Pedagógiai Program Tevékenységközpontú óvodai program adaptációja

Átírás

1 Pedagógiai Program Tevékenységközpontú óvodai program adaptációja Tápiószecsői Pöttöm Óvoda 2251 Tápiószecső, Rákóczi út szeptember 1.

2 Pedagógiai Program Tevékenységközpontú óvodai program adaptációja Tápiószecsői Pöttöm Óvoda 2251 Tápiószecső, Rákóczi út 16. OM azonosító: Elfogadta: Tápiószecsői Pöttöm Óvoda nevelőtestülete Nevelőtestület nevében Legitimációs eljárás Intézményvezető. Kulik Tamásné Alkalmazotti közösség képviselőjének aláírása:. Szülői szervezet képviselőjének aláírása:. Jóváhagyta:. Kulik Tamásné Intézményvezető Ph Egyetértését kinyilvánító:.. Fenntartó működtető nevében Bata József Polgármester Ph Hatályba lépés dátuma: szeptember 1. Iktatószám: Dokumentum jelleg: nyilvános Készült 4 eredeti példányban Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 2

3 Tartalom 1. Intézményvezetői gondolatok A pedagógiai program jogszabályi háttere Helyzetkép, feltételrendszer, óvodakép, gyermekkép Helyzetkép Az óvoda személyi feltételei Az óvoda feltételrendszere Óvodakép Gyermekkép Hitvallásunk A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja Az érzelmi nevelés feladatai A befogadás, beszoktatás Óvodai ünnepek A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A nevelő hatás pedagógiai feltételei Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében A tudatos fejlesztés feltételei Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvónő és a dajka együttműködése A tevékenységközpontú nevelés feladatrendszere Szabadidős és játék tevékenység Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban Tanulás A tanulás lehetséges formái az óvodában Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban Társas, közösségi tevékenység Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban Munkajellegű tevékenységek Az óvodapedagógus feladatai a munkajellegű tevékenységgel kapcsolatban Várható fejlettség óvodáskor végére (6-7 éves kor) A komplex foglalkozások rendszere Anyanyelvi nevelés Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében Külső világ tevékeny megismerése Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében Matematika Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén Művészeti tevékenységek Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás Tervezés Hetirend Napirend Nevelés tervezése Dokumentációnk, tervezőmunkánk A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Inklúzió, integráció A habilitációs, rehabilitációs nevelés feladatai, a pedagógiai feltételek biztosítása Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 3

4 9.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének, fejlesztésének kiemelt feladatai Tehetséggondozás Differenciálás Feladataink A differenciált fejlesztésre irányuló tevékenységeink Gyermekvédelmi feladatok az óvodában Óvodánk gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja A szociális hátrányú gyermekek nevelése, a hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az etnikai rétegből kikerülő gyermekek felzárkóztató és fejlesztő feladatai Egészségfejlesztési program Az egészséges életmód alakítása Mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése Egészségvédelem, edzettség Egészséges életmód szokásainak megalapozása Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása Kapcsolattartás és együttműködés Az óvoda belső kapcsolatai Óvodapedagógus óvodapedagógus Óvodapedagógus dajka Óvodapedagógus gyermek Dajka gyermek Az óvoda külső kapcsolatai Kapcsolat a családdal Kapcsolat a fenntartóval Óvoda-Iskola kapcsolata Óvoda-Kulturális intézmények kapcsolata Óvoda-Egészségügyi szolgálat kapcsolata Óvoda-Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat kapcsolata Óvoda-Egyházak kapcsolata Óvoda-Szakszolgálatok kapcsolata Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 4

5 1. Intézményvezetői gondolatok... a pedagógusi tudás az: hogy mi fán terem az ember fia, mi fán terem a gyerek. A gyermek igenis más, mint mi vagyunk. Sokkal gazdagabb, benne még megvan a lehetőségek teljessége. Mi már valamilyenné lettünk és valamivé. De ő még nem Ha a gyerekre nézek, akkor ne csak azt lássam, hogy rendetlen. Ne csak azt lássam, hogy milyen hanem, hogy mivé lehet A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A felgyorsult, folyamatosan változó világban a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk valamin az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat. Pedagógiai feladatvállalásunk során figyelembe vesszük a gyermekek személyiségfejlődését, viselkedését, érdeklődését, az otthonról hozott ismereteiket, tapasztalataikat, az esélyegyenlőség megteremtése mellett. Pedagógiai Programunk Fábián Katalin Tevékenységközpontú Óvodai Program intézményünkre adaptált változata. Pedagógiai Programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram iránymutatása, szellemisége cél- és feladatrendszere alapján készítettük. Valamennyi tagintézményben, óvodai csoportban érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését. Bízunk abban, hogy az óvodánkba járó gyermekek kellemes, derűs, harmonikus éveket töltenek itt és biztos alapokon nyugvó ismeretekkel, képességekkel kezdik el iskolás éveiket. Célom, hogy a székhely és tagóvodái meglévő értékeik megőrzése mellett egyformán pozitív szakmai megítélésnek örvendjenek. Tápiószecső, Szeptember 1. Kulik Tamásné Intézményvezető Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 5

6 2. A pedagógiai program jogszabályi háttere - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról -326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról - Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról - 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről - 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről - 15/2013. (II.26. EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - Az óvoda hatályos Alapító Okirata - Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: - A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 6

7 3. Helyzetkép, feltételrendszer, óvodakép, gyermekkép 3.1. Helyzetkép Ssz. Terület Adat 1. Az intézmény székhelye, neve, címe Tápiószecsői Pöttöm Óvoda, 2251, Tápiószecső, Rákóczi út 16. Telefon/fax:06/29/ Az intézmény feladat ellátási helye, neve, címe Tápiószecsői Pöttöm Óvoda Árpád úti Tagóvoda 2251, Tápiószecső, Árpád út 45. Telefon/fax:06/29/ Az intézmény feladat ellátási helye, neve, címe Tápiószecsői Pöttöm Óvoda Kátai úti Tagóvoda 2251, Tápiószecső, Kátai út 90. Telefon/fax:06/29/ Óvodavezető neve Kulik Tamásné 5. Óvodatitkár neve Rádulyné Papp Erika 6. Az intézmény napi nyitvatartási ideje a 2016/2017 nevelési évben 6:30 18:00 A nyitva tartástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel 6:30-7:30 és 17:00-18:00 a csoportok összevontan működnek 7. Alapító okirat szerinti ellátandó feladatai Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 7

8 3.2. Az óvoda személyi feltételei Ssz. Humán erőforrás létszám 1. Óvodapedagógus álláshelyek száma től (fenntartói határozat szám) 2. Nevelőmunkát közvetlenül segítő álláshelyek száma összesen től (fenntartói határozat szám) 3. Dajkai álláshely száma 9 4. Pedagógiai asszisztens álláshely száma 3 5. Óvodatitkár álláshely száma 1 6. Gyógypedagógus álláshely száma 1 7. Egyéb technikai munkakört betöltők álláshely 3 (konyhás) száma 8. Intézményvezető helyettes (fő) 1 9. Tagintézmény vezető (fő) Tagintézmény vezető helyettes (fő) - 18+(1 fő gyógypedagógus) Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, aki a nevelés teljes időszakában jelen van. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét az óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és a nevelőmunkát segítő, valamint más alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az alkalmazottak befogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Pedagógusaink, és egyéb alkalmazottaink a jelen programban foglalt értékekkel és célokkal azonosultak, feladatukat elhivatottan végzik. A testületre a szakmai érdeklődés, az innovációk iránti nyitottság, a továbbképzésben való részvétel jellemző. A pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében a nevelőtestület szakmai munkaközösségeket hozott létre. Részletes leírását az SZMSZ és a Munkaterv tartalmazza Az óvoda feltételrendszere A Tápiószecsői Pöttöm Óvoda székhelye a Rákóczi úti óvoda. A Rákóczi úti óvoda 1918-ban épült, 1946 óta működik óvodai intézményként ben felújították, egy csoporttal bővítették. Jelenleg három csoporttal működik. Állagának megőrzését a fenntartó, szülők segítségével folyamatosan végzi, de az óvoda helyiségei mindezek ellenére sem funkcionálnak tökéletesen. Méreteik nem felelnek meg a központi normatíváknak, mert nem biztosítanak elegendő mozgásteret a gyermekek gondozásához és tevékenységükhöz, ezért a játéktér kialakítás, a tevékenységek szervezése sok akadályba ütközik. A csoportszobák több funkciót is ellátnak. Nincs az óvodának tornaszobája, így az ilyen jellegű tevékenységek a csoportszobában történnek. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 8

9 Ennél is bonyolultabb, összetettebb funkciónak kell megfelelniük a szociális helyiségeknek. Az öltözők zsúfoltak, 13 négyzetméteren gyermek öltözik naponta több alkalommal. A 9 négyzetméteres mosdót két csoport közösen használja. Az óvodapedagógusok és dadus néni összehangolt, szervezett munkája elengedhetetlen. A dolgozók részére nem biztosított a személyzeti öltöző, óvónői szoba sem. A neveléshez szükséges infrastrukturális feltételek megfelelőek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel a Rákóczi úti óvoda állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő nevelési környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása, tornaszoba, nevelőtestületi szoba, foglalkoztató biztosítása, kialakítása. Az Árpád úti tagóvoda 1976-ban nyílt meg szeptember 1-ig három csoporttal működött, szeptemberétől augusztus 31-ig két csoporttal történt a feladatellátás. Majd a Deák Ferenc utcai óvoda szüneteltetése végett ismét három csoportban zajlik a gyermekek nevelése. Pályázat útján 2011-ben felújításra került sor. Jelenleg ez az épületünk, amelyik küllemében, belső elrendezésében, esztétikájában megfelel a mai kor követelményeinek és van fejlesztő, illetve logopédiai helysége is. A gyermekmosdó használata itt is gondos szervezést igényel a dolgozóktól. A Kátai úti tagóvoda épülete a Magyar Honvédség tulajdona, az önkormányzat állagmegóvás fejében bérli, üzemelteti 1983 óta től az Önkormányzat tulajdonába került adomány formájában. Az óvoda 3 csoportszobával rendelkezik. Aránylag tágas befogadó helyiségekkel büszkélkedhetik. Az épület teljes tető szigetelése halaszthatatlanná vált, valamint a csoportszobákban a parketta balesetveszélyes lett, cserére szorul. A fenntartói pályázat benyújtásával a Kátai úti tagóvoda építési felújítása, energetikai javítása a 2017/2018-as nevelési évben megvalósul. A felújítás eredményeként egy esztétikus, gazdaságosabban fenntartható, a mai kor követelményeinek megfelelő óvodai intézmény jön létre. A beruházás során tervezetten megvalósul az épület energetikai szempontok szerinti felújítása: műszakilag nem megfelelő homlokzati nyílászárók cseréje tetőszerkezet felújítása, szigetelése az épület homlokzatának szigetelése a három csoportszoba új PVC padlót kap A beázás megszüntetésével egészséges környezetet biztosítunk az óvodás gyermekek neveléséhez, oktatásához. A gyermekmosdók felújítása illetve a meleg vízellátás korszerűsítése a jövőben elengedhetetlen. Az udvaron biztosított mindhárom óvodában a gyermekek játékához a füves, homokos, betonos rész. Különböző fából készült mászókák, csúszdák, libikókák, hinták, fészekhinták teszik lehetővé a mindennapi szabad mozgást és játékot. A lombos fák óvják a gyermekeket a napfénytől és kellemes, természetes környezetet biztosítanak. Rendezett előkert található, amelyet a dadus nénikkel együtt időnként a gyerekek is szívesen gondoznak, locsolnak. Az óvodában - a nevelőmunkát segítő eszközök - a központi felszerelési jegyzékhez viszonyítva megfelelőek. Szemléltető eszközök, képességfejlesztő játékok, könyvek, külön- Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 9

10 böző nagymozgásra ösztönző tornaszerek biztosítják mindhárom óvodában a csoportos és egyéni tevékenykedtetést. Nagy segítséget nyújt az óvodánkban működő Szülői Szervezet. Támogatásuknak köszönhetően mind a három óvodában kicseréltük a teljes bútorállományt, az összes csoportban. Valamint új gyermekasztalok, székek, fa udvari játékok kerültek évek során beszerzésre. Az eszközök folyamatos felülvizsgálata, karbantartása, cseréje elengedhetetlen a gyermekek testi épsége, a korszerű pedagógiai nevelés és a minőségfejlesztés érdekében. A 2016-os elfogadott óvodai költségvetésnek köszönhetően számottevően bővültek a lehetőségeink. A fenntartó és a képviselő testület döntésének értelmében fejlesztési céljaink elérhetővé váltak. Eddig a fenntartó által biztosított költségvetési kerethez a szülői közösségek elkötelezett szerepet vállaltak az óvodai alapítványok támogatásával hozzájárultak gyermekeik környezetének fejlesztéséhez, a programok szervezéséhez. Az óvodánkban működő alapítványok: Hipp - Hopp Óvoda alapítványa Pöttöm Óvoda alapítványa Épületeinkben a gyermekek létszáma az engedélyezett maximális létszámot mindig eléri, lehetőséget biztosítunk az állami gondozott, a hátrányos családokból kikerülő gyermekek elhelyezésére. A feltételrendszer kedvezőtlen mutatóit szervezéssel, illetve differenciáló nevelőmunkával próbálják a dolgozók minden óvodában kompenzálni. A lehetőségeiken belül igyekszünk meghitt, otthonos környezetet biztosítani, ezzel meg könnyíteni a gyermeknek az óvoda megszeretését, a családtól való elszakadást. Az óvónők kiemelt figyelmet fordítanak a kiegyensúlyozott légkör megteremtésére és a környezet esztétikájának emelésére. Ezáltal váltak az óvodák lakályossá, széppé, a kisgyermek számára is vonzóvá Óvodakép Óvodáink esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás eszközeivel készítik fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete és egymás értékeinek megbecsülése párosul. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben meg teremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 10

11 Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésünkben alapelv, hogy: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze; a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében hozzájárulunk az önazonosság megőrzéséhez, ápolásához, társadalmi integrálásához Gyermekkép Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben jól eligazodjanak, problémájukra saját megoldást találjanak és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. Gyermekeink között egyaránt található ingerszegény, csonka családból származó, nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve kiváló képességű, jó családi háttérrel rendelkező, értelmiségi családból származó gyermek is. Megkülönböztetés nélkül minden gyermeknek (nemtől, fajtól, hovatartozástól, vallástól, szociális körülményektől függetlenül) biztosítjuk az esélyegyenlőséget és az előítélet-mentességet. Minden gyerekből ki kell bontakoztatnunk a testi, szellemi, biológiai és erkölcsi képességeik, tulajdonságaik maximumát. Azt szeretnénk, hogy választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, nyílt, barátságos, érdeklődő és érzelem teli iskolásokká váljanak. Az óvodáskor szenzitív időszak. Amennyiben nem kap elég gyakorlási lehetőséget a képesség, az idegrendszer nem kap kellő megerősítést a gyakorlás által, akkor a képesség elvész vagy hiányosan alakul ki. A helyes képességek kialakulásában a nevelő környezetének lényeges szerepe van. A képességfejlesztésnél azoknak a képességeknek a fejlesztése az elsődleges (értelmi, testi, kommunikációs, szociális), amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet. Az óvodában komplex nevelés folyik, melynek fontos célja a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság felkeltése, fenntartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és az önbizalom erősítése. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 11

12 3.6. Hitvallásunk az óvodáskorú gyermek egyéni és életkori sajátosságait a legmesszebbmenőkig figyelembe véve, fejleszteni, személyiségét, kiegészítve és folytatva a családi nevelést, derűs otthonos légkörben, amelynek megvalósulása folytán képessé válik a gyermek egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. Az Alapprogram is kellő szabadságot biztosít az óvónő munkájában, ezzel a szabadsággal élve és a helyi sajátosságokat, lehetőségeket eddig is kihasználva. Óvodai életünket a megismerések komplexitása, gyakorlatiassága és a többoldalú tapasztalatszerzés jellemzi. Az óvónők által kezdeményezett tevékenységi formák alapjai a tanulásnak, a kompetenciák fejlesztésének. A gyermeki megismerés, a tanulás, szerves része a nevelésnek, melyhez a nap minden pillanata megfelelő lehet, előtérbe helyezve a szabad játékot. 4. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: A kooperáció tartalma: az egyéni, társas és közösségi érdekek összehangolása, közmegegyezésre (konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélést és az együttműködést szolgálják. A kommunikáció tartalma: a kommunikáció viselkedési helyzeteket takar, melyekben az egyén azzal a céllal nyilvánul meg, hogy befolyásolja mások viselkedését vagy attitűdjét. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermekeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell sajátítania a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 12

13 emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra, értékekre orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvodáskorú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi légkör határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai légkör, amelyek sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 13

14 4.2. Az érzelmi nevelés feladatai A szeretet és kötődés élményének biztosítása, képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Empátia, különbözőség elfogadás készségének, képességének fejlesztése. Az érzelmi kifejező képesség fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. Az érzelmi problémák okainak feltárása, megoldás keresés, feloldás. Az érzelmi megnyilvánulások irányításának fejlesztése. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel. Azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása és az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: Az egészséges óvodai környezet megteremtése A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése A befogadás, beszoktatás A gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a beszoktatás minősége, ezért kell külön is foglalkoznunk vele. Nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel a gyermekek beszoktatása. Ezért nem fogadjuk egyszerre új óvodásainkat. Mindenki számára megnyugtató a fokozatos és folyamatos befogadás. Így 2-3 új gyermekre kell fokozott figyelmet fordítani és jut időnk a többi gyermekkel való foglalkozásra is. Ilyenkor a gyermek és a szülő egyéni igényei szerint először 1-2 órát, majd egyre hosszabb időtartamot tölt el a gyermek az óvodában eleinte anyukájával, később nélküle. Nincs szabály arra vonatkozóan, hogy meddig tartson a beszoktatás, 1-2 hétig vagy tovább. Minden gyermek esetében egyénileg a szülővel közösen kell ebben a kérdésben dönteni. Természetesen szem előtt tartva a már csoportba járó gyermekek érzésvilágát is. Azokon a napokon, amikor több új gyermeket is fogadunk, mindkét óvodapedagógus lehetőség szerint hosszabb ideig tartózkodik az óvodában. A beszoktatás alatt és utána is lehetővé teszszük, hogy gyermekük kedvenc játékát behozhassa az óvodába. A csoportba járó gyermekeket is felkészítjük az újak fogadására, hogy minden tekintetben biztosítva legyen a szeretetteljes légkör és a jó hangulat az ismerkedés időszakában. A beszoktatás alatt nem kívánjuk meg egyetlen gyermekünktől sem, hogy bekapcsolódjon a csoportban folyó tevékenységekbe. Az utánzási hajlamra építve előbb-utóbb minden gyermeknél elérjük, hogy beilleszkedik a csoportba és bekapcsolódik a tevékenységekbe. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 14

15 A beszoktatás során kiépül a gyermekekben az a bizalom, ami később az óvónők, dajka és a gyermek aktív együttműködését meghatározza. A bizalom kiépítése a szülők irányában is rendkívül fontos. Éppen ezért jó, ha a beszoktatás alatt a szülők bent tartózkodnak az óvodában, mert saját tapasztalataik győzik meg őket arról, hogy jó helyre került a gyermekük. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő-óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusainknak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Óvodánk hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek szervezésével kívánja fokozni a családdal való együttműködést Óvodai ünnepek Intézményünkben ünnepeljük a társadalom által megtartott ünnepek közül a Mikulást, Karácsonyt, Húsvétot, Anyák napját, Gyereknapot és a nagycsoportosok búcsúztatóját; a nemzeti identitástudat, hazaszeretet, szülőföldhöz való kötődés ünnepeit: Március 15.-t, Nemzeti összetartozás napját (június 4.), Szabadság napját (október 23.). Az óvodai élet hagyományait gazdagítják a népszokásőrző (Márton-nap, Farsang, Húsvétozó) és a természetóvó (Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja) jeles napok. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ezek az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenységek a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorolnak A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok Ma olyan jelenségekkel is találkozunk az óvodában, ami nem volt jellemző néhány évvel ezelőtt: nem megfelelően öltöztetett vagy étkeztetett gyermek. A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység, amelynek feladatai részben átalakultak, részben pedig felerősödtek a társadalmi folyamatok hatására. A zavartalan fejlődéshez, az egészség fenntartásához, a betegségek megelőzéséhez a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata, ami az óvónőt nem mentesíti a tényleges teendőktől, csupán arról van szó, hogy neki kell koordinálnia, megterveznie, átgondolnia a többiek munkáját is. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása a veszélyforrások minimálisra csökkentése, a napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyíti meg. Az óvodába kerülő gyermek számára a környezetváltozás, az idegen emberek, új életfeltételek, a megszokott környezettől való elszakadás nagyon komoly nehézséget jelent. Ezek a bekövetkező változások az első időszakban a gyermek pszichés és testi állapotában átmeneti zavarokat okozhatnak. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez és lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését. Az óvodának a gondozás olyan klasszikus feladata, amit nem adhat fel, amit nem hanyagolhat el, amit nem helyettesíthet mással. Szerintünk addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 15

16 5. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze; képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze A nevelő hatás pedagógiai feltételei A tevékenység pedagógiai előkészítése közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de ha szükséges mindenben segítsünk). A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. A kiegyensúlyozott személyiségre jellemző egy jól felépített tevékenységhierarchia. A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi, melynek mozgatói a kíváncsiság és a megismerési vágy. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek, erre kell tehát elsősorban alapoznunk. A tevékenységek lehetőségeinek biztosításakor figyelembe kell vennünk az alábbiakat: Akkor sikeres a tevékenység, ha megfelelő adottságokkal párosul. Az önálló választás nagyobb élményt okoz. Minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban váltogatja tevékenységeit. Egy adott tevékenység általában rövid ideig tart. A tevékenység nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az életkor és az adottság nagymértékben meghatározza a gyermeki tevékenység menynyiségét és minőségét. A különböző tevékenységi formák nem különülnek el egymástól élesen Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében Biztosítsa a megfelelő feltételeket, minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához (idő, hely, eszközök, ötletek). Támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 16

17 Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. Törekedjen arra, hogy egyre többen, egyre magasabb színvonalon, egyre hosszabb ideig tevékenykedjenek. A tevékenység több szempontból is alapja a képességfejlesztésnek. A tevékenység: a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek); nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság); a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók); a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg) Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen azok fejlesztésére. Minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni A tudatos fejlesztés feltételei: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. Ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé, hogy a gyermek aktívan kapcsolódjon a nevelés folyamatába Az óvodapedagógus modell szerepe A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 17

18 Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek óvodai életében az óvónő személye lesz a legfontosabb. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést Az óvónő és a dajka együttműködése A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. 6. A tevékenységközpontú nevelés feladatrendszere Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és szabadidős tevékenység 2. Tanulás 3. Társas és közösségi tevékenység 4. Munkajellegű tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggnek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés, éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a neve- Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 18

19 lés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk Szabadidős és játék tevékenység A szabadidő tartalma: az idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez öntevékenység is, döntés is. A gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségek (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb.) közül szabadon választhatnak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik játszó csoportból a másikba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül, az udvaron is megvalósítható ez a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor, mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. Egész nap folyamán tegye lehetővé, hogy a gyermekek egyéni ötletei és kérései megvalósulhassanak. Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, és folyamatos fenntartása. Az óvodás gyermek szabadidejének legnagyobb részét játékkal tölti. A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett, úgynevezett "játékos módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége kialakul. Ez természetesen Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 19

20 nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A jó játék ismérve, hogy öncélú, öntevékeny és örömet adó legyen. Jót és jól játszani. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A spontán a játékban, azonkívül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználásával Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a játék fejlesztése érdekében. A gyermek játékválasztásának és önállóságának tiszteletben tartása. A gyermeki fejlődés folyamatosságának, illetve megtorpanásának észrevétele. Az új játék használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel való együttjátszás során. A gyermekek közti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel (szükség szerint alá-, mellérendelt vagy vezető szerepben). A különböző játékformák (gyakorló játék, szimbolikus-szerepjáték, konstruáló játék, szabályjáték) gyakorlásához megfelelő arányú lehetőség biztosítása. Egészségfejlesztő testmozgás biztosítása mozgásfejlesztő játékeszközök segítségével (trambulin, tölcsér, henger bújáshoz, füles labda, lépegető, billenő létra) Sikerkritériumok örömmel, önfeledten játszik képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni képes élményei eljátszására szívesen vállal szerepet betartja a társas viselkedés elemi szabályait szabályjáték során betartja a szabályokat másokat is figyelmeztet a szabály betartására Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 20

21 játékában elmélyült, kitartó problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik 6.2. Tanulás A játék és tanulás, mint alapfolyamatok összekapcsolódnak az óvodás korban. Játék közben, játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, a felfedezés lehetősége, a kreativitás erősítése. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. Fontos motiváló erő, ha a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, ismereteire és élményeire építve szervezzük meg azokat a tevékenységeket, melyek további élményekhez, tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatják. A célunk az, hogy megfelelő színvonalú, egyéni képességeinek megfelelő feladatok elé állítsuk a gyermeket. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. Ennek megfelelően a tanköteles korú gyermekeknek (nagy csoport) kötelező foglalkozásokat tartunk, melyeknek szervezési formáját az óvodapedagógusok határozzák meg. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket A tanulás lehetséges formái az óvodában: utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), spontán játékos tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás, Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 21