ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: Iktatószám: 46-3/2014 Hiv. szám: Előadó: dr. Kokas Edit/ Melléklet: dr. Balogh-Máté Rita/ Sulyok Zoltán Tárgy: Trade Ballast Kft. Mocsa 0630/5 és 0630/29 hrsz.-ú ingatlanokon lévő kavicsbánya előzetes vizsgálata határozat HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a a Trade Ballast Kft. (2911 Mocsa, Öreg u.26.) által benyújtott, és Bariczáné Szabó Szilvia okl. geológusmérnök, földtani szakértő valamint Németh László okl. bányamérnök által készített, Mocsa 0630/5 és 0630/29 hrsz.-ú területen tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Engedélyes: Az engedélyes neve: Trade-Ballast Építőipari és Kereskedelmi Kft. KSH szám: KÜJ száma: Székhely címe: 2911 Mocsa, Öreg utca 26. Telephely neve: Mocsa V. kavics védnevű bányatelek Telephely címe: Mocsa 0630/5és 0630/29 hrsz. alatti ingatlanok Bányatelek területe: 24,9099 ha Bányatelek alaplapja: +116,0 mbf Kitermelhető ásványvagyon: m 3 /év kavics és homok II. A bányatelek sarokpont koordinátái: Töréspont száma EOV Y EOV X , , , , , , , , , ,42 G:\2014\HIRDETMENYEK\46-3.doc 1

2 , , , , , ,05 2.) A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: A bánya tervezett maximális kavics kitermelési kapacitása m /év. A homok felett lévő humuszt (0,30-0,35 m vastagságban) teljes frontszélességben és a felső peremvonallal párhuzamosan 25 méter széles sávban tolólapos munkagéppel összegyűjtik, rakodógéppel felszedik, és szállító gépkocsikra rakodva a kijelölt területre szállítják. Az összegyűjtött humusz rétegből elkészítik a bánya határvonalai mentén a védősáncot, mely minimum 0,8 m magas és 2,0 m széles lesz. A fedőrétegek talajvízszint feletti, száraz jövesztése átlagosan 0,6 m-es (max. 2 m-es) szeletekben történik homlok-rakodógéppel, vagy mélyásó-kotróval. A művelt bányafal magassága max. 2 m, a munkarézsű maximális dőlésszöge nem haladja meg a 70 -ot. Későbbiekben ezzel az anyaggal meg lehet kezdeni a létrejövő bányagödrök részleges feltöltését. A meddő depót szükség esetén pormentesíteni kell. A meddőt elszállító gépkocsik útvonalát úgy kell kijelölni, hogy a bánya részűit 5 méternél jobban ne közelítsék meg, miközben a humusz, illetve homok elszállítást végzik. A kijövesztett humusz és homok teherautókra történő szelektív felrakása közvetlenül a homlokról történik a homlokrakodóval, majd a humusz és homok ideiglenes depóniára kerül. A talajvízszint feletti kavics jövesztése teljesen hasonlóan történik, mint a fedő homok jövesztése. A bányában a nyersanyag víz alatti kitermelése 3 méteres mélységig mélyásó-kotróval, vagy dobóvedres kotróval tervezett. A dobóvedres kotróberendezés esetén a gémre függesztett vedret a gém mozgatásával a tóba dobják, majd a lesüllyesztett vedret a berendezés irányába vontatják a tó fenekén. A fejtési berendezés a tó partján áll a parttól legalább 2 méterre. A berendezés haladási iránya a tó partjával párhuzamos. A berendezés mozgatása közben a fejtési tevékenység szünetel. A talajvíz szint alól kitermelt kavicsot a bányató partján ideiglenesen deponálják, szikkasztják. A kavics a jövesztést követően ideiglenes készlet depóra kerül, ahonnan az értékesítés történik majd felrakással. A kaviccsal megrakott szállító jármüveket a közeli hitelesített hídmérlegen mérlegelik majd. A műszak végén a 45 -os rézsüszöget meghaladó rézsűket lerézsűzik min. 45 -osra. A kitermelt kavicsot, homokos kavicsot ez után homlok rakodóval a száraz osztályozó berendezésre adják majd fel és a különböző frakciókat külön deponálják. A kavics a jövesztést és osztályozást követően ideiglenes készlet depóra kerül, ahonnan az értékesítés történik majd felrakással. A kaviccsal megrakott szállító járműveket a közeli hitelesített hídmérlegen mérlegelik majd. A kitermelés csak természetes megvilágítás mellett, egy, vagy két műszakban, nappal történik majd óra között. Mocsa település területe a mód. 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz érzékenysége szempontjából érzékeny területnek minősül. A beruházás lépései: - letakarás - haszonanyag kitermelése - rekultiváció 2

3 3.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 4.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: III. 1./Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/EP/2075-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) november 07. napján érkezett megkeresésére a Mocsa, 0630/5 és 0630/29 hrsz. területeken kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata" ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen Önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 2./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10003/1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A csatolt előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) a mocsai 0630/5 és 0630/29 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozik. A dokumentáció alapján, mely utal rá, hogy a kavicsbánya létesítéshez humuszmentést megalapozó talajvédelmi terv készült a következő állásfoglalást adom: az ingatlanügyi hatóság a termőföld mennyiségi és minőségi védelmének érdekében a terület bányászati célra történő végleges más célú hasznosítására önálló földvédelmi eljárásban ad engedélyt. A termőföld védelmének érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A dokumentáció alapján megállapítást nyert, hogy az igénybeveendő terület e kritériumnak megfelel, művelési ága szántó, minőségi osztálya V. A szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozhatja. A bányászati hasznosítás megkezdését megelőzően a Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatalánál (2900 Komárom, Szabadság tér 1.) önálló földvédelmi eljárás keretében szükséges kérelmezni az igénybeveendő termőföld területekre a végleges más célú hasznosításra vonatkozó engedélyt. 3./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF /20.2/1996-2/2013 sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi-- Felügyelőség; fenti számú megkeresése, valamint a munkaszám nélküli Előzetes Környezeti Vizsgalat Mocsa 0630/5 és 0630/29 hrsz területen tervezett kavicsbánya" című dokumentációban (Készítette: GEO-SZISZTÉMA Földtani és Környezetvédelmi Szolgáltatás 2890 tata, Agostyáni u. 962; továbbiakban: EVD) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a következő: Az EVD-ban foglaltak alapján tárgyi beruházás engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. 3

4 Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel. 4./ Mocsa Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a /2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Trade Ballast Kft (2911 Mocsa) Mocsa 0630 és 0630/29 hrsz.-ú területen folytatandó kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárása során a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást meg adom. Egyben nyilatkozom arról, hogy a fenti tevékenység Natura 2000 területet nem érint, természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sért, illetve nem veszélyeztet. Nyilatkozatom nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.. 5./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XII-R- 067/ /2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Trade Ballast Kft. (Mocsa, Öreg utca 26..; továbbiakban: Kft.) 0630 és 0630/29 hrsz-ú területen folytatott kavicsbányászati tevékenységre vonatkozóan, az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat elfogadja, egyben megállapítja, hogy jelentős közegészségügyi hatás a tervezett tevékenység végzése esetén nem várható.. IV. Trade Ballast Kft. (2911 Mocsa, Öreg utca 26.) az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft., amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS Trade Ballast Kft. (2911 Mocsa, Öreg u.26.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta a munkaszám nélküli Előzetes Környezeti Vizsgalat Mocsa 0630/5 és 0630/29 hrsz területen tervezett kavicsbánya" című dokumentációt (Készítette: Bariczáné Szabó Szilvia okl. geológusmérnök, földtani szakértő valamint Németh László okl. bányamérnök) és annak alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. A kérelmező a Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, valamint csatolta a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjainak befizetését igazoló bizonylatokat. A hatóság felhívására teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A hatóság az ügyintézési határidőt egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbította. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A kérelemmel kapcsolatos kizáró ok nincs, a tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: 4

5 A beadvány alapján megállapítható, hogy a tervezett bánya területe külterület, zajtól védendő területekkel közvetlenül nem határos. Környezetében a kérelmező jelenleg is működő kavicsbányája található. A tervezett kapacitás évi m 3 kavics. A bánya kialakítása és a tevékenység folytatása során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. A beadvány alapján megállapítható, hogy a tervezett bánya területe külterület, levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő területekkel közvetlenül nem határos. Környezetében a kérelmező jelenleg is működő Mocsa IV védnevű kavicsbányája található. Az előzetes vizsgálat tárgyát képező Mocsa V védnevű bánya telken a meglévő bányában folytatott tevékenység befejezését követően kerül sor. Légszennyezettség tekintetében Mocsa település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. az ország egyéb területe kategóriába lett sorolva. A kavicsbánya Mocsa településtől észak-keleti irányban, Mocsa új-telep beépítési vonalától számított m-re, a 8141 j ök. út északi és északnyugati oldalán helyezkedik el. A bánya kialakítása és a tevékenység folytatása során levegőtisztaság- védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. Levegőtisztaság-védelmi szempontból külön engedélyezést nem kell lefolytatni a kavicsbánya üzemelése kapcsán. A tervezett bányászattal kapcsolatban felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból kizáró ok nem áll fenn. A tervezett tevékenység normál üzemmenet esetén várhatóan jelentős hatást nem gyakorol a felszíni és felszín alatti vizekre. A beadott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás megvalósítása és üzemelése hulladékgazdálkodási szempontból jelentős hatások nem vártatóak, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az előzetes vizsgálati dokumentáció táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. A bányászati tevékenység következtében létrejövő bányató montegy 10,7ha nagyságú lesz, 1,4 1,5 méter vízmélységgel lehet számolni, a bányató okozta vízszint-csökkennés mintegy 80 méter távolságig kimutatható, a talajvízszint-csökkenés értéke 8-10 cm-re tehető, az új bányatónak a környező tavakra nincs hatása. A talajvíz minőségének alakulása a bányató vízminőségvizsgálatával nyomon követhető. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Telepítés A tevékenység megkezdése nem jár jelentős, előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. Működés A bánya üzemelése során a munkagépek (kotrógépek, osztályozók, rakodógépek és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a bánya határpillérében töltés formájában deponálásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeknek megfelel, a zajvédelmi hatásterület várhatóan eléri a legközelebbi Mocsa Újtelep településrész védendő belterületét. A bánya üzemelése során a munkagépek (kotrógépek, osztályozók, rakodógépek és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a bánya határpillérében töltés formájában deponálásra kerül. 5

6 A bányatelek a 8141 j. ök úton, valamint Tata és Komárom irányából a 8139 j. ök úton közelíthető meg. Az ásványi anyagok kiszállítására Komárom felé a 8142 j. ök. út áll rendelkezésre. A bánya üzemeltetése során kb. 85 jármű/nap forgalom növekménnyel kell számolni. Az igénybevett útszakaszoknál a szállításból származó légszennyezettség változás számítás alapján megállapítható, hogy nitrogén-dioxid vonatkozásában az útszakaszok szélétől számított 10 m-es távolságban határolható le a közlekedés okozta hatásterület. A bánya hatásterülete a por tekintetében a bekötő út szélétől számított 61 m-es sáv. A hatásterületen levő ingatlanok helyrajzi számai: Mocsa 0621/2, 014/4, 012/8, 012/9 és 012/11 hrsz. A dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízből lesz megoldva. A keletkező kommunális szennyvíz tárolására zárt gyűjtőtartály áll rendelkezésre. A bányatelekre hulló csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. A bányatelekhez legközelebb eső vízfolyás, Ny-i irányban a Kocs-Mocsai vízfolyás 750 méterre, illetve annak duzzasztásával létrejött Mocsai-tó és Boldogasszonyi-tó. A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a kavicsbányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve a karbantartási munkálatok során veszélyes, illetve települési szilárd hulladékok keletkeznek. A települési szilárd hulladékot zárt edénybe gyűjtik, a nem közművel összegyűjtött szennyvíz gyűjtését zárt konténeres WC-ben oldják meg, majd engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. A munkagépek karbantartását, javítását bányatelken kívüli telephely gépjavító műhelyében végzik. Felhagyás A tevékenység felhagyása során hulladékképződés nincs, levegó-tisztaságvédelmi-, zajvédelmi-, vízmennyiség- és vízminőségi- hatásokkal nem kell számolni. Havária Az üzemelés során alkalmazott munkagépek üzem-, és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során a fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC *) keletkezésével is számolni kell. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. 1./Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/EP/2075-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) hatóságtól a Mocsa, 0630/5 és 0630/29 hrsz. területeken kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata" ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalomhoz. Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A bányászati tevékenység hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. (3) bekezdésére - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásban nem veszünk részt. Hatóságom hatáskörét a Kr. 8. (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bek. c) pontja, illetékességét a Kr. 2. (1) bekezdése határozza meg. 6

7 A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. (1) bekezdésének a) pontja alapján döntöttem szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik.. 2./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10003/1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat a Mocsa, Trade Ballast Kft. Mocsa 630 és 630/29 hrsz.-ú területen folytatandó kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata tárgyában. A rendelkező részben foglalt szakhatósági állásfoglalásom a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (tfv. tv.) 8. (l)-(3) bekezdésén alapul. Földvédelmi kérdésben az ingatlanügyi hatóság a tfv. tv. 7. -a alapján jár el. A tfv. tv. 10. (1) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A tfv. tv. 10. (2) bekezdése szerint más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat. Döntésem a hivatkozott jogszabályhelyeken alapul. A fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (2) bekezdése zárja ki. Az ingatlanügy: hatóság hatáskörét földvédelmi kérdésben a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7. -a, illetékességét a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. sz. mellékletének pontja határozza meg. 3./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF /20.2/1996-2/2013 sz. szakhatósági állásfoglalása: A TRADE-BALLAST Kft. (2911 Mocsa, Öreg u. 26., továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Felügyelés éghez, melyben kérte fenti tárgyú tevékenységgel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte a GEO-SZISZTÉMA Földtani és Környezetvédelmi Szolgáltatás által készített EVD-t. A Felügyelőség /2013. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, tenné szetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az EVD-ben ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósáj szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Ket.) 44. (1) és (6), valam bekezdésén alapul.a talajvédelmi szakhatósági eljárás november 11-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért 7

8 fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett.a fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. 4./ Mocsa Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a /2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: TRADE-BALLAST Kft. (2911 Mocsa, Öreg u. 26., továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte fenti tárgyú tevékenységgel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte a GEO-SZISZTÉMA Földtani és Környezetvédelmi Szolgáltatás által készített EVD-t. A Felügyelőség /2013. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az EVD-ben ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Ket.) 44. (1) és (6), valami bekezdésén alapul. A talajvédelmi szakhatósági eljárás november 11-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el.. 5./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XII-R- 067/ /2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) vonatkozó előzetes vizsgálati anyag megküldésével, szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg az Intézetet. A dokumentációt az Intézet a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A vizsgált kavicsbánya és környezetében elterülő termőföld területek természeti földrajzi tájbeosztás szerint a Kisalföldön belül a Győri-Tatai teraszvidék tájba tartozik. Az előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a telephely külterületen fekszik, környezetében lakóépület nem található. A tevékenység felszín és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincs, zajvédelmi szempontból problémát nem okoz. A telephely elhelyezkedéséből adódóan a szennyező hatás közvetlen lakott területet nem érint. A leírtakat figyelembe véve, a tevékenység engedélyezését kizáró ok - közegészségügyi szempontból - nem merült fel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. 8

9 Az Intézet állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésében és 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 44. és 46. -ában, a vízbázisok, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. (1) bekezdésében, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével hozta meg. Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A hatóság az alábbiakra hívja fel a figyelmet: - Tekintettel arra, hogy a bánya zajvédelmi hatásterülete eléri a legközelebbi lakóterületeket, a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltetőnek a bányára a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. értelmében zajkibocsátási határértéket kell kérnie, és gondoskodnia kell annak megtartásáról. - A bányászati tevékenység felhagyását követően a 239/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet 6. (4.) bekezdés alapján a kialakult bányatóra vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. - A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5 (1.) bekezdés alapján a bányászati tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. - A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10 (1.) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt - Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. - A bányatóba magas szervesanyag-tartalmú meddő nem tölthető vissza, azokat a kijelölt depóniákban kell tárolni - A bányatavat és környékét meg kell óvni minden külső szennyeződéstől (pl. szemétlerakás, szennyvízbevezetés). - A keletkezett bányató vízminőségét évente egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízminták elemzésével kell megoldani. A vizsgálandó komponensek: KOIp, oldott oxigén, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, vas, mangán, hidrokarbonát, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát és klorid ionok, továbbá TPH-tartalom. A vizsgálati eredményeket minden év szeptember 30-ig meg kell küldeni Felügyelőségünkre. Tárgyi létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. 9

10 A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes 10