatlanokat érintően az INNOWest Fővállalkozási és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Akacs M. u. 41.) Igazgatóságunk által április 17- én kiadott, jogerős szennyvíziszap elhelyezési engedéllyel rendelkezik (engedély száma: VAF/TALVO/1010-9/2014.), mely március 3-ig, illetve ezen időponton belül az érintett területek tulajdon-, vagy földhasználati viszonyaiban, továbbá az engedélyes személyében történő változásáig érvényes. - A bányaművelés során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás a bányászattal érintett és a környező termőföldeken. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 3./ Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VAR/088/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére közegészségügyi szakkérdésekre kiterjedően áttanulmányoztuk Alpok Kavics Kft Rábapaty II. Kavics védnevű bányatelek bővítésének előzetes vizsgálati dokumentációját. A dokumentációban foglaltak teljesítése mellett közegészségügyi szempontból szákhatósági állásfoglalásunkat kikötés nélkül: Megadjuk Állásfoglalásunk ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4./ Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatala 10267/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: 3

4 A T. Cím megkeresésére - a termőföld mennyiség védelmére kiterjedően - a Rábapaty, Alpok Kavics Kft. Rábapaty II.-kavics védnevü bányatelek termelés bővítésének előzetes vizsgálati eljárásához (kérelmező: Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi u ) a megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció és a rendelkezésemre álló adatok alapján földvédelmi szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi kikötésekkel adom meg: - a kavicsbánya termelésének bővítés során a mezőgazdasági művelés alatt álló Rábapaty 0122/1,0124/2, 0124/4-7, 0124/9-13, 0130/6-24, 0150/2-15 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában a bányászati tevékenység megkezdése előtt az illetékes Sárvári Járási Földhivataltól kérni kell a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését, - földvédelmi szempontból a termőföld igénybevétele csak az engedélyezést követően, a Földhivatal jogerős határozatának birtokában kezdhető meg, - a bánya további működését úgy kell megvalósítani, hogy a környező termőföldek minőségében kár ne keletkezzen. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen irányuló fellebbezésben támadható meg. 5./ Rábapatyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresése alapján az Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi u ) Rábapaty II.- kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata ügyében a környezetvédelmi engedély módosítása tárgyában rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján az engedély módosításához kikötés nélkül hozzájárulok. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 6./ Sárvár Város Jegyzőjének /2014. számú végzése: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 9021Győr, Árpád u szám alatti kérelmező a Rábapaty, Alpok Kavics Kft, Rábapaty II. Kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálatához szükséges szakhatósági állásfoglalás kérését - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező - Rábapaty Község Jegyzőjéhez (9641 Rábapaty Alsópatyi u. 82. sz.) átteszem. Döntésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 7./ Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala VA-06D/EOH/1554-2/2014. számú végzése: A Rábapaty, Alpok Kavics Kft. Rábapaty II. - kavics védnevű bánya termelésbővítésének előzetes vizsgálati eljárása vonatkozásában augusztus 27-én megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntetem. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. IV. Az ALPOK Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) az eljárás lefolytatásáért a ,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. 4

5 V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS Az ALPOK Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben a Rábapaty II.-kavics védnevű kavicsbánya termelés bővítésének előzetes vizsgálatát kérelmezte. Kérelméhez csatolt 2 példány előzetes környezeti vizsgálat dokumentációt és 1 példány dokumentációt elektronikus adathordozón. A Hatóság /2014. számú hiánypótlási végzése alapján az ALPOK Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) megfizette a Hatóság igazgatási szolgáltatási díját, valamint a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjait, továbbá csatolta a befizetéseket igazoló banki bizonylatokat és az eljárásra feljogosító meghatalmazást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A Hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A Hatóság azt is megállapította, hogy a kavics és homokbánya bővítése a R. 3. számú mellékletének 19. és 130. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R ai alapján folytatta le. A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következő tényállást állapította meg: Az Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) a VBK/1375-9/2013. iktatószámmal kapott kitermelési engedélyt a bányatelken belüli, Rábapaty 0122/2. hrsz-ú, a bányászati jogosult tulajdonában lévő ingatlanra. A /2013. számú határozattal módosított H /2001. számú környezetvédelmi engedély értelmében az éves tervciklusban m 3 /év került engedélyezésre, amelyből 30 ezer m 3 került már kitermelésre. Az Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) az 50 ezer m 3 -es éves termelési kapacitást m 3 -re tervezi növelni: a jelentős kapacitásbeli módosítás (növelés) miatt a kavicsbánya további működése céljából. Rábapaty II-kavics védnevű bánya 92,77655 ha, földhivatali ingatlan nyilvántartás változott, jelenleg Rábapaty 0122/1-2., 0123., 0124/2., 0124/4-7., 0124/9-13, 0124/15-16., 0125., 0129., 0130/6-24., 0147/1-2., 0149., 0150/2-15. hrsz. alatti ingatlanok. A bánya engedélyezetten jelenleg is itt üzemel, kapacitásbővítését a felmerült nyersanyag igény indokolta. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarás, jövesztés, rakodás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés száraz, és víz alóli kotrással. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), deponálás, szállítás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Letakarítás A 0,7 m vastag humuszos fedőréteg letakarítása: tolólapos munkagéppel, vagy kotró/markoló géppel történik. A fedőanyagot a bánya körül kialakítandó védőtöltésben helyezik el. 5

6 Jövesztés A 7,6 m vastag haszonanyag kitermelése a talajvízszint felett homlokrakodó géppel, vagy kotrógéppel, talajvízszint alatt vonóvedres kotrógéppel, vagy mélyásó szerelékű kotrógéppel történik. A területen a haszonanyagot két lépcsőben jövesztik. Első fázisban a szabad vízszint felett található ásványvagyon kerül lefejtésre. Ebben a termelési fázisban a fejtési magasság sehol sem haladja meg a 4 métert. A vízszint alatti kotrás munkaszintjének magassága maximum 5 m. A tevékenység során mosó-osztályozó berendezés telepítését, üzemeltetését nem tervezik. Felhagyás, rekultiváció A tájrendezés folyamatosan történik. A rekultivációt követően egy ~35 -os rézsűkkel határolt 3-5 m mély szabad vízfelszínű tó jön létre. A terület újrahasznosítási célja a bányató sporthorgásztóvá alakítása. Létesítés A megnövelt kapacitással történő tevékenység végzéséhez szükséges gépeket, berendezéseket a helyszínre szállítják. A tevékenység megkezdése nem jár jelentős, előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. Üzemelés Az üzemelés során a letakarításból kikerülő közvetlen fedő humusz, termőföld tárolása a rekultivációig külön depóniákban történik, a tó partjainak kialakítása során tervezik felhasználni. A munkarend folyamatos, az időjárási körülményektől függően tervezik. Műszakonként 10 fő fog munkát végezni, illetve a műszaki felügyeletet ellátó 3 fő, és a tehergépjármű vezetők (szükség szerint max. 60 fő). A technológiából üzemszerű hulladékképződés nem várható, a dolgozók szociális ellátása során keletkező települési szilárd hulladék gyűjtése zárt műanyag edényben megoldott. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik, azonban rendkívüli esetekben szükségessé válhat a munkaterületen. A üzemelés során a kézmosáshoz szükséges vizet helyszínre szállítással biztosítják, a dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízzel történik. A keletkező kommunális folyékony hulladékok gyűjtését a bánya területén telepített mobil WC kihelyezésével oldják meg. A bányagépek és a szállítójárművek üzemeléséből adódóan légszennyező anyagok kibocsátásával, illetve zajhatásokkal kell számolni. A szállítási útvonalakon száraz időszakban esetlegesen porképződés A tevékenység felhagyása A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk. A tájrendezés folyamatosan történik. A hátramaradó bányatóra a bányászat befejezését követően az ingatlan tulajdonosának vízjogi engedélyt kell beszerezni. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Levegőtisztaság-védelem A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése Rábapaty a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10 pontban kijelölt, az ország többi területe kategóriába tartozik. A telephelyen jelenleg is folyik kitermelés, telepítésre nincs szükség. A bánya üzemelése közben a munkagépek valamint a kavics szállító tehergépkocsik (egy időben maximum 6 db lánctalpas kotró-rakodó, 3 db lánctalpas földtoló, 6 db tehergépjármű) kipufogógáz kibocsátása és a porkibocsátás okoz légszennyezést. Naponta fuvar várható. A talaj letakarítása és a kavics víz alóli kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Porképződés csak a kiszáradó bányafal kitermelésekor és szállításkor történhet. A meddő és humusz depóniák a tömörítés miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A termelés kipufogógáz és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Az emisszió értékek felhasználásával elvégzett terjedésszámítás szerint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet pontja által értelmezett meghatározó levegőtisztaság-védelmi hatásterület 6

7 PM 10 esetén alakul ki. A hatásterület a szálló por kibocsátással járó tevékenység végzési helye középpontja köré rajzolt 115 m sugarú kör területével jellemezhető. A szállításra vonatkozó számítások szerint a meghatározó a porterhelésre vonatkozó hatásterület (2,9 m/s szélsebesség mellett): az út tengelyétől mért 29 m. A hatásterület lakóépületet nem érint. A tervezett műveléssel érintett területhez legközelebb eső objektumok: K-re a 84. sz. közút m-re, K-re kb. 150 m-re a Rábapaty, Alsópatyi utca mentén található gazdasági épületek, K-re kb. 320 m-re a Rábapaty, Zrínyi utca lakóingatlanai, D-re nagyobb, mint 150 m távolságban Rábasömjén lakóingatlanai. A felhagyás során a rekultivációval (tájrendezés, bányató hasznosítása) járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Zajvédelem A beadvány alapján megállapítható, hogy a meglevő, az ÉduKTVF/ /2013. sz környezetvédemi engedélye szerinti évi m3-es kapacitással működő bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. Közvetlen környezetében működő kavicsbánya található. A bánya telekhatára és Rábapaty község legközelebbi lakóépülete közötti távolság 320 méter, Rábasömjén község estében 160 méter közötti. Telepítés, üzemszerű működés A tevékenység megkezdése nem jár jelentős, előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése során a bányaművelés során szokásos munkagépek (kotrógépek, rakodógépek és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban nyújtott műszakban végzik. A letakarított meddőanyag a művelés alá vont terület határán töltés formájában deponálásra, és a bányaművelés időtartama alatt megtartásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés, valamint a 6. (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj a legközelebbi községek védendő belterületén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeket várhatóan nem haladja meg, ugyanakkor megállapítható, hogy a bánya zajvédelmi hatásterülete a kitermelés egyes időszakaiban eléri a települések védendő belterületét. A legközelebbi 160 méterre levő lakóterület védelme érdekében külön zajvédelmi intézkedésként a lakóterülethez közeli (500 méteren belüli) területeken a kitermelés mértékének évi m3-re való csökkentése szükséges. A kavicsbánya területén a tanulmány szerint több évre elegendő ásványi anyag van. Jelen időszakban nem ismert az egyes terület-részletek művelésbe fogásának időszaka, emiatt a mindenkori zajhelyzet vizsgálata és dokumentálása a rövid távú kitermelés feltételei előíró Műszaki Üzemi Tervben történik, melynek jóváhagyásában a Hatóság részt vesz. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység: A legközelebbi községek belterületeit a szállító nehézjármű forgalom nem érinti, a szállítás céljára igénybevett külterületi útvonalak mentén zajtól védendő területek nem találhatók, az útvonalak mentén zajterhelési határértéknek nem kell teljesülni. A szállítási útvonalak tekintetében hatásterület megállapítása nem szükséges. A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, továbbá nem részei az Országos Ökológiai hálózatnak sem. A tárgyi bányászati tevékenység - az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett - várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírását táj-és természetvédelmi szempontból nem szükséges. 7

8 A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 7. (2) bekezdés f) pontja szerint, a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. Hulladékgazdálkodás A létesítés, üzemelés során a bányaművelésből üzemszerű hulladék keletkezése nem várható az alkalmazott technológia okán. A bánya területén a javítási és szervizelési munkálatok nem végeznek. Normál üzemi körülmények között veszélyes hulladék nem keletkezik. Kisjavítások, szükségjavítások esetén szennyezett kenő- és motorolajok, olajjal szennyezett abszorbensek, veszélyes hulladékkal szennyezett göngyölegek, szennyezett olajszűrők maradnak vissza (kinti munkaterületen: műanyag zsákokban gyűjtik), amelyeket veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások szerint tárolnak munkahelyi gyűjtőhelyen (elkülönített, zárt konténer), és átvételre jogosult cégnek adnak át ártalmatlanításra. A munkálatok során keletkező kommunális hulladékot összegyűjtik, és elszállítását rendszeresen történik. A bányászati tevékenységet megkezdése a fedőréteg letakarításával történik. A közvetlen fedő humusz, termőföld tárolása a rekultivációig külön depóniákban történik, a tó partjainak kialakítása során tervezik felhasználni. Havária A keletkező veszélyes hulladékokat a helyszínen, a fizikai- és kémiai tulajdonságainak ellenálló edényzetben gyűjtik, elszállításáról és ártalmatlanításáról rövid időn belül gondoskodnak. Felhagyás A tájrendezési tevékenység tulajdonképpen már a bányászat beindulásakor, kezdetekor kezdetét vette a tó partjainak kiképzésének formájában. A felhagyáskor a telepített mobil létesítmények eltávolítására van szükség. Továbbtervezésre vonatkozó javaslatok: - A humuszos réteg letakarítása során, az esetlegesen szükségessé váló fakivágásokat a madarak fő költésiés fiókanevelési időszakán kívül, augusztus 15. március 15. között lehet elvégezni. - A munkálatok során a letermelt talajt és humuszréteget (amennyiben deponálásra kerül) olyan rézsűvel kell deponálni, amely nem teszi lehetővé védett, illetve fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) megtelepedését. Amennyiben mégis kialakulnak a fenti fajok kolóniái a területen, úgy a depónia elbontása kizárólag költési időn kívül, augusztus 15. március 15. közötti időszakban végezhető. - Amennyiben a kialakuló függőleges partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 15. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. - A vízfelületek létrehozásakor a parti sáv 5-10%-át természetes élőhelyként (nádas) kell kialakítani a várhatóan megjelenő védett élő szervezetek (kétéltű, hüllő és madár fajok) számára. - A tájrendezés során növénytelepítésre invazív növényfajok szaporítóképleteit tilos alkalmazni. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a R. 3. (4) bekezdése szerint megküldte Rábapaty és Sárvár település jegyzőjének a közleményt. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. 8

9 1./ Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 133-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi út ) kérelmére indult Rábapaty II.- kavics védnevű bánya termelésbővítés előzetes vizsgálati eljárásában az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számon, augusztus 22-én megkereste az Északdunántúli Vízügyi Hatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A szakhatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott dokumentációban foglaltak szerint a tervezett beruházás a Rábapaty II.- kavics bányatelken kavicsbányászati tevékenység kapacitás bővítésére ( m 3 /évről m 3 /évre ) terjed ki. A szakhatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt megvizsgálta és a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontból az alábbi megállapításokat teszi: - A bányászati tevékenység végzése során vízfelhasználás nem történik. A dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízből lesz megoldva. A keletkező kommunális szennyvíz tárolására zárt gyűjtőtartály áll rendelkezésre. A telephelyen technológiai szennyvíz nem keletkezik. A bányatelekre hulló csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak, illetve a bányatalpon esetelegesen összegyűlő csapadékvizek a tóba kerülnek bevezetésre. A bányatelek területét élő vízfolyás nem érinti. - Az előzetes vizsgálati dokumentációban lehatárolt bányaterület vízbázis védőterületét nem érinti. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 1. pontján alapul. A szeptember közötti időszak a Ket 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. 2./ Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VAF-TALVO/1454-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a /2014. számú megkeresésre - a benyújtott dokumentáció alapján - megállapította, hogy az ügyféli kérelem teljesíthető, a tevékenység felülvizsgálati eljárásához a rendelkező részben foglalt szakhatósági állásfoglalást adta. Az ügyfél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú mellékletének pontjában megállapított Ft szakhatósági eljárási díjat befizette. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (4) bekezdés b) pontja, és 5. számú mellékletének 8. pontja alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazda- sági 9

10 szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete 17. (1) bekezdése által biztosított jogkörben; a 2. (1) bekezdésében meghatározott illetékesség alapján eljárva adtam ki. A fellebbezési jog feltételeire vonatkozó tájékoztatás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXL. törvény 44. (9) bekezdésén alapul. 3./ Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VAR/088/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Alpok Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi u ), kérelemmel fordult az első fokú környezetvédelmi hatósághoz, hogy kérelmére Rábapaty II. Kavics védnevű bányatelek bővítésének előzetes vizsgálati eljárását folytassa le. A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok ellátásáról szóló 481/2013. (XII.17.) alapján megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása miatt. A dokumentációt környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgáltam. Az elvégzett előzetes számítások értelmében a levegővédelmi hatásterület nem éri el a legközelebbi lakóterület. Az anyagszállítás a bányából a belterületet és a lakott ingatlanokat elkerülő földúton vezet az építés nyomvonalig. A dokumentáció tartalmazza a keletkező hulladékok gyűjtésének megoldását. A dolgozók részére palackozott ásványvizet biztosítanak, a bányában mobil szociális helyiséget telepítenek, víztartályos kézmosóval. A fentiek miatt kapacitásnövelés mellett a tevékenység végzése közegészségügyi érdeket nem sért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú mellékletének XI. 18. pontja értelmében az igazgatási szolgáltatás díja ,- Ft, melyet kérelmező, befizetett. Hatáskörünk a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok ellátásáról szóló 481/2013.(XII.17.) 33., illetékességünk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a Gyógyszerészeti Államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XI1.27.) Kormány rendelet 4. -án alapul. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. 4./ Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatala 10267/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előzetes vizsgálati eljárás keretében megkereste a Sárvári Járási Földhivatalt, hogy a Rábapaty, Alpok Kavics Kft. Rábapaty II.- kavics" védnevű bányatelek termelés bővítése tárgyában szakhatósági állásfoglalását adja meg. A Rábapaty II.-kavics bányatelek vonatkozásában bányászati tevékenységet a Rábapaty 0122/2 hrsz-ú, kivett művelési ágú, kavicsbánya megnevezésű földrészleten folytatnak, illetve a Sárvári Járási Földhivatal 10165/3/2014. számú határozatában a Rábapaty 0124/15-16 hrsz-ú ingatlanok területéből 3,5236 ha nagyságú termőföld más célú hasznosítását engedélyezte kavicsbánya bővítése céljára. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 9. (1) bekezdése értelmében termőföldet ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet más célra hasznosítani. Az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján Rábapaty II.-kavics" bányatelekhez tartozó ingatlanok vonatkozásában (Rábapaty 0122/1-2, 0123, 0124/2, 0124/4-7, 0124/11-17, 0130/6-24, 0147/2, 0147/2, 149, 0150/3-16 hrsz.) a bányatelek jogi jelleg bejegyzésre került. Rábapaty község külterületének összterülete 10

11 1883,2324 ha és Rábapaty községben a bejegyzett bányatelkek összterülete 220,8332 ha, tehát a külterületen lévő földrészletek összterületének kevesebb mint 25 %-ára van bejegyezve a bányatelek jogi jelleg. A fentieket figyelembe véve - a rendelkező részben előírt feltételek maradéktalan betartása mellett - a kavicsbánya termelés bővítése földvédelmi érdekeket nem sért, ezért az előzetes vizsgálati eljárásához szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A Tfvt. 18. (1) bekezdése alapján a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködésért ,- Ft igazgatási szolgáltatási díja befizetése megtörtént. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdésében, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. -ában, illetve 5. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve a Tfvt. előírásai alapján adtam meg. A Földhivatal hatásköre a Tfvt. 7. (1) bekezdésében, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében, illetékessége pedig a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. -ában foglaltakon alapul. A fellebbezési jog feltételeire vonatkozó tájékoztatás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdésén alapul. 5./ Rábapatyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az ALPOK Kavics Kft. (9622 Szeleste, Berzsenyi u ) a részére /2013. számon a Rábapaty II. - kavics bányatelek ügyében kiadott környezetvédelmi engedély módosítását kezdeményezte a jóváhagyott kitermelési kapacitás jelentős mértékű módosítása érdekében ( m3 helyett m3) a bányatelek területi, kiterjedésbeli és minden más paraméter változatlansága mellett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33.. (1) bekezdése és 5. számú mellékletének 7. pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 33. (1) A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. 5. melléklet a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelethez Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok A B C D 1. Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Elsőfok Másodfok 2. Előzetes vizsgálat Egységes Környezeti környezethatásvizsgál használati at engedélyező s Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja, A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően 11 települési önkormányzat jegyzője fővárosi és megyei kormányhivatal

12 Megállapítottam, hogy a hatályos jogszabályok alapján az engedély módosításának környezetvédelmi szempontból nincs akadálya, a szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadtam. Felhívom a kérelmező figyelmét arra, hogy hozzájárulásom nem pótolja a bányaműveléssel kapcsolatos egyéb kötelezettségek teljesítését. Határozatom a Ket (6) bekezdésén és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33.. (1) bekezdésében és 5. számú mellékletének 7. pontjában foglalt rendelkezéseken alapul. 6./ Sárvár Város Jegyzőjének /2014. számú végzésének indoklása: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u szám - hatóságunkhoz augusztus 25.-én érkezett - levelében a Rábapaty, Alpok Kavics Kft. Rábapaty II. Kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálatához szükséges szakhatósági hozzájárulás kiadását kérte. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi. CXL. törvény 22. (1) bekezdése szerint: A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A Ket. 22. (2) bekezdés alapján hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban lévő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33..-a, kimondja: Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok az 5. számú melléklet 7. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben az 5. számú melléklet 7. pontjában meghatározott hatóságok szakhatóságként járnak el. A Korm. Rendelet 5. melléklet 7. szerint minden eljárásban, az ott meghatározott szakkérdésben szakhatóságként a települési önkormányzat jegyzője - azaz jelen ügyben az érintett Rábapaty község közigazgatási területére eső Rábapatyi ingatlanok tekintetében Rábapaty község Jegyzője - nyilatkozik. A fent említett tárgyban a Ket. hatáskör és illetékesség vizsgálatára vonatkozó szabályai és a törvény valamint a Korm. rendelet idézett rendelkezése alapján megállapítható, hogy az ügyben hatáskörrel és illetékességgel hatóságom nem rendelkezik. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. A jogorvoslat lehetőségéről a Két (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. 7./ Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala VA-06D/EOH/1554-2/2014. számú végzésének indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Rábapaty, Alpok Kavics Kft. Rábapaty II. - kavics védnevű bánya termelésbővítésének előzetes vizsgálati eljárása tárgyában augusztus 27-én szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hivatalomat. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet Korm. rendelet 2. (1) a) pontjára és 13. (1) bekezdésére tekintettel - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén alapul. Állásfoglalásomat a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. 12

13 A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tárgyi bányászati tevékenység bővítése az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért nem szükséges környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A bányászat kitermelés növelésének megkezdése előtt a bányahatóság kitermelésre vonatkozó jóváhagyó határozatát kell beszerezni. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. A Hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, a 43. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/f) pontja határozza meg. Győr, október 03. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes 13