EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK

Átírás

1 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KIADVÁNYA Fejes Zsuzsanna Saai János Soós Edit Tóth Judit (szerk.) Vájok Lászó Schengenre hangova 113. SZÁM

2 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK Kiadja a Magyar Köztársaság Küügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szogátató Kht. támogatásáva. Feeõs kiadó: A szerkesztõbizottság enöke: A szerkesztõbizottság tagjai: Fõszerkesztõ: Lapigazgató: Szerkesztõ: Mûszaki szerkesztõ: A szerkesztõség címe: Terjesztés: Korsós Tamás Paánkai Tibor Bagó Eszter, Baázs Péter, Baogh András, Barabás Mikós, Baráth Etee, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Ham Tamás, Hefter József, Horváth Gyua, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béa, Kassai Róbert, Kazatsay Zotán, Levende Ádám, Lõrincz Lajos, Magyar Ferenc, Nyers Rezsõ, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda Lászó, Vargha Ágnes Forgács Imre Buyovszky Csia Tóth Judit Lányi György Magyar Köztársaság Küügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Teefon: , , Horváthné Stramszky Márta, [email protected] Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûési Könyvtárban, vaamint a Küügyminisztérium honapján ( Kiadványaink menüpont). A kiadványcsaád borítón átható embémája Szutor Zsot akotása. Nyomdai eõkészítés: Omigraf Kft. Nyomdai kiviteezés: Pharma Press Kft. ISSN ISBN

3 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK Fejes Zsuzsanna Saai János Soós Edit Tóth Judit (szerk.) Vájok Lászó Schengenre hangova 2007

4 Tartaom A) Mi vátozik a schengeni acquis tejes körû akamazásáva? I. Eõképek az egyszerûbb határátépéshez II. A szabadság, a biztonság és a jog térségévé vááshoz vezetõ út III. Az EU bõvítése és az átmeneti megodások B) Schengen és a szomszédság I. A schengeni övezet és a jószomszédi kapcsoatok II. A schengeni övezet kiterjesztésének hatása a határrégiók kapcsoatára II.1. Jogi kompetenciák II.2. Támogatási programok III. A schengeni rendszer és a határ menti kapcsoatok összehangoása C) Schengen gyakorati mûködésérõ I. Szeméyi kategóriák a schengeni határeenõrzésben II. A határátépés és a schengeni vízumkiadás szabáyozása III. Európai pogárként a határokon át IV. Határforgaom-eenõrzés közúti, vasúti, vízi határátkeõheyeken, repüõtereken V. Határrendészeti eenõrzés az ország méységében VI. Okmányok, autók adatai és a SIS VII. Határon átnyúó rendészeti együttmûködés VIII. A határeenõrzés ideigenes visszaáítása a besõ határokon IX. A Schengen Aap fehasznáása és a modernizáció X. Az adatkezeés és az adatvédeem Eddig megjeent az Európai Mûheytanumányok sorozatban

5 3 A) Mi vátozik a schengeni acquis tejes körû akamazásáva? Kvantumugrásnak nevezte az osztrák küügyminiszter a schengeni övezet kibõvítését a közép- és keet-európai EU-tagországokka. Ursua Passnik a keet-nyugati párbeszéd fórumaként Bécsben megaakított Emberi Tudományok Intézete (Institut für die Wissenschaften vom Menschen, IWM) fennáásának 25. évforduóján, november 10-én mondott beszédet. Ott, aho egykor a vasfüggöny húzódott, aig hat hét múva többé nem esz határeenõrzés szögezte e. Emékeztetett arra, hogy júius 27-én Horn Gyua és Aois Mock, akkori magyar, ietve osztrák küügyminiszter együtt vágta e a vasfüggönyt jeképezõ drótkerítést. Semmi sem teheti érzékehetõbbé az utóbbi évtizedekben ezajott korszakos vátozásokat, mint a besõ határok feszámoása. A schengeni csatakozás méyreható átaakuást hoz, esõsorban a szomszédos országokban éõ emberek számára. Az új Európa étrejötte, az eváasztó vonaak ebontása békés úton ment végbe. Az érintett áamok az EU segítségéve aaposan fekészütek a kiszéesítésre, és megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket. 1 I. Eőképek az egyszerűbb határátépéshez Mi is ez a kvantumugrás? Mi vezetett idáig? A skandináv áamok 1952-ben ehatározták, hogy feszámoják közös határaik mentén a határforgaomeenõrzést március 22-én az Északi Tanács tagáamaiban (Dánia, Izand, Svédország, Norvégia, 1. ábra. EU (Schengen) küsõ és besõ határai 1 (2007. nov. 12.)

6 4 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Finnország) étrejött az Egységes Északi Munkaerõpiac. A szerzõdés biztosította a fesorot országok áampogárainak, hogy engedéy nékü dogozhassanak egymás terüetén. Ugyanezen a napon aáírtak egy másik szerzõdést is az Északi Útevé Unió 2 étrehozásáró, meynek értemében útevé vagy szeméyazonosító igazovány femutatása nékü ehet átépni a régió besõ határait. A skandináv áamokhoz hasonóan, az 1958-as Beneux Gazdasági Unióró szóó szerzõdés aapján a Beneux áamok is feszámoták 3 a közös áamhatárokon áthaadó határforgaom eenõrzését. A szeméyek szabad mozgását (mint az aapvetõ szabadságjogok 4 egyikét) a mai Európai Unió aapítói az évi Római Szerzõdés aáírásakor dekaráták. A hosszú ideig csak gazdasági integrációban gondokodó szerzõdõ feek azonban nem tettek határozott épéseket a fenti cé gyakorati megvaósítása érdekében. A gazdasági integráció sikereinek köszönhetõen a Közös Piac tagáamainak gazdasága beindut, aminek eredményeként az éetszínvona számottevõen emekedett, és a teher-, vaamint a gépjármûpark a többszörösére hízott. Egyre inkább kiéezõdött a piacokért foytatott küzdeem, és ennek során hátrányként jeentkezett, amikor a fuvarozóknak több határon rövidebb-hosszabb ideig keett várakozniuk az enyúó határ- és vámvizsgáat miatt. Emiatt esetenként késve jutott az áru a fehasznáóhoz, ennek viszont negatív anyagi következményei ettek (kötbérfizetésre köteezés, piacvesztés, sõt romó éemiszer esetén eõfordut, hogy egész kamionnyi árut keett kidobni). A szeméygépjármûvek számának növekedéséve párhuzamosan ényegesen több nyugat-európai pogár kerekedett fe szabadsága idején, hogy küfödön pihenjen. Következmény: dugók az autópáyákon és órákig várakozó autók sokasága a határok eõtt a szabadságoási idõszakokban. Komoy gondot okozott a pogárok napi éetéhez eengedhetetenü szükséges biztonság garantáása, ameyet a viágháborúk ezárását követõen a terrorizmus fenyegetett és fenyeget ma is. A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bûnözés határokat nem ismerõ terjedése a XX. század második feében nagy kihívás vot a nyugat-európai áamoknak. 5 A nemzeti hatóságok nem votak képesek megfeeõen kezeni a kérdést, nemzetközi együttmûködésre vot tehát szükség. Tovább nehezítette a heyzetet, hogy az Interpo tevékenységére is sokszor a tehetetenség vot jeemzõ. Ezért 1976 júniusában, az Európai Tanács határozatára, az Európai Poitikai Együttmûködés keretén beü étrehoztak egy fórumot, ameynek feadata ett a nemzetközi terrorizmus eeni küzdeem. E döntés eredményeként szüetett meg a TREVI-csoport (Terrorism, Radicaism, Extrémism, Vioance Internationae terrorizmus, radikaizmus, extrémizmus, nemzetközi erõszak) júniusában az Európai Tanács a Fontainebeau-i Nyiatkozatban megfogamazta az utas- és áruforgaom határeenõrzésének és vámeenõrzésének etörését a besõ határokon. Ugyanekkor az Európai Tanács egy ad hoc bizottságot hozott étre a Pogárok Európája névve (Adonino-bizottság). Ez a bizottság egyrészt egy útevéunió ehetõségét vizsgáta meg, ameynek céja az vot, hogy az EK-útevek birtokosai szabadabban mozoghassanak, egészen a besõ határon történõ szeméyeenõrzés fokozatos megszüntetéséig. Másrészt fetérképezte azt, hogy a tagáamok pogárainak közösségi pogárként miyen jogokat ehetne biztosítani júiusában Hemut Koh német kanceár és Francois Mitterrand francia áamfõ Saarbrückenben aáírta az esõ biateráis megáapodást, ameyben a Franciaország és az NSZK közötti határszakaszon a szeméyforgaom megkönnyítésérõ döntöttek. Még ugyanebben az évben a Beneux áamok is bejeentették csatakozási szándékukat. A szeméyek szabad mozgásának gyakorati megvaósuásában döntõ szerepet játszott egy kis, határ menti teepüésen ezajott esemény: június 14-én a Mose foyó partján, a uxemburgi Schengen városában Franciaország, Németország és a Beneux áamok átfogó megáapodást 7 írtak aá. Ezt követ- 2 A megáapodás szerint azonban bármeyik aáíró tagáam idõközben véetenszerûen útevé-eenõrzést tarthat, ietve akár fé évre is viszszaáíthatja a határforgaom eenõrzését. A gyakorat szerint csak egy akaomma, 1970-ben kerüt erre sor a norvég-svéd határon. 3 A határforgaom-eenõrzés visszaáításának ehetõségét a Beneux áamokban is fenntartották, de nem étek vee. Erre csak az egyezmény gyakorati hatáybaépését követõen, 2000-ben kerüt sor. Ugyanakkor Hoandia 1976 óta akamaz a határterüeteken mobi határeenõrzõ egységeket. 4 A négy aapvetõ szabadságforma: az átaános szeméyek szabad áramása (Európai Közösség Rendekezése 18. cikkey); a munkaváaók szabad áramása (Európai Közösség Rendekezése 39. cikkey); a szogátatások szabad áramása (Európai Közösség Rendekezése 49. cikkey); a eteepedés szabadsága (Európai Közösség Rendekezése 43. cikkey). 5 Finszter Géza: A rendészet eméete. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzeti Kiadó Kft Az embercsempészet és az eene foytatott tevékenység a Magyar Köztársaság Határõrségéné (tanumány) Szerzõk: Engi E. Grónás J. dr. Gubicza J. Jószai J. Oajos L. dr. Sándor V. Szõke I. Tóthné dr. Demus M. Zsigovits L. Budapest, Kiadja: Határõrség Országos Parancsnoksága 7

7 MI VÁLTOZIK A SCHENGENI ACQUIS TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁVAL? 5 te június 19-én a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) 8, s az aáíró tagok köre kiegészüt Spanyoországga és Portugáiáva. A Schengeni Megáapodás (a továbbiakban: megáapodás) evi jeentõségû, és a következõ fõbb cékitûzéseket igyekszik megvaósítani: A szeméyforgaomban június 25-tõ a rendõri és vámszervek megáítás nékü, egyszerû szemrevéteezésse eenõrzik a közös határon, csökkentett sebességge áthaadó turista jármûveket. Szúrópróbaszerûen azonban aaposabb eenõrzést is végezhetnek. A vizuáis eenõrzés megkönnyítése érdekében az EU-áampogárok egaább nyoc centiméter átmérõjû, zöd korongot ragaszthatnak a gépjármû szévédõjére. A közös határokon a ehetõ egrövidebbre csökkentik a várakozási idõt a hivatásos közúti szeméyszáítás eenõrzése során. Összevont határforgaom-eenõrzést vaósítanak meg december 31-ig az egymás meett mûködõ nemzeti eenõrzõ pontokon. A közös határokon a kishatárforgaomra jogosutak részére ehetõvé teszik, hogy a határt a kijeöt határátkeõheyen kívü és a nyitvatartási idõn tú is átéphessék. A feek a egrövidebb idõn beü ha ehetséges, december 31-ig egymáshoz közeítik vízumpoitikájukat a határeenõrzés megkönnyítése, ietõeg a bevándorás és a biztonság terén keetkezhetõ negatív következmények megeõzése végett. A feek köteezettséget váanak arra, hogy saját terüetükön határozottan feépnek a kábítószerek titott forgamazása een és összehangoják drogeenes tevékenységüket. A feek tovább erõsítik az együttmûködést a vám- és rendõri szervek között, többek között a bûnözés, küönösen a titott kábítószer- és fegyverkereskedeem eeni harcban, a szeméyek jogeenes beépése és tartózkodása, az adó- és vámcsaás, vaamint a csempészet eeni küzdeemben. Ennek érdekében, besõ jogszabáyaik megtartásáva az információcsere javítására és erõsítésére törekednek. Nemzeti jogszabáyaik keretében javítják a köcsönös segítségnyújtást a jogeenes tõkemozgások eeni feépésben. A közúti áruszáítás megkönnyítése érdekében a közös határokon júius 1-jétõ meõzik a rendszeres eenõrzéseket, azok heyébe a szúrópróbaszerû eenõrzés ép. A hatáyban évõ engedéyezési rendszereket és száítási okmányokat egyszerûsítik, könnyítik, összehangoják. A feek oyan megodások kiaakítására törekednek, ameyek ehetõvé teszik a közös határon a vasúti száítmányok várakozási idejének csökkentését és eenõrzésének megkönnyítését. Összehangoják a közös határokon a foyami forgamat eenõrzõ vámhivataok nyitvatartási idejét, tevékenységét. A Schengeni Megáapodás aáírását követte a Végrehajtási Egyezmény kidogozása, majd 1990-ben aáírása, 1995-ben pedig a gyakorati hatáybaépése. Az egyezmény terjedemében és tartamában bõvebb, mint a megáapodás, és a következõ terüeteken fogamazza meg a végrehajtás szabáyait: aapfogamak, meghatározások; az eenõrzések megszüntetése a besõ határokon és a szeméyek mozgása; a besõ határok átépése; a küsõ határok átépése; vízumok; a küfödiek közekedési fetéteei; tartózkodási engedéyek és beéptetési tiaom; kiegyenítõ intézkedések; a menedék iránti kéreem ebíráásának feadatai; rendészet és biztonság; rendészeti szervek közötti együttmûködés 9 ; bûnügyi jogsegéy; a ne bis in idem evének akamazása; kiadatás; A korábbi egyezményfordításokban Rendõrség és biztonság, ietve Rendõri együttmûködés szerepe, de mive ez nem fee meg a tényeges tartaomnak és a kormány áta efogadott 2328/2004. (XII. 21.) kormányhatározatnak, a Schengeni Akciótervben is már a tartamának megfeeõ kifejezések vannak, így mi is ezt hasznájuk.

8 6 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Jeöések: EU (korábban EK) tag C) III. 26. Schengen éetbe ép Nem EU-tag Schengen-tag Speciáis, egyodaú, átmeneti áapot (Svájc) Már aáírta (ásd nyí) a SchVE-hez vaó csatakozást, de az még nem épett hatáyba VI X. 3. Németország egysüéséve Új tagáam, jövõbei Schengen-tag (~2007) XI XI. A) VI. 14. A Schengeni Megáapodás aáírásakor D) V. 1. Az Amszterdami Szerzõdés hatáybaépésekor XII IV. B) VI. 19. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény aáírásakor E) V. 1. Az EU egutóbbi bõvítésekor 2. ábra. Schengenföd aakuása

9 MI VÁLTOZIK A SCHENGENI ACQUIS TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁVAL? 7 büntetõ ítéetek végrehajtásának átadása; kábítószerek; õfegyverek és õszerek; a Schengeni Információs Rendszer; a Schengeni Információs Rendszer mûködtetése és hasznáata; a szeméyes jeegû adatok védeme és az adatok biztonsága a Schengeni Információs Rendszerben; a Schengeni Információs Rendszer kötségeinek feosztása; áruszáítás és áruforgaom; a szeméyes adatok védeme; a Végrehajtó Bizottság. A schengeni foyamat kezdetben az EU öt tagáamát érintette, de foytatódott az integrációs szeméyek szabad áramásának megvaósítása ben hatáyba épett az Egységes Európai Okmány (EEO), amey a Közösség tevékenységét új terüetekre terjesztette ki, ugyanakkor egységes, besõ határok néküi térség étrehozását irányozta eõ, aho az áruk, a szeméyek, a szogátatások és a tõke szabad mozgása biztosított. A foyamat csúcsa, hogy november 1-jén hatáyba épett az Európai Unióró szóó Maastrichti Szerzõdés harmadik piére, a be- és igazságügyi együttmûködés. Ennek az aábbiak a fõ terüetei: 10 menekütügyi poitika; tagáamok küsõ határainak eenõrzése; bevándorási poitika és harmadik országok áampogáraiva kapcsoatos (beutazásukka, tartózkodásukka, bevándorásukka, csaádegyesítésükke, eteepedésükke, munkaváaásukka összefüggõ, idegenrendészeti jeegû) kérdések; kábítószer eeni küzdeem; nemzetközi csaások eeni küzdeem; igazságügyi együttmûködés pogári jogi ügyekben; igazságügyi együttmûködés büntetõügyekben; vámügyi együttmûködés; rendõrségi együttmûködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedeem és a nemzetközi bûnözés egyéb formái een, ietve azok megeõzése céjábó. A Végrehajtási Egyezménnye összehasonítva jó átható, hogy tartamiag sok az átfedés. A Maastrichti Szerzõdés hatáybaépését követõen Európában bekövetkezett események (dészáv váság), ietve a harmadik piér kormányközi együttmûködésen aapuó tevékenysége eassította a be- és igazságügyi terüet fejõdését. Ez a foyamat a kiencvenes évek második feében fegyorsut, és az Amszterdami Szerzõdés hatáybaépése (1999. május 1.) nagy áttörést hozott. Beemete a tejes schengeni jogi anyagot 11 az EU keretei közé. A Tanács határozatainak értemében a kormányközi együttmûködésen aapuó harmadik piérben (EU-szerzõdés VI. címe) maradtak a rendõrségi együttmûködés (megáapodás cikk), a bûnügyi jogsegéy ( cikk), a kettõs büntethetõség ekerüésének megeõzése (egyezmény cikk), az eítét vagy büntetõjogiag üdözött szeméyek kiadatása és átadása (egyezmény cikk), a kábítószer-bûnözés eeni küzdeem (egyezmény 71., 72., 75. cikk), az adatvédeem (egyezmény cikk) jogaapjai. Ezze szemben az egyezmény központi kérdéseit a határeenõrzést a küsõ határokon (3 8. cikk), a beutazási és vízumjog egységesítését (9 27. cikk), jogaapját a kibõvített EK-szerzõdés új, IV. címében rögzítették. Az egyezmény menedékjogi rendekezéseit ( cikkek) a Dubini Egyezmény az Amszterdami Szerzõdés hatáybaépése eõtt hatáyon kívü heyezte, ezért a Tanács azoknak nem keresett Európa-jogi aapokat. 12 II. A szabadság, a biztonság és a jog térségévé vááshoz vezető út Az Amszterdami Szerzõdés hatáybaépését követõen az EU-enökségek a szabadság, a biztonság és a jog térségének megteremtésén fáradoztak. Az október án megtartott tamperei Európai Tanács az Amszterdami Szerzõdésben fogat cékitûzések megvaósítására poitikai irányeveket és prio- 10 Horváth Zotán: Kézikönyv az Európai Unióró 5. átdogozott, bõvített kiadás. Kiadta: Magyar Országgyûés Az EK Hivataos Lapja L sorozat 239, száma, 19. és köv. odaak. 12 Európai Uniós Fogaomtár. Átaános kifejezések. Kiadja: Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, ISBN

10 8 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM ritásokat határozott meg ápriis 30-ig konkrét határidõket rögzítõ jogakotási programot fektetett e a térség központinak számító terüetein. Ezek a terüetek a következõk: közös menekütügyi és migrációs poitika; európai jogi térség; az Unió egészére kiterjedõ bûnüdözés; a be- és igazságügyi kérdések bevonása a küpoitikába. A tamperei csúcson megáapították, hogy a szabadság, a biztonság és a jog térségének megteremtése horderejét tekintve a Besõ Piac és a közös pénz étrejöttéhez hasonítható. 13 Ezenkívü a migráció szempontjábó a következõ fõ témákat jeöték meg: a migrációnak a maga kompexitásában történõ kezeése, ennek keretében (a poitikai, az emberi jogok és a gazdasági fejesztés terén is) együttmûködés a kibocsátó és tranzitországokka; az Európai Unió terüetén egáisan tartózkodó, harmadik országbei áampogárok integrációja; a tagáamok egáis migrációra vonatkozó szabáyainak összehangoása; a kibocsátó és tranzitországokka együttmûködve információs kampányok fejesztése a egáis bevándorási ehetõségekrõ, vaamint az emberkereskedeem megeõzése céjábó; közös poitika továbbfejesztése a vízumokka és a hamis okmányokka kapcsoatban, beeértve a harmadik országok terüetén mûködõ konzuátusok közötti együttmûködést; hatékony feépés az embercsempészés, ietve vaamennyi, az iegáis migránsok heyzetét kihasznáó kizsákmányoó tevékenység een, súyos büntetések akamazása az ekövetõkke, résztvevõkke szemben; szorosabb együttmûködés és technikai segítségnyújtás kiaakítása a tagáamok határõrizeti szervei között, ameybe sürgõsen be ke vonni a csatakozni kívánó áamokat is; a csatakozni kívánó áamoknak tejes egészében meg ke vaósítaniuk a schengeni acquis-ban fogat evárásokat, a eendõ küsõ határokat eenõrzõ áamoknak hatékony határõrizetet ke kiaakítaniuk speciáisan kiképzett, hivatásos áomány akamazásáva; a tagáamoknak hatékony segítséget ke nyújtaniuk a kibocsátó és a tranzitországok számára az önkéntes hazatérés eõsegítésére és az embercsempészés eeni megfeeõ feépés érdekében; visszafogadási egyezményeket ke kötni az Európai Közösség és a harmadik országok között, megfontoandó továbbá (a Közösségen beüi) ún. visszafogadási szabáyok bevezetése. 14 Az Európai Tanács seviai, nizzai és thesszaoniki üésén tovább méyítették a poitikai terüeten foytatott együttmûködést. Közüük is kiemekedik az EU tízes bõvítésére összehívott nizzai csúcs. A szabadság, a biztonság és a jog térségének megteremtését cézó események sorában kiemekedõ jeentõségû vot az Aapjogi Charta efogadása, ietõeg ünnepéyes dekaráció formájában szerzõdésekhez csatoása. A Nizzai Szerzõdésnek a harmadik piért (ekkor már csak a büntetõügyekben foytatott rendõrségi, igazságügyi és vámügyi együttmûködést fogata magában) érintõ reformjai a következõk votak: a bûnüdözésért feeõs tagáami szervek munkájának koordináására, a bûnügyi nyomozás megkönnyítésére étrehozott egység, az Eurojust (European Judicia Cooperation Unit Európai Igazságügyi Együttmûködési Egység) primér jogi beiesztése az EU-szerzõdésbe, továbbá a megerõsített együttmûködés szabáyainak rugamasabbá tétee. 15 A foyamat következõ áomása a aekeni csúcs vot, 16 ameyre rányomta béyegét a szeptember 11-i, egyesüt áamokbei terrorista merényet. A taákozón az Unió bõvítési fekészítésérõ és a Konvent feáításáró döntöttek, megvonták a tamperei jogakotási program féidõs méregét, és megáapították, hogy a tervezett cékitûzések nem tejesütek maradéktaanu. Ez a nemzeti vívmányok eszánt védemére, a hiányzó közös poitikai akaratra és a szerzõdések aapvetõ hiányosságaira vezethetõ vissza. A aekeni Európai Tanács ugyanakkor megerõsítette a Tamperében rögzített köteezettséget, és határozott épéseket tett az egyes terüeteken tapasztat késések behozása érdekében. A június i Európai Tanács kérésének megfeeõen, az Enökség, a Bizottságga együttmûködve, ekészítette a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesüésén aapuó térségre vonatkozó többéves program tervezetét Hágai program; a szabadság, a biztonság és a jog érvényesüésének erõ- 13 Tóth Árpádné Dr. Masika Edit: Esõ értékeés a szabadság, biztonság, jog európai térségének az európai akotmányozás során körvonaazódó reformjáró, Európai Unió Határrendõrsége c. A/0013/2003. sz. OKTK kutatás, p Tamperétõ Hágáig, Beügyi együttmûködés az Európai Unióban Beügyminisztérium 15 Uo december 15.

11 MI VÁLTOZIK A SCHENGENI ACQUIS TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁVAL? 9 sítése az Európai Unióban címme, ameyet az Európai Tanács november 5-i üésén efogadott. A program a Bizottság feadatáu szabta, hogy 2005-ben akciótervet dogozzon ki. A hágai program céja az Unió és tagáamai közös képességeinek javítása az aapvetõ jogok, a minimáis ejárásjogi biztosítékok és a jogérvényesítési ehetõség biztosítása terén; a migrációs huámok szabáyozása és az Unió küsõ határainak eenõrzése, vaamint a határokon átnyúó szervezett bûnözés eeni küzdeem és a terrorizmus fenyegetésének kiküszöböése; az Europoban (European Poice Office Európai Rendõrségi Hivata) 17 és az Eurojustban 18 rejõ ehetõségek kiaknázása. A hágai program fõ cékitûzései a következõk: A szabadság erõsítése (uniós pogárság; menekütügyi, migrációs és határpoitika; Közös Európai Menekütügyi Rendszer; egáis migráció; iegáis munkaváaás eeni küzdeem; harmadik országok áampogárai beieszkedésének eõsegítése; a menekütügy és a migráció küsõ dimenziói; kapcsoatok harmadik országokka; partnerség a származási országokka és régiókka; partnerség a tranzitországokka és -régiókka; kitooncoási és visszafogadási poitika; a migrációs foyamatok kezeése; határeenõrzés és küzdeem az iegáis bevándorás een; biometrikus azonosítók és információs rendszerek; vízumpoitika). A biztonság megerõsítése (információcsere hatékonyabbá tétee; terrorizmus eeni feépés; rendészeti szervek közötti együttmûködés 19 ; a hátáron átnyúó hatású váságok; katasztrófák eeni védeem; gyakorati együttmûködés; bûnmegeõzés; szervezett bûnözés; korrupció eeni küzdeem; európai kábítószer-stratégia). A jog érvényesüésének megerõsítése (az Európai Bíróság; bizaomépítés és köcsönös bizaom; igazságügyi együttmûködés büntetõügyekben; köcsönös eismerés; jogszabáyok közeítése; az Eurojust; igazságügyi együttmûködés pogári ügyekben; a határokon átnyúó pogári jogi ejárások megkönnyítése; a bírósági határozatok köcsönös eismerése; az együttmûködés megerõsítése; az uniós jogszabáyok koherenciájának biztosítása és e jogszabáyok minõségének javítása; nemzetközi jogrend). A program kidogozása során maximáisan figyeembe vették az európai akotmányszerzõdés tervezetében megfogamazottakat. Az eképzeések kidogozását sürgõssé tették a szeptember 11-i egyesüt áamokbei és a március 11-i madridi terrortámadások. III. Az EU bővítése és az átmeneti megodások A schengeni integráció foyamatában ényeges vátozást hozott az EU keeti bõvítése. A kibõvüt Unió vaamennyi pogárának szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz vaó joga az uniós áampogárságga járó aapvetõ jog. Ezze összhangban az Európai Tanács fekéri a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges, ban nyújtson be jeentést a Tanács és az Európai Parament részére, oyan intézkedésekre vonatkozó javasatok kíséretében, ameyek az uniós áampogárok számára hasonó fetéteek között teszik ehetõvé az Európai Unión beüi mozgást, mint amiyeneket a küönbözõ tagáamok áampogárai éveznek a saját országukban vaó heyvátoztatás vagy tartózkodási heyvátoztatás során a közösségi jog aapeveive összhangban. 20 A bõvítésse az EU-migrációt ietõen is vátozás következett be. 21 A korábbi 15 tagáam meett az újabb 12 csatakozó nemcsak tranzit-, hanem céországgá is váhat. A jövõben vaamennyi reeváns, migrációs tevékenységge összefüggõ információ gyûjtése, eemzése és hatékony fehasznáása, cseréje kucsfontosságú. A hágai programban rögzítették, hogy a menekütügyre, a migrációra és a határokra vonatkozó közös poitika kidogozásának második szakasza május 1-jén kezdõdött e. E foya- 17 Az február 7-én étrejött Európai Unióró szóó szerzõdésben megáapodtak a tagáamok az Európai Rendõrségi Hivata (Europo) feáításáró. Az Európai Tanács október 29-i határozata értemében az Europo székheye a hoandiai Hága városa ett, aho október 1-jétõ gyakoratiag is megkezdhette tevékenységét. Az Europo munkáját Európa egyik egkorszerûbb informatikai eszközparkja támogatja. Magyarország szeptember 1-jétõ tejes jogú tagja az Europonak. Ezze az Europo tagjainak száma 22-re nõtt. 18 A tamperei EU-csúcson hozott döntés értemében, a Tanács február 28-i határozata aapján áították fe az Eurojustot, meynek tagjai az egyes tagáamok ügyészei, bírói vagy hasonó kompetenciáva bíró rendõrtisztjei. Tevékenységét Hágában kezdte meg. 19 Ha következetesek vagyunk a Schengeni Végrehajtási Egyezményné eírtakra, akkor itt is rendészeti szervek közötti együttmûködést ke írni, és nem rendõrit. 20 Hágai program; a szabadság, a biztonság és a jog érvényesüésének erõsítése az Európai Unióban EiT Brüssze, október 27. p Szabó A. Ferenc: A migráció történemi és biztonságpoitikai jeentõsége az EU-bõvítés tükrében. Budapest, Kiadja: Stratégiai és Védemi Kutató Hivata. Védemi Tanumányok kétnyevû kiadvány No.39.

12 10 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM matnak a szoidaritáson, a métányos hatáskörmegosztáson, a feeõsség igazságos eosztásán (ide értve a pénzügyi vonatkozásokat is), vaamint a tagáamok közötti szorosabb gyakorati együttmûködésen ke aapunia: technikai segítségnyújtáson, képzésen és információcserén, vaamint a rendekezések megfeeõ és idõben történõ végrehajtásának és akamazásának eenõrzésén csakúgy, mint a jogszabáyok harmonizációján. A Közös Európai Menekütügyi Rendszer második terüetén is új szakasz kezdõdött e, ameynek céja a közös menekütügyi ejárás, vaamint a menedékjogot nyert, ietve kiegészítõ védeemben részesüt szeméyek számára biztosított egységes jogáás étrehozása. A tervek között szerepet az Európai Menekütügyi Aap (EMA) étrehozása a 2005 és 2010 közötti idõszakban. 22 Az EU tagáamaiban tapasztaható eöregedési foyamat kezeésében, továbbá az európai tudásaapú gazdaság megerõsítésében és a gazdasági fejõdés eõsegítésében a egáis migráció fontos szerepet játszhat, hozzájáruva a isszaboni stratégia végrehajtásához. A munkaváaás ehetõségének megáapítása ugyan nemzeti ügy, de a meneküt- és migrációs kérdés nemzetközi probéma. E terüeten az EU poitikájának céja, hogy tejes partnerségi kapcsoat keretében, és szükség esetén a megevõ közösségi pénzaapok fehasznáásáva segítséget nyújtson a harmadik országoknak a következõkre irányuó erõfeszítéseikben: migrációkezeés és a menekütvédeem képességének javítása, az iegáis bevándorás megakadáyozása és az eene vaó küzdeem, a migráció jogszerû módjainak eõmozdítása, a menekütheyzet megodása, a határeenõrzési képesség javítása, az okmányok biztonságának megerõsítése és a kitooncoás probémájának kezeése. 23 A migráció kezeésében és a terrorizmus megeõzésében nagy szerepet kap a biometrikus 24 azonosítók bevezetése, akamazása, pédáu az úteveek kiadásakor. A hágai program részeként az Európai Tanács fekéri a Tanácsot, hogy vizsgája meg az EU információs rendszereinek az iegáis bevándorás kezeésében és a határeenõrzés javításában eért hatékonyságának és köcsönös átjárhatóságának, vaamint ezen rendszerek irányításának maximaizáását, a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az EURODAC közötti köcsönös átjárhatóságró szóó, 2005 során közzéteendõ bizottsági közemény aapján, figyeembe véve a bûnüdözési céok és az egyének aapvetõ jogainak védeme közti heyes egyensúy megtaáásának szükségességét. Ezze párhuzamosan a vízumpoitikát is fejeszteni ke. A fejesztés érdekében az Európai Tanács: fekérte a Bizottságot, hogy esõ épésként tegyen javasatot a szükséges módosításokra a vízumpoitikák további megerõsítése érdekében, és 2005-ben nyújtson be javasatot a közös igényési központok étrehozásáró, vaamint vizsgája feü a Közös Konzui Utasítást, és egkésõbb 2006 eejéig terjessze eõ a megfeeõ javasatot; hangsúyozta a Vízuminformációs Rendszer gyors bevezetésének fontosságát, az afanumerikus adatok és fényképek 2006 végéig, a biometria 2007 végéig történõ beiesztését; fekérte a Bizottságot, hogy haadéktaanu nyújtsa be a VIS végrehajtásáva kapcsoatban efogadott idõtartam tiszteetben tartásához szükséges javasatot; fekérte a Bizottságot, hogy foytassa erõfeszítéseit annak érdekében, hogy vaamennyi tagáam pogárai rövid távú tartózkodásra jogosító vízum nékü utazhassanak vaamennyi oyan harmadik országba, ameynek áampogárai vízum nékü utazhatnak az EU-ba. 25 A hágai foyamat részeként, a hozzáférhetõség eve aapján január 1-jétõ megvátozik a bûnüdözési információk cseréje. Ez azt jeenti, hogy az Unió egész terüetén, amennyiben egy bûnüdözési tisztviseõnek az egyik tagáamban információra van szüksége, megkaphatja egy másik tagáambó, és a 22 Az EMA mûködése több szakaszra bontható. Az EMA I januárjátó 2004 decemberéig mûködött. Az EMA II és 2007 év közötti idõszakra vonatkozott, míg az EMA III. mint az ún. Szoidaritás Keretprogram egyik aapja 2008-tó veszi majd kezdetét, és az Unió kötségvetési cikusának megfeeõen, 2013-ig tart. 23 Saai János: Az áamhatárok. Vátozó viág; ISBN ; Press Pubica Kiadó, COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION 5399/05 VISA 13 COMIX 35 Integration of biometric identifiers into the uniform format for visa stickers and residence permits for third country nationas 25 Hágai program; a szabadság, a biztonság és a jog érvényesüésének erõsítése az Európai Unióban EiT Brüssze, október 27. p Fetéteek: az információcserére kizáróag jogi feadatok végrehajtása céjábó kerühet sor; a kicseréendõ adatok sértetenségét biztosítani ke; az adatok titkosságát a csere vaamennyi szakaszában és azt követõen is biztosítani ke; védemet ke biztosítani az információforrások számára, és biztosítani ke az adatokhoz vaó hozzáférés egységes szabáyainak, vaamint az egységes technikai szabáyoknak az akamazását; biztosítani ke az adatvédeem tiszteetben tartásának feügyeetét, és az információcserét megeõzõ és követõ megfeeõ eenõrzést; az egyéneket meg ke védeni az adatokka vaó visszaééstõ, ietve joguk van a heyteen adatok heyesbítését kérni.

13 MI VÁLTOZIK A SCHENGENI ACQUIS TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁVAL? 11 másik tagáam azon bûnüdözési ügynöksége, ameynek a szóban forgó információ birtokában van, a kérvényezett céra rendekezésre fogja bocsátani, figyeembe véve az adott áamban zajó vizsgáatok követeményeit. Az EU kiemeten kezei a terrorizmus eeni küzdemet. 27 A fõ feadatok: a tagáamok hírszerzési és biztonsági szogáatai nemcsak saját biztonságukat érintõ fenyegetések een épnek fe, hanem szükség esetén a többi tagáam besõ biztonságának védemében is; az egyik tagáam rendekezésére áó, más tagáamok besõ biztonságát fenyegetõ információt azonna a másik hatóság tudomására ke hozni; a terrorista fenyegetésekke kapcsoatban áó szeméyek és áruk esetében a tagáamok biztosítják, hogy azok határátépése miatt ne történjen fennakadás a feügyeetükben. 28 A terrorizmus és a határon átnyúó, súyos bûncseekmények eeni küzdeemben fokozni ke az Europo és az Eurojust együttmûködését. Ehhez a tagáamoknak biztosítaniuk ke, hogy az információk ejussanak az Europohoz. A bûnmegeõzés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesüésén aapuó térség étrehozására irányuó munka eengedheteten része. Ezért az Uniónak a jövõben hatékony eszközre van szüksége ahhoz, hogy támogassa a bûncseekmények megeõzésére irányuó tagáami erõfeszítéseket. E cébó az európai bûnmegeõzési háózatot hivatásossá ke tenni és meg ke erõsíteni. Mive a megeõzés szées terüetre terjed ki, aapvetõen azokra az intézkedésekre és prioritásokra ke összpontosítani, ameyek a tagáamok számára a eghasznosabbak. Az európai bûnmegeõzési háózat szakérteméve és tudásáva támogatja a Tanácsot és a Bizottságot a hatékony bûnmegeõzési poitikák kidogozásában. Az Európai Tanács a kábítószer-probéma megeõzésére, a segítségnyújtásra és a kábítószer-függõségbõ vaó rehabiitációra heyezi a fõ hangsúyt. A es európai drogstratégiát a 2004 decemberében üésezett Európai Tanács efogadta, és beiesztette a programba. A szabadság, biztonság és jog térségének megerõsítése érdekében további erõfeszítéseket ke tenni az igazságszogátatás és az igazságügyi együttmûködés megkönnyítésére, továbbá a köcsönös eismerésre. 29 Ebben a foyamatban kiemet fontosságú, hogy az európai országok között húzódó határok ne jeentsenek többé akadáyt a pogári jogi ügyek rendezésében sem. Bár a prümi szerzõdés, ameyet Ausztria, Begium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hoandia és Spanyoország kötött 2005-ben, nem része a Schengeni Megáapodásnak (Nagy-Britannia és Írország nem járut hozzá), mégis megkerüheteten. A prümi egyezmény, azaz az együttmûködés céja: a terrorizmus veszéyét szem eõtt tartva: a nemzetközi együttmûködés eméyítése, küönösen az információcsere terüetén. Ennek megfeeõen a szerzõdés aáírói aktív együttmûködési szerepet váanak, hogy a ehetõ eghatékonyabban tudjanak kooperáni a terrorizmus, a nemzetközi bûnözés és az iegáis migráció eeni küzdeemre vonatkozó információcsere terüetén. Mindezek közü is a terrorizmus eeni feépés á a határon átnyúó rendészeti, biztonsági együttmûködés centrumában. A prümi kezdeményezés egy foyamatot indított e, ameynek már hazánk is részben részese. Ezért fontos áttekinteni a prümi megáapodás fõbb terüeteit. Ezek a következõk: Információ és adat átadása bûncseekmények megakadáyozása és nagy rendezvényekke kapcsoatos veszéyek ehárítása céjábó (DNA-profiok összehasonítása és optimaizáása; a nemzeti ujjenyomat-adatok kicseréésének megkönnyítése és meggyorsítása; információ- és adatcsere nagyszabású rendezvényekke összefüggésben). Terrorista cseekmények megakadáyozását cézó intézkedések, küönösen megfeeõ információk átadása útján. Együttmûködés a égi biztonsági kísérõk ki- és továbbképzéséve, feszereéséve és bevetéséve kapcsoatosan. Az iegáis migráció eeni küzdemet szogáó intézkedések (dokumentum-szakértõk küdése a közös heyzetjeentések aapján, és szoros együttmûködés bevetésükné, közös visszatooncoási intézkedések). 27 Stauber Péter: Az Európai Unió terroreenes poitikája a madridi merényetek óta márc márc. Rendészeti Szeme, 4/2007: Hágai program; a szabadság, a biztonság és a jog érvényesüésének erõsítése az Európai Unióban EiT Brüssze, október 27. p Tóthné dr. Demus Mária: Az áamhatár rendjének jogi védeme az EU-hoz vaó csatakozás tükrében. PhD koncepció (Nemzetvédemi Doktorandorum)

14 12 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM A rendõrségi együttmûködés más formái (a rendõrségi együttmûködés közös bevetési formái, a szerzõdési partnerek közös határának átépése saját tisztviseõ áta, sürgõsség esetén, segítségnyújtás nagyszabású rendezvényekné, katasztrófákná vagy súyos baesetekné, vaamint együttmûködés kéreemre). Adatvédeem szeméyi adatok cseréjéné 30. A prümi egyezmény keretében foytatott integráció a bebiztonsági együttmûködés új megodását jeenti, ugyanakkor a schengeni integrációhoz hasonóan aboratóriumi keretek között a szabadság, biztonság és jog térségének aránytaan fejõdését vonhatja maga után. A szorosabb schengeni együttmûködés szándékát jezi, hogy az Európai Parament és a Tanács határozatot hozott a Schengeni Kódex és a Vízumkódex kiadásáró, ameyeknek közös aapeeme a közös vízumpoitika és a besõ határeenõrzés néküi Európa kiaakítása. Az új tagáamok EU-tagsága ugyanakkor nem jeentett azonna tejes jogú schengeni tagságot, ezért május 1-je után egy átmeneti idõszak következett, amey a szeméyek szabad áramása terüetén sajátosan aakut. Az új tagáamok pogárai szabadon utazhatnak a kibõvüt Európai Unió terüetén, megszûnt a vámeenõrzés, ugyanakkor a csatakozási szerzõdés az átmeneti szabáyozások sorát idézte eõ (többek között hétéves terv a munkaváaók szabad akóheyváasztásának jogairó). A csatakozó országok átvették a schengeni vívmányokat, de azok akamazására csak részben kerüt sor. Az átmenetiség része, hogy a besõ határokon, az uniós szabáyoknak megfeeõen, a szomszédos határeenõrzõ szervekke összehangot, közös, ún. egymegáásos eenõrzést vezettek be azokon az átkeõkön, aho az infrastruktúra ezt ehetõvé tette. Ez azt jeenti, hogy a határon átkeõket csak egyszer áítják meg eenõrzés céjábó. A keeti bõvítés következtében május 1-jéve Magyarország az Európai Unió küsõ határországává vát. Az európai integráció révén feértékeõdnek Magyarország keeti és déi szomszédai, vaamint az EU-va érintkezõ határrégiók szerepe a gazdasági, társadami fejõdésben és a nemzetközi stabiitás megteremtésében. Az emút évtizedben az Unió küsõ határaiva szomszédos országok tekintetében az EU egsikeresebb poitikai eszköze a tagság ígérete vot. A Kárpát-medencében évõ Magyarország hét országga határos. A szomszédos országok közü Ausztria 1995 óta az Európai Unió tagja, Szovákia és Szovénia 2004-ben, Románia 2007-ben ett az EU tagáama. Déi szomszédaink közü Horvátországga 2005 októberében kezdõdtek e a tárgyaások, és az Európai Unióhoz vaó csatakozás perspektívájáva rendekezik Szerbia is, miután 2007 júniusában újraindutak a tárgyaások a Stabiizációs és Társuási Megáapodásró. Az EU a keeti és a déi, uniós perspektíváva nem rendekezõ szomszédos országok számára hívta éetre 2004-ben az Európai Szomszédságpoitikát. 31 Az európai integráció ehetõségének hiányában, az Unió a Magyarországga határos Ukrajnáva az eméyüt együttmûködés poitikájára törekszik. A határ menti együttmûködések további fejõdésére és a határ menti kapcsoatok ápoására jeentõs kihatássa esz a schengeni határok bevezetése. Magyarország december 21-tõ (ietõeg a égtér tekintetében március végétõ) váik a schengeni térség tejes jogú tagjává. A magyar áampogárok számára a tejes jogú tagság azt jeenti majd, hogy határeenõrzés nékü, bármikor és bárho tehát nem csak a korábbi kijeöt határátkeõheyeken átéphetik majd a besõ határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. A schengeni együttmûködés etérõ módon fogja befoyásoni kapcsoatainkat a határon túi magyarságga, attó függõen, hogy szomszédaink tagjai-e a schengeni térségnek. Az ún. schengeni övezet tó 24 tagot foga majd magában, 32 szomszédaink közü Ausztria, Szovákia, vaamint Szovénia tartozik közéjük. Továbbra is fennmarad a határeenõrzés a schengeni övezeten kívüi öt EU-országban, 33 köztük Romániában. Ez a határ menti együttmûködések szempontjábó azért fontos, mert január 1. óta Ro- 30 Prümi egyezmény: 31 Communication from the Commission. European Neighbourhood Poicy. Strategy Paper. Commission of the European Communities, Brusses, COM (2004) 373 fina 32 Az Európai Unió 27 tagja közü 22 országot (Ausztriát, Begiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hoandiát, Lengyeországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Mátát, Németországot, Oaszországot, Portugáiát, Spanyoországot, Szovákiát, Szovéniát és Svédországot), vaamint Norvégiát és Izandot. 33 Bugáriába, Ciprusra, az Egyesüt Kiráyságba, Írországba és Romániába, vaamint a schengeni tagjeöt Svájcba történõ be- és kiutazás esetén.

15 MI VÁLTOZIK A SCHENGENI ACQUIS TELJES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁVAL? 13 Várhatóan 2008-tó megszûnõ eenõrzés Románia tejes jogú schengeni taggá váásáva Küsõ határ Forrás: mánia is tejes jogú EU-tagáam, ugyanakkor a szeméyek szabad mozgása szempontjábó közös határunk még küsõ határnak minõsü, ami az euroregionáis együttmûködések akadáyozó tényezõje ehet. Magyarország szárazfödi határszakaszai közü december 22-tõ: besõ határnak minõsü, és ezért megszûnik a határeenõrzés a magyar-osztrák, a magyar-szovák és a magyar-szovén határszakaszon; küsõ határnak minõsü, és ezért vátozatan marad a határeenõrzés rendje a magyar-ukrán, 3. ábra. Magyarország határai a schengeni övezet aapján a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon; 34 a schengeni szabáyok ugyanakkor ehetõvé teszik, hogy vaamey tagáam indokot esetben, korátozott idõtartamban, az Európai Bizottságnak eõzetesen küdött értesítést követõen, ideigenesen visszaáítsa a határeenõrzést (ásd késõbb). A Nyugat-Bakán országai számára ajánott Stabiizációs és Társuási Foyamat, vaamint az Európai Szomszédságpoitika azt a cét szogája, hogy az EU-t vee baráti viszonyban áó országok gyûrûje vegye körü. Az Unió kü- és biztonságpoitikájának e cékitûzése Magyarország számára kiemeten fontos, hisz közvetenü érinti határ menti kapcsoatainkat. A cékitûzések megvaósításában fonrtos szerep háru a Magyarországon az emút évtizedben auró megszervezõdött eurorégiókra, ameyek szubnacionáis keretet adnak a nemzetpoitikai szerepváaás céjainak megvaósításához. A schengeni határok bevezetése azonban a küsõ határok vonatkozásában tovább akadáyozhatja az együttmûködések intenzitását. Ezért számoni ehet azza, hogy a schengeni határok miatt átmenetieg újbó megerõsödik a határok eváasztó szerepe, ami kihatássa esz az uniós küsõ határok mentén fekvõ keeti és déi szomszédainkka fennáó szomszédsági kapcsoatok aakuására. A határon túi magyarságot a schengeni együttmûködés nem azonos mértékben érinti. Magyarország évi EU-csatakozását követõen a kisebbségpoitika új dimenzióba kerüt: a schengeni övezet küsõ határaink mentén húzódása oyan nemzetpoitikai kihívásokat vet fe, mint a vízumpoitika, vagy harmadik országok pogárainak beutazása az Unió terüetére. A magyar szomszédságpoitikának szembe ke néznie a nem EU-tag áamokban éõ magyarok probémáiva fetet0723.pdf

16 14 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM B) Schengen és a szomszédság A tanumány e fejezetében azt próbájuk meg vázoni, 35 hogy miyen hatássa esz Magyarország schengeni övezeti tagsága a besõ és a küsõ határokon formáódó, határon átnyúó együttmûködések intézményesüésére, az euroregionáis stratégiai partnerségek megvaósuására. A kutatás aapjáu egy kérdõíves femérés és az eurorégiók vezetõive készüt interjúk szogátak, ameyekke arra kerestük a váaszt, hogy a schengeni határok miyen szerepet játszanak a Magyarország határai mentén az emút két évtizedben megaakut együttmûködési formák mûködésében. I. A schengeni övezet és a jószomszédi kapcsoatok A jószomszédi kapcsoatoknak fetéteei a központi kormányok közti biateráis megáapodások, az intenzívebb poitikai párbeszéd és a szorosabb gazdasági, kereskedemi, be- és igazságügyi együttmûködés étrehozása. Ugyanakkor az átfogó szomszédságpoitika a határ menti poitikák hatékonyabbá téteéve újabb ehetõségeket kínáhat a kapcsoatok javítására. Az EU küsõ határai mentén eheyezkedõ határrégiókat a korábbi eszigetet heyzetükbõ kapcsoataik éénkítéséve ehet kimozdítani. Magyarország eõsegítheti a jószomszédi kapcsoatok fejõdését a küsõ határterüetek szomszédos országokka vaó együttmûködésének támogatásáva, gazdasági-társadami fejõdésük eõsegítéséve, a határrégiók gazdasági és szociáis kohéziójának, versenyképességének a növeéséve. Magyarország Európa-poitikai stratégiájában, a magyar szomszédságpoitikában kiemet figyemet kapott a határon túi magyarság érdekeit szogáó oyan közös európai aapértékek képviseete, mint a demokrácia, a jogáamiság, az emberi jogok, a kisebbséghez tartozók jogai. A magyar kormány szomszédsági és nemzetpoitikai stratégiájának sikeréhez azonban eengedheteten Horvátország, Szerbia és Ukrajna központi kormányának együttmûködés iránti eköteezettsége is. Mindezek a kihívások az áami szint meett szorosabb együttmûködést tesznek szükségessé a Magyarország keeti és déi határai mentén taáható régiókka. Az euroregionáis együttmûködések szubnacionáis keretet adnak a schengeni határok kedvezõten hatásainak eküzdéséhez azza, hogy az eurorégiók a poitikai, a gazdasági, vaamint a társadami és a kuturáis együttmûködés új formáit jeentik a határok mentén, és segítenek széesebb társadami aapokra heyezni a párbeszédet. Az eurorégiók azért is kerünek napjainkban egyre inkább a figyeem középpontjába, mert a határ menti együttmûködések egeredményesebb formái a födrajziag, történemieg, ökoógiaiag, etnikaiag, gazdaságiag eváasztott terüetek között a gazdaságfejesztés, a szociáis ügyek, az oktatás, a kutúra, a sport, a turizmus, az infrastruktúra stb. fejesztése terén. Lehetõvé teszik a korábban összetartozó régiók, megyék természetes vonzáskörzetének megteremtését, a perifériáis heyzetben evõ határrégiók fezárkóztatását, a magyarakta terüetekke vaó, küönbözõ szintû és formájú, határon átnyúó és határ menti fejesztési és együttmûködési kapcsoatok megerõsítését. A határ menti kezdeményezések fejõdését azonban már eddig is számos kü- és bepoitikai, gazdasági, nemzetiségi, kuturáis konfiktus akadáyozhatta. A kormányok szerepváaása ezért néküözheteten egy sor terüeten: a kormányzás európai modejének megfeeõ új hatami rendszer kiaakításában, a heyi önkormányzás megerõsítésében és a decentraizát kormányzás méyítésében, a gazdasági tevékenység átátható szabáyozásában és a korrupció eeni küzdeemben, a poitikai stabiitás biztosításában, a befödi és a küfödi befektetõk jogainak védemében, s a civi társadaom jogainak megerõsítésében a kormányzás vaamennyi terüetén. A decentraizát párbeszéd keretei között étrejövõ heyi és regionáis partnerségek eõsegíthetik a békés egymás meett éést, a gazdasági, társadami fejõdést és a demokratikus átaakuást, a határ menti terüetek biztonságának megteremtését. A szubnacionáis szintû euroregionáis együttmûködések ezért hozzáadott értéket jeentenek a nemzeti szintû intézkedésekhez, keretet adnak a magyar-magyar kapcsoatok szorosabbra fûzéséhez, a heyi szinteken megfogamazódó kezdeményezések, együttmûködési céok megvaósításához. Az euroregionáis partnerségi stratégiai program cérendszere a küsõ határok mentén hozzájáru a jószomszédi kapcsoatok térségi fetéteeinek megaapozásához. 35 A határ menti együttmûködések jogi és közigazgatási háttere, az együttmûködések továbbfejesztésének ehetõségei c. T sz. OTKA-kutatás részeként a Magyarország határai mentén étrejött eurorégiók vizsgáata a Küügyminisztérium évi nyivántartása aapján történt.

17 SCHENGEN ÉS A SZOMSZÉDSÁG 15 A szomszédos áamok határ menti együttmûködései bottom-up, azaz auró fefeé épüõ jeegük következtében: segítenek a nemzeti határok áta eváasztott terüetek etnikai közösségei közötti kapcsoatok harmonikus fejõdésében; hozzájárunak a tartós béke, az etnikai és más háborúktó mentes, stabi térség megteremtéséhez, a poitikai, etnikai és kuturáis kapcsoatok sokszínûségéhez; a szektoráis kapcsoatok aakításának eszközei, megerõsítik a szociáis kohéziót és a határ menti akosság köcsönös megértését; eõsegítik, hogy a térség országai közösen éphessenek fe oyan, az EU biztonságára is veszéyt jeentõ közös fenyegetések een, mint a szervezett bûnözés, az iegáis bevándorás és a csempészet küönbözõ formái; erõsítik a horizontáis partnerségeket az önkormányzatok, a nem kormányzati szervek, a civi társadaom és a gazdasági éet szerepõi közötti együttmûködés révén; a terüeti közösségek és hatóságok a szubszidiariás eve aapján a vertikáis partnerségek kiaakításáva hozzájárunak a heyi önkormányzatok, a civi szervezetek és az üzeti éet szerepõinek közeedéséhez a határok mentén. A határterüetek közötti szorosabb együttmûködés eõsegítése oyan cékitûzés, amey ösztönözheti a gazdasági tevékenységet a periférikus régiókban, a megfeeõ jogi és intézményi háttér megteremtéséve, s ezze a befektetõk térségbe vonzásáva fepörgetheti a heyi gazdaság fejõdését, ezze is hozzájáruva az érintett országok átaános gazdasági növekedéséhez. II. A schengeni övezet kiterjesztésének hatása a határrégiók kapcsoatára II. 1. Jogi kompetenciák A szervezett bûnözés, az iegáis bevándorás, a szomszédos országokban kiaakut konfiktusok átterjedésének megeõzése érdekében a schengeni övezet kiterjesztése hozzájáru a szabadságon, a biztonságon és az igazságosságon aapuó térség kitejesedéséhez, egyútta a küsõ határok hatékony védeméhez. A schengeni határok negatív hatásai a határon átnyúó kapcsoatok, a nemzetiségi és a gazdasági-társadami kapcsoatok fejesztéséve enyhíthetõk. Az eurorégiók háózatának étrejötte a keeti és déi határok mentén az együttmûködni kívánó szomszédos országok és a határon átnyúó kapcsoatok építésében érdeket heyi és terüeti önkormányzatok kapcsoatainak fejesztéséve ösztönözhetõ. A megvátozott küsõ körümények, a schengeni határok okozta akadáyok egyõzése a nemzetpoitikai céok érvényesítése révén nyomatékosítható. A határon túi magyarság érdekeit szogája az (euro)regionáis fejõdés aakítása, a födrajzi, geopoitikai heyzetbõ adódó egyedi ehetõségek kihasznáása szomszédaink irányába. A január 1-jei újabb bõvítés következtében a korábban határokka eváasztott magyarság 95 százaéka ma már az EU terüetén é. Az ekövetkezõ években ezért kiemet figyemet ke fordítani az EU-hoz nem csatakozó Kárpátaja és Vajdaság magyarakta terüeteire. Az EU tagjaként Magyarország céja, hogy hosszabb távon az egész kárpát-medencei magyarság része egyen az Uniónak. Ennek érdekében segíteni ke az EU-n kívü maradt szomszédos országok euro-atanti integrációját. 36 A magyar szomszédságpoitika hatókörébe tartozó országokban sokszor még hiányoznak a megfeeõ jogi és adminisztratív keretek az eurorégiók étrehozásához, ami nehezíti az együttmûködést. Térség-specifikus probéma, hogy a központi kormányok sokszor nem tekintik partnernek a szubnacionáis szintû euroregionáis szervezõdéseket. A egtöbb országban az eurorégiók megaakításához és mûködéséhez szükséges jogi, közigazgatási fetéteek megteremtéséhez eengedheteten a központi kormányzati szándék. Ahhoz, hogy áamközi megáapodás nékü is étrejöjjenek a határ menti programok, a szomszédos országoknak besõ jogrendjükben egyre széesebb feadat- és hatáskörre ke feruházniuk a heyi és terüeti hatóságokat. A Magyarországga szomszédos országok egy részében az önkormányzatok rendekeznek a nemzetközi, határon átnyúó együttmûködések megkötéséhez szükséges kompetenciáva, másho viszont nem. Ezért a regionáis kooperációk a nemzeti központi kormányok gyámkodásáva jöhetnek étre, mive a határon átnyúó fejesztések áamközi együttmûködési hatáskörbe tartoznak. A központi kormányok ehet- 36 A kormány Európa-poitika stratégiájának új irányairó és feadatairó. kum.hu

18 16 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM séges további szerepe a határ menti kapcsoatok és az együttmûködési gyakorat erõsítésében, a térségben mûködõ eurorégiók szorosabb partneri kapcsoatainak kiaakításában rejik. Az egyes áamok jogi szabáyozásának ehetõvé keene tennie, hogy a szomszédos országok heyi és regionáis hatóságai egyezményeket kössenek, és jogi szeméyiségge rendekezõ közös testüeteket hozzanak étre a közös stratégiák kiaakítására. A strukturát, határ menti együttmûködések hatékonyabb megszervezése érdekében a tagáamok között fennáó, hátrátató akadáyok ehárítása ugyanakkor európai szintû intézkedést is követe. Az eurorégiók szerepének megerõsödése a nemzetközi kapcsoatokban európai szintû jogszabáyokban is jeentkezik. Az Európa Tanács tevékenysége során nyomást gyakoro a tagáamok központi kormányaira ezen európai szintû jogszabáyok efogadtatását ietõen. E törekvései közü is kiemekedik a Madridi Keretegyezmény 37 (1980), amey a heyi és regionáis önkormányzatok határ menti együttmûködését segíti eõ a egküönbözõbb terüeteken (pédáu regionáis fejesztés, infrastruktúra, kutúra, oktatás, környezetvédeem). A határ menti együttmûködés oyan formáit ajánja, ameyek a heyi és a terüeti közösségek szükségeteihez igazodnak, megnövei a heyi és a terüeti önkormányzatok szerepét a határ menti kapcsoatok aakításában. Magyarország az egyezményt ápriis 6-án aáírta, majd az évi XXV. törvénnye építette be jogrendjébe. Az együttmûködések sikere azonban nagyban függ a szomszédos országok poitikai hozzááásátó és jogi rendszerétõ. Szomszédaink a 90-es évek foyamán csatakoztak a keretegyezményhez, Szerbia kivéteéve, aho az egyezmény hiánya jeentõs mértékben korátozhatja a határ menti kapcsoatokat. A keretegyezmény érdeme, hogy ösztönzi az aáíró országokat a határ menti teepüések és régiók együttmûködési kezdeményezéseinek támogatására, de a terüeti önkormányzatok és közigazgatási szervek megáapodás-kötési jogát a Madridi Keretegyezmény esõ Kiegészítõ Jegyzõkönyvét 38 (1995) aáíró áamok ismerik e. Magyarország nem írta aá, szomszédai közü Szerbia sem írta aá, míg Románia ugyan aáírta, de nem ratifikáta a Kiegészítõ Jegyzõkönyvet. Jogáásukat tekintve a magyar részvétee mûködõ kooperációk sem a besõ, sem a küsõ EUhatáron nem rendekeznek önáó jogi szeméyiségge, így nem eküönüt, önáó közigazgatási egységek, nem köthetnek regionáis szintû megáapodásokat. Mûködésük során a résztvevõ partnerek a saját országuk jogrendszere aapján járnak e. Az együttmûködések feépítését és intézményesütségét tehát nagymértékben befoyásoják a jogi és közigazgatási rendszerek etérései, a központi kormányok áta kötött két- és többodaú megáapodások. Az új kihívásoknak a jövõben a stratégiáva rendekezõ, az intézményesüést váani tudó, regionáis típusú eurorégiók esznek képesek megfeeni. Az eurorégiók jogi státuszának rendezése, a heyi és a regionáis önkormányzatok nemzetközi szerzõdéskötési jogának eismerését biztosító közösségi szintû jogszabáy sokáig hiányzott az Európai Unió jogakotásában. Mive a határ menti együttmûködések fõként a periférián eheyezkedõ, hátrányos heyzetû régiókban éreztetik egerõtejesebben a hatásukat, az európai integráció bõvítése egyre inkább szükségessé tette, hogy magasabb fórumok, uniós intézmények is fogakozzanak ezze a kérdésse. A tagáamok, a regionáis és a heyi hatóságok komoy nehézségekbe ütköztek a határokon átnyúó, a transznacionáis és a régiók közötti együttmûködésben: az intézkedések jogaapja, rendje nemzeti jogonként etér. Ezért megfeeõ, közösségi szintû intézkedésekre vot szükség e nehézségek enyhítése érdekében. Ennek eredményeként szüetett meg az Európai Parament és a Tanács 1082/2006/EK rendeete az európai terüeti együttmûködési csoportosuásró (EGTCrendeet). 39 A rendeet jogi szempontbó is rendkívüi jeentõségge bír, hiszen ebben már egy oyan együttmûködési forma kiaakítására tesz javasatot, amey jogi szeméyiségge rendekezik, és európai terüeti együttmûködési csoportosuás (European Grouping for Territoria Cooperation, EGTC) néven jeenik meg. Ez azt jeenti, hogy a szervezet minden tagáamban a nemzeti jogszabáyok áta a jogi szeméyekre vonatkozóan eismert egkiterjedtebb jogképességge rendekezik; így küönösen ingó és ingatan vagyont május 21-én Madridban ket Európai Keretegyezmény a Terüeti Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ menti Együttmûködésérõ. 38 Terüeti Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ menti Együttmûködésérõ szóó Európai Keretegyezmény Kiegészítõ Jegyzõkönyve, aáírásra megnyít: november 9-én, Strasbourgban, a jogi szeméyiségge rendekezõ, határon átnyúó együttmûködési szervezetek aapításának ösztönzésérõ szó; vaamint a Terüeti Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ menti Együttmûködésérõ szóó Európai Keretegyezmény Kiegészítõ 2. sz. Jegyzõkönyve, aáírásra megnyít: május 5-én, Strasbourgban, eõirányozza a keretegyezmény kiterjesztését a határon átnyúó terüetközi együttmûködésekre. 39 Kihirdetve: Hivataos Lap júius 31. L sorozat

19 SCHENGEN ÉS A SZOMSZÉDSÁG 17 szerezhet vagy idegeníthet e, továbbá ejárhat a bíróság eõtt. 40 Az EGTC-t feruházzák azza a képességge, hogy tagjai vagyis a tagáamok, a regionáis vagy heyi hatóságok nevében ejárjon. A ráruházott feadatokat a tagoknak egy európai terüeti együttmûködési egyezmény keretében ke megáapítaniuk, majd az egyezmény aapján efogadják az EGTC aapokmányait. 41 A nem szabáyozott kérdésekben az EGTC székheye szerinti tagáam jogszabáyai esznek irányadók. 42 A rendeet ehetõségként jeöi meg ezt a szervezeti formát, vagyis az EGCT étrehozása fakutatív. Ez az eszköz kiegészíti a már megévõ, hasonó nemzeti szintû és az Európa Tanács égisze aatt étrejött kezdeményezéseket, tehát megmarad az eurorégiós és a munkaközösségi forma is. Gondot okoz, hogy azon a tagáamok esetében, ameyek nem EU-tagáamokka határosak, de azokka foytatnak együttmûködést, a rendeet nem akamazható, hiszen rájuk közvetenü nem vonatkoznak az EU jogi eszközei, így õket ietõen továbbra is az Európa Tanács Madridi Keretegyezménye esz az irányadó jogszabáy. A rendeetben szabáyozott jogi eszköz csak a besõ határok mentén jeent önáó jogi szeméyiségge rendekezõ formát, így gondot okoz a megfeeõ intézményesüt struktúra kiaakítása a küsõ határokon. A csoportosuás étrehozását ehetõvé tevõ közösségi intézkedés efogadása azonban nem zárja ki, hogy harmadik országok jogaanyai részt vegyenek az e rendeetnek megfeeõen megaaku csoportosuásban, amennyiben a harmadik ország jogszabáyai vagy a tagáamok és harmadik országok közötti megáapodások azt ehetõvé teszik. 43 Az igazi megújuás az EGTC feáításáva történhet a határaink mentén, mive az irányító hatóság és a közös technikai titkárság feeõsségének átruházásáva a csoportosuás vána az operatív program irányításának feeõsévé. Ez eõsegítheti a koordinát fejesztési programok megvaósítását is. II. 2. Támogatási programok Az euroregionáis együttmûködések céjait nagymértékben meghatározzák a fejesztések támogatására szogáó pénzügyi források. A határ menti együttmûködések új fejesztési forrásokat tárhatnak fe a határ mindkét odaán. Ezt azért is fontos hangsúyozni, mert sokszor a pénzügyi decentraizáció vagy a megfeeõ pénzügyi támogatások hiánya miatt nem mûködõképesek az együttmûködések, mive nem rendekeznek a szociáis és gazdasági fejõdéshez szükséges heyi kapacitássa. A jövõben ezért eengedheteten forrásszerzõ képességük javítása a határon átnyúó térségi fejesztési programok kidogozása és megvaósítása során, s ezen keresztü a térségi gazdasági, társadami és poitikai kohézió erõsítése. A határ menti térségek együttmûködése ma már nemcsak nemzeti, hanem európai szintû érdek is, hisz gazdasági-társadami kiegyenítõ szerepük következtében megerõsítik a gazdasági és szociáis kohéziót a besõ és a küsõ határ menti térségekben, s ezze hozzájárunak az európai kohéziós poitika céjainak megvaósuásához. Az Európai Unió 2007-tõ 2013-ig tartó programozási idõszakában a határ menti együttmûködések szerepe és jeentõsége megfogamazódik, hiszen Európa jövõjének aakításában meghatározó szerepet játszanak a határ- és a határ menti régiók. Az Európai Unió 2007 és 2013 között 684 miió euróva támogatja a Magyarországot érintõ, határon átnyúó együttmûködési programokat. Ezek céja a határ menti megyék összefogásának, a közös gazdasági és szociáis kapcsoatoknak a szorosabbra fûzése. A 2007-tõ kezdõdõ kötségvetési idõszakban az INTERREG közösségi kezdeményezést fevátó új program jeent meg a kohéziós poitika harmadik cékitûzéseként: az európai terüeti együttmûködés (European Territoria Cooperation, ETC). Ennek céja, hogy a közös heyi és regionáis kezdeményezések révén tovább erõsödjön a határokon átnyúó együttmûködés, az integrát terüetfejesztést eõsegítõ intézkedéseknek köszönhetõen pedig a transznacionáis és interregionáis kooperáció. E programok keretében kizáróag oyan eképzeések juthatnak uniós forrásokhoz, ameyek vaóban határon átnyúó fejesztéseket, együttmûködéseket szogának. 44 A támogatások esõsorban a határok eváasztó jeegének csökkentését, a határon átnyúó infrastruktúrák fejesztését, ietve a határ menti közösségek kapcsoatainak /2006/EK az Európai Parament és a Tanács rendeete az európai terüeti együttmûködési csoport (EGTC) étrehozásáró. 1. cikk (3) /2006/EK az Európai Parament és a Tanács rendeete az európai terüeti együttmûködési csoport (EGTC) étrehozásáró cikk /2006/EK az Európai Parament és a Tanács rendeete az európai terüeti együttmûködési csoport (EGTC) étrehozásáró. 1A. cikk (2) /2006/EK az Európai Parament és a Tanács rendeete az európai terüeti együttmûködési csoport (EGTC) étrehozásáró 159. cikk (3) bek. 44 A cékitûzés keretén beü magyar részvétee 6 határ menti kétodaú, 2 transznacionáis (közép- és dékeet-európai) és 4 interregionáis (INTERREG IVC, URBACT, ESPON, INTERACT) program kerü kidogozásra. A cékitûzésben rendekezésre áó források feosztása: határ menti együttmûködési programok: 73,86%, transznacionáis térség: 20,95%, interregionáis együttmûködés: 5,19%.

20 18 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM 1. tábázat. Határon átnyúó uniós fejesztési programok, Együttmûködési támogatás Program Forrás (euró) Európai terüeti együttmûködés Magyarország-Szovénia Magyarország-Románia Magyarország-Ausztria Magyarország-Szovénia Eõcsatakozási Segítségnyújtási Eszköz (IPA) Magyarország-Szerbia Magyarország-Horvátország Európai Szomszédsági Partnerségi Eszköz (ENPI) Magyarország-Ukrajna-Szovákia-Románia Összesen Forrás: erõsítését céozzák. Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szovákia és Szovénia. Önáó csoportot képeznek az EU küsõ határai mentén taáható azon országok, ameyek csatakozási tárgyaásokat foytatnak Brüsszee (pédáu Horvátország), ietõeg ameyek taggá váásáva középtávon számoni ehet (pédáu Szerbia). A kapcsoatok szorosabbra fûzését ezen országok esetében az ún. Eõcsatakozási Segítségnyújtási Eszközbõ (Instrument for Pre-Accession Assistence, IPA) támogatja az Unió. A terüeti együttmûködések harmadik csoportja azon országok feé irányu, ameyek várhatóan tartósan az EU-n kívü maradnak (pédáu Ukrajna). Ekerüendõ, hogy az új küsõ határok méy poitikaigazdasági váasztóvonaként húzódjanak végig a kontinensen, az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközbõ (European Neighbourhood and Partnership Instrument, ENPI) támogatja a küsõ határokon átnyúó együttmûködési programokat (1. tábázat). 45 A határ menti együttmûködések nemzeti stratégiája részeként, a központi kormányoknak meg ke jeöniük azokat a támogatási formákat, ameyekke segíteni tudják a határrégiókat annak érdekében, hogy miné több határ menti projektekben vegyenek részt. Mindez küönösen fontos a keeti határok és déi határrégiók esetében. A határrégiók jó kiegészíthetik a heyi és regionáis tervezést és cseekvést, vaamint az európai fejesztési eképzeéseket, és a határon átnyúó regionáis fejõdés húzóerõi ehetnek. A határ menti térségek fejesztésének ehetséges módja ma már a határ menti kapcsoatok építése, a határon átnyúó regionáis fejesztési tervek integráása a nemzeti fejesztésbe. A hatékonyabb végrehajtás érdekében a regionáis fejesztési és regionáis poitikai intézkedéseket ezért be ke építeni a határ menti regionáis fejesztési koncepciókba és operatív programokba. A határrégiók probémáinak megodása érdekében szükség van tehát az európai, nemzeti, regionáis és heyi döntéshozók együttmûködésére. A nyitott terüetpoitika megvaósítása érdekében a magyar Országos Terüetfejesztési Koncepcióban a fejesztési prioritások között szerepe a határ menti terüetek együttmûködésének javítása. 46 A határon átnyúó regionáis fejesztési modeek kidogozása és azok integráása a nemzeti fejesztésbe a többszintû terüetbeosztásnak megfeeõen küönbözõ szinteken vaósuhat meg: testvérteepüési kapcsoatokban (teepüési önkormányzatok, többcéú kistérségi társuások, terüetfejesztési önkormányzati társuások stb.); terüeti kapcsoatokban (megyék, regionáis fejesztési ügynökségek) között, eurorégiók vagy munkaközösségek formájában. A magyar részvétee mûködõ, határon átnyúó együttmûködések szerkezetüket, kiterjedésüket és a résztvevõi körüket tekintve igen vátozatos képet mutatnak (2. tábázat). Aapvetõen három szervezeti modet mutatunk be: egyrészt az országos részvétee tevékenykedõ nagyregionáis, inkább munkaközösség formát ötõ kooperációkra jeemzõ struktúrát, másrészt a regionáis (megye NUTS 3, régió NUTS 2), harmadrészt a okáis (kistérség NUTS 4, teepüés NUTS 5) szintû euroregionáis együttmûködések intézményi feépítését 47, meyek hátterében jó mûködõ önkormányzati kapcsoatok, teepüések közötti és kistérségi kooperációk vannak Országos Terüetfejesztési Koncepció június 6. Magyar Terüet- és Regionáis Fejesztési hivata. 50. o. 47 Lásd bõvebben: Európai Tükör, júius-augusztus és szeptember, Soós Edit Fejes Zsuzsanna: A határon átnyúó együttmûködések intézményesütsége Magyarországon. 48 Az együttmûködések szervezetének eemzése empirikus módszerre történt, kérdõíves femérésre és méyinterjúkra épüt, az együttmûködéseket aapvetõen megküönböztetve azáta, hogy küsõ vagy besõ EU-határon aakutak ki.

21 SCHENGEN ÉS A SZOMSZÉDSÁG tábázat. Két- és többodaú, határon átnyúó együttmûködések Magyarországon Az együttmûködés neve Megaakuás Együttmûködõ partnerek Együttmûködés jeege Határterüet Terüet Népesség (km 2 regio- nagyreküsõ besõ ) (fõ) magyar szomszéd okáis náis gionáis Apok-Adria Veence megye tartomány (A) (I) (D); kanton X X Munkaközösség (CH); ország (SLO); (HR) EUREGIO West/Nyugat Kismarton megye tartomány (A) X X Pannonia Hármas Duna-vidék Gyõr megye regionáis társuás, X X Eurorégió* civi szervezet, járás (SK) Vág-Duna-Ipoy Eurorégió Neszméy megye megye (SK) X X Ipoy Eurorégió Ipoyság civi szervezet civi szervezet (SK) X X Duna Eurorégió Neszméy község, kistér- civi szervezet (SK) X X ségi társuás Ister-Granum Eurorégió Esztergom kistérségi önkormányzati társuás társuás (SK) X X Sajó-Rima Eurorégió Putnok megye, kistér- járás, városok és községek X X ségi társuás társuásai (SK) Neogradiensis Eurorégió Losonc civi szervezet civi szervezet (SK) X X Kassa-Miskoc Eurorégió Miskoc megye, megye, város (SK) X X város Zempén Eurorégió kistérség, megye, mikrorégió, megye, X X Sátorajaújhey regionáis fejesz- regionáis fejesztési tési tanács, ügynökség, civi civi szervezet szervezet (SK) Kárpátok Eurorégió Dessian megye, város megye, város, járás, civi X X szervezet (SK); vajdaság, régió, civi szervezet (PL); megye (RO) (UA) Interregio Nyíregyháza megye megye (RO) (UA) X X Bihar-Bihor Eurorégió kistérség kistérség (RO) X X Biharkeresztes Hajdú Bihar-Bihor Nagyvárad megye, város megye, város (RO) X X Eurorégió Duna-Körös-Maros-Tisza Szeged megye megye (RO); X X Eurorégió tartomány (SB) Duna-Dráva-Száva Euro Pécs megye, város, zsupánság, város, kamara X X regionáis Együttmûködés kamara (HR); kanton, város, kamara (BH) Dráva-Mura Eurorégió* Nagykanizsa megye község (SLO); megye (HR) X X Mura-Dráva Eurorégió Csáktornya megye megye (HR) X X * Az eurorégió jeeneg nem mûködik. Forrás: saját szerkesztés

22 20 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM III. A schengeni rendszer és a határ menti kapcsoatok összehangoása Magyarország határai mentén ma már mindenho kiaakutak határon átnyúó, intézményesített és nem intézményesített együttmûködési formák. Az intézményesüt formák (eurorégió, munkaközösség) meett a határokon átíveõ kooperációk esetében sokszor csupán rövid távú, akami kapcsoatró beszéhetünk, ameynek keretében egymástó eszigetet, küönáó projekteket vaósítanak meg. A nem intézményesített formák közü a kuturáis és a testvérteepüési kapcsoatok tekintenek vissza a eghosszabb mútra. A határon átnyúó együttmûködések intézményesüése a hatékonyabb érdekképviseet, a közös feépés és a támogatási programok eredményesebb ebonyoítása érdekében eõbb-utóbb minden esetben szükségessé váik. Kezdetben inkább a nagyregionáis formák étrejötte vot jeemzõ (Kárpátok Eurorégió, DKMT, DDSZ), majd ekezdõdött az együttmûködések méyüése, a regionáis és a okáis típusú kooperációs formák kiaakuása. Ezze együtt egyre nagyobb az igény a foyamatosan mûködõ szervezetekre. A határ menti vonzáskörzeti kapcsoatok újjáéesztése küsõ partnerségek kiépítéséve ehetséges. Az eurorégiók küdetése a küsõ partnerségek kiaakítása és méyítése az együttmûködésben részt vevõ áamokka, azok regionáis és heyi önkormányzataiva. Az auró fefeé építkezésnek megfeeõen, eõször széesebb társadami bázist képviseõ civi és gazdasági szerepõket fogtak össze, majd erre épü rá az eurorégió intézménye. A horizontáis partnerség kifejezés a gazdasági és társadami szervezetekke vaó együttmûködést takarja, ietve ehetséges partnerként ide számíthatók a regionaizáódó intézmények, pédáu a munkaügyi központok, a regionáis fejesztési ügynökségek, ameyek a gazdaságfejesztés regionáis feadatai meett egyeztetik a kormányzati és térségi érdekeket, biztosítják a régión beü a térségi szerepõk közötti koordinációt. Az eurorégiók eredményességének egyik egfontosabb eõfetétee, hogy a határ menti együttmûködés intézményesüt formáinak keretei között készüjenek közös fejesztési koncepciók a szomszédos határrégiókban, ameyekre az együttmûködés stratégiai, majd operatív programjai épühetnek. Vaamennyi operatív programnak tartamaznia ke a heyzeteemzést az erõsségek és a gyengeségek kiemeéséve, vaamint az ezeknek megfeeõen váasztott stratégiát. A régiós tervezésnek fontos eeme a fogakoztatottság és a régió versenyképességének fejesztése. Mindez fetéteezi, hogy a partnerség és az egyenrangúság eve már a kapcsoatok irányainak kidogozásakor is érvényesüjön. A határterüeteket integráó, fenntartható fejesztést eõsegítõ együttmûködésekhez szükséges szervezeti keretek már éteznek, kiépütek a besõ és a küsõ határok mentén az eurorégiók, azonban az együttmûködésekre a differenciát fezárkózás a jeemzõ. Magyarország határ menti térségeiben a poitikai, gazdasági, társadami fetéterendszerek az Unió besõ és küsõ határai mentén etérõek. Besõ határszakaszainkon Ausztria 356 km, Szovákia 680,9 km, Szovénia 102 km, Románia 447,8 km hosszú határra rendekezik, míg a küsõ határszakaszokon Ukrajna 136,7 km, Horvátország 344,6 km, Szerbia pedig 174,4 km hosszan érintkezik Magyarországga. Az euroregionáis szervezõdések a küsõ határszakaszok mentén oyan többcéú együttmûködések, ameyek társadami, szocio-kuturáis hozzáadott értéket teremtenek a határtérség fejõdését ietõen. A korábban összetartozó, viszonyag homogén gazdasági fejettségû határ menti terüeti egységek gazdasági típusú összefogása, együttmûködése meett a határ menti régiók versenyképességének megteremtésében ugyanis ma már bizonyos nem gazdasági faktorok így kuturáis hagyományok, a közösségi tudat, a bizaom, a szoidaritás vagy az idegenforgami adottságok is szerepet játszanak. Miközben a gazdasági kapcsoatok a pénzügyi, vám-, adó- és szociáis jogszabáyok, jogi akadáyok miatt sokszor assabban haadnak eõre, az egyes intézmények és önkormányzatok közötti kuturáis együttmûködések sikeresek. A határ menti régiók kooperációja egymás jobb megértését is eõsegíti. Vannak oyan határ menti terüetek, ameyeket a történemi, kuturáis, nyevi tényezõkbõ eredõ megosztott identitás jeemez, s az együttmûködési szándék feümúja a rendekezésre áó ehetõségeket. Ezen kritériumoknak eginkább a pogárközei tevékenységformák feenek meg, meyek a már emített testvérteepüési kapcsoatokban töthetik ki céokka és megfeeõ tartaomma az együttmûködések kereteit. A határon átnyúó kooperációknak ezért több piéren ke ániuk ahhoz, hogy hatékonyan vaósujanak meg. Vonatkozniuk ke a határterüet mindennapi éetére (kutúra, pihenés, szociáis étesítmények, 49 A határ menti együttmûködések jogi és közigazgatási háttere, az együttmûködések továbbfejesztésének ehetõségei c. T sz. OTKA áta támogatott kutatás 2006 márciusában zárut, amey során a kérdõíves femérés és a szeméyes megkeresés módszerét akamaztuk.

23 SCHENGEN ÉS A SZOMSZÉDSÁG 21 üzeti éet), ugyanakkor többszerepõs (turisztikai szogátató, agrár-információs, oktatásszervezõ kht.-k, civi szervezetek, munkaügyi központok, kamarák, KKV-k stb.) és a közigazgatás minden szintjére kiterjedõ együttmûködések garantáhatják a szomszédsági programok sikerét. Ezenkívü jeen vannak az eurorégiók terüetén oyan, közös történemi hagyományokka rendekezõ magyar közösségek, ameyek számára összekötõ kapocsként, a kapcsoattartás ehetõségeként jeenik meg az eurorégió intézménye. Számukra emocionáis kötõdést jeenít meg az együttmûködés. A kutatás 49 során viágossá vát: ahhoz, hogy a regionáis/heyi közösség részt vegyen saját környezetének aakításában, befoyásoni tudja a heyi társadaomra is kihatássa evõ foyamatokat, eengedheteten a civi kezdeményezések, a civi társadaom szerepõinek, a civi partnereknek a bevonása. A határ menti együttmûködésekben mind a tagáamoknak, mind a szubnacionáis szerepõknek nagyobb szerepet keene szánniuk a civi társadaomma foytatandó párbeszédnek. A hatékony kooperációnak a szées körû partnerségek kiépítéséve, a teepüési önkormányzatok, a civi szervezetek partnerségi kapcsoatainak kiaakításáva, az áampogárokka vaó szorosabb együttmûködésse a határ menti térség mindennapi éetének vaamennyi terüetét át ke fognia. Mindezek aapján a határok mindkét odaán kiemet jeentõséget ke tuajdonítani a szocio-kuturáis prioritásokka rendekezõ társadami szervezeteknek. Annak eenére, hogy az együttmûködések számottevõ része kuturáis-történemi hagyományokra épü, a regionáis szintû kooperációkban a kuturáis szempontok nem esõdegesek. A regionáis szint aapvetõen a terüetfejesztés eszköze, ugyanakkor itt váik fontossá az aacsonyabb szintek bevonása, a széesebb társadami bázisra épüõ, pogárközei kooperációk kiaakítása. A kuturáis eemek erõsítése eengedheteten esz a jövõben a küsõ határok mentén, annak eenére, hogy ma még nem tuajdonítanak keõ jeentõséget összetartozást erõsítõ szerepüknek. A társadami-kuturáis kapcsoatok nékü fenná a veszéye annak, hogy kiüresedik, éetképteenné váik az együttmûködés. Az egymás iránti bizaom köcsönös erõsítése, vaamint közös poitikák kidogozása minden határ menti kooperáció fontos eeme. A határ menti régiók, ietve azok födrajzi, strukturáis, gazdasági, szociokuturáis és történemi adottságainak ismerete képezi az aapját a pogárok és más partnerek aktív együttmûködésének. A kuturáis sokszínûség megõrzése meett a határrégiók hozzá tudnak járuni a ehetõ egszéesebb és egintenzívebb, az európai integráció szeemében megvaósuó összefogáshoz. A határon átnyúó kuturáis együttmûködés eõmozdítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jobb megértését, probémáik megodását, a kutúrák közötti párbeszédet. Ez nagymértékben eõsegíti az egymás iránti toeranciát és a nemzetek közötti megértést. A poitikusoknak és a közigazgatási szakembereknek, csakúgy, mint a nyomtatott sajtónak, a rádiónak és a teevíziónak oyan eõfetéteeket ke teremteniük, ameyek a jószomszédi kapcsoatok építését és az eõítéetek ebontását szogáják. Ennek eszköze a határ menti régiókat bemutató ismeretanyag foyamatos és rendszeres terjesztése, a határ menti régiók megismertetése térképeken, pubikációkban és oktatási anyagokon keresztü, vaamint eköteezett szakértõi körök kiaakítása (mutipikációs tényezõk). A békés emberi együttéést szogáó, eõremutató eem ehet a határrégiókban az egyházak, az iskoák, a fenõttoktatási és mûemékvédemi intézmények, a kuturáis egyesüetek, a könyvtárak és a múzeumok összefogása. A regionáis, határ menti témákat érintõ ifjúsági megmozduások, csaádi összejöveteek, sportesemények, tisztségviseõk cseréje, szemináriumok, tanumányi fórumok, ökumenikus taákozók, vaamint szakemberek rendezvényeinek szervezéséve megvaósuhat a vaódi partnerség. A nemzeti és etnikai kisebbségek probémáinak kezeéséve összefüggésben kiemet figyemet ke fordítani a szomszédos ország nyevének beépítésére az oktatási tervekbe, minden iskoatípusban. A szomszédos ország nyevének vagy diaektusának ehetõ egméyebb ismerete és az eséyegyenõség biztosítása a határ menti együttmûködés fejesztésének része és a kommunikáció eõfetétee. Hangsúyt ke heyezni a nyevi oktatásra és oyan taákozók szervezésére, ameyek ehetõvé teszik, hogy a akosság fezárkózzon az európai szogátató és szabadidõs társadaomhoz. Ebben ugyancsak szerepet játszhat a média, közös és ismétet sajtóközemények és információszogátatás révén, továbbá a határ menti regionáis rádió- és tv-programokon keresztü. Az eurorégiók intézményesüési foyamatában és fennmaradásában ezért eengedheteten a már megévõ étesítmények határon átnyúó intézményekké aakítása és közös hasznosítása regionáis kiáításokhoz és más céokra (színházi és zenei eõadások, a kuturáis örökség bemutatása). A vázotak aapján megáapítható, hogy a küsõ határterüeteken az eurorégiós kapcsoatok aakítása és prioritásainak meghatározása során oyan programok kidogozása a cé, ameyek a magyar-magyar

24 22 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM kapcsoatok ápoását céozzák. Oyan közösségi céú, de egyéneknek szóó támogatási forma ehet erre a egakamasabb, amey az eurorégiók keretein beü a schengeni csatakozássa étrejövõ új heyzetben segítené a határon túi magyarokat, akik a nyevi, kuturáis önazonosság megõrzése érdekében fontosnak tartják a Magyarországga vaó kapcsoattartást. Ennek megvaósításában játszik nagy szerepet a jövõben a határon átnyúó együttmûködések vaamennyi szintje és szervezetrendszere. Az adott rendszer kiaakításához azonban eengedhetetenü szükséges, hogy a határon túi magyar szervezetek partneri együttmûködés keretében képesek egyenek majd ezt a támogatási ehetõséget közösen kezeni. IV. Következtetések A küsõ határon kiaakított eurorégiók és munkaközösségek fontos feadata esz a jövõben, hogy aktívan hozzájárujanak az északkeet-európai és a dékeet-európai térség stabiitásának megteremtéséhez, küönös tekintette a nemzeti és etnikai kisebbségek európai normáknak megfeeõ jogaira. Ennek érdekében akár eurorégiós keretek között is aktívan ke támogatniuk a térségbei országok euro-atanti integrációs törekvéseit. A határrégiók vaamennyi közigazgatási szintjének aktívan részt ke vennie a regionáis együttmûködési fórumok és szervezõdések tevékenységében, miné széesebb vertikáis és horizontáis partneri együttmûködések keretében. Ennek során kiemet figyemet ke fordítani az auró építkezés evére, hiszen a partneri kapcsoatok aakításában és az euroregionáis identitás formáásában a egnagyobb szerepet a civi és a szakmai szervezetek töthetik be. Õk képesek az együttmûködések cérendszerét az áampogárokhoz közeebb hozni, a szubszidiaritás evének megfeeõen. Ez segíti eõ az együttmûködések továbbfejesztését, tartaomma vaó megtötését. Magyarország szerepe és feeõssége a szomszédos országok irányába számottevõen megnövekszik a schengeni övezethez vaó csatakozássa, hiszen kettõs szerepet ke betöteni: egyrészt megfeeni a schengeni szabáyoknak és mûködtetni a szigorú határõrizeti rendszert, másrészt oyan megodásokat ke kiaakítani, ameyek képesek enyhíteni a schengeni határok áta okozott hátrányokat a fõként magyarakta szomszédos határrégiókban, és ehetõséget biztosítanak a már mûködõ, határon átnyúó együttmûködések további méyüésére és bekapcsoására az európai foyamatokba. A megfeeõ intézményi háttér megteremtéséve a jövõben feértékeõdhet a regionáis típusú eurorégiók szerepe a magyar szomszédságpoitika aakításában. A megújított együttmûködési keret bõvítése, az együttmûködési céok kiszéesítése, a stratégiai programok kiaakítása erõsítheti tovább a kooperációkat. A struktúra megújításáva, egy stabi végrehajtó hataom, munkaszervezet/titkárság kiaakításáva, fõáású munkatársakat fogakoztató menedzsment szervezetek étrehozásáva az eurorégiók egnagyobb részében javítható esz a mûködés hatékonysága.

25 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 23 C) Schengen gyakorati mûködésérõ A besõ mozgásszabadság biztosításáva és az emberek egymáshoz közeítéséve a schengeni bõvítés Európa eszméjének a megvaósuását jeenti 50 mondta Benita Ferrero-Wadner, az Európai Unió küügyi biztosa. A biztos szerint Ausztria komoy hasznot húz majd a határeenõrzés feszámoásábó: nemcsak a kishatárforgaom éénkühet meg a várakozások megszûnéséve, hanem a határon átnyúó rendõrségi együttmûködés révén a közbiztonság is erõsödhet. Ugyancsak bõvüni fog az együttmûködés az új küsõ határokon tette hozzá. Azza kapcsoatban, hogy az osztrák kormány a besõ határok ebontása után is katonai egységeket kíván áomásoztatni a határövezetekben kiegészítõ-biztonsági feadatok eátására, az EU-biztos emondta, 51 hogy a rendõrség munkájának iyesfajta, biztonsági okokbó történõ segítése érthetõ, de az intézkedéseknek egyfeõ meg ke feeniük az uniós aapszerzõdésben rögzített törvényességi evnek, másfeõ összhangban ke enniük a schengeni szabáyokka. Ugyanakkor a közbiztonság veszéyeztetettségére vaó tekintette, átmeneti jeegge akár a határeenõrzés gyakorata is visszaáítható, pédáu a svájci-osztrák rendezésû abdarúgó Európa-bajnokság idejére. A biztos egyszersmind az Európai Bizottság köteességének nevezte, hogy adott idõben megvizsgája, vajon a biztonságot szogáó rendõrségi eenõrzések vaójában nem a határeenõrzés visszaáítását eredményezték-e, ami viszont már összeegyeztetheteten enne a schengeni szabáyozássa. A nyiatkozatbó is kitûnik, hogy többfée hiedeem is é az egyezményrõ, és az emberek keveset tudnak még a rendszerrõ. Így pédáu többen azt gondoják, hogy a tagáamok között megszûnnek az áamhatárok, pedig csak a határforgaom-eenõrzést számoják fe. E fejezet céja, hogy összefogaja azokat a egfontosabb ismerteket, tudnivaókat, ameyeknek a tejes jogú schengeni tagságga a magyar viszonyok között is gyakorattá ke vániuk. I. Szeméyi kategóriák a schengeni határeenőrzésben A schengeni határeenõrzési követemények szigorúan eõírják, hogy a határok egáis átépésekor mi aapján ke az eenõrzést végrehajtani. Mind a beépésre, mind a kiépésre küön szabáyok vonatkoznak a szabad mozgás jogáva rendekezõ szeméyek, ietve a harmadik országok pogárainak (küfödi) átéptetése során. A megküönböztetés kizáróag áampogársági aapon mûködik, azaz nem tesz küönbséget nemzetiségi aapon. Ennek megfeeõen az Ukrajnában éõ magyar nemzetiségû, de ukrán áampogár ugyanoyan ebíráás aá esik a magyarországi beutazás szempontjábó, mint az ukrán nemzetiségû ukrán áampogár. A kapcsoattartás sajátos ehetõsége számukra a kishatárforgami utazás, az errõ szóó magyar-ukrán egyezményt már aáírták. A szabad mozgás jogáva rendekezõ szeméyek kategóriájába aapvetõen az uniós pogár (egy tagáam áampogárságáva rendekezõ bármey szeméy), vaamint annak csaádtagja tartozik. Ez utóbbi a házastárs vagy az uniós pogár éettársa, amennyiben a tagáam jogszabáyai aapján meghatározott regisztrát éettársi kapcsoatban é, azaz nem eegendõ az, ha vaaki bemondásra éettársként mutatkozik be a határon. Ebbe a körbe tartozik továbbá az uniós pogár, annak házastársának vagy éettársának oyan egyenes ági eszármazottja, aki az utazás idején a 21. éetévét még nem tötötte be vagy pedig etartott. Az utosó acsoportba pedig azok az egyenes ági femenõk sorohatók, akiket az uniós pogár, a házastársa vagy az éettársa etart. Vannak természetesen oyan áamok is, ameyek nem tagjai az Európai Közösségnek, azonban csatakoztak a schengeni követeményekhez, mint pédáu Norvégia és Izand, akik szintén a szabad mozgás jogát évezik, vaamint más, ugyancsak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagáamai közé tartozó országok mint pédáu Liechtenstein áampogárai. A harmadik ország áampogárai között is jeentõs küönbséget teszünk, mégpedig aapvetõen a vízumkényszer szempontjábó. Vannak oyan országok, ameyek áampogárai vízummentesen utazhatnak be a schengeni térségbe, és vannak oyanok, ameyeké kizáróag érvényes vízum birtokában. Ezek az áamok konkrétan, taxatíve megjeennek az iyen irányú tanácsi rendeetben. A szeméyi kategóriák körét tovább árnyaja azok fogakozása, csaádi viszonya, az uniós és a harmadik ország között fennáó keret-megáapodások hatáya vagy az egyes tagáamok áta biateráis aapon kötött megáapodások. 50 Der Standard, nov MTI, nov.13.

26 24 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Ennek megfeeõn meg ke küönböztetni az utazás során: azokat a harmadik országbei diákokat, akik vaameyik tagáamban vagy vízumköteezettség aá nem esõ harmadik országban rendekeznek akóheye; az áamfõket és küdöttségük tagjait, a piótákat és a égi szeméyzetet; a tengerészeket; a dipomata-, hivatai vagy szogáati útevée rendekezõket és a nemzetközi szervezetek tagjait; a határ menti ingázókat; a kiskorúakat; a kishatárforgami 52 megáapodás hatáya aá tartozókat; az ADS turistákat. Ezekre a szeméyekre küön szabáyok vonatkoznak a be- és kiutazásuk akamáva. II. A határátépés és a schengeni vízumkiadás szabáyozása A schengeni tagságunkbó adódik, hogy határforgaom eenõrzése csak a küsõ határokon foyhat (kivéte a besõ határokon, ha ideigenesen visszaáítják a forgamat). A küsõ határok átépésére vonatkozóag konkrét, jó megfogamazott eõírásokat rögzít a Schengeni Kódex. A határátépés során a beépés megtagadása több részbõ tevõdik össze, ehhez egeõször tisztázni ke azt, hogy hogyan is éphetõk át a küsõ határok, miyen fetéteeket ke tejesíteniük az egyes embereknek. A szabad mozgás jogáva rendekezõ szeméyek esetében aapvetõen csak azt ke vizsgáni, hogy a be- vagy femutatott úti okmány aapján a szeméyazonossága hitet érdemõen megáapítható-e. Ebben az esetben az okmány eenõrzése gyors és egyszerû, azt ke kizárni, hogy az nem opott vagy jogeenesen hasznát-e. Természetesen szúrópróbaszerûen a szabad mozgás jogáva rendekezõ szeméyek esetében is ehet adatokat ekérdezni a nemzeti és európai adatbázisokbó annak érdekében, hogy a szeméy nem jeent-e vaós vagy közveten és keõen komoy veszéyt a tagáam besõ biztonságára, közrendjére vagy nemzetközi kapcsoataira, ietve nem veszéyes-e a közegészségügyre. Aapszabáy, hogy a küsõ határokat csak a kijeöt heyen, azaz a megnyitott határátkeõheyeken és azok hivataos nyitvatartási idejében ehet átépni. Természetesen ez aó is ehet kivétet tenni, mégpedig a következõ esetekben: a sétahajózássa és a part menti haászatta kapcsoatban; a partra száó tengerészek vonatkozásában, akik a hajókikötõben vagy a környezõ teepüéseken tartózkodnak; egyének és csoportok esetében, küöneges igény aapján, fetéve, hogy rendekeznek a nemzeti jogszabáyokban eõírt engedéyekke, és ez nem eentétes az uniós áamok közrendjéve, közbiztonságáva kapcsoatos érdekeikke; vis maior esetén. A küfödi a küsõ határon csak akkor éptethetõ be az Unió terüetére, ha tejesíti a következõ fetéteeket: a határ átépésére jogosító érvényes úti okmánnya vagy okmányokka rendekezik; érvényes vízumma rendekezik, amennyiben szükséges. Ha azonban a harmadik országbei áampogár rendekezik vaamey schengeni áam áta kiadott tartózkodási engedéye, e tartózkodási engedéyt a schengeni vízumma egyenértékûnek ke tekinteni. Nem tekinthetõk egyenértékûnek a tartózkodási engedéy iránti esõ kéreem vagy menedékjog iránti kéreem ebíráásának idõtartamára kiadott ideigenes engedéyek; igazoja a schengeni áam(ok)ban vaó tervezett tartózkodás céját és körüményeit, és megfeeõ anyagi fedezette rendekezik mind a tervezett tartózkodás idõtartamára, mind pedig a származási országába vaó visszatéréshez (vagy oyan harmadik országba történõ átutazáshoz, ahová õt biztosan beengedik, mert pédáu ezen ország áta kiadott tartózkodási engedéye rendekezik), ietve képes e fedezetet jogszerûen megszerezni; nem á beutazási tiamat erendeõ figyemeztetõ jezés hatáya aatt a Schengeni Információs Rendszerben (SIS); 52 Az EU Magyarországnak is ehetõséget adott kishatárforgami egyezmény megkötésére. Idáig hazánk Ukrajnáva írt aá kishatárforgami megáapodást.

27 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 25 nem jeent veszéyt a schengeni áamok közrendjére, besõ biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsoataira. Iyen veszéy áhat fenn küönösen akkor, ha az adott szeméyre vonatkozóan vaamey nemzeti adatbázisban beéptetési tiamat erendeõ figyemeztetõ jezést adtak ki. Az a küfödi, aki a fenti fetéteek vaameyikét nem tejesíti egyes kivéteektõ etekintve, nem éptethetõ be az ország és az Unió terüetére. Minden egyes pontra vonatkozóan egyébként részetes eírások taáhatók, így minden tagáam határeenõrzést végzõ szerve tisztában van a beutazni kívánó küfödi számára meghatározott úti okmánnya vagy egyéb okmánnya (tartózkodási engedéy, eteepedési engedéy stb.), vízumokka, a szükséges anyagi fedezet mértékéve. Ez utóbbi esetében nemcsak azt ke néznie egy tisztviseõnek, hogy a szeméy a beutazás heye szerinti tagáamban eõírtaknak megfeeõ összegge rendekezik-e, hanem azon feü a továbbutazáshoz, a céországban vaó tartózkodáshoz eõírt összegge is bírnia ke. Ez a gyakoratban azt jeenti, hogy bár Magyarországra hivataosan eegendõ a beutazásonkénti 1000 forint, a határõrnek azt is eenõriznie ke, hogy amennyiben az utas pédáu Franciaországba utazik tovább, akkor ha ott nincs száásheye egaább naponta 56,20 euróva, száásfogaás esetén pedig 28,10 euróva ke rendekeznie. Az úti okmány meett megkövetehetõ, a beutazási fetéteek tejesítését igazoó okmányok többféék ehetnek. Ez függ attó, hogy a küfödi üzeti úton van, tanumányi vagy más képzési céú utat vesz igénybe, turisztikai vagy magáncéú utazásra jön, de kérhetõ a visszatérésse kapcsoatos igazoó dokumentum is, mint pédáu a menettérti vasúti vagy repüõjegy. Aapvetõ, hogy minden küfödit eenõriznek a Schengeni Információs Rendszerben. Ez nem más, mint a schengeni térség áamai közötti számítógépes nyivántartási rendszer, amey szeméyekre és tárgyakra vonatkozó körözési, ietve szeméyekre vonatkozó beutazási és tartózkodási tiami figyemeztetõ jezéseket tartamaz. A rendszer a schengeni áamok adatszogátatásábó jött étre, a tagáamok közötti adatcserét teszi ehetõvé, ami azt jeenti, hogy egy Magyarországon erendet beutazási tiaom vagy körözés más tagáamokban is megismerhetõ egyen. Az összes schengeni tagáam terüetén érvényes egységes schengeni vízumok a következõk: Repüõtéri tranzitvízum: bizonyos harmadik országok áampogárai áta kéremezhetõ vízum a schengeni áamok repüõtereinek nemzetközi tranzitterüetén vaó áthaadás céjábó. Átutazóvízum: fejogosítja a vaamey harmadik országbó egy másik harmadik országba utazó birtokosát arra, hogy a schengeni áamok terüetén egyszer, kétszer, ietve kivétees esetben többször is átutazzon. Az átutazás idõtartama egyik esetben sem haadhatja meg az öt napot (pédáu: Törökországbó Abániába történõ utazás Görögországon keresztü). Rövid idejû tartózkodásra jogosító vízum: birtokosát egfejebb három hónap idõtartamú tartózkodásra jogosítja fe a schengeni áamok terüetén. A tartózkodás idõtartama az esõ beutazástó számított fé éven beü nem haadhatja meg a három hónapot. Nemzeti vízum: vaamey schengeni áam áta hosszú idejû tartózkodás (tanuás, munka stb.) céjábó a nemzeti jogszabáyok szerinti ejárásokka összhangban kiadott vízum. E vízum terüeti érvényessége a kiadó áam terüetére korátozott, ugyanakkor fejogosítja birtokosát arra, hogy a többi schengeni áam terüetén átutazzon abbó a cébó, hogy a vízumot kiadó áam terüetét esõ akaomma eérje, és oda beépjen, fetéve, hogy érvényes úti okmánnya rendekezik, és nem szerepe azon ország beéptetést megtagadó figyemeztetõ jezéseket tartamazó nemzeti istáján, ameynek terüetén át kíván utazni. Rövid idejû tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes nemzeti vízum: vaamey schengeni áam áta (hosszú idejû tartózkodásra) kiadott nemzeti vízum, amey ugyanakkor eredeti érvényességi idejétõ számítva egfejebb három hónapig a többi schengeni áamba vaó beutazásra is fejogosít. E vízumot a rövid idejû tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadására vonatkozó közös fetéteekke és kritériumokka összhangban adják ki. Péda: a Franciaország áta kiadott iyen vízum nemcsak a Franciaország terüetén vaó tartózkodásra jogosít fe a vízum tejes érvényességi ideje aatt, hanem ehetõvé teszi az összes többi schengeni áamba vaó beutazást is a vízumbéyegen megjeöt érvényességi idõtõ számított egfejebb három hónapig. Csoportos vízum: átutazóvízum vagy egfejebb harmincnapos, rövid idejû tartózkodásra korátozott vízum, amey küfödiek az utazásró történõ ehatározást megeõzõen aakut csoportjának kiadott csoportos útevébe ieszthetõ kivéve, ha a nemzeti jogszabáyok másként rendekeznek, fetéve, hogy a csoport tagjai csoportosan utaznak be a feségterüetre, tartózkodnak ott és hagyják azt e. Az iyen típusú vízum 5 50 fõbõ áó csoportoknak adható ki. A csoportért feeõs szeméynek rendekeznie ke egyéni útevée, és szükség esetén egyéni vízumma is.

28 26 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Korátozott terüeti érvényességû vízum: rövid idejû tartózkodásra jogosító vízum, amey birtokosát csak a kibocsátó schengeni áam vagy több schengeni áam terüetén vaó tartózkodásra vagy átutazásra jogosítja fe. Ez esetben a terüeti érvényesség (egy vagy több schengeni áam) magán a vízumbéyegen van megjeöve. Iyen vízum kiadására csak kivéteesen kerü sor. A határõröknek az iyen vízumok kiadásáró minden esetben 72 órán beü tájékoztatniuk ke központi hatóságaikat, megadva azon szeméy adatait, aki részére a vízumot kiadták, vaamint a vízumkiadás okait (ezt a vízumtípust aapvetõen a kainyingrádi enkávébó az anyaországba utazó orosz áampogárok részére rendszeresítették). A vízumok a konzuátusokon vagy a nagykövetségeken adhatók ki. Ettõ etérni, azaz a határon a beutazáskor kiadni a vízumot csak igen kivétees esetekben, szigorú fetéteek egyidejû tejesítése meett ehetséges. Vízum akkor adható ki a határon, ha a harmadik országbei áampogár: határátépésre jogosító érvényes okmánnya rendekezik; az utazás céját igazoni tudja, és eegendõ anyagi fedezette bír; nem á a schengeni információs rendszerben beéptetési tiamat erendeõ figyemeztetõ jezés hatáya aatt, és nem jeent veszéyt a schengeni áamok közrendjére, besõ biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsoataira; bizonyítani tudja, hogy idõbei korátok miatt nem vot ehetõsége eõzetesen vízumot kéremezni; oyan okmányokat nyújt be, ameyek igazoják a beutazás eõre nem átható és kényszerítõ okait. Ezenkívü a határõrnek meg ke vizsgánia, hogy az adott szeméynek a származási országba vagy vaamey harmadik országba vaó visszatérése biztosított-e. Az érintett harmadik országbei áampogárnak ke továbbá bizonyítania, hogy miért nem tudott konzuátuson vízumot kéremezni, és hogy ezért a vízumot a határon ke kiadni. A határon a következõ vízumok adhatók ki: a rövid idejû tartózkodásra jogosító vízum, az átutazóvízum és a korátozott terüeti érvényességû vízum. A vízum minden esetben csak egyeten beutazásra ehet érvényes. A rövid idejû tartózkodásra jogosító vízum érvényessége nem haadhatja meg a 15 napot, az átutazóvízum érvényessége pedig az 5 napot. III. Európai pogárként a határokon át A magyar utazóknak a szabad mozgás jogáva éve a küsõ határokon semmiyen vátozásra nem ke fekészüniük. Hazánkban a határeenõrzés már az uniós csatakozástó kezdve megfee a szigorú schengeni követeményeknek. A küsõ határokon Horvátország, Szerbia és Ukrajna feé mindössze az úti okmányt és a szeméyazonosságot eenõrzi a határõr. Románia tekintetében eõreáthatóag 2012-ig fennmarad a küsõ határeenõrzési rendszer. Ennek megfeeõen itt a jeeneg is akamazott, könnyített eenõrzési technoógiáva taákoznak: az áampogároknak a határeenõrzés során mindössze egyszer ke megániuk, aho a magyar és a román szervek közösen eenõrzik az okmányokat. 53 Aapvetõ szabáy, hogy a schengeni térség besõ határait bármey ponton át ehet épni anékü, hogy szeméyeenõrzésre kerüne sor, függetenü az adott szeméy áampogárságátó. Ez azt jeenti, hogy aapesetben ugyanúgy épi át a francia-bega határt az ukrán vagy a bangadesi áampogár, mint a magyar vagy a német áampogár. Az utazás szabadsága érdekében a tagáamok megszüntetik a besõ határokon a közúti határátkeõheyeken zajó foyamatos forgaom vaamennyi akadáyát, küönösen azokat, ameyek nem kizáróagosan közekedésbiztonsági szempontok miatt hivatottak sebességkorátozásra. Ennek megfeeõen e ke bontani a küönfée sorompókat, útevékezeõ fükéket, a sávok feetti, az útszakasz beáthatóságát korátozó eõtetõt vagy az út foyamatos összeköttetését gátó épüetrészeket, küönbözõ betonkorátokat stb. A besõ határokon az eenõrzés megszüntetéséve és a forgami akadáyok ebontásáva egyidejûeg szabadon utazhat mindenki, függetenü attó, hogy küfödi vagy közösségi tagáami áampogár. Ugyanis fõszabáy, hogy a besõ határok (Magyarország esetében a szovén-magyar, az osztrák-magyar és a szovák-magyar határszakasz) bárho, bármey idõben eenõrzés nékü átéphetõk. Ugyancsak ez vonatkozik azokra a küfödiekre is, akik a schengeni térség vaamey küsõ határát már átépték. Mive a be- 53 Saai János: A be- és igazságügyi együttmûködés átaános jogi tudnivaói. Hans Seide Aapítvány, Pro Renovanda Cutura Hungariae Aapítvány.

29 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 27 sõ határok mentén tios a határeenõrzés bármiyen formája, aapesetben nem ke attó tartanunk, hogy a vot határátkeõhey terüetéhez érve toródás fogad bennünket. A forgaom ugyanoyan esz, mintha, mondjuk, Miskocró Nyíregyházára utaznánk. Fontos szabáy azonban, hogy ugyan nem ke tartanunk eenõrzéstõ, de vaamiyen okmánnya igazoni ke majd magunkat akár küfödön, akár befödön. Ez jeeneg is így van, és ezen a schengeni szabáyok sem vátoztatnak: a magyar vagy a szovák rendõrség az áamhatár mentén vaameyik parkoóba etereheti a forgamat, és szúrópróbaszerûen átvizsgáhatja az utasokat, eenõrizheti okmányaikat, gépjármûveiket. Ennek két oka ehet. Egyrészrõ a nemzeti hatóságok közbiztonsági, közrendvédemi céú eenõrzését továbbra sem titják a közösségi szabáyok (közekedési akció a jövõben is bárho, bármikor szervezhetõ), másrészrõ pedig a nyitott határok magukka hoznak egy sor oyan veszéyt, ameyek csak gondosan eõkészített szûrõ-kutató tevékenységge védhetõk ki. IV. Határforgaom-eenőrzés közúti, vasúti, vízi határátkeőheyeken, repüőtereken A közösségi szabáyok szigorúan, minden egyes határátkeõhey típusára vonatkozóan rögzítik az egyes végrehajtási szabáyokat. A hazai rendszert ehhez igazították hozzá, a végsõ igazítások a tanumány írásakor még foynak a sármeéki és a Ferihegyi nemzetközi repüõtéren. A közúti határátkeõheyeken foyamatosan biztosítani ke a szeméyforgaom hatékony eenõrzését, vaamint a közúti forgaom baesetmentes és foyamatos ebonyoítását. Amennyiben ehetséges, a küön eenõrzõ sávokra vonatkozó átaános szabáyokka összhangban, küön sávokat ke mûködtetni a szabad mozgás közösségi jogáva rendekezõ szeméyek és más harmadik országbei áampogárok számára. Ennek érdekében közösségi szabáy vonatkozik a forgami sávok föött eheyezett tábákra, azaz arra, hogy miként ke kinéznie, miyen színûnek ke ennie. Küön piktogramok jeöik a szeméygépkocsik, a teherautók és a buszok, vaamint az egyéb (gyaogos, kerékpáros) közekedési sávokat. Mindegyik tábábó étezik kizáróag az EU, az EGT és Svájc pogárai áta igénybe vehetõ, és küön a többi áampogár számára fenntartott forma. Eõbbiek esetében az Uniót jeképezõ 12 csiag közepén az EU-EEA- CH feirat, míg utóbbiak esetében az ALL PASSPORTS feirat (csiagok nékü) átható. Azokon a tábákon, aho megjeöik az igénybe vehetõ jármûvet is, ott a tába kettéosztott: az egyik feén a feirat, míg a másik feén a jármû képe és az arra vonatkozó szöveg átható. A szabad mozgás jogáva rendekezõk aapvetõen a részükre fenntartott sávokat vehetik igénybe, azonban jeentõs várakozás esetén átáhatnak a másik sávba is. A küfödiek azonban kizáróag az ALL PASSPORTS tábáva jezett sávokat hasznáhatják. Amennyiben egy gépjármûben az egyik utas küfödi, akkor az autó függetenü attó, hogy a többi utas, ietve a gépjármû vezetõje a szabad mozgás jogáva rendekezõ szeméy csak a küfödiek részére fenntartott sávban jeentkezhet beépésre. Az eenõrzés során a gépjármûve utazók a jármûben maradhatnak, azonban, ha a körümények ezt indokoják, az utasokat fe ehet szóítani a kiszáásra. Küön szabáyok vonatkoznak a kishatárforgami rendszerben utazók számára. A tagáamok a szomszédos harmadik országokka kétodaú megáapodásokat köthetnek, hogy a határ menti akosok számára megkönnyítsék a beutazás és a tartózkodás szigorú követeményeit. E rendszer aapvetõen azokra a harmadik országbei áampogárokra vonatkozik, akik vaameyik tagáamma szomszédos harmadik ország határterüetén aknak, és fõszabáy szerint egaább egy éve ének ezen a terüeten, továbbá a határ nagyon gyakori átépésére aapos okuk van (csaádi kapcsoat, gazdasági, szociáis vagy kuturáis ok). A határterüet fõszabáy szerint az áamhatártó számított 30 km-es méység, azonban ez kitoódik maximum 50 kmre, ha egy adott teepüés ietékességi terüetének egy része beetartozik a 30 km-es körbe. Ez esetben a teepüés tejes közigazgatási terüetére érvényes a határterüet kishatárforgami szempontú megközeítése. E rendszer keretében a határ menti akosok határátépését csak abbó a cébó engedéyezik, hogy azok vaameyik tagáam határterüetén egfejebb három hónapig megszakítás nékü tartózkodjanak. A kétodaú megáapodások rendekezhetnek továbbá arró is, hogy: küön határátkeõheyeket nyitnak meg kizáróag a határ menti akosok részére; a határátkeõheyeken küön sávokat jeönek ki kizáróag a határ menti akosok részére; a heyi körümények áta indokot, kivétees esetekben engedéyezik azt, hogy a határ menti akosok meghatározott idõpontokban a határátkeõheyeken kívü is átéphessék a határt. Ez vonatkozik pédáu arra az esetre, ha egy mezõgazdasági termeõnek gyakran át ke épnie a határt, hogy a födjén dogozhasson, vagy ha a határ egy városon haad át. Iyenkor e szeméyek kishatárforgami engedéyében ke meghatározni, ho éphetik át a határt.

30 28 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Küön határátkeõhey megnyitása esetén azonban figyeembe ke venni, hogy minden eõnyt, amit egy küfödinek biztosítanak, azt a szabad mozgás jogáva rendekezõ szeméyeknek is biztosítani ke. Ez azt jeenti, ha engedjük a magyar-ukrán kishatárforgami engedéye rendekezõket átépni oyan heyen, aho nem vot korábban határátkeõhey, akkor itt meg ke engedni, hogy pédáu egy német áampogár is átéphessen, függetenü attó, hogy nem tartozik a kishatárforgami megáapodás hatáya aá. 54 A kishatárforgami megáapodás keretében utazó szeméyek a határátépés során az átaánostó etérõ eenõrzésben is részesünek, azaz: Nem ke vízumma rendekezniük, hiszen azt heyettesíti a kishatárforgami engedéy. Ehhez természetesen a kétodaú egyezményben eõ ehet írni, hogy a kishatárforgami engedéy csak érvényes úti okmánnya (pontosabban útevée) együtt érvényes. Amennyiben a kishatárforgami engedéy érvényességérõ és vaódiságáró meggyõzõdött a határõr, úgy más oyan eenõrzést nem ke végrehajtani, amey az utazás céjáva vagy az anyagi fedezet megétéve kapcsoatos. Az érvényes kishatárforgami engedéy egyben bizonyítja a tuajdonos határ menti akos mivotát is, hiszen ennek kiáítási fetétee, hogy kérvényezés során ezt hitet érdemõen bizonyítja az igényõ. Sem a kishatárforgami engedéyt, sem az azza együtt bemutatandó úteveet nem ke ebéyegezni be- és kiépésné. Minden küfödit be- és kiépéskor béyegezni ke aapesetben, ez aó csak néhány kivéte étezik, az egyik iyen a kishatárforgami engedéye rendekezõk heyzete. A vasúti határátkeõheyeken is érvényesíteni ke a küsõ határok átépésére vonatkozó szigorú szabáyokat. Az eenõrzés vagy vaameyik schengeni áam terüetén taáható esõ érkezési vagy utosó induási vasútáomáson, a peronon, vagy a vonaton menet közben végezhetõ e. Ez utóbbinak a fetétee, hogy az adott vasúttársaság megfeeõ infrastruktúráva rendekezzen, ietve biztosított egyen, hogy a vonat a tejes eenõrzés ideje aatt nem á meg, új utasokat nem vesz fe, és arró nem tudnak az utasok eenõrzés nékü eszáni. A vasúti határforgaom-eenõrzés magában fogaja a következõk eenõrzését: a vonat szeméyzete; küfödre utazó utasok; küfödrõ érkezõ azon utasok, akiket korábban nem eenõriztek; vaamint magának a szerevénynek a küsõ-besõ kutatását. Harmadik országbó érkezõ gyorsvonatok utasainak a határon történõ eenõrzése több heyen is végrehajtható, attó függõen, hogy az eenõrzés technoógiaiag ho kiviteezhetõ egyszerûen, ugyanakkor biztonságosan. Ennek megfeeõen ez történhet: azokon a harmadik országbei áomásokon, aho az utasok feszának (az utosó megáóhey küfödön, mieõtt a vonat átépi az áamhatárt); azokon a schengeni áamok terüetén fekvõ áomásokon, aho az utasok eszának (az esõ áomáson, amikor a vonat küfödrõ érkezik és megá, miután már átépte az áamhatárt); a vonaton, a schengeni áamok terüetén fekvõ áomások között, menet közben végzik e, fetéve, hogy az utasok az eõzõ áomáson/áomásokon nem hagyják e a vonatot (miután a vonat átépte az áamhatárt, és nem á meg addig, amíg az eenõrzést be nem fejezték). Amennyiben a harmadik országbó érkezõ, a tagáamok terüetén több heyen megáó vonatokon a vasúti fuvarozó az útvona hátraévõ részén kizáróag a schengeni áamok terüetén történõ utazás céjábó száít utasokat, az iyen utasok beéptetési eenõrzését a vonaton menet közben vagy az érkezési áomáson ke evégezni, kivéve, ha eenõrzésüket már evégezték azon az áomáson, aho az utasok feszátak. Iyen esetben azokat az utasokat, akik a vonatot kizáróag az útvona hátraévõ, a schengeni áamok terüetén történõ utazásra kívánják igénybe venni, a vonat induása eõtt egyértemûen tájékoztatni ke, hogy õket menet közben vagy az érkezési áomáson beéptetési eenõrzésnek vetik aá. Eenkezõ irányú utazáskor a vonaton tartózkodó utasok kiéptetési eenõrzését hasonó szabáyok szerint ke evégezni. A határõr a megbúvásra akamas rejtekheyeket átvizsgáhatja annak megáapítására, hogy azokban nem taáhatók-e határforgaom-eenõrzés aá tartozó szeméyek vagy tárgyak. A határõrök a vonatot mindig aaposan átkutatják, ha robbanóanyagok vagy kábítószerek rejtegetésének gyanúja merü fe Grónás József Saai János: A kishatárforgaom története és jövõje az EU-ban. 2_11.htm. 55 Ritecz György: Az iegáis migráció és az EU-csatakozás hatása a magyar határõrizetre. [doktori (PhD) értekezés]. Budapest, ZMNE 2003.

31 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 29 A nemzetközi repüõtereken ki ke aakítani a megfeeõ infrastruktúrát a schengeni terüeten beüi járatok és a schengeni terüeten kívüi járatok eváasztására, vaamint annak megakadáyozására, hogy a szeméyek és/vagy okmányok e két terüet között jogosuatanu mozogjanak, azaz ne ehessen tárgyakat, okmányokat átcsempészni az egyik foyosóró a másikra. Ennek megfeeõen tejesen e ke szeparáni egymástó a schengeni besõ és a schengeni küsõ járatokhoz vezetõ útvonaakat. Ennek egyik módja a faa történõ eváasztás, de ebben az esetben is biztosítani ke, hogy a fa a mennyezetig érjen, vagy a foyosó teteje e egyen zárva egy ráccsa. Schengeni besõ járat minden oyan járat, amey schengeni terüeten szá fe, és schengeni terüeten szá e, pédáu a Párizs Brüssze-járat. Schengeni küsõ járat pedig az, aho az egyik áomás harmadik ország terüetén van, pédáu a Peking Bécs-járat. A határforgaom-eenõrzést rendszerint a repüõtéren beüi, engedéyezett határátkeõheyen végzik e. A besõ biztonságga vagy az iegáis bevándorássa kapcsoatos kockázat esetén azonban a határforgaom-eenõrzés a repüõgépen vagy a beszáókapuná is evégezhetõ. A tranzitterüetre beépõ szeméyeket eenõrizni ke; a tranzitterüeten átaában nem végeznek eenõrzést, kivéve, ha az iegáis bevándorássa vagy a besõ biztonságga kapcsoatos kockázatok értékeése indokoja. A harmadik országbó érkezõ járat utasait, akik besõ égi járaton utaznak tovább, a harmadik áambó érkezõ járat érkezési repüõterén ke beéptetõ eenõrzésnek aávetni. Besõ égi járat utasait, akik harmadik áamba induó járaton utaznak tovább (átutazó utasok), az utóbbi járat induási repüõterén kiéptetési eenõrzésnek ke aávetni. Pédáu a Pekingbõ Bécsbe érkezõ és a Bécs München csatakozássa rendekezõ égi járat esetében a beéptetési eenõrzést Bécsben, míg a Münchenbõ Bécsbe érkezõ és Pekingbe csatakozássa rendekezõ égi járat estében a kiéptetési eenõrzést Bécsben végzik e. A harmadik országokbó érkezõ vagy oda induó oyan égi járatok esetében, ameyek átszáó utasokat nem száítanak, és a schengeni áamok repüõterein több akaomma is eszának, miközben az utasok nem vátanak gépet, az aábbiak szerint ke ejárni. A harmadik országbó érkezõ vagy oda induó járatok utasait, akik a schengeni áamok terüetén megeõzõeg vagy utóag nem szának át, az érkezési repüõtéren beéptetési eenõrzésnek, az induási repüõtéren pedig kiéptetési eenõrzésnek ke aávetni. Pédáu a Kijevbõ Párizsba érkezõ égi járat esetén a beéptetési eenõrzést Párizsban, a Párizsbó Kijevbe induó járat esetén a kiéptetési eenõrzést szintén Párizsban végzik e. Az oyan, harmadik áambó érkezõ vagy oda induó égi járatok utasait, ameyek a schengeni áamok terüetén több eszáást hajtanak végre, miközben az utasok nem vátanak gépet (átszáó utasok), és fetéve, hogy kizáróag a schengeni áamok terüetén beüi utazásra a járatot az utasok nem vehetik igénybe, az érkezési repüõtéren beéptetési eenõrzésnek, az induási repüõtéren kiéptetési eenõrzésnek ke aávetni. Pédáu a Moszkva Budapest Bécs Párizs-vonaon közekedõ égi járat esetében, amey Budapesten és Bécsben csak azért szá e, hogy róa utasok szájanak e (az út hátraévõ részére nem ehet feszáni), a Budapesten, Bécsben és Párizsban eszáó utasokat e városok repüõterein beéptetési eenõrzés aá vonják. Ugyanez fordítva, ha a Párizs Bécs Budapest Moszkva-járat Bécsben és Budapesten csak azért szá e, hogy arra utasok szájanak fe (az út hátraévõ részére nem ehet eszáni), a Párizsban, Bécsben és Budapesten feszáó utasokat kiéptetési eenõrzés aá vonják. Amennyiben egy égitársaság a harmadik áambó érkezõ, a schengeni áamok terüetén több eszáást végrehajtó járatok esetén az út hátraévõ részére kizáróag a schengeni áamok terüetén történõ utazásra utasokat vehet fe, úgy az utasokat az induási repüõtéren kiéptetési, az érkezési repüõtéren beéptetési eenõrzésnek ke aávetni. Az eõbb emítettek szerint ke evégezni azon utasok eenõrzését, akik e közbüsõ eszáások akamáva már a repüõgép fedézetén tartózkodnak, és nem a schengeni áamok terüetén szátak fe. A fordított ejárás akamazandó azokra a égi járatokra, aho a céország egy harmadik áam. Pédáu a New York Párizs Frankfurt Róma-útvonaon közekedõ égi járat esetében amey a párizsi és a frankfurti eszáásná ehetõvé teszi utasok feszáását a Párizsban, a Frankfurtban (ide értve a Párizsban feszáó utasokat is) és a Rómában (ide értve a Párizsban és a Frankfurtban feszáó utasokat is) eszáó utasokat beéptetési eenõrzésnek vetik aá. A Hamburg Brüssze Párizs Kairó-útvonaon közekedõ égi járat esetében amey a brüsszei és a párizsi eszáásná ehetõvé teszi utasok eszáását Hamburgban, Brüsszeben és Párizsban kiéptetési eenõrzést végeznek. Amennyiben egy égi jármû határátkeõheynek nem minõsüõ eszáóheyen kényteen eszáni, úgy útját csak akkor foytathatja, ha a határeenõrzési feadatokat végrehajtó szerv és amennyiben szükséges a vámszervek engedéyét megkapta.

32 30 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Azt is biztosítani ke, hogy a szeméyeket azokon a repüõtereken is az átaános szabáyoknak megfeeõen eenõrizzék, ameyek a vonatkozó nemzeti jog szerint nincsenek nemzetközi kereskedemi vámúttá nyivánítva (kisrepüõterek), de ameyeken harmadik országbó érkezõ vagy oda induó járatok tervezett útvonaa keresztühaadhat. A kisrepüõtereken nem szükséges megtenni a besõ égi járatok és a nemzetközi járatok utasforgamának fizikai szétváasztását biztosító megfeeõ intézkedéseket. Továbbá, ha a forgaom nagysága nem igényi, a kisrepüõtéren nem ke foyamatosan határõröknek tartózkodniuk, ha a szükséges szeméyzet megfeeõ idõben biztosítható. A magánrepüõgépek tekintetében vaamey harmadik áambó érkezõ magánrepüõgép kapitányának a feszáás eõtt e ke juttatnia a rendetetési tagáam vagy adott esetben az esõ beutazási tagáam határõrségének egy átaános nyiatkozatot, amey többek között tartamazza a repüési tervet és az utasok szeméyazonosságára vonatkozó információkat. Amenynyiben egy harmadik áambó érkezõ és vaamey schengeni áamba tartó magánrepüõgép közbüsõ eszáást hajt végre más schengeni áamok terüetén, a beutazási schengeni áam ietékes hatóságainak határforgaom-eenõrzést ke végezniük, és az átaános nyiatkozatot e ke béyegezni a beéptetõ béyegzõve. Amennyiben kétség merü fe azza kapcsoatban, hogy egy járat harmadik áam terüetén vaó eszáás nékü kizáróag a schengeni áamok terüetérõ érkezik-e vagy oda tart-e, az ietékes hatóságoknak szeméyeenõrzést ke végrehajtaniuk a repüõtereken és a kisrepüõtereken az átaános szabáyoknak megfeeõen. A vitorázó repüõgépek, a szuperkönnyû repüõgépek, a heikopterek, a kizáróag rövid távoság megtéteére képes kisrepüõgépek és éghajók be- és kiépésére vonatkozó szabáyokat a nemzeti jog, vaamint megfeeõ esetben kétodaú megáapodás áapítja meg. A vízi határeenõrzésre vonatkozó közösségi szabáyozás akamazása tekintette arra, hogy hazánknak minimáis nemzetközi vízi útja van megehetõsen korátozott. A schengeni követeményeket szem eõtt tartva, az eenõrzésre mindig a küsõ határon kerü sor. A Duna esetében ez Mohácsot jeenti, mint határkikötõ áomást. Minden beépõ és kiépõ vízi jármû kötees kikötni Mohácson, és a tejes szeméyzet, ietve minden utas eenõrzése itt történik meg 56. V. Határrendészeti eenőrzés az ország méységében A besõ határon történõ határeenõrzés megszüntetéséve a következõ fõ veszéyforrásokka számohatunk: 57 Megszûnik a szeméyforgaom és a jármûforgaom mintegy kétharmadának eenõrzése. A határforgaomban a beutazási fetéteek hiánya miatt jeeneg az utasok negyedét irányítják vissza. A besõ határszakaszon fedik fe a jogeenes cseekmények több mint egyharmadát. A sziárd küsõ határõrizet a egáis beutazás fetéteeinek vaó megfeeésre ösztönzi a migránsokat és az embercsempészeket. 58 A cészeméyeket hamis okmányokka Magyarországon átják e, akik így utaznak tovább majd az eenõrzés néküivé váó besõ határon. Számoni ke a nemzeti vízum, vaamint a kishatárforgaom migrációs hatásaiva is. Az Európai Unió országaiba jeeneg négy, markánsan eküöníthetõ migrációs csatornán foyik az iegáis bevándorás, ameyekbõ a Kárpát-medencén áthaadó kettõ jeentõs mértékben befoyásohatja hazánk biztonságát. A határforgaom eenõrzés megszûnéséve várhatóan tovább erõsödik a keetrõ és a Bakán feõ a nyugat-európai országokba irányuó iegáis migráció (4. ábra). A besõ határon az iegáis migránsok 80 százaéka embercsempészek segítéséve jeemzõen határátkeõheyeken, hamis úti okmányok vagy tartózkodási engedéyek fehasznáásáva, ietve jármûvekben megbújva kíséri meg az iegáis határátépést. A közokirat-hamisítások kétharmadát a besõ határon fedik fe. A zödhatáron követik e a titott határátépés és kísérete sza- 56 Verhóczki János Stõber Sándor: Határutak és határvizek. Budapest, Rendõrtiszti Fõiskoa, (Rendvédemi füzetek, 2001/21.) 57 Vas Gizea: A határeenõrzés és az iegáis migráció eeni feépés az Európai Unióban Beügyi Szeme 2000/ od. 58 Tóthné dr. Demus Mária: Kézikönyv az emberkereskedeemrõ III. kötet: Rendvédemi szervek (társszerzõként) I. fejezet 1.1. pont; II. III. IV. fejezet: Kiadó: IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet Budapesti Képviseete, ISBN )

33 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 31 báysértések köze 70 százaékát. Nagyobb migrációs nyomás nehezedik az iegáis migrációt eenõrzõ méységi háóra és a besõ határ térségére. A besõ határon (jeemzõen Ausztria irányábó) tovább növekedhet azon harmadik országok áampogárainak száma, akik az Unió országaiban megszegték a tartózkodási, ietve a munkaváaási szabáyokat, vagy más jogsértõ cseekményeket követtek e, és az adott országbó kiutasították õket. Számoni ke azza, hogy az Unió más országának bûnözõi a határeenõrzés megszûnéséve részben Magyarországra heyezik át tevékenységüket. Szabadabban áramik majd a kábítószer, a fegyver, a õszer, a robbanó- és sugárzó anyag. A határrendi események (tûzátterjedés, határjerongáás, áttévedés 4. ábra. A hazánkat érintõ iegáis migráció irányai stb.) negyede is a besõ határon következik be. A környezetkárosító veszéyforrások növekedése (p.: iegáis vadászat, szemét- és veszéyes huadékok erakása stb.) is fokozódhat. Ezeknek a veszéyforrásoknak a feszínre kerüése érdekében aakították ki a schengeni tagáamok a már jó mûködõ kiegyenítõ (vagy kompenzációs) intézkedések rendszerét. A Magyar Köztársaságnak mint jeentõs küsõ szárazföi határokka rendekezõ tagáamnak a csatakozás eõtt köteessége vot kiegyenítõ intézkedéseket bevezetni. 59 Már 2001-ben megfogamazódott egy kompex méységi mobi eenõrzés kiaakításának igénye. E feadatok végrehajtására a határõrség 2001 végén központi, 2002 eején pedig terüeti szinten szervezete korszerûsítéséve, a végrehajtó áomány étszámfejesztéséve étrehozta a kompex rendészeti tevékenységek eátására akamas méységi mobi egységeit, a bevetési szerveket, ameyek egyik fõ feadata az eenõrzõ tevékenység összehangoása vot. Az eõtte áó evárásoknak a határõrség eghatékonyabban egy migrációs háó étrehozásáva és mûködtetéséve tudott megfeeni. A határõrség a kiegyenítõ intézkedések egyik aapvetõ formájának tekintette a biztonsági intézkedésekért feeõs rendészeti és munkaügyi szervek tevékenységének kompex összehangoását és az ország tejes terüetét átfogó kompex idegenrendészeti szûrõ-eenõrzõ rendszer kiépítését, mûködtetését, meyet az érintett szakminisztériumok vezetõi 2002-ben utasítás formájában rögzítették. A migrációs szûrõháó a jogeenesen Magyarországra beépõ és itt tartózkodó, ietve az iegáisan munkát váaó küfödiek, vaamint a tagáamok biztonságára veszéyt jeentõ szeméyek fefedését, a közrend és a közbiztonság javítását szogája. A kompex méységi eenõrzõ rendszer keretében mûködtetett migrációs háó öt országos hatáskörû szerv részére képez kiemet feadatot. Ezek a határõrségen kívü a rendõrség, a BM Bevándorási és Áampogársági Hivataa, a vám- és pénzügyõrség, továbbá az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfeügyeõség erre kijeöt szervezetei, ameyek önáóan vagy közösen az ország egész terüetén hajtanak végre eenõrzéseket Michae Werner: Értékeõ jeentés a határforgaom-eenõrzésrõ és a határõrizetrõ Magyarország jövõbeni európai uniós küsõ határain HU 97/IB/JH01 Strenghtening of Border Management, Furth im Wad Hardi Tamás: Az áamhatár. Budapest, Kiadja: Rendõrtiszti Fõiskoa, Rendvédemi füzetek, 2003/7.

34 32 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM 5. ábra. A visszairányítások aakuása az emút években, viszonyatonként 6. ábra. A visszairányítottak fõbb áampogársági kategóriái, ábra. A titott határátépést és kíséretét ekövetõk áampogársági kategóriái, ábra. Az embercsempészés határviszonyatonkénti megoszása, ábra. Az embercsempészés tendenciamutatói,

35 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL ábra. Az úti okmányok tekintetében ekövetett közokirat-hamisítások tendenciájának aakuása, között VI. Okmányok, autók adatai és a SIS 11. ábra. Az úti okmányok tekintetében ekövetett közokirat-hamisítások ekövetési módszerei, 2006 A schengeni tagáamok egyik vívmánya az egységes körözési rendszer, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) kiaakítása és mûködtetése. Ez az adatbázis fefogható egyfajta kiegyenítõ intézkedésként is. 61 A szeméyekre vonatkozóan a SIS-ben jezéseket heyeznek e: arró, akive szemben átadás céjábó európai efogatóparancsot vagy kiadatás céjábó nemzetközi efogatóparancsot bocsátottak ki; arró, akit a rendõrségrõ szóó törvény szerinti etûnt szeméynek ke tekinteni, és emiatt körözését rendeték e; arró, akit a büntetõejárásban terhetként vagy tanúként kívánnak idézni, de akó- vagy tartózkodási heye ismereten, és emiatt körözését rendeték e; arró, aki szabadságvesztés büntetésének etötését, vagy a vee szemben erendet kényszergyógykezeés végrehajtását nem kezdte meg, és emiatt körözését rendeték e, de az európai efogatóparancs vagy a nemzetközi efogatóparancs kibocsátásának törvényi fetéteei nem ának fenn; arró a harmadik áam pogáráró, aki beutazási és tartózkodási tiaom hatáya aatt á, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tiaom erendeésére a kiszabott, de meg nem fizetett heyszíni bírság vagy szabáysértési bírság végrehajtásának eredményteensége miatt kerüt sor; arró a szeméyrõ vagy gépjármûrõ, akive avagy ameye kapcsoatban az ejárás jeegének epezéséve (puhatoás) vagy a kiétét epezõ fedett nyomozó igénybevéteéve a rendõrség vagy a vám- és pénzügyõrség információgyûjtést vagy adateenõrzést végez. Az Európai Unió tagországainak igazságügyi miniszterei Brüsszeben, november 9-én efogadták azt az adatvédemi kerethatározatot, amey a szeméyes adatok védemének köteezõ minimáis szintjét határozza meg tagáamok közti rendõrségi vagy igazságügyi együttmûködés jegyében történõ adattovábbítás, ietve az EU rendõri vagy bevándorásügyi hatóságai feé történõ adattovábbítás esetén. A kerethatározat tehát nem vonatkozik az áamokon beüi adatkezeésre, ietve a nem uniós országokba történõ adattovábbításra sem. Aberto Costa portugá igazságügyi miniszter, aki a soros EU-enökséget eátó Portugáia nevében enököt a tanácskozáson, úgy értékete a keret-megáapodást, hogy az egaább a semminé több. Az eredeti uniós eképzeésekhez képest ényegében csak azok az adatkezeési szabáyok maradtak a kerethatározatban, ameyek mind a 27 tagáamban ma is érvényesünek. Mint egy uniós dipomata mondta, ezze a határozatta egaább megfogamazták azt a köteezõ minimumot az adatvédeem terén, ami aá semmiképpen nem szabad menni. A kerethatározat szerint az egyénnek fõszabáy szerint joga van tudnia, miyen adatot gyûjtenek róa. Az errõ szó- 61 Westpha Voker: A Schengeni Szerzõdés a határrendészeti gyakoratban k. n. Swistta, kézirat Westpha Stoppa: Idegenjog a Rendõrség számára Németország, Zahen und Fakten 2000 SIREN Österreich Wien, 2001

36 34 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM ó feviágosítás azonban megtagadható, ha a váaszadás nyomozást vagy közbiztonságot veszéyeztetne. A dokumentum a szeméyes adatokhoz vaó hozzáférés bizonyos szabáyain tú kimondja az érintett szeméy azon jogát, hogy igényehesse a téves adatbejegyzés heyesbítését. Eõírja, hogy a már nem hasznát adatot egy idõ után meg ke semmisíteni, de arró nem szó, hogy miyen hosszú egyen ez az idõ. A dokumentum szerint a bõrszínre, vaásra, poitikai meggyõzõdésre vonatkozó adatot csak a egszükségesebb mértékig szabad hasznáni, és akkor is megfeeõ jogi garanciák meett. Az a tény, hogy az EU-n kívüi országokba történõ adattovábbításra nem vonatkozik a kerethatározat, azért fontos, mert így kivették a hatáya aó azt az adatkezeési gyakoratot, amikor EU-tagországok égi utasok szeméyes adatait adják át az Egyesüt Áamoknak, a terrorfenyegetés eeni intézkedések részeként. A harmadik országokba irányuó adattovábbítást ietõen az egyeten kikötés az, hogy amennyiben egy EU-tagország egy másik EU-tagáamtó kapott adatot akar EU-n kívüi országnak továbbítani, akkor ehhez eõbb beeegyezést ke kérnie az adat eredeti forrásának országátó. A beeegyezés kérése meõzhetõ azonban, ha közveten veszéyt ke ehárítani. A tárgyak tekintetében a következõ kategóriák jeennek meg: eopott, jogeenesen hasznát vagy eveszett, 50 cm 3 -t meghaadó hengerûrtartamú gépjármûvek, hajók és repüõgépek; eopott, jogeenesen hasznát vagy eveszett, 750 kg-t meghaadó önsúyú utánfutók, továbbá akókocsik, ipari berendezések, küsõ motorok és konténerek; eopott, jogeenesen hasznát vagy eveszett õfegyverek; eopott, jogeenesen hasznát vagy eveszett kitöteten hivataos okmányok; eopott, jogeenesen fehasznát, eveszett vagy érvényteenített szeméyazonosító iratok, úgymint úteveek, szeméyazonosító igazoványok, vezetõi engedéyek, tartózkodási engedéyek és úti okmányok; eopott, jogeenesen hasznát, eveszett vagy érvényteenített jármûforgami engedéyek és jármûrendszámtábák; bankjegyek (fejegyzett sorszámú bankjegyek); eopott, jogeenesen hasznát, eveszett vagy érvényteenített értékpapírok és fizetõeszközök, úgymint csekkek, hitekártyák, kötvények és részvények. Mit tesz a hatóság a SIS-ben eért taáat esetén? 62 A etartóztatandó szeméyeket át ke adni az ideigenes etartóztatás erendeésére ietékes hatóságnak a megkeresõ tagáamnak vaó átadás vagy kiadatás céjábó. Azon harmadik országbei áampogárokat, akiknek a beéptetését megtagadták, miné hamarabb vissza ke irányítani oda, ahonnan jöttek, ietve származási országukba, amennyiben a körümények ezt ehetõvé teszik. E szeméyek a határõrök feügyeete aatt maradnak mindaddig, amíg e nem hagyják a schengeni áam terüetét. Fenõtt szeméyektõ eõzetes beeegyezésüket ke kérni, mieõtt tájékoztatnák azt a feet, aki etûnésüket bejeentette. Küönös figyemet ke fordítani a kiskorúakra, vaamint azon szeméyekre, akiket hatóság (bíróság, közigazgatási hatóság) döntése aapján védeem aá ke heyezni. További épéseket csak az e hatóságokka foytatott konzutációt követõen ehet megtenni. 63 A epezett figyeéskor fevett adatok pédáu a következõkre terjednek ki: az eenõrzés heye, ideje vagy indoka, az utazás útvonaa és az úti cé, az ietõ szeméyt kísérõ szeméyek, ietve a jármû, hajó vagy égi jármû utasai, a hasznát jármû, hajó, égi jármû vagy konténer. 62 Voker Westpha Edgar Stoppa: Európai jog a határrendészet részére oktatási modu a közép- és keet-európai határõrök továbbképzéséhez Lübeck Határeenõrzés az Európai Unióban, Tempus-projekt Institut Bidung Jep , Rendõrtiszti Fõiskoa és Hans Seide Aapítvány Budapest, 2000.

37 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 35 A SIS hazai akamazására vonatkozó részetes szabáyokat a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõ és információcserérõ szóó évi CV. törvény, vaamint annak végrehajtási rendeetei határozzák meg. VII. Határon átnyúó rendészeti együttműködés A veszéyek kiküszöböése érdekében fokozott a rendõri együttmûködés. Már a 2000-es évek eején egyetértésre jutottak a schengeni tagáamok rendészetért feeõs miniszterei abban, hogy a térséget egy oyan egységes terüetnek ke tekinteni, aho közösen, a rendekezésre áó rendõri, rendészeti erõk közötti együttmûködés fokozásáva ke feépni a határokat nem ismerõ bûnözésse szemben. A tagáamok ezért, a Schengeni Egyezményben megfogamazottakat figyeembe véve, két-, ietve többodaú megáapodásokat, egyezményeket kötöttek a fokozott rendõri együttmûködés terüetére vonatkozóan. Magyarországon immár három iyen biateráis megáapodás van hatáyban: Szovéniáva, Ausztriáva és Szovákiáva. Az abban megfogamazott feadatok jeentõs részének végrehajtására a tejes körû schengeni taggá váástó kerü sor. Esõnek június 6-án, Heiigenbrunnban Ausztriáva írt aá iyen szerzõdést Magyarország a két ország között a határokat átépõ bûnözés megeõzése és eküzdése érdekében foytatandó együttmûködésrõ. Ezt követte több mint két év etetéve a Szovákiáva október 2-án, Pozsonyban aáírt egyezmény a határokat átépõ bûnözés megeõzésében és a szervezett bûnözés eeni harcban foytatott együttmûködésrõ. Végü Szovéniáva október 25-én, Brdo-ban írták aá a Magyar Köztársaság és a Szovén Köztársaság között a bûnüdözõ szervek határokon átnyúó együttmûködésérõ szóó megáapodást. Mindhárom nemzetközi szerzõdés köze azonos tartaomma szabáyozza a következõket: a határon átnyúó megfigyeések; a határon átépõ üdözések; az eenõrzött száítások; a fedett nyomozó akamazása; közös bûnfederítõ csoport étrehozása; az összekötõ tisztviseõ küdése; a titkos információgyûjtés; jeentõsebb rendezvények során a közbiztonsági együttmûködés; a közúti közekedés biztonságának biztosítása terén vaó együttmûködés; a képzés, továbbképzés, vaamint a bûnmegeõzés terén vaó együttmûködés; a tanúvédeem (együttmûködés a Védemi Programban); a közös kapcsoattartási szogáati heyeken történõ együttmûködés; a közös határ menti járõrszogáat. A közös kapcsoattartási szogáati heyeken (kontaktpontokon) az együttmûködés a magyarosztrák viszonyatban már 2003-óta megvaósut. A Hegyeshaom Nickesdorf közúti határátkeõheyen kiaakított irodában a két ország határrendészeti szervei végzik a hatáskörükbe tartozó ügyekben a megengedett szintû információcserét február 1-jétõ a rendõrség is deegát tisztviseõt az irodába. Szovákiáva is megnyít az esõ iyen kapcsoattartási szogáati pont Rajkán, majd a baassagyarmati határátkeõhey szovák odaán, szovák terüeten, míg a másik Sátorajaújheyen, magyar terüeten. A rajkai kapcsoattartási szogáati heyen a határõrség tisztviseõi meett a rendõrség képviseõje is jeen van, míg a másik két heyre csak a határõrség deegát szakembert. Szovéniáva a rendõri együttmûködési központ kissé etérne. Ebben a viszonyatban a kétodaú kapcsoattartás heyett háromodaú (sõt a szovén fé eképzeései aapján négyodaú) együttmûködési központ kiaakítása körvonaazódik. A magyar és a szovén fé meett együttmûködési részvétei szándékát jeentette be Ausztria is, aminek tekintette a mindhárom ország között megévõ biateráis egyezményekre nincs akadáya. Szovénia Horvátországot is be szeretné vonni. Ennek akadáya a magyar-horvát viszonyatban a korszerû bûnügyi együttmûködési szerzõdés hiánya. A következõ jeentõs eõreépés egy Romániáva kötendõ iyen megáapodás aáírása esz. Addig is a magyar-román határon, Ártánd Bors közúti határátkeõhey magyar odaán már 2005-óta mûködik közös kapcsoattartási szogáati hey, de itt is csak a határõrség áta deegát tisztviseõk dogoznak magyar részrõ.

38 36 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM A határ mentén éõknek átható együttmûködési forma a közös határ menti járõrszogáat. Ennek során a hazai rendészeti szervek képviseõi a szomszéd ország rendészeti szervének képviseõve közösen tejesítenek járõrszogáatot a nemzetközi szerzõdésben meghatározott keretek között. A két ország hatóságai a közbiztonság és a közrend védeme, a bûncseekmények eeni feépés és a határ feügyeete céjábó átják e a közös határ menti járõrszogáatot mindkét ország terüetén. Ez a szogáat mindhárom viszonyatban a határvonató számított kiométeres méységig tart, azonban míg az osztrák-magyar szakaszon szigorúan kiométeres terüetsávot jeent, addig a szovák és a szovén határszakaszokon ez annyiban bõvü ki, amennyire az érintett teepüések közigazgatási terüete kiterjed. A gyakoratban tehát, amíg Hegyeshaom teepüésen nem minden utcában taákozunk oyan magyar járõrautóva, ameyben egy magyar és egy osztrák rendõr együtt át e szogáatot, addig pédáu Letenye város tejes terüetén áthatunk magyar-szovák vegyes járõrpárost. A közös járõrszogáatban a szomszéd ország hatóságának tagjai is jogosutak a szeméyek szeméyazonosságát megáapítani (igazotatni õket), és amennyiben ki akarják vonni magukat az eenõrzés aó, annak az ietékes országnak a nemzeti jogszabáyai szerint fetartóztatni, ameynek terüetén az intézkedésre sor kerü. VIII. A határeenőrzés ideigenes visszaáítása a beső határokon A tagáamoknak készen ke ániuk arra, hogy az eenõrzések fetéteeit biztosítsák a határeenõrzés ideigenes visszaáításának esetére. A tagáamok a közrendet vagy a besõ biztonságot fenyegetõ komoy veszéy esetén egfejebb 30 napra ietve a komoy veszéy várható idõtartamára visszaáíthatják a határeenõrzést. Ez a visszaáítás mind a határforgaom eenõrzését, mind az átkeõheyek közötti terüet õrizetét (határõrizetét) jeenti. A határeenõrzés visszaáítására több esetben is sor kerühet, iyen egy pápaátogatás ebonyoítása a tagáamban, jeentõs poitikai taákozó (pédáu az amerikai vagy az orosz enök átogatása), kiemekedõ sportrendezvény vagy jeentõs gazdasági csúcstaákozó megszervezése és megtartása. Fontos szabáy, hogy a visszaáítás idõtartama csak annak kivátó okáig tarthat, akamazási köre és idõtartama nem haadhatja meg a fetétenü szükséges mértéket. Amennyiben a visszaáításra sor kerü és eõre átható esemény miatt, akkor arró a nyivánosságot tejes mértékben tájékoztatni ke. Eõforduhat oyan esemény is pédáu egy, a határ mentén történt súyos bûncseekmény, amikor a határeenõrzés visszaáítását nem ehetõ eõre tervezni, iyenkor viszont a visszaáítást követõen a ehetõ eghamarabb ke tájékoztatást adni. A akosság informáása meett minden tagáamnak köteessége, hogy haadéktaanu értesítse a többi tagáamot a Tanács keretében, vaamint a Bizottságot a tervezett visszaáítás okáró, annak akamazási körérõ és heyérõ, a megnyitandó átkeõheyek nevérõ, a visszaáítás tervezett idõpontjáró és a többi tagáam áta meghozandó intézkedésekrõ. IX. A Schengen Aap fehasznáása és a modernizáció A határõrség köze tízéves fejesztési foyamaton ment keresztü, amey érintette a technikai, a mûszaki, a fegyverzeti, a beruházási és a ruházati terüetet. Mindez az Európai Unióhoz vaó csatakozásunk fekészüése, jeen pianatban pedig a schengeni övezethez vaó kapcsoódás érdekében történt. Az uniós tagság fetéteeinek tejesítéséhez szükséges eszközök beszerzésének egy részét a Pharetámogatás keretében mûködõ COP-programok ( ) forrásai biztosították köze 1,2 miiárd forint összegben. A schengeni övezethez vaó csatakozás megvaósítása érdekében pedig a Magyar Köztársaság a Schengen Aapbó több mint 42 miiárd forintos fejesztési támogatást kapott, ezen beü a határõrség 24 miiárd forint fehasznáási keretet. Az emút három évben a méységi eenõrzés hatékonysága és az adatszogátatási képesség növeése érdekében, vaamint a küsõ határok õrizete megerõsítésének, továbbá a nemzetközi bûnügyi együttmûködési képesség és kapacitás fokozása érdekében foytak fejesztések. A rendekezésre áó technikai forrásokbó jármûfejesztésekre a kötségvetési támogatás 75 százaékát (2083,6 miió forintot), a Phare-keret 24,3 százaékát (6,05 miió eurót), a Schengen Aap 55,3 százaékát (18,9 miió eurót) hasznáta fe a határõrség. A Schengen Aap határõrsé-

39 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 37 gi keretének 23,5 százaékát a mobiitási képesség növeésére fordították júniusában kerüt sor az eddigi egnagyobb technikaieszköz-átadásra, ameye a határõrség jármûfejesztési koncepciója 886 darab, 5,8 miiárd forint értékû jármû beszerzéséve tejesüt, és ez a megévõ jármûáomány több mint feét teszi ki. Az új jármûkiaakítások bevezetéséve, közúti és terepjáró járõr gépkocsik, kényszerutaztató mikrobusz, nagytejesítményû motorkerékpár, fedett bevetési jármûvek üzemetetéséve és az operativitást segítõ heterogén típusú bûnügyi jármûpark kiaakításáva nagymértékben javutak az aapfeadatok eátásának mobiitási fetéteei. A Schengen Aapbó megvaósuó integrát rendvédemi technikai jeegû fejesztések értéke köze 10,6 miiárd forint. Így a tejesség igénye nékü 4000 övedékáó meény, 1024 éjjeátó, 90 kézi hõkamera és más oktatási, határforgaom-eenõrzési, rendészet- és bûnügyi technikai eszköz mintegy 26 ezer darabos mennyiségben kerüt beszerzésre. Az informatikai szakterüet rendszerbe áította a Nemzeti Okmánynyivántartó Rendszer (NEKOR) mûködtetéséhez, vaamint a Schengeni Információs Rendszer II (SIS II) határõrségi szakirányának Határeenõrzési és Regisztrációs Rendszer (HERR) üzemetetéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket (mindösszesen 3,6 miiárd forint értékben). Az áomány egészségének védeme és munkafetéteeinek javítása érdekében tízfée ruházati cikk egyebek között bakancs, esõvédõ és bevetési ruházat beszerzése ugyancsak megtörtént (1,3 miiárd forint), meye megvaósut a határõrség tejes ruházati megújuása. A képzés terüetén igen nagy hangsúy kerüt az idegen nyevi képzésre (230 miió forint, 82 tanfoyam, 683 fõ) és küönbözõ szakmai tanfoyamokra, mint pédáu okmányvizsgáói, rendészeti taktikai fekészítésre (11 miió forint, összesen 224 fõ). A küsõ határon évõ ingatanfejesztések tekintetében meyekre 5,6 miiárd forint á rendekezésre 16 beruházási ejárás van foyamatban a következõ terüeteken: Hercegszántó, Bácsamás, Mórahaom, Beregsurány, Bácsbokod, Szeged, Biharkeresztes, Csenger, Sikós határrendészeti kirendetségek; a Pécsi Határõr Igazgatóságon a határvadász század eheyezése; a nyírbátori, az orosházi és a kiskunhaasi igazgatóságokon az igazgatósági székheyek rekonstrukciója; vaamint a budapesti, méységi migráció eenõrzésében tevékenykedõ erõk eheyezésére a Vörösmarty utcai objektum kompex feújítása és átaakítása; ugyanakkor többek között a záhonyi és a gyuai határrendészeti kirendetségek rekonstrukciója már befejezõdött. A küsõ határ tekintetében sok vátozás nem esz az átépni szándékozó pogárok részére, hiszen a határõrség a küsõ határt már a schengeni normáknak megfeeõen õrzi, és a határátkeõheyeken már szigorú schengeni szabáyok aapján eenõrzi a határforgamat. 64 A vátozás az esz, hogy az országba nem Schengen-tagországbei vízumköteezett áampogár csak érvényes schengeni vízum birtokában éphet be. A határõrség régóta készü erre a feadatra, az áományt erre megfeeõen fekészítették. X. Az adatkezeés és az adatvédeem A Schengeni Információs Rendszer az együttmûködõ áamok rendészeti szerveinek körözési, adatcserét biztosító hatamas adatbázisa. Mint fentebb már szó vot róa, szeméyekre (beépést, tartózkodást titó, etartóztatást, efogatóparancsot erendeõ döntések, etûntek, bírósági ejárásban keresett, idézett, büntetés etötésére vagy tanúskodásra behívott emberek), tárgyakra (epezett megfigyeés, cézott eenõrzés, bizonyítékként fehasznáható tárgyakra, jármûvekre, okmányokra) vonatkozó adatokat foga magában. Ezeket figyemeztetõ jezéseknek nevezik. Az adatbázis feépítése kettõs: Egyrészt tagáami nemzeti rendszerekbõ á, így a tagáamok között rendkívü gyors kiegészítõ információcserét is ehetõvé tesz, amennyiben a rendszer taáatot jezett. Ezen együttmûködés etéteményesei az ún. SIRENE-irodák, ameyek kizáróagos kapcsoattartó pontként mûködnek, és késedeem nékü továbbítják az intézkedés foganatosításához szükséges összes kiegészítõ információt. Az Országos Rendõr-fõkapitányság SIRENE-irodája fee a bevitt és kezet adatok jogszerûségéért, míg feette a feügyeetet nemzeti adatvédemi hatóságként az adatvédemi ombudsman átja e Magyarországon. 64 Tóth József: Az európai ország- és áamhatárok biztonságpoitikai hatásai. IN: A biztonságpoitika specifikus terüetei c. tudományos konferencián ehangzott eõadások anyaga. Szakmai Tudományos Közemények a KBH Tudományos Kutatóhey és az MH Térképész Szogáat kiadványa május 23.

40 38 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Másrészt a Strasbourgban székeõ központi adatrendszerbõ á. Ez egyfajta támogatóegység, amey foyamatos frissítésse biztosítja ugyanazon adatáomány megétét minden tagáam nemzeti SIS részében (N.SIS), hogy a ekérdezések eredménye mindenütt ugyanaz egyen. Annak eenõrzését a tagáamok képviseõibõ étrejött Közös Feügyeõ Hatóság (JSA, Brüssze) biztosítja, ide értve annak eenõrzését, hogy az adatbázisban tárot adatok tekintetében a pogárok jogainak gyakorása megfeeõ-e. A SIS a kijeöt rendõri, határeenõrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgami engedéyek kiadására hatáskörre rendekezõ hatóságok, továbbá az Europo és az Eurojust számára biztosítja a hozzáférést szigorúan céhoz kötötten, hatáskörükön beü a szeméyekre, tárgyakra vagy gépjármûvekre vonatkozóan bevitt figyemeztetõ jezésekhez. Minden tagáam kijeöte azt a szervet, amey technikai érteemben, adatfedogozóként biztosítja a SIS nemzeti részének mûködtetését. Ennek kiaakításáért a Közigazgatási és Eektronikus Közszogátatások Központi Hivataa (KEKKH) feeõs. A hazai szeméyesadat-kezeési és adatvédemi szabáyokat figyeembe véve, pédáu a magyar áampogárok megismerhetik, hogy miyen adatokat táronak, kezenek róuk a SIS-ben; ha a betekintés, tájékoztatás aapján kiderü, hogy az adat hibás, eavut, úgy kérhetik annak törését, kijavítását; az adatvédemi biztoshoz forduhatnak panaszukka, vagy bírósághoz forduhatnak, hogy az köteezze az adatkezeõt a hiba kijavítására, az adat törésére vagy kártérítés megáapítására. Amennyiben oyan adatró van szó, ameyet a rendszerben egy másik tagáam hatósága rögzített, úgy az adatkezeésse kapcsoatos eenõrzést a két érintett áam eenõrzõ hatósága összehangoja. A SIS új generációjának késedemes kiaakítása miatt Portugáia feajánotta nemzeti rendszerszoftverének másoatát, hogy ehetõvé vájon a jeenegi SIS kibõvítése az új tagokka. A kibõvített rendszer neve SISone4A. A SIS II várhatóan csak 2009-re készü e, és számos újítást hoz majd. Így ehetõséget biztosít biometrikus adatok (arckép és ujjnyomat) tároására a pontos szeméyazonosítás érdekében. Módot ad továbbá az egyes figyemeztetõ jezések összekapcsoására (p. emberöés gyanúsítottja és átaa hasznát gépjármû gyors azonosítása, megáapítása céjábó). A SIS II központi rendszerének üzemetetési igazgatását önáó igazgató hatóság végzi majd. A SIS II kapcsán átaában ényeges, hogy a központi eem és az uniós adatátvitei háózat kötségét az EU átaános kötségvetése terhére finanszírozzák majd. A SIS II nemzeti rendszerének kiaakítására pedig a Schengen Aap forrásait veszi igénybe Magyarország. Mive a SIS mai rendszerének továbbfejesztése kormányközi feajánássa indut meg, minden tagáamnak fedeznie ke a nemzeti informatikai fejesztéseit és hozzá ke járunia a központi rendszer és a háózat mûködéséhez. Az adatvédeem az átviágításnak kiemet, hangsúyos fejezete. Már az esõ (próba-) évben százmiiós nagyságrendû ekérdezésre és több ezres nagyságrendû, taáaton aapuó ügyszámra ke számítani, nagy számban várható a fehasznáói végpontokig emenõ oyan kommunikáció, amey adatvédemi eenõrzés aá esik. Adatbiztonsági követemény, hogy a nemzeti végponttó a fehasznáói végpontokig biztosítsák a hazai rejtjeeszközze védett adattovábbítást. A SIRENE mint központ esetében ez a határõrizeti, vám- és rendõrségi végpontokat, a közös kapcsoati/együttmûködési heyeket, vaamint a mobi ekérdezõket és az adatvédemi feügyeet végpontját jeenti. A fizikai, technikai és eektronikus adatbiztonság eenõrzése a korábbi átviágítások önáó fejezete vot. Létre ke hozni az adatvédemi eenõrzést ehetõvé tevõ adattovábbítási nyivántartást, és ezen túmenõen a hozzáférési nyivántartást, amey a feeõsség megáapításához néküözheteten (Log fie). A schengeni kommunikációs és konzutációs háózat kiaakítása és mûködtetése kapcsán femerü a schengeni dokumentumok minõsítésének kérdése. Átaában a schengeni dokumentumok többsége, de az értékeõ átviágítások megáapításait rögzítõ schengeni értékeési (SchEva) dokumentumok mindegyike korátozott hozzáférésû jezésse van eátva, amit a hazai titokvédeem jeeneg oyan minõsítésként értéke és keze, amey nem teszi ehetõvé a hozzáférést azok szées köre számára, akik munkájához az így jeöt információ eengedhetetenü szükséges. Ugyancsak gondoskodni ke arró, hogy a schengeni kézikönyvek aapján készüõ magyar szabáyzatok minõsítése ne térjen e a kézikönyvekétõ (szabáyzatok efordítása és átadása, sokszorosítása a munkatársak részére). 65 Az adatvédemi biztos tevékenysége az Unióban gyakori adatcserék jogszerûségének megítéésében nem új keetû. Ugyanis az Európai Parament és a Tanács 95/46/EK irányeve aapján amey a szemé- 65 Németh Gyua: A rendõrség schengeni fekészítésének terüetei és fõ feadatai a ogisztikai biztosítás szempontjábó hirek/kiadvanyok/kutatas/ogisztika/a_rendrsg_schengeni_feksztsnek

41 SCHENGEN GYAKORLATI MŰKÖDÉSÉRŐL 39 yes adatok fedogozása vonatkozásában az egyének védemérõ és az iyen adatok szabad áramásáró szó egy munkacsoport jött étre, ameyben Magyarországot, függeten szervezetként, az adatvédemi ombudsman képvisei. E tanácsadó szerv mûködésében már évek óta részt vesz a biztos. Ez pedig garancia ehet arra, hogy nem csökken a hazai adatvédemi rendszer eddig megehetõsen magas színvonaa a schengeni jogi vívmányok tejes körû akamazásáva. 29. cikk A szeméyes adatok fedogozása vonatkozásában az egyének védeméve fogakozó munkacsoport (1) Ezenne étrejön a szeméyesadat-fedogozás vonatkozásában az egyének védeméve fogakozó munkacsoport, a továbbiakban: munkacsoport. A munkacsoport tanácsadó jeegge mûködik és függetenü jár e. (2) A munkacsoport az egyes tagáamok áta kijeöt feügyeeti hatóság vagy hatóságok képviseõjébõ, a közösségi intézmények és szervek számára étrehozott hatóság vagy hatóságok képviseõjébõ, továbbá a Bizottság egy képviseõjébõ á. A munkacsoport minden egyes tagját az az intézmény, hatóság vagy hatóságok jeöi vagy jeöik ki, ameyet, ietve ameyeket képvise. Ha a tagáam több feügyeõ hatóságot jeö ki, ezek közös képviseõt áítanak. Ugyanez vonatkozik a közösségi intézmények és szervek számára étrehozott hatóságokra is. (3) A munkacsoport határozatait a feügyeõ hatóságok képviseõinek egyszerû többségéve hozza. (4) A munkacsoport megváasztja saját enökét. Az enök megbízatása két évre szó. A megbízatás megújítható. (5) A munkacsoport titkársági feadatainak eátásáró a Bizottság gondoskodik. (6) A munkacsoport maga fogadja e ejárási szabáyzatát. (7) A munkacsoport azokat a kérdéseket vizsgája meg, ameyeket enöke akár saját kezdeményezésére, akár a feügyeõ hatóságok egyik képviseõjének vagy a Bizottságnak a kéremére napirendre tûzött. 30. cikk (1) A munkacsoport: a) megvizsgá minden, az irányev értemében efogadott nemzeti intézkedések akamazása körébe tartozó kérdést azok egységes akamazása érdekében; b) véeményt nyivánít a Bizottság feé a Közösség és a harmadik országok védemének szintjérõ; c) tanácsot ad a Bizottságnak az ezen irányev javasot módosításaiva, a szeméyes adatok fedogozása tekintetében a természetes szeméyek jogainak és szabadságainak biztosítását cézó további vagy küöneges intézkedésekke, és az e jogokat és szabadságokat érintõ, egyéb javasot közösségi intézkedésekke kapcsoatban; d) véeményt nyivánít a közösségi szinten kidogozott etikai szabáyzatokró. (2) Amennyiben a munkacsoport megáapítja, hogy a Közösségben a szeméyes adatok fedogozása tekintetében oyan etérések tapasztahatók a tagáamok jogszabáyai és gyakorata között, ameyek az azonos szintû védemet vaószínûeg befoyásoják, errõ értesíti a Bizottságot. (3) A munkacsoport saját kezdeményezésére ajánásokat tehet bármey kérdésben, amey a szeméyes adatok közösségen beüi fedogozása tekintetében a szeméyek védeméve kapcsoatos. (4) A munkacsoport véeményeit és ajánásait továbbítani ke a Bizottsághoz, vaamint a 31. cikkben emített bizottsághoz. (5) A Bizottság tájékoztatja a munkacsoportot az annak véeményei és ajánásai hatására tett intézkedéseirõ. A Bizottság e tájékoztatást jeentésbe fogaja, ameyet az Európai Paramentnek és a Tanácsnak is továbbít. A jeentést nyivánosságra ke hozni. (6) A munkacsoport éves jeentést készít szeméyes adatok közösségen és harmadik országokon beüi fedogozása tekintetében a természetes szeméyek védemére vonatkozó heyzetrõ, ameyet továbbít a Bizottsághoz, az Európai Paramenthez és a Tanácshoz. A jeentést nyivánosságra ke hozni.

42 40 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM Eddig megjeent az Európai Mûheytanumányok sorozatban 1. Sieber Edit: Magyarország csatakozása az Európai Unió be- és igazságügyi együttmûködéséhez és a Schengeni Egyezmény 2. Török Ádám: Ipar- és versenypoitika az Európai Unióban és Magyarországon 3. Bánfavi István: Az európai integráció szociáis és egészségügyi kérdései 4. Dr. Farkas György: EU-integrációnk váaati szemme 5. Varga Gyua: Agrárgazdaság és agrárpoitika Kérdõjeek és teendõk az EU-csatakozás tükrében 6. Dr. Kiss J. Lászó Dr. Németh Lászó Meiszter Dávid: Biztonságpoitika és csatakozásunk az Európai Unióhoz 7. Majoros Pá Godperger István Gaamb Vimos: A versenyképesség gazdaságpoitikai kérdései a kügazdasági tejesítmény, a hozzáadott érték és a szabadami rendszer odaáró 8. Mohácsi Kámán: Kereskedeempoitika, éemiszer-kereskedeem, agrár-támogatáspoitika 9. Dr. Ehrich Éva Dr. Csiba József Fehér Lászó Dr. Jánosi Imre Lovas József Maiz Erik Pogár Lászó Preiserné dr. Cserhami Dóra Dr. Ritoók Pá: Infrastruktúra és szogátatásai I 10. Dr. Nádas Péter Dr. Ruppert Lászó Tóth Károy Dr. Verbóczky János Dr. Zsirai István: Infrastruktúra és szogátatásai II 11. Dr. Chikán Attia Doros Béa Geei Andrea Dr. Kósa Zsuzsanna Dr. Lengye Márton Némon Zotán Dr. Saai Gyua Dr. Schmideg Iván Dr. Varga Mikós Dr. Zsirai István: Infrastruktúra és szogátatásai III. 12. Tonai Márton (összeáította), Csöndes Mária - Sperágh Sándor (közremûködtek): Magyarország EU-csatakozása és a kutatás-fejesztés 13. Hibert Attia Bessenyei István: Fesõoktatás- és tudománypoitika az Európai Unióban és Ausztriában az EU-tagságot megeõzõen 14. Dr. Kõrösi István Szemér Tamás Dr. Mádi István Étetõ Andrea: Az EU országcsoportjainak fogadókészsége a közép- és keet-európai országok csatakozása esetén 15. Dr. Szávik János Dr. Vakó János: A környezeti szektor, mint az integrációs eõnyök kihasznáásának egyik ehetséges terüete 16. Horváth Gyua Iés Iván:Regionáis fejõdés és poitika A gazdasági és a szociáis kohézió erõsítésének feadatai Magyarországon az Európai Unióhoz vaó csatakozás idõszakában 17. Artner Annamária Étetõ Andrea: Országtanumányok az EU-va kapcsoatban Írország, Egyesüt Kiráyság, Görögország, ibériai országok 18. Lukács György Szafír György Baogh István: A Bakán, a Köze-Keet és a déi Mediterráneum az EU és Magyarország szemszögébõ 19. Csernenszky Lászó Szépakiné Kiss Bernadette: Az integráció eõny-hátrány mérege az ipar számára 20. ISM Agrárgazdasági Témacsoport: Mezõgazdaságunk és csatakozásunk az Európai Unióhoz küsõ szemme 21. Barabás Emese Kiss J. Lászó Sz. Kiss Csaba Monár Andrea Póti Lászó Soós Edit Dr. Szabó Lászó Szõnyi István Voge Sándor: Az Európai Unióró kitekintésse 22. Dr. Dávid Csaba: Tanuságos sikertörténet: Érdekérvényesítés a francia éemiszergazdaságban 23. Dr. Mikósdi György: Három tanumány az Európai Unió kereskedeempoitikájáró 24. Benet Iván Bokor Tamás Novák Csaba Somai Mikós Törzsök Éva: Egyes EU-tagországok viszonyuása csatakozásunkhoz küönös tekintette az agráriumra (Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia) 25. Laky Teréz Borbéy Szivia Nacsa Beáta Frey Mária Lakatos Judit Nádas Magdona Simonyi Ágnes Lindner Sándor Pank Ferencné Gere Iona: Az atipikus fogakoztatási formák 26. Kecskés Lászó Maczonkai Miháy Szécsényi Lászó: Jogharmonizációs köteezettségeink és ehetõségeink 27. Dr. Farkas György: Kamarák és váaati érdekképviseetek szerepe a magyar EU-integrációban 28. Ludvig Zsuzsa: Az EU keeti kibõvüésének forgatókönyvei Oroszország érdekei aapján 29. Dr. Sieber Edit: Magyarország csatakozása az Európai Unió megreformát igazságügyi együttmûködéséhez, a megvátozott küsõ fetéteek között 30. Dr. Szergényi István: Európai energiapoitika magyar energiapoitika 31. Ehrich Éva (koordinátor) Dr. Csiba József Fehér Lászó - Dr. Jánosi Imre Dr. Kerkápoy End-

43 EDDIG MEGJELENT AZ EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK SOROZATBAN 41 re Lovas József Maiz Erik Pogár Lászó Preiserné Dr. Cserhami Dóra Dr. Ritoók Pá: Infrastruktúra: EU-csatakozássa kapcsoatos stratégiai kérdések I. 32. Dr. Ehrich Éva (koordinátor) Doros Béa Dr. Kósa Zsuzsanna Dr. Lengye Márton Dr. Nádas Péter Dr. Ruppert Lászó Dr. Saai Gyua Dr. Schmideg Iván Tóth Károy Dr. Varga Mikós Dr. Verbóczky János Dr. Zsirai István: Infrastruktúra: EU-csatakozássa kapcsoatos stratégiai kérdések II. 33. Tóth Árpádné dr. Masika Edit (szerk.): Magyarország csatakozása az Európai Unió megreformát be- és igazságügyi együttmûködéséhez a megvátozott küsõ fetéteek között Beügyi együttmûködés 34. Dr. Bogenfürst Ferenc Erdész Ferencné dr. Fórián Zotán Dr. Guba Mária Dr. Ráki Zotán Dr. Szées Gyua Dr. Udovecz Gábor (témavezetõ) Vissyné dr. Takács Mara: A fõbb mezõgazdasági termékeink naturáis versenyképessége nemzetközi összehasonításban 35. Erdész Ferencné dr. Dr. Guba Mária Dr. Ráki Zotán Szukics József Dr. Udovecz Gábor (témavezetõ) Dr. Varga Gyua Vissyné dr. Takács Mara: Fõbb mezõgazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, eõnyök, hátrányok 36. Dr. Kartai János Orbánné Dr. Nagy Mária Dr. Szabó Márton Dr. Udovecz Gábor (témavezetõ) Dr. Varga Gyua: Éemiszer-gazdasági termékeink várható versenyképessége a kibõvüt európai piacon 37. Dr. Botos Katain Dr. Csiik Péter Dr. Kakuk János Dr. Kupa Miháy Marján Attia Várhegyi Éva: Áamháztartás és pénzügyi szogátatások az Európai Unióban és Magyarországon 38. Dr. Asztaos Lászó György Dr. Bárczay András Rotyis József Dr. Zavodnyik József: Pénzügyi és biztosítási szogátatások az Európai Unióban és Magyarországon 39. Dr. Lengye Márton: Az Európai Unióhoz vaó csatakozásra készüõ közép-európai országok turizmusa 40. Erdõsi Ferenc: A magyarországi közekedési infrastruktúra regionáis jeemzõi vátoztatásának szükségessége az Európai Uniós tagság enyeréséve 41. Szívós Péter (ford.): :ESSPROS European System of Integrated Socia Protection Statistics A szociáis védeem integrát európai statisztikai rendszere 42. Sárai József: Versenypoitika, versenyjog EU-csatakozásunk eõzményeinek és környezetének tükrében 43. Tárkányi Ákos: Csaádpoitika az Európai Unió országaiban 44. Egyed Mária Gyuavári Tamás: Az Európai Közösség szociápoitikája a kezdetektõ a Maastrichti Szerzõdésig 45. Gyuavári Tamás Kardos Gábor: Szociáis jogok az Európai Unióban Az Európai Bíróság esetjoga és EU-dokumentumok I. 46. Gyuavári Tamás Kardos Gábor: Szociáis jogok az Európai Unióban Az Európai Bíróság esetjoga és EU-dokumentumok II. 47. Gyuavári Tamás Nyias Miháy Szikra Dorottya:A késõbb csatakozott EU-tagáamok tapasztaatai a szociáis védeem tükrében 48. Bajomi Iván Baázs Éva Ivanics Krisztina:Az EU-bei oktatásügy jogi és gyakorati nézõpontbó (Az Európai Bíróság Franciaország) 49. Andréko Gábor Boros Ferenc Dévai Emese Dóra Szivia Farkas György Kõvágó Ágnes Szabó Lászó Szemerkényi Réka: EU-csatakozásunk viágösszefüggésekben és regionáis nézõpontbó 50. Dr. Brávácz Ottóné Dr. Szõcs Tibor Dr. Kiss Norbert:A jogbiztonság néhány konkrét kérdése az EU jogakotásában és jogakamazásában 51. Dr. Román Zotán: A kis- és középváaatok az EU-csatakozás tükrében 52. Dr. Ehrich Éva Feischer Tamás Dr. Nádas Péter Dr. Ruppert Lászó Tóth Károy Dr. Zsirai István: Magyarország csatakozása az EU-hoz: Tendenciák, fejesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában I. 53. Dr. Ehrich Éva Dr. Krupanics Sándor Dr. Lengye Márton Dr. Saai Gyua Dr. Schmideg Iván Dr. Varga Mikós: Magyarország csatakozása az EU-hoz: Tendenciák, fejesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában II. 54. Dr. Ehrich Éva Dr. Kõrösi István: Az infrastruktúra és szogátatásai Németországban 55. Dr. Varga Gyua: Agrárpoitikai teendõink az EU-csatakozás tükrében

44 42 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM 56. Dr. Kapronczai István:Az agrárinformációs rendszer fejesztése az EU csatakozás tükrében 57. Dr. Farkas György: A magyar EU-integráció és a csatakozás közeedése: akamazkodási sajátosságok a váakozói szférában 58. Barta Györgyi Fath János Hajdú Zotán Horváth Gyua Perger Éva Ruttkay Éva Sziágyi István: Bõvítés és a nemzeti regionáis poitikák vátozása (A kohéziós és a 90-es évtizedben csatakozott országok terüetfejesztési rendszerei) 59. Fazekas Károy Köõ János Neumann Lászó Tóth András:Reokáció: a munkaheyek átteepüése Nyugat-Európábó Magyarországra 60. Boross Ferenc Kovács Gabriea: Az EU bõvüése visegrádi és ondoni nézõpontbó 61. Dr. Laky Teréz Diós Pá Frechet Tímea Hárs Ágnes Horváth Lászó Juhász Judit Sík Endre Tóth Judit: A munkaerõ migrációja és az Európai Unió 62. Dr. Farkas György: A hazai nagyváaatok EU-integrációs és csatakozás-eõkészüeti heyzete, véemények az integrációs foyamatró 63. Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció 64. Jánszky Ágnes Meise Sándor: Magyarország EU-csatakozásának WTO-összefüggései; Antaóczy Katain: Vámszabad terüetek és Magyarország Európai Unióhoz történõ csatakozása 65. Csaba Lászó Kádár Béa Práger Lászó: Három tanumány az EU-csatakozás makrogazdasági és stratégiai összefüggéseirõ 66. Páfavy József Somai Mikós: A közekedési ágazat, a közúti infrastruktúra finanszírozása Európában és hazánkban Küönszám: I. Kötet: Az európai unióközösségi vívmányai (acquis communautaire) átvéteének nemzeti programja Küönszám: II. Kötet: Az Európai Unió egfontosabb pénzügyi jogszabáya (a pénzügyi rendeet) és hatása az áamháztartás reformjára 67. Popp József Mészáros Sándor Spitászky Márta Udovecz Gábor Avincz József Szûcs István: A magyar mezõgazdaság heyzete, feadatai és eséyei az EU-bõvítés tükrében 68. Sajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatakozása: (Váogatás a 2000 esõ feében megjeent hazai sajtócikkekbõ) 69. Boros Ferenc Deák András Gaó Béa Koncz János Kõvágó Ágnes: Regionáis kérdések az Európai integráció tükrében 70/I. Dr. Csiba Lajos Lovas József Németh Ágnes Neusch Gyua Maiz Erika Urbán Lajos Preiserné Dr. Cserhami Dóra Küer Lászó Dr. Ruppert Lászó Dr. Vakár István Tóth Károy Dr. Zsirai István: Infrastruktúra Legújabb tapasztaatok és következtetések, teendõk 70/II. Dr. Varga Mikós Dr. Szivi Lászó Dr. Saai Gyua Dr. Schmideg Iván: Infrastruktúra Legújabb tapasztaatok, következtetések, teendõk 71. Dr. Páfavi József: A tartósan áami kézben maradó vagyon hatékony mûködtetésének tapasztaatai és fetéteei a közekedésben és a hírközésben 72. Kezdetektõ napjainkig: (Összefogaó a Mûheytanumányok eddig kiadott köteteibõ ango nyeven) 73. Sajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatakozása:(Váogatás a júius 1. és október 31. között megjeent hazai sajtócikkekbõ) 74. Horváth Zotán Tar Gábor: Útmutató a nemzetközi szervezetek viágához (Fogaomgyûjtemény) 75. Fehérvári Pá Német János Damjanovich Imre Monár Sándor Láng István: A környezetbiztonsági eenõrzõ rendszerek infrastruktúrája 76. Fertõ Imre Mohácsi Kámán Eek Sándor Nemes Gusztáv: Az agrárszektor versenyképességének fetéteei Az agrárpoitika és a vidékfejesztés összefüggései 77. Sajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatakozása:(Váogatás a november 1. és január 31. között megjeent hazai sajtócikkekbõ) 78. Dávid Csaba: A francia mezõgazdaság és érdekképviseete 79. Sajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatakozása:(Váogatás a február 1. és június 30. között megjeent hazai sajtócikkekbõ) 80. Laky Teréz Bareto Jozefa Éder Géza Habicsek Lászó Hárs Ágnes Lindnerné Eperjesi Erzsébet Neumann Lászó Pósán György Tamás Tóth Judit - Tóth Pá Péter Vas Megyei Munkaügyi Központ munkatársai: A munkaerõ szabad áramása Magyarországró nézve 81. Hamar Judit: A mutinacionáis váaatok Magyarországon és az EU-hoz vaó csatakozás várható hatásai; Lányi Kamia: Európa a gobaizáódó viágban

45 EDDIG MEGJELENT AZ EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK SOROZATBAN Az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjas Hagatók dogozatai I-II. I. kötet: Haász Katain: Kisebbségvédeem Európában. Az Európa Tanács szerepe a nemzeti kisebbségek jogainak védemében Fischer Márta: Emberierõforrás-gazdákodás uniós szinten (az Európai Unió fogakoztatás- és oktatáspoitikája) Túróczi Emese: Európa útja az információs társadaomba: az Európai Bizottság jogakotása a távközési rendszer iberaizációja terüetén Baer Barbara: Magyarország határmenti regionáis együttmûködési formái II. kötet: Szabó Szivia: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió fiskáis dimenziója Bíró Hega: Váaati koncentrációk eenõrzése hazánkban és az Európai Unióban Zsuga Zsófia: Huadékgazdákodás Magyarországon és az Európai Unióban 83. Sajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatakozása: (Váogatás a júius 1. és december 31. között megjeent hazai sajtócikkekbõ) 84. Pitti Zotán: A hazai gazdaság tejesítményének tuajdonosfüggõ jeemzõi ( ) Az offshore típusú váakozások a nemzetközi gyakoratban és a hazai gazdasági környezetben 85. Ehrich Éva Somai Mikós Szigetvári Tamás dr. Lovas József dr. Sztrányainé dr. Kohánka Csia dr. Bartoits István dr. Saai Gyua dr. Schmideg István: Tanumányok a közekedés és az infokommunikáció témakörébõ 86. BKÁE Európai Tanumányi és Oktatási Központ: Kutatások az integrációérettség témakörébõ 87. Áami Számvevõszék Fejesztési és Módszertani Intézet: Az EU Számvevõszéke és korrupcióeenes tevékenysége 88. Dorgai Lászó: A vidékfejesztés támogatásának evei és gyakorata az Európai Unióban; Az agrárés vidékfejesztés és a Nemzeti Fejesztési Terv; Dorgai Lászó Kapronczai István Kiss Judit Udovecz Gábor Varga Gyua: Az agrárgazdaság és vidék fejesztésének fõbb stratégiai kérdései az EU-csatakozást megeõzõ idõszakban (Tézisek) 89. Dr. Németh József Dr. Deák Péter Dr. Nagy Mikós Erdõs István Baogh Béa: Az EU új feadata: konfiktus-megeõzés és váságkezeés 90. Ritecz György: Az európai (schengeni) határõrizeti követeményekre vaó fekészüés heyzete és a további feadatok Magyarországon; Saai János: Az ukrán-magyar határ krimináfödrajza az es években és a magyar-magyar kapcsoattartás jövõje a küsõ határ mentén 91. Gesztiné Ajtósi Judit Csanády Dánie: Együttmûködés a harmadik szektorra 92. Csáki György: Európa Amerikában Amerika Európában: a transzatanti kereskedemi és tõkekapcsoatok jeemzõi az új évezred kezdetén 93. EU-csatakozás és versenyképesség: GKI-tanumányok I. 94. EU-csatakozás és versenyképesség: GKI-tanumányok II 95. Dr. Mohay György Dr. Heinemann Csia Dr. Gombos Katain Dr. Butman Lászó Dr. Schiffner Imoa: Az Európai Bíróság eõzetes döntéshozatai ejárása a magyarországi bírósági rendszerre szemben támasztott követemények (konferencia összefogaó) 95. Dr. Ribai Csia: Az Európai Részvénytársaság (Societas Europaea) 96. Koncz János: Európai Unió: határbontástó a régióépítésig 97. Tóth Árpádné dr. Masika Edit: A szabadság, biztonság, jog térségének reformja az európai akotmányozás tükrében 98. Törzsök Erika Ádám János Böszörményi Jenõ Csizmadia Sándor Jakab Attia Réthi Sándor Réti Tamás: Szüõföd Program 99. Magyarország a megújuó Unióban (a Küügyminisztérium, az EUKK és az Európai Közösségi Tanumányok Magyarországi Társasága tanumányíró páyázatának gyõztes páyamunkái) 100. Ehrich Éva: Az infrastruktúra heyzete az Európai Unió hat tagországában 101. Nyikos Lászó: Az Európai Unió egfontosabb pénzügyi jogszabáya (a pénzügyi rendeet) és hatása az áamháztartás reformjára 102. Szajbéy Katain: A faji diszkrimináció eeni küzdeem az Európai Unióban és az uniós szabáyozás átütetése Nagy-Britanniában 103. Fodor Bea Kiss Károy Szabó Sándor Szabó Zotán: Támogatások, ökoógiai céú pénzügyi ösztönzõk

46 44 EURÓPAI MŰHELYTANULMÁNYOK 113. SZÁM 104. Hegedûs Mikós Pichovszky Kristóf Vanicsek Mária Viszt Erzsébet (szerk.): Az integráció hatásai kiemet gazdasági ágazatokban (ingatanszektor, száítás-ogisztika, éemiszeripar) 105. Angya Zotán: Az európai gazdasági és monetáris unió kiaakuásának és mûködésének intézményi és jogi vonatkozású kérdései 106. Koncz János: Európai Unió: Térség-, terüet- és régiófejesztés evek, struktúrák és módszerek 107. Bogár Lászó: Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai 108. Erdõs Tibor: Maastrichti követemények, adóztatás, növekedési potenciá 109. Losoncz Mikós: EU-tagság és hosszú távú fejesztésisúy-képzések Magyarországon 110. Konrád Márta Vándor János: Az Európai Unió poitikai rendszere, poitikai foyamatai és poitikái 111. Koncz János: Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországró nézve (Eredmények tendenciák következtetések) 112. Hajós Réka Zita: Az ír csoda. Írország gazdasági fejõdése a függetenné váástó napjainkig

47 Szerzõk FEJES ZSUZSA SALLAI JÁNOS SOÓS EDIT TÓTH JUDIT VÁJLOK LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Áamés Jogtudományi Kar PhD, c. fõiskoai tanár, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyua Pedagógusképzõ Kar PhD, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Áamés Jogtudományi Kar egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem határõr õrnagy