A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők
|
|
- Lilla Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A krónikus hát- és derékfájás gyakorisága és az ezeket befolyásoló munkahelyi tényezők Tárgyszavak: hátfájás; derékfájás; munkaterhelés; fizikai terhelés; osteochondrosis, spondylosis. A mozgásszervi betegségeknek jelentős szerepe van a munkaképesség csökkenésének kialakulásában. Egy finnországi felmérés adatai szerint a 30 év feletti személyek 25%-ában ezek a betegségek okozzák a munkaképesség csökkenését. Kanadában, ben körvizsgálatban mérték fel a lakosság egészségi állapota és a munkaképesség-csökkenés kapcsolatát. A vizsgálat során azt találták, hogy a fizikai képesség csökkenése minden huszadik esetben a mozgásszervi betegségekre vezethető vissza. Az USA-ban végzett kérdőíves felmérés adatai szerint a 45 év alatti vizsgált személyek között gyakori volt a hátfájás okozta munkaképesség-csökkenés. Több, széles körben végzett vizsgálat eredményei igazolták a mozgásszervi betegségek kialakulása és az egyes munkahelyi tényezők közötti öszszefüggéseket. Ezek a munkahelyi tényezők egyaránt lehetnek fizikai és pszichológiai jellegűek. A fizikai tényezők lehetnek az ülőmunka, az autóvezetés, nehéz tárgyak emelése, a kényelmetlen testtartás és a vibráció. A lélektani tényezők között nagy szerepe van a foglalkoztatottság bizonytalanságának. Részletesebb felmérések a különböző fizikai és pszichoszociális tényezők összefüggéseit is kimutatták. Egy svédországi felmérés során például bizonyították a nehéz, monoton munka, valamint a hát- és derékfájás kialakulása közötti kapcsolatot. A mozgásszervi betegségek és a munkahelyi tényezők különböző fajtáinak összefüggésére vonatkozóan sajnálatos módon kevesebb vizsgálatot végeztek. A szakemberek hosszú ideje igyekeztek tisztázni, hogy a munka után fellépő hát- és derékfájással járó megbetegedések milyen szervi elváltozásokon alapulnak, az elváltozások milyen módon jönnek létre és kialakulásukban milyen szerepe van az egyes munkahelyi hatásoknak. Az régóta ismert, hogy a gerincoszlop mellett húzódó izmok görcsös állapota gyakori oka az ilyen panaszoknak. Általában ezt a jelenséget tartják az ilyen panaszok leggyakoribb okának. Másik fontos tényező a gerincoszlopot alkotó csigolyák között lévő porckorong elváltozásai. Ez egy külső, rostos, ellenálló gyűrűből és egy belső,
2 lényegesen lazább, zselészerű állománnyal töltött belső részből áll. Erős, főleg hirtelen történő mechanikus behatásra a belső, puha állomány átlépi a külső gyűrűt és mechanikus nyomást gyakorol a külső gyűrűre, a csigolyák lemezeire és a csigolyák között kilépő idegekre (ezt a jelenséget nevezik porckorong- vagy gerincsérvnek). A nyomás alá került idegek által ellátott területen fájdalom lép fel, ezt a fájdalmat esetenként a bőrérzés zavara vagy megszűnése is kísérheti. Ezek a folyamatok egyes esetekben nemcsak a derék- és háttájra, hanem az ülőideg sérülése esetén a fájdalom és az érzészavarok a comb és az egész láb területére kiterjedhetnek. Ilyen esetekben bénulások is kialakulhatnak. (A köznyelv és az orvosi szakirodalom a deréktáji panaszok esetében lumbágóról, a comb és a láb területére is kiterjedő esetekben isiászról, régiesen ülőidegzsábáról beszél. A tömörítő megjegyzése.) A hát- és derékfájásban szenvedő személyek röntgenvizsgálata során a gerincoszlopot alkotó csigolyákon elváltozásokat észleltek. Ezek közül a legfontosabbak az osteochondrosis (a csont felületes elhalása) és a spondylosis (a csigolyák közötti izületek megmerevedése). Számos vizsgálat azt mutatta, hogy ezeknek az elváltozásoknak a jelenléte együtt jár a hát- és derékfájásos panaszok felléptével és azok okaiként is szerepelnek. Ezek a vizsgálatok azt igazolták, hogy az osteochondrosis és a spondylosis jelenléte és a munkahelyi terhelés nagysága között pozitív öszszefüggés van, de ennek részleteit az eddigi vizsgálatok során a vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani problémák miatt nem sikerült tisztázni. A gerincoszlop elváltozásai által okozott panaszok Németországban hivatalosan foglalkozási betegségnek számítanak, amelynek fellépése esetén a dolgozót kártalanítani kell. Ez a tény és a korábbi vizsgálatok nem egyértelmű eredményei miatt szükségessé vált, hogy megvizsgálják a már említett munkahelyi hatások lefolyásának mechanizmusát. A különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a fizikai és pszichoszociális munkahelyi tényezők szerepet játszanak a mozgásszervi betegségek kialakulásában. Kevesebb olyan adat áll rendelkezésre, amelyek alapján összehasonlítható lehetne az említett munkahelyi tényezőknek a hát- és derékfájásban szenvedő és az attól mentes dolgozókra gyakorolt hatása. Kanadai elemzés A hát- és derékfájással járó megbetegedések gyakoriságának és a velük összefüggésben lévő tényezők vizsgálatára egy kanadai felmérés keretében került sor. Kanadában ben kérdőíves felmérést végeztek a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. (Kanadai Országos Lakossági Egészségügyi Körvizsgálat, angol rövidítése: NPHS). Ennek keretében más, az egészségi állapotra vonatkozó adatok mellett elemezték a vizsgáltak által említett, egészségügyi szakemberek által megállapított hát- és derékfájásos megbetegedé
3 sekről és az általuk okozott munkaképesség-csökkenésről szóló adatokat. A vizsgálat során felmérték a megbetegedésekben szereplő különböző fizikai és pszichés tényezőket és azoknak egymással való összefüggését. A vizsgálandó háztartásokat Kanada teljes lakossága közül válogatták ki. A vizsgált háztartások minden tagjánál elvégezték a kérdőíves vizsgálatot. Minden háztartásból kiválasztottak egy személyt, akit részletesebben vizsgáltak. A mintát a teljes vizsgált populációra vonatkozóan reprezentatívnak tekintették. Az egészségi állapotra vonatkozóan azt vizsgálták, hogy van-e a vizsgált személynek a) egészségügyi szakember által megállapított mozgásszervi megbetegedése, b) mozgásszervi megbetegedésből eredő munkaképesség-csökkenése. A munkahelyi tényezők közül vizsgálták a végzett munka jellegét (fizikai vagy szellemi munka, valamint részidős munka), a munkahelyi stresszt és pszichikai terhelést, a szükséges döntések meghozásához rendelkezésre álló időt és a közösség által a dolgozónak nyújtott (közösségi vagy szociális) támogatást. A terhelések felmérésére speciális értékelőskálákat használtak. Ezenkívül felmérték, hogy a vizsgált személy mennyire biztos abban, hogy a jövőben is foglalkoztatni fogják (a továbbiakban: a foglalkoztatottság bizonytalansága) valamint azt, hogy a dolgozó milyen fizikai igénybevételnek van kitéve. Az egyes vizsgált tényezők közötti összefüggéseket statisztikailag elemezték. A vizsgált háztartások 88,7%-a, a részletesebb vizsgálatra kiválasztott egyének 96,1%-a válaszolt a kérdésekre. A mozgásszervi betegségeket és a velük összefüggő tényezőket 8273 (4230 férfi és 4043 nő) olyan 18 és 64 év közötti személy esetében vizsgálták, akik a vizsgálat idején még aktív dolgozók voltak. A vizsgált személyek száma lehetővé tette a férfiakra és a nőkre vonatkozó adatok külön elemzését. A vizsgálat során felmérték a hát- és derékfájás különböző formáinak gyakoriságát (a vizsgálatból az izületek gyulladásos betegségeiben szenvedő személyeket kizárták) és az ilyen panaszok okozta munkaképesség-csökkenést. A talált eseteket két csoportba osztották: a) munkaképesség-csökkenést okozó mozgásszervi megbetegedésekre és b) más mozgásszervi megbetegedésekre. A vizsgált férfiak 14,1%-a, a vizsgált nők 8,4%-a nem felelt a kérdőíven szereplő kérdésekre. A válaszoló és nem válaszoló személyek kor és szociális helyzet szerinti megoszlása gyakorlatilag azonos volt. A válaszoló férfiak 14,4%-a és a válaszoló nők 12,5%-a számolt be egészségügyi szakember által diagnosztizált hát- és derékpanaszokról. A csökkent munkaképesség aránya a férfiak között 6,6%, a nők között 5,3%. Gyakran előfordult a különböző elváltozások együttes előfordulása. Például a csökkent munkaképességű férfiak 55,7%-a hát- és deréktáji panaszokról is beszámolt. A munkaképességcsökkenés okai főként a mozgásszervi megbetegedések voltak (a férfiaknál ez
4 az arány 51%, a nőknél 40% volt). A hát- és deréktáji panaszok gyakorisága a korral mindkét nemben folyamatosan növekedett. A nőknél a mozgásszervek megbetegedései által okozott munkaképesség-csökkenés aránya is ugyanígy alakult. Frankfurti felmérés Az egyes mozgásszervi megbetegedések és a velük összefüggésben lévő munkahelyi tényezők szerepének tisztázása mellett az is szükségessé vált, hogy a panaszok és az egyidejűleg észlelt szervi elváltozások összefüggéseit is feltárják. Seidler és munkatársai Frankfurtban és környékén végezték vizsgálataikat. Olyan év közötti férfibetegeket vizsgáltak, akik hát- vagy derékfájás miatt fordultak orvoshoz, és a gerincoszlopukról készült röntgenfelvételen spondylosis, osteochondrosis vagy porckorongsérv volt látható. A gerincoszlop más megbetegedéseiben szenvedő betegek a vizsgálatban nem vettek részt. A megkérdezett betegek 80%-a vállalta a vizsgálatban való részvételt, így a vizsgálat 438 betegre terjedt ki. Egészséges kontrollcsoportként a Frankfurt és környéke lakosai közül, a népesség-nyilvántartásból választottak ki 219 személyt. A kontrollcsoportban a megkérdezettek 66%-a vállalta a vizsgálatban való részvételt. A kontrollcsoport kormegoszlása hasonló volt a betegek csoportjának kormegoszlásához. Kialakítottak egy másik kontrollcsoportot is, amely 236 olyan betegből állt, akiknél vesekőzúzást végeztek, de mozgásszervi panaszuk nem volt. Azért választották kontrollnak ezt a csoportot, mivel a vesekő gyakorisága független az érintettek foglalkozásától, ugyanakkor előzetes kivizsgálásuk során deréktájukról röntgenfelvételt készítenek. A vizsgált személyeket érő munkahelyi terhelést a kérdőíves kikérdezés módszerével mérték fel. A kérdőíves módszerek alkalmazása során gyakori probléma az, hogy a vizsgáltak a feltett kérdéseket tévesen értelmezik. Ennek a kiküszöbölésére a vizsgáltakkal elmondatták, hogy munkájuk során milyen tárgyakat emelnek vagy visznek és utána tettek fel kérdéseket a tárgyak súlyára, a munkavégzés egyes fázisaira, azok gyakoriságára és időtartamára és a testtartásra vonatkozóan. Az észlelt mozgásszervi panaszokat a Kuorinka és munkatársai által kidolgozott kérdőívvel (Nordic-kérdőív) rögzítették. A kérdőíveket kitöltő orvostanhallgatók nem ismerték a vizsgálat célját. A gerincoszlopról készült röntgenfelvételeken talált elváltozásokat két szakorvos, egymástól függetlenül értékelte. Ezután meghatározták a vizsgált személyeket érő, a tárgyak emeléséből és hordozásából, valamint a törzs hajlításából adódó, az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatást (expozíció). A beteget a betegség diagnózisának idejéig érő összes expozíció értékét összesítették (kumulatív expozíció) és 10 6 Nh-ban fejezték ki. Ez a kumulatív expozíció a munkában eltöltött idő és az időegység alatt ható expozíció szorzata. A kumulatív expozíciót az egyes foglalkozásokra vonatkozóan külön-külön meghatározták.
5 Az expozíció mértékét a Newtonban mért napi expozíció formájában adták meg (Nh.) A kumulatív expozíciót kétféle módon számították ki. Az első számítási módban a hordozott vagy megemelt súlyok kilogrammban mért értékeinek négyzetgyökeit megszorozták az egyes expozíciók időtartamával. A számítást az egyes munkahelyi helyzetekre (emelés, anyag hordozása, előrehajtott testhelyzet) vonatkozóan külön-külön végezték el. A második számítási módban a különböző expozíciók okozta terhelések kombinált hatását mutatták ki. Erre a célra a Main-Dortmund dózis modellt (MDD) használták. Ebben a számítási módszerben az években mért expozíciós időt szorozták meg az éves dózissal. A kalkuláció során minden expozíciót figyelembe vettek, függetlenül annak nagyságától. A vizsgálat során felmérték a vibráció által az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatást is. Az erre vonatkozó számításban először kiszámították a kumulatív expozíciót, függetlenül attól, hogy az milyen talajon jött létre. Mivel köztudott, hogy a talaj minősége erősen befolyásolja a vibrációs hatás nagyságát, ezért a második számítás során a kumulatív expozíciót egy a talaj minőségétől függő 0 3 közötti faktorral megszorozták. Az egyes foglalkozásokban észlelhető expozíciók jellemzése Mivel a munkahelyi terhelésekre való visszaemlékezés utólagos tévedések veszélyét rejti magában, szükség volt az egyes foglalkozásokban fellépő terhelések objektív mérésére. A kontrollszemélyek adatai alapján meghatározták a különböző foglalkozásokban az egyes munkahelyi tevékenységek (emelés, tárgyak vitele, előrehajtott testtartás) által okozott éves terhelés átlagos és leggyakoribb értékeit. Ezt az értéket foglalkozási expozíciós mátrixnak (JEM) nevezték el. A kérdőíves interjúk ellenőrzésére 47 interjút a vizsgálatban addig részt nem vevő kérdezővel megismételtek. Az egyes foglalkozások leírása, az ágyéki gerincoszlopra ható erőkre vonatkozó adatokról szóló beszámolók pontosan reprodukálhatók voltak. A vibrációs expozícióra vonatkozó adatok azonban csak csekély, elégtelen mértékben voltak reprodukálhatók. A vizsgálatot zavaró tényezők Mivel a kor erősen befolyásolja a mozgásszervi betegségek gyakoriságát, a statisztikai elemzés során figyelembe kellett venni a népesség kormegoszlását. A városok egyes részein lakók foglalkozási megoszlása is eltérő lehet, ezért az elemzés során figyelembe vették a lakóhelyet is. Számításba vették továbbá az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt nyomást befolyásoló más állapotokat (például sántítás) is. Az életmódi és pszichikai tényezők, a testsúly és a dohányzás együttesen sem befolyásolták 10%-nál nagyobb mértékben az expozíció értékét, így azokat a végső értékelés során nem vették figyelembe.
6 A vizsgálatok során nyert eredmények arra utalnak, hogy a nagyobb fizikai terheléssel járó munkakörökben dolgozók között gyakrabban fordul elő az osteochondrosis és a spondylosis. A nehéz fizikai munkakörökben 10 évnél rövidebb időn át dolgozó munkások között ezek az elváltozások 3,2-szer gyakoribbak voltak mint a kontrollszemélyek között (esélyarány: 3,2.) Azok között, akik több mint 10 évig végeztek nehéz fizikai munkát, ugyanez az arány 6,2 volt. Ezek az értékek statisztikailag szignifikáns különbséget jelentenek. A kevésbé megerőltető fizikai munkát végzők esetén a kontrollokhoz viszonyított esélyarány 1,8 volt, ami a szignifikáns különbség határértékén van. A tárgyak emelése vagy hordozása által az ágyéki gerincoszlopra gyakorolt erőhatás által okozott kumulált expozíció szignifikáns dózis/válasz összefüggést adott (a hatással párhuzamosan alakuló) 8,1 esélyaránnyal. Ha a porckorongsérvben szenvedő egyéneket a feldolgozásból kizárták, akkor ez az arány a legnagyobb expozíciós kategóriában 8,5-re nőtt. A munka során előrehajtott testhelyzetben 1500 óráig terjedő időt eltöltött személyeknél szintén gyakoribb volt a panaszokat okozó osteochondrosis és spondylosis. (Ennek a csoportnak a kontrollokhoz viszonyított esélyaránya 2,0 volt.) Az ilyen testhelyzetben 1500 óránál többet eltöltött személyek esetében az esélyarány 4,3-ra növekedett. Ha a porckorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor az esélyarány 3,5 volt. A tárgyak emelésével és hordozásával és a nagymértékben előrehajtott testhelyzettel járó munkák nagyobb fokú expozíciót jelentettek. Ebbe a kategóriába azokat sorolták be, ahol az emelés és az anyagok hordozása kg 2 h és az előrehajlott testhelyzetben végzett munkának az ideje 1500 óránál több volt. Ezekben az esetekben az esélyarány 16,1 volt. Ha csak azokat a személyeket vizsgálták, akiknek soha nem volt porckorongsérvük, akkor az esélyarány 18,2-re nőtt. Azoknál a személyeknél, ahol az MDD modell által számított expozíciós érték meghaladta a 9, Nh értéket, az esélyarány 8,5 volt, összehasonlítva azoknak a személyeknek a kockázatával, akiknél az expozíció Nh értéke 0 volt. Ha a porckorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor az esélyarány értéke 7,1-re csökkent. Az egész testre ható vibráció (amelynek értékelésekor a munkahely talajának minőségét is figyelembe vették) hatása miatt az esélyarány 1,6 volt, ami nem szignifikáns. Ugyanez az esélyarány a porckorongsérvben nem szenvedő személyek között 2,0 volt. Az egyes vizsgált csoportok esélyarányai közötti különbséget lényegesen nem befolyásolta, ha a vibrációs tényező hatását nem vették figyelembe. A spondylosis és az osteochondrosis vonatkozásában az ágyéki gerincoszlopra ható erőt figyelembe véve nem volt összefüggés a munkában eltöltött idővel.
7 A fizikai terhelésnek a foglalkozási mátrix által meghatározott nagysága A kontrollok egyéni expozícióját számszerű mutatókkal való összehasonlítással határozták meg. Szignifikáns összefüggést mutatott az ágyéki gerincoszlop terhek emelése vagy hordozása és az előrehajlott testhelyzet miatti expozíciójának mértéke és az osteochondrosis vagy spondylosis gyakorisága. Az esélyarány 6,0 volt a 10, Nh expozíciónak kitett személyeken, míg 2,6 volt a 3, Nh expozíciónak kitett személyek esetében. 10, Nhnál nagyobb terhelés esetén az esélyarány szintén 6,0 volt. Ha az egyéni expozíciók középértékét vették összehasonlítási alapul, akkor a legnagyobb mértékű expozíció esetében az esélyarány 3,7 volt a kontrollokhoz viszonyítva. Ha a porkorongsérvben szenvedő személyeket a vizsgálatból kizárták, akkor a legnagyobb expozíciós kategória esélyaránya 2,8 volt a kontrollokhoz viszonyítva, ennek a csoportnak az expozíció középértékének vizsgálata során mért esélyaránya 2,9 volt. A felmérés kiértékelése Az egyes munkahelyi tényezők és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának összefüggéseit vizsgálva a felmérés kiértékelésekor számos összefüggést találtak. A munkával járó fokozott pszichés terhelés a nők között együtt járt mind a mozgásszervi betegségek, mind a mozgásszervi megbetegedések okozta munkaképesség-csökkenés nagyobb gyakoriságával. A kisebb mértékű közösségi támogatás és a foglalkoztatottság bizonytalansága mindkét nemben együtt járt a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenés gyakoriságának növekedésével. A nagyobb mértékű fizikai igénybevétel mindkét nemben megnövelte a hát- és deréktáji panaszok gyakoriságát. Érdekes módon a munkahelyi döntésekhez rendelkezésre álló idő hossza nem mutatott egyértelmű összefüggést a mozgásszervi betegségek gyakoriságával. Az egyes munkahelyi tényezők között mindkét nem esetében csak gyenge összefüggéseket találtak. Érdekes módon pszichés terhelés és a munkahelyi közösségi támogatás, valamint a munkahelyi döntésekhez rendelkezésre álló idő és fizikai terhelés mértéke egymással ellentétesen viselkedtek. Az egyes munkahelyi tényezők és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának vizsgálata azt mutatja, hogy a nagyobb elvárásokkal járó foglalkozásokban nagyobb ezeknek a betegségeknek a gyakorisága. A kisfokú közösségi támogatás, a foglalkoztatás bizonytalansága és fizikai megterhelés szintén pozitív kapcsolatban vannak a mozgásszervi betegségek és az általuk okozott munkaképesség-csökkenés gyakoriságával, de ezek az összefüggések statisztikailag ritkán szignifikánsak. A különböző deréktáji panaszok nagy számuk és következményeik alapján egyaránt népbetegségnek tekinthetők. Az ismertetett kanadai vizsgálat
8 eredményei szerint minden nyolcadik aktív kanadai dolgozónak van egészségügyi szakember által megállapított hát/deréktáji megbetegedése és a dolgozó kanadaiak között észlelt munkaképesség-csökkenés eseteinek fele a mozgásszervi betegségek rovására írható. Ezek a tények egyértelműen igazolják a dolgozók között észlelt mozgásszervi megbetegedések jelentőségét. Az itt leírt eredményeket nehéz más vizsgálatok eredményeivel összehasonlítani. Ezek oka a vizsgált populációk és az alkalmazott kérdőíves módszerek közötti különbség. Egy finnországi felmérés során munkaképes korú férfiak között a folyamatos derékfájás gyakorisága 4,9 15,4% között változott attól függően, hogy a kérdezők a megbetegedésre vonatkozóan milyen meghatározást használtak. A kanadai Ontario államban végzett felmérés során a derékfájás okozta komoly problémák gyakoriságát a éves korosztályban 3,2%-nak, a évesek között 12,5%-nak találták. Az említett Ontario államban végzett egészségügyi felmérés során talált gyakori krónikus hát- és derékfájás és a mozgásszervi betegségek miatt keletkező munkaképességcsökkenésnek együttes előfordulása rávilágít a problémáknak a lakosság munkaképesség-csökkenésében elfoglalt jelentős szerepére. Az ilyen megbetegedések kialakulásának módját is tisztázni kívánó szintén fentebb ismertetett frankfurti vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a panaszokkal járó osteochondrosisok és spondylosisok kialakulása összefüggésben van azzal, ha az érintettek munkájuk során súlyokat emelnek, egyik helyről a másikra visznek vagy erősen előrehajlott testhelyzetben dolgoznak. (A vizsgált személyek kis száma nem tette lehetővé a gerincoszlopon kialakuló különböző elváltozások és a munka jellegének részletes vizsgálatát.) Azt azonban a vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy a halmozódó munkahelyi fizikai terhelés komoly kockázati tényezője a gerincoszlopon a csigolyák közötti tér kiszélesedésének és a különböző csontkinövések létrejöttének és ebből adódó megbetegedéseknek. Mint minden más munkahelyi ártalomban a gerincoszlop megbetegedéseiben is szerepük van a munkahelyi ergonómiai és pszichoszociális tényezőknek is. A nagymértékű munkahelyi elvárásoknak és a mozgásszervi betegségek gyakoriságának a nők között észlelt összefüggése összhangban van a súlyos pszichológiai terhelésnek és a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenésben játszott szerepével, akár úgy, hogy ezek járulékos tényezőként szerepelnek a mozgásszervi megbetegedések okozta munkaképesség-csökkenés kialakulásában vagy úgy, hogy a nehéz követelményeknek való megfelelés miatti nehézségek mértékének tekinthetők. A kisfokú szociális (közösségi) támogatottságnak és a mozgásszervi betegségek okozta munkaképesség-csökkenésnek mindkét nemben észlelt összefüggése megegyezik más felmérések eredményeivel. A kismértékű szociális támogatottság egyrészt oka lehet a mozgásszervi betegségek kialakulásának (etiológiai/kóroktani szempont) másrészt a közösségi támogatás hiánya miatt
9 fokozza a krónikus mozgásszervi betegségek okozta károsodást. Ez utóbbi egyezik a már említett, a munkaképesség csökkenésére utaló szemponttal. A foglalkoztatás bizonytalansága és a mozgásszervi betegségek összefüggése megérthető egyrészt személyes nehézségek alapján, amelyek a munkahelyi feladatoknak a változó munkaképesség melletti teljesítésével kapcsolatosak, másrészt a mozgásszervi betegségekben szenvedő munkatársakkal kapcsolatos diszkrimináció reális felismerése alapján. A szakirodalom gyakran foglalkozik a hát- és deréktáji panaszokban szenvedő dolgozók munkahelyi elfogadottságának kérdéseivel. Ezeknél a betegeknél a munkaképesség csökkenése gyakori jelenség, ez viszont alapul szolgálhat a foglalkoztatás bizonytalanságával kapcsolatos félelmeknek. A munkahelynek vagy a munkakörnek ilyen okok miatt létrejött megváltozásait az USA-ban vizsgálták szintén kérdőíves felmérés során. A hát- és deréktáji fájdalmakról panaszkodó munkások 12,1%-a (az összes munkás 2,1%-a) számolt be olyan esetekről, amikor munkáját ilyen panaszok miatt félbe kellett szakítania. Emellett ezeknek a munkásoknak 9,6%-a (az összes munkás 1,7%-a) számolt be arról, hogy hátés derékfájás miatt a munkaköre megváltozott. Mivel a munkahely elhagyása nemcsak más munkakörbe való áthelyezéssel, hanem a munka abbahagyásával is bekövetkezhet, az utóbbi esetek figyelmen kívül hagyása csökkentheti ennek az összefüggésnek az erősségét. Ezeket a jelenségeket mind a munkaerőpiac, mind az egészségügyi problémák szempontjából tovább kell vizsgálni. A vizsgálat során a dolgozókat érő nagyfokú fizikai megterhelés és a mozgásszervi panaszok között talált kapcsolat összhangban volt a korábban leírt irodalmi adatokkal. A vizsgált vagy mozgásszervi betegségekben szenvedő dolgozók azonban a fizikai tényezőket eltérő módon értékelhetik. Számos, a testtartás és a súlyok emelésének hatására vonatkozó kérdőíves vizsgálatban nem találtak statisztikailag értékelhető összefüggést ezen hatások és a pszichológiai tényezők között. Ezért egyes szakemberek helyesebbnek tartják objektív mérési módszerek alkalmazását Az ilyen módszerek alkalmazásának azonban számos időbeli és technikai korlátja van. Más szerzők összehasonlították a munkaterhelést és a dolgozók által évek múlva kitöltött kérdőívek eredményeit és a kétféle adatcsoport között összefüggést találtak. Egyes módszereknél, például amikor a frankfurti felmérésben az ágyéki gerincoszlopot ért terhelést számszerűen határozták meg, a dolgozók által szolgáltatott adatokat egyszerűen nem lehetett nélkülözni. Természetesen mint minden emberi beszámolóból, a szubjektivitás ezekből az esetekből sem zárható ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gerinc megbetegedéseiben szenvedő dolgozók súlyosabbnak értékelik munkahelyi fizikai terhelésüket, mint azok, akik panaszmentesek. Az ún. keresztmetszeti (egy adott időpontra vonatkozó) vizsgálatok eredményeit zavarhatják a kérdésekre válaszolók aránya, a munkaerővándorlás, a mérési lehetőségek korlátozott volta és a más vizsgálatoktól való
10 időbeli eltérések. Ennek ellenére a nagy létszámot érintő felméréseknek (pl. az itt ismertetett kanadai egészségügyi felmérés) számos előnyük is van. Ezek a felmérések az adott terület lakosságának reprezentatív mintájára vonatkoznak, gyakran nagy válaszadási aránnyal, és ezért kimutatják a vizsgálat korlátait és az egészségpolitikai szempontból lényeges kockázati tényezőket. Eredményeik nem korlátozódnak bizonyos iparágakra vagy munkahelyekre, hanem felölelik a foglalkozások széles skáláját. A mintaszámok általában elegendőek az adott népességben előforduló alcsoportok vizsgálatára is, amint ezt a jelen felmérésben is vizsgálni tudták (a vizsgált jelenségek nemek közötti megoszlását). Az expozíció mértékének meghatározására alkalmazott különböző módszerek, amint az a frankfurti felmérésben is történt, lehetővé teszik az expozíció és a megbetegedések összefüggéseinek pontosabb feltárását, ezenkívül elősegíthetik a szükséges ergonómiai és műszaki beavatkozások megtervezését is. A populációkra vonatkozó felmérések gondos elemzése elősegítheti munka-hipotézisek kialakítását, mint ahogy az egyes összefüggésekre vonatkozóan a jelen felmérés esetében is megtörtént. A munkaképes populációban előforduló mozgásszervi betegségek gyakoriságának meghatározása, és az ilyen jellegű vizsgálatok feltételeinek megismertetése egyaránt hasznos lehet a gyakorló foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkaerőpiaci politika irányítói, valamint a témával foglalkozó kutatók számára. (Dr. Megyeri Miklós) Cole, D. C.; Ibrahim, S. A. stb.: Work correlates back problems and activity restriction due to musculosceletal disorders in the Canadian national population health survey (NPHS) data. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 11. sz Seidler, A.; Bolm-Audorff, U. stb.: The role of cumulative physical work load in lumbar spine disease: risk factors for lumbar osteochondrosis and spondylosis associated with chronic complaints. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 11. sz
A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenDr. habil. Czupy Imre
AZ ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSBAN ELŐFORDULÓ ERGONÓMIAI KOCKÁZATOK ÉS AZ ÁLTALUK OKOZOTT MOZGÁSSZERVI MEGBETEGEDÉSEK Dr. habil. Czupy Imre SOPRONI EGYETEM intézetigazgató egyetemi docens SZABADBAN VÉGZETT
RészletesebbenÖsszefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között
MUNKAVÉDELEM 1.4 Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között Tárgyszavak: váltott műszakos munka; nappali műszak; metabolikus szindróma; szérumlipid; vércukor; elhízás;
RészletesebbenA közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken Tárgyszavak: káros hatás; veszélyfelmérés; előrejelzés; kutatás; megelőzés; tájékoztatás. Emelkedő kockázatok kutatása
RészletesebbenFoglalkozási mozgásszervi megbetegedések megítélése az igazságügyi és biztosítás orvos szempontjából
Foglalkozási mozgásszervi megbetegedések megítélése az igazságügyi és biztosítás orvos szempontjából Dr. Keller Éva Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet Foglalkozási mozgásszervi
RészletesebbenAz ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok mozgatásával Tárgyszavak: ágyéki gerinc; diszkopátia; foglalkozási betegség; gerincterhelés;
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenTÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,
RészletesebbenMUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadó: dr. Kudász Ferenc
RészletesebbenA munkakörnyezet és a biztonsági tevékenység hatása a munkahelyi balesetek alakulására nyolc fafeldolgozó társaságnál
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 1.2 A munkakörnyezet és a biztonsági tevékenység hatása a munkahelyi balesetek alakulására nyolc fafeldolgozó társaságnál Tárgyszavak: foglalkozási baleset;
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata
1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak
RészletesebbenAdalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 3.2 Adalékok az önálló térdartrózis foglalkozási betegséggé való nyilvánításához Tárgyszavak: térdartrózis; térdelés; emelés; cipelés; foglalkozási betegség.
RészletesebbenA mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése
A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.
RészletesebbenA túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése
ERGONÓMIA 5.6 1.4 A túlórázás, a kevés alvás és a nem végzetes akut szívinfarktus összefüggése Tárgyszavak: túlórázás; alváshiány; munkaterhelés; szabadnap; szívinfarktus. Már 1977-ben az amerikai halálozási
RészletesebbenA célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei
Keszi Roland A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei www.krolify.hu Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kisterem 2005.április 22. A célszervezetek számának időbeli változása (N)
RészletesebbenA vibráció mint kockázati tényező
A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenÉs rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák
RészletesebbenFelelősen, eredményesen, biztonságosan. A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai A Nemzeti Munkaügyi Hivatal
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenMunkaképességi Index értékek vizsgálata 45 év feletti magyar munkavállalói csoportokban
Munkaképességi Index értékek vizsgálata 45 év feletti magyar munkavállalói csoportokban dr. Kudász Ferenc*, dr. Nagy Krisztina**, Kővágó Zsófia*** *Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenA halláskárosodás összefüggése a dohányzással és a foglalkozási zajártalmakkal
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 A halláskárosodás összefüggése a dohányzással és a foglalkozási zajártalmakkal Tárgyszavak: halláskárosodás; zajártalom; dohányzás; egészségvédelem; káros
RészletesebbenJelentés a munkavállalói létszámról. részállású:
Jelentés a munkavállalói létszámról Foglalkozás-egészségügyi szolgálat neve: címe: orvosok száma: ápolók száma: alkalmazott egyéb személyek száma: Osztály A B C D főállású: részállású: Jelenleg ellátott
RészletesebbenHÁTSÉRÜLÉSEK. A kézi tehermozgatásból származó. csökkentésének lehetõségei MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1
MUNKABIZTONSÁG KATONÁKNAK 1 A kézi tehermozgatásból származó HÁTSÉRÜLÉSEK csökkentésének lehetõségei A Honvédelmi Minisztérium Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal kiadványa Összeállította: Fodor
RészletesebbenTüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK.2 Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében Tárgyszavak: PVC; por; porexpozíció; tüdőrák; foglalkozási betegség. A vinil-klorid monomer
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenA LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei MUNKABALESETEK ÉS MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSOK 2013. II. negyedév A LAKOSAZON
RészletesebbenKockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai
Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes
RészletesebbenMunkavédelmi oktatás
Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató
RészletesebbenTüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!
Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
RészletesebbenMUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA Magyarország 45 év feletti munkavállalóinak munkaképessége
RészletesebbenEurópai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Üdvözöljük! <Cég neve>
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Üdvözöljük! Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 1994. Európa Tanácsi rendelet 1996 óta mőködik székhelye Bilbao
RészletesebbenMiért kell csökkenteni a zajexpozíciót?
Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenAz alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.
Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenK Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.
K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy bíróságunk 2016. január 15- február 15 közötti időszakban az Önök segítő közreműködésével Ügyfél-elégedettséget
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
RészletesebbenÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI
ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat
RészletesebbenMunkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből
Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből BUDAPEST 2010. MÁRCIUS 23. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. június 13.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenA biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye
A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában
ERGONÓMIA 5.1 A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában Tárgyszavak: acélhengermű; derékfájás; ergonómia; foglalkozás-egészségügyi orvos;
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén
SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenKkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás
RészletesebbenNyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai
Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Magyarország korfája
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
RészletesebbenDSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában
RészletesebbenA psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit
A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink Dr. Hortobágyi Judit Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon alapuló, krónikus, gyulladásos bőrbetegség Gyakorisága Európában 2-3% Magyarországon
RészletesebbenA Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei
A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése
1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív
RészletesebbenVolt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
RészletesebbenKészítette: Galla Gyula
I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenViszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat
Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenX PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS
X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...
RészletesebbenA harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenZaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu
Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenA Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása
A Munkaképességi Index története, felhasználása, a Ház-modell. Tervezett országos Hálózat bemutatása Előadó: Dr. Kudász Ferenc szakorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAz gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%
Terápiahűség javulása Teljes éves egészségügyi költség A gyógyszeripar folyamatosan dolgozik olyan új gyógyászati segédeszközök kifejlesztésén, melyek megfelelnek a betegek elvárásainak, javítják a terápiahűséget
RészletesebbenZajcsökkentés az építőiparban
ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,
RészletesebbenEGÉSZSÉGNAP A KRÚDYBAN
EGÉSZSÉGNAP A KRÚDYBAN Gerinctorna - Tartásjavító gyakorlatok A gerincoszlopon öt szakaszt különböztetünk meg. A nyaki gerincszakaszt hét nyakcsigolya, a háti gerincszakaszt tizenkét hátcsigolya, az ágyéki
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenDr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter
Praxisközösségi szolgáltatások igénybevétele, lakossági attitűdváltás a Svájci- Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram kapcsán 2017.február 22. Szakmapolitikai Fórum Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos,
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai
A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A foglalkozási megbetegedések
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenBabes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06
Babes-Bolyai Egyetem Összefoglaló jelentés Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06 Project N : 2015-1-HU01-KA202-13551 Összefoglaló jelentés
RészletesebbenStatisztikai csalások és paradoxonok. Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc november 26. 1/31
Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc 11. előadás 2018. november 26. 1/31 A tojást rakó kutya - a könyv Hans Peter Beck-Bernholdt, Hans-Hermann Dubben: A tojást rakó kutya c. könyve alapján
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
RészletesebbenTájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése
Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Az elektív csípő- és térd-protézis műtéten résztvevő betegek tájékoztatásának vizsgálata Készítette: Fehér Mónika MSc ápoló hallgató Az elektív csípő- és térd-protézis
RészletesebbenA 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában
A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig minősítő neve: Vízvári László minősítő beosztása: főigazgató JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT
A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központ Budapest, 24. március A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI Köszönetnyilvánítás
RészletesebbenAz erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat
ERGONÓMIA 5.6 Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat Tárgyszavak: derékfájás; hiányzás; munkaalkalmatlanság; fizikai terhelés; pszichoszociális
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenMinőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása
Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség
RészletesebbenMiért betegebbek a szegény gyerekek?
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American
RészletesebbenBlumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz
Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.11.13. C(2018) 7433 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az 577/98/EK tanácsi rendelet szerinti mintavételes munkaerő-felmérés
RészletesebbenÚjonnan kialakuló nyakfájdalom előrejelzése a fizikai megterhelés és pszichoszociális tényezők alapján
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Újonnan kialakuló nyakfájdalom előrejelzése a fizikai megterhelés és pszichoszociális tényezők alapján Tárgyszavak: foglalkozási ártalom; nyakfájdalom;
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 09. január / A felmérés célja és módszere 09. januárjában a záróvizsgán részt vett szociális munka
Részletesebben