Tállyai Zempléni Árpád Óvoda és ÁMK

Átírás

1 Tállyai Zempléni Árpád Óvoda és ÁMK 3907 Tállya Mátyás király út 2/A Telefon: OM: ÁTDOLGOZOTT HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 2018

2 Tartalomjegyzék JELEN PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKAT SZEPTEMBERÉBEN FELÜLVIZSGÁLTUK ÉS A SZÜKSÉGES VÁLTOZTATÁSOKAT ELVÉGEZTÜK... 1 I. BEVEZETÉS... 1 ALAPÉRTÉKEINK A NYITOTTSÁG, IGÉNYESSÉG, OPTIMIZMUS, ÖNÁLLÓSÁG, EGYÜTTMŰKÖDÉS, HAGYOMÁNYÁPOLÁS, TOLERANCIA, A KÜLÖNBÖZŐSÉG ELFOGADÁSA. A KÖLCSÖNÖS TISZTELET, AZ EGYMÁS IRÁNTI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, MINT KIEMELT ÉRTÉKEK ALAPVETŐEN MEGHATÁROZZÁK INTÉZMÉNYÜNK MŰKÖDÉSÉT II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 4 II.1. GYERMEKKÉP... 4 II.2. ÓVODAKÉP... 5 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI... 7 III.1. AZ EGÉSZSÉG ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA,... 7 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM (BŐVEBBEN LÁSD MELLÉKLET)... 7 Az egészséges életmódra nevelés feladatai az óvodában... 8 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 8 III.2.AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI- ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS III.3. AZ ANYANYELVI -, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS III.3.1. Célunk III.3.2. Feladat III.3.3. A fejlesztés tartalma III.3.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI IV.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK IV.2. TÁRGYI FELTÉTELEK IV.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1. A JÁTÉK V.1.2. A játék célja V.1.3. Feladatok V.1.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére V.2. VERS, MESE V. 3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC V.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA V.5. MOZGÁS, TESTNEVELÉS, MOZGÁSOS JÁTÉK V.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE,MATEMATIKAI TAPASZTALAT V.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK V.8. TANULÁS VI. AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MEGHATÁROZZA VI.1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA VI.2. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVEI VI.3. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK VI.4. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK VI.4.1. Az óvodavezető feladata VI.4.2. Az óvodapedagógus feladatai:... 61

3 VI.5. KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI VI.5.1. A szülők tájékoztatása VI.5.2.Kapcsolattartás a közoktatási intézményekkel és egyébb szervezetekkel: VI.6. A NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYAR NYELVŰ INTÉZMÉNYEI KÖZÖTTI OKTATÁSI TÉR KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A KÜLHONI MAGYAR ÓVODÁKKAL KAPCSOLATÉPÍTÉSRE TÖREKSZÜNK ÉS -LEHETŐSÉGEINK SZERINT-SZAKMAI KAPCSOLATOT TARTUNK FENN VI.7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Célunk: VI.7.1. Sajátos nevelési igényű gyermek VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VII. 1. A PROGRAM HATÁLYA, HATÁLYBA LÉPÉSE

4 Jelen pedagógiai programunkat szeptemberében felülvizsgáltuk és a szükséges változtatásokat elvégeztük I. BEVEZETÉS A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 363/2012. (XII.17.) sz. kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról I.melléklet a 363/2012. (XII.17.) sz. kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX.Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1

5 A Nevelési Program készítésekor figyelembe vett dokumentumok: Óvodai nevelés országos alapprogramja, Fenntartói Társulás óvodáinak előző Helyi Nevelési Programja, Alapító Okirat, Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, Integrált Pedagógiai Rendszer, továbbá a szakmai helyzetelemzés, partneri elvárások és a szakmai pedagógiai hagyományaink. Az óvoda hivatalos elnevezése : Tállyai Zempléni Árpád Óvoda és ÁMK 3907, Tállya Mátyás király út 2/A OM: tallyaovi@fr .hu Intézmény vezetője: Kardosné Hetzi Mónika Intézményvezető helyettes: Drozsnyik Péterné Az Alapító Okiratban foglaltak alapján, az intézmény alapfeladata (a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény pontja szerint): - az óvodai nevelés - a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, - a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, - a többi gyeremekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása. A település és az óvoda rövid bemutatása: Tállya egyedülálló építészeti és természeti adottságokkal rendelkezik és még mindig élő és összetartó közösséggel büszkélkedhet. Tállya egykori mezőváros, a Rákóczi-féle szabadságharc idején a kurucok egyik fő bázisa volt. Bár nem nagy település, rengeteg látnivalóval büszkélkedhet Az alig kétezer fős település nagyon szép, épített örökséggel rendelkezik, és ma is fontosnak tartják, hogy ezt óvják és őrizzék. Községünket erdő, szántóföld, gyümölcsös, a hegyoldalakon szőlő határolja. 2

6 Óvoda: szeptemberében az Európai Uniós pályázat révén felújított óvodába költöztünk, ahol az udvarunk tágas, játszóhelyek kialakítottak, homokozó, mászókák, pihenőhelyek, virágosládák találhatók. Óvodánk tágas, a kornak megfelelően berendezett csoportszobákkal, az emeleti szinten fejlesztő-, és tornaszoba áll a gyermekek és a velük foglalkozó felnőttek rendelkezésére. Minden csoportnak külön bejárata, öltözője, mosdója van, ami nagyon ideális Az udvari játékok bővítése folyamatban van. Napos és árnyékos részek jól elkülönülnek. A tágas udvar, az év minden szakaszában biztosítja a gyermekek számára a szabadban a játék lehetőségét A játékok, sportszerek biztonságára folyamatosan figyelünk. Az óvoda épületéhez vezető utak burkoltak. Óvodánk komplex akadálymentesített épület. A gyerekek rendelkezésére áll egy fedett terasz is, biztosítva a változatos tevékenységhez szükséges színteret. Óvodánkban helyi gyerekek járnak, 2018/2019-es nevelési évet két vegyes korosztályú óvodai csoporttal kezdtük meg. A helyi óvodai programunk alapelvei és a fejlesztés célja: Pedagógiai programunk az óvodai nevelés országos alapprogramjára, a helyi nevelési értékekre, hagyományainkra épül, ötvözve azokat a korszerű pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeivel. Célunk, hogy az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottak és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján a (2,5) 3-7 (8) éves ép és integrálható sajátos nevelési igényű gyermekek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek. A meglévő hátrányaik csökkenjenek, egymás elfogadásával feljődjenek a közösségben. Óvodánkban a nevelés befogadó, gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek arra, hogy önmaguk értékeit felismerhessék, saját lehetőségeikhez mérten megfelelően fejlődhessenek. Célunk, hogy az integrálható SNI-s gyerekek és a migráns gyermekek érzelmileg kötődjenek kortársaikhoz. Ez az Énképük és önértékelésük pozitív irányba történő fejlődését eredményezi. Sajátos nevelési igényük szerinti környezet kialakítására, és a szükséges tárgyi feltételek megteremtésére törekszünk. Együtt nevelésükkel a gyermeki előítélet-mentességére építünk. Ezzel a természetes, elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint 3

7 azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a különbözőség természetesnek tekintése, valamint egymás pozitív tulajdonságainak értékelése. Célunk, hogy a szülők megismerjék a nevelőmunkánkat, a családi nevelést kiegészítve, együttműködve neveljük a gyermekeket. Alapértékeink a nyitottság, igényesség, optimizmus, önállóság, együttműködés, hagyományápolás, tolerancia, a különbözőség elfogadása. A kölcsönös tisztelet, az egymás iránti felelősségvállalás, mint kiemelt értékek alapvetően meghatározzák intézményünk működését. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP II.1. Gyermekkép A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki, szellemi és szociális szükségletei vannak. Fejlődésük önmagukhoz mérten folyamatos, amelyben természetes módon megmutatkozhat a kiemelkedő ugrásszerű fejlődés, a stagnálás, vagy az esetenkénti visszaesés is. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a különbözőség természetesnek tekintése, valamint egymás pozitív tulajdonságainak felismerését. A gyermekeket az elfogadásra, tiszteletre, szeretetre, megbecsülésre neveljük. Olyan gyermeket szeretnénk nevelni az óvodáskor végére, aki: Szívesen jár óvodánkba, jól érzi magát a gyermekközösségben. Tisztelik a felnőtteket bizalommal fordulnak hozzájuk. Érzelmeit képes verbális és nonverbális módon kifejezni. Érdeklődő, szabályokat ismeri korának megfelelően betartja Testileg, lelkileg, szellemileg, szociálisan egészséges, fejlődőképes. Erősen kötődik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez, kreatív. Mozgása harmónikus, szívesen és sokat mozog. Tud egyedül és társakkal együtt játszani. Nyugodt, kiegyensúlyozott, érzelmileg gazdag, vidám. 4

8 Magatartás- és viselkedéskultúrája korának megfelelően fejlett, udvarias, illemtudó. Segítésre, együttműködésre képes, toleráns. Szereti, ismeri és védi természeti és társadalmi környezetét, annak hagyományait. II.2. Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely a gyermek három éves korától az iskolai tanulmányok megkezdéséig a családi nevelést kiegészítve elősegíti a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását a hátrányok csökkentését az eltérő egyéni sajátosságok figyelembevételével és gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról.arra törekszünk, hogy a gyermek egész személyisége alkalmassá váljon az iskolai életre, melynek eléréséhez sokrétő fejlesztő munkát és komplexitást alkalmazunk.. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, személyi és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integrációt. Multikultúrális nevelés: egyazon társadalomban élő különböző kultúrákkal való ismerkedés. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését és az integráció lehetőségét. Ebbe a körbe tartozik a kultúrák megismertetése mesékkel, dalokkal, szokásokkal, ünnepi alkalmakkal. Interkulturális nevelés: A migráns gyermekekkel való együttnevelést szolgálja más társadalomból, országból érkezett gyermekek integrálása esetén. Ebben az esetben is biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását erősítését az integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadság védelmét A befogadás olyan szemlélet, amikor elfogadjuk, hogy mindenkinek lehetnek nehézségei, mindenki szorulhat segítségre. A sajátos bánásmód, az esélyteremtés és a differenciálás lehetősége minden gyermeknek jár. Az egyenlő hozzáférés az óvodai nevelés teljes személyi- és tárgyi feltételeinek, tevékenységek, programok megkülönböztetés nélküli biztosítását jelenti minden gyermek számára. 5

9 Olyan óvodában neveljük gyermekeinket, ahol: - Biztonságos, szeretetteljes, családias, bizalmat keltő, egészséges, esztétikus, természetközeli. - Jól érzik magukat a gyermekek, sokféle tevékenységet kipróbálhatnak. - A legfontosabb tevékenység a szabad játék és a mozgás, tapasztalatszerzés - A gyermekek és a szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek mindenekfelett álló érdeke érvényesül. - A dolgozókra a hivatás szeretet, hitelesek, emberi kapcsolataikban példaadóak, toleránsak, a gyermekek és szülők tisztelete jellemző. - A nevelői közösség értékformáló (értékőrző, értékközvetítő, értékteremtő). - A szülők érdeklődők, aktívak, együttműködők gyermekeik érdekében. 6

10 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Biztosítjuk a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, valamint szükségletei kielégítésre fókuszálunk. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi, lelki, szellemi és szociális, szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - Az egészséges életmód alakítása, - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. III.1. AZ EGÉSZSÉG ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM (bővebben lásd melléklet) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi fejlődésének elősegítését valamint az egészséges életvitel igényének alakítását jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái közül a legegészségesebbet válassza. Az egészség fejlesztése kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. Az egészség védelme tanítható, fejleszthető. Ezeket figyelembe véve az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat vonatkozik a testi, a lelki és szociális nevelő tevékenységre. A modern értelmezésű egészségnevelés széleskörűen készíti fel az óvodás gyermeket az egészségvédelmére: edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi, akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési készségét. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre az óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie. 7

11 Az egészséges életmódra nevelés feladatai az óvodában Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés - különösen a magas cukortartalmú ételek, italok, a magas só-és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése. Az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása - A gyermek gondozása, mozgásigényének, és testi szükségleteinek kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A szülővel, óvodapedagógussal együttműködve, megfelelő szakember bevonásával a prevenció és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Az egészséges táplálkozás: Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. A helyes étkezési szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb 8

12 jellemzőit, összetevőit/pl. a mozgásigény kifejlesztését,az alapvető személyi higiénés ismeretek elsajátítását és begyakorlását./ A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása, mivel az óvodás gyermek fejlődésének egy olyan periódusában van, melyre jellemző a nagy fokú és rendszeres fizikai aktivitás, a szervezet gyors növekedése, ami ennek megfelelő tápanyagfelvételt tesz szükségessé. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alap élelmiszercsoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. A gyermekek gyakran fogyasztanak tejtermékeket, és az idénynek megfelelő gyümölcsöt és zöldségeket. Óvodánkban az étkezéseket kötött keretek között szervezzük. Az intézményben tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. Igyekszünk meggyőzni a szülőket, hogy töröljék gyermekük étkezési szokásrendjéből a túl cukros, sós, zsíros ételeket. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt - életkori fejlettségüknek megfelelő szinten, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak. Az óvoda és a pedagógus feladatai: - a kulturált étkezési körülmények biztosítása. -Óvodai napirend keretében az óvónők a dajkákkal együttműködve ismertetik meg a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. -Az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot teremteni az ételek elfogyasztásához. Intenzív rágásra ösztönözni. -Folyadék folyamatos biztosítása. - Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával ismertetjük meg a gyermekeket. -Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállításának irányítása a dajka feladata -Fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára - A szülőkkel, támogatókkal közösen hetente gyümölcs- és zöldség-napot tartunk -Tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). 9

13 -Minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak, kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak. - Ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek. Szívesen kóstolnak meg új ízeket. - Ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét. - Az óvodába nem hoznak szénsavas üdítőt, chips-et a gyermekeknek. A mindennapos testnevelés, testmozgás: A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladatunk, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A játék, a mozgás segíti a gyermeket önmaga és a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A felfrissítő, edző mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Emellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozást is tartunk hetente. A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban, de óvodánk jó adottságának köszönhetően fedett terasszal rendelkezik, ahová akár eső esetén is kitudunk menni levegőzni. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. A hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartás, ezért a szervezett tornafoglalkozások keretében prevenciós, fejlesztő tornagyakorlatok végzésével segítjük a gerinc deformitások megelőzését. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. Az óvoda és a pedagógus feladatai: A gyermekek egészséges fejlődése érdekében azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-ellenálló- és alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és állóképességüket. 10

14 Az udvar lehetőségeinek kihasználása a gyermekek nagymozgásának fejlesztéséhez (járás, futás, kúszás, mászás). Minél több alkalom biztosítsa a szabad mozgásra, mivel ez gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgás-tevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosítani a gyerekeknek a fokozatosságot betartva. A nyári napirend alakításánál az egész napos levegőn való tartózkodásra törekvés (kivétel az erős napsugárzás miatt a óra közötti időszak). Az általános balesetvédelmi szabályok megismertetése, begyakoroltatása és ellenőrzése a gyermekek biztonságának és egészségének védelmében. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. - Képesek harmonikusan együttműködni társaikkal mozgásos tevékenységekben. - Örömként élik meg a közös (játékos, sportos) mozgást. - Kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük legyen összerendezett. - Ismerik és biztonságosan használják a mozgásfejlesztő és mozgásos tevékenységekhez szükséges eszközöket. - Tartózkodjanak szívesen a szabad levegőn, és váljon természetes igényükké a szabadban való mozgás. A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKHEZ VEZETŐ SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE A dohányzás megelőzésének feladata: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda egész területe dohányzásmentes terület. A szülőket is ösztönözzük arra, hogy pozitív példát mutassanak a gyerekeiknek. 11

15 Ajánlott tevékenységek: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). A BÁNTALMAZÁS ÉS ERŐSZAK MEGELŐZÉSE A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, mely veszélyt jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. 12

16 Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. BALESETMEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. Elsősegély doboz kötelező minden óvodában. Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy 13

17 hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszerek: a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Védő-óvó előírások: Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekekkel- az óvodai nevelési év, valamint- szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetjük a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük. SZEMÉLYI HIGIÉNÉ: A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos szokás rendjével. A személyes higiénéhez hozzátartozik a - testápolás, - öltözködés, - pihenés. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja. A higiénés szemlélet átadása tehát nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekeknek a tevékenység ellátására. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre. Az óvoda és a pedagóus feladatai: A tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség és technika begyakorlása. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk: a kézmosás szokássá fejlesztése, valamint a legintimebb higiénés tevékenység, a WC és a WC-papír használatának megtanítása. Az óvónő, a gondozónő és a dajka részt vállal ennek begyakoroltatásában. 14

18 A tisztaság alapvető fontosságát specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. A test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre szintén megtanítjuk a gyermekeket. A saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés) használatára szoktatás. A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t. - Vegyék észre bepiszkított kezüket, bőrüket és azt kellemetlennek, zavarónak, a tisztaságot pedig kellemes állapotnak érezzék. - Csak a saját felszerelésüket használják. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. - Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt - Segítsenek a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Öltözködés Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. Az öltözetnek igen fontos része a váltócipő, legyen hajlékony a talp, széles az orr-rész, és megfelelő a méret. Ne akadályozza a láb mozgását. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása. Technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, cipzározás, kifordítás. Saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének gyakorlása, A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az öltözködés egyéni tempó szerinti végzésére. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Teljesen önállóan öltöznek. 15

19 - Képesek megválasztani a helyes öltözködési sorrendet. - Önállóak az adott hőmérsékleti viszonynak megfelelő ruházat kiválasztásában. - Képesek önállóan változtatni ruházatukon az időjárásnak megfelelően. - Ismerik saját ruhájukat és azt mindig a jelükhöz teszik. - Tudnak cipőt fűzni és kötni, valamint ruhájukat ki- begombolni. - Segítenek a kisebbeknek az öltözködésben. Pihenés A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom és kényelmes ruházat. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (megfelelő napirend) Óvodánk napirendje: Időtartam Tevékenység 6:00-8:30 A korán érkező gyerekek összevont csoportba fogadása 8:30-10:00 Gyülekezés.Gondozás. Közös játék. Kezdeményezett tevékenység, játékba integrált tanulás. Mindennapos testnevelés, folyamatos tízórai Játék, kezdeményezés, különböző tevékenységek, kötelező foglalkozások, séták, megfigyelések, levegőzés Ebéd. Fogmosás Délutáni nyugogt pihenés. Nagycsoport második félévben nem alszik Mozgás, uzsonna, közös játék, levegőzés, egyéb tevékenységek. Egyedül járók indítása, folyamatos hazamenés. A pihenéshez nyugodt, meghitt légkör biztosítása a csoportok hagyományainak megfelelően: éneklés, zenehallgatás, mesélés elalvás előtt. Figyelünk az egyéni szokásokra is, engedjük az otthoni kedvencek kel való alvást. 16

20 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Tevékenységüket önállóan is képesek az óvodai napirend szerint végezni. Ismerik és betartják a szabályokat. Nyugodtan, csendben pihennek minimum 1 órát. KÖRNYEZETI HIGIÉNÉ A világszinten egységesülő, globalizált világ a természet megvédését, a hulladék kezelését, az energiával való takarékosságot is beemeli az óvodai nevelés kompetenciájába. Az óvoda és a pedagógus feladatai: A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A környezet fenntarthatóságának érdekében a gyermekeket az energiával való gazdálkodásra és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nevelni. Az óvoda tisztaságának megóvása. Az óvoda épületének és környezetének szépítése, virágosítása. A foglalkoztató termek szellőztetése. A helyes fűtés és világítás biztosítása. Takarékoskodás az energiákkal: víz, gáz, áram, papír. Dajkák: Az udvar tisztántartása, gondozása. A helyiségek, mellékhelyiségek takarítása. A foglalkozási eszközök higiéniája, rendben tartása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, ismerik a rendetlenség megszüntetésének módját. Megfelelően használják az óvoda épületének helyiségeit, valamint a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök). Takarékoskodnak a vízzel A gyermekek részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények, növények óvása). 17

21 III.2.AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI- ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Legyen minden csoportnak egyéni arculata, hagyománya, szokásrendszere, ami mélyíti a csoporthoz tartozást. Az óvodába való befogadás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához, a dolgozókhoz fűződő viszonyát, érzelmi kötődését. A befogadás optimális körülmények esetén is kritikus időszak. Minden gyermek másképp reagál az óvodába lépés tényére. Új környezetet, új felnőtteket kell megismernie, új óvodai szokásokat kell elsajátítania, nélkülözni kell a családtagok biztonságot nyújtó közelségét. Az óvodába való beilleszkedés egy hosszú folyamat, átmenet, ezért fontos az óvodába lépéskor a kedvező érzelmi hatások érjék. Különös gyengédséggel, türelemmel, szeretetteljes, elfogadó magatartással segíthetjük a gyermekkel való érzelmi kötődés kialakulását. Megengedjük, hogy a gyerekek kedvenc játékukat, vagy a szívükhöz nőtt kedves dolgot magukkal hozhassák. A gyermekkel való kapcsolat alakulásához fontos a szülő bizalmának elnyerése is. Ő tud leginkább segíteni abban, hogy az óvodapedagógus minél többet megtudjon az óvodás otthoni szokásairól, amely információk birtokában az óvodai beilleszkedést segíteni tudja. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (az együttérzés,a segítőkészség, az önzetlenség a figyelmesség), és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás- és normarendszer megalapozása. Úgy kell az együttélés szokásait kialakítani, azaz a normákat megalapozni, hogy eltérő, sokszor egymással ellentétes szemléletű családok gyermekeit kell együttnevelnünk. A közös együttlétek, a közösen végzett munka erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg. Az egyén és a közösség viszonya, az egyéni bánásmód és a közösségi nevelés a csoportban egyaránt fontos. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük a nemzeti identitástudat, a keresztény kultúrális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődést, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. 18

22 A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, és az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A kapcsolatok erősítését szolgálja a megbecsülés, megértés és a kompromisszumkeresés. Minden gyermeknek biztosítjuk a személyes perceket, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítsük. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek példája, és az a szemlélete, ami a sikert észreveszi, és a sikertelenséget segít elviselni. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében ( SNI-s,BTMN, HH, HHH) szükség szerint különösen jelentős az óvodapedagógus együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Ezek a gyerekek fokozott törődést, gondoskodást igényelnek. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a csoportjában az egyéni bánásmód biztosítása érdekében szakmai megújulás, továbbképzés, szakemberrel való konzultáció keretében készüljön fel. III.2.1. Célja A személyiség, az én kifejlődése során optimális kapcsolat alakítása a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel. Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés, az akarati élet és a jellemvonások alakítása során, a gyermeki egyéniség tiszteletben tartásával. - A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. - A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése. - A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. - A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése. - Az érzelmi intelligencia formálása. III.2.2. Feladat: Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A környezet otthonos, hangulatos, esztétikus kialakítása. Az óvodapedagógus személyisége érzelem-gazdag, empátiát sugárzó, odafigyelő, anyapótló, modell értékű legyen. 19

23 Az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek alakítása. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Társas kapcsolatok formálása, segítése, az összetartozás élményének mélyítése. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére neveljen. A családokkal való együttműködésre törekvés, a kapcsolattartás széles skálájának kihasználása. Nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Migráns gyermekek és családjuk beilleszkedésének segítése Felnőtt gyermek közötti kapcsolat A felnőtt-gyermek kapcsolat alapja és háttere a pedagógiai munkánk. Az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolat építőpillére lehet az új megértésének, az élmény feldolgozásnak, a szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának, s a konfliktushelyzetek megoldásának. Fontos érzelmi támaszt nyújtó, meleg nevelői attitűd. Az óvónő személyisége modell értékével hat. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónő érzelmeire. Egy- egy gyermekre szándéka ellenére is hatnak a csoporton belüli kapcsolatok. Éppen ezért igyekezzen minden gyermekhez szeretettel, megértéssel odafordulni. A jól kialakított kapcsolat hatására a gyerekek megérzik, megértik, hogy az óvónő mit tart helyesnek, mit, miért utasít el. Ennek alapján a gyermek kezdetben érzelmileg, később belátás alapján azonosul az értékrenddel, amit az óvónő közvetít. A gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjék, követeléseiben vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét, törekvéseit, de tartsa szem előtt fejlesztésük feladatait is. Az óvónő és gyermek kapcsolatának alapvető követelménye, hogy ebben a kapcsolatban az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása, legyen határozott, következetes, minden gyermek számára elfogadó és toleráns, tehát minta értékű. 20

24 Gyermek-gyermek közötti kapcsolat Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy őt számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá. A szocializációban a kortársi kapcsolatoknak nagy hatása van. Az óvodai nevelés - a családi nevelésen túl - semmivel sem pótolható szocializációs színteret biztosít a gyermek számára. A szocializáció folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek én" tudata megerősödjék, én- képe a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék, egyetlen gyermek se tűnjön el észrevétlenül a csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermekek helyzetébe. Ez elősegíti, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az én és a másik elkülönüljön. A gyerekek tanulják meg a konfliktusok kezelését. Beavatkozásra csak akkor kerüljön sor, ha a gyerek veszélyben van. Fontos, hogy a gyermek elfogadja társaiktól eltérő külsejét viselkedését különleges állapotát. Arra törekszünk, hogy az óvodába, - de más csoportba - tartozó gyerekek is érezzék, hogy összetartoznak. Ezt közös tevékenységek szervezésével érhetjük el. A néphagyományra épülő programunkban sok lehetőség adódik rá. Értékek, normák közvetítése A közösségi szokások feltételei annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. A szokások pozitív érzelmekhez kell, hogy kapcsolódjanak. Ismerjék a szokások értelmét, s a gyerekek egyre önállóbban alkalmazzák őket. Ezek utánzására az óvónő példaadással adjon mintát pl: köszönés, kérés. Az együttélés, a viselkedés érvényesítése Minden emberi együttlét alapja a kapcsolatban rejlő bizalom. Szeretetteljes magatartás, barátságos, biztonságos légkör biztosítása a gyermekek számára. Tiszteletadás alapvető követelmény: tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel, csoporttársakkal szemben. 21

25 Alakuljon ki a csoporttársak egymás iránt érzett és kinyilvánított megbecsülése. Figyeljenek társaik és a felnőttek munkájára, vigyázzanak a produktumra. Tevékenységeik során gyakoroljanak tapintatos viselkedést (pl.: vigasztalják szomorú társukat). Legyenek figyelmesek, éljék át, majd váljék szokásukká, a mások számára szerzett öröm. Legyen alkalmuk a segítségnyújtás számtalan formájának megélésére (segítsenek a társuknak). Legyenek türelmesek, tanulják meg vágyaikat, kívánságaikat késleltetni. Tapintatos nevelői magatartással neveljünk önfegyelemre. A gyermek az egyéni céljait a csoportnormákhoz alkalmazva valósítsa meg, ha ehhez szükséges rendezze át elképzeléseit, vagy próbáljon eltérni eredeti szándékától. Alakuljon ki önértékelése az óvodai élet tevékenységrendszerében. Képes legyen kudarctűrésre. Színterei: Beszoktatás-befogadás Az első találkozás az óvodával, minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A kisgyermekben bizonytalanságot, elveszettségi érzést" kelthet a számára idegen környezet. Ezért kiemelten kezeljük gyakorlatunkból és tapasztalatainkból adódóan a gyermekek befogadását, annak előkészítését és folyamatosságát. A beíratást követően, családlátogatás során megismerkedünk a gyermekkel, szüleivel, a környezetével. Beszélgetünk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól. Lehetővé tesszük, hogy ellátogassanak az óvodába, ismerkedhessenek a leendő óvó nénikkel, a környezettel. Óvoda kezdéskor a gyermek igénye szerint a szülővel együtt kezdi óvodai életét - anyás illetve családos beszoktatással. (Folyamatosan, fokozatosan egy- egy óra, egy- egy nap, egy vagy két hét). A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonsági érzésüket fokozó eszközeiket magukkal hozhatják. 22

26 Hagyományok ünnepek Ezek a közös tevékenységek a gyermek fejlődésének elősegítője. A készülődés, tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Programunkban a népi hagyományokhoz kapcsolódva alakítjuk óvodai ünnepeinket. Fontos, hogy a gyerekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, ami a mindennapi élettől eltérő legyen, és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra (sütés, közös díszítés, kirándulások), más részük az egész óvodára kiterjed ( Luca nap,karácsonyi ünnepség) Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek: a gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, gyermeknap, anyák napja, évzáró), a természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek (szüret, Mikulás, Luca, karácsony, farsang, húsvét, ) társadalmi ünnepek (nemzeti ünnepek, idősek napja). Az ünnepek fényét emeli a feldíszített óvoda. Az érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, az ünnepi együttlét. Igyekszünk kerülni a gyermekekre nézve megterhelő, a szorongással együtt járó szerepléseket. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat. Ez azonban nem jelenthet terhet sem a szülő, sem a gyermek számára. III.2.3. A fejlettség várható jellemzői óvodáskor végére - Kialakul a gyermek én" tudata, én érvényesítési törekvése. Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre. Elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. Szívesen tevékenykednek együtt társaikkal, elfogadják és betartják a tevékenység által megkívánt magatartásformákat. Érvényre tudják juttatni akaratukat. Érdeklődjenek egymás iránt, legyenek tekintettel egymásra. Figyeljenek egymás játékára, alkotására, hallgassák meg a felnőtteket, társukat. Legyenek türelmesek, önállóan keressék a segítségnyújtás formáit. Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai. Örüljenek a közösen elért sikernek. 23

27 Bízzanak önmagukban és társaikban. Legyenek udvariasak, köszönjenek, vendéget hellyel kínálják. Segítsenek egymásnak és a kisebbeknek, öltözködés, étkezés, séta közben. Alkalmazkodjanak a szabályokhoz Feladattudatuk kialakult. Készen álljanak az iskolai élet és a tanító elfogadására. A viselkedés normák épüljenek be személyiségükbe és képesek legyenek a megegyezésre. III.3. AZ ANYANYELVI -, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakításabeszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvét fenntartjuk, ösztönözzük. A gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére nagy figyelmet fordítunk. A gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. További feladatunk a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése,valamennyi értelmi képesség,különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. 24

28 III.3.1. Célunk Az anyanyelv ápolása, a szép, magyar beszéd elsajátítása. A nevelés egészében, a tevékenységek minden formájában a fejlesztési lehetőségek kiaknázása. A gyermek beszédkedvének felkeltése, fenntartása, kommunikációjának fejlesztése. A beszédhallás, szövegértés, az értelmi képességek fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. A gyerekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítsanak el, melynek hatására értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó és váratlan helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudják oldani, tudjanak alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, képesek legyenek eligazodni a világban. III.3.2. Feladat Oldott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. Személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. Változatos tevékenységek, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. A gyermekek kíváncsiságára, egyéni érdeklődésére építés. A gyermekek szókincsének bővítése. Különféle bábok készítése Anyanyelvi játékok, folytatásos mesék, történetek kitalálása, folytatása Beszédmegértés fejlesztése (szóértés, mondatértés, szövegértés). A kommunikáció különböző formáinak, a verbális és nonverbális csatornák elemeinek fejlesztése. Beszédtechnika, a helyes kiejtés fejlesztése, gyakorlása. A gyermeki kérdések ösztönzése, megválaszolása. A gyermekek beszédfejlődési, értelmi képességekben való lemaradásának feltárása, fejlesztése, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségével. Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése, gyakorlása terén. 25