A VEZETÔI DÖNTÉSHOZATAL ETIKAI KONFLIKTUSAI

Átírás

1 BRKONYI Károy VEZETÔI DÖNTÉSHOZTL ETIKI KONFLIKTUSI II. RÉSZ stratéga dötéshozó számára haszos ehet, ha tsztába va az etka kofktusok természetéve, veszéyességéve, ha fekészü azok kezeésére és feodására. ckk az etka, deoóga, erköcs fogamaak áttektése utá az etka kofktusokka, azok osztáyozásáva, majd a megodás foyamatava fogakozk. z üzethez a kucsszó a becsüetesség. Ha képesek vagyuk errô megfeedkez, mde köyebbe megy (Groucho Marx) vezetô dötések meghozataáá egyre fotosabb az a követeméy, hogy azok e csak az írott szabáyokak, haem az etka követeméyekek s feejeek meg. E követeméy meôzése egyre gyakrabba vezet kofktusokhoz. Egy gobazát vágba agyobb a küöbözô kutúrák taákozásáak és az etérô értékredek ütközéséek az eséye: ez pedg már ömagába s megöve az etka kofktusok kaakuásáak vaószíûségét. Etka az üzet éetbe: a játék metafora Létezek oya ézetek, meyek szert az üzet éetbe a jóró és rosszró vaott fefogások etérek a társadaomba egyébkét efogadott etka evektô. míg p. a cv éetbe eíték a hazugságot, addg az üzet éetbe ezt efogadhatóak tartják, mdaddg, amíg em sért a törvéyt. E ézet képvseô az üzet éette kapcsoatba a játék metaforát vaják. Ha vaak beép az üzet váakozások vágába, akkor az oya, mtha egy futbacsapathoz csatakozott voa, és mdet megtesz a gyôzeemért, a skerért az adott játék kerete között. P. a abdarúgásba (a váakozásba) specás szabáyok urakodak, ameyek betartása feett a bíró és a abdarúgó-szövetség (a váakozás esetébe a kormáy, a hatóságok) ôrködek. meyybe a játékosok a szabáyokat és az etka eveket em tartják be, a csapatot vagy a játékost megbütetk (a váaat bírságot fzet, eadása csökkeek, az egyé eveszt áását). csapat verseyez az eefeekke a bajok címért, a jó heyezésért (a váakozás a jobb értékesítés mutatókért, a pac részesedésért), ameyre azt a verseyszabáyok (törvéy keretek, a tsztességes pac versey etka vsekedés szabáya) megegedk. cé a gyôzeem (a proft maxmáása). csapat edzôje (a váaat vezetôje, vezérgazgatója) fekészüés tervet készít (üzet terveket, stratégát a másk odao), feeôsséget váa a skerért, értéke a játékosok tejesítméyét: bütet és jutamaz (váaat értékeô és ösztözô redszerek). metafora azoba csak eddg a potg aaóg az üzet sztuácóva. sportba csak azt a szabáytaaságot bütetk, amt a bíró észrevesz ha em, a játék megy tovább. Ezek mtájára a váaat s megtehete mdet, amt a kormáy, a feügyeô hatóság, az adóhvata em vesz észre? abdarúgásba a játékosak maradéktaau be ke tarta az edzô utasításat. Vajo ugyaez á a váaatra s? Fetéteü tejesíte ke-e a fôök utasításat, akkor s, ha azok yvávaóa szabáytaa, törvéytee vagy etkáta vsekedésre voatkozak? paracsra tettem védekezés még a háborúba sem egy erôs és meggyôzô védekezés forma, a váaat közegbe pedg végképp em az (em ehet a váaat mûködésért váat feeôsséget kzáróag a herarcha csúcsá évôkre háríta). Ha a abdarúgó csapat gyôz vagy veszít, a következméyeket ôk maguk évezk vagy szevedk e. váaat azoba egy kompex köryezetbe mûködk: skere 25

2 vagy kudarca számos stakehoder-t ért, dötése, vsekedéséek következméye szées körbe gyûrûzek. futbacsapat egy dôbe mdg csak egy eefé ee ép páyára és mdkét csapat ugyaazo (mdek áta efogadott) szabáyok szert játszk. ma gobás köryezetbe a váaatok vszot agyszámú oya eefée (verseytárssa) taáják magukat szembe, akk más kuturás háttérre, más gazdaság szabáyok és etérô etka evek aapjá épek a küzdôtérre. játék metafora akamazása az üzet éetbe meg em egedhetô módo eegyszerûsít az etka szerepét. z egyét szte kktatja az üzet etka demmábó, passzív szerepre kárhoztatja, hoott a vaóságba etka kérdésekbe mdg az egyé játssza a fôszerepet. Evárja az egyétô, hogy fetartás ékü fogadjo e mde formás és formás etka evet, függeteü attó, hogy azokka egyetért vagy sem, vagy hogy azok között az kozszteca feá-e vagy sem, vagy hogy ezek az evek egyátaá egybeesek-e a társadaom áta efogadott ormákka. Evárja az egyétô, hogy fetartások ékü tegye meg mdet a szervezetért, még ha az az egyé vagy a társadaom efogadott etka eveve ütközk s csak e kapják rajta E fefogás szert, ha egy új akamazott beép egy céghez, e ke feejtee mde korább megítéését jóró és rosszró, és e ke fogada fetéte ékü a váaatá urakodó megítééseket. z az ááspot tehát, mszert az üzet etkába más evek érvéyesüek, mt a társadaom egészébe (p. a játék metafora mtája), em tartható. Ez a fefogás oya egyéek számára vozó, akk kerük a rázós dötéseket, em szívese váaak feeôsséget dötésekért. Etka, deoóga, erköcs Egy másk skoa egy fordított megközeítést akamaz: hogya akamazható az egyé etkája az üzet éetbe? Eszert a váaat etkát az egyéek formáják, ôk járuak hozzá kaakításához. játék metaforáva eetétbe a gyôzeemért em megegedett mde, amt em veszek észre, em követjük evteeü a fôök utasításat, tektette vagyuk a harmadk fére s. z üzet etka az egyé etka evek és a szervezet céok között terakcó eredméye. z üzet dötésekek mdg va etka dmezója s! z egyé etka égy pére yugszk (1. ábra). Egyk aapját az értékek képezk: mkét ítéjük meg a jót és a rosszat, a másk pér a moratás: hogya közeítük az etka kofktusok megodásához. harmadk oszopa az deoóga azo értékek öszszessége, ameyek eírják deákat, eszméket, de ezek meett az egyé etka formáásába agy szerepet játszk a tapasztaat. Moratás: z etka kofktus megodásához haszát átaáos megközeítés, a haszát etka evek kogomerátuma. Ideoóga: azo értékek összessége, ameyek a társadaom deát, eszmét írják e (p. a szabad váakozáshoz eegedhetete a magátuajdo, a versey, a pac és az gazmodás ). Értékek: a jóró és a rosszró akotott ítéetek, ameyek az etka aapjat képezk (p. a hazugság etéedô ). Etka: a jóró és a rosszró vaott evek, ameyek akamazása befoyásoja vsekedésüket, vaamt mások vsekedéséek megítéését. z egyé etka ormá más egyéekke (a csaád tagjava, mukatársakka, barátokka stb.) vaó terakcókbó, vaamt küöbözô értékformáó tézméyekke vaó köcsöhatásbó származak. Így hatak rák p. a vaás, az oktatás redszer, a kutúra stb. Vaamey szegmes hozzájáru a jóró és a rosszró vaott evek formáásához. Mdezek eeére, hogy etka evek kaakításába ye sok téyezô, egyé és szervezet vesz részt, az üzet éetbe s mdg az egyéek ke az etka feeôsséget váa. 1. ábra Etka, értékek, deoóga és morá összefüggése Morá Ideoóga Értékek Forrás: (Wartck, 1998) T P SZ T L T Etka Eszert a fefogás szert, ha egy mukatárs beép egy céghez, akkor az etô etka fefogása része aak az eszközredszerek (tudás, tapasztaat, gyakorat, készségek és képességek), ameyet a váaat redekezésére bocsát. beépés utá természetese az etô kofrotáódk a szervezetek md a formás, md az formás etkájáva. z formás váaat etka a fôökökke, a beosztottakka és a mukatársakka kapcsoatos értkezések révé smerhetô meg, vaamt aak megfgyeésébô, hogy a cégé mkét tartják be a szabáyokat, az ráyeveket és mye következméyekke jár azok megszegése. retorka és a vaóság összhagja a besô ormák kozsztecáját teszte, de egybe a szeméy egyé ormát s próbára tesz. Ez a fefogás evárja az egyétô, hogy dötése 26

3 sorá kíséreje meg a jóva és a rossza kapcsoatos szeméyes etka ormá aapjá összhagba hoz a szervezet, az üzet és a társadam érdekeket. vaós üzet éetbe, aho a küöbözô egyéek és etérô etka eveket vaó csoportok között köcsöhatás a jeemzô, az üzet dötéseké ez a most tárgyat fefogás adekvátabb, reásabb. váaat köryezetbe az egyé egy redkívü összetett heyzetbe hozza meg etka aspektussa s terhet dötéset. dötést ehezít a küöbözô sztû etkák között összhag háya (2. ábra). Mdeekeôtt tsztáza szükséges, hogy egyé etka eve összhagba vaak-e a cégé érzéket evekke. Ha a váaat formás és formás etka ugyaazokat az értékeket vaja (a kozszteca feá), akkor csak azt ke megítée, hogy ez a váaat etka kompatbs-e a saját egyé etkájáva. Ha tt s megva az összhag, akkor az egyé váaat dötéset em vagy ag kísérk etka kofktusok. meybe a váaat etka ütközk szeméyes eveve, az egyk ehetôség számára az ehet, hogy efogadja a cégé urakodó eveket és vsekedést, és azokhoz akamazkodk. Nézzük azt az esetet, amkor a váaat formás és formás etka eetmod egymásak ( azt tedd, amt modok, e azt utáozd, amt teszek ). Ekkor eetmodás jeetkezk a formás és formás váaat etka, vaamt az egyé etka eve között. Egy ye Jaus-arcú sztuácó köye váthat k az egyéekbô ckus magatartást (ô szerete etkaag heyes dötéseket hoz, de a mukahey a heytee dötést várja e tôe). Utava egy korább ckkükbe smertetett madárfueza-szérum esethez (Barakoy, 2006), a WHO Formás cég etka Iformás cég etka Egyé etkája Egyé és váaat etka ütközése Összhag? Összhag? Meggyôzôdés szert dötés z etka kofktusok megodása egyszerûbb ee, ha redekezék egy mdek áta efogadott ragsorra, amey az értékek herarcháját, prortásat mutatá. Ekkor az egymássa ütközô etka áítások a ragsor aapjá sorbaredezhetôk eéek. vaóságba ye herarcha em étezk, egfejebb az értékek egy-egy csoportja eôz meg az értékek egy másk csoportját. Iye érték-kaszter ehet pédáu egy egyéé a becsüetesség, öbecsüés, mások becsüése, a csaád bztosága és a feeôsség. csoporto beü azoba már em ehet egy eôre edö- kamazkodás efogadás dötéshozójáá vaóba em á fe etka probéma, hsze evet írásba s megerôsítette, ezek összhagba vaak az formás yatkozatokka: a dötéshozó számára a sztuácó egyértemû. Rchteré vaószíûeg em étezk oya besô szabáyzat, amey ye esetekbe (pusztító járváy közeedéséek veszéye) írásba s rögzíteé azt az evet, hogy yekor az értékesítésé a oproft evet keee követ. dötéshozó ez esetbe egy formás áásfogaáshoz gazodott, azt efogadva hozta meg dötését, ekerüve az etka kofktus kaakuását. Eképzehetô vszot, hogy a Roche-á a dötéshozó eetmodást érezhet a váaat msszóba megfogamazott evek és a váaat téyeges vsekedése között (voakodak gyorsa és térítésmetese átad másokak a terméket, a gyártás jogot). téyeges etka kofktus vaóba eôdézhet az akamazottakba frusztrácót, de ehúzódó kofktus akár czmushoz s vezethet. Etka kofktusok osztáyozása z etka kofktusok egy része besô eetmodásokbó ered, mások küsô eredetûek. Iye kofktus pédáu a váaat etka ormá és a köz etka fefogása között küöbségbô származtatható ütközés. Iye eset következhet be pédáu, amkor egy váaat eáyváaatot mûködtet egy fudametasta szám országba, vagy egy dktatórkus ráyítás aatt áó országba, vagy egy émet cég mûködk egy poszt-szocasta országba. Egy mutacoás cég gobás etka égköre és az adott országba tevékeykedô váaatáak etka ormá között s ehetségesek ehetek oya etérések, ameyek etka kofktushoz vezethetek. 3. ábra az etka kofktusok osztáyozását mutatja be. Fusztrácó czmus 2. ábra Etka érveés 27

4 EGYÉN FORMÁLIS INFORMÁLIS ÜZLETI KLÍM Etka kofktusok osztáyozása FORMÁLIS z egyé a váaat szabáyok ee INFORMÁLIS z egyé a gyakorat ee szervezet kutúra ütközése ÜZLETI KLÍM z egyé az parág ee szervezet az parág tred ee Szervezet mapuácó tött prortás sorredet meghatároz: egyes sztuácókba az egyk érték domá, más sztuácókba a másk. Wartck és Wood egy extrém pédát hoz eek a vátozó prortásak az érzéketetésére. Ha p. vaak azt áítja, hogy a becsüetesség, az gazmodás mde körüméyek között a egfotosabb etka ev, akkor tôe az aább kérdésre váruk feeetet. Tegyük fe, hogy az etô a ác Németországba é és egy bujkáó zsdót rejteget a padásá. Beáít a Gestapo és fetesz a kérdést: rejteget ö zsdót a házba?. Vajo az gazmodás, a becsüetes ôszte váasz most s a egfotosabb etka ev, amek érvéyesüe ke? (Wartck, 1998) z etka dötések foyamata megegyezk átaába a több dötés meghozataáva. Taá az ehet egy éyeges küöbség, hogy a korátozott racoatás eve tt fokozottabba érvéyesü. z etka dötéshez ugyas még kevésbé áak redekezésre a szükséges formácók, vaamt a dötéshozó még az eérhetô formácókat sem képes tejes mértékbe fedogoz. Mdemeett a heyes vsekedés megváasztására szogáó dötés krtérumok s etérek a szokásos gazdaság dötésektô. z etka dötések em egyszerûe a jó és a rossz között váasztásró szóak. Ha a jó és a rossz vágosa megküöböztethetô (dchotóma), akkor az emberek redszert a jót váasztják, ez még em okoz etka kofktust. Kofktus akkor ép fe, ha a jó és a rossz megküöböztetése em ye egyértemû: a dogok em fekete-fehérek, az egyes akcókak vaak jó és rossz odaa s. z etka dötéseké a dchotómás (eetétpárokba vaó) godokodás azért veszéyes, mert ez áta hajamosak vagyuk túzotta eegyszerûsíte az összefüggéseket, az egyes ateratívák következméyet. Mdezek hbás etka érveést eredméyezhetek, a dötést rossz ráyba vszk. 3. ábra TÁRSDLMI KLÍM z egyé a társadaom ee Retes szervezet Rosszcsot szervezet Kutúrák ütközése Caro (1987) az amorás vezetôt a következôképpe jeemz. probémákba csak a versegô gazdaság céokat, követeméyeket átja, érzékete azokra a rejtett dmezókra, ameyek az embereké sérüéseket okozhatak. morás követeméyeket cseppfoyósak tartja, ameyek em akamasak arra, hogy beépüjeek dötés krtérumredszerébe. Ha egyátaá fgyeembe vesz az etka szempotokat, akamazásukkor következete, szeszéyes. hhoz, hogy kzárja az etka szempotokat a vtábó, érveésébe etka eetmodásokat, kétértemûségeket soro fe. z etka dötéseket em soroja a vezetô dötések közé, ye kérdésekbe em tartja a vezetôt kompetesek. Érzékete a morás köteezettségek rát, ameybe azok már túmutatak a megszokott vezetô feeôssége. Caro szert az üzet etka fô probémája em a morás-morás meedzserszeméet szembeáítása, haem az amorás vsekedés térhódítása. z amorás vezetô em hajadó más szempotokat mérege dötéséé, mt a tsztá gazdaság krtérumokat: kzáróag a szóba jöhetô akcók pézügy khatásat számítja k és mérege. Etka kofktusok feodása z etka kofktusokat végsô soro a sztuácó részetes átgodoásáva, érveésse, majd megfeeô krtérumok váasztásáva odhatjuk fe. Laura Nash 12 kérdés végggodoását és eemzését javasoja, amkor s a kofktusos sztuácót szsztematkusa áttektjük, és érveket keresük a megodáshoz. kérdések átgodoása többodaú megközeítésse a dötéshozata vaamey szokásos szakaszába segít a jó és a rossz meghatározását. a) datgyûjtés szakasz Potosa határoztuk meg a probémát? Hogy keetkezett a sztuácó? b) teratívák kdogozásáak szakasza Hogya fogamazák meg a probémát, ha a másk odao áák? M a szádékuk a dötéshozata sorá? Megbeszéhetjük-e a probémát az értett feekke, meôtt meghozák a dötést? 28

5 c) következméyek eôrejezése Kek árthat dötésük? Ha jó értemezzük a probémát, m ehet aak szmbokus jeetôsége? És ha em értemezzük heyese? d) Krtérumok akamazása Mt mutat a kapott eredméy egybevetése eredet szádékukka? Dötésüket, az eredméyt eksmeret-furdaás ékü mutathatjuk-e meg közvete fôökükek, a vezérgazgatóak, az gazgatótaács tagjaak, a csaádukak vagy a szées közvéeméyek? Khez vagy mhez vagyuk ojásak dötésükke mt egyé és mt a szervezet tagja? Mye fetéteek meett egedék ááspotukbó? Bztosak vagyuk abba, hogy ááspotuk ugyaígy védhetô hosszabb dô emútáva s, mt most? Kohs és Buer (1994) esôsorba az etérô kutúrák taákozása eseté feépô etka kofktusok kezeésére dogozta k modejét, de az átauk megfogamazott stratégák, vaamt azok kváasztására ráyuó foyamat átaáosítható más etka kofktusokra s (4. ábra). hét szóba jöhetô stratéga (a kofktus ekerüése, akaratuk erôve vaó érvéyesítése, Etka kofktusok megodásáak foyamata (Kohs és Buer 1994 átdogozásáva) a dötés sztuácó szerepôek eveése, a stratéga beszvárgássa vaó megvaósítása, tárgyaásos megodás, akamazkodás a szembe áó feek ézetehez vagy együttmûködés) közü a szert váaszthatuk, hogy mye váaszt kapuk az aább kérdésekre: Eég jeetôs a sztuácó morás szempotbó? Képesek vagyuk jeetôs mértékbe befoyáso a sztuácó kmeetét? Nagyo sürgôs a téma megodása? foyamatábra ogka sorredjébe végggodova és megváaszova a kérdéseket, ejutuk az adott sztuácóba ajáható egjobb stratéga ateratívához. Cavaagh, Veasquez és Moberg (1992) három krtérumot haszá az etka kofktus megodásához: a haszosság, a jog és az gazságosság krtérumát. foyamatábra fevázoása eôtt ássuk ezek értemezését. a) Haszosság (utty) krtérum E szempot aapjá azt vzsgájuk, hogy az adott ateratíva mye etka értéket képvse a dötéshozó számára: a kérdéses cseekedet vagy vsekedés vajo optmazája-e a sztuácó résztvevôek eégedettségét? Létrehoz-e vaamey fotos érdeket számára efogadható értéket? b) Jogosság (rghts) krtérum jog esetükbe bzoyos fetéteek étezését jeet, ameyek az embereket megetk pusztá amatt, hogy ember éyek vagy egy emzet pogá- 4. ábra Morása agy jeetôségû Nagy befoyású a sztuácóra Nagy befoyású a sztuácóra Ekerü Erôtetés Tárgyaás kamazkodás Neveés Tárgyaás kamazkodás Együttmûködés kamazkodás Erôtetés Tárgyaás Neveés Együttmûködés Ekerüés kamazkodás Morá Neveés Együttmûködés 29

6 ra. jogok étezése fetéteez köteezettségek étezését s. E szempot aapjá az etka kofktusba azt vzsgájuk, hogy a kérdéses cseekedet vagy vsekedés tszteetbe tartja-e az értett egyéek törvéyek áta garatát (p. a magátuajdohoz vaó jog, a váasztás és váaszthatóság joga) vagy morás aapú jogat (p. jog a métósághoz, a magáéethez, a szabad véeméyyváításhoz, a kízás tama stb.). c) Igazságosság (justce) krtérum z gazságosság szemszögébô azt vzsgájuk, hogy egy csoportba vagy a társadaomba meyre kezek korrekt, becsüetes módo az egyéeket az eôyök és terhek eosztásáá, amkor szabáyokat és törvéyeket hozak, amkor a csoport tagja együttmûködek vagy verseyezek egymássa, amkor a rosszért megbütetek vagy amkor a rossz eszevedett következméyet kompezáják (Veasquez, 1992). kérdés átszóag köye edöthetô: az adott ország törvéyet, szokásat megtartják-e? kérdés azoba küööse éese vetôdk fe dege kutúrák taákozásáá: ekkor az etka ítéet em korátozódhat kzáróag arra, hogy az adott ország kutúrájáva összhagba vaak-e bzoyos vsekedések, megfeeek-e a status quo-ak? Szükségessé váhat aak eemzése s, hogy vajo az gazságosság aapvetô eve érvéyesüek-e az adott kutúrába? Iye aapevek ehetek p.: Egyk szert sem cseekvés, vsekedés em etkus Etka kofktusok megodása (Cavaagh, 1981 aapjá) probémáva kapcsoatos adatgyûjtés Efogadható a cseekvés a három ev szempotjábó? Haszosság: optmazája az értettek megeégedettségét? Jog: tszteetbe tartja az értett szeméyek jogat? Igazságosság: összhagba va az gazságosság evéve? Egy vagy kettô szert em Va meghatározó téyezô? cseekvés, vsekedés etkus Mde egyé azoos eséye hozzájuthat az aapvetô szabadságjogokhoz. társadam és gazdaság egyeôség úgy vaósu meg, hogy a egkevésbé eôyös heyzetbe evôk számára s a egagyobb eôye jár. hvatahoz, pozícóhoz jutás az eséyegyeôség szeemébe vaósu meg. három aapev érvéyesüése eseté s eôforduhat, hogy em vágos, vajo etkus-e a váasztott cseekvés, vsekedés vagy sem. Egyk krtérum szert p. etkus, a másk szert em, a harmadkat etôe bzoytaa a megítéés. Ebbe az esetbe azt ke megéz, hogy a krtérumok között va-e oya, ameyet fotossága keme a többek közü. Ha va ye, akkor eek érvéyesüése döt e a môsítést (5. ábra). Magyarország váaatok etkatása Egy 1997-be ezárt femérés a haza váaatok etkatását tézméyesüt formáko (küdetésyatkozat, etka kódex, etka átvágítás, etka bzottság, etka gazgató, etka forró drót, etka képzés programok) keresztü gyekezett megragad. z értékeésük azt mutatja, hogy p. az etka kódex, a bzottság és az etka képzés megjeeése a váaat éetbe átaába redkívü aacsoy, kább a agyobb cégekre jeemzô (formazáásuk a koordácó szükséges eszköze). szogátató tevékeységet végzôk, a küföd Mdegyk szert 5. ábra többség tuajdoba évô váaatok statsztkája kedvezôbb, Budapest és Nyugat-Duátú jobb heyzetbe va e tektetbe. váaatok 4/5-e köt jótékoyság céokra, meyek között az egészségügy, az oktatás, a szocás támogatás és a sport vezet. kutatók áta akamazott etka dex az etka tézméyütséget, a stakehoderekke vaó kapcsoatot, a fogyasztókka szembe vsekedést és jótékoyság kadásokat összegezte. Eek aapjá megáapítható, hogy a szogátatók fogékoyabbak az etka követeméyek rát, a mezôgazdaság, erdészet cégek kevésbé). Érdekes megáapítás, hogy az etka dex em függ össze a tuajdoos szerkezette: a küföd többségû cégek sem mutatak jobb képet a hazaaká. ks- és középváaatok etkatása gyegébb az átagá (Zsoa, 1997). 30

7 Fehaszát rodaom drássy György Szabó Gábor (1999): Üzet etka és közéet etka. JPTE Kadó, Pécs Barakoy Károy (2004): Stratéga dötések. Strategy-XL, Pécs Barakoy Károy (2006): Stratéga dötések etka feeôssége. Vezetéstudomáy, sz. Caro, rche B. (1979): Three-Dmesoa Coceptua Mode of Corporate Performace. cademy of Maagemet Revew, October p Caro, rche B. (1987): I Search of the Mora Maager. Busess Horzos March/pr, p Cavaagh, Gerad F. Maue Veasquez Des J. Moberg (1981): The Ethcs of Orgazatoa Potcs. cademy of Maagemet Revew 6, Ethcs the News (1994), Busess ad Socety Revew 91 (Fa): 5 Joas, H. (1979): Das Przp Veratwortug. Versuch e Ethc für de Techoogsche Zvzato. Ise Verag, Fakfurt am Ma. Joes, Thomas M. (1991): Ethca Desso Makg by Idvduas Orgazatos. Issue-cotget Mode. cademy of Maagemet Revew 2, p Kder József Zsoay Lászó (1993): Etka a gazdaságba. Keraba Köyvkadó, Budapest Koh, Joh Pau Buer (1994): Decso Tree for Strategy Seecto Cases of Cross-cutura Ethca Cofcts. I: Wartck Cos (eds): Iteratoa ssocato for Busess ad Socety: 1994 Proceedgs, p Nash, Laura (1981): Ethcs Wthout Sermo. Harvard Busess Revew, Nov-Dec, p Nereberg, Gerard I. (1987): Workabe Ethcs. Nereberg & Zef Pub. New York Pper, Thomas R. Mary C. Gete Sharo Daoz Parks (1994): Taítható-e az etka? BKE Gazdaságetka Közpot, Budapest Veasquez, Maue (1992): Busess Ethcs Cocepts ad Cases. Egewood Cffs NJ, Pretce Ha Ward, Suzae P. Da R. Ward a B. Deck (1993): Certfed Pubc ccoutats. Joura of Busess Ethcs 12:8, p Wartck, Steve L. Doa J. Wood (1998): Iteratoa Busess ad Socety. Made (Massacshusetts, US), Oxford (UK), Backwe Pub. Wheee, Thoma L. (2004): J. Davd Huger: Strategc Maagemet ad Busess Pocy. Pearso-Pretce Ha, Upper Sadde Rver, NJ. Zsoa Lászó (1997): verseyképesség etkája. Mûheytaumáyok kutatás program Z2 kötet. BKE, Budapest Zsoa Lászó (2000): dötéshozata etkája. Kossuth Kadó, Budapest 31