A DOHÁNYZÁS ÉS C.O.P.D.

Átírás

1 A DOHÁNYZÁS ÉS C.O.P.D. Dr. Kardos Kálmán (főorvos, az orvostudományok kandidátusa) 2015 (ÁNTSZ-OTH-MFF)

2 EPIDEMIOLÓGIA ( dohányzás ) A Föld felnőtt lakosságának 1/3 a dohányzik rendszeresen Korunkban évente 5 millió ember hal meg a dohányzás következtében Magyarországon a nők és a fiatalkorúak dohányzása nem követi a férfiaknál csökkenő dohányzási trendet.

3 A cigarettafüst Főfüst: amit a dohányzó beszív Mellékfüst: a parázsló (nem szívott) cigaretta végéről felszálló füst Környezeti dohányfüst: a kifújt főfüst és a mellékfüst keveréke A dohányfüst nagy mennyiségben tartalmaz: - nikotint -vizet - szénmonoxidot -széndioxidot

4 A főfüst komplex reaktív rendszer A parázsló cigarettavég: 800 C szippantás alatt C Szivar: C Pipa: C A főfüstben ma 4700 vegyület jelenléte ismert. A dohányban és a stabil dohányfüstben 1172 vegyület jelenlétéről tudunk, a többi az égés során keletkezik.

5 A cigarettafüst összetételét befolyásoló fontosabb tényezők: a dohány fajtája a töltet tömörsége adalékanyagok a cigarettapapír és annak ragasztása a cigaretta hossza a filter fajtája perforáltsága a dohányzás módja

6 Krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD COPD olyan kórállapot amelyet nem teljesen reverzibilis vagy irreverzibilis légúti áramláskorlátozottság jellemez. Az áramláskorlátozottság általában progresszív, és a tüdők kóros gyulladásos reakciójával kapcsolatos, melyet toxikus részecskék vagy gázok (főleg dohányfüst) krónikus belégzése vált ki. (Global Initiative for Chronic Obstructive Pulmonary Disease)

7 EPIDEMIOLÓGIA ( COPD ) Magyarországon a valós prevalencia a becslések szerint körül van A COPD-vel kapcsolatos morbiditás az életkorral együtt nő (4,17/1000 volt a éves, 8,86/1000 a éves, és 10,32/1000 a éves korcsoportokban) A COPD miatti egészségügyi ellátás gyakorisága azonos betegszám esetén az ISZBmiattiellátások2 4szerese

8 Krónikus obstruktív tüdőbetegség A COPD rizikófaktorai közül a legfontosabb a tartós dohányzás mely a kialakult betegség 85-90%-áért felelős. Az intrauterin dohányfüst "expozíció" károsítja a magzati tüdő prenatalis fejlődését és fokozza a megszületett egyén COPD-vel szembeni fogékonyságát. A passzív dohányfüst expozíció esetén a légzőszervi tünetek és légzésfunkciós eltérések gyakoribbak, mint azonos direkt dohányfüst (főfüst) expozíció esetén.

9 A dohányzás és COPD A dohányfüst okozta COPD kialakulásában legfőbb szerepet játszó összetevők: Kátrány (számos vegyület együttes jelenléte) Nitrogén oxidok Hidrogén-cianid Illékony aldehidek Szénmonoxid

10 COPD Patogenezis A COPD-t a gyulladásos válasz kóros fokozódása jellemzi (dohányfüstre érzékenyek, genetikus prediszpozició? súlyos COPD-jelöltek a dohányosok 15-25%-a) A COPD-t a szervezet egészének alacsony intenzitású gyulladása kíséri. Oxidatív stressz > fokozott bronchiális nyákelválasztás (oxidatív stressz > histon deacetiláz aktivitás csökkenése > kortikoszteroidok gyulladáscsökkentő hatása mérséklődik) Proteáz - antiproteáz egyensúly megbomlása (Proteáz túlsúly > elasztin destructio)

11 A bronchiális obstrukció összetevői COPD-ben

12 A szisztémás gyulladás következménye COPD-ben Magasabb: a lenkocyták száma az akut fázisfehérjék szintje (CRP, fibrinogén) a citokin koncentráció (IL-6; TNF-α) Következmény: cardiovascularis események (mortalitás emelkedés) cahexia vázizomgyengeség osteoporozis diabetes daganatos megbetegedések gyakoribb előfordulása

13 A COPD két fő fenotípusának tünetei krónikus obstruktív bronchitisz emphysema megjelenés testes vékony a panaszok kezdete (év) első tünet köhögés effort diszpnoe cianózis kifejezett alig vagy nincs köpet bőséges purulens kevés vagy nincs légúti infekciók gyakoriak ritkák cor pulmonare általános csak exacerbációk alatt illetve terminálisan

14 A kishörgők sémás keresztmetszete bronchitisben, asthmában, emphysemaban

15 Normál- és obstruktív bronchiolitis képe

16 A kislégutakat jellemzi 2mm-nél kisebb átmérőjűek Nincs porcos vázuk Nem béleli csillószőrös hengerhám a lumenüket A tüdőszövet rugalmas rostjai és a saját izomrétegük biztosítja a szabad lumenüket

17 Áramlás-térfogat görbe (normális és obstructív emphysemában)

18 Maximális áramlási értékek a nyugalmi légzés zónájában

19 A COPD, a posztbronchodilator FEV 1 -értéken alapuló súlyossági stádiumai Rizikó csoport spirometria I. Enyhe FEV 1 80% II. Közepesen súlyos III. Súlyos IV. Nagyon súlyos 50% FEV 1 80% 30% FEV 1 50% FEV 1 30% A COPD feltétele: FEV1 / FVC < 70%

20 Módosított Medical Research Council (mmrc) kérdőív a nehézlégzés súlyosságának mérésére fokozat A nehézlégzést kiváltó fizikai terhelés foka 0 Csak megerőltető terhelésre fullad 1 Légszomj, ha siet vagy enyhe emelkedőre megy fel Vízszintes talajon a vele egykorúaknál lassabban megy nehézlégzés fellépte miatt, vagy saját ütemű séta során is légszomj állítja meg Vízszintesen haladva 100 m vagy néhány perc járás után meg kell állnia légszomj miatt Az öltözködés nehézlégzést vált ki, vagy már a lakását sem tudja elhagyni a légszomj miatt.

21 COPD Állapotfelmérő Teszt (CAT) kérdőív

22 A GOLD (2011/2014) komplex súlyossági besorolása

23 A foglalkozási COPD A foglalkozási ártalmak (inhaláció) a COPD második legfontosabb kockázati tényezője, a COPD kiváltó oka 10 20%-ban Anyagok: Szénpor Textilrost Azbeszt Gabonapor Fapor (fűrészpor) Szilikátok Kén-dioxid Ammónia Hegesztőfüst

24 Az e-cigarettákról 90%-ban nikotin tartalmú e-cigarettát forgalmaznak 10%-a az e-cigarettáknak csak aromát tartalmaz A különböző e-cigaretták a kifújt pára vizsgálata szerint kis mennyiségű dohányspecifikus nitrozamint (TSNA) továbbá propilén-glikolt (szem, torok- és légcső irritáló) keton, észter- és aldehid vegyületek (ízesítés); nehézfémek (Cr, Ni, Pb.)

25 Új törvénytervezet az e-cigaretták használatára Ellentétes álláspont az angol népegészségügyi hatóság (PHE) és az amerikai rákkutató (AACR) valamint onkológiai (ASCO) társaság között. További precíz vizsgálatok indokoltak. A leszokást, vagy a rászokást segíti-e az e cigaretta? Magyar törvénytervezet szerint az e-cigarettát csak ott lehet használni, ahol dohányozni is lehet.

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET