REFORMÉRETT KÖZÜGYEK. SOMOGYI Aliz * PUBLIC MANAGEMENT: ÚJ IRÁNYOK, ÁTALAKULÓ CÉL- ÉS ESZKÖZRENDSZER

Átírás

1 SOMOGYI Aiz * REFORMÉRETT KÖZÜGYEK PUBLIC MANAGEMENT: ÚJ IRÁNYOK, ÁTALAKULÓ CÉL- ÉS ESZKÖZRENDSZER Jee taumáy céja többszörös: részbe e termioógiai káoszba vaó eigazodás megköyítése, másrészt az a em titkot szádék, hogy a közszféráró gyakra em aaptaau akotott pejoratív (köz)megítéésük émiképp javujo a szektoráis specifikumok feismerése és megértése áta, végü a szektor reformpoitikai törekvéseiek átfogó jeegû bemutatása, kitérve az új közmeedzsmet (New Pubic Maagemet) egfôbb üzeetéek megismertetésére, aak eméeti gyökereire, kucstéyezôire. Kucsszavak: közszféra, reformtörekvések a közszektorba, áami szerepváaás, természetes moopóiumok étjogosutsága, Új közmeedzsmet (New Pubic Maagemet). Közszektor, közszféra, közigazgatás, pubic szektor, közszogáati ágazat vagy ezek további kombiációi: a közyevi termioógia e tárgykörre voatkozó spektrumáak tejes fesorakoztatása még taá véghezvihetô ee, megküöböztetésük azoba aá kevésbé. Szójátékka éve köztudomású, mit jeeteek e közkeetû kifejezések, de potos tartamukró fogamuk sics. Nem is csoda. A köz eôtag ugyais emcsak a közembert, de magát a témáva fogakozó szakirodamat is zavarba ejti. Hisze sztereotípiákba (is) godokoduk és köztudatukba az é, hogy mide, ami köz, az közösségi és hogy mide, ami közösségi, az köztuajdoba va, de egaábbis bürokratikus, vagy vaami oya, ami em ehet sem észszerû, sem gazdaságos, sem hatékoy vagy épp moder. De semmiképp em ideáis. Még optimáis sem. Vagy taá mégis?!... Közjavak, közszogátatások és sajátos voásaik * Egyetemi adjuktus; Miskoci Egyetem Gazdaságtudomáyi Kar Vezetéstudomáyi Itézet; szvaiz@ui-miskoc.hu A közszféra tartami-termioógiai bocogatását cészerû mideekeôtt a szektor termékeiek körvoaazásáva kezdeük, aá is ikább, mithogy maga a közszogátatások, ietve közjavak egyértemû defiiáása is a szogátatásokhoz hasoóa számos ehézségbe ütközik. Féreértésre adhat okot a közösségi javak és szogátatások privát termékektô, szogátatásoktó vaó ehatároása, a köztuajdoba évô itézméyek, szervek feadatköre, a közigazgatási redszer és a közszektor közé heyteeü tett egyeôségje. Sárközy szerit a közszféra éyegese széesebb fogaom, mit a közigazgatás beeértedô a közaapítváyoktó kezdve a küöbözô ökormáyzati váaatokig sokfée itézméy (Cseke, 2004: 16). A szektoráis besoroás aapjá ugya a közigazgatás egyértemûe a szogátatásokka azoosított tercier szektorba soroadó és maga a közigazgatási gépezet a közszféra egy jeetôs háyadát teszi ki, mégis csak egy szeetét: a közszektor túmutat a közigazgatáso, magába fogaja a közfeadatokat eátó szervezeteket, közszogátató váaatokat, egyéb közitézméyeket, Sárközy értemezésébe pedig még azokat az ügyvédi irodákat is, ameyek 99 százaékba az áamak dogozak (Cseke, 2004: 16). Tovább boyoítva a em mide rovar bogár, de mide bogár rovar - heyzetet, igaz a következô ogika is: a közigazgatási tevékeység sorá yújtott szogátatások egy jeetôs része a közszogátatások körébe soroadó, de em mide közigazgatási aktus tekithetô közszogátatásak, még akkor sem, ha azok tágabb érteembe közösségi céokat szogáak (p. miisztériumok tájékoztatása az ökormáyzati redeetmódosításokró). Ugyaígy téves azt képzeük, hogy a közösségi jeegû szogátatások midegyike áami tuajdoba va, sôt, még további feosztásra ad ehetôséget az áamigazgatási szervekhez vaó viszoyuk, közösségi 79

2 fukciójuk, az igéybevevôk köre, mûködési céjuk stb. A következôkbe bemutatott és oykor ikozisztesek tûô fogamak em jeetik az egymásak vaó fetéte eetmodást, sokka ikább az értemezésbe rejô ehézségekre mutatak rá. Wash szerit a közjavak oya jószágok, ameyek veük szüetetett tuajdoságuká fogva mideki számára redekezésre áak és ameyekek egy szeméy átai haszáata em zárja ki mások számára vaó eérhetôségüket (Wash, 1995: 7). Horváth M. szerit a közszogátatások aatt fogamiag oya feadatok eátását értjük, ameyek adott fetéteek között, vaamiye mértékig közösségi szervezést igéyeek és társadami közös szükségetek kieégítését szogáják. A két fetéteek, a közösségi szervezések és a közös szükségetek kieégítéséek együttese ke feáia. Vagyis em tekithetô közszogátatásak, ha a közösségi szervezés em közös szükségetek kieégítésére iráyu (p. az egyiptomi fáraók piramisépítése). Hasoóképpe kívü esik a tárgyat fogaomkörö, ha a közös szükségetek kieégítése em közösségi szervezés keretébe vaósu meg (p. a tegervíz haszáata, midaddig, amíg a túhaszáat be em következett) (Horváth M., 2002: 15). Iés értemezésébe a közszogátatás közcéú, ietôeg közérdekû szogátatást jeet, mey egy agyobb közösség mide tagjára ézve azoos fetéteek meett vehetô igéybe (Iés, 2000: 9) A közjavak és közszogátatások Davey-Péteri értemezésébe oya javak és szogátatások, ameyek kivéte ékü mide áampogárt megietek, p. redôrségi szogátatások, közviágítás, közparkok haszáata stb.; ameyeket egyéieg veszek igéybe, de jóéti hatásuk társadami szite jeetkezik, p. oktatás, egészségügyi eátás stb.; ameyek éküözheteteek az éet miôségéhez, de igéybevéteük csak kizáróagos szogátatóko keresztü vaósuhat meg, p. ivóvíz-eátás; ameyek éküözheteteek az éet miôségéhez, de az aacsoy jövedemû csoportok számára tú drágák ahhoz, hogy egyéieg eégítsék ki iye jeegû igéyeiket, p. tömegközekedés, iskoa stb. (Davey- Péteri, 1998: 212). Átfogó érteembe véve közszogátatásak tekitedô a közmûvek szogátatása a akosság részére (Magyar Értemezô Kéziszótár, 1985: 790), míg a közigazgatás az áami igazgatás egyik speciáis fajtája, amey az egész társadaomra kiterjedô, közhataom birtokába végzett igazgatási tevékeység (Közigazgatási jog, 2001: 18). A közigazgatási jog eze átaáos defiíció meett szervezéstudomáyi és jogtudomáyi (2) aspektusbó is küöbséget tesz (vö. Közigazgatási jog, 2001: 33). A gyakoratba em midig taákozuk a közjavak és közszogátatások tiszta formájáva: a evegô egyértemûe ebbe a fogaomkörbe soroható, de többyire oya javakka taákozuk, ameyekek közösségi voatkozásaik vaak, részbe mégis magátuajdoak tekithetôk (Wash, 1995: 7). Wash szerit mié kompexebb egy társadaom és az egyéek mié több száa kapcsoódak egymáshoz, az iteraktív hatásokak köszöhetôe az egyes javak, szogátatások közösségi jeeget fogak ötei. Ezt támasztja aá az az érv is, mey szerit a akáseátás, az oktatás, az egészségügy és egyéb szogátatások, ameyeket egyébkét az egyéek csak egy speciáis köre vesz igéybe, ugyacsak bírak a közjavak és közszogátatások jeemzôive is (Wash, 1995: 7). A feti defiícióbó következôe a közszféra itézméyeire átaáosságba az aábbiak jeemzôek: gyakra ics téyeges tuajdoosuk, így az áami, mit (rész)tuajdoosi evárások em egyértemûek; a szervezeti céredszer kofrotáódhat a társadami evárásokka: az áami, össztársadami érdekek gyakra eetétesek az itézméyi, regioáis stb. céokka és/vagy az ügyfeek, áampogárok evárásaiva; a közszogátatásokat eátó itézméyek a tipikus (vagyogyarapításra törekvô) szervezet formájába em midig szervezhetôk meg (mive itt yereség em midig keetkezik), ezért ezek többyire áami támogatássa mûködô speciáis közüzemek és közitézetek; a moopo- vagy kvázi-moopoheyzet miatt ics versey, azaz ics motiváó erô, amey hatékoyabb mûködésre kéyszeríteé ôket; az áami befoyás gyakra meggátoja az iovatív ötetek akamazását, a szükséges reformok megvaósítását; az áam ormatív szabáyozási hatama sok tekitetbe korátot és egyodaú függést okoz. Láthatjuk, hogy a em egyértemû, tartamuk, fetéte- vagy értemezési redszerük aapjá egymástó sok tekitetbe küöbözô meghatározások korátsem fedik egymást, de egy dogot mideképp aátámasztaak: az áam közszektorbei étjogosutsága vitathatata, beavatkozási mechaizmusai a szociáis eátóredszerek hiátusai, demográfiai (p. eöregedô társadamak), jogi (p. aapvetô emberi jogok övekvô súya) és gazdasági okokbó fakadóa éküözheteteek. Áami étjogosutság a gazdaságba: természetes moopóiumok Wash öt érvet sorakoztat fe az áam gazdaságitársadami szerepéek aátámasztására (többek közt az exteráiák vagy az iformációs aszimmetria megéte), 80

3 meyek midegyike a piac tökéete mûködésébô eredeztethetô (vö. Wash, 1995: 6-10), mértéke és miyesége azoba em egyértemû. A jeeegi áamhatami redszerek a törtéeem yomait viseik maguko: a emzetáamok fejôdéséve együtt járó igazgatási feadatok gyarapodásáva párhuzamosa ôtt az áam szerepe, de az igazi áttörés csak a pogárosodás sorá, a mide eeôrzést éküözô redôráam kotroát közigazgatásra vaó fevátásáva következett be. A közszektor ekkor még szite kizáróagosa a közigazgatást öete fe, beeértve az adott áam mide sajátos voását. Ez a emzetáamokét etérô fejôdés a magyarázat a XXI. század törtéemi-közigazgatási heterogeitására. A sokféeség és egyediség közepette a középszitû közigazgatás aapjá égy (európai) áamtípust küöböztetük meg (vö. Torma, 2001: ), meyek szoros összefüggésbe a közigazgatási struktúráva, közvetett módo, mégis jeetôse determiáják az áam jeeegi szerepét és befoyását a gazdasági éetre, azo beü is egikább a közszféra szervezeteire, itézméyeire. Az etérô áamtípusok em adak ehetôséget az áam szerepéek egyértemû, átaáos meghatározására, bizoyos reációk azoba fetéteezhetôk: a közigazgatási redszer decetraizátságáak foka rugamasabb mozgásteret jeet a magá- és közszféra együttmûködésére, azaz a közpoti áam-igazgatástó vaó ehatároódás mértéke a decetraizáció mértékéve egyeese aráyos. A középszitû közigazgatás agyfokú öáósága miatt ez esôsorba a (1) föderatív kormáyzásra jeemzô: a emzeti akotmáyba efektetett terüetek szövetségi kézbe vaak (ezek átaába a gazdasági éet egfotosabb terüeteit, a küügyeket éritik), míg bizoyos ügyköröket regioáis (tartomáyi) szite iráyítaak (p. Németország és Ausztria). A (2) regioaizát áamok kisebb mértékû, de még midig jeetôs közigazgatási öáósága a bega, oasz és spayo gyakorat aapjá is vátozatos képet mutat. A (3) decetraizát áamokba a egjeetôsebb terüetek közpoti kézbe vaak, regioáis szite esôsorba köryezetvédemi, ifrastrukturáis kérdésekke fogakozak (p. Fraciaország és Portugáia). Az (4) uitárius áamokba a középszit szerepe csekéy, mey agyo erôs közpoti befoyás és iráyítás aatt á (p. Dáia, Hoadia és Svédország). Míg az áamforma közveteü határozza meg a közigazgatási redszerek mûködési sajátosságait, addig hatásuk a közszogátató váaatok egy részére közvetette is hatást gyakoro. Ez egikább a köztuajdoba évô (áami vagy ökormáyzati) közszogátató váaatoká érvéyesü, hisze a tuajdo típusa aapvetôe determiája a váakozás miyeségét. Az áami kézbe évô közszogátató váaatok többyire természetes moopóiumkét mûködek: egyete szogátatókét vaak jee a piaco, mert a kíáati oda egyedüi szerepôjekét kisebb kötségge tudják kieégítei a keresetet, mit több szogátató együttes kapacitásaiak fehaszáásáva. A természetes moopóium a piacgazdaságok közismert gazdasági kategóriája: egy adott gazdasági tevékeység akkor va a természetes moopóium áapotába, ha átütô voumegazdaságosság és tevékeységi kör- gazdaságosság va jee, amiek következtébe az egyedüi kibocsátóak a tejes kereseti tartomáyba kisebb az átagkötsége, mit két vagy több cég bármifée output-kombiációjáak (Iés, 2000: 16). A szakirodaom a fogamat emcsak váaatokra értemezi: egy iparág akkor tekithetô természetes moopóiumak, ha az adott áru vagy szogátatás eôáításáak kötségei csupá akkor miimaizáhatók, ha eôáításukat egyete váaat végzi (Viscusi Vero Harrigto, 1995: 351). A természetes moopóium fogama sokak számára eetmodásosak tûik: hogya ehet egy moopóium természetes, ha verseytárs híjá visszaéhet kivéteezett heyzetéve vagy épp ezt ekerüedô, sokka ikább érvéyes rá az erôs áami szabáyozottság, mit a piacgazdaság bármey más szerepôjére? Az eetmodás az áami beavatkozási mechaizmusokka odható fe: a agyfokú reguáció egyrészt az árszabáyozást, másrészt a társadami igéyek mié jobb kieégítését céozza meg. Ugya a természetes moopóiumok mideképp áami szabáyozás aá esek, tuajdoosuk em mide esetbe az áam: az Amerikai Egyesüt Áamokba a természetes moopoheyzetbe évô váaatok szite kivéte ékü magátuajdoba vaak, az áam kizáróagosa szabáyozó és feügyeô szerepet töt be. Az európai országok többségébe fordított a heyzet, meyek eôye, hogy a megtermet profit az áamháztartási büdzsét gyarapítja, azoba az eseteges veszteséget az adófizetô áampogárok szevedik e. Az emút évekbe Európa-szerte emozduás törtét az áami moopóiumok iberaizáásáak iráyába, meyre sikeres és a társadaom szempotjábó ikább hátráyos eseteket egyarát taáuk: a teefotársaságok moopoheyzetéek megszûése a egtöbb országba árcsökkeést eredméyezett, míg az ago vasút privatizációja utá az átagos késés idôtartama az áampogárok em kis bosszúságára megsokszorozódott. Egy dogot mideképp eszögezhetük: természetes moopóium még soha em met tökre, hisze áami tuajdoás eseté kritiká aui gazdákodás a em titkot poitikai érdekeké fogva sem törtéhet meg (képzejük csak e, mi törtée, ha kiauda a viay, vagy megszakada mide teefoos kapcsoat ), iberaizát piaci viszoyok között pedig a hatékoy mûködtetés és foyamatos fejesztés a váaati verseyképesség megôrzéséek aapvetô fetétee. Az áam szerepét az európai emzetáamokba jeetkezô kettôs kihívás miatt mideképp újra ke godoi: 81

4 kívürô a mutiacioáis cégek, a iberaizát kereskedeem, a traszacioáis tôkemozgás és a gobaizációs szervezôdések kérdôjeezik meg a szuvereitás hagyomáyos értemezését, beürô a poitikai eitbe vetett bizaom hayatása, ezze együtt a széeskörû egitimitás hiáya a kerékkötôje az átfogó reformokak. A közszféra átaakítása tehát em az áam szerepéek megszûését, haem az áamma vaó újfajta kapcsoat kiaakítását kívája meg, meybe az áam godoskodó szeméetét egy eséyteremtô, mié agyobb társadami csoportokat bevoi képes, parterséget kíáó kocepció vátja fe (Dessewffy Puai, 2005: 20). Reformtörekvések a közszektorba: a vátozást idukáó társadami és gazdasági foyamatok A viág országaiak kormáyzati-közösségi szektoraiba az utóbbi mitegy húsz évbe kirajzoódó átaáosabb fejôdési tedeciákat szeméve azok egjeetôsebb eeméek az ú. Új Közmeedzsmet (New Pubic Maagemet, késôbbiekbe NPM) mozgaom tûik (Haja, 2004: 8), mey az áam újbói fetaáását céozza meg (Osbore Gaeber, 1992). Eek középpotjába oya cékitûzések áak, mit a közszektor hatékoyságáak, eredméyességéek és fogyasztó-orietációjáak öveése, az áam eépítése, a privatizációra és az ú. piaci típusú mechaizmusokra vaó fokozott támaszkodás, ietve a kormáyzás probémáiak újszerû, meedzsertípusú megközeítése, és a magáváaati meedzsmetbe akamazott techikák és fiozófia fokozott átvétee (Haja, 2004: 8). Mit mide, akár csak émieg is jeetôs tér- és idôbei érvéyességû, gyakorati orietációt yújtó szeemi-poitikai áramatot, úgy az NPM-et is ehetete egyete ôsforrásra visszavezeti. Midazoáta cészerû az NPM-et a hetvees-yocvaas évek forduója viággazdasági szerkezetvátásáak-receszsziójáak, ietve a egtöbb agoszász országba ezze összekapcsoódó jobbodai, eokozervatív-eoiberáis poitikai forduatak a közegébô kiiduva megközeítei (Haja, 2004: 21). Az úttörôk egyes agoszász országok votak, majd a tapasztaatok, ha em is ugyaoya itezitássa, tovagyûrûztek a frakofo befoyási övezetû régiókra. Továbbá ugyacsak jee vaak a ati-amerikai országok közigazgatási reformjaiba is. (Horváth M., 2002: 59). Az új közmeedzsmet viágszerte eterjedt huámai Új-Zéadró idutak, aho az emberek Agiáak köszöhetôe évtizedeke keresztü gazdasági biztoságba érezhették magukat. A három és fé miió újzéadi akosra 60 miió juh jutott, meyet többségébe Agia fix áro vásárot fe. Az Európai Uióhoz vaó csatakozása áta Agia evesztette átvétei köteezettségét, így az új-zéadi gazdaság emzetközi verseyek ett kitéve. Az akkori kozervatív kormáy esô reakciója a em megfeeô gyógyszerek még további beszedése vot. A szubveciók megövekedtek, a piaci akadáyok feerôsödtek, a szociáis segéyeket továbbfejesztették egésze addig, míg végü az ország tejes mértékbe fizetésképteeé vát. Az 1984-es váasztások eredméyeztek forradami áttörést. Az új kormáya a poitikai tisztviseôk egy tejese friss, fiata geerációja kerüt hataomra: az ôsi érdekektô vaó poitikai függeteség egyedüáó reformhoz vezetett (Scheder, 2004). A közszektorba végbemeô reformok okai az újzéadi pédá tú a 70-es évek végé bekövetkezett vátozásokra vezethetôk vissza: az oajár-sokk következméyekét kiaakut gazdasági váság, és az eek eredméyeképp étrejövô övekvô mukaéküiség, csökkeô áami bevéteek és emekedô szociáis kiadások megerôsítették azokat, akik a bürokratikus redszer korábbi fukcioáis hiáyosságait kritizáták (Budhäus/Grüig, 1998: 4). Az eek hatására kiaakut, a közszektor reformjára voatkozó igéy a tudomáyos éet szerepôit is aktivizáta: Amerikába, Ausztráiába, a Beeux-áamokba, Németországba és Fraciaországba számos eméeti ézet átott apviágot a közigazgatásijogi szektor reformját ietôe (Bruer Sate, 2003: 41). A tudomáyos szakértôk meett maga a közszektor is jeetôs átaakuáso met keresztü esôsorba a fogyasztói értékredvátozás eredméyeképp. A piacgazdasági szogátatás- és tejesítméyyújtásba bekövetkezett miôségjavuásak köszöhetôe megôtt az áampogárok eégedetesége a közszogátatásokka, közvetve pedig az áam godoskodó fukciójáva szembe, vaamit az igéy a közszektorbei tejesítések miôségére voatkozóa. A NPM eze túmeôe az egyes kormáyok média és váasztópogárok feé iráyuó PR-kommuikációjáak is egyik éyeges, heyekét és idôkét középpoti eemekét is megjeeik (Haja, 2004: 8). Az Egyesüt Áamokba a szövetségi kormáyzás, az egészségügy és az oktatás meedzsmetje az eök poitikai sikerességéek közpoti eeme. A vot Szovjetuió és Keet-Európa egykori kommuista kormáyredszereibe óriási probémák jeetek meg az aapvetô szogátatások, az egészségügy, a akás- és ivóvízeátás, vaamit a közszogátató váaatok privatizációja sorá. A kevésbé fejett országokba gazdasági ehézségek és küsô yomások vezettek az áam gazdaságba betötött szerepéek újbói feüvizsgáatához. Ausztráiába és Új-Zéado egy mikroökoómiai reformprogramot vezettek be, aho a vátozások aapjáu a közszogátatások mûködése szogát. Az európai országokba ugya etérô mértékbe, de a közszektor meedzsmetjéek egy új megközeítése yert teret. A kormáy ömeedzseését szorgamazó fejôdés sorá taá egikább Agia jeeti a forradami vátozások heyszíét (Wash, 1995). A közszektor reformja tejes mértékbe seho em zárut e, sôt, a poszt-szociaista országokba a demok- 82

5 ratikus áamiság megteremtéséve szite párhuzamosa, csak az emút egy-két évtizedbe idutak e a szektort éritô újragodoások, fejesztési törekvések a emzetáamma szembe még határozottabb áampogári igéyek megfogamazódásáva: az eôzô redszerbô rák maradt, pateraista, godoskodó áamszeméetet ke fevátai az átátható, eséyteremtô, parterséget kíáó áam kocepciójáva (Dessewffy Puai, 2005: 20). Eméeti gyökerek Korábba Átáthazó téyek és probématerüetek Reatíve áadó kapcsoatok Viágos hatáskapcsoatok Az eküöítés aapjá jogstruktúrák Egyértemû társadami cécsoportok Poitikai kiszámíthatóság Autoritás Szociokuturáis stabiitás Forrás: Hi, 1997: 21 A szakirodaomba agy az egyetértés abba, hogy az új közmeedzsmet ugya em redekezik egységes tudomáyos bázissa, aapjai azoba két eméeti ézetbô eredeztethetôk: egyrészt az istitucioaista közgazdaságtabó származó Pubic Choice Theory-ra ( közösségi váasztások eméete ), másrészt az ú. meedzseriaizmusra (Thom Ritz, 2000: 24). A Pubic Choice gazdaságtaa átfogó teória, ameyek aapkocepcióját a közszogátatások verseyszféra szeriti kezeése jeeti. Eszerit a közszogátatások éppúgy árukét jeeek meg a piaco, mit a kasszikus érteembe vett termékek (Horváth M., 2002: 26), az emberek pedig racioáis és haszomaximaizáó dötéshozók (Mueer, 1989: 1). A pogárok, mit közösségi fogyasztók természetese kötségeik miimaizáására törekszeek. Ezt eméetig aszerit teszik, hogy ho jutak hozzá eôyösebbe, figyeemme a díjakra, a heyi adóterhekre és a okáis körüméyekre (Horváth M., 2002: 26). A poitikusok dötési magatartásai a végrehajtó hataom és hivataokok egyéi prefereciájáak összesített eredméye. Oya egyéi haszo-, ietve büdzsémaximaizáó bürokraták, akik a poitikusok dötési magatartását erôsebbe befoyásoják együttese, mitha azt egyéieg teék. A poitika iy módo veszéyeztetett esôbbségéek visszaáítása és a bürokrácia moopoheyzetéek megakadáyozása érdekébe egyrészt agyobb verseyre va szükség a hivataok között, másrészt a közitézméyekbe dogozók tejesítméyaráyos bérezésére (Thom Ritz, 2000: 25). A NPM másik aappiérekét kikiátott eméet, az ú. meedzseriaizmus, Poitt evéhez fûzôdik (vö. Poitt, 1990: 27), mey em egy meghatározott godoatmeetet, sokka ikább hittéteeket és gyakorati praktikákat, azaz meedzsmetevek speciáis probémákra vaó akamazását hirdeti (Kieser, 1998: 65). Aapfetétee egy eegedô agyságú cseekvési tér megéte a szociáis fejôdés eérése, ietve a szociáis probémák hatékoy megodása érdekébe. Ez teszi ehetôvé itézméyi szite a professzioáis meedzsmet kiépítését, amey mit közpoti szervezeti forma érvéyesü a termeékeység övekedéséek eérése sorá. A termeékeység övekedése az akamazott techoógiákak köszöhetôe vaósu meg, mey végsô soro szociáis fejôdéshez vezet. A meedzseriaizmus eze godoatmeete a NPM keretei beü a hataom dekocetrációját eredméyezi, mey a közigazgatási decetraizáció, dereguáció és deegáció áta érhetô e. További következméyei a foyamatak a tejesítméy- és céegységesítés fejôdése, új vezetési stíusok, tejesítméyaapú javadamazási redszer és a humá erôforrás meedzsmet fejôdése (Thom Ritz, 2000: 27). A közszektorra szembe támasztott követeméyek a es évek társadami, gazdasági forduataiva együtt gyökerese megvátoztak (1. ábra). Az ideoógiai gyökerek gyakoratba vaó tiszta akamazása heyett a NPM a két megközeítés éyegi potjait ötvözve a koektív haszoszerzést a közszektor szerepôiek racioáis dötései áta, a versey kiéezéséve, a tejesítméyev akamazásáva, vaamit az eredméyorietáció és a decetraizáció erôsítéséve viszi véghez. Új közmeedzsmet (New Pubic Maagemet) Az eôször a 90-es évek eejé haszát új közmeedzsmet a közszektor azo szükségetét fejezte ki, mey a régi közigazgatási viszoyokba étrejövô réseket hivatott kitötei. Eé fogva váaatgazdaságtai szempotbó egy reformorietát vezetéstaró va szó a közszektor számára (Thom-Ritz, 2000: 24). Zieiski közmeedzsmet aatt oya modet ért, mey szerit a közszféra itézméyei (közigazgatási itézméyek, közszogátató váaatok, o-profit szervezetek) besô igazgatási foyamataikat és szervezeti struktúrájukat az eredméyek és hatások tekitetébe a magágazdaság meedzsmet-techikáját követve, ietve arra támaszkodva újoa redszerezik. Megvátozott körüméyek és evárások a közszekorba A közszektorra szembe támasztott követeméyek, evárások Napjaikba Átáthatataság és kompexitás Diamikus vátozás, átaakuás Háózatosodás mutikauzaitás Kombiációk és ateratívák Rövid éetû cécsoportok 1. ábra Nem-váasztók, cseréôdô-váasztók Értékvátozás, értékközömbösség Demográfiai vátozások 83

6 Eek aapjá a közmeedzsmetbe a kötség-tudatosság és a demokrácia összekapcsoódik (Zieiski, 2003: 41). Horváth M. átfogó ágazatpoitikai kezdeméyezésrô beszé (Horváth M., 2002: 59), mások a piacgazdasági egodoás közigazgatásba vaó diadameetkét átják a jeeséget. Dueavy Hood szerit új közmeedzsmet a közigazgatási szervek reorgaizációjáak módját eíró összefogaás, mey a közszféra iráyító, beszámoó és eszámoó szeméetét az üzeti éet módszereihez közeíti (Dueavy Hood, 1994: 9), míg Köig a gazdaság eveiek az áam feett aratott gyôzemekét defiiája a fogamat (Köig, 1995: 37). A mozgaom újdosága a közszféra és a magászektor értékeiek újfajta kapcsoása a meedzsmet szerepéek kiaakításába. A magászektorra jeemzô értékeket bevitték a közszektorba. Tették ezt úgy, hogy a közfeadatok megszervezése, mit tevékeység eé cékét magáigazgatási, tehát piaci vagy ahhoz hasoó értékeket áítottak. Iy módo kiaakut egy, a hagyomáyos igazgatási modee szembeáítható meedzsmet, ameyik struktúrájába, megodásaiba, szeméyzetéek akamazását tekitve, vaamit kutúrájába vaóba merôbe új és szokata redszert akotott. Eek éyege a hierarchizát, bürokratikus és közpotosított szerkezette szembe a kevésbé merev redszert akotó, de ikább az eéredô céra kocetráó, decetraizát megodások kiaakítása vot (Horváth M., 2002: 59). Az eredméyorietát közigazgatás-vezetés egy oya iráyítási mode a poitika és a közigazgatás számára, amey egikább az ügyitézés eredméyeire iráyítja figyemét. Céja az eredméyorietáció bevezetése a poitika és közigazgatás mide dötési mechaizmusába és eszközredszerébe. A mode em egy merev kocepció, sokka ikább egy vezetési ev, meyet midig az adott köryezethez ke/ehet iesztei (Scheder, 2004). Az új közmeedzsmet tehát meedzsmetszempotokat érvéyesítve a magászektor meett az áami szerepváaás megôrzéséek szükségességét hirdeti a gazdasági éetbe a maga sajátos dötéshozatai és megvaósítási foyamatai áta (Reierma, 1998: 39). Akamazása sorá: Csökke, de egaábbis átaaku az áami beavatkozás mértéke; A tevékeységi kör egy részéek kiheyezéséve kiéezôdik a versey, ezáta eôtérbe kerü a tejesítméyev; A tevékeységi kör eszûkítéséek és a projekt-jeegû mukavégzés feerôsödéséek hatására a agyságuká fogva merev szervezetek heyett kisebb méretû, rugamasabb itézméyek, váaatok jöek étre; A hagyomáyos (sokszor bürokratikus) szervezeti feépítést korszerûbb koszer-struktúra vátja fe, ezáta feerôsödik az eredméy- feeôsség- motiváció hármasáak hatásmechaizmusa; Az érdeketek és a feeôsök oya itezíve kapcsoódak egymáshoz a tartós és összetett üzeti foyamatokba (beeértve az áampogárok/ügyfeek számára eôáított/yújtott termékeket és szogátatásokat), hogy eek megfeeôe a hatáskör és a feeôsség is kiterjed (Bruer Sate, 2003: 52-53); A szervezeti dötési cetraizációt decetraizáció vátja fe; Új vagy addig a közszférába em akamazott meedzsmettechikákat vezetek be; A merev szabáyredszer heyett a megbízásos szerzôdések biztosítják a köryezeti fetéteekhez vaó magas(abb) fokú akamazkodást, aho a szabáyszerûség meett az eredméyességre is agy hagsúyt heyezek (vö. Bruer Sate, 2003: 52-53); Az emberi téyezôk feértékeôdése az új(szerû) vezetési stíus meett az ügyféorietáció megövekedett jeetôségébe is testet öt: az (áam)pogár-orietáció a közszektor paradigmavátásáak, ietve az egyé szempotjábó a tejesítedô feadatak, szogátatásak szimbóumakét jeeik meg (Zieiski, 2003: 20). Az új közmeedzsmet egfôbb eemeit a vezetési fukciókka és az iráyítási evekke szoros összefüggésbe Damkowski-Precht yomá az 1. tábázatba fogaom össze. Paradigmavátás: érték- és eredméyorietáció A NPM közpoti godoatmeete közgazdasági jeegéé fogva: a ehetô egkisebb befektetésse a ehetô egagyobb haszo eérésére (Zieiski, 2003: 20). Akamazása ugyaakkor értékredbei átaakuást kívá meg, ietve új iráyítási formák bevezetéséve vihetô sikerre. A NPM áta hirdetett új értékek feodják a megmerevedett közigazgatási, közszogátatói struktúrát és kutúrát (Thom-Ritz, 2000: 3), a megvátozott társadami evárásokhoz idomuó feadattejesítés és ügykezeés pedig új aapoko yugszik: em kíáat- ( azt kíájuk, amik va ), haem eredméyorietát (Zieiski, 2003: 18). Ez az értékredbei paradigmavátás a NPM gyakoratába háromfée orietáció meté körvoaazódhat: az ú. sigma - értékek a gazdaságosságga és takarékosságga, a theta - értékek a tisztességge és korrektségge, míg a ambda - értékek a biztoságga és rugamasságga hozhatók öszszefüggésbe. Midhárom típus közös jeemzôje, hogy sajátos, egymástó sok tekitetbe etérô közeítésmódjuk eeére egy-egy aapértéket fektetek e, mit esôdegese követedô iráyt. Az így meghatározott prioritások midegyike az értékaapú meedzsmet eôtérbe heyezését hagsúyozza a közszektor szeméetvátását presszioáva. Az 1. tábázat a három fô értékcsoport meté mutatja be az egymás szésôségeikét megjeeíthetô siker/kudarc okait és kucstéyezôit; az 84

7 A közmeedzsmet sikertéyezôi 1. tábázat Gobáis kötségvetés periodikus botásokka Mutatószámok eeôrzése Nyereség-/ kötségközpotok Lízig, szpozoráás Köz-hodigok Részesedési/érdeketségi cotroig Eredméy-feeôsség Kötségvetés-feeôsség Tejesítméy meedzsmet A KÖZMENEDZSMENT SIKERTÉNYEZÔI Céok: Megfogamazás- Megvaósítás- Stabiizáás Megegyezések, akuk Szerzôdések A visszaható (reaktív) magatartásmiták heyett a kreatívak támogatása Ösztözések, motiváció Rugamas (éet)páya Motiváó stratégiák a szervezette vaó azoosuást ietôe Váaati kutúra és váaati etika Fukció- és kompetecia-traszfer Ösztözési redszer Humá erôforrás (szeméyi) fejesztés Mutatószámok- szeméyi vezetés ( aza vezetés) Ügyfé- és verseytudatosság Szogátatás-szeemiség Lapos szervezet Kompexitás-mérsékés A tejesítés méységéek csökketése Bechmarkig (Áam)pogár-közeiség Ügyfé-/ vevô-megértés Szogátatás-ígéret Just i time Szogátatás stadardok TQM a foyamat eejétô Marketig (iovatív szogátatásokka és voabei kiterjesztésse) Auditáás Besô versey Sziergiahatás Feadatredukáás Feadatdeegáás p make or buy p outsourcig Küö kompeteciák Erôforrás-feeôsség Projektszervezet Forrás: Damkowski Precht, 1995: A közmeedzsmet értékredszer-típusai 2. tábázat A siker aapja A sikerteeség oka A siker és kudarc érvéyesüése Az eeôrzés súypotjai A rugamasság mértéke Céok Iformáció Kapcsoat Sigma - értékek Tervhez és takarékossághoz vaó igazodás Mértéketesség (A kitûzött céok eéréséhez szükséges feadatokhoz és ezekhez redet erôforrásokhoz) Pazarás (Káosz, zavar, szakszerûteség) Péz és idô (Az ejárások és a fogyasztók erôforrás-kötségei) Output Aacsoy Meghatározott céok Szegmetát iformációk Szoros THETA -ÉRTÉKEK Tisztességhez és becsüetességhez vaó igazodás Becsüetesség (A korrektség, köcsöösség, heyes köteességtejesítés eérése) Korrupció (Hivatai visszaéés, részrehajás, szabáytaaság) Bizaom és jogosítváyok (Beeegyezés, törvéyesség, poitikai jogosítváyok) Foyamat Közepes Összeegyeztethetete céok Strukturát iformációk Közepes LAMBDA - ÉRTÉKEK Határozottsághoz és rugamassághoz vaó igazodás Rugamasság (A rugamasság, akamazkodás, határozottság eérése) Kudarc (Kockázat, csôd) Biztoság és túéés (Magabiztosság) Iput/Foyamat Magas Összetett céok Iformációcsere Laza Forrás: Hood, 1991: 11 85

8 eeôrzési és beavatkozási fókuszpotokat; az adott értékek követése meté megegedhetô rugamasság mértékét; az adott értékredszer kotextusába defiiát céokat; a fehaszáható és fedogozadó iformációkat, vaamit a priorát értékek követéséek eredméyeképpe kiaakuó kapcsoat erôsségét. Az áam és pogára közötti új miôségû kapcsoatba az áam számít a közért tei akaró, aktív pogárra, cserébe a közszogátatások teré is eôtérbe kerü az átáthatóság, a számokérhetôség, áthatóvá váik a szakmai fejôdés eredméye. Az áam meghatározza a stadardokat, ameyeket a közszogátatás fogyasztói várhatak és moitorozza a tejesítméyt. (Dessewffy Puai, 2005: 20). Zárszó A közszféra speciáis eszköz- és céredszere, az áamtó vaó tejes vagy részeges függôsége, vaamit a poitikai, gazdasági, társadami érdekeetétek miatt a NPM gyakorati akamazhatósága számos kérdést, kéteyt vet fe. Kétségtee, hogy em hagyhatók figyeme kívü e sajátos téyezôk, midazoáta be ke átuk, hogy a váaati verseyképesség fogaom em a magágazdaság priviégiuma. A közigazgatás, a közjogi szervezetek és a közszférába érdeketek verseybe áak más itézméyekke, meyek hasoó vagy azoos szogátatásokat, termékeket kíáak. Ebbô következik, hogy mide, a közszogátatásokba érdeket váaat, itézméy, szervezet számára a vátozásmeedzsmet követeméyei és kihívásai azoos módo érvéyesek (Gattermeyer Neubauer, 2000: 242). A NPM vaódi üzeete em a közszféra szervezeteiek a kasszikus érteembe vett piacgazdasági meedzsmetgyakorat pagizáására vaó buzdítás, haem a verseyszféra aapvetô mozgatórugóit (részegese) magába hordozó, újszerû meedzsmetformák étrehozása a közszektor mûködési sajátságaiak és peremfetéteeiek figyeembevéteéve. A NPM tehát em gyógyszer és mideekeôtt em egy gyors megodás a poitikai-admiisztratív redszerbe évtizedekét kiaakuó sikerteeségekre. A NPM egy eszköz ehet egy jobb közigazgatás-vezetés megvaósításához oya módosított megodási szempotokat kíáva a közszektor számára, ameyeket a magágazdaságba is haszáak (Thom Ritz, 2000: 24). Fehaszát irodaom Bruer-Sate, R. (2003): Hadbuch Pubic Chage Maagemet; Effizietes Veräderugsmaagemet für öffetiche Verwatuge; Frakfurt am Mai: Peter Lag GmbH Budäus, D. Grüig, G. (1998): New Pubic Maagemet. Etwickug ud Grudage eier Revoutio des öffetiche Sektors; I: Zeitschrift Führug + Orgaisatio, 67. Jahrgag 1998, Nr. 1, 4-9. Cseke, H. (2004): Nics szó kízásró! Sárközy Tamás a közigazgatás moderizációjáró. Figyeô. 2004/ 39 (2004. szeptember 30 október 6.) Damkowski, W. - Precht, C. (1995): Pubic Maagemet: Neue Steuerugs-kozepte für de öffetiche Sektor; Stuttgart/Beri/ Kö Davey, K.- Péteri, G. (1998): Loca Govermet Fiaces: Optios for Reform; Nagykovácsi: Potes Ltd Dessewffy, T.- Puai, A. (2005): Az ámatag áam ébresztgetése- a közszféra átaakuásáak szükségessége. Figyeô. 2005/36 (2005. szeptember 8-14.) Dueavy, P.- Hood, C. (1994): From Od Pubic Admiistratio to New Pubic Maagemet; Pubic Moey ad Maagemet, Vo. 14., Gattermeyer, W.- Neubauer, R. (2000): Das Neue Strategische Maagemet; Eemete ud Perspektive zukuftsorietierter Uterehmesführug; Wiesbade Haja, Gy. (2004): Igazgatási kutúra és New Pubic Maagemet reformok egy összehasoító esettaumáy tükrébe; PhDértekezés; BKÁE Gazdákodás- és Szervezéstudomáyi Doktori Program Hambeto, R. - Savitch, H. V. - Stewart, M. (2002): Gobaism ad Loca Democracy; Chaege ad Chage i Europe ad North America; Lodo: Pagrave MacMia. Heidrich, B.- Somogyi, A. (2005): Az eegedett kéz diemmája, avagy a vezetôk kuturáis ehetôségei a szogátató és közigazgatási szervezetekbe; Vezetéstudomáy, XXXVI. Évfoyam, 9. szám (2005. szeptember), Hi, H. (1997): Strategische Erfogsfaktore i der öffetiche Verwatug. I: Quaitäts- ud erfogsorietiertes Verwatugsmaage-met, hrgs. V. Herma Hi ud Hemut Kages, 2. Auf. Beri. Hood, C. (1991): A Pubic Maagemet for a Seasos?; Pubic Admiistratio, Vo. 69 Sprig, 3-19 Horváth M., T. (2002): Heyi közszogátatások szervezése; Budapest-Pécs: Diaóg Campus Kiadó. Iés, M. (2000): A közszogátató váaatok gazdasági szabáyozása; Evek, módszerek, esetek. Budapest: Aua Kiadó Kft. Kaas, T.- Ivacsics, I.- Torma, A.- Pauovics, A.- Bistei, A..- Varga, J. (2001): Közigazgatási jog Átaáos rész-; Virtuóz Kiadó. Kieser, A. (1998): Orgaisatiostheorie; Stuttgart/Beri/Kö. Köig, K. (1995): Neue Verwatuge oder Verwatugsmoderisierug, -Verwatugspoitik i de 90er Jahre-; Die öffetiche Verwatug, 5/1995, Magyar Értemezô Kéziszótár (1985); Budapest: Akadémiai Kiadó. Mueer, D. C. (1989): Pubic Choice II.; Cambridge Osbore, D.- Gaeber, T. (1992): Reivetig Govermet How the Etrepreeuria Spirit Is Trasformig the Pubic Sector-; USA: Pegui Book Poitt, C. (1990): Maageriaism ad the Pubic Services: the Ago-America Experiece; Oxford, Cambridge Reierma, H. (1998): Neues Poitik- ud Verwatugsmaagemet i der kommuae Praxis: Leitbid ud Theoretische Grudage, Kapite 1; i: Reierma, H.- Thoeig, J-C. (1998): Neues Poitik- ud Verwatugsmaagemet i der kommuae Praxis ei iteratioaer Vergeich -, Sakt Augusti: Korad-Adaauer-Stiftug e. V Scheder, K. (2004): Wirkugsorietierte Verwatugsführug: Begriffe ud aktueer Stad der Etwickug (Eredetieg megjeet: Puitao, Doateo (2000): New Pubic Maagemet. Termioigie termioogie termioogia c. mukájába, Ber/Stuttgart/Wie: Pau Haupt, ) Thom, N.- Ritz, A. (2000): Pubic Maagemet, -Iovative Kozepte zur Führug im öffetiche Sektor-; Wiesbade: Betriebswirtschafticher Verag Dr. Th. Gaber GmbH. Torma, A. (2001): Európai közigazgatás, régiók, ökormáyzatok; Virtuóz Kiadó Viscusi- Vero- Harrigto (1995): Ecoomics of Reguatio ad Atitrust. Cambridge/ Massachusetts/ Lodo: The MIT Press. Wash, K. (1995): Pubic Services ad Market Mechaisms - Competitio, Cotractig ad the New Pubic Maagemet-; Lodo: MacMia Press Ltd Zieiski, H. (2003): Maagemet im öffetiche Sektor; Opade: Leske & Budrich. 86